[update] FreeBSD eeepc 900

Fórumok

Na felkerült a gépre a 8.0 RC2
Addig már eljutottam, hogy van egy firefoxom, de gond még akad bőven.

pl. sehogysenem akar beállni magyar billre a console. pedig be van állítva az rc.conf-ban.

flashplayer :S

nem tudok mountolni ha nem vagyok root.

és nem tudom milyen programmot kéne használnom wlan, hoz, de ezt még nézegetem majd googlin.

Lassan úgy néz ki, engem is elér a BSD láz :P
Kérdésem az lenne, hogy eeepc 900 as szériára telepített e már valaki freeBSD-t. És, hogy Desktop használatra mennyire alkalmas ezen a rendszeen?

GIMP, InkScape, OpenOffice, Avvidemux, mplayer, mencoder, lighttpd (vagy nginx), PHP (fastCGI), sqlite2, mysql, Firefox, medit, mc.. ill.. wine (számlázó progihoz).

Eredetileg szerverre szánok freeBSd-t de a beletanuláshoz jó lenne, ha a laptopon is az menne.

Hozzászólások

http://wiki.freebsd.org/AsusEee

Ezen az oldalon találsz infókat EEE+FBSD párosításról elég részletesen.

Én Desktopra is használom a BSD-t, egyedüli dolog amivel nem vagyok megelégedve
az a flash support, de csak néha nem képes lejátszani a dolgokat. ( Plusz a
flash blockerrel nem próbál meg feleslegeset megnyitni. :) )

Pepe

Desktop használat:
A különféle beállításokat sokszor kell hegeszteni kézzel, de ha már szerverként is lesz vele dolgod, ez nem jelent plusz terhet.
A fenti programok így ránézésre mind mennek, meg még vagy 20000 másik :-) Nézd meg a handbook-ot (van magyar fordítása is), a ports rendszert, ami nagyon kényelmes módja a programok rendszerre pakolásának. A portok frissüléséről egy kényelmes oldalon is tájékozódhatsz.

Sok sikert!

off: azért tegyük hozzá abból a bámulatos 20 ezer ports-ból mondjuk 15 ezer az valamilyen konzolos text editor, ergo tök felesleges. Minden szabadidővel rendelkező bsdbolond ír 1 sajátot, mert 5 perc alatt megvan és így port-count++. De attól az még nem minőségi választék.
Hiába van 20 ezer program bsd-re, ha azt a néhányat, amire neked épp szükséged volna, nem kódolta le senki.
off vége

Látom e borongós reggelen bal lábbal keltél :-)

Nyilván az a szám nagyrészt "blikkfang". Viszont amire nekem szükségem van, az mind benne van. Amit ő fent írt, az is. Tekintve, h az általánosan használt programok közül milyen sok érhető el így, a hiányzóak sokkal inkább speciális esetek.

Elmondod mely szoftvereket hiányolod?

Másrészt ezek önkéntes munkák. Valami attól lesz, h valaki megcsinálja. A portok jó része más rendszerekre megírt programok FreeBSD-re adaptálása (és nem elsősorban "bsdbolond"-ok script-jei). Akinek nagyon kell valami (és ért annyira hozzá), maga is hozzátehet a közöshöz egy ilyen adaptációt. A szabad szoftver szabadsága.

> off: azért tegyük hozzá abból a bámulatos 20 ezer ports-ból mondjuk 15 ezer az valamilyen konzolos text editor, ergo tök felesleges

Hát ebben teljesen egyetértünk. Alaptelepítésben felkerül az ed és az (n)ex/(n)vi (meg az ee, brrrr) -ezek után mi a francnak bármi más. Érdekes módon vannak emberek, akik emacs-et szeretnének, van, aki megőrül az mcedit-ért, és pl. az én előadásomon valaki explicite a nano-ért könyörgött. Most akkor mi van? Valószínűleg az, hogy valamiben nincs igazad. Ráadásul amit ideofftál, abból csak annyi látszik, hogy nem nagyon foglalkoztál mélyebben a dologgal, és nem néztél utána, hogy ezek *nagy* része nem bsdbolondok, hanem linuxbolondok által gyártott program, amit aztán bsdbolondok legfeljebb átültetnek a saját rendszerükre.

Én pl. elég sok linux disztróban hiába keresem "gyári" repóban pl. a fotoxx-ot, amit az a jóember Linuxra írt meg. Ahol megtaláltam (Zenwalk), ott olyan tetű régi verzió volt, hogy kicsit ciki volt, amikor elregéltem a fejlesztőjének, hogy pl. ez és ez és ez milyen jó lenne - erre megírta, hogy hát pedig ezt is meg ezt is tudja :-) Ja és lebaszott, hogy mi a szarnak akarom én FreeBSD-re portolni, miért nem elég a világnak az ubuntu. Grrr!

