Magyar webshopok Paypallal

Arra gondoltam talán érdemes lenne összeszedni azon magyar webshopokat, akik a hagyományos utánvétel, bankkártyás fizetés (esetleg előre utalás) mellet, Paypalon keresztüli fizetést is elfogadnak. Természetesen nem csak IT témában, akármilyen webáruház szóba jöhet. Tisztában vagyok vele, hogy ez reklám is egyben (nem is rossz), kérdés megér-e ennyit a népszerűsítés (ha nem, akkor úgyis elhal a topic).

Kezdeném a sort: vitaminkirály
Ma (2008.02.17.) rendeltem tőlük, az utánvét mellett volt Paypal is, természetesen azt választottam, számomra ez az első magyar webshop, akik implementálták ezt a lehetőséget. Minden pontosan ugyanúgy zajlott, mintha egy külföldi oldalon vásároltam volna Paypal segítségével, gyors, gördülékeny és egyértelmű.

Ti találkoztatok hasonló honi webáruházzal?

Hozzászólások

Hi!

Épp nemrég került szóba egy ügyfelemnél, hogy paypalos fizetést hogyan lehet betenni az oldalaiba. 3 webáruházat is üzemeltet. Úgy látom most már nem kérdés, hogy igen, lesz ilyen fizetési lehetőség :)

Én több problémát is látok.

1) Felmerül a kérdés, hogy mi a státusza ennek a paypal-izének, tehát kiállítod a vásárlónak a számlát, mint bankkártyás fizetés (ugye? hisz nem kp, nem átutalás), de a pénzt majd egy olyan helyről kapod összesítve, ami nem bank, egy nagyon aranyos html táblázaton kívül másfajta igazolást nem tud számodra (ill. az APEH számára) prezentálni. _Lehet_, hogy tőlünk nyugatra ez tisztázott, nálunk nem.

2) Lehet, hogy kényelmes használni ezeket a dolgokat, de üzletelni ezekkel a cégekkel borzalmas. Az Adwords (akiknek nem kevés pénzt fizetünk) minden hónapban hibás azonosítóval terheli be az összeget, pontosabban a foglalás és a terhelés két külön azonosítóval érkezik, így gyk. a foglalás hetekig tartásban marad, ha meg épp nincs akkora összeg a kártyaszámlán a terhelés idején, akkor rögtön lekapcsolják a hirdetéseinket. Beszélni a céggel nem lehet (éljen a webkettő!), szerintük a probléma nem létezik, a bank szerint igen, minden egyes esetnél kvázi hivatalból indul az eljárás bankkártyával való visszaélés miatt, a google-t nem érdekli. Ilyen előzmények után meggondolnám, hogy a nem sokkal jobb hírnevű paypal-ra mit bízok.

3) Közeli ismerőseim egy népszerűvé vált terméküket paypal-on keresztül árulták. Miután 1, azaz 1 db "szerintük gyanús" vásárló (részletek nuku) miatt hónapokig tartottak vissza több tízezer dollárt, és őket is bűnözőknt kezelték, átmentek máshova. (Ilyet magyar bank nem csinál meg veled, legyen akármennyire is ronda a bankkártyás felület weblapja.)

4) Az amerikaiak, ha lehet, szívesebben fizetnek másképp, mert rossz híre van. Túl sok esetben kell válaszolniuk kérdésekre, pl. hogy létező személyek és tényleg ők azok. Mert a Paypal szinte semmi kockázatot nem vállal, ahhoz képest viszont magasak a tranzakciós díjak.

Az APEH erre nincs felkeszulve, ok azt sem tudjak mi az a Paypal. Valo igaz, hogy nem tisztazott. De ha a penzt te a belso PPal egyenlegedrol visszatoltod a ceges folyoszamlara ugy, hogy a kiallitott szamlak ellenertekevel megegyezo osszeg jojjon at, (szerintem*) olyan nagy baj nem lehet.

* mondom mint laikus, adozasi dolgokhoz nem erto egyen

A tobbi pontodra nem tudok mit reagalni, en a PPalt idaig csak mint vasarlo vettem igenybe, igy az eg vilagon semmi bajom nem volt veluk. A 3. pontrol irnal bovebben? Ki szerint volt gyanus es micsoda?

