Nem lesz Windows az OLPC XO-3 tablet-jén

Linux

Legalábbis a dolgok jelenlegi állása szerint. A One Laptop Per Child szervezet műszaki igazgatója egy levélinterjúban közölte a PC World-del, hogy nem lesz Windows operációs rendszer a XO-3 kódnév alatt futó tablet gépükön. Linux dolgozik majd rajta, de hogy milyen variáns lesz a végleges verzión, azt egyelőre még nem tudni biztosan.

Tavaly tavasszal az OLPC elnöke, Nicholas Negroponte már utalt arra, hogy a jövőben dobnák termékeikben az x86 platformot és ARM-ra váltanának annak - egyebek mellett - kedvezőbb fogyasztása okán. Mivel az OLPC laptopjait Linux-szal és Windows-zal is kínálta, Negroponte azt szerette volna elérni a Microsoft-nál, hogy az adjon ki teljes értékű Windows operációs rendszert ARM-ra is.

S valóban, a napokban az OLPC a Marvell-lel karöltve bejelentette, hogy ARM-ra építi majd tablet gépét.

Ed McNierney, az OLPC műszaki vezetője elmondta a PC World-nek, hogy nincs jele annak, hogy a Microsoft teljes értékű Windows-t készítene ARM-ra. Azok, a Windows családba tartozó operációs rendszerek, amelyek pedig futnak ARM-on, nem opciók az OLPC számára.

McNierney kijelentette, hogy az OLPC teljes funkcionalitású tablet gépet tervez, nem smartphone-t vagy PDA-t. A Windows Phone 7 így nem jöhet szóba.

A XO-3 tablet prototípusa legelőször a 2011-es CES-en (minden év januárjában Las Vegas-ban megrendezésre kerülő nagyszabású (szórakoztató)elektronikai konferencia és expo) bukkan majd fel és Android-ot fog majd futtatni. 2012 januárjára nem kizárt, hogy más Linux-alapú OS-t fog futni a készüléken.

A részletek itt olvashatók.

( dejo v | 2010. 05. 30., v – 20:42 )

Prokop Dóra: "Van az a pénz amiért korpásodik a hajam."
Ezt akkor mondta amikor a Head & Solders reklám szerepléséről kérdezték.
Majd most is jön a Microsoft, mint annyiszor és lesz az a pénz amitől a Windows alkalmasabb lesz az XO-3-ra is, mint bármelyik Linux.
De nagyon kívánom, hogy ne legyen igazam!
--
Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba és kész!

( marcabru | 2010. 05. 30., v – 22:51 )

Androidot közelről nem ismerem, de még így is jobbnak tartanám a a Pythonban összedobott Sugarnál, mert:

1) már elterjedtebb, sok szoftver van rá.

2) az iPad jelenség is azt mutatja, hogy a számítástechnika a legtöbb ember életébe már nem a PC-vel, hanem kicsit lebutítottabb, de supportot nem igénylő céleszközökkel lép be (ami NEM jelenti a PC halálát). Az Android ilyen céleszközökbe való oprendszer (firmware?)

3) mobiltelefonon is elérhető, ismerős lesz a felhasználóknak. A harmadik világban, ahol az infrastruktúra és a közszolgáltatások a béka segge alatt vannak általában a mobiltelefon jelenti az IT és a telekommunikáció elérhető formáját.

4) meg egyáltalán, egy Google és több készülékgyártó által felkarolt rendszer nagyobb eséllyel lesz sikeres, mint egy külön az XO számára összedobott rendszer.

Nem sok ember van, akinek az életébe a számítástechnika iPad-del vagy hasonló játékszerrel lép be. Szerintem inkább a meglévő desktop+notebook+smartphone mellé veszik, akiknek még arra is telik. Netbook már lehet az első számítógép néhol fejlődő országokban, de azt már általában normális operációs rendszerrel szállítják.

de, csak mert a gyerek korlatolt lesz, es nem tud mit kezdeni az valos fizikai eszkozokkel, csak a virtualis kutyukkel, es ha pl az a feladatot kapja, hogy vagja korbe olloval az adott dolgot, es ragassza ossze valami figurava, akkor csak nyomkodna az F1-et, es nez ki a fejebol. 3-5 eves gyereknek nem kell meg mindent szamitogepen csinalni, van egy hatar, amit meg kell huzni, kulonben csak egy retardalt lesz belole, es generaciokrol generaciokra csak romlani fog.
Az viszony jogos, hogy el kell kezdeni valamikor, de nem ilyen koran, es akkor sem ilyennel, hanem eloszor tanuljon meg gepelni, es utana erre fel lehet epiteni a tobbit.
___
info

Erre szokták írni kockakörökben, hogy pluszegy :-)
De most komolyan.
Ez szempont, hogy egy 4-5 éves gyerek mit kezd egy ilyen-olyan kütyüvel?
OMG
Ha az én gyerekeim 4-5 évesen ilyen kütyükkel szórakoztak volna......
Inkább rajzoljon, kiránduljon a szüleivel, meg a barátaival, tanuljon meg biciklizni, menjen el úszni, sportolni, építsen homokvárat, stb...
Ezekkel a kütyükkel előbb-utóbb úgyis megismerkedik.
Jóhát...
Egy IT szakmai portálon nem várja el az ember, hogy más legyen a szempont, mint hogy:
"Két kismama beszélget a játszótéren.
A te gyerekednek sikerült már lefordítani a legújabb kernelt?
Még nem...de megyek is, mert a fürdetés előtt még hackolni kellene egy ubuntut a legujabb tabletre."
:-)
omg...hova jutunk?