Amúgy pedig van abban a ports-ban a text editoroknál sokkal kritikusabb "szar", de mivel nem azt/azokat hoztad fel példának, így könnyű cáfolni az offodat.

Lemaradt, hogy irónia off. És a válasz benne volt az előző hozzászólásomban:
a csomagkezelő az alaprendszer része (pkg_add, pkg_delete, és í. t.), és jól jön, ha még felteszel egy plusz csomagot, amit portmaster-nek hívnak.
De hogy én is mondjak egy ilyen értelmetlent:
apt-get, yum, stb: hogy is hívják ami még kell hozzá a csomagkezeléshez?
wget? sh?

Megnézem én azt a hosszúnadrágos linuxpistikét, aki úgy üzemeltet szervert (most tök mindegy, hogy web, mail vagy warezftp), hogy kizárólag a disztribúciója által csomagolt bináris csomagból dolgozik. Mert ez csak annyit jelent, hogy semmilyen extra igénye még sose volt, az egyen hamburger-csomag neki minden körülmények között jó volt.

Na ne má!

Ha nekem szuksegem van valamire, akkor nagyon egyszeru a csomagkeszites az altalam hasznalt rendszeren, elkeszitem, es a csomagkezelovel felrakom. Ruhellem ha valamit "forrasbol" kell felrakni, ugy, hogy nincs a csomagkezelo hatalya alatt. Persze ehhez kell egy jo csomagkezelo is, a dpkg, rpm messze nem uti meg a mercet.

Tenyleg jo lenne egy olyan szintu rendszer *bsd-re, mint peldaul a Portage. Nem csak ilyen meg olyan szkript-csomagok halmaza, hanem egy rendes csomagkezelo, amire a rendszer epitkezni is tud. Arrol nem beszelve, hogy pl. nekem az eselect megoldas is nagyon tetszik, sehol nem lattam meg hasonlo megoldast amivel ennyi mindenfelet lehetne kezelni kozpontilag (gyakorlatilag a bash completion menedzselesetol a telepitett kernelforrasok nyilvantartasaig nagyon sok mindenre kepes). No es persze a revdep-rebuild.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Tehat ha neked kell valami, akkor csinalsz egy csomagot belole es aztan a csomagkezelovel folrakod. De gondolom ebben egyszer valahol forditanod kell, hacsak valamilyen csoda folytan nem egy olyan eszkozrol beszelunk, ami kedvenc disztribuciodhoz eppen binarisban elerheto. De a masodik mondatodbol az jon le, hogy valamikor megiscsak forditasz.

En ezzel szemben leforditom, es felrakom - a fent mar emlitett "make install clean" nevu eszkozzel. Az eredmeny egy csomagkezelovel leszedheto valami. Sot, ha mondjuk 5 masik gepre is fel akarom tenni, akkor (ugyanolyan architekturak hasznalata eseten) kiadom az (immar) telepitett csomagra, hogy pkg_create -b csomagneve, es maris kesz az a inaris csomag, amit atvihetek a masikra, es ott a make segitsege nelkul a pkg_add paranccsal (ami a csomagkezelo resze) foltelepittem. Azaz az eredeti geen is, es a tobbi gepen is a vegeredmeny a csomagkezelovel kezelheto.

Azaz:
a) vagy van binaris FreeBSD csomag, akkor felrakom es leteszem azt a csomagkezelovel.
b) vagy el van keszitve a port hozza, akkor felteszem a make-kel, es leszedhetem a csomagkezelovel. Valamint csinal(hat)ok belole binaris csomagot -> GOTO a
c) vagy nincs hozza port, ekkor - mivel "nagyon egyszeru a csomagkeszites az altalam hasznalt rendszeren" (nagyon konnyu az en rendszeremben port-ot kesziteni) - csinalok belole port-ot -> GOTO b

QED.

Imadom, ha oly modon mond valaki megfellebezhetetlen velemenyt, hogy fingja nincs a mukodesrol.

Ja ez a legszebb:

"Tenyleg jo lenne egy olyan szintu rendszer *bsd-re, mint peldaul a Portage. Nem csak ilyen meg olyan szkript-csomagok halmaza, hanem egy rendes csomagkezelo, amire a rendszer epitkezni is tud."

Mivel a Portage rendszer a *BSD-k port rendszerenek atvetele, ez jelenleg teljesul. Van meg kerdes?

Igen. Mutasd meg kerlek, hogy peldaul Python-bol hogy tudom a BSD ports rendszeretol lekerdezni a telepitett csomagok kozul azt, ami mondjuk KDE USE flaggel (tudom, itt mas a neve, mindegy) lett forditva. De az is eleg, ha megmutatod, hogyan lehet az osszes olyan csomagot, ami a libQtGui.so.4-tol fugg, ujraforditani _egyetlen_ paranccsal (tehat nem ket egymasba agyazott paranccsal, eggyel). De mondok egyszerubbet: mutasd meg nekem BSD alatt, hogy mi fugg a ruby nevu csomagnak a 1.8.6-os verziojatol (szinten egyetlen paranccsal). Ezek mind-mind olyan dolgok, amiket a Portage alapbol tud.

