Hozzászólások
Huhh!
Tényleg jó...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
s
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ezekszerint még csak pontok se vagyunk az univerzumban....
Valamint senki ne mondja nekem azt hogy Yottányit se halad...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
rohadtjo!
csak lemaradt a Pegazus galaxis... SG Atlantis függők, lázadás!
--
"SzAM-7 -es, tudjátok amivel a Mirage-okat szokták lelőni" - Robi.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ehh ez nagyon korrekt kis bemutató, ezt most jól megjegyzem!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem valamiért csak hang van...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Flashblock, Noscript alatt nem megy. Tedd engedélyezett listára az oldalt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszi!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ezt fel sem lehet fogni! Mi az, hogy a lehető legkisebb méret, amelynél kisebb már nincs? Illetve mi van univerzum határán? Vagy mi lenne helyette, ha nem lenne univerzum?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Illetve mi van univerzum határán?"
Ami azt illeti feltehetően a Világegyetem határtalan, bár ugyanakkor véges (az illusztráció lehetne egy gömb, amelynek a felszínén számtalanszor körbe lehet haladni, mégis véges).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Lehető legkisebb méret: a tér és az idő (vagy a téridő) alapvetően klasszikus fogalmak. A Planck-hossz alatti tartományban lehet, hogy elvesztik értelmüket, és ott nem lehet hosszról, helyről, időről beszélni (hogy miről lehet, azt nem tudjuk, talán téridő-habról, húrokról, vagy valami ma még teljesen ismeretlen elmélet objektumairól).
Univerzum határa: azt, hogy egy adott pillanatban a tér végtelen-e, nem tudjuk (ma, az erősen kitágult Univerzumban az anyag közelíthető "porral", azaz olyan anyaggal, aminek a nyomása elhanyagolható, a sűrűsége nem. Az általános relativitáselmélet ilyen megoldásai három osztályba sorolhatók: nyílt, kritikus és zárt. A nyíltnak és a kritikusnak a tere végtelen, a zárté véges, de nincs határa (mint egy gömbfelület, csak több dimenzióban). A mérések szerint nagyon közel vagyunk a kritikushoz, könnyen lehet, hogy éppen rajta (tehát a véges-végtelen kérdés nem teljesen eldöntött).
Az, hogy szintén a legújabb mérések szerint az Univerzum nem lassulva, hanem gyorsulva tágul, valószínűsíti, hogy a kozmológiai állandó nemnulla. Ez még egy kicsit árnyalja a képet, de erre most nem térnék ki.
A látható Univerzum határa már egyszerűbb fogalom: a látható Univerzum az, ahonnan az Univerzum keletkezése (Big Bang) óta hozzánk elérhetett a fény. Ez véges tartomány, a fény véges terjedési sebessége miatt. A határ persze kitolódik, ahogy múlik az idő (távolabbról is ideér a fény).
A "Mi lenne helyette, ha nem lenne Univerzum?" kérdésre nem tudok válaszolni. Talán "valami más, még bizarrabb, még megmagyarázhatatlanabb dolog". :-)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Tök jó, de miért eszi meg egy mag 50%-át?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Érdekes és elgondolkodtató..
Hirtelenjében egy-két kérdés:
"...Einstein tér-idő elmélete alapján" - Tudom, hogy alátámaszották műholdas vizsgálatokkal Einstein elméletét. De mi van akkor, ha (tegyük fel), hogy tévesek a műholdas vizsgálatok és Einstein tévedett?
Mi az (létezik-e olyasvalami) ami régebb óta létezik az univerzumnál? (Valószínű, az ember az űrnek még csak egy kis részét ismeri, szinte semmit)
Érdekes, hogy a világűr csak kicsiny részét ismerjük és hogy elméletileg végtelen és folyamatosan tágul.. Bár van ahol azt lehet olvasni, hogy zsugorodik.. Mi van, ha "változó"? Vagy ha "mind a kettő"?
Az is érdekes, hogy az ember agykapacitásának csak 3%-át használja, mire lenne képes, ha "csak" 50%-át használná ki?
