FreeBSD

9000 port a FreeBSD ports collection-ban

Címkék

Kris Kennaway gratulált minden közreműködőnek, aki a hozzájárult az elmúlt majd 9 évben a FreeBSD portok fejlesztéséhez. Mindezt abból az alkalmomból tette, hogy megszületett a FreeBSD port gyűjteményében a 9000. port is.

Kris levele:Date: Sun, 27 Jul 2003 04:11:37 -0700

From: Kris Kennaway

To: Oliver Lehmann

Cc: cvs-all@freebsd.org

Subject: 9000'th port! [Re: cvs commit: ports/french Makefile ports/french/med Makefile distinfo pkg-descr pkg-plist ports/french/med/files patch-Makefile.in patch-config::commence.in patch-configure patch-include::med_outils.h patch-src::api::ci::MEDunvCr.c]

--Q68bSM7Ycu6FN28Q

Content-Type: text/plain; charset=unknown-8bit

Content-Disposition: inline

Content-Transfer-Encoding: quoted-printable

I believe this port has the honour of being the 9000'th in the

collection. Congratulations to everyone who has helped to make the

Ports Collection such a success over the past 9 years!

Kris

On Wed, Jul 23, 2003 at 07:35:28AM -0700, Oliver Lehmann wrote:

> oliver 2003/07/23 07:35:27 PDT

>=20

> FreeBSD ports repository

>=20

> Modified files:

> french Makefile=20

> Added files:

> french/med Makefile distinfo pkg-descr pkg-plist=20

> french/med/files patch-Makefile.in=20

> patch-config::commence.in patch-configure=20

> patch-include::med_outils.h=20

> patch-src::api::ci::MEDunvCr.c=20

> Log:

> Add med 2.1.5, mod=E9lisation et =C9changes de Donn=E9es.

> =20

> PR: 54761

> Submitted by: thierry@pompo.net

> =20

> Revision Changes Path

> 1.29 +1 -0 ports/french/Makefile

> http://cvsweb.FreeBSD.org/ports/french/Makefile.diff?r1=3D1.28&r2=3D1.29

> 1.1 +46 -0 ports/french/med/Makefile (new)

> http://cvsweb.FreeBSD.org/ports/french/med/Makefile?rev=3D1.1&content-typ=

e=3Dtext/plain

> 1.1 +1 -0 ports/french/med/distinfo (new)

> http://cvsweb.FreeBSD.org/ports/french/med/distinfo?rev=3D1.1&content-typ=

e=3Dtext/plain

> 1.1 +26 -0 ports/french/med/files/patch-Makefile.in (new)

> http://cvsweb.FreeBSD.org/ports/french/med/files/patch-Makefile.in?rev=3D=

1.1&content-type=3Dtext/plain

> 1.1 +19 -0 ports/french/med/files/patch-config::commence.in (=

new)

> http://cvsweb.FreeBSD.org/ports/french/med/files/patch-config::commence.i=

n?rev=3D1.1&content-type=3Dtext/plain

> 1.1 +12 -0 ports/french/med/files/patch-configure (new)

> http://cvsweb.FreeBSD.org/ports/french/med/files/patch-configure?rev=3D1=

1&content-type=3Dtext/plain

> 1.1 +11 -0 ports/french/med/files/patch-include::med_outils.h=

(new)

> http://cvsweb.FreeBSD.org/ports/french/med/files/patch-include::med_outil=

s.h?rev=3D1.1&content-type=3Dtext/plain

> 1.1 +27 -0 ports/french/med/files/patch-src::api::ci::MEDunvC=

r.c (new)

> http://cvsweb.FreeBSD.org/ports/french/med/files/patch-src::api::ci::MEDu=

nvCr.c?rev=3D1.1&content-type=3Dtext/plain

> 1.1 +18 -0 ports/french/med/pkg-descr (new)

> http://cvsweb.FreeBSD.org/ports/french/med/pkg-descr?rev=3D1.1&content-ty=

pe=3Dtext/plain

> 1.1 +20 -0 ports/french/med/pkg-plist (new)

