HOVD 2017 - Kedvenc kommunikációs megoldás

 ( trey | 2018. január 2., kedd - 20:24 )
facebook messenger
18% (105 szavazat)
facetime, imessage
4% (22 szavazat)
google hangouts
16% (93 szavazat)
irc
11% (65 szavazat)
signal (vagy egyéb opensource, titkosított megoldások)
10% (57 szavazat)
skype
9% (51 szavazat)
slack
8% (50 szavazat)
telegram
8% (50 szavazat)
viber
12% (69 szavazat)
whatsapp
6% (33 szavazat)
Összes szavazat: 595

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

gsm

Még mindig e-mail.

+1

+1

+1

De ha ezek közül kell választani, akkor IRC.

+1
--
"Sose a gép a hülye."

+1

-----------------
-activer
document.write(new Date().getFullYear()+1) will be the year of Linux on the desktop!

+1

De, hogy pont facebook messenger vezet a hup.hu-n! Szégyen!


Normális HUP-ot használok!

+1

Ránézek a listára és igazából mindegyiknél az a szinte már megszokott corporate kiszolgáltatottság, bloatware és egyéb "nem, ez nem én vagyok" érzés tölt el. Leszámítva az IRC-t.

A fentiek közül egyikkel sem lehetséges kapcsolatba kerülni velem és ez minden bizonnyal így is marad :-)

En is ezt az elvet kovetem, de a tengerentuli barat miatt az egyikre ra kellett fanyalodnom.

1.) Knock, knock, knock, Penny!
2.) telefon
3.) email
4.) talk
amíg végképp el nem ...ta az M$, addig a skype volt az ötödik helyezett.

Pedig a sima Skype még egy szuper program a Skype for business-hez képest.
---------------------------
Oszt jónapot!

Az Sfb gui-ja nem tetszik (amúgy MSI Skype 2015, MSI Skype 2016 v. Offisz365 verzió?), instabil, v. vmi fícsör hiányzik belőle?

Tényleg érdekel, mert napi szinten használom, és tény h. Lync2010 óta a kliens egyre csak szarabb lett minden újabb release-el, de még mindig megüti a használható szintet. A konzumer szkájppal jobb munkát végzett az MS, az már totál el lett baszva évekkel ezelőtt.
--

Nem fogok választ kapni?
--

A skype for business csak egy átbrandelt lync.
És azért ne tegyünk már úgy, mintha a skype a Microsoft felvásárlás előtt nem lett volna egy ótvar szar hányadék lyukakkal teleszart elhagyatott program, ami mellett csak azok tartottak ki, akik valamiért lusták voltak váltani. Én a microsoftos skype-ot már csak a Win10 beépülő elemként ismerem, és úgy végre használható is.
--
"Always code as if the guy who ends up maintaining your code will be a violent psychopath who knows where you live." John F. Woods

+1

+1
elég csak a linux port elmaradottságát fölidézni.
vagy a sok felesleges új fícsőrt

Ezek közül a hangouts, de amúgy mostanában az Allo.

+1
Allo nagyon kényelmes.

Discord! Na majd jövőre... :)

+1
van már hozzá videokonf feature?

Seren, e-mail, SMS, személyes kontaktus.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A fejembe nem fér, hogyan vezethet a szélsőségesen idealista, érthető hangminőséget produkálni képtelen, videóhívásban a modemes időket idéző, a magát nyílt szabványok élharcosának tekintő, de zárt protokollt fejlesztő vízprédikátor borivó Google által összetákolt Hangouts.

-Szo nem volt hangrol/videorol, a szoveget meg gondolom ugyanolyan jol atviszi, mint az osszes tobbi.
-Az irc-nel meg mindig jobb a hangminosege.
-Gondolom eleg sok embernel fel van teve az Androidos telefonja miatt, igy eleg sok ismerost el tud erni rajta. (ahogy a FB messenger is inkabb a felhasznalok mennyisege miatt all ott, ahol)
-A legtobb ember azt hasznalja, amit az ismerosei is, mert veluk akar kommunikalni. Ez azt is jelenti, hogy az ilyen programok kozul regionkent lesz egy-egy dominans, aminek az uralmat eleg nehez megdonteni. Pl. Vietnamban ott a Zalo, vagy D-Amerikaban a whatsapp.

--
Worrying about killer AI and the superintelligent robots is like worrying about overcrowding on Mars. - Garry Kasparov

"Szo nem volt hangrol/videorol, a szoveget meg gondolom ugyanolyan jol atviszi, mint az osszes tobbi." vs "Az irc-nel meg mindig jobb a hangminosege." ... Könyörgöm, legalább saját magadat ne hazuttold meg. Vagy legalább ne a következő mondatban.

Idézet:
A legtobb ember azt hasznalja, amit az ismerosei is

A legtöbbember™ (minimum 1,2 milliárd) Facebook Messenger-t használ. Magyarországon is.

Idézet:
Androidos telefonja miatt

Amire két kattintással installálható a Facebook Messenger. Szóval azt szeretnéd velem elhitetni, hogy több az olyan okostelefon, amin van aktívan használt Google Hangouts, de nincs Messenger (vagy Facebook Lite)?

Nem lehet, hogy csak arról van szó, hogy a HUP-on tengődő idealista mérnök urak mélytorokkal lenyelik azt a menedzseri idealizmust, hogy "na ne kelljen már saját IRC, mail, meg voip szervert karban tartani, mikor itt a Google, ami megold mindent helyettünk"?

Az elozo munkahelyemen mindenki skype-olt. Most a legtobb ismerosom viberezik, FB messengert egyedul az exem hasznal aktivan. Attol, hogy a vilagon minden 6. ember kinai, az ismeroseid kozott nem hiszem, hogy igy lenne.

Egyebkent az IE is sokaig vezette a listat, pedig messze az volt a legszarabb elerheto bongeszo. Viszont minden winen fent volt alapbol. Nem hasznalok hangoutsot, de IE-hez hasonlo hulladekot csak ugy lehet osszehozni, ha kifejezetten azt tervezik. Es az is "piacvezeto" volt. (meg az XP is)

--
Any A.I. smart enough to pass a Turing test is smart enough to know to fail it. -Ian McDonald

Statisztikát, főleg világ szinten nem tudok, de van elég sok olyan ismerősöm, akinek a telefonján nincs facebook, vagy van facebook de nincs facebook messenger.

Ez nem azt jelenti, hogy hangouts-ot használna ez az összes ember, csak azt mondom, hogy attól, hogy valaki pl. PC-n aktív facebook felhasználó, az nem jelenti automatikusan azt, hogy facebook messenger használó is telefonon.

Azota mar az annal is rosszabb ujonnan reklamot es adware platformot tartalmazo facebook messenger megelozte. Tavaly is fej fej mellett vegeztek, iden halistennek mindketto szazalekot veszit, de tovabbra is elso ketto :(

Még ha csak bort inna, de a kugli az emberek vérét issza. (Sorry a szar szóviccért.)

Főleg, hogy ott az Allo, ami sokkal jobb chat-re és ott a Duo, ami meg a legdurvább minőségben (rossz kapcsolaton ez a legjobb minőségű) az összes közül. FaceTime-ot nem próbáltam.

WeChat

wire
Kina felé ez volt az egyetlen müködő ami ráadásul titkosított volt.
Skype szép volt jó volt, csak szétverték.

+1

+1

/sza2

Mumble :)

Talan ez az egyik legszorosabb szavazas. Es meg annyi mindent be lehetne tenni, de nincs mit kivenni. Es evrol evre szepen valtozik is az eredmeny (nem ugy mint kedvenc bsd vagy kedvenc verziokezelo).

Az altalam legtobbet hasznalt es megszavazott Facetime + iMessage utolso helyen all.

tavaly még egy hajszállal kevésbé kiegyenlített volt: https://hup.hu/szavazasok/20161210/hovd_2016_kedvenc_kommunikacios_megoldas

Mókás, hogy erősödött az IRC, gondolom azért mert a Jabber kikerült. Én legalábbis oda szavaztam mint Jabberes.

