Kiwi Linux 10.08

Ubuntu

Egy év szünet után megérkezett az elsősorban román és magyar Linux kezdőknek szánt, Ubuntu-leszármazott Kiwi Linux 10.08-as kiadása. A disztribúció célja, hogy olyan terjesztést adjon át a felhasználóknak, amelyben a leggyakrabban használt, legszükségesebb szoftverek alapértelmezetten telepítve vannak. Mindezt igyekszik úgy megtenni, hogy közben nem távolodik el kinézetben az Ubuntu-tól és nem igyekszik külön közösséget kialakítani maga körül. A Kiwi 10.08 az Ubuntu 10.04 LTS-re épül és mint mindig, kizárólag a GNOME x86 Desktop CD változatban kerül a felhasználók elé.

Az Ubuntu-tól leginkább az alapértelmezett programok tekintetében tér el:

  • Firefox helyett Chromium (HTML5 video codec-ekkel)
  • F-Spot helyett Shotwell (az Ubuntu 10.10-ben is megejtik ezt a cserét)
  • Empathy helyett Pidgin
  • Totem mellett helyet kap a VLC 1.1.3 is
  • Adobe Flash plugin, gstreamer "ungood" és egyéb más codec-ek
  • Libdvdcss2 az encrypted DVD támogatásért
  • Eltávolításra került az Evolution
  • p7zip és rar segédprogramok
  • Tomboy helyett Gnote
  • Compiz extra beállítások konfig
  • Firmware a Speedtouch 330 USB modem driver-hez
  • Eltávolításra került a Mono, Erlang + CouchDB, Telepathy, Gwibber

A bejelentés itt. Letölthető innen.

( agolon | 2010. 09. 02., cs – 13:09 )

Én már ebben az életemben nem fogom megérteni, hogy mi az értelme a tízmilliomodik disztrónak.
--
2e845cb4c3a5b5bd6508455b1739a8a2

A bevásárlóközpontokkal vagyok így. Mindegyikben tej, kenyér, zabálnivaló van. Aztán mégis válogatnak az emberek, hogy ki melyikbe megy, mert egyikben olyan sajt van, ami a másikban nincs és fordítva. Ezek meg csak építik, építik mert igény van a változatosságra.

--
trey @ gépház

A Win és Mac világ meg röhög mert a mindenki által ismert next-next-finish kombóval mindent fel lehet pakolni, Linuxéknál meg ha nincs benne a repo-ban akkor csak a szívás megy vele.
Legyen ezer disztró, tök jó, de az ablakos és almás világban megszokott n-n-f már itt is nagyon elkelne, vagy valami egységes telepítő, amivel minden Linuxos app-ot minden Linuxra fel lehet pakolni, megjelenik a menüben, normálisan néz ki (pl. QT-s app a GTK felületen stb.) és működik is.

______________________
echo crash > /dev/kmem

Neked. Másnak meg egyszerűbb, ha egy listából kipipál mindent, ami kell és a "Telepítsd mind az összeset egy árva nyamvadt kérdés nélkül vazze!" gombra kattint, ahelyett, hogy ha húsz programot akar telepíteni, akkor hússzor végig kelljen menni a lépéseken. Nekem meg egyszerűbb a yaourt -S csomag1 csomag2 csomag3 megoldás, főleg ha lehal az X. :)

Konkrétan egy olyan esetre gondoltam, amikor egy cutting edge csomagokat szállító disztribúció esetében a zárt nVidia driver még nem támogatta a legfrissebb X.org-ot (a stable repóban volt mindkettő). De mindegy, így is, úgy is szükség van parancssori toolokra és van, aki desktopon is kényelmesnek találja őket, mert azt szokta meg.

nem az a lényeg, hogy next-next-finish legyen, mert az _nem jó_
windowsban azért tűnik jónak, mert mindent megtalálsz, és fel tudsz tenni így. Linuxon sokkal jobb verzió a csomagkezelő, csak nincs benne minden az a baj. Ha linuxot használna a nép 98%-a, és a gyártók foglalkoznának vele, elküldenék a drivereket, és minden benne lenne a repoban, kinek kéne next-next-finish?

--
Dropbox tárhely igénylés: https://www.dropbox.com/referrals/NTMwMDYwODE5

Az meg külön érdekes, hogy az egész telepítés-eltávolítás-frissítés kérdéskört megoldó disztrót használók meg röhögnek a Win-en:
- halásszunk adware, anyámtyúkja toolbar stb-vel megpatkolt szoftvereket a web nevű pöcegödörből
- torrentezzünk vírusírtót valami crack-el megpatkolva
- ccleaner és egyéb bohócmutatványok rendszeresen
- szidjuk a developert ha elhasal az uninstaller és otthagyja a hányást a rendszerben

--
"ktorrent utan az utorrent volt [...] beallithatatlan"
...