> http://cvsweb.FreeBSD.org/ports/french/med/pkg-plist?rev=3D1.1&content-ty=

pe=3Dtext/plain

> _______________________________________________

> cvs-all@freebsd.org mailing list

> http://lists.freebsd.org/mailman/listinfo/cvs-all

> To unsubscribe, send any mail to "cvs-all-unsubscribe@freebsd.org"

--Q68bSM7Ycu6FN28Q

Content-Type: application/pgp-signature

Content-Disposition: inline

-----BEGIN PGP SIGNATURE-----

Version: GnuPG v1.2.2 (FreeBSD)

iD8DBQE/I7NoWry0BWjoQKURAlXJAJ49T7pDZ/UjFJl03zGH15BQOWidVQCgwCKi

6yHueIz6cyu7c5LyyolNMFE=

=QOom

-----END PGP SIGNATURE-----

--Q68bSM7Ycu6FN28Q--

A Berkeley Unix 20 éve - IV. rész

Címkék

A mai részben megismerkedhetünk azzal, hogy miért adta ki a Berkeley a Network Release 2-t, miért perelte be az USL a BDSI-t és a Kaliforniai Egyetemet (mert az állítólag lenyúlta a System V kódjait - engem kísértetiesen emlékeztet ez az ügy a mostani SCO - Linux - IBM ügyre). Megtudhatjuk, hogy miért került kiadásra a 4.4BSD-Lite, a 4.4BSD-Encumbered és a 4.4BSD-Lite, Release 2. Megtudhatjuk, hogy hogyan oszlott fel CSRG és hogyan került a BSD fejlesztése a NetBSD, FreeBSD majd később az OpenBSD projektekhez. Ez a sorozat negyedik, és egyben az utolsó része is.

Előző részek:

A Berkeley Unix 20 éve - I. rész - Korai évek, korai disztribúciók, VAX Unix

A Berkeley Unix 20 éve - II. rész - DARPA támogatás, 4.2BSD

A Berkeley Unix 20 éve - III. rész - 4.3BSD, Networking, Release 1, 4.3BSD-Reno

Lássuk:"Networking, Release 2

Az CSRG egyik heti csoport megbeszélésén Keith Bostic megemlítette, hogy mekkora népszerűségnek örvendett a szabadon terjeszthető "networking release" és megkérdezte, hogy lehetne-e egy olyan újabb kibővített kiadást készíteni, amely még több BSD kódot tartalmazna. Mike Karels és McKusick rámutatott, hogy a rendszer nagy részének kiadása egy nagyon nagy munka, de beleegyeztek, hogy ha Bostic kitalálja, hogy hogyan lehetne újraírni a több száz alkalmazást és a masszív C könyvtárat, akkor Ők bevállalják a kernellel kapcsolatos munkát. Őszintén hitték, hogy ezzel a dolog annyiban is marad.

Azonban meglepetésükre Bostic kitalált egy úttörő, nagy tömeget megmozgató hálózat-alapú fejlesztési metódus. Felkérte a srácokat az egyetemen, hogy írják újra a Unix programokat azon leírások alapján, amelyet a programokkal együtt szállítottak. Az egyetlen dolog amit cserébe kaptak az az volt, hogy nevüket felsorolták a Berkeley közreműködői (contributors) között az után a segédprogram után, amelyet újraírtak. A projekt lassan indult be, és eleinte csak a teljesen triviális programok kerültek újraírásra. De Bostic nem adta fel, és az újraírt programok száma folyamatosan nőtt. Lassan mintegy 100 programot tartalmazott a lista, és 18 hónapnyi munka után majdnem az összes fontosabb program és könyvtár újraírata elkészült.

