Szerintem informatikusként dolgozni a legélvezetesebb ... (volt/lehetett/van/lehet)

Címkék

Akár éltél, akár megélted - akár nem. Melyik (hős) korszakot találod a legvonzóbbnak?

Napjainkban
12% (122 szavazat)
2010-20 között
7% (71 szavazat)
2000-10 között
24% (240 szavazat)
'90-es években
24% (243 szavazat)
'80-as években
8% (78 szavazat)
'70-es években
3% (28 szavazat)
'60-as években
0% (5 szavazat)
'50-es években
0% (3 szavazat)
'50-es évek előtt
0% (5 szavazat)
Mindig ugyanolyan izgalmas/unalmas volt
20% (205 szavazat)
Egyéb, leírom ...
1% (9 szavazat)
Összes szavazat: 1009

Hozzászólások

Szerkesztve: 2023. 01. 09., h – 08:22

Az idő mindent megszépít / régen minden jobb volt (még a szopás is) / nosztalgia stb.

Így hezitáltam, hogy a '80-as évek dereka, a C16, C+ 4, C64, TAP34, Primo, ZX Spectrum, Enterprise stb. korszakom, vagy a saját gép építős, SCSI CD-írós, VooDoo 3Dfx, Riva TNT, Tseng ET6000 korszakom volt-e jobb. Az utóbbi győzött. 

De, mivel a kérdés az volt, hogy dolgozni ... Dolgozni talán a '90-es évek vége. A nosztalgia miatt.  

trey @ gépház

Pont ma reggel /valamit olvastam a témában/ elmélkedtem azon, hogy hiába nagyon szeretem az informatikát, imádok programozni,  el tudok képzelni egy olyan módot/esetet amikor ez már nem így van, és nagyon megutálom az egészet.

Ez pedig a másoknak való dolgozás. Mások specifikációjával történő szívás. Mások elcseszett üzleti logikai folyamatainak eltakarása informatikával. Ha ezt kellene csinálnom, akkor hánynék tőle, és valahol Indiában jógáznék inkább. :)  

// Nem, nem jógázom. Nem is tervezem. Nincs bajom a jógával. Max azokról van dehonesztáló/lesajnáló véleményem akik 40+-osan család és párkapcsolat nélkül jógáznak, és kb erről szól a socialmedia megjelenésük valamint az életük.

Mások specifikációjával történő szívás.

Érdekes gondolat ez.

Nekem például kifejezetten kellemes meglepetés volt, hogy mennyire bele tudtam mélyedni egy nem általam választott, számomra teljesen idegen témába, amit szakdolgozat-téma gyanánt kaptam. Pedig amikor megkaptam a témát, kb. ugyanez volt a véleményem. Most arra tippelnék, hogy ha a domain elég érdekes, az el tudja fedni a szívás részét a dolgoknak. 

Eh, bocs, az kimaradt, hogy nem programozásról van szó (hacsak egy túlbonyolított Excel-modellt nem számolunk annak*), hanem általában a saját-mások problémáiról. Kicsit továbbgondolva a kommentet, pontosítanék: nem feltétlenül az érdekesség a kérdés, hanem hogy az adott problémát mennyire tudod internalizálni, aminek csak az egyik feltétele, hogy érdekeljen valamennyire.

Nekem a legérdekesebb szakmai feladataim programozásban tipikusan olyanok voltak, amin más már dolgozott előtte, de nem sikerült (elég jól) megoldania.

Az egyetemi programozásoktatásból nekem annyi maradt meg, hogy én tartottam az órát, és gazdinfón többen megkérdezték, hogy miért kötelező tárgy ez, nekik úgysem lesz rá szükségük. :)

szerk: * a téma röviden egy olyan megtérülésszámítás, amiben minden egyedi input paraméter fuzzy, csak innen-onnan lehet rá következtetni vagy modellt építeni

"Nekem a legérdekesebb szakmai feladataim programozásban tipikusan olyanok voltak, amin más már dolgozott előtte, de nem sikerült (elég jól) megoldania."

Nekem nem öröm ez a fajta rivalizálás. Gyerekeimet is arra tanítom önmagunkat kell legyőzni, mert az folyamatos öröm és a kudarc sem kudarc. Legyünk jobbak holnap, mint tegnap voltunk.

// Halkan megjegyzem ezzel a hozzáállással idővel nem is lesz ellenfél, aki azon a síkon tartana, ahol versenyzel.

Nem dolgoznék ilyen  helyen. Egyszer azért léptem ki egy cégtől, mert engem akartak előléptetni ahelyett a srác helyett, aki 3 éve várt  a pozira, miközben én csak 5 hónapja érkeztem. Azóta nem is dolgoztam másnak. A legszebb ebben az, hogy a cég azóta csődbe ment és telephelyüket ma már bármikor megvehetném, csak úgy impulzusvásárlóként.

Ezt nem tekintem rivalizálásnak. Egyszer én tudom megoldani más problémáját, egyszer ő az enyémet. Ebben szerintem csak annyi rivalizálás van, mintha a Stack Overflow-n kérdeznék és válaszolgatnék. :)

Magamtól nem tudok a végtelenségig tanulni, mert előbb-utóbb a problémaválasztás is abból a halmazból fog történni, amiben kényelmesen mozgok. YMMV.

Ez pedig a másoknak való dolgozás. Mások specifikációjával történő szívás. Mások elcseszett üzleti logikai folyamatainak eltakarása informatikával. Ha ezt kellene csinálnom, akkor hánynék tőle, és valahol Indiában jógáznék inkább. :)  

Tehat az alkalmazotti munkakor. :)

... fiatalon.

"Az élet tele van kérdésekkel. Az idióták tele vannak válaszokkal."

"Its easier to fool a man than it is to convince they have been fooled"

Ráadásul aki fiatalon az informatika más szegleteiben kaparászott, annak az volt a szép.

Nekem például máig könnyek szöknek a szemembe, amikor visszagondolok rá, hogy milyen jó volt az end user support... Mikor betelefonáltak, hogy az asztali gépnek letörött a csészetartója :-)

Egy megyei kórház, valamikor 1998 környékén:

jön a telefon az egyik szakrendelőből, hogy megint nem működik a "gép". Mivel nem szokványos asztali pc-ről volt szó hanem unix terminálról (monochrome képernyővel; baszott szar hulladék szoftver futott a szobányi méretű unix szerveren, lassú is volt a rendszer, és nagyon nem kommunikáltak a fejlesztők a kórházzal az igényekről, ergo pár év és sok-sok milliónyi pénz után kukázták a rendszert). Harmadszori cserekor azonban valami barnás lötty csöpögött a terminálból. Így derült ki, hogy a nagyon okos nővérkék az elektromos kávéfőzőt a terminál tetején tartják és úgy főzik a kávét, aztán ami kifolyik, az csorog bele a terminálba.

Informatikusként dolgozni...
Ha megtalálod a helyed, és tudod élvezni amit csinálsz akkor régen is most is és a jövőben is lehet nagyon jó.
De ez ugyanígy igaz minden szakma vagy foglalkozás esetében.

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

Ez bizonyára így van, de egyben alkatfüggő is.
Jómagam azért hagytam ott a szigorú értelemben vett szakmát, mert már rég nem az, mint ami akkor volt, amikor megszerettem.
Azt kívánom, a Moore törvény bár hamarabb állt volna meg.
Valamint - szerintem - jobb volna a világ, ha az informatika megőrizte volna a hagyományosan elfoglalt helyét, és nem penetrálódik ennyire durván az élet minden területére.

Vannak ágak, amelyekkel - megint csak szerintem - ez pont fordítva van. Anyagtudományokkal vagy analitikus vegyészettel foglalkozni sokkal jobb napjainkban. És valószínűleg még egyre jobb lesz.

"lehet nagyon jó". De nem törvényszerű. Mégpedig azért, mert mindig minden egyfolytában változik, maga az ember is, és semmi garancia nincs arra, hogy amit valaki a 90-es években szeretett csinálni, azt ma is szereti. Pláne, ha nem társul hozzá egzisztenciális előremenetel. Ez utóbbi pedig itthon sokszor nem társul a sok munkával töltött évhez.

Ez az 'egzisztenciális előremenetel' érdekes dolog, persze kérdés, hogy ki mit ért alatta.Ha azt, hogy beosztottból vezetővé válik valaki, na, ez nekem nem hiányzik. Még fiatalon, harminchoz közel művezető lettem, annak minden előnyével és hátrányával, arra mindenesetre jó volt, hogy rájöjjek, nekem az nem való. Ez a helyzet két-három év alatt megszűnt (más beosztás, később más cég), azóta sem vágytam sohase vezető pozícióra. Persze a junior-senior-szakértő létra megvolt, meg azért a közvetlen kollégák odafigyelnek, ha mondok valamit (majdnem egyfajta informális vezetői szint), de semmi több. És foglalkozhattam a szakmai dolgokkal, amit vezetőként már nem igazán lehetne.

