Hol tart most az Ubuntu Desktop?

Ubuntu

A Canonical helyzetjelentést közölt az Ubuntu Desktoppal kapcsolatban:

  • több mint 6 millió havi aktív felhasználó (nem számítva a céges proxy/tűzfal mögött levőket),
  • a fejlesztők legkedveltebb Linux disztribúciója a Stack Overflow 2023-as felmérése alapján,
  • a Linux gamerek legkedveltebb desktop Linux disztribúciója a Steam hardver felmérése alapján

Részletek itt.

( Sanya v | 2023. 08. 27., v – 10:54 )

havi 6 millió nem sok, de talán eljön a linux desktop éve?

Már a windóz - sőt, a bármiféle - desktop éve is elmúlófélben van. Az okosszarok éve jött el helyette. Az Ubuntu tábora pedig elhanyagolható az okosszarok piacát uraló droidéhoz képest; nem költői túlzás, hogy szó szerint hatszázszor annyian használják, mint az Ubuntut.

Szóval a Linux végül tényleg meghódította a világot...de nem lett benne köszönet, mert a mikiszoft rémuralmát nem egy szabadabb világ követte, hanem a gulágé. Csak átadták a stafétát egy másik gennyes multinak. (Illetve jelen pillanatban még marakodnak rajta, de a PC-piac zsugorodik, a mikrofos viszont sem az okosszarok, sem a konzolok piacán nem tudta megvetni stabilan a lábát, a browserek piacán pedig kvázi-monopol helyzetből sikerült közel 0%-ra redukálnia a befolyását. A vállalati/felhős szférában viszonylag jól állnak, de a konzumerpiacon egyre rosszabbul.)

Oldschool Computer - http://oscomp.hu

Egyetértek! 3.6 milliárd Android felhasználó mobilját Linux kernel működteti. Kernel felett eltér a GNU/Linuxtól de ugyanúgy nyílt forráskócú szabadszoftver mint az Ubuntu. Egyébként a mobilpiac 70%, természetesen a maradék is Apple és nem valamilyen Microsoft rendszerű mobil

Tablet piac fele Android és ezáltal Linux, többi része Apple, itt valamivel nagyobb mint az Android.

Okostévé 100% Linux. Kár, hogy egyaránt Linux Android TV, Tizen, webOS, egyéb kisebb linux alapú okostévé rendszerek app szinten inkompatibilisek egymással. A lényegen nem változtat, itt minden Linux.

Tévéokosítók (ha nem tetszik az okostévével érkező rendszer) túlnyomórészt szintén Linuxos Android, általában Google TV, itt kisebb részesedése van az Apple TV-nek. Firefox OS (és leszármazottjai mint KaiOS) kisebb Linux alapú szereplő. Itt már szerepet kap a Microsoft az Xbox konzolok miatt, de részesedése nagyságrendileg marad el a Linuxos rendszerek mögött. Az Amazon saját Android forkja, FireOS is lenyomja közel dupla részesedésével.

Otthoni router világban is teljes a Linux dominancia. Ahogy NAS-oknál is. 

Magyarországon ugyan kevésbé ismert de az Amerikai oktatási piacot az utóbbi évtizedben teljesen letarolta a Chromebook armada, az is Linux.

Szóval igen, a Linux nemcsak sikeres de domináns pozícióba is jutott a szerver világon túl is az elmúlt bő évtizedben. Ennek fényében 6 millió Ubuntu felhasználó nem nevezhető sikernek. Hovatovább ez kudarc. Ide kellene számolni a Linux Mint userek számát, egyre eredményesebben próbálják jól csinálni desktopon azt amit az Ubuntu elront. Valamivel úgy jobban állnának. 

A QNAP-ok többsége is elsősorban Linux alapú. Néhány drágább vállalatoknak szánt típus BSD alapú (de nem FreeNAS / TureNAS), de azokra vagy legalább is egy részükre lehet tenni Linux alapú rendszert is.
(TES-1885U, QES/QTS)

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

( DirtY_iCE | 2023. 08. 27., v – 15:53 )

a fejlesztők legkedveltebb Linux disztribúciója a Stack Overflow 2023-as felmérése alapján,

Es akkor most ebbol mennyi az a fejleszto aki tenyleg ubuntut hasznal, es mennyi az amugy windowsos/maces fejleszto akinek szoltak hogy ki kene adni ezt a szart linuxra is, ugyhogy felrakta maganak VM-be a google 1. talalat linux disztrojat?

I hate myself, because I'm not open-source.

Nem tudom, de nagy fejlesztocegeknel eleg magas a Linux-ot hasznalok aranya akarhova mentem es lattam bele. Nem tobb mint a windows vagy a macos (bar voltam olyan helyen is, ahol foleg felhobe fejlesztettek). Ma mar a fejlesztocegeknel ritka a tiszta windows hasznalat. En rengeteg olyat lattam hogy forditva volt, Linuxon futott a wirtulais win, mert ha kell legyen. 