Tehát kirakták a terméküket (egy szoftvert), paypal-lal lehetett megvásárolni. A termék sikeres lett, sokan megvették, csak épp a pénzüket nem kaphatták meg, mert a paypal szerint volt egy "szerintük gyanús" tranzakció, tehát valaki a szoftvert elképzelhető, hogy lopott vagy egyéb módon problémás kártyával vette meg. Mivel erről továbbiakat nem közöltek, ezért lehet, hogy kamu az egész. (Ilyet a skype már eljátszott velünk) Ilyet magyar bank nem csinál, ha rendszeresen lopott kártyával vásárolnak nálad, akkor elképzelhető, hogy majd kitalálnak valamit (mint pl. anno a török ékszerárusok), de olyan nincs, hogy a jogos pénzed nem kapod meg. Ha van is, akkor is egyszerűbb velük ügyet intézni, mint egy olyan céggel, akinek csak egy weblapja van. De azt még a webkettőben, meg európai jogban, világbékében hívő embereknek is be kell látni, hogy _ha_ vita van, még mindig nagyságrendekkel olcsóbb egy ügyvéd, ha egy magyar céggel támad vita, mint ha a Paypallal. A PSZÁF és a rendőrség is közelebb van.

Szerinted olyan nagy baj nem lehet, talán szerintem se, de ez elég kevés ahhoz, hogy paypal-ra tegyem a webshopom forgalmát. Tekintve, hogy a magyar webshopok 1-2 kivételtől eltekintve nem csinálnak olyan nagyon nagy forgalmat, jellemzően offline értékesítésből sokkal több jön be, szerintem kevesen fogják megriskezni, amíg nincs erre apeh-álláspont, bevett gyakorlat, stb.

Koszi, igy mar ertem. Vilagos amit irsz, s egyertelmu, hogy egy magyar bankkal sokkal konnyebb egyeztetned barmit, es hajlamosabbak az egyuttmukodesre is.

A magyar webshopok egyertelmuen nem fogjak pp-ra tenni a forgalmukat, de szerintem nem azert, mert nincs ra jogi szabalyozas, hanem mert Mo-n a teljes kockaallomany (parezer ember) egy kis resze ismeri csak annyira, hogy ezen keresztul vasaroljon.

Egyebkent kivancsiva tettel, szerinted melyik az az 1-2 magyar webshop, akiknek van akkora forgalma?

A vásárló azon vásárol, ami van, ha kizárólag paypal van, akkor azon fog vásárolni, a webshop tulaj pedig ugyanannyira nem ért az OTP-s felülethez se, mint a paypalhoz.

Nekem vannak ügyfeleim, akik látogatottság alapján biztos, hogy nagy forgalmat csinálnak, forintra sajnos nem tudom, hogy mennyit, a cégünk egyik fő tevékenysége, hogy infrastruktúrát adunk a weboldalak alá, ha 1.0-ás módszerekkel (pc, pistike, stb) már nem bírja a látogatókat, és ezeket az ügyfeleket folyamatosan hallom panaszkodni a magas OTP-s, IEB-s tranzakciós díjakra, nekik az a pár százalék nagyon sok, 10% haszonkulcsnál majdnem a fele, simán átmennének a paypal-hoz, ha (1) működne, (2) lenne szabályozás, (3) meg lehetne bennük bízni.

A vásárló azon vásárol, ami van

Ezzel nem feltetlen ertek egyet. Ha a vasarlo nem tud valami nalunk elterjedt uton-modon fizetni, akkor tovabb fog allni, keres mas webshopot. Azert a legtobb termekre tobb webaruhaz letezik nalunk. Szerintem eleg keves az olyan product, amit csak egy helyen tudsz megvenni. (En most termekekre gondolok, nem egy szoftverre pl.)

a webshop tulaj pedig ugyanannyira nem ért az OTP-s felülethez se, mint a paypalhoz.

