Az Oracle csendben leépíti a Solaris fejlesztői csapatát

Solaris, OpenSolaris, Illumos

A hírek szerint az Oracle nem halasztja tovább az elkerülhetetlent, vagyis elkezdte leépíteni a Solaris és hardverfejlesztői gárdáját. A vállalat postán kezdte el kikézbesíttetni a munkavállalók munkaviszonyát megszüntető dokumentumokat.

A Solaris fejlesztésének jövőjét még az ottmaradotak számára is homály fedi egyelőre:

Részletek itt és itt.

( answ | 2017. 09. 03., v – 20:09 )

De mindig birom azokat, akik meg most is azt szajkozzak, hogy rosszul tudjatok: csak foverziot nem ugrik, a fejlesztesek gyorsabban jonnek majd minorban stb. Bullshit..

Pedig ezeket nem az okosok jósolták, hanem a Órököl nyilatkozta. Azt nem tudom, hogy miért volt érdemes hazudniuk. Lehet csak fontolgatták még a döntést, persze feleslegesen, ha már úgyis elkerülhetetlen volt és kiszivárgott.

„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek stb…” Aron1988@Proharder Fórum

Ezeket maga az Oracle mondta, nem légből kapott állítások voltak. A munkahelyemen is kapcsolatban állunk az Oracle-lel, még mint biznic user is nyugtatgattak legalább egy-másfél éve, hogy érdemes SPARC-alapú rendszerekbe beruházni.

BTW, szeptember 19-én lesz amúgy egy webcastjuk, aszongya: "Get ready for the latest in enterprise platforms, powered by Oracle SPARC"

https://eventreg.oracle.com/profile/web/index.cfm?PKwebID=0x486914abcd&…

De könnyen lehet, hogy tisztán akkor se fogunk látni. Írták itt-ott az Oracle-ről, hogy ez jellemző gerinctelen húzás rájuk: nem jelentik be kerek perec, ha megszüntetnek valamit, hanem halkan csinálják.

Itt egy lista meg arról, hogy a Suntól érkező technológiákat sorban hogyan hagyták kihasználatlanul:

https://meshedinsights.com/2017/09/03/oracle-finally-killed-sun/

Én egyébként nem lepődnék meg azon - már az előző solarisos vészharang-kongatásnál is rebesgették -, ha a Solarist lassan befejeznék, esetleg technológiákat átemelnek Oracle Linuxba, a SPARC-vonalat meg átadják a Fujitsunak, hátha a japánok még akarnak fejleszteni rajta.

--
„Spiró ótvar, Konrád átok, Nádastól meg mindjárt hányok!”

( Jason v | 2017. 09. 03., v – 20:28 )

Ez a vég, a nép nagy részét már rég lapátra tették...

( kisg v | 2017. 09. 03., v – 20:47 )

Én azt nem értem, hogy ezek a mérnökök gondolom minőségi munkát végeztek. Nincs szükség minőségi szoftverfejlesztőkre az Oracle-nél? Nem indítanak új projekteket? Vagy majd arra felvesznek és betanítanak új gárdát?

Kezdjuk azzal, hogy egyelore nincs meg EMEA cloud, Q2-re terveztek, de tudtommal meg mindig nincs kesz. Tovabba: vannak olyan cegek (pl. mi), amelyek egyszeruen nem tehetnek adatbazist nemcsakhogy felhobe, de meg az is meg van szabva, melyik orszag mely varosaban futhat.

--
L

A tipikusan nagy cegek leszarjak az oracle cloud-ot es mar berendezkedtek amazon-on, vagy azure-on, vagy G-n, akit meg lehet mi le is beszelunk az oracle-rol. Annyira jo meselni arrol a cegrol. Konnyu meggyozni a vezetoket, hogy "ne tedd" (vegyen barmit ami oracle). :D

Amugy most egy csomo partner elkezdett on-premise openstack-re migralgatni azokat a dolgait, ahol az adataik nagyon ertekesek.

jah, van rendorseg, de a maffia koszoni szepen novekvo revenue mellett uzemel :D

(biztos a zsarolasi penz dobja meg nekik)

Amugy nem vitattam, hogy nem megy jol nekik. azt mondtam, hogy mi lebeszeljuk az ugyfeleket es hallgatnak rank.
Meg (mashol) hogy ez egy nem tachnologia ceg, hanem egy jogasz ceg. Nulla innovacioval nehez is lenne oket technologia cegnek takinteni. :D

A bajunk az hogy egy olyan BI-toolt kellene keresnunk amit olyanoknak is a kezebe lehet gyomoszolni akik most ismerkednek az SQL-el tehat van GUI is es nem kell kulonbozo selectecet irniuk. Plusz kepesnek kell lennie minden letezo adatbazishoz kapcsolodnia es akar par millio sort is lekerdezni (ez pl kulonbozo API-k fele kerul nalunk tovabbitasra) Szoval nem egyszeru. Sok tool papiron nagyon jol mukodik. Pl van nalunk is Power Bi (MS uj cucca) de ez az Oracle megoldasahoz kepest egy kokorszaki talalmany.

