"Az Ubuntu 9.04 remek akár a Windows 7, Mac OS X"

Vélemény

A ZDNet egyik cikkében egy önmagát Windows 7 beta, Mac OS X felhasználóként is jellemző, de a Linux világban sem járatlan felhasználó elismerően ír az Ubuntu nemrég kiadott, Jaunty Jackalope kódnevű, 9.04-es verziójáról. A cikk itt.

A Heise Online is szemügyre vette a 9.04-et. "Nem sok minden változott a külsőn, de az Ubuntu 9.04 (Jaunty Jackalope) a technikai fejlesztések széles skáláját foglalja magában." A cikk megemlíti, hogy az Intrepid az indítástól a login-ig 28 másodperc alatt jutott el, míg a Jaunty-nak ugyanerre mindössze 19 másodpercre van szüksége. A shutdown is felgyorsult, míg a 8.10-nek kilenc másodperc kellett a leállításhoz, addig a 9.04-nek már csak 6 másodperc. A gyorsabb boot mellett a cikk megemlíti az új értesítési rendszert (notify-osd) és az ext4 fájlrendszer (nem alapértelemezett) támogatását is.

( gUHU | 2009. 04. 27., h – 11:57 )

Hát ez blyutifull...
az oprendszer esetében a legfontosabb dolog valóban, hogy mennyi ideig butul.

-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

Azért a hardveren is múlik, hogy mennyi ideig bootol.
Meg ezt most hogy kell vizsgálni? Minden bővítőkártya/egyéb chip BIOS-át letiltjuk (mert uge azok inicializálása is hosszú másodperceket tud megenni), és úgy mérjük?
Én is szeretem, ha valami gyorsan bootol, de a 16 meg a 26 sec már a tökmindegy kategória.
Inkább fejlesszék az mdadm -et.

"Azért a hardveren is múlik, hogy mennyi ideig bootol."

De ugyanazon a hardveren azért megmérheted az oldstable meg a stable distro boot idő különbségét.

"Minden bővítőkártya/egyéb chip BIOS-át letiltjuk (mert uge azok inicializálása is hosszú másodperceket tud megenni), és úgy mérjük?"

Nyilván nem a power gomb megnyomásától hanem a grub entry betöltődésének kezdetétől kell mérni.

Egyébként volt mit javítani a boot időn ("üres" install fél percig bootol azért az kicsit sok).
Másfelől igen, ez is egy reklám, de attól neked se lesz jobb ha belekötöl.

********************
"...ha nem tévedek!" (Sam Hawkens)
http://holo-media.hu

( amnesia | 2009. 04. 27., h – 12:13 )

Remek az uj ubuntu. Remekül elkurt@k _megint_ az audiot. Raktam gepbe uj hangkarit mert 5 releasen at b@sztak fixelni amit pulseaudioval elcsesztek. Most az uj kari konfigjan is elhajlitottak valamit. Bugreportolni szinte felesleges mert vagy nem nyul hozza senki vagy nem ertenek hozza.

Jaj de elfelejtettem lenyeg hogy lecsereltek a notify rendszert es uj szine van a loginnak!

Ezt a kartyat felirhatom a listara a tobbi elcseszett dolog melle ami mukodott amikor meg jobban debian volt az ubuntu.

brokenlist.add("creative audigy 2 value")

Hello. Your new broken list contains:
* lirc winfast TV2000XP remote
* onboard sis LAN
* creative audigy 2 value

Lehet hogy a modprobe rossz paraméterekkel húzza be a hangkártya modulját. Nekem egy sima intel hangkártya van (alaplapi) aminek az snd-hda-intel modul kell. azzal elvoltam egy darabig, amíg eltrafáltam, hogy milyen modulparaméterek kellenek. Nekem pl modprobe snd-hda-intel model=lenovo (holott egy asus noti, de az alaplap végtére is inteles benne)lett a megoldás.

Egy két idegesítő apróságtól eltekintve nálam is. De azok az apróságok elég idegesítőek. Az atheros driver már megint rossz. Hiába támogatja a kernel és működik is vele ha egyfolytában dobálja a kapcsolatot. Vagy épp nem hajlandó forgalmazni. Ráadásul se az ndiswrapper sem a korábbi kézzel forgatott madwifivel nem jó. Végül a kernel féle és a kézzel forgatott driver keverékével működik úgy ahogy. Már ha hajlandó csatlakozni a routerhez. De ok minden 3 bekapcsolás után eljátszok vele pár percig és működik.

Az mondjuk már érdekes, hogy a 8.04 óta támogatott webcamera ami azóta rendesen működik (megjegyzem funkcionálisan most is), ha kikapcsolom (laptopba integrált van saját be/ki kapcsoló gombja) akkor magával rántja az usb vezérlőt és utána nincs kommunikáció egy usb eszközzel, de a kernel még csak annyit sem lök a naplóba, hogy új eszköz lett csatlakoztatva / eltávolítva. Itt viszont már csak az újraindítás segít.

Hanggal nekem is gondom volt, megnéztem több leírást is, hogy hogyan kell működésre bírni ezt a pulseaudio-t, aztán fogtam és letöröltem az egész sz@rt, feltettem forrásból a hangkártyám(Realtek ALC888) driver-ét és azóta tökéletesen működik.
Nem értem miért erőltetik ezt a pulseaudio-t, nekem még sose működött rendesen, az ALSA-val meg semmi baj nincs(legalábbis nálam).