Felreertes ne essek, tudom mi a FreeBSD, es mi a port rendszer, am szamomra a port rendszer hasznalata folyamatosan az az erzes volt... hogy is van az a sajtreszelovel? Na, pont olyan. Jo-jo, de mindig akadt valami, amirol tudtam, hogy Gentoo alatt egyetlen parancs lenne, ott meg el kellett szenvedgetni vele, csak azert, mert egy atgoogle-zott ejszaka utan sem talaltam meg a megfelelo tool-t, amivel azt az egy dolgot lekerdezhettem volna.
Es nem, nem ket napon at nezegettem, jo par honapig probaltam hasznalni a FreeBSD-t default rendszerkent a nagy gepen. Stabilnak stabil volt, e tekintetben minden elismeresem, am a csomagkezeles teren ha az embernek nincs X a gepen, nincs egy komplett, tenylegesen mindenre jol hasznalhato csomagkezelo (bar lehet akkor se lenne, eddig mar nem jutottunk el). Persze, fel lehet rakni korulbelul 60-70, csomagkezelessel kapcsolatos cuccot... de a sokadiknal kezdtem latni, hogy ugyis lesz valami, ami miatt meg egyet fel kell raknom.

A Portage pedig a tovabbfejlesztese a port rendszernek, nem pedig atvetele. Sokkal-sokkal tobbet tud, mint *BSD alatt a port rendszer. Tessek megismerkedni vele, mert ugy nehez valamirol velemenyt formalni, ha csak feluletesen ismerjuk.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

Nem tudom megmutatni.

a) Pythonbol lekerdezni ....: mivel a FreeBSD ports a make-en (es shell-en is, valoban) alapszik nem pedig a Python -on, innen kezdve nem latom be, hogy miert kene legyen python api-ja. De meg az is elkepzelheto, hogy van neki, de mivel nekem nem szivugyen a python, nem foglalkozom vele. Sot meg csak nem is hianyzik. Nem vagom, hogy ha valamit az oprendszer *nativ* eszkozeinek hasznalatara epitettek ki, akkor miert kellene egy nem nativ eszkozzel tudni megcsinalni. FreeBSD-n ugyanis a shell, a make nativ eszkoz (nem tudsz e nelkuli rendszert telepiteni), ezzel szemben a Ruby, a Python, a Perl vvagy akar a SUN JDK opcio - igy ezzel kapcsolatos igeny nem tartozik a rendszerhez. Megelozendo a kovetkezo kerdest, mivel nem vagyok teljesen biztos, hogy mi az a USE flag Gentoo-nal (csak kodos emlekeim vannak, ami kb 1-2 honapnyi Gentoo erdeklodes alatt ramragadt vagy 6 eve), nem tudom hogy ezt hogy lehet standard (ertsd: sh/make/pkg.. parancsokkal) lekerdezni - sot el tudom kepzelni, hogy nem is lehet ilyen lekerdezest csinalni. Es?

b) nem latom be, hogy az a kiteteled, hogy csak egyetlen parancs lehet, nem "ket egymasba agyazott", az miert *relevans*. "pkg_info -W" segitsegevel meg tudom allapitani, hogy melyik csomag resze, "pkg_info -R" -rel pedig azt, hogy kik fuggenek tole, ezek utan nyilvan ujra tudom forditani ha kell (egy kovetkezo paranccsal). En speciel korabban irtam, hogy ha feltelepitjuk a portmaster-t, akkor a folyamatos frissitesi lehetoseg is adott, es akkor sporoltam egy parancsot. Viszont en ugy gondolom, hogy a shell ismerete alapszintu dolog *X rendszereken, innentol kezdve hidegen hagy, hogy Lo Johanna nem kepes egy a `b|c|e|while ...` sort sem megirni, sem felfogni, e emiatt frusztralt attol, hogy lekerdezest nem egy, hanem 2, 3, 4 egymasba agyazott parancs segitsegevel vegzem el.

c) pkg_info -Rx ruby-1.8.6 megfelelo valasz?

Nem tudom, hogy az az X, ami nelkul nem lehet FreeBSD-n csomagot kezelni, az micsoda. Egy valami (ismeretlen, altalanos alany), vagy az X Windows System. Mert ha az utobbi, akkor megnyugtatlak, kb 10 eve hasznalok port-okat, de meg egyetlen X-et hasznalo, a csomagokkal/portokkal kapcsolatos szoftvert nem hasznaltam, hacsak nem minositjuk annak az idonkent eloszedett xterm-et. Rovid kiterom volt a Ruby alapu portupgrade iranyaba, majd attertem a sh-alapu (no itt a szkriptgyujtemeny, bar egy db parancsfajl az egesz) portmaster-re, es ezt hasznalom a rendszerbe alapbol beepitett eszkozok mellett. Es eleg.