Lehet számos elméletet gyártani (még akkor is, ha elsőre hülyeségnek tűnik, lehet, hogy pont beigazolódik majd a jövőben), meg számtalan kérdést felvetni magunkban, hogy mi miért, hogyan van...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Mi az (létezik-e olyasvalami) ami régebb óta létezik az univerzumnál?"
Chuck Norris !
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Mi az (létezik-e olyasvalami) ami régebb óta létezik az univerzumnál? "
Ami az Univerzum határán belül van, az t téridő, ami számunkra érzékelhető.
Ami azon kívül van, az számunkra nincs, nem érzékelhető, nem felfogható (ezért az ilyen kérdés is felesleges).
Logikus, mert ha az is érzékelhető lenne, akkor az is még az univerzum része lenne.
"Érdekes, hogy a világűr csak kicsiny részét ismerjük és hogy elméletileg végtelen"
Elméletileg sem végtelen.
Ha az lenne, akkor az éjszakai égbolt is olyan fényes lenne, mint a nappali.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
No de, ha vege van valahol, akkor az utan mi van? Mert olyan nincs, hogy nincs semmi, max egy teljesen ures ter, de hat az is valami, egy ures ter...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A mi univerzumunkban sincs olyan, hogy üres tér (bár ez értelmezés kérdése) vagy legalábbis nullponti fluktuáció van.
Akárhogy is bármi ami az univerzumunkon kivül esik az nem térben vagy időben, hanem más tekintetben különülhet el, ami meglehetősen felfoghatatlan.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
De az számunkra nem értelmezhető, mert a téridő az univerzum határán bell van.
Azon túl se tér, se idő.
(Ha lenne, akkor még az is az univerzum része lenne.)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Erre en azt szoktam mondani:
Ez nagyon egyszeru!
Csak mi emberek olyan egyszeruek vagyunk, hogy nem vagyunk kepesek megerteni. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
sőt, még fényesebb is, mindenhol olyan fényes lenne, mint a Nap :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
De még annál is fényesebb lenne, mert végtelen mennyiségű fény érkezne :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
akkor már felfoghatatlanul fényes lenne :D aki ránéz az égre, el se tudná hinni
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
>Elméletileg sem végtelen.
Ha az lenne, akkor az éjszakai égbolt is olyan fényes lenne, mint a nappali.
Ez az állítás érdekes viszonyban van azzal az állítással, hogy az univerzumnak csak egy kis részét látjuk, mert van ahonnan a világ eleje óta sem ért ide a fény.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Mi az (létezik-e olyasvalami) ami régebb óta létezik az univerzumnál?"
Ez nem értelmezhető, hiszen az univerzum magában foglalja a téridőt.
"elméletileg végtelen"
Véges, de határtalan.
"Az is érdekes, hogy az ember agykapacitásának csak 3%-át használja"
Közkeletű tévedés vagy félreértés, ami az emberi agy működésének ismeretének hiányából fakadt, bár ténylegesen a tudomány sohasem feltételezett ilyesmit.
"számtalan kérdést felvetni magunkban"
Felesleges, kezdetnek olvasd el a Világegyetem Dióhéjban-t Stephen Hawking-től, hogy eleve értelmes kérdések vetődhessenek fel benned.
Aztán ha már eljutsz odáig, hogy tudsz olyan dolgokról, mint pl. a kvantumgravitáció, húrelmélet, M-elmélet stb., a konkurens elméletekről nem is szólva akkor lesz értelme feltevésekbe bocsájtkozni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
Amit érdekesnek tartok annak utánanézek, ahelyett, hogy megírnám valahová a neten, hogy érdekesnek tartom - mert az általában egyáltalán nem lenne érdekes...
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"Felesleges, kezdetnek olvasd el a Világegyetem Dióhéjban-t Stephen Hawking-től, hogy eleve értelmes kérdések vetődhessenek fel benned. "
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
vagy nézd meg a 45 perces rövidfilmjeit, ugyanaz van benne, mint a könyvben, csak jobban elképzelhető szerintem, és talán érdekesebb is.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
sőt, azokat könnyebben le is tudja torrentezni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
nem akartam odaírni, hogy fent van mindegyik nagyobb magyar trackeren szinkronnal, de most már mindegy:)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sok agyatlan, viszont a 103%-át.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
>Az is érdekes, hogy az ember agykapacitásának csak 3%-át használja, mire lenne képes, ha "csak" 50%-át használná ki?