Aztán ez a gyorsított bút... 8.10-el semmi gond nem volt, most meg ~10-15 másodpercet áll fekete képernyőnél egyetlen kurzorral login után, mire megjelenik az asztal :S Pedig elvileg semmi olyan program nem indul alapértelmezetten, ami ennyire megfogná.

Én igaz Fedorát használok, de (legalábbis ott) nincs problémám a pulseaudioval. Múlt héten cseréltem alaplapot, az újban más hangchip van. Indulás után rögtön működött, majd a KDE kb fél óra után szólt, hogy továbbra sem találja a régi kártyát, eltávolíthatja-e véglegesen vagy később nézelődjön-e még.
TV-kártya, flash, Audacious, MPlayer, Virtualbox-on futó rendszer mind szépen szól, akár egyszerre is. Szóval nálam tökéletesen működik, de lehet hogy erre születni kell.. :)

Igy is van. Tokeletesen mukodott ALSAval de jott egy reszeg buzerans akinek mindenfelekeppen irnia kellett egy ujabb layert. Evek ota mindenkinek csak a baja van vele. Szerintem olyat meg nem olvastam hogy "wow pulseaudioval hirtelen elkezdett mukodni ez meg az".
Persze ilyenkor jonnek azzal hogy a technologia ezt meg azt tudja. Elvileg ja, csak hang nem jon ki rajta :)

( kikke | 2009. 04. 27., h – 12:37 )

Emellett az ACPI is regresszált némely chipseteken.

( pgabor v | 2009. 04. 27., h – 13:00 )

Sok jót olvastam róla, de én semmi jót nem tapasztaltam. A totem nem játsza le a wmv-ket, a VLC felülete megváltozott, teljesen fapados hatása van. Sikeres cd írás után nem olvassa be a lemezt, vagy üresnek látja. Gép indítás lassabb lett, bejelentkezés után kegyetlenül tekeri a procit 1-2 percig. gFTP 5percenként lefagy, ki kell lőni. Stb. Remélem csak upgrade-nél volt valami gubanc és egy újra telepítés megoldja a problémát.

Én az esetek többségében KDE-t használok, mert azzal kezdtem, és azt szeretem jobban, de gnome-is elég gyakran kerül a kezembe, nemtudom mi okozhatja az említett hibákat, de nemhiszem h a gnome-ban lenne a problémák nagyrésze. Ugyanúgy lehet az Ubuntuba beépítésnek a hibája, vagy akár egyéni hardverhiba vagy szoftver illetve beállítás hiányosság is, fölösleges egyből ráfogni az egészet a gnome-ra szerintem...

"A VLC felülete bugos lett, ami miatt külön ablakban van a videó meg maga a kezelőfelület. Majd az 1.0-ban jó lesz állitólag."

Jellemző FOSS fejlesztési filozófia. A lehetőségek univerzumában adott egy potenciális hiba. Egy új verzióban megjelenik - azzal együtt adják ki a verziót. Közben ígéretként elhangzik, hogy a következő kiadásben orvosolva lesz. De eddigi tapasztalataink alapján "nyugottak lehetünk" affelől hogy abban nagy valószínűséggel más hiba fog fellépni, és így tovább... No de akkor miért kell különbséget tenni béta és végleges verzió között - mikor azt látjuk, hogy folyamatos béták sorozatáról van szó? Ezt tekintik fejlesztésnek. Az így készült szoftverek használatát szerintem csak a fejlesztői képesek úgy igazából élvezni.

( uid_2030 | 2009. 04. 27., h – 15:09 )

flémon >> Szerintem is olyan remek mint a Windows! :) << flémoff

> BERUS
Motor: Mandriva Linux 2009.0

( szalasi | 2009. 04. 27., h – 15:43 )

Sajnos, hogy a rokonszenvező "szemügyrevevők" lekesedése egyhamar elillanna, ha komoly és változatos munkára kéne használják a Linux-ot, mivelhogy összetettebb és speciálisabb feladatokra nincsenek programok. Internetezés, zenehallagatás, videónézés, egy kis szöveg- és bemutatószerkesztés, a maximális lehetőségekhez képest kissé szerényebb képmanipulálás, és annyi. Azontúl szinte semmi... Jah, gyönyörködve forgathatjuk a kockát. A Linux disztróinak ez a legnagyobb hiányuk: a profi programok hiánya.

Még egy megjegyzés: Nem tudom, mások hogy vannak vele, de engem rettentően zavar, az hogy a sok kis novícius fejében a Linux azonos az Ubuntu-val. Régi linuxozóként, és ezt sehogysem tudom megszokni.

"Internetezés, zene hallgatás, videónézés, egy kis szöveg- és bemutatószerkesztés, a maximális lehetőségekhez képest kissé szerényebb képmanipulálás, és annyi. Azontúl szinte semmi..."