Megkozkaztatom, hogy nem neki kell erteni hozza, hanem a programozoknak, akik osszeallitjak a lehetosegekek, es lekodoljak. A tulaj csak annyit fog latni, hogy innen is onnan is jon be penz. Ot ez szerintem tovabb nem izgatja. Hogy ez konyvelesi szempontbol hogyan megy, az legyen a konyvelo problemaja.

nekik az a pár százalék nagyon sok

Epp te mondtad korabban, hogy a Paypalnak is magasak a tranzakcios dijai (es ez tenyleg igy is van). Utolso emlekeim szerint (reg' neztem mar) havi forgalomtol fugg, de a legrosszabb ertek 3,5% korul van. 3% korul adnak a bankok is, pontos adatot nem tudok.

Amugy te ugy gondolod, hogy egy nepszeru magyar webshopban, ha felkinalnak elore utalast, utanvetet, bankkartyas fizetest es Paypalt, akkor azon a parszaz kockan kivul lesz meg mas is, aki inkabb ezt valasztja? (Most csak mit vasarloi oldalt mondom, oket nem erinti a korabban hozott peldad a fogado oldali problemakkal.) Szerintem az a magyar webshop, aki nem kinal legalabb utanvetelt (ill. szolgaltatas vasarlasanal bankkartyas fizetest), elashatja magat. Hacsak nem kifejzetten a netezok azon nagyon kicsi szeletet celozza meg, akik nem csak hogy tudjak mi az a Paypal, de meg hasznalni is tudjak.

Nos,

ez kicsit (sokkal) árnyaltabb azért ennél.

1., Nem a könyvelő problémája, hanem az ügyvezetőé/tulajdonosé. A könyvelő könyvel, azonban a felelősség az üv-é, a veszteség a tulajdonosé. Ráadásul az APEH rendkívül visszafogottan segítkezik bármiféle kérdés, probléma megoldásában, homályos jogszabály értelmezésében, ugyanakkor az APEH állásfoglalásai _nem_kötik_ az APEH-t, és egyáltalán nem remeg a keze a hajmeresztő bírságok kiszabása során.

2. A 3-5 %-os banki/pp jutalék költség rendkívül magas, annál is inkább, mert az eladáson realizálható adózatlan nyereség 3-10 % a legtöbb esetben. Mivel a kiszállítás költségei is magasak, és azt, vagy annak egy részét is kénytelen vagy átvállalni a vevőtől, továbbá az átutalásos fizetés során felmerülő többletköltségetnem terhelheted rá a vevőre, így függetlenül attól, hogy mit írnak a web-es értékesítéssel nem foglalkozó (online-)újságok, egyáltalán nem úgy tűnik, hogy a közeli jövőben rohamosan elterjedne a hazai webshopokban a kártyás/pp fizetés, bár az üzemeltetők körében eleinte nagy az érdeklődés, a részletek, feltételek és körülmények ismeretében többségükben kivárási álláspontra helyezkednek. Azon hazai "nagy" webáruházak többsége, ahol könyékig túrkálhatunk a fizetési lehetőségekben, azok szinte kivétel nélkül veszteségesek, mint webáruházak (az offline értékesítés ellensúlyozza ezt). Ennek persze nem a jutalékok mértéke az elsődleges oka, de sok kicsi sokra megy.

3. (és egyben elásási folyamat 1) Egy új ad hoc jobszabály értelmében (áldja meg az Isten a munkájukat féltő minisztériumi fogalmazókat, hogy ilyenek kitalálásával töltik az idejüket), amely szintén igen mértéktartó gyakorlati érzékről tanúskodik, in medias res a webáruházaknak engedélyeztetni kell magukat (ráadásul elképzelhető, hogy illeték ellenében). Aki olvasta az érintett előírást, illetve utána járt a dolognak, az tudja, hogy olyan szinten értelmezhetetlen és minden konkrétumot nélkülöz, hogy a jegyzők is csak a fejüket csóválják - de természetesen, tétovázás nélkül, hatóságként fognak lesújtani azokra a webáruházakra, amelyek ezt a rejtélyes engedélyezési folyamatot kihagyják.