Bostic kezében a listáva büszkén ment be Mike Karels és McKusick irodájába, és tudni szerette volna, hogy hogyan áll a kiadás kernele. Ennek az eredménye az lett, hogy Karels, Bostic, és McKusick az elkövetkező hónapokat azzal töltötte, hogy végigmentek az egész disztribúción, file-ról file-ra haladva eltávolították az eredeti 32/V kiadás kódjait. Amikor ezzel kész lettek azt vették észre, hogy már csak 6 olyan file maradt a kernelben, amely "szennyezett" és amelyet még nem írtak újra. Noha dönthettek volna úgy is, hogy újraírják a 6 filet - és így akár a komplett rendszert is kiadhatták volna - helyette mégis úgy döntöttek, hogy kiadják azt amivel rendelkeznek. Engedélyt kértek a kiterjesztett kiadásra a Egyetem adminisztratív ügyeit intéző embereitől. Több belső vita és ellenőrzés után - amely a csapat szabadalmaztatott kód meghatározó metódusa körül forgott - nekiláttak a kiadásnak.

Az első ötletük az volt, hogy egy teljesen új nevet adnak a második szabadon terjeszthető kiadásnak. De rájöttek, hogy egy teljesen új licencet írni és azt jóváhagyatni az Egyetem ügyvédeivel teljesen felesleges erőforrás- és időpocsékolás lenne. Így inkább úgy döntöttek, hogy az új kiadást Networking Release 2-nek fogják hívni, és így csak frissíteniük kell a már meglevő Networking Release 1 licenc megállapodást. Így 1991 júniusában megjelent a második, nagymértékben kibővített, szabadon terjeszthető kiadás. A terjesztési feltételek és a költségekre vonatkozó feltételek ugyanazok voltak, mint az első Networking Release idején. Mint a Net1 megjelenése idején, most is néhány száz szervezet és magánszemély fizetett 1000$ jogdíjat azért, hogy megkaphassa a Berkeley disztribúcióját.

A Networking Release 2 disztribúció és a teljes értékű rendszer közötti hézagot nem telt sok időbe kitölteni. Bill Jolitz hat hónap alatt megírta a teljes kernelhez szükséges 6 hiányzó file-t. Azonnal ki is adott egy teljes értékű, bootolható 386-alapú rendszert a PC architektúrához, amelyet el is nevezett 386/BSD-nek. Jolitz 386/BSD terjesztése szinte teljes egészében az (Inter)NET-en keresztül zajlott. Feltette az anyagot egy anonymous FTP-re és hagyta, hogy bárki ingyen letölthesse. Hetek alatt nagyszámú követője lett."

Folytatás itt.

A Berkeley Unix 20 éve - III. rész

Címkék

A sorozat tegnapelőtti részében a BSD korai éveivel ismerkedhettünk meg, míg a tegnapi részben a BSD hírnevének erősödést kísérhettük figyelemmel a DARPA támogatás kezdetétől egészen a 4.2BSD megjelenéséig. Ma a 4.3BSD-ről, a
Networking, Release 1-ről és a 4.3BSD-Reno kiadásról lesz szó. Megtudhatjuk, hogy hogyan csatlakozott Keith Bostic a projekthez, és hogy miért lett az egyik BSD kiadás a szerencsejátékról híres San Reno után elnevezve.



Lássuk:"4.3BSD

Mint ahogy a 4.1BSD kiadásának idején, a kritikák most is hamar jöttek. A legtöbb panasz a rendszer lassúságára vonatkozott. A probléma - nem meglepően - az volt, hogy az új megoldások nem lettek finomhangolva, és számos kernel adat struktúra nem felelt meg az új felhasználásnak. A Karels és McKusick első éve azzal telt hogy hangolták és csiszolták a rendszert.

Két év rendszer polírozás, hálózati kód javítása után 1985 júniusában az Usenix konferencián bejelentették, hogy a 4.3BSD megjelenése a nyár után várható. De a megjelenéssel kapcsolatos számításaikat a BBN-esek (Bolt, Beranek, és Newman) hirtelen keresztülhúzták. A BBN-esek kijelentették, hogy Karels-ék nem frissíthetik fel a 4.2BSD-t az új hálózatos kódjukkal. Helyette a még mindig az évekkel azelőtt kapott, és azóta folymatosan hackelt kezdeti prototípus kódját kell használniuk. Panaszkodtak a DARPA-nak, hogy a Berkeley implementálta a csatolófelületet, míg a BBN implementálta a protokolt, így a Berkeley-nek a le kell cserélnie a TCP/IP kódot a 4.3BSD-ben a BBN-féle implementációra."