Már ne haragudjál de az átlag felhasználóknál ennél mi több kellene? Nem mondom, hogy nincs hiányosság a Linuxos programok terén, de közel se ennyi, mint ahogy te említed. Ott van például a kedvelt flame indító Photoshop, van egy régebbi ismerősöm aki Photoshopból él és _még_ ő szerinte is kiváló alternatívája a GIMP, néhány vérprofit igénylő feladatnál bukik csak meg. Szerinte az egyetlen visszatartó tényező a megszokás lehet.

---http://fullcircle.hu---

Amit pl. per pillanat nagyon hiányolok, az egy profi OCR GUI - mindenféle hasznos beállítással, office integrációval, többszörös helyesírásellenörzővel, a javítandó szöveg és a kép szinkronban futó kettős kurzorával stb. Aztán egy funkciógazdag PDF-javító-"szerkesztő" program. Ezek hiánya miatt nem mertem ajánlani a főnökömnek. Amíg a kereskedelmi szoftvereket nem kezdik el a cégek tömegesen Linux-ra portolni, addig esélye nincs ennek a rendszernek az elterjedésre. Hiába a rengeteg (amúgy tiszteletre méltó) erőfeszítés, hogy szabad szoftverekkel pótolják amazokat. Szóval ez az én nagy bajom, hogy néha mégis a Windows-ba kell átlépnem bizonyios munkákat elvégezni.

Gimp, Scribus, Blender, OpenOffice, NetBeans... És még sorolhatnám. Ezek mind nagyszerű programok, amelyek nem egy ponton képesek az általad emlegetett "nagyok" mellé lépni...
Azért mert valamiért nem kell fizetni, még nem kell lenézni.

OFF: (mert ez már kvázi oda tartozik)
Nekem sincs különösebb problémám a Jaunty-val, sőt sokkal gyorsabb lett minden téren. A szépségét meg hagyjuk már, kb. mindenki tudja, hogy öt percbe tellik, hogy kényünkre kedvünkre átalakítsuk (ezért külön szeretem a linux disztrókat). Mellesleg, jelenleg olyan stabilnak tűnik, mint egy vasbetonfal.
--
http://blog.zsoc.net | http://trustno1.hu | http://www.runatabor.com
Born to be alive!

Az OOo kezelése nehézkes, nagyon sokaknak egyátalán nem áll kézre. Nem azért nem tetszik mert ingyenes. Azért nem tetszik, mert sz.r a felülete... Pedig sokmindenre jó lenne.
Akik itt a fórumon nagyon védik (mindjárt jön pár, akár neveket is sorolhatnék) többnyire programozók, és nincsenek rákényszerítve a napi használatára, csak a funkciólistát nézik az OOo honlapján...

(kompatibilitást nem említek, az nem ide tartozik)

Napokban történt meg velem, hogy kértem egy kollégámat, hogy nyomtassa ki nekem a céges telefonkönyvet. Évek óta Office-szal dolgozik, ha a cégnél valakinek Office kérdése van, akkor az esetek legnagyobb részében tud válaszolni. Office 2007-et használ már talán egy éve. Ennek ellenére 15 perc és 15 rosszul kinyomtatott oldal kellett ahhoz, hogy be tudja állítani a megfelelő nyomtatási képet. Azt mondta, hogy az a felület el lett cseszve. Más meg erre esküszik.

Hát én nem tudom megítélni. Hosszú évek óta OOo-t használok.

--
trey @ gépház

Nálam az informatikai analfabéták archetipusos felhasználói jól elvannak a OOo-val, a MS Office mellett, sőt még Symphony-t is használnak. Kézreáll. Akinek nem áll kézre az OOo annak a MS Office használata is gondot okoz, nem a programmal van a baj, hanem a kezelőjével.

Azért tegyük hozzá, hogy az OO néha csinál fura dolgokat.
Meg sajnos vannak olyan Excel sheetek, amik teljes egészében MS függők.

Amúgy meg a cégnél Ubuntu 9.04 + Sun Virtualizációs alkalmazás (ha már ugye a VirtualBox mást jelent Magyarországon) + Windows megoldja a Microsoft kérdést. S ha épp nagyon megkattan valami szegény Xp-ben, akkor előkapom a master image-t, lemásolom, beállítom 20 perc alatt és hajrá.
Kicsit overkill, de hát istenem.

A bootidő pedig ha nem is ennyire hangsúlyosan, de fontos, ha ügyeletet adunk. Munkatársak kénytelen ilyenkor stand-by-ban tartani a laptopot. Én meg lazán shutdownolok. Ügyeleti híváskor pedig tényleg bosszant, ha mondjuk az OS perceket szüttyög a betöltéssel. Márpedig bármilyen betegül is hangzik, az Ubuntu + Vbox - Xp kombó gyorsabb mint a natív Win XP, méghozzá 5 perc 40 másodperccel.
Az új Ubuntu itt nálam gyorsabb (HP Compaq 6910p) méghozzá sokkal (cirka 35 másodperccel dobja fel korábban a gdm login screent mint a 8.10-es, igaz most már 64 bites a 9.04-es, a mért 8.10-es pedig 32 bites volt) és stabil.
Már a Gnome-mal is egész kibékültem.
Szóval nekem bevállt. Most már csak a céget kell rávenni, hogy dobja az Exchange-t, meg a Microsoft Office-t. (o:

Komoly és változatos munka? Linuxon dizájnolok, fejlesztek, szöveget szerkesztek, tördelek... Milyen változatosságot akarsz még? Az egyetlen akadály, amit eddig csak részben tudtam megoldani az a játékos téma, de istenem, arra való a Windows nem?