4. (és egyben elásási folyamat 2) A FV (fogyasztóvédelmi) jogszabályok egészen megdöbbentően irreális elvárásokat támasztanak a webáruházakkal szemben, erre vonatkozóan EU akció folyik, milliós nagyságrendű bírságokkal megspékelve. Ilyen pl. a 8 napos elállás joga mely során a webáruháznak elvileg nemcsak a termék árát, de kiszállítás és a banki átutalás költségét is vissza kell térítenie a vevő felé! Három hónapja írtunk hivatalos levelet a NFH felé a gumijogszabály értelmezésének kérdéseiről - a mai napig nem méltattak válaszra sem. Az iparkamara 3 oldalas hablattyának zanzája annyi volt, hogy "érdemes olyan kiszállítót, és pénzintézetet választani, amely elállás esetén visszatéríti a költségeket". Hogyne, persze, hogy érdemes. (Hozzáteszem, ez csak 1 példa, számos más FV probléma is fennáll.) Ezek a helyzetek egyáltalán nem erősítik a hazai webáruház-kultúra fejlődését.

stb, stb.

De ez asszem offtopic.

Amúgy érdekel, hogy az ilyen kérdésekre te mit válaszolnál, ha paypal:

A) bankkártyás fizetésként állítod ki a számlát:
- nincs bankkártya elfogadói szerződésed (van, aki szerint egy FAQ és egy EULA a paypal oldalán az)
- nincs bizonylatod a kártyás fizetésről
- internetes fizetés esetén nem kell offline bizonylat, de havonta/hetente/stb. meg kellene kapnod a banktól összesítve. a paypal nem küld ilyet és online formában sem tesz ilyet elérhetővé.

B) átutalásos számlát állítasz ki:
- a paypal számládat mint folyószámlát kellene kezelned
- a folyószámlánál először is kell egy számlavezető bank
- kell egy számlavezetési szerződés
- a folyószámlát be kell jelenteni az apeh-nek
- ha eltekintünk olyan dolgoktól, mint a bankszámlaszám, akkor is kellene valami állandó azonosító,
de az e-mail cím a paypal-nál nem az, bármikor cserélheted. már ha van bátorságod beírni
egy e-mail címet az apeh számlaszám bejelentő nyomtatványára.
- a paypal-nak is úgy kellene viselkednie, mint egy számlavezető bank, gondolok itt a jutalékok elszámolására, és a kötelező bizonylatok nyújtására..

C) készpénzes számlát állítasz ki:
- tökéletesen működhet, ha pl. egy futárszolgálat gyűjti be a pénzt (a megfelelő tevékenységi körrel) helyetted
- de ehhez bizonylatokat kell átadniuk a pénz begyűjtéséről, összesítve átutalásáról
- a paypal semmi ilyet nem ad

Ertem a problemakat, s korabban irtam, a penzugyi reszekhez nem ertek. Az aru, amit a topicnyito hozzaszolasomban jelolt webshopban vasaroltam, mar megjott, s ok sima atutalasos szamlat allitottak ki. Egy dologra tudok reagalni az A) pontbol:

a paypal nem küld ilyet és online formában sem tesz ilyet elérhetővé.

Lehet, hogy en masra gondolok, de komplett listat ad a Paypal az osszes tranzakciorol. Raadasul olyan reszleteset, amelyet en meg magyar banktol sosem kaptam. Az szentigaz, hogy nem kuldik ki postan, es kulon nyomtathato verziot sem ajanlanak fel. De kinyomtatni ki tudod. Persze, macera elismerem.

Ne erts felre, eszem agaban sincs meggyozni sem teged, sem mast, hogy aruljon Paypalon keresztul, mert jozan fejjel gondolkodva valoban minden felvetett kerdesed jogos, es tenyleg nem jo az APEH-hel ujjat huzni.

A B) pont lehet a nyerő szerintem, paypal aboutban van ilyen:

"PayPal (Europe) S.à r.l. & Cie, S.C.A is duly licenced as a Luxembourg credit institution in the sense of Article 2 of the law of 5 April 1993 on the financial sector as amended and is under the prudential supervision of the Luxembourg supervisory authority, the Commission de Surveillance du Secteur Financier, with registered office in L-1150 Luxembourg. Since the service is limited to E-money, which does not qualify as a deposit or an investment service in the sense of the Law, customers of PayPal are not protected by the Luxembourg deposit guarantee schemes provided by the Association pour la Garantie des Dépôts Luxembourg (AGDL)."