Ez ilyen idióta agykontrollos duma és szerintük is csak az adattárolási képességekre vonatkozik. Kérdésedre válaszolva, mondjuk fejből tudná több nagyváros telefonkönyvét.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
100%-nál meg kétszer annyiét.
jAzz
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
easy, azt én is tudom, csak azt nem, melyik szám kihez tartozik.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
>Az is érdekes, hogy az ember agykapacitásának csak 3%-át használja, mire lenne képes, ha "csak" 50%-át használná ki?
Az is erdekes, hogy ez egy kurva nagy hoax, es meg ezt is rosszul tudod, mert a mitosz szerint "csak" 10% :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az a kérdés, hogy mit értesz azon, hogy Einstein elmélete tévesnek bizonyul. Azokon az energia- és méretskálákon, ahol van mérés, pontosnak bizonyult. Nagyon nagy energiaskálán (=nagyon kis méretekre) nem is gondoljuk, hogy érvényes (ott inkább valami kvantumos elméletre számítunk, mint a húrelmélet, kvantumgravitáció, vagy valami más, amit ma még nem ismerünk). De ez az Univerzum nagyléptékű szerkezetének a leírása szempontjából nem fontos, a Big Bang utáni, nagyon rövid, a másodperc törtrészénél is rövidebb szakasz leírását befolyásolja.
Nagyon nagy méretskálán is vannak bizonytalanságok, azonban ezt bele lehet foglalni egy, az Einstein-elmélethez nagyon hasonló elméletbe ("paraméterezzük az eltérést"), ilyen paraméter lehet a kozmológiai állandó, a sötét anyag, a sötét energia (persze ezek lehetnek tényleges, fizikai anyagfajták is), de lehet magát az elméletet is módosítani nagyskálán ("MOND" és hasonlók). Ilyen elméletek kozmológiáit is ki szokták számolni, azonban a jelenlegi, egyre pontosabb kozmológiai méréseknek (háttérsugárzás anizotrópiája, galaxisszámlálások, stb.) az Einstein-elmélet felel meg a legjobban (nemzérus kozmológiai állandóval, és ú.n. hideg sötét anyaggal). A sötét anyag tényleges, fizikai anyagfajta voltát is egyre inkább alátámasztani látszanak a mérések.
Univerzumnál régebben létező valami: nincs értelme. A téridő maga is a Big Bang során jön létre (sőt, lehet, hogy a tér- és az időfogalom egészen az elején nem is használható, csak valamilyen kvantumelmélet), az "előtte" , "régebben" stb. szavak pedig az időre vonatkoznak.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az is érdekes, hogy az ember agykapacitásának csak 3%-át használja, mire lenne képes, ha "csak" 50%-át használná ki?
Judgement City-ben bírálná a Földről érkezőket. (http://www.imdb.com/title/tt0101698/) :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha egy adott dolog vagy jelenség semmilyen kölcsönhatásban nem áll, semmilyen hatást nem gyakorol az univerzumunkra, akkor hogyan különböztessük meg azt az összes többi nem létező dologtól?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Feliratkozás.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
+1
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Khmm, kicsit kidolgozottabb: http://www.nikon.com/about/feelnikon/universcale/index_f.htm :)
--
No God, no peace. Know God, know peace!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Miben kidolgozottabb, a fekete- fehér árnyalataiban?
Szerintem mindkettő nagyszerű oktatási anyag, érthető, szórakoztató és jó cégreklámok. Mind a kettő elérte a célját. Nem kell negatívan gondolni egyikre sem. Tényleg nem értem, hogy mit érzel kevésbé kidolgozottnak? Én csupán egy oktalan negatív felhangot érzek. (a hozzászólásodban) Bocs, ha tévedtem.