Mindet utálom. És főleg: legalább 4 fent van a telefonomon, mert mindenki mást használ. Elvileg van verseny, de szarabbnál szarabbak. Ide tényleg jó lenne egy erős konszolidáció vagy értelmes közös API (wishful thinking).
--
https://naszta.hu

Telegram

sose okozott csalodast, brutalisan nagy aktivitassal fejlesztik es egyre tobb ismerosomet tudom ra atcsabitani szerencsere
-------------------------
Roses are red
Violets are blue
Unexpected '}' on line 32

Mit tud a Telegram, amit a többi nem? Csak érdekel.
--
https://www.digitalocean.com/?refcode=7504fb2af065

Nagyon gyors. Keves eroforrast eszik mobilon es desktopon is. Megbizhato. Van nativ kliens mindenre, Linux CLI-tol ajfonig.

----------------------
while (!sleep) sheep++;

Windows XP-re nincs kliens, mert idealistáék úgy döntöttek, hogy magasabb verziójú Visual Studioval build-elnek.

De windows XP már microsoft által sem támogatott rendszer.
---------------------------
Oszt jónapot!

Attól még hogy a Microsoft kihátrált mögüle, több, mint 100 millió ember használja. Azt gondolom, hogy míg a < 1% Vista esetében egy ilyen érv még megáll, az XP-nél csak egy idealizmus, amit lehet mantrázni, ha meg kell indokolni, miért nem készítenek +1 buildet a sok mellé. Elárulom: mert lusták és nemtörődömök. Pláne, hogy azokban az országokban, ahol a Telegram által nyújtott privát szféra és titkosítgatás még ér is valamit, jóval nagyobb az esélye az XP felhasználók arányának, az ilyen diktatúraszerű államokhoz társuló, alacsonyabb életszínvonal miatt. Nem véletlen készül a hasonló célú Tox-ból is XP build, hiába mennyire a legújabb™ hardvereken és rendszereken kódolják szoftverfejlesztőék.

Az az operációs rendszer, amelyet nem támogatnak, az nem létezik. Mellesleg nem kellene sokaknak használni, éppen azért, mert nem támogatott, nem frissített. Annak nem kell működnie. Ha véletlenül még működik, az a vak szerencse, semmi egyéb, ha meg bukod az adataidat, az a dolgok természetes rendje, a felelőtlenség következménye.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Sok mindenben egyetértek veled általában, plusz szimpatikus, hogy ezekben a dolgokban nem a fősodratúak copy-paste álláspontját osztod. Éppen ezért nagyon sajnálom, hogy ezt kell mondjam, de amit állítasz, az egy szélsőséges idealizmus.

Ami jól bejáratott módon, minimum 13 éve működik, az nem a vakszerencse műve. Pláne, ha nem cserélsz alatta hardvert. Az azon a hardveren, a hozzá való, illetve vele kompatíbilis szoftverekkel vígan elfut és semmi az ég világon nem indokolja, hogy 13 év után előjöjjön egy hiba, ami eddig nem jött elő. Sőt, a hiba előjövetelének valószínűsége, az idő múlásával, folyamatosan csökken.

A Windows XP egy stabil, kiforrott rendszer. Teljesen jól működik (nálam legalább is) mióta nincs rá frissítés és sokkal kevesebbszer omlott össze a rendszer, mint a támogatott™ Windows 10 a saját frissítései miatt (megsúgom: egyszer sem).

Persze, csak ez úgy szokott lenni, hogy a hiba benne van, csak még nem fedezték fel. Aztán felfedezik, s ha nincs befoltozva, aktívan kihasználják. Tehát nem belenő idővel a hiba, az kezdetben is ott volt, csak még senki sem tudott róla.

Egy rövid észrevételem lenne. Magam is egyetértek jó néhány hozzászólásoddal, viszont szerintem engedd el ezt az életérzést, hogy Win XP-t kell továbbra is használni, mert szakmaiatlan, sőt, emlékeim szerint a házigazda pihenni is küldött ezért. OK, elmondtad, mindenki tudja, de ne rúgasd ki magad újra, én például kíváncsi vagyok a gondolataidra. De ezt az egyet engedd el.

Van egy másik gondolatom is. Miért nem használsz Linuxot? Azt eléggé meg lehet egyelni, tudod úgy konfigurálni, hogy régi hardware-en is elmenjen. Ugyanakkor az a kellemetlen hírem, nem a kernel futásideje emészti fel a CPU időt, s nem a kernel falja fel a RAM-ot, hanem az alkalmazások. A legfrissebb böngészőkhöz XP-n is sok RAM kell, annyi, amennyi az XP megjelenésekor még nem volt a hétköznapi ember számára technikai realitás.

Csak egy példa. A 16 MiB flash-sel és 64 MiB RAM-mal szerelt router-emen is Linux fut - OpenWrt/LEDE -, s még a pulseaudio hangszerver is vidáman elmegy rajta ennyi memóriában, ha jól emlékszem, egy 650 MHz-es CPU-n.

Egyébként munkahelyemen Windows 10-zel vert meg a sors, bár használom a Windows Subsystem for Linux alrendszerét is, de az operációs rendszer még egyszer sem dobta el magát. Mint ahogyan mindkét itthoni gépemen stabil a Linux is. Router-rel együtt mindhárom gépen. :)


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Linuxot valószínűleg a rá elérhető mainstream alkalmazások által használt widgetsetek erőforrásigénye miatt nem használ. Bár mondjuk egy GTK2-es vagy Qt3-as környezettel a P3 még simán megbirkózna, nem kell GTK3-at, meg Qt5-öt használni. Kérdés, hogy minden alkalmazás meglenne-e, ami neki kell.

Xfce, de ha az is sok, akkor Openbox. De ez a kisebbik baj, egy Firefoxnak akkor sem lesz túl sok az 512 MB RAM, különösen nem úgy, hogy nem mind lehet az övé.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Sajnos már az Xfce is GTK3-as. :/ Az LXDE szerencsére még nem az. Openboxot nem próbáltam, biztos marha gyors meg minden, de amíg az alkalmazások továbbra is a heavyweight widgetseteket használják, addig tök mindegy. Vagy, ahogy írod: a bugróka megeszi az egészet reggelire.
De mondjuk erre is van megoldás: valami könnyebb böngésző, pl. Midori vagy Opera Classic.

A mondanivalóm lényege az volt, hogy egy friss, karbantartott Linux lehet úgy összerakva, hogy kompromisszumokkal használható legyen régi gépen. Viszont legalább friss, jönnek rá a javítások, így a lehetőségekhez mérten biztonságos.

Az XP sem tud mit kezdeni egy új böngészővel, a régi meg nem tudja megjeleníteni az új honlapokat, ráadásul tele van azóta ismert biztonsági résekkel. Tehát egész egyszerűen elment az idő a régi hardware fölött, de ha valaki ragaszkodik hozzá, szerintem jobb megközelítés egy könnyű, de friss Linux, mint a nem támogatott XP.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Hogyne lehetne, ebben nincs vita. Ha egy szutykos RPi-n megy az LXDE, akkor a P3-on is menni fog. (És megy, mert kipróbáltam. Defaultból valami "Pixel" nevű GTK3-as rettenettel jött, ami olyan lassú volt, hogy szabályszerűen másodpercekig molyolt még egy menü kirajzolásakor is. Aztán eltakarítottam a shitsteamd-vel együtt, felment az LXDE és máris teljesen normális sebességgel futott.)

Ami a biztonságot illeti, ha tudod, hogy mit csinálsz, akkor olyan rendszert is lehet használni, amire már nem jönnek biztonsági frissítések, ha meg nem tudod, akkor meg úgyis teleszemetelődik a rendszer. Amúgy is ez a támogatott / nem támogatott dolog túl van lihegve kissé IMHO, 2009-ben az xp még bőven támogatva volt, mégis kb. 2 millió vírust ismertek rá, nagyjából ezerszer annyit, mint a többi rendszerre összesen. (http://web.archive.org/web/20120729160642/http://www.securelist.com/en/analysis?pubid=204792070)

+1

Idézet:
Persze, csak ez úgy szokott lenni, hogy a hiba benne van, csak még nem fedezték fel.

Én ezt nem vitattam, ugyanakkor ez a támogatott rendszerekre is igaz, amihez folyamatosan adódnak hozzá újabb és újabb hibák, a folyamatos belefejlesztgetések révén. Tekintettel arra, hogy nem minden hibát javít egy frissítés és ugyanúgy maradnak lappangó hibák, a frissítgetésekkel együtt a lappangó hibák száma egyre csak nő, míg egy nem támogatott operációs rendszer esetén a lappangó hibák száma fix. Persze meglehet, van olyan terület, ahol ez nem igaz, gondolok itt kritikus alkalmazásokra, visszatartott verziójú Enterprise Linux komponensekre, Linux kernel stable ágra stb. A Windows 10 viszont nem ilyen terület.