Ezt érdemes megnézni: https://www.paypal.com/hu/cgi-bin/webscr?cmd=p/xcl/rec/reports-products…

Rögtön az első pont a havi kivonat. A tranzakciós díjakról pedig szintén látni mindenfélét a bemutató flash szerint. A bizonylatokat is ki lehet belőlük sajtolni szerintem.

Az apeh-nek pedig siman be kell jelenteni. A bankszámlaszám egy azonosító, az hogy pont számokból áll az egy történelmi így alakult kérdés szerintem. Rögtön az IBAN ugye országkóddal indul. A paypalnak biztosan van adatmegörzési és tárolási kötelezettsége és jól fogják követni a változást is, ha kapirgálnia kell az apeh-nak.

Az APEH erre nincs felkeszulve, ok azt sem tudjak mi az a Paypal.

Igen, ebbe mi is belefutottunk. Elég elkeserítő, bár ebben az országban nem meglepő... Ennek kivédésére volt akitől azt hallottam, hogy a következő módszert használja a PP számláról a pénz lehívásához:

1. kiállít egy számlát a paypal nevére
2. lehívja a pénzt a céges számlájára
3. "iktatja" a paypalnak kiállított számlát.

ezt nem teljesen értem (bár bevallom nem olvastam újra a thread-et).

A Paypal szerintem nem állít ki számlát, pontosabban a "Merchant" nevében állítja ki számlát a vevőnek.
Tehát a vevő,eladó megnevezésén kívűl benne van a teljes összeg (áfával vagy növelt vagy nem - EU adószám esetén) esetleg szállítási díj,
átváltási tarifa.

Elvileg akár a paypal által kiállított számlát is elfogadhatná az Apeh (persze, ha a paypal-től kapja, nem tőlem, hiszen én nyilván nem tudok produkálni folyamatos számlaazonosítót a paypal rendszerből) like e-számla.

A fenti logikát követve akár kiállíthatná a számlát a vevőnek is (persze ilyenkor a befizetési "bizonylatot" ki kéne nyomtatni, ezzel lehet igazolni, h az adott tranzakció befizetője xy@yx.com)

nyilván céges bankkártyára kell lehívni a pénzt (már ha lehívja és nem onnan akarja elkölteni...)

Amit seferbt írt, logikáját tekintve járható. Te amikor lehívod Ppaltól a pénzt céges számlára, úgy jelenik meg a bankkivonatodon, hogy a Ppaltól jött. Ergo te a könyvelésben kiállítasz nekik egy számlát, és már le is van fedve a dolog. Ha te ezután ugyanúgy leadózol, ahogy kell, akkor ebbe csak akkor kötne bele az APEH, ha minden mást rendben találna.

Ez egy fiktív számla, nem valós, nincs valós szolgáltatás/termék mögötte.
No meg ha a paypalnak állít ki számlát, akkor a vevőknek nem?
Vagy kiállít a vevőknek is, csak azt nem könyveli le, hanem csak a paypalnak kiállítottat?
Vagy kiállit a vevőknek is, meg a paypalnak is, könyveli is mindkettőt, és duplán fizet áfá -t, meg duplán adózik?

mivel én, mint vevő a paypal-tól kapok számlát de az eladó van benne.
Ebből gondolom, h uez működik vica-versa, azaz mint eladó, le tudod kérni, melyik tranzakcióknál kik a vevők (ill. gondolom befizetésnél eleve visszaadja a tranzakcióID-t amit a saját rendszerben kapásból párosíthatsz...)

így felfoghatjuk úgy is a befizetést, h a paypal fizette be xy nevében.
azaz csak a vevőnek állít ki számlát.

