A pók

Ez most nagyon intellektüell és elgondolkodtató lesz, nem a szabványos kockatéma.

Ma a wc mosdókagylójában volt egy pók. Édesanyám azt mondta, hogy már reggel óta ott van, de nem tud kimászni. Gondolta, megvárja, amíg hazaérek, és kirakom.
Megnéztem a pókot. Iszonyat ramaty állapotban volt: a lábai összekuszálódtak, és csurom víz volt. Tudom, hogy pókot ölni balszerencsét jelent (lol), de nem foglalkoztam vele. Gyorsan döntöttem: lemostam a lefolyón. Shit happens.

Nem egészen fél óra múlva...

Alig akartam hinni a szememnek! A pók, amit lemostam a lefolyón, akit halálra ítéltem, újra a mosdókagylóban volt, és szüntelenül kapaszkodott felfelé!
Természetesen ezek után nem küldtem újra le a lefolyón. Kivittem a szabadba. Megérdemelte.

Velem együtt azt hiszem, sokan, sokat tanulhatnánk ettől a kis póktól.

Nem. Sőt, kiskoromban volt, hogy mikor kijöttem a Balatonból, minden ujjamon katica csücsült, amit a vízből mentettem ki.
Egyszerűen csak úgy gondoltam, már nem éri meg szenvedni vele. "Könyörületes" akartam lenni.
De benne volt annyi, hogy talpra állt. Maxi respect!

----------------------------------------------------------
"One should strive to achieve; not sit in bitter regret."

( bsh | 2009. 05. 25., h – 13:44 )

"...kivittem a szabadba... és agyontapostam!" :D

----------------------------------
feel the beat - it's everywhere!