Kezdem a sztorit onnan, hogy kék rózsa. Már csináltuk a kék rózsa rescue CD-t, amikor is Budapestre kellett utaznom néhány napra (az okát lásd az alapítvány weblapja című bejegyzésben). Ám miután hazaértem, írtam neki e-mailben, hogy újra vagyok, folyatódik a meló. Írtam még azt is neki, hogy én tulajdonképpen szeretek itt lakni Ózdon. Aztán megígértem neki, hogy hivatalos lesz nálunk, ha befejeztük a kék rózsát. Telt-múlt az idő, a rózsát csinálgattuk, a dolog el is felejtődött 1 picit. Szerinte. :) Az utóbbi hónapokban megint felhoztam a témát, és elindult a szervezkedés az ő részéről is. Eredetileg úgy akartuk, hogy augusztusban utazik hozzánk, de ez csúszott szeptember 14-re. Nem baj, jobb később, mint soha... ;) Így szeptember 14-én a 13:40-es vonattal eindult. Kimondottan nálam csak este 20:40-re volt itt. Apa ment ki érte a pályaudvarra. Vasárnap a 15:40-es vonattal utazott vissza. Napközben mi mást is csináltunk, mint Linuxoztunk, :), de esténként fél tizenkettőig beszélgettünk. Összességében nagyon örültünk, hogy itt volt, végre anyuék is megismerték, ki az, akivel 2-3 órákat telefonálok :D, és ők is csupa pozitív dolgokat mondanak róla. Hát mást nem is tudunk. ;) Bár Rezső azt mondja, hogy szétszórt vagyok, amiben lehet valami. ;)