"Kérlek adjátok hozzá a ZFS támogatást (GPL forrásból)"

A $title-ben olvasható kérés Fred . levelében "hangzott el" az LKML-en a napokban. Fred megjegyzete, hogy korábban nem volt lehetséges a ZFS támogatás hozzáadása a Linux kernelhez, mert a ZFS forrását CDDL alatt terjeszti a Sun, míg a Linux kernel GPLv2 alatt licencelődik. Fred szerint azonban azzal, hogy a Sun GPLv2 alatt adta hozzá a Grub-hoz a ZFS támogatást, nincs akadálya annak, hogy bekerüljön a kernelbe.

H. Peter Anvin szerint a hozzájárulás csak egy nagyon minimális, read-only implementáció. Jeff Garzik véleménye az, hogy inkább a btrfs-sel kellene foglalkozni, mint a ZFS-sel. Christoph Hellwig úgy gondolja, hogy nem lenne haszontalan egy read-only ZFS implementáció sem, ezért felajánlotta, hogy mentorálja Fred-et, ha ő vállalkozik az implementálásra. Kevin Winchester jelezte, hogy ha Fred-et nem érdekelné a munka, akkor szívesen megpróbálkozna az implementációval Christoph felügyelete mellett. Alan Cox felhívta a figyelmet arra, hogy a ZFS több okból is ingoványos talaj, szabadalmi szempontból "toxikus" (utalva a NetApp vs. Sun perre), így jelen pillanatban mindkét féltől jóváhagyásra lenne szükség a munka elkezdéséhez.

A thread itt.

Hozzászólások

Különben meg minek a ZFS? :-)

"a ZFS több okból is ingoványos talaj, szabadalmi szempontból"
A CDDL pont ez ellen véd, nem?
"no video codec le a win32vel", de "Gentoohoz lehet meg tul fiatal vagy"

"Jeff Garzik véleménye az, hogy inkább a btrfs-sel kellene foglalkozni, mint a ZFS-sel."

Mondjuk mindkettővel?

-- "Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!" - Cromwell --
-- Sayusi Ando - http://sayusi.hu --

ez a ZFS4Linux lemez úgy tűnik örökzöld lesz, és sosem jár le.
ha valakinek ez az életcélja, adja hozzá maga. adott a linux kernel forráskódja, adott a zfs kód.

"a ZFS több okból is ingoványos talaj, szabadalmi szempontból "toxikus""
Igazán csinálhatnának egy külön "butított kernel jenki cégeknek" verziót. Amúgy nem sért szabadalmat: Európában nincsenek szoftverszabadalmak, hehh...

egyszer voltam besegito fejlesztoje egy osoreg news (nntp) szervernek. A korabbi (ingyenes, not-for-profit, forrast kapsz, ne terjesztd tovabb) licenciat lecsereltek GPLv2 -re, mert szukseg volt egy MD5 summara a protokol bovitese miatt, es konkretan senkinek nem volt kedve megirni, tehat vettek egy implementaciot, 488 sort, ami GPLv2 volt, es miatta megvaltoztattak a maradek 68628 sor licenciajat.
Nagyjabol ez a gpl, egy kokemeny enforszer. Amit egyszer (projectet, forrast) megragadott, azt nem engedi. A gpl alatt publikalt forrasmennyiseg kotelezoszeruen monoton no.

lehet szeretni, lehet nem szeretni, a szabadsagrol elvi vitakat tartani, mindegy ez. A szabad szoftverek fele (vagy tobb) gpl, Lathatoan mas licenszek is a gpl-re hajaznak.

Nem mondom, hogy nincs mas lehetoseg, mert van, es lesz is. Mindig lesz bsd jellegu licencia, mindig lesz ceghez kotott licencia a szabad vilagban, ezek el is fernek egymas mellett.