Igaz én csak 2010-ben kezdtem dolgozni szóval nem túl nagy a merítésem, de már gyerekként volt lehetőségem C64-hez, 486-hoz és innen felfelé pentium/celeron gépekhez amikkel előszeretettel legóztam, de ez inkább tanulós játék kategória volt.

A napjainkbant jelöltem mert szerintem az informatika pont azért szép mert mindig fejlődik és sose unalmas, mindig lehet újat tanulni kb bármelyik területén. Ha nem így lenne már rég meguntam volna és keresek másik hivatást :)

70-es évekre szavaztam, de talán a 60-as is ugyanolyan izgalmas volt. Nem éltem meg ezeket, de ilyen retró rendszereken látom, hogy akkor még egyszerűbb, áttekinthetőbb volt minden, kezelhetőbb volt a komplexitás, kódméret, stb.. Plusz 70-es, mert a Unix és C akkor jelent meg, CP/M is akkor kezdett, ezek sok mindennek alapul szolgáltak.

Bár az is igaz, hogy aki ért hozzá, annak lehet a mai napig izgalmas. Nekem a 90-es évek nosztalgikus még. A 80-as is, de az a home micro-król, és ugye itt az informatikusi munka volt a kérdés, nem az otthoni felhasználás.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

Igen. A 80-as évek nekem elsősorban a Commodore korszak volt (64, 128), a 80-as évek vége felé kezdtem ismerkedni a PC-vel, 89-ben raktam össze az első XT-met, mondjuk, hogy ezzel indult, MS-DOS 3.3

Ehhez képest az évtized végére eljutottunk a Pentiumig, DOS, többféle Windows, OS/2, és a 90-es évek második felétől a Linux. Mindez megfejelve a telekommunikációval, 95-ben lett telefonom, onnantól BBS, aztán 96-tól modemes internet, majd ISDN. (ADSL pár évvel később) Legalább akkora ugrás volt, mint a PC-k fejlődése.

Hasonlóképpen a hordozható cuccok, 92-ben Atari Portfolió, utána többféle Psion. (ha jól rémlik, a Palm, Sony Ciié és a WinMo eszközeim már 2000 utáni időszak volt).

Vastag kliens

Volt valami tanulság?

Láttam egy-két projektet, ahol ilyen ERP-jellegű logikát akartak lehozni a kliens gépekre, de mindig valami olyasmi lett a vége, hogy a legalapvetőbb funkciókat leszámítva a "vastagkliens" csak az sql-es tárolt eljárásokat rángatta. Végül is működött, de általában ezek lettek elég hamar webre migrálva.

Most ezzel az adathalommal a szamlazz.hu rendelkezik, kb. barmelyik cegre.

Egy ceg ki es bemeneti szamlainak ismerete a know-how legalabb 50-80%-a.  Egy kereskedo cegnel meg majdnem 100.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

A 90-es évek végére nem csak a Pentiumig jutottunk, hanem az 1 GHz-es P3-ig és K7 Athlonig, és a 64 bites DEC Alpháig, 3D gyorsítókig, USB-ig, Wi-Fi-ig. Linux mellett az opensource BSD-változatokig, futott kört még a BeOS, Novell Netware, stb. is. Plusz ami a legnagyobb robbanás volt, az az Internet elterjedése a mainstreamben, meg a PC-k megfizethetővé válása, multimédia (MPEG 1-2, mp3, jpeg, stb. különösen fontos), DVD. Mobil eszközök szegmense is akkor kezdett felfutni, valóban.

Persze azért a 80-as évek se volt kutya, BBS volt már akkor is, akkor jelent meg az x86, DOS, MacOS, Windows, Windows NT, 32 bit, egy csomó Unix-variáns, eredeti BSD-k, hálózatok, CD, stb.. Annyira nem volt dinamikus, mint a 90-es évek, de azért nem volt eseménytelen, sem jelentéktelen, több volt benne, mint a Commodore.

A 2000-es évek dettó nagyon nagy fejlődés volt, 64 bit, több mag általánossá válása, meghaladták a mainstreamben a 3 GHz-et, mobilforradalom (mindenkinek a zsebébe lett okostelefon), megjelent a virtualizáció, Blu-Ray, elterjedt a Bluetooth, közösségi oldalak.

2010-es években valóban lassult le a fejlődés, de még ott se mondanám kicsinek, a mainstreamban elérték az 5 GHz-et, 16-64 magot, elterjedtek az SSD-k, SBC-k, óriásit fejlődött a Wi-Fi, Ethernet, stb., szuperszámítógépeknél elérték a 200 petaflopsot. Szoftveres oldalról, felhő, konténerek, sok minden webes alapra került, okos IoT eszközök terjedése, gigantikus méretű  streamszolgáltatások térnyerése, kijelzők, kamerák is oltári nagyot fejlődtek. Persze a csatolók szabványossá váltak, számuk csökkent, meg OS-eknél minden leegyszerűsödött szinte 64 bitre, lényegében csak Windows vs. Linuxra (MacOS, BSD-k elenyésző szerepűek), és ez több embernek unalmasnak hathat IT szempontjából, főleg az átlag embernek, mert ugye ők úgy érzik, hogy okostelefonjuk, netjük volt korábban is, színes ikonokra a Windowsban már 20 éve is kattintgathattak, és így csak nem tűnik nagy számnak, mindenki hozzászokott a jóhoz. A 2020-as évtized ennél is unalmasabbnak ígérkezik, bár a végétől messze vagyunk, de ma is mennek új buzzword-ök, pl. AI, kvantumszámítógépek, Metaverse, stb..

Szoftveres oldalról is nagy a változás az utóbbi 20 évben, minden webes, JS alapú már lassan, egyre gigantikusabbra nőnek a kódméretek, egyre több a sebezhetőség, patch, egyre agresszívebben terítik a frissítéseket (legtöbbször már szinte kikapcsolhatatlanul rátolják a userre), egyre jobban pörgetik a verziószámokat. Egyre több minden van minél erősebbre titkosítva, stb.. Régebben akár fél-egy évtizedet ki lehetett húzni egy OS főverzión, meg egy-egy fontosabb szoftververzión, nem volt ilyen sietség.

Windows 95/98: 32 bit extension and a graphical shell for a 16 bit patch to an 8 bit operating system originally coded for a 4 bit microprocessor, written by a 2 bit company that can't stand 1 bit of competition.”

We have to admit that the 90s was the peak of us as species.

Sok technológia és tool, amit napi szinten használok az elmúlt 5 évben jelent meg. Úgyhogy nekem személyesen napjainkban a legjobb, sokkal rosszabb hatékonysággal és több szívással dolgoztam 5 éve és még többet szívtam volna 10-15 éve.

sokkal rosszabb hatékonysággal és több szívással dolgoztam 5 éve és még többet szívtam volna 10-15 éve.

Sokkal nagyobb volt a sikerélmény ... Pl. egy Netware szerverre felimádkozni egy DOS-os klienset, plug&pray sehol, a hálókártyába EPROM-égetővel kellett írni a jóságot, frame-eket meg egyéb szarokat kellett állítgatni, de nem ment, mire rájött az ember, hogy "ja, hát, ha valaki lefocizza a koax végéról az 50 ohmos lezárót, akkor nem is fog" ... 

De szép is volt! Manapság lófasz kihívások vannak ezekhez képest. Mondhatni, a hülye is tud érteni hozzá.

trey @ gépház

Ezer évig. Mondjuk, kb. egy fájlmegosztás volt a funkciója ... azt tudta, de azt mondjuk jól. Ma már kicsit kevés lenne azért :D

ment stabilan akár 3COM hálókarival is.

Hát, lehetett azért szopni is vele, van olyan kollégám, amelyiknek délután fél ötkor mondtam, hogy jó munkát, reggel mikor jöttem dolgozni, még az asztalnál ült, hogy nem megy a hálókártya ... a gép mellett töltötte az éjszakát. :D

trey @ gépház

 Mondhatni, a hülye is tud érteni hozzá.

Igen ez is a cél. És működik is nagyrészt, addig amíg gond nincsen, viszont ha gond van akkor megáll a tudomány. Mert mondjuk egy újdonsült rendszergazda faszául beállítja Marika néninek az office 365 fiókját, de ha nem jön meg a levél már gőze sincsen mit kéne tenni, mert gőze sincsen az alapokról.

Hígul ez a szakma is, de ahogy te is mondtad addig jó nekünk :D

Fedora 42, Thinkpad x280

Ez exchange mindig is szar volt, de régen legalább nem kellett havonta valami gigantikus security hole miatt kb. azonnal, éjjel frissíteni, mert különben 5 perc múlva meg is törik. Nem mint ha nem lett volna lyukas, csak akkor még ez senkit sem érdekelt.