Amugy ha ki kell adni Linuxra is ahhoz nem nagyon kell Linux. Majd hasznalnak olyan widget keszletete es libeket amik arra is jok aztan majd a CI/CD megmondja hogy hasza lett e vagy sem. De eleg szuk piaci resnek talalom a Linux dekstop-ra kiadando alkalmazasok koret. Ha meg olyan kell, megirjak Java-ban vagy QT-ben aztan ugyis menni fog . :D

En most pakolok át mint-re. Mert amikor mar a docker is snap-bol akar jonni, akkor tényleg tele van minden. Ubuntu gnome desktop 1.5 gigat zabal le memoriabol (!!!), Firefoxot mar jo ideje snap-bol futtatja. Sok van a rovásán. Mint viszont tényleg jó, kb. mint az Ubuntunak lennie kellene.

( Raynes v | 2023. 08. 27., v – 18:10 )

Téved a fószer, a legnépszerűbb disztró a Steam felmérése szerint már évek óta az Arch, igaz az Ubuntut kicsivel előzi csak be. Ez már a Steam Deck előtt is igaz volt. Viszont az tagadhatatlan, hogy globálisan, ha nem a gaminget nézzük, hanem az összfelhasználást, desktop, server, embedded eszközök, akkor durván az Ubuntu és forkjai/spinjei vezetnek, sokszorosan több felhasználójuk van, mint az összes többi disztrónak együttvéve. Pontos számokat nem tudok, de tuti utcahosszakkal vezet az összes többi előtt.

Ez azonban nem azért van mert, jó, hanem mert közismert a laikusok között is, mainstream, sok tutorial és népszerűsítő anyag van hozzá, így sokan csak ezt ismerik, ezt próbálják ki.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Ha úgy nézzük, akkor az Ubuntunak és Debiannak is minimum annyi. Az SLES nem népszerű szerintem, az RHEL meg inkább céges felhasználáshoz meg szerverekre felkapott, de most ez a kódbezárási fiaskó ezen is változtatni fog remélhetőleg. Itt viszont desktopról volt szó, ott az Ubuntut nem lehet megverni. Annyira közismertek, népszerűek, még a Mint, PopOS is hiába felhasználóbarátak, és a Debian is hiába fejlődött ebben (GUI installer, nonfree firmware-ek mellékelése default) az Ubuntuhoz annyi leírás, tutorial, videó, fórum, doksi, stb. van, hogy a legtöbben bármivel szemben azt választják, főleg, hogy csak azt ismerik. Sokak számára az Ubuntu egyenlő lett magával a Linuxszal.

Meg az egyes disztrók részesedését mindig is lehetetlen volt mérni. Pl. letöltésszám nem reprezentatív, mivel mindenféle szerverről, mirrorról, torrentről töltenek, és nem is biztos, hogy egy .iso csak egy gépre települ, lehet az 0-akármilyen szám, ha több gépre is felteszik, vagy végül fel sem telepítik. A csomagletöltéseket sem lehet mérni, mert annyi mirror van, annyiféle földrajzi régióban, mindenki mást használ. Webes statisztikák is használhatatlanok, a legtöbb linuxos böngésző a user angent-be csak ilyen általános GNU/Linux megnevezést helyez el, vagy pl. Ubuntu flavor-öknél, forkoknál meg csak azt, hogy Ubuntu. Telemetriával sem lehet mérni, mert akkor meg a privát szférára hivatkozva reklamálnak a userek. A Steam felmérése szintén nem ér sokat, mert önkéntes, meg sok linuxos userhez el sem jut (hozzám eljutott már kétszer, de vannak olyan hardcore linuxos gamerek, akik évek óta használják, sokkal többet játszanak, és sose találta meg őket a Steam Survey).

A distrowatch népszerűségi listája szintén komplett BS, nem valós felhasználást jelez, csak kattintásszámot mér. Ezt könnyű belátni, jelenleg a kb. senki által se használt Mageia bőven beelőzi a Kubuntut (38.) de még a FreeBSD, és a szinte mindenkinek ismeretlen EasyOS is beelőz sok mindent irreálisan, miközben a Gentoo csak 58., az Arch csak 64., Artix a 78. helyen. Void csak 85.. Az is gyanús, hogy az Alma 19., míg a szintén legalább olyan népszerű Rocky csak 45. helyet ér el. A listavezető MX sem annyira népszerű, hogy ennyivel az Ubuntu, Fedora, Debian előtt legyen, inkább a kiadásokat jelentgetik be olyan sűrűn, meg olyan jól SEO-znak, hogy sok legyen a kattintásszámuk a distrowatch-on.

