Nincs még egy ...

... disztribúció, amely képes elfeledtetni velem azt a szomorú tényt, hogy GNU/Linuxot használok, csak a Debian.

Sokféle disztribúciót kipróbáltam már.

  • Volt számtalan olyan, amelyikben nem találtam semmi különöset, ami miatt most említésre méltó lenne.
  • Az openSUSE szimpatikus volt, de annyira nem volt meggyőző, hogy váltsak.
  • A Slackware-t nagyszerű élmény volt megismerni, de úgy találtam, hogy hosszútávon nem éri meg a sok reszelést.
  • A Gentoo megközelítése szintén érdekes élmény volt, de... Minél több disztribúciót próbál ki az ember, annál több klassz dolgot fedez fel, ami csak egyben van meg, és az összes többiből hiányzik. Így aztán minden disztribúcióból hiányozni fog valami. (Mindegyikből valami más.) A ports-szal, pkgsrc-vel és LFS-sel szerzett tapasztalataim porig rombolják a Gentoo szinte minden hangoztatott előnyét.
  • Volt három disztribúció, amely az alapos tesztelés során annyira meggyőző volt, hogy úgy döntöttem, azt fogom használni Debian helyett. Ezek: Ubuntu, Frugalware és Arch Linux. Pár hónap éles használat után azonban mind a háromról kiderült, hogy nem sikerült nekik beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.

A Debian a minőség, átláthatóság (felhasználói oldalról tekintve), megbízhatóság és kiszámíthatóság szinonimája. Nem a Debianra legkönnyebb forrásból felvarázsolni a legújabb development(/broken) cuccokat, ha kijön valami újdonság, de azok úgysem alkalmasak mindennapi használatra. Mire pedig tényleg alkalmasak lesznek, addigra lesz belőlük minőséges Debian csomag.

Azért a NetBSD még mindig nagyon vonz, de egy BSD és egy GNU/Linux között nagyobb a különbség, mint bármely két disztró között.

( Polesz v | 2009. 01. 31., szo – 19:10 )

Leírnád mik a konkrét igényeid egy disztróval szemben? A Slackware miatt érdekelne elsősorban.

--
Elméletileg nincs különbség elmélet és gyakorlat között. Gyakorlatilag van.

Egy disztribúciótól azt várom el, hogy segítsen egy olyan rendszer összerakásában, mellyel a mindennapi teendőimet a lehető leghatékonyabban tudom elvégezni. Ennek a érdekében infrastruktúrát fejlesztenek a disztribútorok, legbanálisabb példa a csomagkezelő és a telepítő, de a különféle rendszerkonfiguráló segédprogramok meg egyebek is ide tartoznak.

Bár ezeknek az alapvető célja, hogy megkönnyítsék a kívánt rendszer összerakását, gyakran előfordul, hogy ez az infrastruktúra hátráltat olyan dolgok elrendezésében, melyet a disztribútorok nem látnak elő. Például a grafikus konfiguráló programban éppen azt nem lehet beállítani, amit én szeretnék; vagy alapból belekényszerít a rendszer valamilyen megoldásba (például alapból van NetworkManager, de mondjuk az nekem nem felel meg, mert nem tud valamit, ami nekem kell), ami nekem nem felel meg, és aztán nekem kell valahogy leirtani a cuccot. Vagy valamit kézzel kell feltelepítenem, mert nincs a repóban, ilyenkor vagy vállalom a csomagolás többletterhét, vagy tűröm, hogy a tőle függő csomagokkal esetleg problémázni fog a csomagkezelő, mert az adott program nincs benne az csomagkezelő adatbázisában. Persze más példák is felhozhatók.

A Slackware hivatalos csomagjai a Debianéhoz hasonlóan igen jó minőségűek és jól összerakottak. A Slackware nyerssége miatt a disztró általi akadályoztatás egészen minimális -- kisebb, mint a Debiannál. Viszont meglehetősen kevés a hivatalos csomag; ezt értsd úgy, hogy nekem számos dologra van szükségem, amiből nincs hivatalos Slackware csomag. Ilyenkor vagy kézzel reszelhetek (ergo a Slackware nem segít rajtam ezen esetben), vagy válogathatok a bőséges választékú 3rd party tárolók csapnivaló, illetve kétes minőségű csomagjai között.