Folytatás itt.

SMTP proxy

Címkék

0 Dru Lavigne - kedvenc BSD guru tanárnőnk - a múltkori cikkében a HTTP proxy szerverek működésébe vezetett be minket. Most a levelező szerverek kerültek sorra, így az SMTP (simple mail transfer protocol) proxy-król (messagewall) tudhatunk meg érdekes dolgokat.

Dru cikke itt.

OpenOffice csomag FreeBSD-re

Címkék

Sziasztok

Hosszú órák fordítgatásaitól kímélhetitek meg magatokat, ha csomagból rakjátok fel az egyik legnépszerűbb Office-t.

A Berkeley Unix 20 éve - II. rész

Címkék

Tegnap indult egy hosszabb sorozat, amelynek első részében a BSD kifejezéssel kezdtünk el ismerkedni. Megtudhattunk, hogy hogyan jutott a Berkeley Egyetem hozzá az első PDP-11/45-ös gépéhez, hogyan segítette Ken Thompson a Berkeley-beli szoftverfejlesztések beindulását, hogyan kapcsolódótt be Bill Joy a fejlesztésbe, stb. Az első Berkeley Software Distribution-tól (BSD) eljutottunk a 3BSD-ig amely már méltán volt ismert és kedvelt az akkori felhasználók között.

A mai részben megismerkedhetünk azzal, hogy hogyan került be a fejlesztésbe a DARPA, hogyan támogatta a Berkeley-t, hogy az elkészíthesse minden idők egyik legjobb Unix terjesztését a 4.2BSD-t. Azt a BSD terjesztést, amely tudásban messze túlszárnyalta az akkori kereskedelmi Unix-ot, az AT&T által árusított System V-öt.

Lássuk:"DARPA támogatás

Időközben a Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) tervező irodáiban megbeszéléseket tartottak arról, hogy hogyan lehetne nagyobb befolyást szerezni a Berkeley-ben folyó munka felett. A DARPA egyik korai sikere az volt, hogy országos számítógéphálózatot állított fel úgy, hogy országszerte összekötötte az összes nagyobb kutatóközpontot. Ez idő alatt számos olyan számítógépet találtak ezekben a központokban, amelyek elérték az életciklusuk végét, és lecserélésre vártak. Ezeknek a cseréknek a legnagyobb költségét a kutatószoftverek új gépekre való portolásának ára tette ki. Továbbá a telephelyek hiába is szerették volna kicserélni egymás között a szoftvereket, nem tudták, mert a hardverek és az operációs rendszerek különböztek.

Egy hardvergyártót választani nem lett volna praktikus (a DARPA részéről), mert a kutatócsoportok számára a számítógépek széles skálája kellett a munkához, és emellett nem lett volna bölcs dolog egy gyártótól függeni. Ezért a DARPA tervezői úgy döntöttek, hogy az lesz a legjobb megoldás, ha a gépeket az operációs rendszer szintjén fogják egyesíteni. Számos megbeszélés után úgy döntöttek, hogy a Unix lesz a kiválasztott szabvány, mert az már korábban is bizonyította a portolhatóságát.

1979 őszén Bob Fabry választ adott a DARPA Unix irányú érdeklődésére azzal, hogy írt egy beadványt amelyben javaslatot tett arra, hogy a Berkeley fejlesszen ki egy kibővített 3BSD verziót a DARPA közösség számára. 1979 decemberében Fabry fogta a beadványának másolatát és elvitte a DARPA találkozóra, ahol jelen voltak a VLSI (Very Large Scale Integrated Circuit) vállakozók, a Bolt, Beranek, és Newman (BBN) képviselői, akik az ARPANET fejlesztői voltak. Sok fenntartás fogalmazódott meg arra nézve, hogy a Berkeley képes lesz-e működő rendszert produlálni, de az 1979 decemberében kiadott 3BSD elolszlatta a kétséget nagy részét.