A tömegek sohasem szomjúhozták az igazságot. A nekik nem tetsző bizonyságok elől elfordulnak és inkább a tévedést istenítik, ha ez őket elkápráztatja. Aki illúzióba ringatja őket, úr lesz fölöttük, de áldozatuk az, aki megpróbálja őket kiábrándítani.

kíváncsi lennék az onprem exchange üzemeltetés mennyire lett megutált karrier az elmúlt 2-3 évben, mióta látványosan akarja a mikroszoft kiírtani a saját infrás levelezést. Ha sikerül a msft-nak elérni a célját és néhány elszánt v. törvényileg kötelezett szervezeten kívül mindenki exchange onlinera vált, lapátra kerül pár tízezer exchange szakember világszerte. Eleve vajon mennyi lehet azoknak a száma, akik most vágnak bele az exchange karrierbe, és nem csak egy ticket-nyitogató betanított munkás szintjén akarnak megragadni?

Érdekes maga az alap "aggodalom", hogy lapátra kerülnek az Exchange szakemberek.

Én pl. a 90-es évek közepén-végén remekül értettem a DOS 6.22 és a Windows 3.1 minden fortélyához, a Clipper programok Netware-en történő megosztásához, hirdetési újság szerkesztéséhez Ventura Publisher-ben, meg ilyenek. Erre a tudársra ma zéró szükség van.

Az Exchange is bekerül azon szoftverek közé, amik idővel mentek a levesbe. Aki pedig ezen igen lassú folyamat során nem talál magának más IT szakterületet és nem tanul bele addig, az magára vessen.

el tudom képzelni a specialisták azon részét, aki 10-15év alatt nagyon kiművelte magát a témában. Aztán egyik  napról a másikra a pénzemberek kitalálják h. EXOL lészen. Józsi a qrvanagy expert meg 2-3x annyit kér, mint Lacika aki a recipient mgmt-et szintén el tudja kattintgatni. Utóbbi marad, előbbi menjen ahova tud. Mivel ilyen nagy expertek egyre kevésbbé kellenek, szar dolog exchange-ből ennyire specialistának lenni.

Ez bármely technológia specialistára igaz. Én Sun specialista voltam, milyen vidám volt ugye az Oracle felvásárlás. De szerencsére a hobbim rokon terület volt, így pikpakk virtualizáció és Linux irányban ráterheltem a másik lábamra és így nem estem pofára, bár egy ideig kisebb lett az arcom, mert abban kevésbé voltam májer. Azóta meg lassan össze sem tudom számolni hány terület jött/ment. Mindig tartok 1-2 részt amennyire lehet mélyen, plusz egy szép eszköz portfóliót amiből tudok választani ha a fő terület(el)ből valami nem releváns kezd lenni. És ehhez még csak nem is kell világégés, elég, ha a cég, vagy akár csak a futó projekt más felé fordul, és akkor hónapokig/évekig nem kerülök közel az egyébként kurrens technológiához, elavul a tudásom. Most egy ideig kerülnöm kellett a publikus felhőket és a bigdata részt, kopik és avul a tudásom. Az előbbi amúgy hiányzik annyira, hogy elgondolkodtam munkahely váltáson már pusztán ezért (ha teljesen leépül, a váltás is nehezebb lesz, hisz mindenhol kezd alap elvárás lenni).

A kilencvenes években azt tapasztaltam a munkahelyemen, hogy fél- vagy egész laikusok egy-egy éppen divatos technológia bevezetésétől várják minden probléma megoldását.

A kétezres években azt tapasztaltam a munkahelyemen, hogy fél- vagy egész laikusok egy-egy éppen divatos technológia bevezetésétől várják minden probléma megoldását.

A tízes években azt tapasztaltam a munkahelyemen, hogy fél- vagy egész laikusok egy-egy éppen divatos technológia bevezetésétől várják minden probléma megoldását.
 

Most, a húszas években... akarom mondani, hajrá agilitás!

Én ezt azzal vinném tovább, hogy szerintem vannak olyanok (és mindig termelődik az utánpótlásuk is), akik azt hiszik, hogy egy-egy majdan divattá váló technológia kitalálása minden probléma megoldását fog jelenteni, így gyártják ezeket. Ráadásul sokszor nem átallják kitalálni ugyan azt - más-más néven - ezen cél elérésére.

programozokent arra szavaztam, hogy napjainkban, microservicek miatt. De amikor minden nagyon uj volt, es nem voltak adatbazisok, es mindent meg kellett oldani pici memoriaban, az biztos erdekes volt, de ahogy a 2 Hz-es monitor kiveri az ember szemet, az nem annyira.

Válasz: napjainkban.

Próbáltam a nosztalgiát figyelmen kívül hagyni.

Amiért napjainkban:

- erősebb hardverek
- jó kijelzők
- nagy sebességű internet kapcsolat
- jó képi és hangi minőségű videó és zene tartalmak
- nagyon jó vizuális eszközök, realtime collaboration tool-ok
- rengeteg elérhető anyag az interneten
- modern programozási nyelvek, többnyire számomra kényelmesek
- home office

Amiért kevésbé:
- erősebb hardver miatt gyengébb szoftver és emiatti nagy overhead-ek (Electron és társai, giga lassú webes applikációk)
- erős szoftver ökoszisztéma fragmentáció és JS everywhere
- iszonyat sebességgel változik minden körülöttem (egyre kevesebb az idő valamit alaposan megtanulni, megérteni, megtervezni, kivitelezni, stb.)
- tudás elavulás (egyre több tudást dobok ki, mert valami alapvetően változik meg)

tudás elavulás (egyre több tudást dobok ki, mert valami alapvetően változik meg)

Van egy sanda gyanúm, h. aki értőn megtanulta az alapokat, az nem lesz még 1 darabig bajban. Lehet h. a fiatalok az éppen aktuális 6hónapig tartó elmebaj-felvillanásokat jobban le fogják bírni kezelni, de ha valaminek a mélyére kell majd nézni, akkor a tapasztalantlanok nem fognak tudni labdába rúgni.

én délutánt jelölnék. délelőtt nem szeretek dolgozni

4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.

Hát én nem tudom eldönteni. Egyszerűbbnek tűnik most kialakítani egy rendszert, de a userek ugyanolyan hülyék, ugyanolyan agyatlan igényeik vannak, mint 10 éve.

openSUSE Leap 15

Nem tudnak és nem akarnak gondolkozni és hihetetlen lusták.

 

Szerintem a userek szgep hozzaertesenek is volt egy peakje (ezt is meg lehetne szavaztatni). Egy mostani atlag fiatal lof*szt nem ert a szamitogephez.

Viszont 2 huvelykujjal ugy tud gepelni, hogy autocorrectet/predictet bevetve, szerintem kozeliti a 10 ujjas gepelest.

Amire nincs app, azt a problemat nem is lehet megoldani, hiszen nem informatikai problema (ha az lenne, mar irtak volna ra egy appot).

 

Szerintem pont az okostelefonok elterjedese elott, illetve a facebook elott volt a csucspont. A facebook elhozta az internet informacio elsivatagosodasat (ritkak lettel a publikus forumok, csomoan atmentek facebookra), igy a google talalatok is egyre elcegesedtek, azaz cegnek van ra valami PR valasza weboldalon valamire, tenyleges maganszemely-maganszemely diskurzus eltunt, a googlenek nincs mit indexelnie.

Szoval rosszabb keresni, es mostmar egyre kevesbe divat magad megoldani a problemat, mert mindenre app van (bankra, boltra, okosotthonra, mindenre).

 

Szerintem az internet tragediaja az elcegesedes.

 

edit: a peak az kb. 2010-2015-ben lehetett.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ebben is lehet valami. De en egyetemrol/foiskolakrol kikerultekre gondoltam elsosorban. Azaz nem mari neni posztolja a szelfis eletbolcseleteit a facebookra, hanem frankon aki tanult valamit.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Nekem az a hihetetlen, hogy a mi időnkben (meg előtte, meg még utána is valameddig) ha valakit érdekelt egy bármilyen dolog, akkor azt bújtad, bütykölted, éjszakáztál, ezzel töltötted a hétvégédet, szabadidődet.... Csináltad magadnak csak mert jó. Szétszedted-összeraktad, jobbítottad, elrontottad, saját hibádból tanultál, megjavítottad. Ha nem lett jó nekifutottál újra, máshogy. Átmentél haverhoz, vagy haver ment át, hogy megoldjátok. Stb, stb. És ez nem csak az IT számítástechnikára, hanem bármire igaz volt, legyen az elektronika, autószerelés, barkácsolás....