Összességében véve engem a Debian kevésbé akadályoz, mint amennyire a Slackware nem segít.

Slackware eseteben probalkozhatsz a kulso repok helyett a www.slackbuild.org oldalon talalhato csomagokkal. Igaz, ezek nem kesz csomagok, csak az elkesziteshez szukseges slackbuild file-okat tartalmazza. Hatranya, hogy nem kesz csomagot kapsz, hanem csak a slackbuild file-t. Bar siman futtatod es megvan a kesz csomag, amit aztan installalhatsz. Elonye viszont, hogy lehetoseged van modositani a konfiguralasi opciokat, ha valamit maskent szeretnel, mint ahogy a slackbuild file keszitoje elkepzelte. Mivel te kompillalod, ezert nem kerulnek bele szamodra folosleges fuggosegek (jo pelda erre, a www.slacky.eu oldalon talalhato mplayer csomag, amelynek 10-20, szamomra legalabbis folosleges, fuggosege van). Es a legfontosabb talan, hogy tudtommal olyan emberkek felugyelik, akik aktivan reszt vesznek a Slackware fejleszteseben, igy, szerintem, ezen csomagok ugyanolyan megbizhatoak lesznek, mint amik a hivatalos Slackware repoban is vannak.

Sic Transit Gloria Mundi

( doc | 2009. 01. 31., szo – 19:29 )

nekem is volt egy hasonlo idoszakom, mikor probalgattam disztrokat (az Ubuntut pl. masfel evig hasznaltam a notebookon) de vegul mindig visszatertem a Slackware-hez :)
debiannal irtozatosan sokat lehet szopni, van egy rakas debian-specifikus hulyesege, es hiaba ertesz a Linuxhoz, a hajadra kenheted, itt ugyis minden mashogy van mint X disztroban...
az en tapasztalataim alapjan teljesen igaz a mondas: ha ismered a Slackware-t, ismered a Linuxot!
raadasul tenyleg egyre jobb es jobb lesz :) a slackpkg mar nagyon kellett bele, remelem a 13.0-ra egy slapt-get vagy swaret vagy mas egyeb is hivatalos lesz, es onnantol aztan tomor gyonyor :D

Én is mindig visszatérek a Slackwarehez. Egyszerűen nagyszerű :-)

Ami miatt agymenést kaptam nemrég Debian alatt:

vsftpd pam auth-tal, slacki alatt leforgattam a pamot és ment rendesen. 2 óra szopás után kiderült hogy debi alatt kell neki a libpam-pwdfile vagy mifene csomag, mert ugye szarrá van darabolva.

--
Elméletileg nincs különbség elmélet és gyakorlat között. Gyakorlatilag van.

ja igen, a halalom mikor egy adott sw harommillio csomagbol all
ha szerencsed van, akkor a fuggosegi fa jo, es behuzza ami kell meg hozza
mondjuk azt nem nagyon lehet elkerulni, hogy egybillio masik, teljesen felesleges csomagot is felrakjon (kiveve ha tudod serobol hogy mi kell es mi nem, de akkor mar hasznalhatsz slackware-t is :D)

nemreg szoptam kicsit Slacki alatt, felraktam a kde 4.2-t meg az lxde-t felig, de valami nem volt jo, csomoszor fagyott az X meg a billentyuzet sem ugy mukodott ahogy kellett volna
beneztem a /var/log/packages-be, az egesz X alig all par csomagbol, nem volt nehez megtalalni hogy melyiket kell ujrarakni, azota tokeletesen mukodik

debianon buffer overflowt nyomott volna a less a listatol, ha rakeresek az xorgra :D

de ez meg nem magyarazza, hogy miert ezt teszi fel, miert nem egy aktualis, valoban jol hasznalhato verziot
azert mert az 1M-val kisebb?
vagy mert "majd mi megmutatjuk milyen hardcore faszagyerekek vagyunk"?

aki vimet hasznal, az nyilvan szeretne minel ujabbat, minel tobb funkcioval felvertezettet hasznalni, aki nem, annak meg ugysem kell...

ugyanezt tudom elmondani beidezett "teljes kompatibilitas" elvre, ertem hogy mit mondanak, csak azt nem hogy miert?

ez olyan mintha firefox 1.0 lenne a default browser (jo tudom, debianban nincs firefox, iceweasel van, mind1), mert aki firefoxot keres annak jo az is, aki akkora rajongo meg majd ugyis felrakja a harmast...

Ez megmagyarázza?

Nvi is intended as a "bug-for-bug compatible" clone of the original BSD vi editor. As such, it doesn't have a lot of snazzy features as do some of the other vi clones such as elvis and vim. However, if all you want is vi, this is the one to get.

--
Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.uni.cc

van egy rakas debian-specifikus hulyesege
ha ismered a Slackware-t, ismered a Linuxot!

Tulajdonképpen ez igaz. A Slackware megőrzi a csomagot olyannak, amilyennek a fejlesztők megálmodták, a Debian pedig a saját képére csiszolja. Így tényleg a Slackware-rel általános ismereteket kapsz, viszont 100 csomag a Slackwareben nyolcféle logikát követ, a Debianban pedig csak egyfélét, így ha egyszer kiismerted magad, akkor utána már nem érnek meglepetések.

És elfelejtettem feljebb is mondani, hogy a Slackware néha már túl konzervatív. Hogy csak egy egyszerű példát mondjak: HAL alapú automountolás Debian Sarge-ban már volt, másik oldalon viszont csak a Slackware 12.0-ban jelent meg.

( efbijn | 2009. 01. 31., szo – 20:29 )

+1

Bár most jelenleg OpenSolarist hajtok de nem sokáig. :-)

OpenSuset próbáltam, 11.1. Nagy rakás ... kiscsillió repot kellett összevadászni, első induláskor szevasz-tavasz kifagyott (boot során), Dolphin néha merevre fagy (fél perc után magához tér), repoból leszedett unrar, nem tömöriti ki a teljes rar állományt (lehet az ARK hibája), a Kaffein egy vicc. OpenSuse 10.3-at használtam régen, szép volt jó volt, de 11.1 nagyon elkedvtelenített.

Mandrivát nagy reményekkel telepítettem mert nagyon bevált laptopon. Kapásból szétkufircolta az install a particiós táblákat, testdiskkel kellett újraéleszteni. Az installer formázás után újra akart indulni, a telepítő egyik induláskor azt mondta, hogy ext3 a partició, máskor meg, hogy tök üres. Tudom, nem biztos, hogy a disztró hibája, de elvette a kedvem.

Fedora discet is bedugtam, ott meg közölte, hogy nincs egy particióm se.

Arch Linux meg folyton elküldött telepítéskor egy kedves 404-el. Aztán találtam egy működő servert, felvarázsoltam, de engem nem varázsolt el. :-)

Ubuntut legutoljára (hoszabban) talán a 05.4-eset próbáltam, akkor az volt a véleményem, hogy oké akkor ez most egy Debian? :-)

Slackware számomra borzasztó volt. Nem is használtam sokáig igaz, szóval tessék a köveket visszarakni a földre. :-)

FreeBSD-vel játszottam, ports-al voltak gondjaim. NFS korlátozottságai miatt hagytam az egészet.

@@
"You can hide a semi truck in 300 lines of C."
OpenSolaris 2008.11
Debian Lenny 2.6.27.6

( BaT | 2009. 02. 01., v – 00:18 )

Ubuntu, Frugalware és Arch Linux: Ezekkel mi volt a baj? Komolyan érdekel, meg szerintem a fejlesztőket is. :)

( akion | 2009. 02. 01., v – 00:29 )

"A Debian a minőség, átláthatóság (felhasználói oldalról tekintve), megbízhatóság és kiszámíthatóság szinonimája."

Annak ellenére, hogy sose használtam semmi más disztribúciót a debianon kívül, erre csak egy dolgot tudok mondani:

Lóf*szt.

------------------------------------
|^^^^^^^^^^^^^^^^^| ||
|...BEER TRUCK..........| ||'|";, ___.
|_..._..._______===|=||_|__|......, ] -
"(@)'(@)"""**|(@)(@)*** **''(@)

+1 a slackware-re. Meg 97-ben tettem fel az elsot, es azota is azt hasznalom (ujabb gepen ujabb verziojat). Nem mondom, az eltelt ido elonyere valt, szoval 1-2 feature azert tenyleg jol jon.

Ami a debiant illeti, nem kedvencem. Hogy csak 1-2 okot nevezzek meg: oskori csomagok (ill. verziok), es a szornyu exim mailer...

SPAMtelenul - POP3 spamszuro szolgaltatas

( evone | 2009. 02. 01., v – 12:37 )

en valahogy nem birok leszokni a gentoorol. :) ugy latszik mindekinek megvan a maga distroja

( zdesigner | 2009. 02. 01., v – 13:11 )

Arch Linuxszal mi volt a gond - jó, nincsenek USE flagek, de ebbe én pl. nem halok bele? Nekem eddig semmi bajom vele. Milyen negatívumra számítsak a későbbiekben? Fel lehet rá készülni?

Nekem a Debian - és a legtöbb másik diszró - a kiadási ciklusa miatt nem jön be, az Arch így kivétel (rolling release). Az általad említett Debian minőséggel én nem mindig értek egyet. :) Ráadásul több programot kiherélnek, sokmindent patchelnek, vannak feleslegesen egyedi megoldásaik. A stable ág meg régi, a testing sem elég friss - freeze-kor meg ugye le van ejtve -, az unstable meg tényleg nem stabil.

Az elmúlt egy hónapban mióta Arch Linuxot használok 3 durva hibába botlottam vele. A tavaly tavasz óta használt Debian testingen ugyanez a szám 0.

A hibák:

  1. K3b-vel egyszerűen nem megy a CD-írás. Írás megkezdése helyett hosszú percekig vár, majd közli velem, hogy ez nem fog menni.
  2. Valószínűleg valamelyik mplayer frissítés miatt egyik napról a másikra az SMPlayer nem ismerte fel az MPlayer verzióját, és így nem működik.
  3. Egyszerűen feltelepítettem az Ekigát, de amikor el akarom indítani, segmentation faultot dob.

Ráadásul a fájlrendszer szerkezete elég gány. Egy rakás cuccot az /opt-ba pakol. Fura list-c és list-l fájlok jelennek meg a gyökérkönyvtárban.

De ami a legfontosabb: Most hogy ismét LFS-t építek, ismét rájöttem, hogy utálom a GNU/Linuxot. És amint legfelül írtam, egyedül a Debian Policy biztosította rendezettség tudja velem elfeledtetni, hogy GNU/Linuxot használok. Tehát amíg nem lesz BSD, addig Debian.

Nekem a k3b azt írja ki egy ilyen visszaszámlálós, feugró-eltűnő ablakban, hogy "Rendszerproblémák - A rendszer beállításai rendben vannak." Az írás szerencsére megy gond nélkül. :)
Szerencsére engem a többi sem érint (sima mplayert használok és kerülök a gtk-s szemetet). :) A gyökérben meg hál' istennek nincs semmi szemét, de amúgy ez érdekes, hm...

Igen, gyakori érvek ezek a Debian ellen. Mivel testinget használok, ezért nincs gondom a frissességgel. Mivel csak pár hét különbség van a testing és az unstable között, így könnyedén telepíthetek csomagokat unstable-ből vagy experimentalból, ha úgy gondolom, nem kell fél rendszer frissíteni, mint ahogy az stable esetén kellene.

Amikor előző alkalommal próbáltam az Archot, akkor engem éppen a patchelés hiánya zavart, mivel az upstream ppp-ben nincs benne a nagyon hasznos replacedefaultroute opció, úgy hogy nekem kellett kézzel patchelni és újraforgatni az Archos ppp-t.

A kiherélés meg egyedül a multimédiás dolgoknál zavaró tényleg. Arra meg ott a www.debian-multimedia.org, ahol Debian minőségű, de teljes értékű ffmpeg-t, mplayert, flashplayert, stb. lehet kapni.