Desktopnál nekem úgy tűnik fórumok, blogok, reddit, videók, ismerősök, stb. alapján, hogy a tényleges népszerűségi sorrend kb.
1. Ubuntu és flavor-ei
2. Mint
3. Debian
4. Arch (ideértve talán még az Arco, Endevour-t)
5. Manjaro
6. Fedora

Nincs ebben semmi meglepő, kb. ezt tükrözi vissza a hup-on rendszeresen a HOVD szavazás is. Van pár népszerű, feltörekvő, ami nehezen rangsorolható, de gyakori: pl. PopOS, Zorin, Kali, Nobara, Garuda, illetve van egy, ami régen népszerű volt, ma már nem nagyon látom, hogy valaki használná, az az Elementary. Persze, emberek használnak mindenfélét, elvétve találkozni olyanokkal, akik Slackware-t, Gentoo-t, Artix-ot, Void-ot, NixOS-t, GUIX-et, Peppermintet, OpenSuse-t, stb. használnak, csak nem valami gyakori jelenség. A régi gépeseknél meg az Puppy, MX, Antix a népszerű. Illetve egy van még, ami nagyon népszerű, de az nem a desktop miatt tartja magát, hanem a kis mérete miatt felhőbe, az az Alpine. Otthoni szervereknél még esetleg nem ritka a Proxmox, amiről tényleg nyitnak témákat, kérdéseket mindenhol.

De hogy mást ne említsek, a sokat idézett 3%-os linuxos részesedés is jóval több, annyira nem alacsony az, mint ezek a számok, webes statisztikák mutatják. Nyilván Windowsnak, MacOS-nek nincs a közelében, de azért 3%-nál több, min. duplája.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( akkos v | 2023. 08. 30., sze – 20:04 )

Évek óta próbálgatom az új kiadásokat, és szinte mindíg sikerül valami ordas bugba futni az első fél órában. (frissítéskezelő, snapd tipikus bugforrások, de volt már friss telepítés után bootolhatatlan rendszer nem hardver hiba miatt) Az ubuntu származtatott disztrubúciók ráadásul általában nem érintettek.
Én őszintén nem értem hogy ettől függetlenül miért ez lett a top1, egy ideje innováció is eltűnt.
 

Szerintem a trusty óta kb minden LTSben sikerült eddig fogni valami ordas nagy böszmeséget sajnos (és ami szomorúbb, nem is érti, le is szarja hozzáállást). Mondjuk lehet, a köztesek sokkal jobban bugzanak, nem is az fájt, hogy mennyi, az még elfogadható lett volna, hanem hogy mennyire nem akart elmúlni, ha valami szar volt.

Szerk: jó, nem destop. 

Egyetértek, én se értem. Vagyis úgy értve a nem értemet, hogy mostanság nem érdemlik meg, hogy mainstream-ek legyenek ennyire, se innováció, sem nem jobb, mint a többi nagyobb disztró, ma már csak egy átlagos, corporate Gnome-disztró, egy tucat számba megy. Az Ubuntunak az a szerencséje, hogy mindjárt a 2000-es évek közepén óriási tábort, népszerűséget szereztek, bekerültek a laikusok köztudatába is, egy pár évig kitoltak nagyon jól használható kiadásokat (kb. a 10.10-esig, míg Gnome 2-őt használtak, azután mentek le a lejtőn, mikor elkezdték behozni ezeket, hogy upstart, Mir, Unity, majd utána Snap), de utána szép lassan épült le náluk a minőség, meg lett egyre nagyobb a corporate overloadság, amikor már nem a felhasználó számít, hanem az üzlet, meg ilyen snap-os hülyeségek, meg hogy rátolják mindenkire a Pro előfizetést. Így ma már csak lényegében egy lila színtémából, meg állatos kódnevekből élnek, meg hogy sok ember reflexből már annyira rászokott, meg függ tőlük, hogy nem bírják elengedni, mert csak ezt ismerik.

Pedig aki régóta linuxozik, meg haladó, annak a disztró kb. mindegy, mert bármelyiket fel tudja rakni, meg úgy átalakítani, moddolni, beállítani, hogy mindenben annyira testre legyen szabva, hogy az már az embernek a saját rendszere, kvázi a saját disztróját építi. Így a felszín alatt, hogy milyen alapértelmezett DE, meg stb. van, a disztrók inkább abban különböznek, hogy mi a kiadási vagy működési modelljük (release vagy frissebb rolling, natív vagy immutable), csomagkezelőjük, meg hogy mennyi-milyen tárolóik vannak (hivatalos, külső, testing, stb.), meg hogy azokban milyen-hány csomag elérhető, és ami onnan nem elérhető, arra kínálnak-e valami extra mechanizmust, hogy beszerezze a user, ha igen, milyet (forráskódból forgatás, AUR, vagy Snap, vagy Flatpak, vagy Appimage, vagy Docker-alapú megoldás, virtualiziáció, stb.), meg hogy mire mennyi támogatást adnak (ingyen, vagy fizetősen, mekkora időtartamra). Csak sok laikus user nem ezt nézi, hanem hogy az adott disztró milyen DE-t, milyen témát/dizájnt szállít, hány előtelepített-konfigurált csomagot, meg mennyire megy a gépükön out-of-the-box, pedig ez csak a felszín.

“Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

( Wooody | 2023. 09. 07., cs – 10:08 )

Mert az Ubuntusok fő erénye a türelem:) snap

"ha valakire rá kiabálunk, hogy rendszergazda akkor az is - szerződés, fizetés csak az átkos időkben kellett" 

és 100 éve még boszorkányt is égettek