Idézet:
Miért nem használsz Linuxot?

Ha váltanék, Windows 7-re váltanék, mert azon már részben kijönnek a támogatott rendszer előnyei, a jóval kevesebb változtatgatásnak és az annál több hibajavításnak köszönhetően. Mivel azonban már próbáltam, és csalódtam benne, többször is, így számomra a Windows 7 nem alternatíva. A Linuxról hosszan értekeztem kitiltásom előtt is és után is, hogy miért nem alternatíva. Bár, a Windows 10-hez képest tény, hogy kisebbik rossz. Kevesebb undorral hányom le a monitort egy divat- és marketingbuzi, eltabletesített GTK3, mint a Windows 10 oldalról becsúszkáló, flat design-os, szélsőségesen tablet-idealista okádékmenük és az óvodások által óvodásoknak megrajzolt metro UI elemek láttán. Viszont, mivel nem szeretem lehányni a monitort és azt érezni, hogy folyamatosan rángatják ki a lábam alól a talajt egyik oldalon a hardvertámogatások folyamatos megszüntetésével, másik oldalon az olyan lecserélhetetlen alapelemek használhatatlanná tételével, mint a GTK3 FileChooser, akkor azt mondom, hogy inkább használok hányás- és idegeskedésmentesen XP-t. Tisztában vagyok vele, hogy egyszer eljön az idő, amikor már nem fogok tudni XP-t használni, de nem fogom siettetni ezt. Egyelőre pedig hatékonyabban, kiszámíthatóbban és kezelhetőbben működik, mint bármelyik említett alternatíva. Megjegyzem, hogy természetesen ki szoktam próbálni az új rendszereket, mind Windows (és ReactOS), mind Linux vonalon, különben nem tudnám őket összehasonlítani a saját szempontjaim alapján sem.

Idézet:
engedd el ezt az életérzést, hogy Win XP-t kell továbbra is használni, mert szakmaiatlan

Azt gondolom, hogy attól még, hogy a szakma éllovasai (az ipar) nem értenek egyet a nem támogatott operációs rendszerek használatával (miért tennék, hiszen a profitjuk múlik rajta), nem nevezhető pusztán emiatt szakmaiatlannak. A kérdés az, hogy megoldhatóak-e a részemről felmerült problémák Windows XP alatt. Ha megoldhatóak, akkor nem lehet szakmaiatlan XP-t használni, hiszen a létező megoldások pont, hogy magából a szakmából táplálkoznak. Korábban pedig próbáltam maximálisan szakmai lenni és a sokak által belém vizionált üres eszmefuttatások helyett gyakorlati teendőket összegyűjteni az XP-s biztonságban maradás lehetőségeiről (amit ha valaki megtesz, biztos, hogy nem éri se ransomware támadás, se vírus, se egyéb más kellemetlen dolog). Jónéhány értelmes hozzászólást és tanácsot kaptam, amiknek nagyon örültem. Később viszont pont, hogy nem én voltam szakmaiatlan, hanem azok a szélsőséges idealista, elitista, hangadó mérnök urak, akik átvitték a topikot a már megszokott, szakmaiatlan közhelypuffogtatásba, az orruknál és a marketinganyagoknál távolabbra nem látó érv- és cselekvéskészletre szűkítve a szerintük szóba jövő lehetőségek tárházát.

A router-edhez hasonló scenario-kat abszolút lájkolom és azokban az esetekben semmi baj a Linux-szal. Ugyanakkor, desktop-nak szerintem alkalmatlanabb, mint egy Windows XP.

G5-ös PowerMac OSX 10.4 Tigerrel? Sokkal gyorsabb, stabilabb és kiforrottabb rendszer az Xp-nél, az erőforráskezelése kurwa jó, vannak rá alkalmazások is (persze régebbiek) és pláne a G5-ön száguld a Tiger. De egy G4-es MDD-n is elég jól megy. (És a PPC architektúra sokkal jobb, mint az x86, a G4, pláne a G5 sokkal bivalyabb, mint a P3.) Malware meg annyi van rá, hogy ha direkt keresel akkor talán találsz...

Mac nekem nagyon kimaradt az életemből, de jól hangzik. Esetleg egyszer kipróbálom, ha a kezem közé kerül egy.

A mai Mac-eket már nem annyira ajánlom. Egy win10-nél persze tuti jobb a macOS, de annál mi nem jobb? (Napi szinten van hozzá szerencsétlenségem, az fut a munkaidőtermináljainkon, hát mondhatom...alulmúlhatatlan...)

Nekem csak 10.4 és 10.6-tal van tapasztalatom, de a romlás ott is érezhető; igaz, hogy a Snow Leopard többet tud, mint a Tiger, de érezhetően lassabb és egyértelműen bugosabb, logikátlanabb, a felülete legalábbis, a kernelt nem tudom. És ez csak két verziónyi ugrás volt; több hc Mac-es ismerősöm is azt mondja, hogy lassú hanyatlás van az OSX-eknél is. (És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy 10.5 után az Apple elhajította a PowerPC archot és átállt az inteles fospogácsákra, mert ennyi eszük volt.)

Idézet:
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy 10.5 után az Apple elhajította a PowerPC archot és átállt az inteles fospogácsákra, mert ennyi eszük volt.

Ha valaha Mac-et fogok használni, biztos, hogy PowerPC lesz benne. Már az átállás idején sem értettem mi szükség volt az Intel-es idealizmusra.

Gondolom, a nagy darabszámú Intel CPU olcsóbb. Amikor én hardware-t tervezek, szabad kezem van ugyan az alkatrészek megválasztásában, de nagyjából úgy, hogy jó is legyen és minél olcsóbb. Szóval a műszaki és gazdasági szempontokat kell mérlegelni, összehozni egymással, hiszen a fejlesztés eredménye eladott termék lesz.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az Apple termékei sosem az olcsóságukról voltak híresek. Nem is emlékszem árcsökkenésre az architektúraváltás után. Ha az Apple tényleg azért váltott át az intelre, mert így olcsóbban lehetett gyártani a gépet és ugyanannyiért eladni, akkor itt van egy példa arra a bizonyos etikátlan extraprofitra, amiről hajbazer a szomszéd topikban tépte a száját: silányabb minőség azonos árért.

(Egyébként annyira nem volt drága a G5.)

Egy cégnek az az érdeke, hogy nőjön a profit, a befektetőknek is ez az elvárása. Ha a nagy tételben vásárolt Intel CPU olcsóbb, akkor gazdasági racionalitás a választása.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nőjön a profit, rendben van, de azon az áron, hogy a termék szarabb lesz? Azért ez nem mindegy. Nem egyszerűen arról beszélünk, hogy spróroltak, racionalizáltak, hanem, hogy silányabb lett a cuccuk és ebből lett a több pénz. Az oké, hogy valaki profitálni akar, de az nem oké, ha bármi áron. :/

+1

Minden CPU-ban van bug - most ez különösen aktuális -, ennek ellenére viszonylag elfogadhatóan működnek az Intel és az AMD x86_64 CPU-k is.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

#define elfogadható

De egyébként nyilván működnek így is a gépek, de ettől még a PPC-k jobbak voltak és ezen van a hangsúly. Rosszabbat ugyanannyiért.

Elfogadható: sebesség, pipeline-ok, cache, azt csinálja, ami az opkódban van, stabil, disszipáció. Persze nehéz azt mondani, hogy jó, de mennyi lenne az ideális. Tudom, kiszámolható, hogy egy tranzisztor átkapcsolásához ha elegendő volna egyetlen elektron, adott frekvenciával hajtva adott mennyiségű tranzisztort, mennyi a disszipáció elvi alsó határa. Persze nem elég egy tranzisztor vezérléséhez egy elektron.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Melyik CPU-ban nincs manapság pipeline vagy cache? Jónéhány intelre jellemző volt, hogy az utasítások nem feltétlen azt csinálták, amit elviekben kellett volna. Stabil? CLI HLT, CMPXCHG8B és még sorolhatnám. Disszipáció? Prescott.