Ma hol vannak ezek? Sehol. Pedig a számítástechnika is csupa gyakorlat... És a maiak ezt enélkül akarják csinálni. Ahogy nem lehet elméletben autót szerelni sem, meg a forrasztáshoz a kézügyességet sem könyvből megtanulni.

Mindemellett nagyon sok 2X éves egy nagy gyerek, egy 6-8 éves szinjén kb, a szó legszorosabb értelmében. Nem tud racionálisan gondolkozni, önálló döntéseket meghozni. Látszik, hogy az anyja/apja mindent megcsinál helyette otthon, és az égvilágon semmit nem kell csinálnia. Nem pakol el maga után, nincs semmiféle igénye a rendre (vagy hát igénye az lehet hogy lenne, de tenni egy gazszálat nem tesz érte). Sokszor nem tud kommunikálni, sem szóban (nem tudja magát kifejezni, nem tudja elmondani mit gondol vagy akar), sem írásban (pl. emailt is úgy ír, mintha a haverjának írna messengeren [olyan helyesírással, tagolással, kinézettel, szókinccsel]). Nem tud magával mit kezdeni, nincs életcélja, egyik napról a másikra van, nem lát előre.

"Sose a gép a hülye."

Ez mennyire így van. Talán azért volt így, mert nem volt ennyi lehetőség. Az első lehetőséget elkaptuk és nem eresztettük. 

A saját lányomnál látom, ha valamit kitalál és másnapra már van eredmény, akkor elégedett és nem fejlődik tovább. Kivagyok tőle. 

Hol van az a tűz a szemekből ma, mint ezeknek az 50-esek szemében akik mesélnek a múltról?
https://hup.hu/cikkek/20230110/stamps_back_egy_vakondok_tortenet

Senki nem mondta meg, hogy autószerelő legyél,

Érdekes, nekem pont ezt mondták. Dédanyám után szakács akartam lenni, de nagyon. Annyira, hogy első és a többi helyen is azt jelöltem be. De a 4,5 feletti ált. isk. átlagommal nem fértem be 🤷‍♂️ a győri vendéglátóipari szakközépiskolába. A 89-ben ahhoz akkora protekció kellett, ami nem is létezik. A szakmunkásba nem akartam menni, mert érettségit akartam. A végén ott álltam, hogy nem vettek fel sehova, nem lesz hova mennem. 

Erre jött a mentőötlet az egyik tanártól, hogy "hát, lenne még ez a gépjárműtechnikai szerelő középiskola".

Hát, legyen, szerelni végül is szeretek (szét főleg), utána meg úgyis továbbtanul az ember ... Szóval, de. Van az úgy, hogy megmondják.

trey @ gépház

nálunk (Békés megye) jó pár évvel korábban, 1981-ben pont "autószerelőnek" "lehetetlen volt" bekerülni protekció nélkül, legalábbis ez a hír járta, mert "minden" fiú az akart lenni,

én is viszonylag jó tanuló voltam, és abban az időben "nálunk" az volt a mondás, hogy a szakközépiskola azért jobb egy gimnáziumnál, mert szakmát is kapsz a kezedbe, az osztályfőnököm persze "kiakadt", hogy miért  a szakközépiskolába jelentkezek, és miért nem ugyanoda, de a gimnáziumba,
utólag beláttam, hogy valamennyire igaza volt, mert aztán az egyetemet egy orosz gyakjegy uv-val kezdtem, annyira le voltam maradva, meg elsőre az analízis gyakjegy uv-t is sikerült "összehoznom", szóval eléggé rezgett a léc, hogy akkor annyi-meg-egy-bambi a progmatnak, (az is lehet, hogy a szakközép meg segített a felvételiben, mert habár az OSZTV versenyen elért eredmény miatt hivatalosan felvettek volna felvételi nélkül mondjuk a BME-re, gépészmérnöki szakra, ugyanaz a szakmám, mint Kapának, azaz a Mucsi Zoltánnak, de én ugye a progmatot választottam, és habár a felvételim szerintem nagyon rosszul sikerült, de úgy gondolom, hogy az OSZTV miatt meg "engedékenyek" voltak),

aztán sikerült "megfordítani" a dolgot, minden szemeszterben egyre jobb átlagom lett, viszont senki "nem fogta a kezem", nem szólt rám, hogy h.ly. vagyok, rosszul állok a dologhoz, nem az a lényeg, hogy mennyire tudod az anyagot, nem az a cél, hogy mindenből jelesre vizsgázzál, hanem csak az, hogy átmenjél, akár egy elégségessel is, nem életrevalóan gondolkodol,
így volt olyan félév, hogy az öt vizsgámból 3 jeles lett, a másik kettő egyikén azt mondta a vizsgáztató, hogy többet érdemlek egy közepesnél, amit adna, jöjjek vissza inkább, a másiknál meg én mondtam előre azt a vizsgáztatónak, hogy nem készültem fel rendesen, és nem gondolom tisztességesnek a hazárdírozást, hogy esetleg olyat húzzak, amit tudok, a többiből meg az elégségest - mert annyira szerintem tudtam volna - nem gondoltam elfogadhatónak, ha valaki csak elégségesre tudja, "az mit keres itt?", szóval írja be az elégtelent, nem keresek kifogást, hogy miért nem készültem fel, szerintem így a tisztességes, hogy nem halasztom a vizsgát egy másik időpontra, hiszen én választottam az időpontot, és ezek után inkább félévet ismételtem,

"sajnos" később nem diplomáztam le, annak ellenére, hogy az utolsó félévben minden gyakjegyem/vizsgám jelesre sikerült, meg írtam olyan programot is csupán szórakozásból, amit elkért az egyik gyakvezetőm szemléltetésnek, és a korábbi diplomamunkák szintjét szerintem simán megütötte, azaz az is lehetett volna a szakdolgozatom, de én "többet" akartam, és olyanokkal "b.szt.m" el az időt, hogy saját grafikus drivert írtam, ott is "faragtam a biteket", teljesen értelmetlenül, mert nem az volt a témám, szóval ott b.szt.m el a programozói "karrieremet",

talán "önfényezésnek" tűnik, amit leírtam, de ez csak egy példa akart lenni, hogyha nem fogják a kezedet, nincs melletted valaki, aki "felvilágítson", hogy miért gondolod rosszul, nincs aki megmondja, hogy mi-merre-hány-méter, ha már magadtól "nem érted a való életet", akkor eléggé "el lehet tévedni",

persze, ha valaki hisz abban, hogy mindennek valamilyen célja van, nem véletlenül történnek a dolgok az emberrel, azt is el tudom fogadni, nem sajnálom, hogy nem lettem programozó,
 

...érdekelt egy bármilyen dolog, akkor azt bújtad, bütykölted, éjszakáztál, ezzel töltötted a hétvégédet, szabadidődet.... Csináltad magadnak csak mert jó. Szétszedted-összeraktad, jobbítottad, elrontottad, saját hibádból tanultál, megjavítottad. Ha nem lett jó nekifutottál újra, máshogy. Átmentél haverhoz, vagy haver ment át, hogy megoldjátok. Stb, stb. És ez nem csak az IT számítástechnikára, hanem bármire igaz volt, legyen az elektronika, autószerelés, barkácsolás....

Ez így telibe.

Ma hol vannak ezek? Sehol. Pedig a számítástechnika is csupa gyakorlat...

Most is megvan, nagyjából ugyanannyian pont ilyenek, lásd IT versenyek, egyéb dolgok. A helyzet annyiban változott, hogy 30 éve volt az országban mondjuk tízezer magánhasználatú számítógép és ezek a gépek a tízezer elhivatott hülyénél voltak, úgy tűnt, hogy mindenki elhivatott hülye, akinek számítógépe volt. Most meg van 10 millió számítógép, de ugyanúgy csak tízezer elhivatott hülye van, ezért úgy tűnik, hogy minden ezredik számítógéptulajdonos elhivatott hülye, erősen csökkent az elhivatott hülyék aránya, holott ugyanúgy ott van ugyanannyi, csak sokkal többen hozzáférnek a számítógépekhez. Mivel te benne voltál akkoriban, ezért van egy erősen torzító szemüveged, azt gondolod, hogy akkor mindenki elhivatott hülye volt, holott, ha akkor kapott volna mindenki számítógépet, akkor nem lettünk volna 10 millió elhivatott hülye országa. Selection bias a neve ennek a jeleségnek.

Mindemellett nagyon sok 2X éves egy nagy gyerek, egy 6-8 éves szinjén kb, a szó legszorosabb értelmében. Nem tud racionálisan gondolkozni, önálló döntéseket meghozni. [...] Nem tud magával mit kezdeni, nincs életcélja, egyik napról a másikra van, nem lát előre.