--
üdv: virtualm
subscribe
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igazad van, nem szerettem volna lebecsülni az eredetileg linkelt alkotást sem. szigorúan szubjektíven és laikusan az utóbbi minőségibbnek tűnik nekem. Én is elnézést kérek, ha bántó volt. Peace! :)
--
No God, no peace. Know God, know peace!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ok- ok, béke legyen veled ( is ) , nekem az előző jobban tetszett a gyerekek miatt, talán azt jobban fogják érteni.
--
üdv: virtualm
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
a csótányos résznél kicsit eltávolodtam a monitortól :D
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nekem az ugrott most be, hogy ugye az univerzum 14 milliárd éves. A Big Bang elmélet szerint mindez egy központi, forró és sűrű pontból indult ki és azóta is tágul. Ha tehát feltételezzük, hogy semmilyen anyagi részecske (így ez a tágulás sem) haladhat a fénysebességnél gyorsabban, akkor maximum egy 14mrd fényév gugarú gömbben szóródhatott szét az anyag.
Akkor viszont, hacsak nem vagyunk az univerzum közepén, nem "láthatunk el" minden irányban 14mrd fényév távolságba. Elég nehéz felfogni ezt.
Bár én még azt sem értem, hogy ha a sebesség relatív, de semmilyen anyag nem mozoghat gyorsabban a fénynél, akkor ha adott három anyagi részecske: A B és C. Hogyha A B-hez viszonyított sebessége a fénysebesség 70%-a és C B-hez viszonyított sebessége is a fénysebesség 70%-a, viszont haladási iránya pont ellentétes A irányával, akkor mennyi A és C egymáshoz viszonyított sebessége?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
nem értem, mit nehéz felfogni? (nem költői kérdés)
a napot sem látom, nem tudom mi történik vele, csak 8 perc múlva látom ha mondjuk színt váltott, ebben aztán tényleg semmi bonyolult nincs, minden józan ember megérti hogy a villámot előbb látja mint hallja, miért kellene a fénynek azonnal odaérnie?
az univerzum közepe részt sem értem, nem fénysebességgel robbant, tehát ha halványan is de az egészet láthatom, legalábbis ami régen volt, de hogy most mi van a másik felén.. előbb írtam
a másik kérdés most mire vonatkozik? számoljuk ki helyetted vagy magyarázzuk e la spec. rel. elméletet? olyan szép leírások, magyarázatok vannak, azt sem tudom melyiket linkeljem :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"mennyi A és C egymáshoz viszonyított sebessége?"
Nem nagyobb a fénysebességnél. A probléma az, hogy te egy abszolút univerzumot képzelsz el, ehelyett fogd fel úgy, hogy mindennek saját tere és ideje van (amik a mindennapi körülményeink között meglehetősen szinkronban vannak egymással).
Persze ez nem pontos megfogalmazás, majd ha lesz időm, kedvem akkor kifejtem.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A Big Bang elméletet érted rosszul. Ott nem egy, az Univerzum belsejében lévő pontból indul ki az Univerzum. Valahogy úgy kell elképzelni, mintha lenne egy lufi (csak nem 2D, mint az igazi lufi, hanem 3D, mint a tér), és ezt felfújják. Ebben a táguló térben a galaxishalmazok nagyjából állnak (a leírás együttúszó koordinátarendszerben történik). A fénysebességet úgy nem lehet átlépni, hogy valami mellett annál nagyobb sebességgel húzol el (pl. az együttúszó koordinátarendszerben nem haladhatsz fénysebességnél gyorsabban). De két távoli pont között tágulhat a tér gyorsabban.
(A hasonlatban: ha nagyon nagy a lufid, és gyorsan fújod fel, akkor két távoli pontja nagyon gyorsan távolodik egymástól, de két közeli pontja csak egészen lassan.)
A másik kérdésedre a válasz: a sebességösszetevés relativisztikus képlete. Ha a B részecske v_1 sebességgel távolodik az A-tól, és a C v_2-vel távolodik (az előzővel párhuzamos irányban) B-től, akkor C az A-tól nem v_1 + v_2-vel távolodik. A képlet pont olyan, hogy (a) mindig c-nél kisebb sebesség jön ki, ha a részecskék sebessége
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Egy másik idővel kapcsolatos kérdés:
Ha a fénysebességhez közeli sebességgel halad valami, akkor a relativitás elmélete szerint az "órája lassabban jár", ha jól gondolom.. azaz, ha nagy sebességgel haladva megmérjük a fény sebességét, akkor is a földön mért állandót kapjuk. De mivel a sebesség útxidő, így ha az út állandó, akkor az időnek kell lassabban telnie, hogy ezt kaphassuk.