A SUN menekul. Kenyszerbol innoval, iszonyu kemeny a harc a linux es a solaris kozott. Szerintem latom a veget ;)
kozvetlenul a HP-UX bedolese utan jon a solaris. (egy oprendszert halottnak tekinthetunk, ha telepitett rendszerek szama stagnal legalabb 3 evig. ) A SUN ugy gondolja, hogy muszaj neki lelkes szakembereket felsorakoztatnia a rendszere melle. Muszaj neki, szerintem is. A hazi hasznalatra ingyenes oprendszer nem volt eleg. A teljesen ingyenes oprendszer nem volt eleg. Most a szabad (nyilt) verzioval kiserletezik. Merre tovabb? az oprendszer halala elott meg sok mozgastere van a SUN-nak, nagy es komoly ceg az. Pl lehet, hogy az opensolaris kepes elegendo communityt maga kore gyujtenie (itt most elit kernelprogramozokrol is szo van, nem csak lelkendezo felhasznalokrol) es okkor okes. Lehet, hogy lesz deban/gnu solaris, es nepszeru is lesz. 10 ev tavlataban valoszinubbnek tartom, hogy a vallalat legjobb, es ertekes otletei atmentesre kerulnek a linuxba (ehez ki kell adni gpl alatt, kezdik, lasd a java gplv3 probalkozasat) es az opensolaris egy 'just an another linux distro' lesz, mondjuk egy piackepes valami.

Mirol van szo?
openbsd total (aktiv/semi-aktiv) programozok szama: 70 ( http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_OpenBSD_developers)
solaris kernel aktiv programnozok szama: 560 (sun alkalmazottak: 34440, es az allasajanlatokban megneztem mennyi a kernelprogramozok aranya az ossza ajanlathoz kepest, ezzel az arannyal becsultem az ossz foglalkoztatottakbol)
linux kernel aktiv programozok szama: 741 (http://lwn.net/Articles/222773/)
a free kernelek fejlesztoi elhivatottak+reszmunkaidosek, a solarise fizetettek+teljes munkaidosek. Nem folyok bele, hogy ki a hatekonyabb.

na, eleg lesz ennyi flamebaitnak ;)

ANU-NEWS was originally distributed under the license terms
found in the file LICENSE_GHUSTON.TXT. Due to incorporating some
GNU code (namely the MD5 module) into ANU-NEWS, this license
may conflict with the GNU GENERAL PUBLIC LICENSE, so Geoff Huston
has agreed to allow ANU-NEWS to be covered by the GNU GPL
(file LICENSE_GNUGPL.TXT) unless you find it too restrictive,
in which case you may apply the original license terms.

The module MD5 is covered only by the GNU GPL.

régebben még mindenki többet programozott és kevesebbet jogászkodott. az unless you find it too restrictive rész a legviccesebb, ami így megfogalmazva eléggé vicc kategória. mellesleg a saját serverén mindenki legálisan azt csinál amit csak akar.
meg a creditet is elfelejtették megadni pár fejlesztőjüknek. :)

szukseg volt egy MD5 summara a protokol bovitese miatt, es konkretan senkinek nem volt kedve megirni, tehat vettek egy implementaciot, 488 sort, ami GPLv2 volt, es miatta megvaltoztattak a maradek 68628 sor licenciajat.

Ez tényleg vicces. Mert az MD5 algoritmusa az, amely aztán végképp elérhető szinte az összes létező licenc alatt, BSD-től az Apache-on át, akár a Public Domain-ig...

Ha az OpenBSD-sek 70 emberrel fejlesztenek egy teljes OS-t, számomra hatékonyabbnak tűnnek, mint a többiek. Persze nem hiszem, hogy a Solaris (kernel) fejlesztését 560 ember végzi. Ahogy persze azt sem tudhatod biztosan, hogy a Solaris esetében teljes munkaidősek-e, én azért hallottam már olyanról, aki nem csak kernelfejlesztéssel foglalkozik. (ergo a te szempontodból nem teljes munkaidős).

A Linux esetében pont a te cikkedből derül ki, hogy a fejlesztők nagy része (7,7%, illetve 11% biztosan nem, 25 és 19% ismeretlen, azaz még fizetett is lehet) pénzért dolgozik (amitől persze lehet részmunkaidős, de itt valószínűleg úgysem az számít, hogy napi fix 8 órában ezen dolgozik-e, vagy csak napi 12-ben, de részmunkaidős).

