Talán még emlékeztek erre a szlogenre... Ugye igen? Mert az azt jelenti, hogy nem vagyok még olyan idős... :o) A Néprajzi Múzeumban vagy egy kiállítás, amely a műanyagokkal foglalkozik. Érdekes volt viszontlátni gyermekkorom műanyag tárgyait és azokat is amelyeket csak a nagyszüleimnél láttam. Volt szó a különböző műanyagok előállításáról, meg arról is, hogy milyenek műanyagok vannak és hogyan jelöljük őket... Ezek után – sorban – a különféle csomagolások, lakberendezési tárgyak, öltözékek jöttek, majd egy általános gyűjtemény évtizedenkét mutatta be, hogy akkor éppen mi volt a módi műanyagokból... A tárlat végén még látni lehetett pár lelkes gyűjtő fotóját, gondolatait és kisebb gyűjteményt azoktól akik továbbra is töretlenül, megszállottan vásárolják a fekete hanghordozó korongokat, tévesen bakelit lemezeket, amely mint tudjuk, mire igazán népszerű és mindenki által elérhető lett, már polivinil-alapból készült...
Ezek után még két kiállítás tekinthető meg. Mi az állandó kiállítást néztük még meg, amely néhány évszázadnyit mutat meg múltunkból. Az is szép és hasznos kiállítás, aki esetleg nem látta, annak mindenképpen ajánlom.
A harmadik tárlat pedig a hangszerekről szól...