--
http://blog.zsoc.net | http://trustno1.hu | http://www.runatabor.com
Born to be alive!

hmm... modanál pár példát mi az a komoly és változatos munka? Én lassan 5 éve CSAK GNU/Linux-ot használok nagyvállalati környezetben is ahol mondanom sem kell kisebbségben vagyok. Viszont nem vettem még észre, hogy a komoly és változatos munkámat nem végeztem volna el. Sőt pont fordítva van ha Windows-t kéna használnom akkor egy csomó dologról le kéne mondanom ami itt megvan és kézreesik.

Sokáig én is ellenálltam, hogy Ubuntu-t használjak, de mára azt kell, hogy mondjam igen jó kis rendszer lett. Persze mindíg van akinek valamiért nem tetszik valamiért, de ez bármelyik rendszerre elmondható.

Mondtam már, de minthogy nem válaszolt senki, elismételem:

Amit per pillanat nagyon hiányolok, az egy profi OCR GUI - mindenféle hasznos beállítással, office integrációval, többszörös helyesírásellenörzővel, a javítandó szöveg és a kép szinkronban futó kettős kurzorával stb. Valami ilyesmi:

http://finereader.abbyy.com/

Ezenkívül pedig egy funkciógazdag PDF-javító-"szerkesztő" program, mint pl. ez: http://www.adobe.com/products/acrobatproextended/

Ha van valami épkézláb javaslatotok, örömmel veszem, főleg a profi OCR GUI kéne.

Tudom ez nem az igazi megoldás, de a régi Recognita-k csont nélkül mennek Wine-nal.

PDFEdit? Nem próbáltam lehet, hogy még van hová fejlődnie.

Másrészt ez egy nehéz kérdés, nyilván kereskedelmi programok még egy ideig nem lesznek tömegével Linux-ra. De szerintem ez korántsem a Linux hibája, inkább a szoftvergyártóké.

"De szerintem ez korántsem a Linux hibája, inkább a szoftvergyártóké." lol
ezt majd akkor mondjad amikor egy csak binárisként terjesztett program mellé nem kell egy fél usarlandet mellékelni mert annyira basznak az api stabilitásra
---
/* No comment */
Ketchup elementál megidézése a sajt síkra

Aha nézz körül, nincs olyan sok zárt program amit ki mertek adni GNU/Linuxra. Eddig a te soselátott-sosehallott példád az egyetlen, amivel nem szállítanak egy komplett, tesztelt (és bugfixelt) környezetet... és sajnos nem véletlenül.

Maple-hez 58 libet mellékelnek, ebből a maplesoft 6-ot készített, a többi free, csak nem merték a programjuk működését a részeges-másnapos API-"tervezők" munkájától függővé tenni.
A Maya 2-300 MB-nyi free libet szállít magával (majd megnézem ez hány db, ha megint ilyen munkaállomás közelébe kerülök).

Ez nem jó, mert a szállított verzióban bizony lehet komoly biztonsági hiba. De amíg a free sw fejlesztők egy része azt hiszi, ők szrják a napfényt, és elég, ha ők értik, mire jó amit csinálnak, nos marad ez a félmegoldás. Vagy inkább, hogy a nagy szoftverfejlesztő cégek hagyják a francba az egész szedettvedett GNU/Linux platformot, mert nem éri meg az a hegesztés, amíg működőképes sw-t lehet kiadni rá.

Hogy egy, a tiedhez méltó, sohanemlátott szoftverrel kapcsolatos példát hozzak fel: az ONScripter alapú Tsukihime játék angol fordításhoz nincs Linux kiadás, mert a kis fejlesztőcsapat megunta, hogy bármit kiadnak, a minimális méretű Linux tesztcsapat valamelyikének gépén tuti segfaultol. Inkább kiírtak egy bejelentést, hogy "szedd ki a nyelvi fileokat a windows verzióból, és a fordítással sz.pjál magad".

Ha lenne normális, stabil API/ABI, nem kellene ilyenekkel szórakozni, és nem lenne a "jajj de van opensource alternatíva rá amit fél nap alatt meggányolunk hogy menjen, igaz feleannyit se tud, de igazán kipróbálhatnánk" szenvedés.
Nem várom el az Amiga színvonalát kompatibilitás terén, de jó lenne ha egyátalán bármi hajlandóság lenne a minimális szint elérése felé.

UI: nem, az nem megoldás, hogy ideológiai alapon (tudod, ha technikai érv nincs, ott van még neked a szemellenzősség) nem használok zárt szoftvert. A munkáért adnak pénzt, a pénzért meg kenyeret. A linuxbuzi-félkommunista ideológia terjesztéséért legfeljebb RMS-től kapsz puszit...

Add hozza a Maple es a Maya melle az XSI-t, az Acrobat Readert, az osszes komercialis jatekot ami maga szallitja az SDL es OpenAL libek mellett meg a libpng-t is. Vagy a megemlithetnenk a Google termekeket, az Oracle es az IBM cuccait. Hosszabb ez a lista, mint ebbe altalaban belegondoltak. Bar... szerintem csak ideologiailag kepzetlen idiotakkal allunk szemben! :)

De hogy open source peldanal maradjunk, a Cedega is ezt az utat koveti, tartalmaz egy teljes GTK/Python envet a binaris terjesztese.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Akkor legyen hangulatkeltes, erdektelen, a valosagon nem valtoztat.

