Brüsszelről

Ott tartottam, hogy Brüsszel összességében egy hangulatos város, ha képesek vagyunk megkeresni a hangulatot. Az múlt évszázad elején vagy közepén épült keskeny portás, de 3 emelet magas lakóházaknak sajátos hangulatuk van, ahogy hosszan körbeülik a szűk utcácskákat a belvárosban, Brüsszel történelmi részén. Néha csak egy nagyobb ablak és egy ajtó tartozik egy házhoz, nagyon érdekes stílus. A házak általában nincsenek túl jól állapotban, kivéve talán azt a területet, ahol követségek álltak egymás hegyén hátán, és a város is meglehetősen szemetes. Ez valahogy mindenhol jellemző Brüsszelben, de a pályaudvar környékén – ahol laktunk (Hotel de France – aztán már magyar mércével mérve is sokkoló. Az utcán mindenhol kirakott szeméttel teli zacskók. Ebből a szempontból Brüsszel mintha nem is nyugat lenne. Vagy legalábbis az a része nem az – a Déli Pályaudvar környéke (Zuid-station)

Meglepett az is, hogy Brüsszel mennyire a különböző népek olvasztótégelye. Mindenféle náció, főleg Franciául, ritkábban Hollandul beszél. E kettő a hivatalos nyelv itt Belgiumban, ennek megfelelően ez is a kommunikáció és az írott információs táblák nyelve is. Angolul írt segítséggel csak elvétve találkozik a turista, bár a metróban azért el lehet boldogulni. A kérdezősködés azért fiatal alany esetében általában nem hiábavaló. Így találtuk meg a szállodánkat is első nap.

Itt a pályaudvarnál is sok néger és közel keleti lakos él, de érdekes módon a város ezen részét nem változtatta meg. Nem mások az épületek, mint azt talán elsőre gondolnánk. Csak a sok fejkendős hölgyből következtethetünk, hogy más nemzet lányai és fiai is nagyobb számban vannak jelen.

Szóval van a városnak egy hangulata, amely a régi kockaköves utcák varázsából fakad, melyet csak színez a sok jelenlevő kulturális csomópont és jó ellenpontozza a modern Brüsszel fém-üveg palotáit, amelyek aztán tényleg bárhol lehetnének. A kis szűk utcák nagyobbacska, rendszerint kör alakú, tereket kötnek össze. Néhol középen szoborral, szökőkúttal. Ilyenkor a villamos – ha jár arra – is beáll a sorba, ugyanúgy körben közlekedik, mint gumikerekes közlekedési járművek. A kis boltok apró kirakatai, a jégágyba fektetett tengeri herkentyűk az éttermek előtt, amelyek mellett pincérek próbálják szép szóval vagy kedvezménnyel (még ha az a kedvezmény az adott napszakban nem is vehető igénybe) becsalogatni a turistát mind-mind pár napra leköti az idelátogatót. Az árak, mint azt fentebb írtam – éppen elfogadhatóak – de legalább a kiszolgálásra és az ételekre – ami azért mégiscsak a legfontosabb – nem lehet panasz. A sörökről már írtam pár szóban. Tényleg vannak nagyon jó sörök, de pl. a Mais – aminek ára kb. 1 € (boltban, 0,5 l) – számomra nem volt élmény. Marad a Leffe sör :oD

Képek