Nem a paypal állít ki számlát, hanem a paypalnak állítanak ki számlát. Így a könyvelésében a lehívott pénz úgy néz ki, mintha ki lett volna fizetve és be tudjűák rakni a könyvelésbe. Bár ez nekem elég nyakatekerten hangzik, meg fiktív számlázásnak tűnik, így mi inkább nem használunk paypalt. Pedig szeretnénk. De az APEH maximálisan impotens ezen a téren... Egyszer tettem fel kérdés a témában, de a válaszból látszott, hogy fogalmuk nincs arról, hogy egyáltalán miről kérdezek. Hivatkozták a számviteli törvényt, de a könyvelő elmondása szerint abban nem volt szabályozva az, amire én rákérdeztem.

három lehetőség jutott eszembe hirtelen:
- kideríteni, hogy akik már alkalmazzák Mo-on, azok hogy könyvelik
- PayPal-nek érdeke, hogy újabb ügyfeleket szerezzen, ezért talán segítenének megoldani a problémát, ezen kívül megnyitotta a merchant lehetőséget itt, tehát képben is kellene lennie az adójogszabályokban
- nem tudom, hogy a vállalkozóknak van-e valami érdekvédelmi szervezete, esetleg ők próbálhatnának kicsikarni egy állásfoglalást az APEH-től, vagy szükség esetén elérni, hogy létrejöjjön egy új törvény(módosítás)

Már bocs, de melyik országban élsz? :D

- kideríteni, hogy akik már alkalmazzák Mo-on, azok hogy könyvelik

Én épp ezen vagyok könyvelőnek ki lett adva újévi parancsba, hogy menjen utána.

- PayPal-nek érdeke, hogy újabb ügyfeleket szerezzen, ezért talán segítenének megoldani a problémát, ezen kívül megnyitotta a merchant lehetőséget itt, tehát képben is kellene lennie az adójogszabályokban

Egyrészt szerintem túl kis piac vagyunk a PayPal-nak, hogy érdekelje, másrészt meg a magyar adójogszabályokat gyakran az ezzel foglalkozó magyarok (értsd könyvelők és hasonlók) sem tudják követni, nemhogy egy külföldi cég.

- nem tudom, hogy a vállalkozóknak van-e valami érdekvédelmi szervezete, esetleg ők próbálhatnának kicsikarni egy állásfoglalást az APEH-től, vagy szükség esetén elérni, hogy létrejöjjön egy új törvény(módosítás)

APEH-nél elérni bármit? Na ezen jót röhögtem. Az is többéves történet volt, mire valahogy lett az ABEV-ből nem windows-os verzió. Pedig az csak egy program.... Hogy csikarsz ki egy szervezetből állásfoglalást valamiről, amiről olyan szinten nincs fogalmuk, hogy az egyszerűen döbbenet. APEH-nál az internet és az ahhoz kapcsolódó dolgok egy szép nagy fekete lyuk. Dolgozik ott ismerős. Amiket néha mesél IT-hez kapcsolódóan az félelmetes. Én egyszer valami internethez kapcsolódó dolgot próbáltam megkérdezni. persze a 30. napon jött válasz. De egy olyan válasz, hogy ha nem elektronikusan jött volna, akkor használhattam volna eü papírnak...

szerk: Lejjebb linkeltek egy cikket, nekem laikusként jónak tűnik.

Tenyleg, van tudomasotok arrol, hogy letezik a Paypalhoz hasonlo micropay fizetesi lehetoseg teljes magyar hatterrel? Tehat magyar fejlesztokkel, a honi lehetosegekhez igazitva?

Az Abaqoos igénybevétele elektronikus banki szolgáltatáshoz kapcsolódik, melyet jelenleg az OTP Bank Nyrt. OTPdirekt szerződéssel rendelkező lakossági ügyfelei vehetnek igénybe.

Hmm, hat ez magyarnak epp magyar, de OTP-only szolgaltatas. Ezert nyissak egy szamlat ott, tartsak rajta penzt azert, hogy 16 darab honlapon tudjak vele fizetni? :) A forgalmi jutalekokrol meg nem talaltam semmilyen leirast.

Banki jutalékot kizárólag akkor számol fel neked az Abaqoos kibocsátó bankod, ha pénzt kapsz Abaqooson keresztül más Abaqoos felhasználóktól.

Uhh-ehh, ez meg mar a no comment kategoria...

En aztmondom, hogy azon kivul, hogy utanvetelt nemlehet kartyaval fizetni, belfoldon felesleges a paypal. Ugye van utanvetel, aminek ha semmi mas, de egyetlen elonye hogy a posta nem nyulja le mert csengetni kell.