"nincs olyan sok zárt program amit ki mertek adni GNU/Linuxra"

Vajon miert... Amugy a "nincs olyan sok" szinten hangulatkeltes, plane h nem is fedi a valosagot. Eleg kiindulni a linux warez scenebol, ami erosen nagyobb meretu, mint nulla.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Egy valamit nem értek... most mit fikázunk éppen? Linuxot? És mi a példakép, amit követni kéne? Ez nem hangzott még el.

Azt tudom, hogy a legtöbb zárt termék, ugyanúgy, ahogy írjátok, pl. windowson is komplett csomagként jön, libeket telepít, van, amelyik saját jávát.

Úgy hallottam, hogy osx-en is az a gyakorlat, hogy minden program csomag, és egy helyre telepíti az összes szükséges libet.

Kereskedelmi unixot nem tudom, de szerintem oracle pl. minden platformon telepít teljes java környezetet saját maga alá.

Most csak azt nem értem, hogyha mindenhol ugyanaz van, akkor miért emeljük ki az egyiket? Vagy félreértem, és valamiben rosszabb a linux, mint a többi? Lehet. Miben? És mik azok, amik jobbak?

G

kíváncsian vártam már ezt a kérdést :) vagy legalább magyarázták volna meg, hogy miért kéne minden programnak ugyan azokat a libeket használni. mert hogy jó, ha minél több közös van, még megértem. de ami pl. a munkánk java részét kiteszi, az nekem nem elvárás, hogy 5 bit méretű legyen. (főleg mert a munka-gépeimen a vinyók általában elég üresek. és nem mindig azért, mert bazi nagyok. hanem mert a doksik, állományok töltik be idővel, amiket előállítok, nem a szoftvereim)

--
xterm

A stabil API és tervezés hiányát fikázzuk. Ez nem ártana a Linuxba.

Amúgy, a Windowsos példád sántít: igaz hogy a telepítő (xy-setup.exe) szállítja a szükséges függvénykönyvtárakat, maga a program a system32-be telepíti azokat, és osztott módon használja a többivel együtt. Még verzióellenőrzés is van, ha egy program régebbit akar feltenni, a rendszer rákérdez vagy nem engedi (ez már a fos win9x-ben is benne volt). Ezt ott meg lehet tenni, mert senki sem gondol arra, hogy akár egy alverzión belül is inkompatibilitás léphet fel: többnyire nyugodtan fel lehet tenni az xy.dll új változatát, a régit igénylő programok módosítás nélkül működni fognak.
A F/OSS libek nagy részénél egy ilyen akció az attól függő régebbi programok használhatatlanságához vezet......

> A F/OSS libek nagy részénél egy ilyen akció az attól függő régebbi programok használhatatlanságához vezet......

Nem értem. Van a gépemen egy libakarmi-1.2.3, aztán mellékerül a libakarmi-2.3.4 is, aminek teljesen más az API-ja. Melyik régebbi program válik ezzel használhatatlanná?

Igen, és ha 10 db nem disztribútor által szállított program van a gépeden, akkor 10*x darab libfaszom-xyz.so lesz (ahol x a program függőségeinek száma). Csodálatos... kicsit hányadék módon néz ki, kicsit gány, igaz működik, úgyhogy kit érdekel? Nem kell tervezés, a gányolás mindent megold.

Nem kell ahhoz mese... elég egy debian upgrade, libc csere után dialog (configure) elszállás, akkor még az ls is segfaultolt. Sőt, valószínű már a dialog elszállását is a libc csere okozta. Utána összekapartam a rendszert, és nagyon örültem hogy a GNU/Linux ilyen felülmúlhatatlanul innovatív.

De még mindig nem tudom, ez miért nagyobb baj annál, hogy mondjuk osx alatt a 10 darab program 10 külön könyvtárba beteszi a saját libjeit, akár ugyanannak a libnek ugyanazt a verzióját. Ott azért így van, hogy self-contained legyen.

Linuxon ugyanez megy, csak nem külön könyvtárban.

Windows alatt nem tudom, ugye azt mondjátok, hogy a régi libet nem engedi telepíteni, és az új lib meg visszafelé kompatibilis...
Úgy tudom, hogy linux alatt is az X.Y verziók kompatibilisek egymással (felülről), és sok program pl. nem adott verziót nyit meg, mondjuk libvalami-1.2.3-at, hanem libvalami-1.2-t, vagy libvalami-1-et, ami mind a kettő egy-egy symlink az éppen aktuális verzióra.

És ugye a kereskedelmi programokról volt szó, amik nem bízhatnak az alattuk levő rendszerben.

Szóval akkor újra: ha van egy Oracle adatbázis, ami többek között egy komplett java környezetet tesz maga alá (attól függetlenül, hogy a rendszerben már van 1-2 másik komplett java környezet telepítve), és így tesz linux, windows, meg feltételezem solaris alatt is, akkor ebből hogy jön az ki, hogy ez a linux hibája? És miért nem az oracle, miért nem a windows, miért nem mindenki együtt, vagy ilyesmi?