A portage pedig atvetele a ports-ak, amit tudtommal rendesen ujrairtak, es amihez (fentiek szerint) hozzatettek csomo olyan dolgot, ami biztos fontos valahol, bar en nem latom ezt a fontossagat.

a) pont ez a bajom, hogy make alapu, amiben mindent lehet, csak rendesen programozni nem. Nincs egy lekerdezesi felulet, ahol a csomaginfokrol erdeklodni lehetne, hacsak az ember meg nem irja maganak. Az, hogy adott parancsok kimenetet lehet parsolni, az azert nem is enyhen nevetseges.
b) nalam ez ugy nez ki, hogy revdep-rebuild -L libQtGui.so.4 es ez gyakorlatilag mindent osszegyujt, ami torott. Egyetlen parancs, es a rendszer hozza magaval.
c) igazabol ezek nem olyan dolgok, hogy ne lehetne nelkuluk elni. Nem is mondtam azt, hogy a FreeBSD nem elheto ezek nelkul, mert (mint a mellekelt abra is mutatja) ha az ember akar, akkor el tud lenni ilyen hasznos segedeszkozok nelkul is, egyszeruen a felhasznaloi elmenyt noveli ha a rendszer inkabb segiti a munkamat, semmint elvarja, hogy agyongurcoljem magam miatta.

Nekem az az elvem, hogy lefele nem szeretek valtani, azaz ha valamivel meg vagyok elegedve, akkor ha megis valtok valamiert, olyasmire valtok, ami legalabb hasonlo felhasznaloi elmenyt nyujt, mint amirol elvaltottam. Nos, a BSD nem teljesen ilyen.
--


()=() Ki oda vagyik,
('Y') hol szall a galamb
C . C elszalasztja a
()_() kincset itt alant.

számolj be majd róla ha meg lesz :)

Köszönöm mindenkinek, akkor a hétvégén szerintem neki is állok, addig egy kérdés: ugye nem kell mindent forgatni, mert 900Mhz-n az fájni fog :S

### ()__))____________)~~~ ###
#"Ha én veletek, ki ellenetek?"
#ASUS eee 900 //Puppy 4.3b3

ja igen egér ügyben wacom bamboo one-om van. Remélem menni fog. Linux alatt szépen muzsikál :)(valahol olvastam, hogy freeBSD-n is)

Egzoikus cucc még egy SonyEriccson G502 amit 3G modem gyanánt használok linux alatt netezésre. Némi reményt ad, hogy pl OSX alatt megy.
Ill még egy USB-s Serial port.

Bakker de sok minden kell....

Soso egzotikus cuccmég az USB DVD író. Meg a 3 kártyaolvasó amit használok.

### ()__))____________)~~~ ###
#"Ha én veletek, ki ellenetek?"
#ASUS eee 900 //Puppy 4.3b3

3g modem esetén javaslom a u3g modult. bővebben:
http://people.freebsd.org/~n_hibma/u3g.html

Az u3g létezik FreeBSD 7-es szériában, de javaslom a 8-ast ha tesztelésre kell most csak. Főleg amiatt, mert 7-STABLE-be érkezett patch ami sokkal stabilabbá tette, de ez 7.2 után történt. Ha jól tudom 8.0RC-ben már benne van. Néha kicsit trükkös, de ha tudok segítek a beállításban.

USB DVD író nálam simán működött.

Pepe

Ezt az info-t hogy kerestem a hétvégén. De nem találtam, így kénytelen voltam magamtól kitalálni.

Az u3g modul működéséről annyit, hogy tesztelési célzattal nálam van egy haver Vodás Huawei-stickje, ami tud micro-SD-t is kezelni. Az ő XP-s netbook-ján a gép gyönyörűen feltelepítette a beépített "lemezen" levő XP-s drivert, és innentől ment a modem. De akármit is csináltunk vele, mindig csak a belső diszket látta az XP, nem pedig a belerakott microSD-t. FreeBSD-7.2-n ellenben az u3g modul betöltése után egy pillanatra felvillant a belső diszk - de elérni nem lehetett, mert azonnal átváltott modem módba. Ellenben amikor beletettem a microSD-t is, gyönyörűen megjelent a tartalma. Nem tudom melyik tekinthető normális működésnek, de nekem az utóbbi hasznosabb :-)

up

### ()__))____________)~~~ ###
#"Ha én veletek, ki ellenetek?"
#ASUS eee 900 //FreeBSD 8.0 RC2