Több pozitív, érdeklődő visszajelzés érkezett a Sun V20z-vel kapcsolatban, amelyről a HP DL380G4 vs. Sun V20z cikkben volt szó nemrég a HUP-on. Mivel a gép még ezen a héten "nálam" van, aztán vissza kell adnom, gondoltam írok róla egy kicsit részletesebben is, hátha ti is kedvet kaptok hardver ismertetőket, bemutatókat írni a HUP-ra :)
A Sun V20z egy belépő szintű, 1U magas, szabványos 19"-es rackbe szerelhető számítógép. Felmerülhet a kérdés, hogy mitől belépő szintű ez a gép, hiszen valószínűleg a legtöbbünk által használt szervereket állva hagyja és a "hullámbádog PC"-nél is drágább egy kicsit (bár annyira nem).
Nos a belépő szintnek egyrészt magyarázata lehet, hogy a Sunnál ez a legkisebb AMD Opteronos gép, illetve az is, hogy a felsőbb kategóriás szerverekéhez képest azért ez a gép sokkal kevesebbet nyújt (nincs redundáns tápegység, a belső bővíthetőség az 1U miatt nem túl jó és rengeteg egyéb funkció hiányzik, ami a közép-felső kategóriás gépekben megvan: partícionálás, hot swap alkatrészek, stb.).
Nézzük, hogy mit kapunk a pénzünkért:
Processzor: legfeljebb két darab AMD Opteron 200 sorozatú processzor 1,8-től 2,6 GHz-es órajelig (244, 248, 250, 252 modellek), 1 MB másodszintű gyorsítótárral
Memória: legfeljebb 16 GB DDR1-333, vagy 12 GB DDR1-400 SDRAM, 4 slot processzoronként
Interfészek: két 1000BaseT Ethernet, két, switchelt 100BaseT hálózati menedzsmenthet, soros (DB9), Ultra320 SCSI (belső), USB 1.1, két 64 bites PCI-X slot (133 MHz-es teljes hosszúságú és 66 MHz-es félhosszú)
A gép elején látható a két SCA csatolófelületű U320-as SCSI hot swap diszkhely, a CD-ROM és a floppy, továbbá a szervízprocesszor kezelőfelülete, amely három gombból és egy kis LCD-ből áll. Ezekről később ejtek még pár szót.
A V20z feneke szokványos 1U-s szerver hátsóját idézi, azonban van némi eltérés a hasonló méretű, átlagos sunos eszközökhöz képest. Nem arra gondolok, hogy ezen -lévén egy kutya közönséges PC- van VGA, billenytűzet és egér, hanem arra, hogy itt a két alaplapi Ethernet port mellett találunk még két RJ45-ös dugót. A képre már rá is írták, hogy mivel állunk szemben: a szervízprocesszor Ethernet lábával, de hogy miért van kettő belőle, azt ismét csak később mondom el.
Belül a megszokott kompakt rendezettség. Diszkek, egyéb, ritkán használt perifériák, úgymint CD és floppy, processzorok, egy darab szalagkábel, PCI és memóriaslotok és persze a nélkülözhetetlen zajgenerátorok.
Kapcsoljuk be.
Felpörögnek a ventillátorok, felvillannak a LED-ek és megjelenik az "SP booting", majd röviddel ezután az "OS booting" felirat az LCD-n. Mint azt majd később látni fogjuk, itt a Sun mérnökei összekevertek pár dolgot, de ezt meg fogjuk tudni nekik bocsájtani, ha elkezdjük használni a masinát.
Ha dugtunk rá monitort (ritka dolog Sun szervereknél :), akkor a megszokott BIOS üzeneteket látjuk, majd elindul az előre telepített Solaris 10. A többi mondhatni szokványos PC-s móka, OS telepítés, beállítás. Foglalkozzunk inkább az érdekes dolgokkal, nézzük meg mit tud a szervízprocesszor!
A szervízprocesszor egy kis célgép a szerveren belül, amely kapcsolatban van sok mindennel. Le tudja kérdezni a szenzorokat (fordulatszámok, hőmérséklet, stb.), újra tudja indítani a gépet, át tudja venni a konzolját, stb. De hogy működik?
Mi sem egyszerűbb. Alapesetben a V20z DHCP-n kér IP címet és ha kap, rögtön el is érhetjük ssh-val. Esetünkben DHCP szerver nem volt, így a gép elején lévő három gombbal kellett IP címet állítani. Az SP-nek azért van két portja, mert belül egy kis switch helyezkedik el. Ennek segítségével valódi switch nélkül, keresztkábelekkel igazán olcsón beköthetjük az összes V20z-nk menedzsment portját, hiszen akárhány ilyen gépünk van, ráköthetjük az előzőre, az elsőt pedig bele a switchbe. Így pedig csak egy switch portot foglalunk. Ha biztosra akarunk menni az első és az utolsó V20z-t más-más switchbe dugjuk, így miután összeomlott a hálózatunk és rájöttünk, hogy a Spanning Treet nem érdemes kikapcsolni, egész jó hatásfokkal tudjunk katasztrófahelyezben is bütykölni a szervereinket. :)
Ha az IP cím állítás megvan, rögtön tesztelhetünk is:
telnet 172.16.1.67 22
Trying 172.16.1.67...
Connected to v20z.microsoft.com. (csak viccelek :)
Escape character is '^]'.
SSH-1.99-OpenSSH_3.4p1
Tisztára, mint egy HP switch. A verziószámból rögtön meg is tudjuk, hogy ha elfelejtettük volna a jelszavunkat, lesz még lehetőségünk a bejutásra :)
De mivel jelenleg még nem ez a helyzet, csináljuk legálisan. Az első belépéskor beállíthatjuk az admin jelszavát (esetleg publikus ssh kulcsát), ehhez "setup" userként kell belépnünk. Ha ez megtörtént, csattanjunk be és lássuk beigazolódni gyanúnkat:
bra@japan[~]$ ssh admin@172.16.1.67