A 3BSD kiadás egyre nővekvő jó megítélésének köszönhetően Bob Fabrynak lehetősége nyílt arra, hogy egy 18 hónapos szerződást kössön a DARPA-val, amely 1980 áprilisával indult. A szerződés pártfogása alatt Bob Fabry felállított egy szervezetet, amelyet Computer Systems Research Group névre kereszteltek el, és amelynek a rövidítése CSRG lett. Azonnal felvette Laura Tongot, hogy kezelje a projekt adminisztrációs ügyeit. Fabry ezután egy projektvezetőt kezdett keresni, aki felügyelni fogja a szoftver fejlesztéseket. Fabry feltételezte, hogy amióta Joy átment a Ph.D. képesítő vizsgán, jobban koncentrál arra, hogy megszerezze fokozatát, mintsem elfoglaljon egy szoftver fejlesztői pozíciót. De Joy-nak más tervei voltak. Március elején egyik éjjel felhívta otthonában Fabry-t, és kifejezett érdeklődést mutatott a Unix további fejlesztésével kapcsolatban. Mivel Fabry meglepődött az ajánlattól, kellett egy kis idő mire beleegyezett a dologba."

Folytatás itt.

A Berkeley Unix 20 éve - I. rész

Címkék

Manapság egyre többet hallani a *BSD rendszerekről. Sokszor használjuk a FreeBSD, NetBSD, OpenBSD, PicoBSD, stb. szavakat, de bizony sokan nem tudják, hogy mit is jelent a BSD rövidítés.

Mivel "BSD-zni" manapság divattevékenység lett, sokan csak azért BSD-znek, hogy elmondhassák, Ők bizony az elithez tartoznak, úgy gondoltam, nem árt tudni, hogy honnan is jöttek ezek a rendszerek. Hogyan indult el ez az egész a Berkeley Egyetemen, kik voltak azok, akik nélkül Theo de Raadt, Matthew Dillon és a többi BSD hacker nem biztos, hogy itt tartana.

Hát lássuk. A Berkeley Unix 20 éve - I. rész:

"Ken Thompson és Dennis Ritchie 1973. novemberében mutatta be az első Unix papírokat az Operációs Rendszerek Alapelvei Szimpóziumon (Symposium on Operating Systems Principles) a Purdue Egyetemen. Bob Fabry professzor - aki a Kaliforniai Egyetemem tanított Berkeley-ben - ellátogatott a rendezvényre, és azonnal érdeklődni kezdett az iránt, hogy hogyan kaphatna egy példányt a rendszerből, hogy a Berkeley-n kísérletezhessen vele.

Ebben az időben a Berkeley-nek csak egyetlen nagy mainframe számítógépe volt, amely kötegelt (batch) feldolgozást végzett. Így ahhoz, hogy a kísérletek megkezdődhessenek először egy PDP-11/45 gépet kellett szerezniük, amely képes volt az akkori aktuális Unix Version 4-et futtatni. A berkeley-i Számítástechnikai Tudományok tanszék (Computer Science Department at Berkeley), összefogva a Matematika (Mathematics Department) és a Statisztikai tanszékkel (Statistics Department) közösen vásároltak egy PDP-11/45-öt. 1974 januárjában a Version 4 szalag (annak idején még mágnesszalagon (tape) tárolták az adatokat) megérkezett, és a Unix Keith Standiford végzős hallgató által telepítésre került. ""Habár Ken Thompson nem vett részt a Berkeley-ben folyó telepítési munkálatokban, hamarosan mégis szükség volt a segítségére, mert ki kellett találi az okát néhány furcsa rendszer leállásnak. Mivel a Berkeley-nek csak egy 300-baud-os akusztikusan csatolt modeme volt - amely még "auto answer" képességgel sem rendelkezett - Thompson megkérte Standiford-ot, hogy menjen le a gépterembe és helyezze a telefonkagylót a modembe. Ezen keresztül tudta Thompson New Jersey-ből távolról debugolni a crash dump-okat.