Ha ez igaz (igaz?), akkor az lenne a kérdés, hogy pl. kormeghatározásnál adott elemek felezési idejét felhasználva állapítják meg az adott pl. kőzet korát (abból, hogy a bomlástermékek+jelen lévő bomló anyag mennyiségéből kiszámítható az eredeti mennyiség, aminek a felezési idejét ismerjük -> így meg van a kora. De ezt nem tudhatjuk, hogy korábban az adott kőzetdarab pl. utazott-e nagy sebességgel.. mivel akkor ugye "lassabban" bomlott...??
Valaki magyarázza el, hogy hol van ebben a hiba.. ha van..
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- Rengeteg dolgot megfigyelhetünk ami a Földdel lényegében azonos sebességgel mozog
- Nagyon kevés olyat amiről tudhatjuk, hogy korábban máshogy vagy gyorsabban mozgott (ezek pl. aszteroidák - szerencsére általában nem kimondottan fénysebesség közeliek;)
Így egész egyszerűen nehéz elképzelni olyan esetet amikor ez a hatás számottevő lenne...
Elméleti lehetőségként fennáll, épp mint ahogy az is, hogy pl. ÉN valójában 1000 éve születtem. Ez a lehetőséget fontolgattad már velem kapcsolatban? Valószínűnek tűnik? ;)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Például galaxisok (vagy azok távolodása pl. jelentős még ha nem is közelíti meg)? Vagy a keletkezésük környékén/előtt?
Amúgy ami mindig érdekelt pl. a rezgés vagy körmozgás. Ha valami nagy frekvencián rezeg, vagy körpályán mozog nagyon gyorsan, akkor az is elvileg sokkal kevésbé "öregszik"?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ok így értem!
Én elsődlegesen ugyanis csak földi dolgok korára gondoltam.
Szűklátókörűség a részemről, mert tényleg: a radioaktív folyamatok sebessége pl a csillagok kormeghatározásában is szerepet játszik.
Szóval a probléma röviden, hogy a
1. csillag kora megfigyelő függő
2. és amikor megbecsüljük a csillag korát akkor a csillag szemszögéből mondjuk meg mennyi idő kellett míg tiszta H2-ből eljutott az általunk színképelemzett állapotba, nem pedig a mi szemszögünkből?
Mert ez önmagában még nem olyan hatalmas probléma imho, mert a két érték a http://en.wikipedia.org/wiki/Hubble%27s_Law által becsült értékek egyre pontosabb ismeretének segítségével "átváltható".
pl. tfh (nem létező módon torzított ám kicsi számokkal) 1000 fényévre lévő csillag 10 évig világít csak, ezalatt 1 fényévet távolodik, akkor az ő szemszögéből 10 évet élt és világított, a mi szemszögünkből megfigyelve a Földről viszont 11 évet élt(világított)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Pont mostanában olvastam pár ilyen témájú könyvet. Az a fő gondom az egésszel (azon túl, hogy messze nem mindent értek :), hogy az jön le, hogy a világegyetemről alkotott képünk nagyon friss, az elmúlt 50-100 évben alakult ki a maihoz valami hasonló, de a mai felfogás szerint ezekben a korábbi elméletekben is óriási számítási hibák voltak (pl. a világegyetem korának meghatározásában, stb.).
Ehhez képest ma már ott tartunk, hogy nem is biztos a nagy bumm, 1000 féle világegyetem modell mindenféle szuperhúrokkal és féregjáratokkal is megáll valahogy.. ami a meredek, hogy ennek ellenére kvantumfizika is meg tudja támogatni az elméleteket, sőt csillagászok részecskék létezését is megjósolják, ami kísérletekkel is bizonyítható... ettől függetlenül én nem "hiszek" abban, hogy komolyan lehet a világegyetem keletkezésének 10 a "-n"-ediken sec. idejében lezajló folyamatokról beszélni addig, amíg még vannak kérdéseink pl. a fényről, gravitációról stb., szép-szép az elméleti fizika, de szerintem kissé elszabadult mára a fantázia benne.