Te se tudtál 2x évesen racionálisan gondolkodni, önálló döntéseket meghozni, sőt, a kortársaid többsége sem, csak az emlékezet megszépíti a múltat. Ez is selection bias, te sikeres lettél valamilyen mérce szerint, de a veled egykorú generáció többsége képtelen helyesen írni, gondolkodni, beszélni vagy tanulni. Nem a generációd volt különlegesen okos, hanem csak te.

Abszolút nem értek veled egyet.

Itt most nem csak az IT-ról van szó mint írtam, hanem úgy általánosságban mindenről. És igen, aki választ egy szakmát vagy egy pályát, annak valamennyire igenis elhivatott hülyének kell lenni.

Te se tudtál 2x évesen racionálisan gondolkodni, önálló döntéseket meghozni, sőt, a kortársaid többsége sem, csak az emlékezet megszépíti a múltat

Ez sem igaz. Általános másodikos voltam, mikor először mentem számítástechnika szakkörre, 1 héten egyszer, délutánonként, talán 1,5 óra volt az egész. Már itt nagyon érdekelt, emlékszek hogy tűkön ültem és alig vártam a következő szakkört. Kurva hosszú hét volt, aztán úgy eltelt az a 1,5 óra hogy nem kb. is pislogtam (Kb. úgy, ahogy a stamps back-ben mesélik a péntek estéket...).
Harmadikos voltam, mikor megkaptam az első számítógépemet. Itt már tudtam, hogy ezzel akarok foglalkozni, azt még nyilván nem tudtam pontosan, hogy mit. Volt hogy hetente elrontottam a gépet, mert próbáltam programozni úgy, hogy ncedit-be meg hasonlókba random binárisokat megnyitottam és átírtam ezt-azt. Egy idő után (arra nem emlékszek, hogy magamtól vagy mutatták) jött, hogy nem ilyen krix-kraxokat kell írni, hanem van valami programnyelv. A DOS-nak a basic-jével szórakoztam, volt egy példa snake program benne, azt próbáltam átírogatni több-kevesebb (általában kevesebb) sikerrel.
Aztán úgy 6-7-dikes lehettem, mikor elkezdtem "programozni" bat fájlokat, scripteket írtam valamire, ami kimerült abban hogy a choice.com-mal bekértem pár dolgot, meg talán ben.exe volt a toolnak a neve, amit használtam és felparaméterezve lehetett színesen is írogatni, boxokat rajzolni, ilyen egyszerű ncurses-szerű menüt meg inputokat csinálni. Nem volt igazi programozás, de olyan értelemben igen, hogy volt sikerélmény, azt csinálta amit akartam, meg tudtam valamit magamtól, nulláról csinálni. Aztán jött a turbo pascal, de csak nagyon röviden, a fekete háttéren fehér karakterek nem hoztak lázba azután, hogy a batch fájlokban is színes ablakokat, boxokat meg menüt csináltam csipogással... Meg akkor már bőven windowson voltam grafikus felületen, úgyhogy olyan szép ablakokat akartam csinálni mint ott van, így jött a delphi 3, ezen tanultam meg elsőre igazán programozni, magamtól, nulláról. Nem sokkal később delphi 6, majd 7, ez már középiskola 2-3 körül volt, amiben már "komoly" programok születtek. Emellett kb. eltartottam magam már középiskolában, hogy az egész baráti társaságnak (meg még az ő barátainak, szüleinek, stb. is) én csináltam az összes gépét, meg az otthoni kis hálózatokat, routereket.
Majd 4-dik félévénél jött az egyetemi jelentkezés, ahol nem volt kérdés ezek után, hogy PTI-re megyek. Viszont az már akkor biztos volt, hogy maradok ötödéven technikusi képzésen, OKJ-s rendszerüzemeltető szakon, mert úgy gondoltam, hogy legyen valami papír a kezemben az érettségin kívül, egy szakma amivel lehet valamit dolgozni. Az egyetemen egy év halasztás, ez pedig ami a pálfordulást csinálta bennem... Itt jöttem rá, hogy nem akarok programozni, ez sokkal jobban tetszik nekem. Még mindig melegséggel gondolok vissza arra az 1 évre, életem legmeghatározóbb éve volt, rengeteg kellemes emlékkel, iszonyat mennyiségű tudást és alapot adott, amit nagy mértékben annak a pár szaktanárnak köszönhetek, akik kb. az órák 80-90%-át tartották. Mindemellett itt már én is aktívan ezzel kezdtem el foglalkozni, nem programoztam, hanem mindenféle hálózati konfigot raktam össze, rendszereket telepítettem, service-ket raktam fel, próbálgattam, magamnak meg max. 1-2 ismerősnek.. Egy komplett mini labor volt otthon, szólt is anyám párszor a villanyszámla miatt. :) Volt hogy hajnal 2-ig piszkáltam valamit, aztán 3-4 óra alvás után úgy keltem és mentem 0-dik órára. Fáradt voltam, de hihetetlen jó volt.
Aztán vége lett a technikusinak és jött az egyetem. Bár mondták már technikusin is a tanárok, hogy ott nem fogunk tanulni kb. semmi szakmait, nem akartam elhinni. De aztán természetesen beigazolódott, óriási csalódás. 1 év PTI után átjelentkeztem mérnök informatikára, mert hát az mégiscsak egy kicsit közelebb van ahhoz amit én szeretnék, de ez sem volt jobb semmivel. Közben egyetem mellett elkezdtem bedolgozni egy kis induló cégnek. Kis pénz volt, ugyan több volt mint a semmi, de annál fontosabb volt, hogy végre igazi éles rendszereket csinálhatok. Hihetetlen jó érzés volt, amikor megcsináltam azt amit amúgy korábban otthon magamnak, csak ezt most élesben, és működött. Aztán több lett a munka, nőtt a munka... Közben családi okok miatt muszáj volt elmennem otthonról. Annyi pénzem volt, hogy az albérlet kaucióját ki tudtam fizetni, meg kerestem épp annyit, hogy az albérleti díj meg a rezsik kb. kijöttek belőle (nem tudtam pontosan mi mennyi, mert ugye sose volt előtte), meg még talán marad egy kicsi (+az alkalmi "nem fix" beeső munkák), így enni is tudok valamit. A munka egyre több lett, az egyetem meg egyre hátrébb szorult, amiatt is mert muszáj volt, meg amiatt is, hogy rohadtul utáltam az egyetemnek minden percét, untam az összes elméletet, és utáltam a gyakorlatokat is, mert részemre azoknak sem volt semmi értelme. Értelmetlenül elbaszott időnek éreztem. Telnek az órák, a napok anélkül, hogy bármi értelmesen és hasznosat csinálnék. Ha csak otthon ülök és piszkálom a home labort, 100x többre megyek vele. Majd megromlott a kapcsolat a főnökömmel akinek dolgoztam... Sok dologért baszogatott, pedig kb. mindent megcsináltam egy személyben (nem volt más rendszergazda) nem túl sok pénzért. Így úgy gondoltam, hogy hát tudom én ezt egyedül is csinálni - hisz most is egyedül csinálom, leszek vállalkozó. Az a kis plusz adminisztráció meg könyvelőhöz járás valszeg nem fog problémát jelenteni. Ahogy otthagytam a céget akinek dolgoztam, több ügyfele jött azonnal, hisz addig és én csináltam meg én voltam egy személyben minden, csak a számlát nem tőlem kapták. Ez óriási erőt meg persze egy stabil alapot adott a vállalkozás indulásához. Természetesen ezt követően méginkább leszartam az egyetemet, hisz a saját pénzemért dolgoztam és már teljesen a magam ura voltam, és baromi jó érzés volt!
Aztán jött az első alkalmazott... Iroda... Másik alkalmazott... Céges autó... Satöbbi, ez a rész már nem olyan "izgalmas" az eredeti téma szempontjából.
Az egyetemet egyébként végigszoptam 10 év alatt, már csak amiatt hogy mégse menjen teljesen a kukába, plusz mert nagymamámnak megígértem, hogy befejezem. Államvizsga... Jó jó, szar volt az egész, de hát itt a végén már csak nem szopatják a népet, meg csak arra kíváncsiak, hogy ebből az egész halmazból amit "tanítottak" meg amit láttál mit tettél magadévá, hogy látod az összefüggéseket, tudsz-e gondolkozni, stb. Lófaszt. Ugyanazokat az istenverte definíciókat, fogalmakat kérdezik vissza szóról szóra, amit korábban. Mintha az egész egyetem összes szóbeli elméleti vizsgáját újra bedobnák egy kalapba és húzzál újra. Kijöttem, soha nem mentem újra.
Köszönöm hogy elolvastad, ha elolvastad. :)

"Sose a gép a hülye."

rám jött a nosztalgia, meg boomer is vagyok...