Egyébként pl. Oracle nem tesz tudomásom szerint a rendszer libekből, pl. libc újat maga alá. Amiket írtok, hogy ennyi-annyi libet szállít egy csomag, azok nem lehet, hogy olyan libek, amik nem a rendszer részei?
Nem tudom biztosra, sosem néztem ezt meg, de logikusnak tűnne.

Az a baj, hogy általánosságokat írtok, és nem értem a logikát.

Valaki, aki képben van, legyen kedves írjon egy érthető példát, pl. így:

XY nevű kereskedelmi program, ami windows alá n darab libet telepít, osx alá n darab libet telepít, solaris alá n darab libet telepít, freebsd alá n darab libet telepít, az kénytelen linux alá n+k darab libet telepíteni, mert pl. az xy.so nevű lib, ami a linux disztribúcióban van, az nem megfelelő, és ezért saját verziót tesz fel.
Ebből látszik, hogy a linux szar, mert máshol nincs szükség +k libre.

Köszönöm
G

Nekem nem úgy tűnt, hogy az összes DirectX-t/.NET-t/akármit használó Windowsos program hoz magával egy külön DirectX-t/.NET-t/... (retail installert ne számítsuk most ide).

Egyébként Windowson kevésbé vannak szanaszét cincálva kismillió darabra a dolgok (total commander nem ránt maga mellé +10 megányi függőséget és hasonlók). Ellenben a linuxról portolt dolgok jelentős része szereti magával hozni a különféle plusz dolgokat. (Git pl 121M windowsra, bár nem vágom, hogy ugyanazt az 900K-s exe-t miért kell 80 féle néven felmásolni a lemezre).

----------------
Lvl86 Troll

> Eddig a te soselátott-sosehallott példád az egyetlen, amivel nem szállítanak

Oracle VirtualBox (nem OSE) hány userland lib-et tartalmaz? :-)

> Maple-hez 58 libet mellékelnek,

Adobe Reader: 26

Azt nézitek be, hogy az open source binárisok és a closed source binárisok előállítása között nem szükségszerű hogy különbség legyen. A forrás mások általi elérhetősége nem befolyásolja a binárisok elkészítését.

Persze vannak cégek, akik abandonware-t szeretnének ránk sózni, és kellemetlen nekik hogy ebben a platform nem támogatja őket.

MS emlőről táplált aggyal ezt nehéz felfogni, de azért kérdezz csak nyugodtan, én türelmes vagyok.

Nem az eloallitas modjaval van bajuk, ugyanis megteszik mert szukseguk van ra. Hanem azzal, h mivel nem garantalhato akar ket minor verzion beluli kompatibilitas sem igy inkabb megsporoljak a szopast azzal, h ujra mellekelik n+1. peldanyban is a szukseges libeket. Nem pedig azzal foglalkoznak, h az x. puruttya linux terjesztesen mi a palya. Ez sem jo hozza allas, de koltsegcsokkento tenyezo, annak osszes jarulekos problemajaval egyutt.

Abadonware vagy sem, pl. nem mindenkinek elegseges a QCAD kepesse ha tervezni akar, es az ILM sem fog blenderre valtani, hanem kiverik az Adobe-bol a linux alatt mukodo Maya-t.

---
pontscho / fresh!mindworkz

Inkabb nem szemelyeskedek, annak nincs sok ertelme.

> Nem pedig azzal foglalkoznak, h az x. puruttya linux terjesztesen mi a palya.

Van aki foglalkozik vele. Rosszul teszi? 


Please choose the appropriate package for your Linux distribution:

    * Ubuntu 9.04 ("Jaunty Jackalope") i386 | AMD64
    * Ubuntu 8.10 ("Intrepid Ibex") i386 | AMD64
    * Ubuntu 8.04 LTS ("Hardy Heron") i386 | AMD64
    * Ubuntu 7.10 ("Gutsy Gibbon") i386 | AMD64
    * Ubuntu 6.06 LTS ("Dapper Drake") i386 |AMD64
    * Debian 5.0 ("Lenny") i386 | AMD64
    * Debian 4.0 ("Etch") i386 | AMD64
    * Debian 3.1 ("Sarge") i386
    * openSUSE 11.1 i386 | AMD64
    * openSUSE 11.0 i386 | AMD64
    * openSUSE 10.3 i386 | AMD64
    * SUSE Linux Enterprise Server 10 (SLES10) i386 | AMD64
    * Fedora 11 ("Leonidas") i386 | AMD64
    * Fedora 9 ("Sulphur") / 10 ("Cambridge") i386 | AMD64
    * Fedora 8 ("Werewolf") i386 | AMD64
    * Fedora 7 ("Moonshine") i386 | AMD64
    * Mandriva 2009.1 i386 | AMD64
    * Mandriva 2008.0 i386
    * Mandriva 2007.1 i386
    * Red Hat Enterprise Linux 5 ("RHEL5") / CentOS 5.2 i386 | AMD64
    * Red Hat Enterprise Linux 4 ("RHEL4") i386
    * Turbolinux 11 i386 | AMD64
    * PCLinuxOS 2007 i386
    * Xandros Desktop 4.1 i386
    * All distributions i386 | AMD64

Sz.rok én a kommuniti sírására, ha nekem szükségem van a munkámhoz egy kereskedelmi termékre és csak ez az ára, hogy el tudjam érni Linux alatt is. Mondjuk az egy más kérdés, hogy nyílvánvalóvá válik, hogy ez a cég másodrendű platformként kezeli a Linuxot, mert nem akarja hónapról-hónapra karban tartani és frissíteni, mint ahogy azt nagyon sok program megteszi, amikor jönnek az új libek/disztrók/API change-ek/anyámkinnyák.