A másik "mozgós" kérdéshez is tudsz szólni valamit?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Sajnos igazából nem mondhatnám, hogy kimondottan értem, csak azt, hogy régen tanultam ilyesmit... ;(
Mindenesetre, a nem inerciarendszerekben tapasztalt időeltérések (gyorsulás irányváltoztatás) általában az ikerparadoxonnál kerülnek elő, az angol wikipediában van némi magyarázat és pár forrás (pl. körmozgásra is)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ehhez képest ma már ott tartunk, hogy nem is biztos a nagy bumm, 1000 féle világegyetem modell mindenféle szuperhúrokkal és féregjáratokkal is megáll valahogy.. ami a meredek, hogy ennek ellenére kvantumfizika is meg tudja támogatni az elméleteket, sőt csillagászok részecskék létezését is megjósolják, ami kísérletekkel is bizonyítható... ettől függetlenül én nem "hiszek" abban, hogy komolyan lehet a világegyetem keletkezésének 10 a "-n"-ediken sec. idejében lezajló folyamatokról beszélni addig, amíg még vannak kérdéseink pl. a fényről, gravitációról stb., szép-szép az elméleti fizika, de szerintem kissé elszabadult mára a fantázia benne.
Már az is 10^(-n)-ediken szekundum (n=7...8), ameddig a ma már általánosan elfogadott elméletekkel (általános relativitás és a részecskefizika standard modellje) vissza lehet számolni.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Valaminek a korán a keletkezése óta eltelt sajátidejét van értelme érteni. Tehát azt az időt, amit a vele együttmozgó óra mér.
Ha te megfigyelsz egy hozzád képest gyorsan haladó valamit, akkor valóban azt látod, hogy az ő sajátideje lassabban telik (pl. a magas légkörben a kozmikus sugárzás hatására létrejövő, nagy energiájú részecskék nem bomlanak el, míg leérnek a Földre, pedig egy álló részecske ennyi földi idő alatt már elbomlott volna). De a relativitáselmélet szerint a szituáció szimmetrikus: két, egymáshoz képest nagy sebességgel mozgó megfigyelő egyformán úgy látja, hogy a másiknak az órája lassabban jár.
Ebből jön egyébként a híres ikerparadoxon: van egy ikerpár, A és B. B csillagközi útra megy, nagy sebességgel, és oda is, vissza is úgy látja A, hogy B órája lassabban járt, tehát B fiatalabb, amikor ideér. Igen ám, de B is egész odafele és visszafele is úgy látta, hogy A órája lassabban jár. Hol a hiba?
Ott, hogy B gyorsult, amikor visszafordult. Ezért nem szimmetrikus a szituáció az ikerparadoxonban, és igazából B a gyorsulás közben úgy látja, hogy A gyorsan öregszik.
Az általános relativitáselmélet szerint a gyorsulás és a gravitáció ekvivalens: az előzőből tehát azt a következtetést is levonhatjuk, hogy erős gravitációs térben lassabban járnak az órák. Ezt mérésekkel is igazolták.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
B miért látja azt, hogy A órája lassú?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Az utazás egyenletes sebességű szakaszai közben a helyzet szimmetrikus: A úgy látja, hogy B (hozzá képest) gyorsan halad, és közben lelassult az órája, B pedig úgy, hogy A halad gyorsan (hozzá képest), és lelassult az órája.
A szituáció teljesen szimmetrikus, azt a rövid szakaszt kivéve, amikor B gyorsul (visszafordul).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
signup :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
http://apod.nasa.gov/apod/ap110201.html
Szerk: de ez is jó:
http://en.wikipedia.org/wiki/Ultra_Deep_Field
Feladat: hány galaxist látsz a képen?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
nem tudom, de egyiken sincs még DukeNukemForever :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Lájk :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Raflasheltem is melo vegen. koszi!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni