Lapszemle: Linuxvilág februári szám

A megérkezett a Linuxvilág februári száma. A már a borítót nézegetve érdekesnek ígérkezett a lap. Az lap ehavi mondanivalója nagyrészt a security témakörből tevődik össze. Konkrétabban: biztonsági frissítések, SELinux, levelek titkosítása, gyökér filerendszer titkosítás, ... Ezen kívül az ehavi számban folytatódnak korábban indult sorozatok is, mint például a FreeBSD-t bemutató, vagy éppen a PHP 5 újdonságait taglaló sorozat.



A lap ehavi száma kicsit közelebb áll hozzám, mint a korábbi kiadások, hiszen az első cikk éppen a Free Software Network alapítvány (magyarul Összefogás a szabad szoftverek elterjesztéséért alapítvány) - amelynek én is kurátora vagyok - egyik újonan induló projektjével foglalkozik.Az FSN tégla projektről van szó, amelynek célja ``egy olyan szerver közös erőből való felállítása, amely képes átvenni az alapítvány mostani, ftp.fsn.hu név alatt futó szervereinek minden szolgáltatását és amely a közeljövőben újabb projektek indítására ad lehetőséget.''

A cél megvalósításának érdekében a gyűjtés nemrég meg is kezdődött, és a mai napig majdnem 1 millió forint gyűlt össze az adakozók jóvoltából (a cikk írásának pillanatában konkrétan 968.000 Ft). A Linuxvilág stábja a projekt indításának alkalmából interjút készített Nagy Attilával, az alapítvány elnökével. Az olvasó az interjúból nagy vonalakban értesülhet az ``FSN tégla'' projekt céljáról, állásáról, és részleteiről.







A lap cikkei közül a nekem legjobban tetszők:
  • Mi újság a rendszermag fejlesztése körül? - A szokásos kernelhíradó Zack Brown segítségével. Az egyik kedvencem, bár most mintha kicsit le lenne maradva az aktuális eseményektől, mert ebben a hónapban éppen a tavaly augusztusi PWC kamera ügyről olvashatunk benne. Emellett megtudhatjuk, hogy kik vették át az I2O és a PowerPC karbantartói posztot, továbbá megtudhatjuk, hogy Jeff Garzik egy új merevlemez tuningoló programon dolgozik.
  • Változatkezelés a Arch használatával - A CVS-t szinte minden programozó ismeri. Talán az egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb verziókezelő program. Arról, hogy mennyire használható és rugalmas, megoszlanak a nézeket. Linus Torvalds például - aki talán az egyik legfontosabb szabad szoftveren dolgozik - többször kijelentette, hogy nem hajlandó a CVS-sel dolgozni. Az Arch az egyik lehetséges alternatíva akkor, ha azt fontolgatjuk, hogy lecseréljük a CVS-t, vagy éppen egy verziókezelő rendszert kívánunk bevezetni. Erről szól ez a cikk.
  • Linux a Linksys Wi-Fi útválasztóin - Hardver hacking! A Cisco érdekeltségébe tartozó Linksys olyan vezeték nélküli hozzáférési pontokat (AP) árusít, amelyek rendkívül erős MIPS processzorral és 16MB-nyi memóriával rendelkeznek. A Cisco nagy felhasználói nyomásra kiadta a Linksys routerek forráskódját, így mindenki nekiállhat otthon ``modded'' Linksys boxokat gyártani. Ehhez nyújt segítséget ez a cikk.
  • Hálózatkezelés NSA Security-Enhanced Linux alatt - A Linux beépített biztonsági mechanizmusai nem nyújtanak minden igényt kielégítő biztonságot, védelmi szintet. Ezt orvosolandó született meg a SELinux keretrendszer, amelynek segítségével sokkal finomabban tudjuk hangolni a rendszerünk biztonságát például azáltal, hogy szerepket definiálunk és azokhoz jogosultságokat rendelünk (role-based access control (RBAC) - szerep alapú hozzáférés-vezérlés), vagy éppen kötelező hozzáférés-vezérlést (mandatory access-control (MAC)) alkalmazunk... A cikk arról szól, hogy hogyan tudjuk a hálózati rendszer biztonságát fokozni a SELinux segítségével.
  • Maradjunk naprakészek terjesztésünk biztonsági frissítéseivel - A cikk arról szól, hogy egyik Linux rendszer biztonsága sem ér egy fabatkát sem, ha azt nem frissítjük rendszeresen. A cikk tematikusan átnézi az összes ismert disztribúció frissítési lehetőségeit. Szemügyre veszi a .rpm alapú és a .deb alapú disztrók csomagjainak karbantartását. Szóba kerül az apt, a Synaptic, a YaST YOU, az rpmdrake és urpmi, az Up2date, és a Yum is...
  • A gyökér filerendszer titkosítása - Hiába minden biztonsági intézkedés, erős jelszó, BIOS password, akkor ha ellopják a notebook-unkat. Kis hozzáértéssel máris búcsút mondhatunk érzékeny, titkos adatainknak. Nem kell hozzá nagy szaktudás, hogy valaki áthatoljon a felállított biztonsági mechanizmusokon, és olvashassa a privát adatainkat. ``Akkor mit lehet tenni?'' Titkosítani kell az adatainkat. Ebből az elgondolásból építkezik az előbb említett cikk. A cikk annyival megy tovább az egyszerű adat titkosításon, hogy nem csak egy kijelölt részét titkosítja a filerendszernek, hanem az egészét...
  • Maia Mailguard és amavisd-new a Spam levelek és a vírusok réme - az amavisd-new alkalmazva spamassassin-nal és Clam AntiVirus-sal ütős hármas a virusok és a spamok ellen. Ezt szinte minden Unix-szerű rendszerrel foglalkozó felhasználó tudja már. De vajon mi az a titokzatos Maia Mailguard? Erre ad választ ez a cikk...
  • FreeBSD - a szomszéd vár (4. rész) - Az ehavi számban folytatódik a FreeBSD-t bemutató cikksorozat is. Ebben a részben arról olvashatunk, hogy hogyan lesz a csupasz parancssorból GUI, és a GUI hogyan változik használatra kész munkafelületté...

Természetesen a felsorolt cikkeken kívül más cikkek is találhatók a lapban. Olvashatunk egy írást a Samba 3-ról, folytatódik a számítógép hálózatokat és a PHP 5-öt bemutató cikksorozat, még többet tudhatunk meg a sokat emlegetett RSS-ről és az Atom-ról, olvashatunk az OpenOffice.org programozásáról, vagy a szoftverjogi rovatban elmerülhetünk Dr. Dudás Ágnessel a munka és szolgálati viszonyban alkotott szoftverek jogállásának kérdéskörében.



A nekem legjobban tetsző cikk ebben a hónapban a Hálózatkezelés NSA Security-Enhanced Linux alatt című cikk volt.



Jó szórakozást!



A lapszemléhez használt Linuxvilág számot a Kiskapu Kft. biztosította számomra. Köszönet érte.

Hozzászólások

Szerintem aki teheti, ismerjen meg minél több rendszert. Egész életemben nagyon kevés kérdésre találtam meg az "egyetlen jó" választ.

Egész egyszerűen nem elutasító, hanem befogadó gondolkozást kell elsajátítani. Mivel minden nap csak Windows-zal dolgozom a munkám során, utálhatnám rendesen. Ehelyett megpróbálom kihozni belőle a maximumot. Holnap a BartPE nevű Windows-alapú LiveCD-vel fogok kísérletezni.

A Linux-BSD kérdésben elfogadom, hogy kritikus feladatokra mindenki csak az általa legjobbnak ítélt rendszert használja. De ha ettől eltávolodunk, nem szerverben gondolkozunk, felhasználóként mindkettő vonzó alternatíva. A Linux szélesebb körben ismert, ezért pl minden kérdésre azonnal megvan a válasz a Google-ban, a BSD viszont a "tiszta Unix", sokkal átláthatóbb, és pontosan annyit nyújt, amennyit én beleteszek. Viszont pl rendszermentés céljára egy Linux live CD (ld. "Recovery is Possible" aka RIP) pótolhatatlan. Kezdőnek meg kifejezetten jól jön egy jó Linux kezessége (UHU-Linux).

Nálam FreeBSD a rendszer, de a feleségem UHU-Linuxot használ.

Érdekes dolog de legelőször az ragadta meg a figyelmemet, hogy: "Linuxvilág" "FreeBSD-t bemutató". Ugye sok flameware volt már a 2 "tábor" között. Bár nem ismerem ezt a lapot, lehet hogy folyamatosan foglalkozik a BSD-vel, úgyhogy ezzel nem is rájuk szeretnék utalni...... Szerintem a Linux és a BSD nem két ellentábor, mint ahogy azt a sok flame-ből lehetne gondolni.Nekem inkább olyan mint 2 testvér, akik be akarják bizonyítani hogy ők a jobbak. Aztán az egyik így próbálkozik, a másik úgy. Lehet hogy tök hülye vagyok?

Ja, ez nem flame-indító, azt hiszem inkább a blogok között lenne a helye..

Szerintem az ember alaptermeszete olyan hogy mindig mindenhol keres es talal ellenteteket. Itt nem is a LinuxBSD a lenyeg vagy barmi mas, hanem az, hogy "neki van sapkaja verjuk meg", "o mas csapatnak szurkol le vele", "nem olyan a borszine mint az mienk", "kulfoldiek haza" stb.

Nezd meg, meg FreeBSD-n belul se ert egyet mindenki a fejlesztessel, lasd pl DargonFly BSD ... De szerintem ez az open source elonye, ha tobb "iranyvonal" van az "evolucio" torvenyei jobban ervenyesulnek, es hasonloan a biologiahoz: lehet hogy 10 ev mulva nem lesz pl Linux, de lehet hogy altala kidolgozott megoldasok fogjak gazdagitani az akkori rendszereket, szoval meg akkor is van ertelme egy fejlesztesnek ha esetleg mint onallo egyseg nem marad fenn a vegtelensegig, nyilvan.

En a magam reszerol legalabbis orulok hogy van BSD, es van Linux, es nem gondolom hogy a ketto kozul az egyik a "teljesen jo" a masik a "teljesen rossz", mert ez a gondolkozasmod valoban flame-hez vezet es ertelme sincs :)

Szia!

Ez tetszet :-)

Jó volt. Azért is, mert hasonló a "rálátásom" (véleményem) nekem is e kérdésben.

Nomeg én is Free BSD-t is használok a Linux mellett.

Ja. És itt nem az a kérdés, hogy melyik a jobb.

Fel sem merült bennem ilyen. Inkább a "kaland" miatt nézelődöm a BSD-k háza táján :-)

Példának okán egy W$ ilyen szintü kalandra alkalmatlan számomra.

Nomeg kinek kell vírus, worm és sok-sok security hole

:-)))

Megvagyok nélkülük.

"Jol" nez ki ez az eredeti kepnel nagyobbra nagyitott meretu kep a cikkben.

Ertem, hogy 75% akart lenni, de van akinel ez nagyitast jelent.

HTML-CSS tudosok, hogy lehetne megoldani, hogy a kep merete a tablazat cellaszelessegenek 75%-a legyen, de max egy bizonyos ertek?