Számos rendszerösszeomlást a lemez vezérlő azon hiányossága okozott, hogy nem volt képes megbízhatóan végrehajtani az átfedéses kereséseket (overlapped seeks) a dokumentáció ellenére. A Berkeley 11/45-öse volt az első olyan rendszer, ahol Thompson először találkozott két lemezzel ugyanazon kontrolleren! Thompson távoli hibakeresése volt az első példa a Berkeley és a Bell Labs általi együttműködésre. A Bell Labs kutatóinak az együttműködésre való hajlandósága, a munkájuk eredményének megosztása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Berkeley-nél gyors fejlődésnek indult a szoftverek tökéletesítése.

Noha a Unix hamarosan megbízhatóan futott, az együttműködés a számítástechnikai, matematikai és statisztikai tanszék között problémákba ütközött. A metamatikai és a statisztikai tanszék futtatni szerette volna a DEC RSTS rendszerét. Sok vita után arra a kompromisszumos megoldásra jutottak, hogy mindegyik tanszék kap egy 8 órás időszeletet; a Unix 8 órát futhat, míg az RSTS 16 órás futása jogosult. Hogy a dolog korrekt legyen, az időszeleteket rotálták minden nap. A Unix futott reggel 8-tól délután 4-ig az egyik nap, délután 4-tól éjfélig második nap, és éjféltől reggel 8-ig harmadik nap. A bizarr ütemezés ellenére a tanulók jobban szerették az operációs rendszerek kurzust a Unix gépen végezni, mint a kötegelt gépen.

Eugene Wong és Michael Stonebraker professzorok akadályozva voltak a kötegelt környezet korlátai miatt, így az Ő INGRES adatbázis projektjük csoportja volt az első, amely átköltözött a kötegelt (batch) gépekről a Unix nyújtotta interaktív környezetbe. Hamarosan elviselhetetlenül kevésnek találták azt a gépidőt, amely a rendelkezésükre állt a 11/45-ön, ezért 1974 tavaszán vásároltak egy 11/40-est, amely már az új Version 5-öt futtatta. Azzal, hogy 1974 őszén kiadták az INGRES első terjesztését, az INGRES projekt volt az első csoport a számítástechnikai tanszéken, amely terjeszteni kezdte a szoftvereit. Néhány száz INGRES szalagot szállítottak le az elkövetkező 6 évben, amellyel megalapozták a Berkeley hírnvét az igazi rendszerek tervezésében és megalkotásában.

Annak ellenére, hogy az INGRES projekt elhagyta a 11/45-öt, még mindig kevés gépidő állt rendelkezésére a tanulóknak. Hogy csillapítsák a hiányt, Michael Stonebraker és Bob Fabry professzor 1974 júniusában kihirdette, hogy két oktatói 11/45-öst szereznek be a számítástechnikai tanszék számára. 1975 elején a pénz össze is jött. Valamikor ebben az időben jelentette be a DEC a 11/70-et - azt a gépet, amely sokkal jobb képességekkel rendelkezett, mint a 11/45-ös. A két 11/45-ösre félretett pénzből inkább egy 11/70-est vásároltak, amely 1975 őszére meg is érkezett. A 11/70-es érkezésével egy időben Ken Thompson úgy döntött, hogy kiveszi egy éves kutatói szabadáságát, és mint vendég professzor meglátogatja a Berkeley-t, a korábbi iskoláját. Thompson Jeff Schriebman-nel és Bob Kridle-lel együtt feltelepítették a legutolsó Unix verziót, a Version 6-ot a 11/70-re." ---->

Folytatás itt.



Javításokat, magyarosításokat szívesen veszek a hozzászólásokban.

FreeBSD 4.9 szeptemberben

Címkék

Ahogy a FreeBSD Release Engineering oldalán is olvasható, szeptemberben megjelenik a FreeBSD 4.x ágának legutolsó tagja. A FreeBSD 4.9 kiadás beolvasztott PAE támogatással (Physical Address Extensions támogatás, amellyel lehetővé válik a Pentium Pro és nagyobb CPU-kkal felszerelt gépekben a 64 GB-ig terjedő memóriamennyiség kihasználását) fog rendelkezni. Ezt Murray Stokely a FreeBSD RE tagja írta Matt Dillonnak a DragonFly BSD bejelentésére válaszként írt levelében.