Sebesség az van, ezt el kell ismerni. Csak épp baromi nagy árat fizet érte az ember (és nem a pénzről beszélek).

Nem úgy értem, hogy nincs benne, inkább kulcsszavakat írtam. Tehát, hogy ezek jól működjenek.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Én meg mondtam pár példát, hogy az intel mi mindent bírt elkúrni az elmúlt évtizedek alatt azokban a témákban, amiket felsoroltál, mint követelmény, hogy jól működjenek.

Ez igaz, de a többi CPUhibátlan lett volna ezen évek alatt? Ráadásul ezeket a bugokat a kernel meg tudja kerülni.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ki mondta, hogy hibátlanok voltak? De olyan súlyos hibák ritkán fordultak elő a többi CPU gyártónál, mint amik az intelnél. A hibák mennyiségéről meg nem is beszélve. Nagyon nem mindegy, hogy van pár marginális hiba egy architektúrában, vagy pár kardinális és sok marginális.

És szerinted egy kernelnek jót tesz, ha ezernyi kivételt kell benne lekezelni, hogy kerülgetni tudja egy elbaszott architektúra bugjait? Az szerinted nem lassít rajta semmit, nem lesz a kód átláthatatlanabb, nehezen karbantarthatóbb és ezáltal bug-prone-bb? Mert szerintem de.

+1

Azért anno elég drága volt a G5. Másrészt nekem sem tetszett a váltás, a Mac most már nem más, mint egy másik pc. Nyilvánvalóan még mindig jobb, mint egy Windowsos gép.
--
https://www.digitalocean.com/?refcode=7504fb2af065

Úgy értettem, hogy egy high-end inteles CPU-hoz képest nem volt annyira drága. Nyilván többe került, de nem annyival, hogy bele kelljen szakadni, pláne nem tömeggyártás esetén, lévén az Apple nem három darabot vett.

Igen, az meg a másik, hogy az intelre váltásnál tkp. az Apple gépek visszaminősültek egy "mezei" brand pc-nek. Egy barkácspc-nél persze, hogy jobbak voltak, de akkor is csak pc...

Ne mondd, az Apple gép nem személyi számítógép? PC volt az azelőtt is. Most is az.

Meg mi az a hülyeség, hogy egy barkácspc-nél jobb? A desktop gépemet mindig alkatrészenként magamnak rakom össze, stabilan mennek. Ez a 9 és fél éves gép is, amelyről épp most írok. Apróbb bővítések voltak: RAM (8 GiB), CPU (AMD Phenom II X4 955 @ 3.2 GHz, 4x 64k+64k L1, 4x 512k L2, 1x 6M L3 cache). Meg kapott egy SSD-t a HDD mellé.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez a pc nem az a pc; ebben az olvasatban ez nem "personal computer", hanem x86-os gép.

"Barkácspc" alatt nem azt kell érteni, amikor valaki szakértelemmel válogatva, minőségi alkatrészekből összerak egy gépet. Nekem is ment gépem 8 és fél évig és utána sem azért cseréltem le, mert megdöglött, hanem mert lett pénzem jobbra.

Sok spekuláció van.

A hivatalos magyarázatuk az volt, hogy a G5 melegszik, nem képes 3 GHz fölé menni és különben is az intelnek jobb a teljesítménye. A valóságban viszont az történt, hogy az intelek ugyanúgy, vagy még jobban melegedtek, a G5 meg azonos órajelen gyorsabb volt az inteles CPU-knál (no shit, egy 64-bites RISC egy agyon toldozott-foldozott, eredetileg 16-bites CISC-kel szemben). És aztán jött a POWER6, amihez semmiféle akkori inteles szutyok nem volt mérhető. De az Apple szerint a PowerPC-nek nincs jövője...

Vannak, akik szerint az Apple simán beszopta a "Megahertz mítoszt", vannak akik szerint némi tőkéért lepaktáltak az intellel és vannak akik szerint ez is része volt a korábbi ms-Apple paktumnak (tudod, a suxploder, mint default böngésző a Mac-eken a Netscape helyett többek között (ki is nyiffant a Netscape)), hogy intelre váltsanak, hogy a wintel hegemóniát ne törje meg semmi.

Aztán tudja a fasz, hogy mi volt...

ki is nyiffant a Netscape

Ahogy vesszük. Firefox, Thunderbird.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A kód lehet, hogy megmaradt, de maga a Netscape mint brand annak harangoztak anno.

Egyébként amit manapság a mozzarella művel a rókával az nem vicces. :/
(Na, nem mintha a kugli meg a mikiszoft jobb lenne...)

Az már nem ugyanaz. A Netscape gyors volt és egy Pentium 3-on is elfutott.

A Firebloat és a Thunderbloat ékes példája annak, hogyan nem szabad továbbvinni egy olyan nagyszerű örökséget, mint a Netscape.

Bocs, de ezzel nem értek egyet. A Netscape nem tudott HTML5-öt, nem tudott CSS3-at, szerintem javascript sem igazán volt akkoriban, bár ezt nem tudom. Szóval nagyon összehasonlíthatatlan ez. Úgy is mondhatjuk, hogy mivel a Firefox kódbázisa a Netscape, közben fejlődtek az igények, ide jutottunk. Szóval ez épp az, ami a Netscape lenne 2018-ban.

Másfelől egy akkori Netscape-en próbálj megnézni egy mai HTML5-tel, CSS3-mal, javascripttel összerakott honlapot. Szerinted menni fog?


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Úgy érzem, egy picit becsípődött nálad ez az XP dolog, s nem kis mértékben szubjektív, érzelmi kérdés inkább. Eleve az az egyik gond az XP-vel - már feltéve, hogy 32 biteset használsz -, hogy 4 GiB-os címtartománnyal rendelkezik. Nekem jelenleg 8 GiB RAM van az amúgy 9 és fél éves gépemben, 64 bites Linux fut rajta, mindent meg tudok vele oldani, amire szükségem van. Itthoni gépen kb. 15 vagy 16 éve használok Linuxot, Windows sohasem volt rajta. Talán DOS volt előtte, de már nem is emlékszem pontosan. Persze virtuális gépben van egy XP-m, elsősorban azért, mert ha ismerős segítséget kért, meg tudtam nézni, XP-n mi merre található.

Lehet nem szeretni a GTK3-at, meg lehet Qt-t használni, meg ezek azért eléggé konfigurálhatók is, szóval ha valami nem tetszik, tessék dokumentációt olvasni, aztán nekiesni valamelyik konfig file-nak, csak legyen mentés az eredetiről.

Használtam valaha munkahelyen XP-t is, de semmivel sem érzem rosszabbnak desktopra a Linuxot. Sőt, XP-n tapasztaltam régi hardware-en olyan jelenséget, hogy leállítanád a gépet, borzasztó lassú - talán swap-el rendületlenül -, közben simán újra rá tudsz nyomni a leállításra, s aggódik az ember, hogy párhuzamos process-ként fut-e két leállítás, vagy van annyi esze, hogy az újabb kísérletet ignorálja. És ez a leállítási folyamat mondjuk eltart 5-10 percig. Ezzel szemben a Linuxom alig pár másodperc alatt áll le. De biztosan 10 s alatt.

Ami a hibákat illeti, mivel olykor magam is programozok, bár nem vagyok programozó, a saját dolgaimban is a legfrissebbet szeretem használni, mert abban kijavítottam egy-két bugot, jobb, gyorsabb megoldásokat használtam. Nyilván azért nyúlok a kódhoz, hogy jobb legyen, teljesen értelmetlen lenne a korábbi változatot használnom, amikor van egy javított, szebb, jobb. Attól, hogy más írja a kódot, s nem én, ez ugyanígy igaz lesz. Ugyanakkor tudom, hogy nagy cégek sokszor PR fogásként nyúlnak egy kódhoz, telerakják értelmetlen hülyeségekkel. A klasszikus dolgok, amikor egy hardware driver-e 100 kB nagyságrendű legfeljebb a Linux kernelben, ezzel szemben Windows-ra kiadják egy CD-n a 90 MB-os driver-t. Persze, az már nem csak a driver, hanem valami semmire sem jó software is.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Idézet:
Úgy érzem, egy picit becsípődött nálad ez az XP dolog, s nem kis mértékben szubjektív, érzelmi kérdés inkább.