Összehasonlítva a Solarist (amely szintén nem csak egy kernel) a Linuxszal nekem megint csak az jön ki, hogy utóbbi bár rendkívül gyorsan változik, azért még mindig sok dolgot nélkülöz, amit az előbbi már régóta tud. Ennek pedig az lehet a magyarázata, hogy sokkal több a bitfaragás (nyolcvanadik fájlrendszer, meglévő kód folyamatos hackelése), mint az érdemi munka, vagy nincs is senkinek szüksége ezekre.

csak ugy eszembejutott errol, nem valasz vagy vita, hogy
Egy rendes bazar-jellegu nyilt fejlesztesnel a fejlesztest motivalo felhasznaloi letszam megegyezik a fejlesztok letszamaval; magyaran ezek a fejlesztesek akkor is folytatodnak, ha baromira senki mas nem hasznalja a cuccot, csak a fejlesztok.
Azert egy tradicionalis zart piaci termeknel nincs ez igy ;-)
A linux kernel eseteben kiemelkedo a teljes munkaidos fizetett hackerek szama, redhattol oracle-n keresztul az ibm-ig; ezek az emberek (a sajat emberismeretem szerint) mindenkeppen linuxot hackelnenek, csak ha nem kapnanak erte fizetest, akor kevesebb idejuk maradna a linux hackelesre.

A sorok szamat osszehasonlitani ugyanannyira torz, mint az emberek szamat osszehasonlitani. Tudom.
(Tanitasi es projektvezetoi tapasztalatom alapjan) ugy velem, hogy a programozassal foglalkozok legalabb 1/3 -a egesz eleteben folyamatosan es allandoan hibat termel. Egy sor ertekes kodjuk nincs. van egy massziv reteg, akinel mindegy, hogy programozik-e vagy sem. (nem viszi elore a projektet). ez a ket reteg picit tobb, mint az osszes programozo fele. A maradek fele termeli e programokat, illetve ezen maradek fel felso 20%-a javitja ki a also 50% altal okozott hibakat. (oldja meg helyettuk a problemat), a sajat munkajuk mellett. Eric S. Raymond azt irja, hogy latott mar 100 szoros (10000%) hatekonysag kulonbseget programozok kozott (nyilvan olyanok kozott a hol a rosszabbik nem 0, vagy nem negativ). Egyik kedves baratom konkretan 10-szer gyorsabban programozik, mint en. (nem sorok szamaban, hanem azonos feladat megoldasi idejeben). En linux rendszereket nagyjabol 10-szer lassabban menedzselek, mint egy atlag egyszemelyes kenyszerBT a budapesti linux piacon. Ezt is tudom.

a rendesen beindult free projektek fejlesztoi extrem motivaltak, a kozosseg motivalja be oket nagyon, es raadasul a felkapott projekteknel (a linux kernel igazan az, nem?) igen kemeny szelekcios kriterium is van, egy 'banomisen' programozo nem lesz elismert kernelhacker. A mozilla projectet hiaba hoztak ki szabadnak, amig el nem indult korulotte az aktiv pezsges, olyan "mindjart meghal" -nak nezett ki. Most meg nezd meg a firefoxot hol tart.
Ettol fel/tart, ebben remenykedik a sun is. Az oracle tamogatja (munkaberel) a linux IO alrendszer teruletet. Igencsak felo (a sun iranyabol), hogy egyszercsak az oracle enterprise linux + oracle rdbms azonos vason 2x nagyobb tranzakcioszamra kepes, mint a solaris = oracle rdbms. Valaszlepeskent beruhazott a mysql-be, logikus volt, egyenlore nincs oracle rdbms kapacitasu es komplexitasu free alternativa, de ha a postgre/mysql fejlesztokon mulik, egyszercsak lesz. Esigytovabb.

"Valaszlepeskent beruhazott a mysql-be, logikus volt, egyenlore nincs oracle rdbms kapacitasu es komplexitasu free alternativa, de ha a postgre/mysql fejlesztokon mulik, egyszercsak lesz."

ezt te sem gondoltad komolyan

"alapveto dolgok hianyoznak ebbol, gyerekek
ez, ez nem nagyon jo"

http://www.youtube.com/watch?v=2dbzQNl1HrA

#toy like ppl make me boy like