És, hogy ne csak panaszkodjak...

... mert azért jó, sőt nagyon jó dolgok is történtek.

A hétvégénk ill. az egész múlt hetünk is nagyon jó volt. Leszámítva, hogy napközben meg lehetett főni a lakásban. Nyugatra néző hatalmas ablak + erkélyajtó. Redőny ugyan van, de azért pár nap kánikula után így is felmelegszik a lakás... és este nincs elég légmozgás, hogy ki lehessen szellőztetni. Hiába van zárt erkélyfolyosó, azért azt nem lépném meg, hogy éjszakára nyitva hagyom a lakás ajtót. Már nem azokat az időket éljük.
Szombat éjjel/vasárnap hajnalban olyan meleg volt, hogy mikor még hajnali 2 körül sem tudunk aludni, a párom felvetette, hogy dobjunk egy jó KV-t, és egy üveg piával (valami Bailey's szerű likőr volt otthon éppen) meg két kis rövides pohárral üljünk ki a Fő térre beszélgetni. Én megkérdeztem még, hogy ezt most komolyan mondod? Azt mondta igen. Ezután már nem volt több kérdés.
Kint aztán nagyon jót beszélgettünk, kb. fél 3-tól reggel 5-ig. Azt hittük nem fogjuk sokáig bírni, de észre se vettük és elment az idő. Hazafelé betértünk egyik kedvenc pékségünkbe, a vasárnap reggeli vajas - mézes zsemle+kakaó kombó egyik nélkülözhetetlen kellékéért: két friss, meleg, óriás zsemléért.
Mire hazaértünk már annyira "felébredtünk", hogy még reggel 7-ig továbbra sem tudtunk elaludni. Tovább beszélgettünk.
Nem tudom, valami miatt úgy érzem hogy ez az éjszaka nagyon sokáig meg fog maradni bennem.
Előtte még az is feldobta a kedvemet, hogy összeültünk gitározgatni egy kollégámmal akivel a munkahelyemen pár hónapja ismerkedtem meg. Ő nem hogy ugyanolyan stílusú zenéket szeret mint én, de "szintén zenész", sőt ahogy halottam egész jó... sőt! Lesz tőle mit tanulnom. Ha felhozom magam újra arra a szintre amilyen akkor voltam amikor aktívan gitároztam, talán még valami kis banda is összejöhet.
Amúgy úgy látszik, hogy az élet, mostanában csupa olyan embert sodor elém akiktől sokat tanulhatok. Most már tényleg csak rajtam múlik, hogy élek e a lehetősséggel. Talán kicsit úgy hangozhat, hogy kihasználom őket. Pedig nem. Én úgy gondolom, hogy ők nem lesznek attól szegényebbek, ha tanítanak. Sőt valamilyen szinten talán gazdagabbak is lesznek. De ez majd kiderül.
Ígérem, ez az utolsó bejegyzésem mára... ha csak nem történik valami eget rengető dolog a reggel hatig hátralevő két és fél órában.