Linux

A ``Nem Linus írta a Linuxot'' szappanopera előző epizódjai itt, itt, és itt.

Andy Tanenbaum legújabb írásában tételesen cáfolja az AdTI vezetőjének Kenneth Brown-nak állításait.

AST írása megtalálható itt. Mivel /.-ted, mirror itt.

Az Astaro Linux elnyerte a ICSA Labs firewall bizonyítványát (certification).

Készítettem egy, linuxos live csomagokból és egyéb utilokból álló CD-t, ami alkalmas lehet a Linux megismerésére, és különféle egyéb felhasználásra (helyreállítás, diagnosztika, szerviz).

A problémám mindösszesen csak annyi, hogy a 695 MB-os image filet el kellene helyezni valahová, ahonnan letölthető lenne.

Ebben kérném a segítségeteket.A CD magyar nyelvű (általam készített) menürendszerrel rendelkezik, amelyből bootolhatóak a disztrók és az egy floppys util imagek.

A CD tartalma:

- Slax (Slackware Live) _+OpenOffice 1.1 hu_

(Az Openoffice a Slaxos KDE és Fluxbox menükből is indítható!)

- SystemRescueCD _with Qtparted_

- Flonix

- Damnsmall

- MoviX

- Puppy

- Geexbox

- Feather
- Slax és Flonix USB drive behúzó image-k.

(A CD-ről átmásolható USB drive-ra a két disztró, aztán a CD-ről bootolva az USB drive lesz a root, tehát a CD umountolható, használati leírással.)

- UltimateBootUtils

(Egy floppys imagek, CD-ről indulnak)

Aida, Basiclinux, Clave, Fprot, Freedos, Freesco, G4u, Gujin, Hdclone, Memtest, Ntsfreader, Offline, Presizer, Ranish, Rip, Savepart, Spfdisk, Testdisk, Tomsrtbt, Xfdisk és lemezdiagnosztika: Maxtor, IBM, Seagate, Western, Samsung, Fujitsu, IBM-Hitachi Tools

- +2 : Gag, Dban (Menüben nincs benne)

- OtherUtils: Mplayer for W32, VNC, XOSL, Loadlin, Syslinux, Rawrite

- Szalacsi avi, 1 db ogg, es néhány kép.

- Grafikus es szöveges inditó menük F1-F9, menüképek a CD-n, leírások, figyelmeztetések, original dokumentációk, cheatek

Azaz up to 45 stuff.

(A verzió azért 1.01, mert a bugok között megemlített Geexbox bizonytalanságot megszüntettem.)

Szóval ennyi. Igazából valami "tiszta" helyre gondoltam, tehát csak legvégső esetben tenném valami "korlátlan tárhelyes" oldalra feldarabolva. A tippeket, megoldásokat a hozzászólások rovatba vagy a tomaso@mail.datanet.hu címen venném szívesen.

(Bocs, ha megkésve reagálok, de E56K modemmel nyomulok ;))

Köszönettel:

Toma_

``1998-ban alapítottam és vezettem a Linux Today-t, és kevesebb, mint egy év alatt a semmiből felfejlesztettem a világ legnagyobb és legerősebb linuxos híroldalává. Most bojkottra szólítom a linuxos közösséget a teremtményem ellen egészen addig, amíg a jelenlegi tulajdonosok pénzt fogadnak el a Microsofttól azért, hogy Linux-ellenes/Microsoft-párti reklámokat publikáljanak.''

Ezeket a sorokat dave, a LinuxToday alapítója írta a weblogjába. Csodálkozom, hogy dave csak most vette észre, hogy a LinuxToday állandó reklámozója a Microsoft. Én már 2002. októberében felvetettem ezt a kérdést az Ennyire rosszul állunk emberek? című cikkemben.

Dave a weblogban részletezi, hogy milyen rekámok irritálják a LinuxToday olvasása közben. Kitér arra, hogy a nem is igazán az a baj, hogy a MS reklámoz az oldalon, hanem az, ahogy teszi. A reklámozás a részükről már kimondottan anti-Linux ízű. Például egy esettanulmányt lehetett látni napokig a LinuxToday-en arról, hogy a Micrsofot TCO-ja mennyivel jobb, mint a pingvines operációs rendszeré (az ismert Get the Facts reklám).

Dave a cikkében az alábbi kérdéseket teszi fel:

Darren Reed neve nem cseng ismeretlenül azok közt, akik már a divatkorszak előtt is használtak UNIX vagy Unix-szerű rendszereket. Darren Reed IPFilter névre hallgató állapottartó csomagszűrője egy időben népszerű csomagszűrő tűzfal volt. Használhattuk SunOS-en, Solaris-on, FreeBSD-n, NetBSD-n, BSD/OS-en, IRIX-en, 2.0-ás Linuxon, stb. Újabban ismét élet költözik a kissé elfeledett projektbe.

Egy kis kitérő:

Az IPFilter egy időben része volt az OpenBSD-nek is, mint alapértelmezett tűzfal kód.