mod:

Nalunk ezek vannak jelenleg mindegyik masra jo pedig ha csak BI toolt keresel akkor kb olyan erzesed van mintha egy kategoria lenne mind pedig kozel sem:

SAS, Tableu, Power Bi, Oracle Hyperion

Nagy divat a multiknál ez a megújulós stratégia. Évente kidobják az öregedő mérnök gárdát, gondolj ilyen nyugdíj előtti emberekre leginkább. Így rengeteg bónuszt megspórolnak amit lehet manager bónuszra költeni.
Ki van adva hogy akkor most kell az egyetemről frissen kikerült szoftverfejlesztő 0 tapasztalattal, mindig van pár ember akinek ezeket be kell tanítani aztán ha nem mennek önszántukból akkor segítenek.

A termékbeli hiányosságokat meg kidumáljuk alapon a multik megoldják.

-

Idén munkát kerestem, elmentem ide-oda interjúzni.

Az egyik cégnél, ahová Agile Coach pozícióra jelentkeztem, igen érdekes dolgot mondott a terület főnöke. Azt mondta, hogy hát náluk nem a szokásos coaching lenne egyébként a feladat, hanem inkább a kezdők betanítása. Tanfolyamot kell tartani, figyelni, hogy követik-e a processzeket, elvégzik-e a feladatokat, szólni, ha valamit nem jól csinálnak, stb.

Kérdeztem, hogy mégis miért van erre szükség. Kiderült, hogy ők maximum napi 100 fontot fizetnek a fejlesztőiknek. Egy kis háttér ehhez: ahogy látom, átlagos tapasztalt fejlesztő alkalmazottként kb. 60 ezer fontot megkeres évente, ami napi 230 körül van. Contractorként meg inkább 450-600 körül.
Lehet, hogy alkalmazotti bérre gondolt, de arról nem szokás napi összegként beszélni.
Akárhogy is, 100 fontért csak szuper kezdők, vagy szuper tehetségtelen emberek mennek el hozzájuk. Ő is azt mondta, hogy tipikusan fél év, kilenc hónap után az emberek otthagyják a céget, és mennek máshová a megszerzett tudással, jóval több pénzért.

Nem is az a kemény, hogy valakinek, aki majd elfogadja ezt az állást, be kell tanítania (feltételezhetően nem túl penge) kezdő fejlesztők hordáit.
Hanem az, hogy ez a cég nagy. Sok ügyféllel, sok rendszert fejlesztenek, és leszállítanak.
És ilyen emberekkel dolgoztatnak. Nem merek belegondolni, hogy milyen lehet a leszállított munka minősége.

Hat en dolgoztam egyszer a vilag egyik legnagyobb penzugyi szektorban mozgo cegenek. Volt ott ember, aki 16 eve dolgozott ott es nem tudta, hogy mi a dolga. Viszont eszementen keves fizetesert volt ott. A projektunket aztan atadtak egy masik cegnek azsiabol. Az indok az volt, hogy nem baj ha tobbszoros ido alatt keszul el, csak olcso legyen. :D

Ja volt ott egy kollega szinten azsiabol, aki ket ev alatt irt meg egy 30 soros perl programot. Minden sorban volt legalabb ket eszement hiba. :D
Mikor mondtuk, hogy ez igy nagyon nem jo, a valasz az volt, hogy de olcso volt. :D

Van egy furcsa mentalitasa az angelusoknak. Az amcsiknal ilyenek labdaba sem rughatnanak.
Akarhanyszor megyek projektre a kodos Albionba mindig kicsit olyan erzesem van, mintha egy nyugati kommunizmusba bennek. De a steak-juk kurvajo, meg a curry. :D

Hozza kell tenni, hogy

1. A UK nem csak Londonbol all, videken a napi 100 font (plane, ha netto) nem olyan rossz penz am, foleg kezdoknek. Illetve ott van a hadseregnyi indiai, aki a vizumert 5 even keresztul "szopnak/nyalnak", ok gyakorlatilag kiapadhatatlan forrast jelentenek. A lengyelek pl. nem, ok mar ennyi penzert nem jonnek :)

2. A UK-ban a szoftverfejlesztes ezeknel a cegeknel tenylegesen nem igenyel nagyobb szakertelmet, mint amit 100 fontert meg lehet kapni. Ha megis, akkor ott a "vezeto fejleszto", az "architect", stb, akit persze mar rendesen megfizetnek. De itt is megy am a penzszivattyu ezerrel, a kormanyzati penzeket szetoszto "public sector" (aka allami megrendelesek) itt is a legfobb beveteli forrasa az ilyen cegeknek. Es ugyanugy, ahogy barhol mashol, kez kezet mos, ismerni kell embereket es tied a munka. A 100 fontos fejlesztokert minimum 3-4x penzt kernek, a kulonbozet meg tiszta haszon. Igy meg az is megeri, hogy a kulcsemberek tobbet kapnak, esetleg rajtuk nincs is kozvetlen haszon...