Az első XO számítógép oprendszere (a Sugar) is egy lebutított interfész, hiába van alatta Fedora linux. tehát a kommentemet nem a full OS <--> iPad flame jegyében írtam. Csak annyit jegyeztem meg, hogy egy már bejáratott, mobilokra és kevés erőforrásra készített rendszer (az Android) számos előnnyel rendelkezik egy saját fejlesztésű, senki más által nem támogatott, ráadásul desktop OS felett futó Linux-UI-val. Hacsak az új XO nem rendelkezik legalább 1 giga rammal és 1 gHz-es procival, nem tennék rá X-et full desktop linuxszal és Pythonban megírt grafikus felülettel. Az Android pont arra való, hogy kis RAM-on osztozó csigalassú SSD-ből töltődő appokat kezeljen. Tud a Sugar pl olyat, hogy a háttérben futó alkalmazásokat az állapotukkal együtt elmentse, és így memóriát szabadítson fel automatikusan?

"Hacsak az új XO nem rendelkezik legalább 1 giga rammal és 1 gHz-es procival, nem tennék rá X-et full desktop linuxszal és Pythonban megírt grafikus felülettel."

Lightweight grafikus felülettel messze nem kell 1G ram desktop Linuxnak se.

"Tud a Sugar pl olyat, hogy a háttérben futó alkalmazásokat az állapotukkal együtt elmentse, és így memóriát szabadítson fel automatikusan?"

Nem ezt hívják swapnek? Persze ssd-re lassú és nem tesz jót, de az android is csak ssd-re tudhat menteni.

A swap más. Egy alkalmazás folyamatosan swappel, és egy háttérben futó alkalmazás is néha felébred csinálni valamit. Ez kinyírja a SSD-t ráadásul (tapasztalat szerint) a swap meghajtó lassúsága a teljes rendszert lefagyasztja hosszú másodpercekre. Az android egész mást csinál. Ha pl a szövegszerkesztőt nem használod pár perce, és kell a memóriahelye másra, akkor a dokumentumot és a program állapotát elmenti, és kipucolja a memóriából.

A linux alapvetően server és később desktop oprendszer, arra való, hogy több program fusson párhuzamosan. Erre csak utólagosan rakják rá a GUI-t. Az, hogy egy ablak látszik-e vagy sem, így nem is befolyásolhatja a program futását. Ennek az az ára, hogy sok memória vagy gyors swap kell, és időnként azért ki kell lőni néhány programot. Az OSX-emet hetekig nem indítom újra, de időnknt itt is ki kell lőni egy két beragadt processzt, újra kell indítani a böngészőt. Az SSD-vel megáldott Eee pc-nél még ennél is gyakoribb karbantartás szükséges, ott gyakrabban veszem elő a top-ot, meg a kill-t. Egy ilyen mégszűkebb erőforrásokból gazdálkodó eszköznél viszont egyáltalán nem cél, hogy párhuzamosan fusson minden. Elég, ha az fut a háttérben, amit direkt erre felkészítenek: pl egy levelezőprogram szolgáltatása felébred, ellenőrzi, hogy van-e új levél, és visszaalszik. Maga a levelező meg csak akkor jön elő, ha a júzer átvált rá. Tök fölösleges, hogy X-eseményekre figyeljen a szövegszerkesztő vagy animgifeket villogtasson a böngésző, ha az ablaka nem is látszik.

Egyébként meg a swap és az android memóriakezelése közötti különbséget már sok helyen leírták ( http://zerocredibility.wordpress.com/2009/08/24/why-android-swap-doesnt… ):

When an Android app is terminated because of low memory, it decides what information must be persisted to represent it’s state. This can be very, very small. For example, it might be an integer index into a database. When an app is moved into virtual memory, the OS has no idea what’s important. It just moves the application in whole. It can’t be smart about it.

Magyarul: egy android appot eleve úgy írnak, hogy egy lassú SSD-re pillanatok alatt elmenthető legyen a futó processből minden, ami fontos. Pl az, hogy a böngészővel melyik lapon állsz. Egy teljes Firefox memóriaterület a renderelt oldalakkal együtt viszont 50-100 mega írását jelenti. Ez utóbbi másodpercekre akasztja ki a gépet.

hát nemtudom, de a desktop linuxon

1) tökéletes a mai módszer, hiszen a desktopnál pont az a fontos, hogy háttérben is ugyanúgy fusson minden. Ha én leküldöm a Dock-ra a videókonvertálót, akkor az fusson csak tovább. Nagy visszalépés lenne a DOS-os időkbe, ha egy sima Alt-Tab befolyásolná egy program futását

2) manapság már egyre kevesebb swapre van szükség. 2 gigával egy átlagos netezős-offiszolós gép simán elmegy swap nélkül, 4 giga meg már bőven elég. biztos, ami biztos, van swap (mert az ubuntu csinál olyat defaultból), de általában nincs rá szükség.

Olcsó lett a memória, már csak a mobileszközökben jelent szűk keresztmetszetet. Ott meg a swap nem megoldás.

A lényeg az, hogy vagy desktop-notebook gépeket vigyenek Afrikába desktop OS-sel, vagy mobilgépet direkt arra írt OS-sel. Egy full linux, X-szel, Pythonnal, multitaskkal egy mobiltelefon erejű gépen erősen FAIL.

Írtam, hogy "már ahol szükség van swap-re". Van swap támogatás, nem véletlenül, hanem mert van, ahol kell. Itt így is-úgy is a idle alkalmazások kiswappelése történik, akkor már szóba jöhetne egy az Android-nál leírthoz hasonló módszer. Ahogy az alkalmazások együttműködése a memóriakezelésben is hasonlóan jól jönne, azaz hogy a rendszer tudja, mi az, ami egy alkalmazásnak kevésbé fontos memóriaterület.

Amúgy desktop Linux és 1 GB memóriáról annyit, hogy most openSUSE+KDE4-gyel (!) 509 MB memória foglalt, és ebben benne van a webböngésző, levelező, pdf néző, im kliens stb., swap persze nincs. Lightweight ablakkezelővel, gyenge gépre tervezett (de desktop) disztróval meg se fogja közelíteni a fél gigát. Szóval nem azon múlik az erőforrásigény, hogy desktop rendszer-e, és X fut-e rajta.

hogy az alkalmazások együttműködése a memóriakezelésben is hasonlóan jól jönne, azaz hogy a rendszer tudja, mi az, ami egy alkalmazásnak kevésbé fontos memóriaterület.

Sok minden lenne jó, de a desktop linuxot alapjaitól újratervezni nem lehet. A kernel és a userspace mind ősöreg kódbázison alapul, egy másfajta memórakezelésre átírni egy teljes linux disztrót nem lehet. Az Android és az szifon ellenben direkt kis erőforrásra, kis fogyasztásra és egyszerűbb tevékenységekre optimalizált rendszerek, amik kikényszerítik, hogy a rá írt alkalmazások kövessenek bizonyos szempontokat. Pl, hogy csak az fusson belőlük háttérben, ami kell, hogy állapotukat el tudják menteni, stb. Ezért jobb platformok bizonyos eszközökre.

Hát amit egy android alkalmazás csinál, az egyik sem. Mondjuk egy szövegszerkesztő úgy szabadítja fel a memóriaterületét, hogy SSD-re írja az aktuális dokumentum szerkezetét (mondjuk az XML fát), meg hogy hol áll a kurzor éppen, és utána harakiri, teljesen leállítja a processzt. Amikor a felhasználó visszavált rá, akkor meg új processz, és szépen betölti a dokumentumot. Egy böngészőnél elég pl ha az adott oldal címét jegyzi meg, nem is kell a renderelt oldalt tárolni. A felhasználó számára meg teljesen transzparens, ő csk azt látja, hogy szövegszerkesztő eltűnik, majd visszajön ugyanolyan állapotban.

Egy szokványos rendszeren a szövegszerkesztő meg a böngésző teljes memóriaterülete mozog, és a processz megmarad.

Igazad van, de most mindegy, hogy minek hivod. Linuxon toltom az idom nagyreszet es szerintem ha van amit jol elrontottak a rendszerben, akkor ez kozejuk tartozik. Nagyobb adatmozgatasoknal siman dobja a hatterben futo alkalmazasok kodjat a memoriabol, amivel meg jobban lassitja a rendszert.

( Csigaa | 2010. 05. 31., h – 00:38 )

Vaporware-eken, prototípusokon és hangzatos bejelentés hegyeken kívül valami kézzel foghatót csináltak már ezek?

Az előző gép elkészült, a Sugar létezik. A saját vállalásaikat ha úgy vesszük teljesítették.
Nem kaptak akkora megrendeléseket mint szerettek volna, de ez már nem csak rajtuk múlt.

"...handing C++ to the average programmer seems roughly comparable to handing a loaded .45 to a chimpanzee." -- Ted Ts'o

Negroponte most is folyamatosan erről beszél gyakorlatilag. Aszonta, h szerinte elég az, ha azzal "fenyegetőzik", hogy ilyent fog gyártatni, és a nagyobb gyártók rá fognak ugrani a dologra, mint ahogy azt tették a netbook esetében. Nem tudom, hogy milyen ok-okozati összefüggés van (ha létezik egyáltalán) az ipad koncepció és eközött, de ha emögött a projekt mögött is akkor tőke lenne, mint amivel az apple bír, akkor a cucc már rég kész lenne, és az itthoni kisiskolások is ezen tanulnának ujjal írni.