Pofátlanság

Szeged, belváros. Van egy pofátlan alkoholista, akiről először nem esett le, és még "segítettem" is neki, most 3-4 hónappal később szóról szóra ugyan azzal a sztorival jön(messziről jött, ellopták a pénzét, iratait, stb), megkérdezem nem találkoztunk-e, vagy nem történt-e már vele ilyesmi, és totál hazudozik, esküdözik, meg nincs lelkiismerete vagy én nem értem. Felidegelt, hogy folyamatosan tagadta, nagyon pofátlan volt azért már másodjára. Na, talán most már kicsit jobban fel tudom ismerni az ilyen embereket, ezen a téren sajnos nem vagyok toppon...

Hozzászólások

Mit vártál, meleghógólyót?
Amúgy volt olyan hét, h Szegeden csaknem egy 1000-t "adakoztam" el, csak hogy hagyjanak már békén... Pedig egyszerre nem szoktam 100-nál többet adni...
----
"A hibás logikájú emberek több bűnt követtek el akaratukon kívül, mint a rossz emberek szándékosan."
Bárcsak...

Karácsonyi időszakban sétálunk Békéscsabán a városban odajön egy diák, hogy adományokat gyűjt, talán magának, mert főiskolás és nincs pénze barátnőm gyorsan lerázza utána pedig meséli, hogy a srác vagy öt évvel ezelőtt amikor ő Szegedre járt ott is ugyanezzel a szöveggel kéregetett pénzt.

Alapelvem: Pénzt nem adni. Helyette felajánlom, hogy megveszem, amire szüksége van (kenyér, tej, cigi, jegy, de alkohol nem), ebből eddig még egy sem kért...
--
Fight / For The Freedom / Fighting With Steel

A hajlék-talánoknál még rosszabbak a Kárász utca - NagyÁ. környékén cirkáló,
világmegváltó, könyvárusító és !biofarmra! gyűjtő krisnások...
A piócával keresztezett hajléktalan kullancs egy szelíd fajta
némelyükhöz képest. :/

--
A gyors gondolat többet ér, mint a gyors mozdulat.

Nekem is volt ilyen sztorim.
Estefelé egy picit alkesz leszólít, elveszette a pénztárcáját kellene neki 50 Ft, hogy hazajusson. Kezében volt már pár forint, mondja neki csak ennyi, kell nem több. Adtam neki egy 50-est. Pár hónappal később ugyanez a duma, akkor már továbbmentem.
Legkeményebb az volt, amikor egy anyuka kért pénzt a hídon sétálva, mellette egy 3-4 éves körüli gyerek és a babakocsit tolta...

Szerintem a cím Pofátlanság helyett lehetne Reménytelenség, vagy valami ilyesmi. És hamarosan talán valaki ír majd egy Remény című blogbejegyzést is.

:)

egyszer (4 éve) egy hajlékony a metróban kért tőlem "egy kis pénzt".
Adtam neki egy százast, erre egy ilyen párbeszédet kaptam cserébe:
"nincs több?"
"nincs."
"pedig én úgy láttam."
ezek után osztogasson akinek két anyja van...