Nekem mindegy, hogy milyen címkét ragasztasz rá. Én elmondtam, hogy miért nincs számomra megfelelő alternatívája, ahogy azt is elmondtam, hogy ki szoktam próbálni alternatívákat, folyamatosan. Ha pedig lesz olyan alternatíva, ami nem kompromisszumokkal indít, hanem kínálja azt, amit az XP ugyanolyan gyorsan, ugyanannyi erőforrásból, mellette pedig többet is ad, akkor váltok, és ha már ennyit koptattam a billentyűzetet hupuéknak, majd írok egy blogposztot is a tapasztalataimról. Amíg viszont a Linuxos desktop világ is egyre inkább arrafelé megy, ami szerintem az informatika megcsúfolása, addig maradok XP-n és ebben nincs apelláta. Az irányt magát nehéz megfogalmazni, hogy mi, de ha folytatom az előző felsorolást, talán érteni fogod. Egyre lebutítottabb felhasználói felületek, egyre kevesebb konfigurálási lehetőség, egyre több felesleges animáció, csilivili, touchscreen-idealizmus, eltűnő menük és billentyűparancsok, lecsupaszított témák, színmentesített, felismerhetetlen ikonok. Példának okáért, nézd meg, mit műveltek a gedit-tel. Tablet-idealizmus előtt. Tablet-idealizmus után. Ugyanez történt az evince-szel. Ezeket értékes programoknak tartottam. Végül elbaszták őket. Most már a hátam közepére sem kívánom, egyiket sem. És ez történik folyamatosan a legtöbb GNOME-hoz közeli alkalmazás GTK3-asítása (GNOME3-asítása) közben. Hogy az embernek még véletlenül se legyen alternatívája, ha nem a Google, a Microsoft és az Apple divatdiktatúrája által kijelölt egyre silányabb UI trendekkel szeretne együtt a mélybe süllyedni. Folytathatjuk a felsorolást, a TCH kolléga által is említett egyre lassabb rajzolással és a grafikus elemek egyre több felzabált memóriájával. Mindez utóbbi, kizárólag a keretrendszert fejlesztők kényelmét elősegítendő, a felhasználó meg fizesse meg, akaratán kívül. Tudom, open source, át lehet írni. Én viszont a felhasználója vagyok egy ilyen rendszernek és nem a fejlesztője. És nem is szeretnék a fejlesztője lenni. Csinálják meg normálisan.

Idézet:
szóval ha valami nem tetszik, tessék dokumentációt olvasni

Éppen az a helyzet, hogy az említett problémák nem oldhatóak meg konfigurációs fájl szerkesztésével. GTK2-nél még megoldható volt.

Idézet:
az az egyik gond az XP-vel - már feltéve, hogy 32 biteset használsz -, hogy 4 GiB-os címtartománnyal rendelkezik.

64-biteset használok, és 4 GB van a gépemben, ami untig elég.

Idézet:
közben simán újra rá tudsz nyomni a leállításra, s aggódik az ember, hogy párhuzamos process-ként fut-e két leállítás, vagy van annyi esze, hogy az újabb kísérletet ignorálja

Nem tapasztaltam még ilyet saját gépen, de a shutdown /s /t 0 /f mindig megoldotta az ilyesmit. Olyankor nem várakozik. Eléggé letisztultan tartom az XP-met, tehát nem installálgatok rá össze-vissza mindent. Megvannak a programok, amiket használok, a rendszert pedig néha visszállítom backup-ból, ha elkezd valami oknál fogva belassulni. Úgy értem, az alaprendszert. Egyébként SSD-ről használom és villámgyors. Betöltésnél egyszer megy végig a csík a Windows XP logó alatt és 2 másodperc múlva már ott is van előttem az asztal. A leállítás 4-5 másodperc.

Idézet:
ezzel szemben Windows-ra kiadják egy CD-n a 90 MB-os driver-t. Persze, az már nem csak a driver, hanem valami semmire sem jó software is.

+1 Ezért telepítek lehetőleg mindent INF-ből. Amit nem lehet, ott marad a driver és a bloatware, de általában a mellékelt bloatware-t rá lehet venni, hogy uninstallálja magát, a driver-t fent hagyva, vagy fel se települjön.

A frissítés és a frissen tartás idealizmusában pedig egyre kevésbé hiszek. Főleg akkor, ha a frissítésekkel nem várt újítgatások jönnek, amik többet ártanak, mint használnak. Nekem sokkal nagyobb impact, ha megváltoztatnak valamit, ami eddig jól működött és újra kell tanulni, mint az, ha nincs rajta a friss™ címke.

Viszont a P3-as gép nem fog örökké tartani, előbb utóbb felmondja a szolgálatot, a mai gépekre meg nem biztos, hogy fel fogod tudni kínlódni az xp-t. Oké, válthatsz még hetesre, de akkor meg ugyanazt fogod előről kezdeni...

Nem akarom rádtukmálni a dolgot, de egy GTK2-es, vagy Qt3-as környezet még nem annyira bloated. (A Qt3 pl. alig eszik többet, mint a jó öreg Motif és valamivel még gyorsabb is.) Én 2004 és 2012 között végig ugyanazt a konfigot használtam (nem volt újabbra pénzem), amiben volt 2 GB RAM (tehát kevesebb, mint neked), meg egy 2 magos 2 GHz-es AMD Athlon (tehát nem olyan egetverően gyorsabb, mint egy P3).
És a GTK2-es és Qt3-as alkalmazások nagyon gyorsak voltak rajta. (Összehasonlításképpen a Qt4-es KDE4 vánszorgott rajta, le is töröltem a fárasba.) 2012-ben vettem új gépet (Athlon 64 X4-gyel, meg 8 GB RAM-mal), azóta azt használom (bár a CPU-t tavaly upgradeltem FX 6300-ra, meg kapott még 4 GB RAM-ot), de a környezetem továbbra is Qt3-as és GTK2-es. És működik és gyors és viszonylag keveset eszik.

És még csak nem is kell Linxura fanyalodnod, ha annyira utálod, mert ott van pl. a FreeBSD, ahol szintén megvannak ezek a környezetek. (De egyébként a Linuxból is lehet választani egy shitsteamd-menteset, pl. Slackware vagy Devuan.) A csomagkezelés meg bár néha agyfasz, amikor összeakadnak, törnek dolgok, de az esetek elsöprő többségében azért sokkal kényelmesebb, mint a win-en a telepítgetés. És ellentében a winnel, ahol a telepítők teleszórják a fájlrendszert és a registry-t is szeméttel - amit később az uninstaller sem szed le - addig BSD-n, vagy Linuxon a telepített cuccokat maradéktalanul el lehet távolítani. Pár kattintással, vagy egyetlen sor beírásával. (Max. a home könyvtáradban maradnak konfig fájlok, de azokat meg honorálhatod egy rm paranccsal és hali.) És nincs az sem, hogy a registry hízásával belassul az egész rendszered. (A registry a self-inflating bloat ékes példája.)

Amúgy az AMD állítólag kikapcsolhatóvá teszi majd a jövőben a PSP-t, ami nem tudom, hogy mennyire lesz igaz, vagy kamu, de ha tényleg, akkor még lesz is a jövőben backdoor-mentes CPU, amire lehet upgradelni.

Na mindegy, nem meggyőzni akarlak, csak leírtam, hogy én hogyan látom a dolgot...

A csomagkezelés meg bár néha agyfasz, amikor összeakadnak, törnek dolgok

Fogalmam sincs, mikor láttam ilyet utoljára. Lehet, hogy Debianon és Ubuntun ez így van, de Fedorán megcsinálták jól. Ugyanakkor érdekes módon Fedorát Magyarországon viszonylag kevesen használnak.

Ami a systemd-t illeti, nem olyan rossz az. Ha nem félsz tőle, saját dolgaidhoz is írsz unit file-t, valamint elolvasod a doksit, hogy bele lehet úgy módosítani a unit file-okba, hogy az nem törik frissítéskor, mert más helyre kell írni a módosítást, nem az eredetit felülírni, rájössz, hogy jól használható az egész. Mivel Lennart Red Hat-es, így Fedorában a legfrissebb systemd van, sőt, elsőként itt vezették be. Semmi bajom vele.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem is lenne semmi baj a systemd-vel, ha csak a Red Hat-ban és holdudvarában (Fedora, CentOS stb.) lenne.