Nyilván a repo-s telepítésnek is megvannak a maga előnyei, és senki sem mondta hogy toolbarokat meg warez appokat kell feltenni. Nyilvánvalóan van aki ész nélkül tölt és telepít, de ezt nem kellene összekeverni a fentebb vázolt megoldással, illetve annak előnyeivel. Legfőképp pedig: nem azt mondtam hogy a repo-ból történő telepítés rossz csak azt hogy ez a megoldás sokszor kevés.

______________________
echo crash > /dev/kmem

Hát ha a next-next-finish megoldástokat a Win/Mac találmányainak nevezed akkor gratulálok a fals infóidhoz (amsn -nek, teamspeak-nek linuxon is ilyen az installere), én inkább szörnyűséges mellékhatásnak tartom, de lényegtelen. (egy rendszer, 30 telepített alkalmazás, mondjuk 25 féle szoftvermegoldás, 15 féle csodálatos rezidensen futó selfupdater, satöbbi).

Linuxra az elterjedtség miatt eleve nincs túl sok zárt/fizetős cucc, ami van, nagyrészt speciális cucc, és a legkevesebb a csicsa installer.

--
"ktorrent utan az utorrent volt [...] beallithatatlan"
...

( emberk | 2010. 09. 02., cs – 13:11 )

A default beállításon kívül, miben külömbözik az ubuntu-tól? Ahogy nézem egy ubuntun is végrehajthatóak ezek a cserék némi munkával.

------
3 fajta matematikus létezik. Aki tud számolni, és aki nem.

Linux==Linux kernel, azaz rendszermag, a fontos rendszerösszetevők alapvető dolgok összessége, grafikus felület nélkül, tisztán, mint a vodka, és nyersen
Disztribúció== Terjesztés, egyedi fejlesztések, vagy változtatások, egyedi felhasználói célcsoportok részére kialakított alkalmazás gyűjteményekkel(a kernellel összehangolva), amiket valószínűleg egy más disztribúció, avagy terjesztés felhasználója a más célcsoportba való tartozása miatt nem fog soha használni, kihasználni és érteni sem, mivel nem azonos a célcsoport.

Szóval tulajdonképpen a létezése bizonyítja a létezésének az értelmét, ugyanúgy ahogy a szomszéd néni esküszik a Sp@ros tejre, a másik meg a T*scosra, és sosem értenek egyet, pedig mindkét cég saját márkázású olcsó teje ugyan az a f@s víz, és tejpor, meg E6382, és semmi köze a valódi tejhez, max annyi, hogy egy kamionban utazott valamikor valahol a 3,8-as valódi termelői tejjel.
Mindenki azzal boldog amit választ.

http://taklertamas.deviantart.com/ || registered Linux User #518773

A hangsúly a némi munkán van. A számítógép felhasználók nagyobbik része csak annyit tud, hogy nem megy, azt, hogy meg lehet oldani, vagy hogy lehet megoldani, arról ő nem tud semmit.
Ha a bevásárlóközpontok polcain (nem windowsal telepített gépek esetében) ez a kiwi linux lenne alap OSként, nem egy alap ubuntu 8.04-es vagy más, akkor lehet a vásárlók legalább egy részének nem az lenne az első dolga, hogy windowsra cserélje a "szar, semmire sem jó" linuxot "amin még egy dvd-t vagy mp3-at sem lehet lejátszani".

( Belanyil | 2010. 09. 03., p – 09:02 )

Bocsánat a tudlanságomért de én csak azt nem értem hogy miben mások a Román és a Magyar felhasználók az összes többitől (természetesen a nyelvet kivéve) amiért egy külön disztró kell ??

Gondolom a készítők perfekt tudnak románul és magyarul is ezért nem esik nehezükre erre a két nyelve optimalizálni és mivel itt a szoftverszabadalmak nem játszanak ezért úgy egészítik ki ahogy nekik tetszik és nekünk is, hogy telepítés után még nem kell vadászni ilyen-olyan drivereket és programokat hogy egy tökéletesen magyarul (románul) beszélő Ubuntut kapjunk az arcunkba.

Szerintem. Gumicsirke.

--
falura elmegy, városban meg úgy sem nézik...

Úgy rémlik, hogy eredetileg valamelyik romániai internetszolgáltató készítette vagy készíttette volna. Volt/van benne egy egyszerű csatlakoztatási lehetőség az ő kapcsolatuk/szolgáltatásuk beállítására. De lehet, hogy az csak plusz szolgáltatás volt a "független" "fejlesztők" részéről?
(Az idézőjel direkt van külön mind a két szóra!)
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!