KDE 4-et próbálgattam

Mert gondoltam, hogy „ez már KDE4”. És kíváncsi voltam, mennyire használható úgy egyébként számomra.
Hogy mennyire KDE 4, mindenki döntse el maga, hogy mennyire használható, az meg szintén szubjektív :)

Eddigi desktopkörnyezeteim
Windows alatt volt szerencsém az XP (és elődei) valamint a Vista ablakkezelőjéhez, az utóbbi már majdnem jó.
Eddigi linuxos pályafutásom alatt nem egy desktop megfordult a kezem alatt, SuSE 8.2-vel kezdtem, amihez emlékeim szerint KDE 3.1 járt, pozitív benyomás volt. Aztán Fedora 3 (majd 4) következett, KDE 3.5-tel, amit kíváncsiságból Gnome-ra cseréltem. Bejött a minimalistább (de az igényeimet még kielégítő) design, úgyhogy megtartottam Ubuntura váltásomkor, és jó hosszú ideig maradt.
Következő (és KDE-t leszámítva utolsó) környezetem Fluxboxra építettem. A váltást az indokolta, hogy az egyetemen sokat ment a gép akkuról, és sztereotípiám szerint egy fullos DE sokat fogyaszt. Itt szerettem a Gnome-nál is nagyobb egyszerűséget, valamint hogy semmit sem tol alám, mindent ízlés szerint lehetett összeválogatni.
Tartalmaz egy dockot, panelt (munkaasztalváltó, ablaklista, tray, óra rakhatóak rá), fülekbe rendezhető ablakokat, némi window matchinget, szabadon konfigurálható billentyűkombinációkat – minden beállítást szövegfájlokban, viszonylag jó dokumentációval.

A telepítés diszkrét bája
No ilyen háttérrel indultam neki a KDE-nek, bízvást abban, hogy a korábbi villámlátogatásaimnál (pl. Sabayon) tovább maradok. Konkrét célom ha volt, akkor annyi volt, hogy összehozzak a munkakörnyezet elemeinek segítségével egy produktív, vizuálisan tetszetős desktopot.
Mint ahogy ubuntuéknál szokás, a dolgot a kubuntu-desktop csomag telepítésével tettem. Ez lerántott csomó mindent, lecserélte a kurzort, a bootképernyőt, a GDM-hez mondtam, hogy ne nyúljon, az kinézetre úgyis ugyanolyan, mint a KDM. Legalábbis anno még úgy volt, most viszont dehogy néztem meg.
A gép kerregett-kattogott, amikor végzett nagy reményekkel böktem a GDM-ben a KDE-re. Aztán nagy reményeket fűztem ahhoz, hogy valamikor használható desktop lesz ebből. A splashscreen után a képernyő fekete volt, de elindultak a más DE-knél szokásos dolgok (főként a Compiz sessionre emlékeztettek, de pl. egy conky is képviseltette magát), meg a Gnome 2.6 Muttere, meg még ki tudja milyen fura dolgok.
A dolgokon az segített, hogy szépen kitöröltem a ~/.kde4 mappát. Már elindult rendesen a plasma-desktop, de még mindig elindultak fölöslegesen az általam máshova beállított dolgok. Gondolom, a kubuntu-desktop csomag valami migrációt is végrehajtott, szolid sikerrel.
Ezután a munkakörnyezet állítgatása jött. Billentyűparancsokat beállítottam azokra, amik Fluxboxon voltak, meg volt néhány új is. Ezen kívül beállítottam a kmailt (otthagytam éjszakára mailboxot szinkronizálni, reggelre telileakelte a 4+2 GB ram+swapet...), korganizerbe befűztem a google calendart, facebook eseményeket.

Mi hiányzik?
- A dokumentáció szerintem pocsék :)
- MPD-vel nem barátkozik könnyen (meg semmivel, amihez billentyűkombinációkat kell beállítani) erről itt kérdeztem a fórumban szerk.: és ugyanoda meg is érkezett a megoldás gd-től
- GTK-s cuccok designját átállítja magától, hogy ne üssön el annyira. Ez dicséretes, csinálhatna hasonlót a Gnome is. Viszont a GTK-Qt motort nem tudtam föltelepíteni, úgyhogy nem ugyanolyanok a GTK cuccok, bár nem rondák.
- Az szép, hogy az alapértelmezett alkalmazástársításokat migrálta, de nem kellett volna. KDE alatt Nautilust használni perverz. Az társításokat még nem találtam meg, hogy hol lehet átállítani (nem a böngészőre meg hasonlókra gondolok, hanem pl. képfájlokra) szerk.: megoldás gd tollából – kár, hogy nem túl automatikus a dolog, majd eljátszom vele :)
- A Qt-s alkalmazások hajlamosak a KDE-vel is pocsékul integrálódni. Az Arorára gondolok konkrétan, amelynek az eszköztárgombjai nem vették át az általam beállított ikontémát (ha a fejlesztő nem használta a stock ikonokat, akkor meg ő volt igénytelen. Gyorsan utána akartam nézni a forrásban, de nekem, mint avatatlan szemlélőnek a Midoriéhoz képest ótvar volt :-/)