Emellett Murray sok sikert kívánt Dillonnak a FreeBSD forkjához, és reményét fejezte ki, hogy a DragonFly BSD ugyanolyan jó együttműködést alakít ki a FreeBSD projekttel, mint hogy a FreeBSD működik együtt a NetBSD-vel, az OpenBSD-vel, és számos Linux projekttel.

Murray levele:Feladó: Murray Stokely

Címzett: Matthew Dillon

Másolat: hackers@freebsd.org

Tárgy: Re: Announcing DragonFly BSD!

Dátum: 17 Jul 2003 05:00:48 -0700

On Wed, Jul 16, 2003 at 12:42:07PM -0700, Matthew Dillon wrote:

> Hello everyone! For the last few months I have been

> investigating and then working on a new approach to the BSD

> kernel. This has snowballed into a far more ambitious project

> which is now ready for wider participation.

Hi Matt,

I hope this project manages to explore new boundaries of performance

and am pleased that you chose the FreeBSD stable development branch as

a suitable starting point for your endeavors. I hope Dragonfly will

produce the same kinds of synergies with the FreeBSD Project that our

ongoing relationships with NetBSD, OpenBSD, and various Linux projects

have. I'm especially interested in seeing you succeed with your

package management goals, where many other attempts have failed in

that area.

For our part, we're planning to release FreeBSD 4.9 with PAE support

merged at the beginning of September. We certainly haven't ruled out

further 4.X releases after that time either. As usual, our release

related plans are available from http://www.FreeBSD.org/releng.

Good luck,

- Murray

PHP 5

Címkék

Alex Dupre jóvoltából elkészült a PHP 5-ös verziójának portja a FreeBSD-hez. Természetesen még produktív felhasználásra nem ajánlják, de aki "játszani" szeretne vele, most már könnyebben megteheti.

PHP 5.0 Beta1

PHP 5 ChangeLog

XFree86 FreeBSD/amd64-hez

Címkék

Peter Wemm jelentése szerint sikeresen futtatot az amd64 gépén X szervert. Elmondása szerint nagyon primitív a folt amelyet készített, és a további munkához szüksége lenne valakire, aki komolyabb ismeretekkel rendelkezik az XFree86 belső felépítésével kapcsolatban. Szerinte a jelenlegi állapot arra jó, hogy valaki felállítson egy X szervert és eljátszon vele. A tesztek során egy MGA G450-at használt.

Peter levele:To: current@freebsd.org, amd64@freebsd.org

Date: Tue, 15 Jul 2003 18:01:51 -0700

From: Peter Wemm

Subject: Patches for XFree86 for FreeBSD/amd64

I have the X server up and running on my machine at work, I'm currently using it in a desktop configuration (although not my primary desktop yet because I still need to have a place to finish off some kernel optimizations).

The first patch is against ports/x11/XFree86-4-libraries:

http://people.freebsd.org/~peter/amd64-libraries.diff

The second is against ports/x11-servers/XFree86-4-server:

http://people.freebsd.org/~peter/amd64-server.diff

You need to patch both, because the imake config files come from the libraries port and is used in the server build. I've submitted these to the port maintainer, so hopefully something might get committed soon.

Most of the rest of the diffs are to either add amd64 support to the FreeBSD configuration, or to fix XFree86 bugs where they assume that all amd64 systems are implicitly Linux based. These patches are very minimal and really need somebody with more knowledge of the XFree86 internals to

go over them. But it should be enough to get up and running to play around with it. I'm using a MGA G450 at work FWIW.

Cheers,

-Peter

--

Peter Wemm - peter@wemm.org; peter@FreeBSD.org; peter@yahoo-inc.com

"All of this is for nothing if we don't go to the stars" - JMS/B5