Jelenleg az otthoni szerveremben 2 db 8 TB HDD pörög RAID1-ben (mdadm).
4 partíció van mindkét lemezen:
sda sdb
1M BIOS boot 1M BIOS boot
512M EFI system 512M EFI system
1G /boot ---RAID1--- 1G /boot
7.3T LVM vg ---RAID1--- 7.3T LVM vg
A rendszer és az adatok nagy része az LVM köteteken van. A /boot azért van külön, mert a GRUB nem volt hajlandó bootolni LVM over RAID-ről (pedig tudnia kellene), nekem meg nem volt kedvem vele szívni, így meg működött. A BIOS boot meg az EFI system meg nyilván nem tehető RAID-be, LVM-be végképp nem.
A kérdésem a következő: arra gondoltam, hogy tennék bele egy SSD-t, hogy a rendszert felgyorsítsam, de a redundanciáról nem szeretnék lemondani. Nyilván nem vennék 8 TB SSD-t, még 256 giga is sok ide, de számoljunk annyival.
Szétszedném az LVM volume group-ot két részre: maradna egy nagy része ahogy most van, de kiemelnék belőle 256 gigát, és azt a részt 3 lemezes RAID1-be tenném a két HDD és a leendő SSD között. Arra kerülne a rendszer.
Hoz ez így előnyt? Az világos, hogy az írás nem lesz gyorsabb, de az olvasás gyorsabb lesz? Mintha azt olvastam volna, hogy olvasni tud a RAID1 függetlenül a két (vagy több) lemezről is. A linux implementációja ezt kezeli? Megfelelően kezeli azt is, hogy az egyik lemez nagyságrendekkel gyorsabb a másik kettőnél, mind sebességre, mind elérési időre?
Ha ebbe érdemes belevágni, akkor NVMe-t vegyek, vagy SATA SSD-t? Már hogy lehet buktató az NVMe-ben? A SATA-val nyilván működnie kell.
Bónusz kérdés 1: az linux LVM kezelése tök jó abban az esetben, ha egy köteten egy fájlrendszer van. Lehet kicsit unortodox, de én használom úgy is, hogy van rajta partíciós tábla is, mert virtuális gépek alá teszem be így. Van erre jobb megoldás?
Bónusz kérdés 2 (totál unrelated): mi a halál egyes laptopokban az NVMe RAID mód? Mitől RAID? Nyilván nincs benne kettő, de arra nagyon jó szokott lenni, hogy legalább általában windows only ez a megoldás.