"Szétszedted-összeraktad, jobbítottad, elrontottad, saját hibádból tanultál, megjavítottad. Ha nem lett jó nekifutottál újra, máshogy."

nálunk több óra is az órás "játékom" áldozata lett, szétugrott a feszítő rugó, amit (magát a rugós fogaskereket) aztán nem tudtam visszaszerelni a helyére, szerencsére nem kaptam ki, mert már nem működő szerkezetek voltak,

a Sharp MB80(?) (erre emlékszem, de az interneten keresve nem találom) számológéppel már nagyobb szerencsém volt,
az Ezermesterben vagy a Rádiótechnikában olvastam, hogy hasonló Sharp számológépeken van pár olyan kiegészítő funkció (reciprok, négyzetgyökvonás, ...), ami könnyedén elérhető a nyák két pontjának az "összekapcsolásával", nosza szétszedtem, bár nem olyan típus volt, mint a cikkben, meg alkatrészem sem volt hozzá,
gyönyörködtem a csöves kijelzőben, így "kopaszon" még szebbnek tűnt, mint a zöld "szűrőn" keresztül, nem tudtam betelni a látványával, és ha már itt voltam, gondoltam megnézem hogyan működik a billentyűzet, szétcsavaroztam, szétnyitottam, és sok-sok kis apró alkatrész az ölembe hullott, kicsit megijedtem, aztán elkezdtem szépen összerakni, és sikerült, működött, ez akkora sikerélményt okozott, hogy később "gyakorlás céljából" még többször elkövettem ugyanezt,

viszont voltak olyan "szereléseim", amitől óvnék mindenkit, lehet, hogy "infarktust kapnék", ha megtudnám, hogy egy gyerek ilyennel próbálkozik,
gyerekkoromban kezdték(?) gyártani a cserélhető "előlapos" Kontakta villanykapcsolót, legalábbis hozzánk akkor jutott el, gondoltam megnézem hogyan működik, miként van összerakva, anyám kint főzött a konyhában, nyilván nem áramtalanítottam, meg gondoltam mi baj lehet, lepattintottam a fedelet, de látom, hogy itt még semmi érdekes, ezért lekaptam magát a kapcsolót, persze a kis réz "összekapcsoló" kiesett a helyéről, gondoltam visszateszem, megfogtam két ujjal, aztán beraktam a helyére,  h.ly. gyerek nem gondolkodott, megrázott az áram, de "nyom nélkül" sikerült "összeraknom",
valószínűleg volt bennem valamilyen szégyenérzet, hogy ilyen h.ly. vagyok, kimentem anyámhoz a konyhába, és leültem, ő meg nem értette a helyzetet, mit is szeretnék, mert csak ültem némán, nem mondtam el, hogy milyen h.ly. vagyok, hogy most csapattam meg magam a "kettőhússzal", talán így némán akartam bocsánatot kérni tőle...

NSZK-ban élő, 56-os, hazalátogató nagybátyámat kértem, hogy hozzon nekem (sz)ámítógépet, mert itthon nekem elérhetetlennek tűnt egy ZX Spectrum vagy egy C64, nem értett hozzá, hozott egy Z80A-s Laser 210-est (memóriabővítővel), de nem csempészte, rendesen elvámoltatta Hegyeshalomnál, itthon ritka gépnek számíthatott, nem ismertem senkit, akinek ilyen gépe lett volna,
a HT-1080Z miatt valamennyire foglalkoztam már assemblyvel, és fejembe vettem, hogy "visszafejtem" a 16 KB-os ROM-ot, ahhoz buta voltam, hogy egy disassemblert írjak, ezért csak egy olyan programot írtam, amelyik a memória egy adott címétől kezdve (a címmel együtt) kiírt 16 byte-ot hexadecimálisan, szépen egymás alá, és elkezdtem egy spirálfüzetbe leírni az értékeket, majd mindennap iskola után 2-3 órám azzal ment el, hogy a Color Star-on bámultam a byte-okat, és szorgalmasan jegyzeteltem, emlékeim szerint több hónapot eltöltöttem vele, a visszafejtés során volt jó pár részlet, amit nem értettem, pld. ciklusban ugyanannak a konstans értéknek egy adott memóriacímre írása, nem értem a végére, később Budapestre kerülve, már egyetemista koromban, a Bajcsy-Zsilinszky úti műszaki könyvesboltban kezembe akadt egy német nyelvű könyv a ROM-ról, nagyon megörültem neki, de nem mindenben lettem okosabb, a nem értett helyeken itt is kérdőjelek voltak,
a "kígyós játékot" én is megírtam assembly-ben, magát a játékot harmincvalahány byte-ból megoldottam, de még mindig buta voltam, ezért nem tudtam assemblert írni, így minden egyes optimalizációnál a relatív ugrásokat papíron újraszámoltam (nem töltöttem ki NOP-okkal a felszabadult helyet, mert ugye pont a spórolás volt a cél), írtam hozzá "zenét" is, meg gépi ellenfélt, és persze a bevezetőben leírással (használati útmutatóval), ez utóbbi vitte el a legtöbb helyet, mert fel sem merült bennem, hogy a szöveget tömöríteni lehetne, az egész megvolt nyolcszázvalahány byte-ból, napokat (heteket?) eltöltöttem a tök felesleges optimalizációval, minden egyes megtakarított byte-nak leírhatatlanul örültem, 
mikor megtudtam az említett könyvből, hogy a képernyő frissítésnél a sorvisszafutásokat "el lehet kapni", akkor heteket(?) eltöltöttem csak azzal, hogy egy adott sorvisszafutás ideje alatt a képernyőmemória átírásával milyen trükköket lehet megcsinálni, de igen-igen korlátozottan a rendelkezésre álló időkorlát miatt,

később, mikor a DOS-os 3D Studio-val találkoztam, az egyik ismerősünk szerezte 3 EFt-ért, pénteken a havernál installáltuk, emlékszem a revelációra, mikor rájöttünk, hogy a 2D Shaper-ben megrajzolt 2D-s alakzatból, a 3D Lofter-ben hogyan lehet 3D-s objektumot létrehozni, és azt a 3D Editor-ban bevilágítani, renderelni... semmilyen leírásunk nem volt, bár akitől vettük az annyit megmutatott, hogy File>Load, aztán Renderer>Render View, emlékeim szerint bár nem voltunk "amigások", a papíros Guruban a Gaborca* Imagine rovatát már "követtük", legalábbis tudtunk róla, a korábban, a lemezújságban megjelentek meg "nem jutottak el" hozzánk, mert nem "amigások"  voltunk,
péntek este hazavittem a havertől a másolt floppy-kat, de nem installáltam, mert másnap korán mentem dolgozni, szombat délután kettő körül hazaértem, úgy ahogy voltam, munkásruhában odaültem a gép elé, és vasárnap 10-ig ott ültem előtte, annyira a hatása alá kerültem, nem mentem ki wc-re, nem ittam semmit, talán egyszer felálltam, hogy valamit azért egyek (már egyedül éltem, nem volt aki "kiszolgáljon"), 10-kor is csak azért álltam fel, mert a haver hívott, hogy "na, mi a helyzet? mire jutottam?" (telefon már volt a házban, de a pottyantós wc meg kint volt az udvaron),

* - később dolgoztam vele, és akkor megkérdeztem tőle, hogy Gaborca vagy Gáborca? lehet, hogy rosszul emlékszem, de emlékeim szerint azt mesélte, hogy a középiskolai orosz tanárnőjétől kapta a nevet, és eredetileg Gáborca volt, később lett Gaborca,

nem ismerem a mai tizenéveseket, de szerintem ma is van, kell lennie olyan gyereknek, fiatalnak, aki ugyanúgy megszállottja lesz valaminek, mint mi voltunk... és az valamilyen "értelmes" dolog, nem passzív hozzáállás,

Szerkesztve: 2023. 01. 09., h – 11:34

Tudjátok mi a durva? Hogy a mostani tinik már XP-t sem láttak, sőt van aki win7-et sem, mert win8 volt az első gépén... És egyszerűen annyira látszik, hogy baromira hiányoznak az alapok. Kurvára nincs tisztában olyan alapokkal, amik nélkül én el sem tudom képzelni, hogy lehet egyáltalán üzemeltetni, akár hálózatot, akár OS-t, vagy bármit. (Ilyen, mint particionálás, partíciós tábla, vagy akár mi az hogy fájlrendszer, ntfs... mac cím, stb) Rettentő szomorú és elkeserítő.

Nem baj, legalább lesz munkám amíg akarok vagy kell dolgozni....

"Sose a gép a hülye."

Plusz a szgep elott toltott idejuk 70-90%-a atlagban mar mobiltelefont jelent.

Rengeteg feladat van, amire mostmar mobiltelefont hasznalnak, amire regen szamitogepet kellett.