A topiknyitás óta eltelt közel két év alatt mennyiben változott a helyzet? Van már reális alternatívája a PayPal-nek Magyarországon? Továbbra is előfordulnak gondok vele?

Mit ajánlanátok 2010-ben online szolgáltatás fizetéséhez átlag magyar célpiacot feltételezve? (nem informatikusok)

Hehe, tényleg majdnem két év eltelt azóta, hogy megnyitottam a topicot. Az utolsó kérdeseddel kezdeném, ahogy én látom.

Nem informatikusok körében a Paypal gyakorlatilag ismeretlen, az infósok között is igen nagy százalékban vannak olyanok, akik bár ismerik a szolgáltatást, mereven elzárkóznak előle. Szerintem Magyarországon ma szolgáltatások értékesítésénél a hagyományos utak vannak: előre utalás, bankkártya, emelt díjas SMS/hívás (magam is meglepődtem rajta, de az átlagember használja ezt a módozatot, az már egy sajnálatos tény, hogy a fizetett összegből mennyit nyúl le a provider). Nyilván utóbbi csak kisebb értéknél jöhet számításba. Érdemes szétnézni köztes mikrofizetési szolgáltatók között is (pl. izzypay), mert bár igaz, hogy így még az ő jutalékuk is levonásra kerül, de be tudnak fogadni olyan érdekességeket is, mint Barangoló kártyával fizetés, Netkártya stb.

Itthon a Paypal alternatívája az OTP-féle Abaqoos lehetne, de ezt még annyian sem ismerik, mint a Paypalt, és ha jól tudom elég erősen kötődik az OTP-hez.

A Google-féle Checkout is jó dolog lenne, viszont sajnos magyarországi kereskedő még mindig nem lehet a rendszerben, innen csak vásárolni lehet vele.

> Továbbra is előfordulnak gondok vele?

Konkrétan én még mint vásárló soha semmilyen problémába nem ütköztem Paypallal. Fizetést viszont még nem implementáltam (nem is fogok, nem vagyok programmer :)

Amúgy, hogy a topichoz is hozzászóljak, azóta sem találkoztam további olyan magyar webshoppal, ami itt nem szerepel a commentek között, és elfogadja a Paypalt. (Igaz, direkt nem is kerestem.)

Az antikvarium.hu -tól többször vásároltam már paypallal, nagy megelégedésemre.
Jelenleg abban az irányban mozgok, hogy amelyik webshop-ból nem lehet pp-vel vásárolni, abból nem vásárolok. Annyit szívtam már magyar webshopokkal, hogy a továbbiakban nem vagyok hajlandó vért izzadni azért, hogy fizethessek bárkinek is. Ha valakinek kell a pénzem, implementálja a pp-t, vagy pedig kézcsókom.
Csaba

Pedig marha egyszerű: ha a webshop átver, de paypal-en keresztül fizettél, akkor biztosítva vagy. Mondjuk valszeg magyarul nem foglalkoznak veled, de ha tudsz angolul, akkor simán visszakérheted a pénzed a paypal-től, az meg befagyasztja a kereskedő számláját... ennyi. A legnagyobb baj, hogy nincs még magyarul (weboldal, fizetési felület, ügyfélszolgálat), emiatt csak egy szűkebb réteg célozható meg vele.

Köszönöm a kimerítő választ! Nagyjából én is így látom a helyzetet, de bíztam benne, hogy megcáfoltok.

Abaqoos szerintem felejtős, elmehetnek a sunyiba az OTP-s árukapcsolásukkal.

Emelt díjas SMS felejtős, inkább veszítsem el emiatt a vevőim 2-5%-át, minthogy a mobilszolgáltatók nyerészkedjenek rajtam és az ügyfeleimen. Szerintem csak pornó/warez témában van létjogosultsága, mert gyors és kevesebb nyoma marad.

Izzypay-ről már régebben is hallottam, de valahogy nem látom, hogy terjedne. Kicsit körülményes megoldásnak tartom, és szerintem gyenge a marketingjük.

Átutalást mindenképp jó alternatívának tartom, mert bár netbank hozzáféréssel nem rendelkezőknek kényelmetlen, széles körben elérhető. Egy hátránya van: nehéz a bejövő pénzek beazonosítása. Adok egy kódot, hogy írja be megjegyzésként, akkor esélyes, hogy egy jelentős százalékuk elfelejti, elírja, stb.