Arra nem is gondolsz, hogy azért vették át, mert nem is olyan rossz az?


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Jajj!

Miért, odament valaki a Red Hat-től, és fegyvert tartott a disztribúciót készítők fejéhez? A korábbi init rendszer elavult szerintem is.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Csak ez a két opció van? Vagy azért szivárgott be ez a rettenet minden disztróba, mert annyira jó, vagy pedig fegyvert tartottak a disztribúciók készítőinek a fejéhez?

És a SysVInit helyett pont a systemd-t kellett választani, amikor egy tonna egyéb init rendszer van?

Nézd, nálam működik a systemd. Tudom, hogy ez nem érv, mert attól rengeteg helyzet lehet, amikor nem jó. Vagy amikor a lusta felhasználó nem olvas doksit, hülyeséget csinál, de fel sem merül benne, hogy ő vét hibát.

Szerk.: De amúgy akkor miért szivárgott be? Kiszúrásból, mert rossz? Nem lehet, hogy mégis több előnye van, mint hátránya? Szerintem az undor abból jön, hogy meg kell tanulni valami újat, s nem lehet a langyos sárban tovább dagonyázni.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Inkább hagyjuk. Mondom, az a legkisebb baj vele, hogy bugos: koncepciójánál fogva el van baszva...

> Szerk.: De amúgy akkor miért szivárgott be? Kiszúrásból, mert rossz? Nem lehet, hogy mégis több előnye van, mint hátránya? Szerintem az undor abból jön, hogy meg kell tanulni valami újat, s nem lehet a langyos sárban tovább dagonyázni.

Azért szivárgott be, mert a RH emberei beszivárogtak a mainstream disztrók vezetői közé.

Egy nagy túrót az a baj, hogy meg kell tanulni valami újat.

Hát... jó. :(


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Most mondanám én is, hogy olvass utána, de ilyenkor szokott az jönni, hogy "ez egy systemd hater oldal" és ezzel el van intézve az összes ellenérv, amit felsorakoztat.

Azért vették át, mert volt néhány szélsőséges idealista, aki így gondolta és sajnos hangadó szerepben.

Tudod, vannak azok az esetek, amikor egy kérdés óriási megosztottságot eredményez egy közösségen belül. A systemd bevezetésének kérdése is ilyen volt. Ilyen esetekben a "nem is olyan rossz az" érv nem áll meg. Nagyon nem. Az sem áll meg, hogy "az ipar" ezt használja. Pláne nem egy Debian esetében, ami mind a UNIX ipartól™ (GNU/Linux), mind a Microsoft ipartól™ jó messzire definiálta saját magát. Most meg szembeköpi azokat az értékeket, amikkel létrejött, egy nagyvállalati érdekek mentén kontrollált és fejlesztett, az egész rendszerre kiterjedő pókhálót téve magáévá, melyben a pók vörös kalapot visel és Poettering névre hallgat. Csápjai pedig a rendszer minden csücskébe elérnek.

A Red Hat holdudvarán kívül a systemd elterjesztése a mögötte álló corporate idealizmus és értékrend szabadabb szellemű torkokon való lenyomása volt. A szakmai ellenérveket "ez a jövő", "ez az ipar" szintű szokásos, hangzatos, demagóg idealizmusokkal söpörték le az asztalról. Csökkentve ezzel a Linux operációs rendszerek természetes diverzitását, a felhasználói szabadságot, növelve a már amúgy is kritikus méreteket öltött összevissza függőségeket, megteremtve a lehetőségét annak, hogy ahogy egy profitorientált nagyvállalat fütyül, úgy alakuljanak a disztrók rendszerkomponensei.

1) A systemd egy jó lehetőség, ugyanakkor nem kötelező. Mellesleg az OpenWrt/LEDE router-emnek is hagyományos init rendszere van, nem systemd.

2) Felsőbb rétegekbe azt teszel, amit akarsz. A systemd szolgáltatásainak használata lehetőség, nem kényszer. Csináltam magamnak több olyan szolgáltatást, amelyet a systemd üzemelteti. Remekül működnek. Olyan is van, ahol az eredeti unit file-on módosítottam, de a doksi szerint, nem az eredeti file szerkesztésével, így frissítés nem csapja felül. Ez is működik.

3) Nem érzem beszűkülésnek. Egy újabb lehetőség a palettán. Senkitől semmit nem vettek el. Ha most megjelenne egy újabb desktop környezet, az beszűkülés volna? Nem. Egy n+1-edik lehetőség.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

1) Nem mondtam, hogy rossz lehetőség, de maradjon csak ott, ahová való. A Red Hat világban.

2) WorksForLOCSEMEGE, de ettől még nem mindenkinek és nagyon sokaknak nem ez a tapasztalatuk. Ugyanakkor itt sem azzal van a baj, hogy neked működik és nekik nem, hanem azzal, hogy ezt nem lehet egy egyszerű apt-get remove systemd && apt-get install sysvinit paranccsal megoldani, mint mondjuk egy postfix vs exim esetén. Feladhatod a stabil, jól ismert és jól bejáratott disztródat és kereshetsz egy másikat, ha nem tetszik, amivel még több járulékos móka vár rád. Ez egy rossz vs kisebbik rossz típusú döntési csapda, amibe belehajszolták a felhasználókat és a fejlesztőket is.

3) A beszűkülés nem a systemd megléte, hanem annak erőltetése és kötelezővé tétele, ahogy a Debian rendszerben ez megtörtént.

A fenti linket te is lecsekkolhatod és akkor tudni fogod, miért rettenetesen rossz lehetőség.

Ezt a Debian fejlesztőivel kellene megbeszélned szerintem. Valamiért ők döntöttek így, nem a Red Hat. Ha jól emlékszem, van egy fork Devuan néven. Az viszont igaz, hogy a szisztemdé esetében nem működik az a csökönyös debianos magatartás, hogy használjuk az ezeréves verziókat, mert az jó, mert már jól tesztelték. Ja, meg benne van egy rakás bug, ami a legfrissebb verzióban régen ki lett javítva.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Volt elég fejlesztő és maintainer, aki megbeszélte velük. A corporate propaganda és a szélsőséges idealizmus mégis nyert.

Az van, hogy a debian szerintem a világ legkomplexebb, régen működő valóban demokratikus projectje. És ők döntöttek úgy, testületileg, hogy nekik jobb. A fejlesztők, meg a maintainerek, mind, szépen, szavazva. (Ráadásul, ha olvastad volna a popcorn showt, akkor emlékeznél, hogy azért volt nehéz szülés, mert volt kb 3 hangos ellenzője)

Az emberek elképesztő baromságokat bírnak megszavazni, ez a demokrácia egyik nagy hátránya.

Jah, csak kvázi kötelező, mert minden mainstream disztróban ez van már...

Na, de miért, ha állítólag annyira rossz? Hirtelen bedrogoztak a Debian fejlesztői?


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Már leírtam. Linket is adtam, hogy miért rossz. Megnézted egyáltalán? Ha nem, akkor inkább tényleg hagyjuk.

Ránéztem, az NSA-s aggályt el is olvastam. Nem mondom azt sem, hogy alaptalan. De nem az a kérdésem, hogy szerinted miért rossz, hanem az, hogy a Debian fejlesztői szerint miért nem rossz, ha feltételezzük, hogy nem jelent meg néhány napszemüveges, bőrkabátos bácsi a fejlesztők lakásán kivillantva a kabát belső zsebében lapuló hangtompító végét, s nem mondták udvariasan a Debian fejlesztőinek, hogy a Debianban bizony systemd lesz az új init rendszer, legalább is ez a hír járja, s nem egy életbiztosítás ettől az ajánlástól eltérni. Szerinted így történt?


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Na, pont a konteósat sikerült, a műszaki kritikák helyett...

Nem, nem így történt. Kb. ugyanúgy történt, ahogy cégekbe, kormányokba szoktak egy külső érdekeltség strómannjai beszivárogni: megvesznek pár embert kilóra, aztán bejuttatnak még többet, közben a médiában - ill. ebben az esetben a netes közegekben - megy az agymosás és előbb-utóbb a disztrók vezetésében többségbe kerülnek a pro-systemd emberek, aki meg ellene van azt majd kirúgják, kitúrják; nincs szükség pisztolyra, meg bőrkabátos bácsikra. Hogy melyik disztró esetében pontosan hogy történt, azt nem tudom, de nem is érdekes.