De egyébként, miután a recruiternek elmondtam, hogy mennyit kerestem az előző helyen, és mennyit szeretnék kb. az új helyen, aztán a HR-esnek ugyanezt, aztán kitöltöttem egy formot, amiben ezek szerepeltek, azután volt 2 kör interjú, és a harmadik körben kerültem össze az emberrel, aki elmondta, hogy a) itt kezdőket kell tanítani scrum alapokra, b) valójában a fizetési igényem túl magas, és ők ennyit nem is adnának.

Szóval nem tudom, hogy a kulcsembereket megnnyire fizetik meg, market rate-et nekem se adták volna meg (de legalább nem a 25%-át, hanem a 75%-át tartották volna elfogadhatónak).

( Aadaam v | 2017. 09. 03., v – 21:41 )

Két oldalról lehet megközelíteni a dolgot, egyrészt a szemét
mocsok Oracle kinyírja a Solaris-t, másrészt viszont hogy a béna Oracle-nek nem sikerült megmentenie a Sun örökségét.

Az Oracle nem azért vette meg a Sun-t mert azoknak olyan baromi jól ment: már akkor is lehetett érezni, hogy nincs sok értelme sparc procit venni az x86 / gpu kombók mellé.

Hasonlóan a Solarisnak is kezdett vége lenni a virtualizációk (mad később a docker-féle konténerek) korában.

Vannak előnyei a Solaris rendszereknek, hogyne lennének, de úgy látszik, nincs annyi amennyi viábilissé tenné őket.

Ott voltam amikor Elop a Nokiánál bejelentette hogy Microsoft Windows. Ott álltam a Trolltech (QT) alapítói mellett. Tudtam hogy mindennek vége, a Nokia nem élte túl az iPhone-t. Amikor megvette a Microsoft, tudtam, hogy csak pénzkidobás történik épp; néhány tehetséges mérnöknek volt még 1-2 évig játszótere.

Nem az MS nyírta ki a Nokiát, az a saját szervezeti kulturájába és a "jó lesz az úgyis, eddig is így csináltuk" termékeibe halt bele. Nem a felvásárlócégnek nem sikerült a reform, hanem a reform nem sikerült.

Voltak jó részei a Nokiának? Voltak. Egy csomó megoldás még a Harmattanban (az utolsó Nokia OS) is jó volt, jobb, mint akár a mostani Androidban. De nem tudott mit mondani az androidra.

Hasonlóan lehet az Oracle is: nem az ő hibájuk hogy se egy Sparcnak, se egy Solarisnak nincs túl sok mondanivalója a 2017-es IT ökoszisztémában.

Úgy tekintek a Solaris rendszerre hogy az meghaladta a korát. Annyira komplex rendszer így üzemeltetni nem egyszerű, de vannak zónák: ma konténerekkel szórakozunk és próbáljuk ugyanazt, remek filerendszerrel: ZFS.

Ilyen bukásnál azért megvan az hogy a mérnökök hiába próbálnak bármit, ha felettük már eldöntötték hogy ennek vége.

-

A komplexitás sose nyerő út, pláne nem mostanában. Gondold meg: ma, Magyarországon egy fejlesztőt átlagosan néhány hónap alatt képeznek. Utána be van dobva, "amit mellette felszed" alapon. Mindegy hogy ez zöldróka, kódgarázs, valami belső "akadémia" vagy a PHP feketekönyv.

Világos, hogy nem lesz akkora elméleti háttere, hogy képes legyen felfogni komplex megoldásokat - az egyszerűségre fog törekedni.

Mondok egy példát fejlesztésből: undo. Nem egy bonyolult feature, kb. nem szabad direktben hivogatni függvényeket, mindennek meg kell írni az inverzét is, bele kell pakolni egy verembe oszt kész. 110 sor - tudom, megírtam párszor.

Ma Magyarországon egyszerűen képtelenek vagyunk undo-t fejlesztetni a partnereinkkel, évek óta. Valahogy mindig a prioritási lista aljára kerül, és hát elnézve az üres tekinteteket amikor magyarázom a Command Pattern-t meg a Memento-t, van tippem, miért.

A héten egy nagyvállalat üzemeltetési igazgatója megkérdezte tőlem:

- Ádám, hol vannak ezek a szintű informatikusok most?
- Leginkább külföldön.

