Új remény? Változások. - II. rész

Itt írtam egy új, talán utolsó esélyről, hogy megváltozhat az életem. Ma megyünk Budapestre, kb. 10 óra körül indulunk. Holnap délután fél 3-kor lesz "randink" a professzorral.

Bevallom őszintén, nem tudom mit érzek. Nem félek, hiszen nincs mitől. Inkább izgulok. Illetve azt nem tudom még megjósolni, hogy ha elvállal, hogy fogom megélni, vagy ha nem, akkor azt...

Ha elvállal, az jó, de nyilván akkor a holnapi nap lesz csak a kezdet. Nagy tortúra elé fogok nézni a családommal együtt. Bár ha minden jól sikerül, akkor simán megérte. Ám ha nem vállal el, akkor csak bizakodni tudok, hogy állapotom nem fog romlani.