Igen. Erre írtam neked lejebb, hogy ezért találták ki kényszermegoldásként a statikus fordítást vagy a fél userland terjesztését. De ezek a cégek profit orientáltak, így pénz beszél, kutya ugat elv alaján megoldják ezt. Persze a sok más fejlesztő által elkövetett folyamatos frissítést nem vállalják be és belepakolják a libeket vagy a binárisba, vagy a disztribúcióba.

Jó, de ez egy nagyon felemás megoldás, és komoly problémákat is felvet a régebbi lib verziókra kényszerülés. Normálisan megtervezett, stabil API kell, hogy
1. a nem épp tegnap kijött sw-k is gond nélkül fussanak friss rendszeren, ne kelljen azonnal gányolással kezdeni, ha egy (akár nyílt) kód 3 hónapnál régebbi
2. a disztribútor által nem szállított szoftverek (akár kereskedelmi, akár kézzel fordított) is ki tudják használni a folyamatos library frissítésekből és támogatásból származó előnyöket, és ne kizárólag hátrányok érjék ezeket, ha a rendszerből a kernelen kívül mást is használnának
(3. driverek fejlesztéséről meg még nem is beszéltünk, az még rosszabb)

Plusz még az is, hogy pár szerencsétlen még meg is akarja magyarázni, hogy a koncepciók és a tervezés teljes hiánya mekkora szabadságot jelent meg hűdejó... most vicces ahogy itt kapálóznak, de sajnos annak, aki az ilyen baromságok miatt nem kap munkaszoftvert, nem túl kellemes.
Meg, ha ez így marad, lehet sírni hogy nem támogatják a linukszot a csúnya cégek... tenni ellene már nehéz lenne.

Azt hiszem, hogy 100%-osan egyetértünk, csak két oldalról közelítettük meg a problémát. Nekem az a fontos felhasználóként, hogy LEGYEN az adott kereskedelmi szoftver Linuxon, bármilyen gányolás árán. Fejlesztőként meg nekem is szívás...
Szóval azt hiszem, hogy közös nevezőre jutottunk. :)

Ha nekem cégként megfelelő nagyságú bevételem van a programom Linux portjából, akkor konkrétan lesz.rom, hogy a fél userlandet mellékelnem kell, ugyanis profit orientált vagyok. Itt sokkal inkább az a kérdés, hogy az adott termék ANYAGILAG versenyképes-e az adott platformon a nyílt forrású versenytársakkal szemben. Biztos vagyok benne, ha az MS Office portolási költsége és a forgalmazás bevételének várható nagysága megfelelő arányú lenne, akkor már régen lenne MS Office 2007 for Linux. De akár milyen szar is sokak szerint az OOo, nem éri meg mellette pénzt ölnie az MS-nek egy 1% körüli platformra.
Ugyanakkor nem mindenki van ezzel így. Jó példa a World of Goo-s srácok esete, aki nagyon meg vannak elégedve a Linuxos portjuk eladásaival.
Itt is igaz az a szabály, hogy nem elég kizárólag jó terméket előállítani, meg kell találni hozzá a célközönséget is, ami jóval nehezebb feladat, mint a szoftver fejlesztése.

Mond, te szövegértésre alkalmatlan vagy, vagy csak úgy csinálsz mintha?! :)
Ki mondta, hogy az OOo vagy a Firefox kereskedelmi termék? Viszont mindkettő elérhető csak bináris formában is (én legalábbis még soha nem fordítottam egyiket sem forráskódból) és ha a Mozilla Foundation meg tudja oldani, akkor a többi zárt forráskódú fejlesztő is meg tudná oldani, ha akarná. Tudtommal mindenkinek elérhető ugyanaz a fejlesztőeszköz készlet Linuxon, még fizetni sem kell érte.

Mond, te tényleg fogyatékos vagy? Nem, a Mozilla Foundation nem zárt forráskódú fejlesztésekkel foglalkozik. Viszont igen, pl. az Autodesk zárt forráskódú fejlesztésekkel foglalkozik és van nekik szép kis XSI és Maya szoftver csomagjuk Linuxra. Remélem így már érthető a "gyengébbek" számára is. :)

Te írtad le, hogy azzal foglalkozik. Legalábbis magyar nyelven azt jelentette a mondatod.
Tudom, hogy van maya linuxra, de kérdés, hogy mekkora gányolással tudták csak megcsinálni. (értsd.: hány floss libet kellett mellé rakniuk, mert floss körökben ismeretlen fogalom a stabil api)
---
/* No comment */
Ketchup elementál megidézése a sajt síkra

Szerinted engem, mint aktív játékfejlesztőt (értsd felhasználót), hol érdekel, hogy mi van az XSI vagy a Maya könyvtárában, vagy hogy mennyit szenvedtek vele a fejlesztők, ha működik rendesen és nem kell e miatt Windows-zal szenvednem? Elárulom. Semnnyire... ;)

Ez csak itt, a platform trollkodásunk közben lehet szempont. :D

De mégegyszer mondom: legalább annyira hibás mindkét fél. Valóban kellene egy stabil API és valóban több energiát kellene belefektetni a kereskedelmi termékeket gyártóknak a verzió követésbe. Ezt sok "cég" megteszi, sok pedig nem és inkább csomagolja az általa használt dolgokat.