Nos, ez a baj a komplex megoldásokkal is: a nagy többségnek magas, és sok lúd disznót győz.

A Harmattant (2 db. N9 is van a családban és még működnek) részben Elop tette lapátra, pedig kitörési pont lehetett volna. Messze jobb dolgok voltak benne, mint a 2011-es Androidban, de annak volt egy nagy előnye: a Google (kvázi) ingyen adta az olcsó távol-keleti gyártóknak. Hosszú távon meg ami ingyenes és olcsó, mindig jobban elterjed és nyer. Lásd VHS vs Betamax. Mellékszál, hogy a Google-nek az Android mindig csak piacépítésre kellett, hiszen a reklám és az adatbányászat adja a bevételüket.

A Solarist meg lehet, hogy az Oracle megölte, de van nem egy forkja, ami él és virul.

Leginkább a SmartOS-t tudnám fölhozni, a Samsung nemrég öntött bele a Joyentbe egy vagon pénzt, hogy fejlesszék tovább még jobb cloud platformnak. Támogatja a KVM VM-eket, zónákat (naná), ezen felül már Docker containereket is, és a Joyent megcsinálta a Linux branded zónákat is újra (= SmartOS kernelen Linux userland fut és fordítja a rendszerhívásokat).

Az OmniOS mögül az OmniTI nemrég lépett ki, de a közösség átvette és viszi tovább.

Ez a két rendszer még sokban hajaz a Solaris 10-re, mert a 11-ben az Oracle már elment másfelé. Viszont még ezek az "öreg" technológiák is nem egyszer fényévekkel jobbak, mint amiket a linuxos fejlesztők újraimplementálnak.

A világ meg nem az egyszerűbb felé megy (sajnos), hanem az olcsóbb és az igénytelenebb felé.

--
„Spiró ótvar, Konrád átok, Nádastól meg mindjárt hányok!”

( trey | 2017. 09. 04., h – 08:04 )

"Threads on The Layoff suggests that around 2,500 layoffs have been made, covering Solaris, SPARC silicon development and storage hardware, including tape libraries, with one result being that development work has ceased on the ZFS Storage Appliance. The fate of Solaris and SPARC silicon remains unclear."

[ Oracle staff report big layoffs across Solaris, SPARC teams ]

--
trey @ gépház

( superfly | 2017. 09. 04., h – 19:59 )

Azt arulja mar el valaki, hogy mi lesz pl. az Oracle ZFS Appliance-szel? Vagy barmi Oracle HW-vel, amin Solaris fut? Nem epp EOL termekek, iden jott ki belole uj verzio.

Nekem a személyes tippem, hogy a szeptember 19-i webcaston megtudjuk, hogy:
- a SPARC-ot átadják a Fujitsunak,
- a maradék solarisos kernelfejlesztő azon fog dolgozni, hogy még inkább Unbreakable legyen az OEL. :)

Annak örülnék, ha a sok remek kernelfejlesztő, akiket most kidobtak, valamilyen módon tudna az IllumOS-en, ill. a leszármazottai egyikén dolgozni, használni a tudását.

--
„Spiró ótvar, Konrád átok, Nádastól meg mindjárt hányok!”

( mogorva v | 2017. 09. 05., k – 09:00 )

Ha valaki teljesen megőrült és meg szeretné tanulni a Solaris-t, akkor melyik leszármazottjával érdemes nekiállni? Illumos? OpenIndiana? Valami más?

Az OI egy illumos distro - gyakorlatilag az egykori OSOL mai formája, s mint ilyen, inkább desktop-célú. Serveren ugyanezt az OmniOS nyújtja általános célokra - a többi aktív, elterjedt distro célfeladatra van kihegyezve: a NexentaStor storage appliance, a SmartOS egy type I hipervigyor... Vannak kisebbek, mind más és más okból érdemelhet figyelmet. Az illumos az OS/Net komponens mai letéteményese, azaz a kernel és közvetlen közelében lévő eszközök.
------------------------
{0} ok boto
boto ?

Egen...
Meg egybol link a Hypervisor szocikkre a wikipediaban:
"However, the distinction between these two types is not necessarily clear. Linux's Kernel-based Virtual Machine (KVM) and FreeBSD's bhyve are kernel modules[5] that effectively convert the host operating system to a type-1 hypervisor.[6] At the same time, since Linux distributions and FreeBSD are still general-purpose operating systems, with other applications competing for VM resources, KVM and bhyve can also be categorized as type-2 hypervisors.[7]"

Na most, csak azert, mert egy kernel-modul kezeli a nagyjat, attol meg ott van a komplett OS korulotte.
Lehet fahejat szorni ra, hogy elnyomja az illatat; de attol meg a szarkupac szarkupac marad.
(Nyilvan nem a SmartOS-re ertem, hanem a kvm as a type1 approach-ra.)