Igy a szamitogep svajci bicska jellege is visszaut, mert nem ertenek hozza, tul sok a lehetoseg, nincs app minden problemara.

 

A peldadnal maradva, halozatot nem kell mobiltelefonon uzemeltetni, mert just works.

((Igy ha egy random ceg ezzel lepest akar tartani, akkor kinyirja a ceges halot, es mindent el lehet erni kivulrol anuszmintaval:). A homeoffice csak ratett erre egy lapattal.))

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Mai trend (legyen az a 8 éves Lacika, vagy a 80 éves Jucika):

  • kábeltévés előfizetéses csomaghoz már alapban jön az internet is (így vagy úgy, de rátukmálja a szolgáltató a szépkorú nyugdíjasokra is)
  • a 8 éves Lacika és a 80 éves Jucika néni is már mobiltelefont használ: szolgáltató mindegyikre rátukmálja az előfizetéshez csaphatóan valamelyik Samsung/iPhone telót
  • internet van, wifi van, okosteló van, így aztán a 8 éves Lacika és a 80 éves Jucika néni is elkezd internetezni, ami az alábbi halmazból áll: játék, social media (FB, Insta, TikTok), pornó

És a nagy többség számára ennyi a világ, nem több. Ebből tájékozódnak, ebből a halmazból szedik ismereteiket, ebben a jól behatárolt halmazban élik a virtuális és a valós életüket is. Számukra az informatika is kimerül annyiban, hogy van egy gomb amit lehet nyomogatni, aztán vagy történik valami vagy nem. Ha történik akkor jó, ha nem, akkor kidob és vesz újat.

A generációból kiindulva nem lepödtem meg a 90-es évek dominanciáján jelenleg. Azokban az idökben voltak még jó autók is! :)

Behalt az akksi a kocsiban. Amit kaptam, az gyarilag mar nem tartotta a toltest. Az ugyintezes vegul 10 napig elhuzodott, addig a kocsi akkumulator nelkul allt.

(10 napig elhuzodott: mivel az akkumulator be lett teve az autoba, igy nem el ra a 3 napos cseregarancia)

 

Uj akksival poccroff (2003-as verda), egy mostani kocsit huzathattam volna be szervizbe programozni.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Szerkesztve: 2023. 01. 09., h – 13:52

Én 2011-ben lettem backend java developer, szóval nagy történelmi rálátásom nincs.

Aki az 50-es évek előttre szavazott az igazán dobhatna ide valami jó sztorit.

A 80-as éveket jelöltem, akkor játszottunk a ZX81, Spectrum, C64, Homelab gépekkel. Az volt az aranykor. A 80-as évek végén jött az IBM korszak, az is szép volt végig a 90-es évek.

Szerkesztve: 2023. 01. 09., h – 15:08

Nem egészen informatikusként, inkább "mérnökként"! Leginkább a 70-es, 80-as években, amikor szinte minden nap születtek a szívemnek mai napig is kedves gépek: Commodore, Amiga. Mondjuk részt venni egy ilyen gép megalkotásában. A Halt and Catch Fire sorozat világa ami bejön!

Mára már minden túl van bonyolítva, vagy valami divatirányzat szerint túl van butítva kívülről. Persze belülről egy nagy rakás kaka.

Na, azért egy okostelefon a kezemben többet basz ma, mint egy falu méretű számítógép a 60-as években. Az okostelefon hiányát akkor veszed észre, amikor nincs. Ha 20 éve azt mondom, hogy egy ilyen készülék lesz a kezedben, amivel ennyi mindent így el tudsz végezni, kiröhögtél volna.

trey @ gépház

Szokás szerint az a gondolat jár a fejemben, vajon a pillanatnyi "hurrá-boldogságot" leszámítva boldogabb lett a kütyük özönétől az életünk?
Gyakran érzem azt, hogy az életre szánt időnkből többet pazarol el, mint amennyit adna. Ha ez igaz, akkor ideje jobban odafigyelni arra, hogy ne a kütyüknek adjuk el a rövidke életünket.

Vajon mit szólnának a rég halott őseink, ha tudnák, hogy azért védték a várat, és gebedtek meg ezer módon a gyerekeikért, hogy a távoli unokáiknak lehessen a kezében egy eszköz, amivel elérik a világ minden tudását, de ők ezt csak arra használják, hogy pornót nézzenek rajta, és sosem látott vadidegenekkel veszekedjenek rajta keresztül?

már nem muszáj minden szomszédod belét kiontani, mint az ősember idejében, mert meg tudnak élni az emberek békében egymás mellett. Ha nincs az az 1% szociopata istenkomplexusos barom, akiket viszont instant a vulkánba kellene baszni, amint kialakul a defektjük és károsak lesznek az embertársaikra.

Ma sokszor a saját családod bizonyos tagjai keserítik meg az életedet a faszságaikkal, irigységeikkel, dedóságukkal, féltékenységükkel. Nem kell a szomszédig sem elmenni (mondjuk ott is ugyanez van).
Az emberek lelke kurvára eltorzult a kapitalista szemlélettől, a valódi értékek a hülyeség szinonimái lettek.

Ezzel a részével nincs is semmi gondom. Jók azok a megoldások, amiket az okostelefon hozott a hétköznapi életünkbe és megkönnyítik a dolgunkat, időt, energiát spórolnak nekünk. Valahol a lustaságunk és a kényelmünk kiszolgálása mozgatja a technológia fejlődését. Azt viszont nem szeretem mikor 'túlmérnökölnek' és újra feltalálják a meleg vizet, aztán eladják újra, mintha valami nagy újdonság lenne. Ezzel is arra ösztönöznek, hogy cserélj, vegyél újat.

Nem igazán értem, 40-50 évesek úgy csinálnak, mintha az okostelefon előtt nem lett volna internet. Postára, bankba akkor se kellet már járni rendszeres utalásokkal, amikor 3210-es Nokia volt a telefon. Legfeljebb nem tudtál a budin pénzt utalni, hanem le kellett ülni a gép/laptop elé.

Azért egy okostelefon sokkal többet tud ám pusztán annál hogy valamilyen üzenetet elküldesz vagy végrehajtasz egy tranzakciót. Villanyórát effort nélkül bejelented és befizeted még azelőtt hogy leérnél a társasházban a földszintre, vehetsz papirmentesen BKV és vonatjegyet vagy bérletet, amikor elmész egy koncertre akkor az elektronikusan vásárolt jegyedről kapott PDF -es QR kódot fel tudod mutatni, és még sorolhatnám nagyon sokáig. Lehetett boldogan élni korábban is, csak minden egy kicsit nehézkesebb volt.

> az elektronikusan vásárolt jegyedről kapott PDF -es QR kódot fel tudod mutatni,

 

Vagy koteleznek ra, mert ha nem telepited az appjukat, akkor felszamolnak ra mennit is? 40eurot? Ki jart mostanaban Ryanairrel?

 

> Villanyórát effort nélkül bejelented

A havi jelentgetest nehez effort nelkulinek csufolni. Egyebkent anyagilag is jobban josz ki az evessel. Dehat te tudod.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Irok egy sarkitott peldat, ezen ne akadj fenn.

 

November, December es januarban havi 700kWh-t fogyasztasz, a tobbi honapban pedig  50kWh-t, azaz osszesen 2100+350=2450kWh.

Namost havi diktalasnal sanszos, hogy 207+224+224+9*50=1102kWh-t kapsz kedvezmenyesen, a tobbire fizeted az emelt dijat.

 

Mig eves elszamolasnal 2523-2450, teljesen belefeksz a limitbe.

 

Namost mondhatod, hogy nem igy lesz, de ugyanakkor mar most kifizettetik veled a havi lmit feletti reszt, es nem a 2523-bol vonogatjak, hanem napi limit*napok szama az adott honapban van. Igy abban bizni a jelenlegi politikai helyzetben, hogy visszaadjak az olyan naivsag, mint a magannyugdijpenztari fiokodat varni az allamiban (amit szinten megigertek).

 

Persze, ha fizetesnaprol fizetesnapra elsz, es minden honapban 230kWh felett fogyasztol, akkor neked elonyosebb. Annal mar csak a feltoktokartyas aram a durvabb.

 

Amugy minel kevesebbet tudnak rolad, neked annal jobb. Meg miert akarsz villanyora leolvaso lenni? Munkanelkuli vagy, vagy micsoda?:)

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Köszi a magyarázatot. Légkondis 2-3 hónapban fogyasztok 260 körül, a többiben 120-140 körül. A gyakorlatban ez szezonon kivül 5 ezer, szezonban 9-10 ezer forintos villanyszámlát jelent. Igazából laktam egy sor albérletben, és az csipődött be nálam, hogy a havi diktálás és havi fizetés a legkorrektebb, és legigazságosabb, hiszen lehet hogy tört évben költözöm be, vagy költözöm ki, igy mások fogyasztását én fizetem / az enyémet mások fizetik majd. Igy saját lakásban ennek már nincs olyan nagy jelentősége, igy maradt, és nem zavar sok vizet.