Darren 2001. májusában megváltoztatta az IPF licencét, és a továbbiakban megtiltotta az IPF-ből származó munkák terjesztését az engedélye nélkül. Ezt abbéli félelme miatt tette, hogy az OpenBSD-sek forkolnák a fejlesztést. Az OpenBSD ekkor még az IPF módosított verzióját használta a terjesztésében. Reed licenc változtatására Theo úgy döntött, hogy eltávolítja az IPF-et az OpenBSD további verzióiból. Az OpenBSD 3.0 már nem tartalmazta a IPF-et, helyette bemutatkozott az új OBSD csomagszűrő, a PF, amely azóta is az OpenBSD része.Válaszul az IPF eltávolítására Reed elkészítette a saját OpenBSD verzióját, amelybe visszatette az IPFilter-t.

Vissza a jelenbe:

Az IPFilter 4.1.1 megjelenésével a GNU/Linux rendszerek ismét a támogatott platformok közé kerültek.

``Vajon mi értelme lenne az IPF használatának Linuxon? A Linux rendelkezik több csomagszűrővel is (ipchains, iptables).''

A válasz talán az lehet, hogy olyan esetben, ha az adminisztrátornak nagy számú heterogén rendszert kell adminisztrálnia, akkor jól jöhet a tűzfal szoftver egységesítése. Képzeljünk el egy mixelt rendszert HP-UX-ől, BSD-kből, Solarisból, Irixből, Linuxból. Jó lenne, ha az összes rendszerünkön ugyanazokat a scriptjeinket használhatnánk. Ellenkező esetben megküzdhetünk a Linuxon az iptables-szel, az OpenBSD-n a PF-fel, a FreeBSD-n az IPFW-vel, a Solarison a IPF-fel, stb.

A Linux Journal most közzétett egy cikket, amelyben a szerző leírja, hogy mi módon lehet az IPF-et működésre bírni Linux operációs rendszer alatt. A cikkben olvashatunk még egy kis IPF gyorstalpalót is.

A cikket megtalálod itt. Az IPFilter honlapja itt. IPFilter FAQ itt.



Az anyag legfrissebb kiadása az IPFilter 4.1.2.



A tűzfal kód portolhatóságát mutatja, hogy jelenleg az alábbi rendszereken használható: Generic 4.4BSD, NetBSD, FreeBSD 2.0-5.x, OpenBSD, BSD/OS, HP-UX, Solaris, Linux 2.4, IRIX, OSF/Tru64, SunOS4, SunOS5.

A francia Lafayette galária 790 euróért kínál egy lámpát, ami szelíd színváltoztatásokkal reagál a világ történéseire.

A programozható lámpa WiFi kapcsolattal is rendelkezik.

A bejelentés itt található.

A Symantec (Norton Antivirus, stb.) azt vizsgálja, hogy az összes céges desktop gépét át tudja-e állítani Linux-ra, vagy néhányat még meg kell tartania (egyelőre) a jelenlegi operációs rendszerével.

Az egyik oldal:

Az Oracle - a világ legnagyobb vállalati szoftver gyártó cége - azzal dicsekszik egy ma kiadott sajtóhírben, hogy több, mint 9000 fejlesztő dolgozik úgy, hogy Oracle termékeket fejleszt Linux operációs rendszeren. Az Oracle szerint hamarosan elmondhatja magáról, hogy ő a legnagyobb linux-alapon fejlesztő szervezet a világon.

A másik oldal:

Míg az informatikai világ egyik oldala (IBM, Novell, Intel, stb.) egyre erőteljesebben sugallja a felhasználóknak a nyílt forráskódú szoftverek és a Linux felhasználásának előnyeit, addig vannak akik lesújtó véleménnyel vannak róla.

A korábban a Red Hat alkalmazásában állt, jelenleg microsoftos Chris Sharp azt állította tegnap, hogy a Linux nem más, mint pénzpocsékolás. A szakember azt kommunikálta a kormányzatok felé, hogy a nyílt forrású szoftverek káros befolyással vannak a helyi szoftver fejlesztő cégekre. A Red Hat-ról és az IBM-ről azt mondta, hogy nem azért segítenek a nyílt forrású közösségnek, mert jót akarnak tenni, hanem csak a pénz után mennek.

Bővebben itt.

Ma közölték 2004 első negyedévének szervereladási adatait. 27.1%-kal (1.57 millió darabra) nőtt az eladott Linux szerverek száma, a bevétel pedig 57.3%-kal növekedett!

Eközben a UNIX szerverek eladásából származó bevétel csökkent 2.3%-kal.

Andy Tanenbaum folytatja azt az írását, amely csütörtökön jelent meg, és amely reakció volt az Alexis de Tocqueville Institute elnökének Kenneth Brown-nak azon állítására, hogy nem Linus Torvalds a Linux értelmi szerzője.

Andrew S. Tanenbaum (AST) mostani írásában tovább boncolgatja Brown viselkedését, motivációit, ír Linushoz fűződő kapcsolatásról, és nem állhatja meg, hogy néhány szó erejéig írjon a Minix-ről is, a mikrokernelről, arról, hogy a Microsoft tévesen állította, hogy a Windows NT 3.51 mikrokerneles, stb.

AST írását elolvashatod itt.