Online bankkártyás fizetés akkor (lesz?) jó, ha elfogadják a debit kártyákat is (visa electron, maestro, stb.) Ennek még nem jártam utána.

Paypal-t szintén mindenképp felkínálnám, ha újabban nincsenek vele rossz tapasztalatok eladói oldalról, ugyanis a bevezetésének nincsenek költségei, a jutalékok pedig korrektek.

Az Abaqoos védelmében jegyzem meg, hogy ha jól tudom erősen dolgoznak a többi bankkal való összekötésen, és a jutalék rendszerük mintha X forint felett jobb lenne a Paypalénál. Webisztán foglalkozott több ívben velük, az utolsó postnál commentek között feltűnt egy fejlesztő is, aki konstruktívan állt hozzá a dolgokhoz.

Az emelt díjas SMS legtöbb esteben valóban felejtős, de ez szolgáltatása válogatja. Nem emelném ki a pron/warez ipart, bár kétségtelen ott a legelterjedtebb; de használják pl. társkeresőoldalak is. Inkább azt mondanám, hogy a tranzakciók összege határozza meg, hogy érdemes-e ebben gondolkodni. Az 1500 Ft alatti körben meggondolandó.

Izzypay valóban nem terjed, marketingje nulla. Ugyanúgy a többi middleware is, igazából csak azért említettem meg, mert ideális esetben elég egyetlen ilyet implementálni az oldalba, és máris tud a vásárló rajtuk keresztül sok különféle módon fizetni.

Utalásos fizetés választása esetén én biztos, hogy bekérnék az illetőtől egy forrásszámlaszámot, így ezzel össze lehet kapcsolni a pénzt, még ha el is felejti a közlemény rovatba beírni a megrendelésazonosítót.

BK fizetésnél (magyar viszonylatban, tehát hazai virtuális terminált igénybe véve) semmi gond nics az electron és virtális kártyákkal.

De akárhogy is döntesz, akárhány fizetési módot ajánlasz is fel a vásárlónak, mindig legyen bőséges súgó, hogy melyik módozat hogyan működik. Esetleg előre veheted azt, amit te preferálsz, leírhatod, hogy miért kényelmes az a vevőnek is. Amúgy pszihológiailag érdekes kérdés, hogy ha sokféle képpen lehet fizetni, az vagy azt váltja ki az emberekből, hogy „nézd már, ennyire kell neki a pénzem” vagy „hmm milyen figyelmes, hogy ennyi módon lehet fizetni, nem csak utánvét van”.

Ha már előjött a téma: nem tudom, a domainek vásárlása mennyire webáruház kategória, de ha szabad megemlíteni a tisztelt munkaadómat, a DotRoll Kft lehetővé teszi a PayPalen való fizetést is (.hu domain esetén ez annyira talán nem gyakori). És kapsz APEH-kompatibilis számlát.

Ha jól tudom, eleinte Magyarországon a PayPallel voltak gondok, főleg merchant oldalon, de azok mostanára már helyre jöttek, úgyhogy egyre több helyen látok csinos gombokat a fizetésnél.

Szimpatikus rendszer, köszi a tippet!

Végülis ez annyit tud, hogy megkönnyíti nekünk több online fizetési rendszer integrálását, forgalmi jutalékért, vagy fix összegért cserébe. Ezt még érdemes mérlegelni, hogy megéri-e, vagy egyszerűbb saját magunknak fejleszteni azokat a lehetőségeket, amik kellenek. Anyagi oldalról ugyanis mögötte ugyanaz van - minden felmerülő költséget ránk terhel a Bigfish, vagyis a jutalékukért cserébe az integrálást könnyítik "csak".

Mi a helyzet 2013-ban? A felsoroltakon kívül tud valaki még boltokat?

http://coolvision.hu/

--
"nem tárgyszerűen nézem a dolgot, hanem a vádló szerepéből. Sok bosszúságot okoztak, örülnék ha megbüntetnék őket - tudom gyarló dolog, de hát nem vagyok tökéletes." (BehringerZoltan)