Namost havi diktalasnal sanszos, hogy 207+224+224+9*50=1102kWh-t kapsz kedvezmenyesen, a tobbire fizeted az emelt dijat.

Nem, ott átviszed a kedvezményt a következő hónapra, mondok konkrét példát:

- 07.20 - 08.17 időszak, 293 kWh fogyasztás, 205 kWh volt arányosan kedvezményes, 88 pedig piaci áron

- 08.18 - 09.24 időszak, 182 kWh fogyasztás, 182 kWh volt kedvezményes, nem volt piaci ár

- 09.25 - 10.20 időszak, 256 kWh fogyasztás, 256 kWh volt kedvezményes, mert maradt

- 10.21 - 11.20 időszak, 408 kWh fogyasztás, 218 kWh volt kedvezményes, mert maradt még 10 kWh előző időszakból.

- 11.21 - 12.20 időszak, 870 kWh fogyasztás, 208 kWh volt kedvezményes.

--

Az öt hónap alatt a kedvezményes mennyiség átlaga ~213,8 kWh, ami jól közelíti a havi 210 kWh limitet, a különbség szerintem a naptári napok elszámolásában van.

Azért 2000 előtt többnyire hiába ültél le gép elé, nem nagyon volt netbankja egyik banknak sem. A 90-es években már léteztek telebankos megoldások, de még erősen gyerekcipőben, elsősorban biztonsági okokból. Pl. az átutalás korlátos volt (előre definiált számlaszámra lehetett utalni, és ha jól rémlik, összegkorlát is volt), és lekérdezhetted az egyenlegedet, kb. ennyi.

Rendszeres utalást, illetve szolgáltatói díjterhelést már a 70-es években is lehetett kérni, csak viszonylag kevés szolgáltató támogatta, és elég sokáig tartott az egyeztetés.

Az volt a "majd otthon elintézem" korszak: email, MSN, webes bankolás, bankártyás online vásárolható szolgáltatások hajnala, vonatjegyet már tudtál venni, de csak egy kódot kaptál amit az állomáson a kioszkba irva megkaptad, stb. Jó volt bizonyos szempontból, nem kellett annyira rohanni mindennel. Ma már mindenki mindent 5 percen belül elvár.

> telebankos megoldások, de még erősen gyerekcipőben, elsősorban biztonsági okokból

volt "szerencsem" egy ilyet kozelrol latni, win98(!) gepre kotott rs232 modem, adminkent beleptetve a helyi novell szerverre. egy osztott konyvtarba rakott fileokat ami tartalmazta az utalasokat (ezt modemen kapta valami delphisnek kinezo programtol), amit adott idokozonkent leszinkronizaltak a kozponti szerverre...

a kliens oldal nem sokat fejlodott, legalabbis az allami intezetekben elterjedt electra meg par eve is betarcsazos modemmel kuldte az atutalasokat az allamkincstarnak. remelem a szerver oldal azert fejlodott, es mar legalabb winxp-n van a modem :)

Az electra elég sokféle módon tud(ott) kommunikálni, és szerintem nagyérszt a klienstől függött, hogy milyen lehetőségei vannak. Mostanában már érdekes lehet egy betárcsázós modem, az meg főleg, hogy van is, ami fogadja :) Egy előnye van: nem lehet könnyen távolról támadni a kliensoldalt, ha nincs automatikus válaszadásra beállítva a modem :) Ha mégis, nos, az baj.

20 (na jo, 19) eve vettem a sharp zaurus-t, ilyen okostelefon meretu kinyithato minilaptop volt linux-al es az akkori atlaghoz kepest nagyfelbontasu kijelzovel. ssh-zni tok jol lehetett vele, meg ha valamennyire bongeszni is, de akkoriban voltak mar wince-s pda-k is, meg 2-3 evvel kesobb mar win mobile is megjelent. mondjuk kezelhetosegben es elmenyben az iphone koroket vert ezekre 2007-ben.

Hatalmas film, igazi kordokumentum!
Én csak a lánc legvégén voltam ekkor, és igazán nem is értettem, hogyan sikerül néhány barátomtól kapnom játékprogramokat.
Mondjuk nem is mentem gyerekként utána a témának, örültem hogy jut hozzám játékprogram.
Megnézve ezt a filmet, csak ámulok, mi folyt abban az időben hazánkban.

Csaxólok, hogy aztat régen számítástechnikának hívták.

Sajnos nekem az Amiga kimaradt. Egy 500-as volt unokatestvéremnek, de azon kívül senkit nem ismertem. C64-em is nagyon későn lett, valamikor 94 környékén. Utána meg már jöttek az IBM PC-k.

Most próbálom pótolni. Ismerkedek az Amiga világgal. Nagyon tetszik felépítése, ahogy össze van rakva, mind a hardver, mind a szotftver oldalon. Szereztem egy nagyon jó kondiban lévő 500+ masinát, meg vettem hozzá pár kiegészítőt is. Már csak időt kellene rá szakítani.

A kettő nem zárja ki egymást. Nekem pl. a demoscene-en eszembe nem jutna a mai vasakkal foglalkozni (Amiga rulez!), míg a munkám során, a játékfejlesztésben, igyekszem mindig naprakész lenni a legújabb technológiákat és trendeket tekintve, mert nem is lehetne máshogy talpon tartani a cégem.

Én a "Mindig ugyanolyan izgalmas/unalmas volt" jelöltem, abból is az izgalmas félre gondolva.

Szerintem az informatika pont az a terület, ami mindig érdekes és izgalmas. Annyira változik és folyamatosan akkora lehetőségeket rejt, hogy az IT-ben dolgozó "sohasem unatkozik". Mondjuk van aki valami szar miatt, de persze van, aki valami újdonság miatt.

Leginkább jó is a folyamatos változás (ha szerencsék van épp, akkor fejlődés is, nem csak változás), meg olykor rossz (mert a bevált dolgok is cserélődnek és újra kell csinálni majdnem ugyan azt mégegyszer). De mindenképpen izgalmas (nekem legalábbis).

Nekem speciel az a legszarabb az informatikában, hogy ha sikerül valamit megoldanod, az nem tart 5 percnél tovább (az esetek többségében, erős túlzással). Sokkal többre tartom a kőműves, ács, stb... szakmákat, mert azok olyan értéket teremtenek, ami az informatikában el sem képzelhető.

valaki itt az elejen felhozta, hogy maganak programoz, vagy masnak a hulyesegeit programozza.

Ez is ugyanez. Magad epited magadnak, vagy kb. segedmunkaskent nyomod a melot alvallalkozokent vagy alkalmazottkent logsz az otodiken valamelyik ujkori panel epitkezesen.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Teremthetnének, de nem szeretnek/nem tudnak/nem akarnak. 

Ha tartós rendszert építesz és okos csapatot nevelsz, akkor száz kiadásban sem érheti baj; ha csak a gépekre hagyatkozol, akkor egyszer jól jársz, máskor rosszul; de ha sem a rendszer nem bírja a terhet, sem a csapat nem tanul a hibákból, akkor minden egyes kiadás kockázat.

Szerkesztve: 2023. 01. 10., k – 09:20

mindig volt rossz is, jo is...  IT-ben en mindig is utaltam az usereket es a windozokat, de vele jar ha akarod ha nem. akkor is ha linux rendszergazda vagy, mert a kliensek attol meg windozolnak...  a masik oldalon meg ott a sok technikai erdekesseg, ujdonsag, pl. 90-es evekben a demoscene, a 3d gpu-k, 2000-es evekben a multimedia, divx, h264, stb, 2010-es evekben a linux desktop eve, ja nem, az majd jovore. most meg itt az AI :)

Amikor a szerver/PC általánosabban kezdett elterjedni a Unixszal és hálózattal együtt (80-es évek közepe/vége mondjuk) egészen a 2000-es évek elejéig. Akkor még HW vonalon - akár szerver akár PC - még volt meló a vassal és alkalmazásból sem volt több mint égen a csillag, nameg hálózati eszközökből se túl sok féle. Az elterjedt program nyelvek száma is viszonylag véges volt. Tényleg lehetett szakivá válni, 1-2 területet komolyan megismerni.

Szerkesztve: 2023. 01. 11., sze – 13:33

Egyszer megkerdeztem egy tapasztalt embert mi valtozott, mit javasol jovore nezve meg ilyesmi.

O azt modta: Ugye ismered a megmaradasi teteleket, mint impulzus, energia ..
Na, informatikaban is van megmaradasi tetel, es az pedig a kinlodasra vonatkozik,
akkar hogy valtozik a diszlet a kinlodas megmarad.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.