A 2010-es díjat Michael Grätzel svájci kutató kapta az ún. 'Grätzel cellákért' (dye-sensitized solar cell), amiknek az eddigi napelemekhez képest jóval kisebb az előállítási költsége.
Még biztatóbb, hogy a díj oldala szerint a tömeges gyártás már elkezdődött 2009-ben, tehát egy valóban működő dologról van szó.
Itt pedig egy kis videó a dologról, vagyis "ezek napelemet csinálnak kémiaórán, bakker"
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 2606 megtekintés
Hozzászólások
1970 First attempts to realize DSC cells
1988 Grätzel's team tests the first dye-sensitized mesoscopic titanium oxide material on solar cells
1991 Grätzel's landmark Nature paper on dye-sensitized solar cells is published
2009 Mass production of DSC cells begin
39 év munkája? [vagy csak mást is csináltak közben, stb]
Szép!
"Lehet, hogy mégis van jövője az emberiségnek"? :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
turelmes ember :)
A'rpi
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ez nagyon tetszik, az ilyen hírek mindig feldobják a napomat, jó olvasni. Annak ellenére is, hogy tudom, az olajmaffia nem szereti az ilyen találmányokat. Well-well... :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Amint elérhető árban kapható lesz, én veszek belőle.
--
Kum G.
Linux pólót a PingvinBoltból! (már a Facebookon is)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Láttad már valahol? Milyen árban adják, vagy van linked?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Még nem láttam. Pont emiatt írtam, hogy amint kapható lesz és elérhető árban, érdekel.
--
Kum G.
Linux pólót a PingvinBoltból! (már a Facebookon is)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az olajbizniszt közel-távol sem veszélyeztetik a napelemek, ez a Grätzel féle napelem is meglehetősen ineffektív, 3% sem lehet a hatásfoka.
És ha még termelünk is elektromos energiát, akkor sem vagyunk képesek tárolni azt, az akkumulátortechnológia sehol sem tart.
Innentől kezdve csak remélhetjük, hogy még elég olajunk maradt, jelenleg ugyanis nincs alternatíva.
A szél- vízi- és naperőművek nagyszerűen képesek kiegészíteni a hagyományos infrastruktúrát, de kiváltani nem, cserébe sokba kerül az előállításuk, karbantartásuk, ami magasabb környezetterheléssel jár együtt, mint a korszerű atomerőművek üzemeltetése.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
http://www.teslamotors.com/
Tesla nevével fémjelzett üzemben egész jól megoldották az akkukat. 1 feltöltéssel ca. 400Km-et bír.
"sokba kerül az előállításuk, karbantartásuk, ami magasabb környezetterheléssel jár együtt, mint a korszerű atomerőművek üzemeltetése."
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Mar eleg nagy kapacitasu kondenzatorok is vannak.
http://en.wikipedia.org/wiki/Electric_double-layer_capacitor
Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
11% korul keresgelj.
Tiszta zold szinu fenyre joval nagyobb.
Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Tényleg. Akkor ez egy meglehetősen ígéretes technológia, ez a hatékonyság már eléri a kereskedelemben kapható vékonyfilmes napelemek hatékonyságát.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Majdnem egy élet munkája. Csak minél gyorsabban terjedjen el.
Egyébként a kutató az ismertetőben írttal ellentétben svájci és nem svéd.
_____________________________________________________
Arch Linux 2.6.33-ARCH #1 SMP PREEMPT - KDEmod 4.4.4
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
És született német.
--
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni