Identi.ca mánia

Mostanában teljesen rákaptam az identi.ca-ra. Pedig sokáig meglehetősen bizalmatlanul és gyanakodva tekintettem az olyan microblogging oldalakra, mint a Twitter, és nem értettem, mi ebben a jó: maximum 140 karakternyi bejegyzések, még egy sms is hosszabb ennél...

Aztán ahogy elkezdtem használni, rájöttem: Ha az ember talál egy érdekes linket, pillanatok alatt meg tudja osztani másokkal, ha valami hirtelen eszébe jut, gyorsan le tudja írni, és mások gondolatait is ugyanilyen gyorsan át tudja tekinteni. Ha blogbejegyzést írok, akkor késztetést érzek, hogy legyen egy szép bevezető, tárgyalás és befejezés, ne 2 sorban tudjuk le (mert hogy néz az ki), legyen annak a szövegnek teste. Néha pedig tényleg csak arról akar írni az ember, hogy talált egy érdekes cikket, és olvassátok el, vagy hogy éppen wasabis szárított zöldborsót ropogtat. Na, az Identi.ca erre való.