De nem kell elhinned, ha nem akarod. Viszont ha annyira használni akarod, akkor a műszaki kritikák listáját nem árt, ha átnézed, mert akkor legalább tudni fogod, hol szopathat le ez a foshalom systemd... (Meg legalább tudni fogod, miért szar. :P )

+1

Nem :-)

A régi inittel az a bajom, hogy önálló scriptek vannak, nincsenek végiggondolva az igények. Például a függőségek kezelése, párhuzamos indítás, de úgy, hogy a helyes sorrend megmaradjon, az elhulló szolgáltatás szükség esetén történő újraindítása, és így tovább. Ezeket a systemd tudja.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Fals kényszerdöntés: Nem csak a SysVInit és a systemd van, hanem van mellettük még egy tonna egyéb init rendszer is.

Axióma: Egy érv a SysVInit ellen még nem érv a systemd mellett!

Függőség kezelése: https://www.freebsd.org/doc/handbook/configtuning-rcd.html ill. rc
Helyes sorrend: rcorder
Újraindítás: erre nincs "beépített" megoldás, vagy írsz egy viszonylag egyszerű szkriptet, vagy telepítesz egy céleszközt (pl. monit).

De lenne. Azt a szart irtani kéne.

Debianon se nagyon van gáz, ha default csak azt rakod fel, amit adnak (bár előferdül), de amikor valami custom csomagot csinálnál, vagy valami későbbi csomagot raknál bele az aktuális rendszeredbe (mondjuk Stretch-est a Jessie-be), mert a Debian Teamnak kedves szokása a függőségeket úgy kezelni, hogy ezt ne nagyon tudd megtenni, pl. adott verzióban, nem pediglen minimum verzióban határozzák meg egy függőség verzióigényét, de a minimummal is bajok szoktak lenni, mert sokszor az adott szoftverből N verzióval korábbi is megtenné a csomagnak, de ők azért belövik a következő repo-ban található csomag verzióját, mert lusták megnézni, hogy mi az igazi minimum. De ami igazán durva, pl. futottam már bele olyanba, hogy egy csomag magával ütközött. Azt a mai napig nem értem, hogy csinálták.

A systemd-be ne menjünk bele. Szerintem meg rettenetes és nem csak azért, mert bugos.

Win 3.1-en sem mukodik. 16 biten.

--
Any A.I. smart enough to pass a Turing test is smart enough to know to fail it. -Ian McDonald

Így van. Azt viszont nem is használja 100 millió ember, akikből jónéhányan biztos, hogy szívesen Telegramoznának. Például én is. Nem beszélve arról, hogy 16-bit-re "picivel" nagyobb erőfeszítés lenne lefordítani a Telegramot, mint XP-re.

akadnak alternatív kliensek, nem tudom mennyire használhatóak és naprakészek(!)
hirtelen ezt találtam: http://aseman.co/en/products/cutegram/

Ebben biztos vagy?

https://github.com/telegramdesktop/tdesktop:

"This is the complete source code and the build instructions for the alpha version of the official desktop client for the Telegram messenger..."

"Supported systems
- Windows XP - Windows 10 (not RT)"

Szóval max leforgatod magadnak. Mondjuk továbbra se lesz jó, mert az idealista köcsögök qt5-öt használnak benne.

+1

Az lemaradt, hogy amúgy opensource és hivatalos API támogatást adnak ahhoz, hogy saját kliens írhass alá, ha akarsz —> ha megírod, lesz kliens xp alá is.

Amúgy meg szépen felduzzadt a thread a Telegram alatt :D

-------------------------
Roses are red
Violets are blue
Unexpected '}' on line 32

Valamiféle telepítés nélküli felülete van, ami mondjuk böngészőből használható?

szerk.: igen, van: web.telegram.org

--
Mobilbarát és reszponzív weboldal készítés

+ választ lehet írni egy korábbi üzenetre hivatkozva (könnyebb témakövetés)
+ képküldés veszteségesen és v.mentesen
+ kényelmes hangüzenet küldés -- ha nem akarsz gépelni
+ fájlküldés elég masszívan -- 1,5 giga/file, simán használhatod saját felhőként a magadnak elküldött fájlokat
+ törölhetsz mindent (magadtól -- partnertől csak a legutóbbi néhány hozzászólást), akár az acc-odat is

+ beépített zenelejátszó, zenéidet is hallgathatod, akár közös zenecsatornát (csoportot) készíthetsz a haverjaiddal
+ minőségi és saját matricák -- már akinek ez számít
+ saját botot írhatsz hozzá, minimál GUI-val, de használhatod a meglévőeket is, mint pl szavazás

+ folyamatos értelmes fejlesztések (legutóbb: galéria készítése a csoportos képküldésnél -> átláthatóbb cset)
+ semmi reklám, semmi baszakodás, kultúrált közérzet, gyors és tényleg felhasználóbarát működés
+ könnyű kezdés: írhatsz nekem a telegram.me/username címemre böngészőből, aztán ha megtetszik, natív klienst telepíthetsz
+ amit mások mondtak + ami nem jutott most eszembe + amit a honlapjukon is írnak

ahol használom: android, win, linux

Facebook Messengerhez képest hova sorolnád? :)

(Igen, részben provokatív a kérdés. :P)

Idézet:
beépített zenelejátszó, zenéidet is hallgathatod

Ezt úgy érted, hogy az okostelefonon lévő mp3-akat beosztod egy csatornára és együtt hallgatjátok? Vagy úgy, hogy először elő kell fizetni valamelyik szélsőségesen idealista streamingre (Spotify, Deezer stb.) és utána lehet integrálni?

a számítón lévő mp3-akat felnyomod egy tetszőleges tg csatornára és onnantól kereshetővé válik, lejátszás előtt letöltheted telóra. így nem kell az összes zenédet a telefonon tartani.

nem tudom, meddig tárolja a telódon a letöltött számokat a tg, de néha manuálisan szoktam törölni a Telegram könyvtár tartalmát, nekem így kényelmes.
viszont a beépített zenelejátszó (akármilyen nyomin is hangzik ez így) azt jelenti, hogy a cseteken elérhető zenéket játsza le (egymás után, automatán letöltögetve, amíg le nem állítod). a teló fájlrendszerén nem turkál, onnan nem fogsz csak úgy zenét lejátszani.

spotify, deezer amúgy sem nekem való.

a fb messzendzser inkább a fb eszmeiségét hirdetve működik,
a tg inkább hajaz egy élhető, emberi kommunikációs alkalmazásra.
a fb m.-nél inkább "te vagy értük",
a tg-nél inkább "az van értem" érzés dominál.

Ráadásul gondolom, bár nem tudom, az FB meszendzserhez kell FB fiók. Az meg ugye nincs mindenkinek.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

(fb) igen.
új reg esetén (amihez email kell) nagy eséllyel kapod a biztonságod érdekében kötelező telefonszámos visszaigazolást.

tg-hoz telszám kell, sms-ben jön a belépő (5 számjegy).
innentől további eszközökön belépve előbb a tg egyik rendszercsatornáján jön a belépő, majd ha azt nem használod, automatikusan sms-ben is kiküldi.

Gondolom, a biztonságom érdekében idővel kell a lakcímem valamint a teljes egészségügyi dokumentáció, ami fellelhető rólam. Mindez a biztonságom érdekében egy amerikai cégnek. A biztonságom érdekében nincs Facebook fiókom.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

like :)

Szerencsére nem Amerikai, hanem ugyanannak a Pavel Durovnak a kezében van, aki annak idején a VK-t megalapította.

És gondolod a ruszkik nem gyűjtenek úgy adatot mint az amcsik? Én egyikben sem bíznék...

+1

Nem gondolom. Csak az oroszokra magasabb az ingerküszöböm, mint az arrogáns, amerikai, nagybefektetők által felfújt adathalász és felhasználókat szándékosan függővé tevő lufikra divatprofitcégekre.

Én se vagyok oda értük, de nem mindegy, hogy ki lopja és használja fel ellened az adataidat? Attól, hogy az amcsik gecik, az oroszok még nem lesznek automatikusan jófejek.

