Életem apró örömei I-III

I
Iskolanapokon a szervező osztály karaoke-versenyt is akart. Kértek is hozzá projektort, csak számítógépről feledkeztek meg. Engem megkértek, hogy dobjam össze nekik. Ugyan ilyet még nem csináltam, de ahhoz képest kiválóan sikerült. Fél egykor kaptam meg a projektort, egyre kellett puccba vágnom. Gép sehol. Levittem a sajátomat, arra rákötöttünk. GYerekek kérdezik: XP? Mondom nem, UHU. Az milyen windows? Mondom Linux. Első reakció: Akkor nem fog lefagyni. Csináltam nekik saját usert, arról minden mehetett. Felület XFCE. Jól boldogultak vele, kb két perc alatt beleszoktak. Megjegyezném, eddig Linuxról maximum olvastak. Fel is mentem a kezem alá rendelt szerencsétlenekhez, segítettem, rendezkedtem. Egyszercsak, úgy négy óra magasságában rémült ordítozás: Tessék jönni, gond van! Nem adja ki a DVD-t! Hihi, vadul nyomkodták a kiadógombot... Elmondtam gond okát, megoldását, le volt tudva. Tanulság: megrögzött winbuzi is tudja használni a Linuxot, ha akarja. (JA, amúgy másodikak lettek a gyerekek.)