Szerintem ez az r=1 felhasználó szempontjából nem evidens. Firefox, Openoffice, GIMP, Skype, etc. működik Linux és Windows alatt is, akkor a kedvenc OCR programom, PDF szerkesztőm miért nem? Én tudom a választ, persze, de engedtessék meg nekem, hogy ne a fejlesztői közösséget hibáztassam, valahogy az előbb említett programok gyártói is megoldják a linuxos apik használatát.

A mondatod történetében valóban nagyon egyszerű. De nékem úgy általában borzalmas tapasztalataim vannak a wine-vel. Nehogy már a wine-s futtatás legyen az alibi, amikor fontos programok hiányáról beszélünk :-) . Ezzel a logikával nem is kéne semmit se fejleszteni: linux kernel + egyébb alapprogramok + Xorg + WINE + MS programok. Ugye nem?

Nézd, én nem tudom a kérdésedre a választ, én egyszeri user vagyok, lövésem sincs, hogy mit kéne fejleszteniük azoknak, akik azt csinálják. Csak annyit bátorkodtam megjegyezni, hogy az általad citált programot éppenséggel pont annyira megerőltető használni linux alatt, mint (gondolom) windows alatt. A magam részéről csupán egyetlen másik win-only programra szorulok rá, amit EndNote-nak hívnak, és az is szépen muzsikál wine alatt. Ha neked más tapasztalataid vannak, akkor rossz neked :-)....
Egyébként nem értem, miért probléma a wine--os futtatás. Megy x program, vagy nem? Ha igen, OK, ha nem marad a virtualizáció.
Csaba

Azért van a windows + windows app, hogy akinek az kell, azt használja...
Ebben is jobb az ópenszósz, hogy ami linux alatt megy, az általában elérhető windows alatt is. Minden csak nézőpont kérdése.
A zárt forrású kód öl, butít, és nyomorba dönt :)
De ami bizonyos, formátumfüggővé tesz, ami nem jó senkinek sem, kivéve a szoftverfejlesztőt.

Nekem meg dual bootos a céges laptop, és a feladattól függ, hogy mit használok rajta.

Ha pl. oracle-t kell toad-dal piszkálni, vagy SQLServert, akkor windowst. Ha csak el kell érni az oracle-t, akkor linuxot. Ha word doksit kell leszállítani a munka végén, akkor windowst. Ha visio ábrát, akkor windowst. Ha bejelentkezni kell távoli unix gépre, és mindenféle parancsokat kell ott végrehajtani, akkor linuxot, hacsak nem kell mellette mondjuk Rational Rose-t is használni (igen, van RR linux alá, de nekünk egy windows only pluginnal kellett használnunk).
Ha programot kell írni, akkor ha platformfüggetlen lesz, akkor linux. Ha mondjuk ms fuggo, akkor windowst.

Ezek példák komoly és változatos munkákra. Számos olyan eszköz van, ami nem megy linux alatt.

Amit lehet, linux alatt csináltam, mert jobban kézreáll, _nekem_ kényelmesebb desktop, mint a windows.

G

( novertigo | 2009. 04. 27., h – 16:09 )

Végre működik az ethernet csatlakozás, igaz cserébe nem működik a wifi a WIND-emen. Ez eddig fordítva volt, már nem is tudom melyiktől vagyok jobban ideges.

Lehetne, de pont nincs kedvem hegeszteni. Egyébként minden más faja, de ez... ilyenek elcseszik a napom. Most tényleg nemtudom sírjak-e vagy nevessek, azon, hogy még ráadásul van netbook remix is.

--
"Nobody made a greater mistake than he who did nothing because he could only do a little."

( Csigaa | 2009. 04. 27., h – 16:23 )

"Az Ubuntu 9.04 remek akár a Windows 7, Mac OS X"

Aha tehát az úgynevezett stabil (lol) Ubuntu már összehasonlítható egy beta Windowssal? Ez aztán tényleg komoly előrelépés a megbízhatóság és a bugmennyiség terén, legalábbis ubuntu mércével ;p

( KoS | 2009. 04. 27., h – 16:32 )

Szerintem eleg fajdalmas az i965-os regresszio.. pont a kiadasra...
i965 bug
Jo persze egyutt lehet vele elni, csak eleg rossz az idozites...

( nagy_peter v | 2009. 04. 27., h – 23:44 )

hihetelten, hogy milyen Trollkodás megy itt. Én sem szeretem az Ubuntut-t, ezért SuSE-t használok. De attól még így is örülök, hogy ezeket tudja, mert ez ösztönzi a SuSE-sokat is, hogy ott is hajtsanak rá a gyorsabb indításra.