Az oroszok nem lesznek jó fejek, de mind a külpolitikájukat, mind a nagyvállalataikat tekintve kisebbik rossznak számítanak az egyetemes arrogancia szempontjából. Ez persze független a Telegramtól, mielőtt benyalnánk a nyugati média maszlagjait és Putyint látnánk mind az ország, mind a Telegram egyszemélyes fura urának. :P

Azonban, ha Facebook vs Telegram téren kell állást foglalni, akkor egyértelműen az orosz vállalati arrogancia marad alul az amerikaival szemben. A Telegram kliensalkalmazása open source, míg a Facebook Messenger, a hivatalos Facebook App, a Facebook Lite, esetleg a WhatsApp forráskódját lesheted, mikor teszik elérhetővé szoftvermultiék. Amíg egy Telegram könnyű szerrel auditálható, együtt azzal, hogy effektíve milyen személyes adatokat bányász ki a telefonodból, addig az előbb sorolt, Facebook által szállított alkalmazások azt csinálnak, amit nem szégyellnek.

Én nem nyaltam be semmit, nincs semmi bajom Putyinnal, legalább is nem több, mint bármely politikussal.

De ha bármilyen facebook-like közösségi lófasz téren kell állást foglalni, akkor én a "kösz, de egyiket se kérem, kémkedjenek az anyjuk valagában a giliszták után álláspont mellett tenném le a garast.

Amúgy a nyílt forrás még nem biztosíték arra, hogy biztonságban vagy. Nem fogsz egyesével minden kódsort átnézni egy súlyosabb kódbázissal rendelkező projektben.

Idézet:
Amúgy a nyílt forrás még nem biztosíték arra, hogy biztonságban vagy.

Egyetértek. Ugyanakkor a zárt forrás meg biztosíték arra, hogy csak akkor lehetsz biztonságban, ha ezt szoftvermultiék is úgy akarják. Vagy még akkor se.

Idézet:
Nem fogsz egyesével minden kódsort átnézni egy súlyosabb kódbázissal rendelkező projektben.

Én nem, de attól még auditálható és bárki megteheti. Néhány gigavállalatnak vannak biztonsági csapatai, akik az év 365 napjában, a nap huszonnégy órájában azzal növelik az e-péniszt, hogy SHA-1 ütközéseket és CPU sebezhetőségeket kutatgatnak. Miért olyan elképzelhetetlen, hogy valaki pont a Telegramot kezdi el auditálni, főleg, ha egyszer a Facebook vagy a Google jelentős konkurenciájának fog számítani.

> Ugyanakkor a zárt forrás meg biztosíték arra, hogy csak akkor lehetsz biztonságban, ha ezt szoftvermultiék is úgy akarják. Vagy még akkor se.

Ennek semmi köze nincs a forrás zártságához. Én is adtam már ki zárt forrású programot, amiben egy deka ártalmas kód sincs (egy kis NSA hátsóajtó úgy se árt senkinek, hehe), a kuglinak meg több nyílt forrású projektje is van, de én előbb bíznék meg egy tigriscápában, mint bármelyik kugli termékben.

> Miért olyan elképzelhetetlen, hogy valaki pont a Telegramot kezdi el auditálni, főleg, ha egyszer a Facebook vagy a Google jelentős konkurenciájának fog számítani.

Nem elképzelhetetlen, de a nyílt forrású cuccok nem a túlauditáltságukról híresek.

Általában lehet(ne) igazad, de a magyar történelemben sokkal több gond volt az oroszokkal/szovjetekkel, mint az amerikaiakkal. Szerintem ez jó sorvezető itthon... (historia est magistra vitae)
--
https://naszta.hu

Na, azért ez sem állja meg a helyét. Amikor a ruszkikat beette ide a fene és végigkúrták az összes nőt, ellopták a jószágokat, meg lelövöldözték az embereket, akkor az amcsik a beígért segítség helyett vihogva nézték az egészet, de azért - hogy lássuk mennyire a szívükön viselik a sorsunkat - a Time magazinban '56-ban a "Hungarian Freedom Fighter" lett az év embere; ennyire tellett tőlük: egy szaros borítóra.

Aztán meg ne is beszéljünk arról, hogy a SZU szétesése után a felerősödő gazdasági, ipari, informatikai és főleg a kulturális befolyásuk milyen károkat okozott idehaza; hány hazai kisvállalkozást is tett tönkre a microsoft által pénzelt BSA? Hány milliárdjába is került az adófizetőknek, hogy mindenütt az előbb említett cég szoftverei legyenek? És akkor a kulturális befolyásba inkább bele sem mennék...

Nem. Egyik kutya másik eb.

56: nem az amerikaiak vonultak be novemberben tankokkal. Tehát lehet hümmögni, hogy nem kockáztatott az USA miattunk egy világégést, de a nőket 56-ban is az oroszok abuzálták és a forradalmárokat is ők lőtték le és miattuk voltak utána a tisztogatások is. Ez elég éles különbség, vegyük már észre! Szerintem nagyon árt, ha összemossuk. (Igenis minőségi különbség sejtetni valamit és nem betartani ezzel szemben embereket ölni és megerőszakolni.)

90 után: ez a hazai rendszerváltó vezetés szégyene (mint az ügynök kérdés is). Ebben az időben lett szinte minden külföldi tulajdonban vagy csókosok kezében. Ez elsősorban a hazai emberek/társadalom bénasága és gyengesége. Meg kell(ene) érteni, hogy 90 óta magunknak okozzuk a problémáinkat (meglehetősen sikeresen). :(
--
https://naszta.hu

56: Meg mernék esküdni, hogy szó szerint azt írtam, hogy "Amikor a ruszkikat beette ide a fene és végigkúrták az összes nőt, ellopták a jószágokat, meg lelövöldözték az embereket"...

90 után: Egy szóval nem mondtam, hogy a mi gerinctelen és agyatlan felsővezetőink nem hibásak. Sőt, azt sem, hogy mi nem vagyunk hibásak, hogy mindent eltűrünk. De kettőn áll a vásár: ha nincs kinek eladni az országot, nem tudják eladni az országot és amerika baromi nagy partner a gazdasági gyarmatosításban, az ipari függőségek kialakításában.

És ez csak a reálos része, mert a beáramló amcsi kultúrmocsokról (inkább: anti-kultúráról), ami elhülyített immáron 3 generációt, arról nem is beszéltünk.

Ebből a szempontból lényegtelen. Valaki(k), aki(k) nem kötőd(i|ne)k hozzám minimálisan sem, így nincsenek erkölcsi gátjai, ha az érdekeim ellenében használja fel az adataimat a saját üzletéhez.


tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

-

Szuperül hangzik.

Hogyan gazdálkodik az akkumulátorral? A Messenger köztudottan sokat fogyaszt, pláne, hogy egy ritka nagy bloatware. A Telegram-nál mi a helyzet ezügyben?

szerintem teljesen rendben van, android se panaszkodik rá :)

a legkisebb igényű azok közül amiket próbáltam

+ eseti cset p2p módon, history nélkül (otr)

+1

testbeszéd a megfelelő példánnyal


No rainbow, no sugar

Telefon, SMS, e-mail. Minden mást kiirtottam az évek folyamán, mert eszméletlen mennyiségű időt és energiát felemészt. Továbbá aki nem veszi a fáradságot, hogy felhivjon, az ne várja tőlem, hogy kapát-kaszát eldobva realtime cseteljek vele. Irjon mélt, aztán reménykedjen a válaszban :-)

+1

"kapát-kaszát eldobva realtime cseteljek" :D
megértem. bár én a csettel is úgy vagyok, h simán várhat órákig, ha nem tartom elég sürgetőnek.
ill. nálam a cset az új sms.

telegram részemről egyértelműen a kedvenc, szinte minden reális elvárásomat felülmúlja, ráadásul kedvenc hobbim közössége is ezen társalog.
email nagy kedvenc volt, de magam is meglepődtem, mennyire háttérbe szorult. (pedig én aztán fosom a szót, ha bill elé kerülök.)
SMS a maga 90-es évekbeli limitáltságával felejtős (autentikációra, butatelós haverokra)
fb cset (messzendzser) ez a jelenkor tömegszarja, a msn utódja, amit "mindenki" default használ.
skype, viber, whatever -- ezekkel nem vagyok hajlandó foglalkozni (egyik haverom kedvéért sem).
signal -- nyitott lennék rá, de a haveri körömben magamra maradnék..