Mi jó?
- nem olyan ronda, mint az ubuntus Gnome alapbeállítás (más kérdés, hogy így is át kell állítani mindkettőt)
- tényleg több a beállítási lehetőség, mint a Gnome-nál. Mintha kevesebb lenne, mint a KDE 3-nál, és nehezebben megtalálhatóak. Egyébként meg a Fluxbox+egyebekből összerakott környezetemhez képest elbújhat :)
- Jól integrálódik csomó mindennel. Korganizerbe jó lenne egy Google Calendares Exchange-szinkronizáció, ami a Symbianos telefonomon megy. Így most iCal fájlt kellett belelinkelni.

Konklúzió
Nem rossz, főleg annak, aki nem akar túlságosan eltérni a defaulttól, de mindenki találhat kompromisszumot. Sebességen lehetne javítani, de egy Vistával összehasonlítva még nem kérdés, hogy melyik a gyorsabb (XP ablakkezelője gyorsabb lenne, de az labdába se rúghat).
Ha kölcsönadom valakinek a gépet, akkor most van egy használható, esztétikai szempontból megfelelő desktop rajta, amin kiismerheti magát, de nekem napi használatra valószínűleg a Fluxbox marad.

( gd | 2009. 12. 24., cs – 01:46 )

"Az társításokat még nem találtam meg, hogy hol lehet átállítani"

System Settings/Advanced User Settings/File Associations

"MPD-vel nem barátkozik könnyen (meg semmivel, amihez billentyűkombinációkat kell beállítani) erről itt kérdeztem a fórumban"

Ott leírom.

köszönöm! elég sziszifuszi lesz, de valamikor csak végigrohanok rajtuk (a fájlrendszerben hol vannak ezek tárolva? hátha meg lehet oldani tíz perc munka helyett húsz perc gondolkodással :))

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

( simca | 2009. 12. 24., cs – 09:47 )

Majd egyszer úgy is próbáld ki, hogy nem a gnome-ra ráhányva, hanem egy konkrét kubuntu telepítővel feltéve. Ég és föld, és ez oda-vissza érvényes.

--
"I tried to get into business school, but on the qualifying exams, I passed the ethics test."

ezért telepítettem kde4-whatever csomag helyett a kubuntu-desktopot – amennyire tudom, az az ajánlott módszer erre, a telepítés valószínűleg korábbi komolytalanabb KDE4-es próbálkozásaim miatt sikerült kalandosabbra. Ja meg alaposan elközösülte a fájltársításokat a migráció jegyében. 

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd

Hiába a kubuntu-desktopot telepíted, ,,annyi esze nincs'' a telepítőnek, hogy a home könyvtáradban felülvágja a mindenféle beállításodat, törölje a profilodat, stb. Ezért írta a kolléga és szerintem is jobb, ha egymástól külön próbálod ki a KDE -t és Gnome -ot.

A témához szólva: mindkettőnek van előnye és a hátránya. Személy szerint én utáltam a 3.x szériát a KDE -ből, a 4.2 óta pedig nagyon szeretem, szép, átlátható, testreszabható. Szerintem :)

(bár tegnap sikerült kitolni magammal, mert Lenny -re testing tárolóból telepítettem a KDE 4.3.x -et, Gnome -ra, függőségként meg lehúzott egy újabb verziót az udev -ből és ez elcseszte a kernel modul betöltéseimet, nem volt pl. hálózat a gépemen... kernel upgrade kellett volna az újabb udev -hez, viszont újabb kernellel nem működik a suspend nálam.. szóval udev downgrade és dobhattam ki a KDE -t is)

( ulysses v | 2009. 12. 24., cs – 11:45 )

A GTK-s alkalmazások alapértelmezés szerint a QtCurve témát és a KDE fontjait használják. A QtCurve témát úgy tudod állítgatni, hogy a Rendszerbeállítások -> Megjelenés -> Stílus lapon lévő legördülő listából kiválasztod, és a mellette lévő beállítás gombra kattintasz. Irtózatosan sok részletet lehet benne testreszabni, de a beállítóablak bal alsó részén lévő Beállítások gombra kattintva akár importálhatsz is kész témákat. Itt válogathatsz a témák közül, ha érdekelnek, .qtcurve kiterjesztésű fájlok kellenek neked.

köszönöm, de nekem nem QtCurve-ra van szükségem, hanem inkább arra a GTK engine-re, ami a natív Qt kinézetet nyújtja. Beállítottam a Qt4 kinézetet a GTK-nak, de így csak egy ronda valamit kaptam, ami köszönőviszonyban sincs a Qt alkalmazásokkal.

—-—-—
int getRandomNumber() {
	return 4;//szabályos kockadobással választva.
}		//garantáltan véletlenszerű. xkcd