Linux - mint asztali rendszer - miben van még lemaradva?

Otthoni felhasználók:
* Játékok - A játék a Linuxon van, hogy fut, van hogy nem, van hogy csak lassabb. Nagyon sok ingyenes játék van amely ötletekben gazdagok, ám a megvalósítás nem vetekszik a kereskedelmi játékokkal. Windows-os játékok - hála a Wine-nak - többségében jól futnak, de problémák mindig akadnak - és szinte kötelező a no-DVD patch. Szóval ezen a téren van mit még behozni - például ForceFeedback-es kontrollerek használata, grafika, hang és átlagos teljesítmény - de a fejlődés egyértelmű... Érdekes lesz az a szituáció, ha a Linux már (majd) futtatja a DirectX 10-es játékokat, míg ehhez Windows fronton Vista kell majd kötelezően... Az ATI jelenleg Linux alatt mostoha gyerek, de ennek elsődlegesen a gyártó az oka.

Vállalati felhasználók:
* Kütyük - Az otthoni és főkép a vállalati felhasználók meg vannak hülyülve azért, hogy mindent mindennel szinkronizáljanak. Ennek persze van értelme, hiszen naptár, e-mail-ek mindig kéznél az egyeseknek az életet jelenti. Sajnos Linux alatt a lehetőségek sokkal szűkösebb, mint Windows alatt. Ennek elsősorban a gyártók az okai, mert bár lelkesen elkészítik a jobb-rosszabb Windows-os programokat, a Linuxos készséges egytől-egyig lelkes felhasználóknak, fejlesztőknek köszönhetjük.
* Speciális programok - Nagyon sok egyedi fejlesztésű program van a vállalati felhasználóknál, amelyek nem szabad szoftverek és valamilyen módon ezer karommal kapaszkodnak Windows-hoz, Word-höz, Excelhez. Beszéltem ez ügyben pár fejlesztővel, de van aki még attól is elzárkózik hogy a belső hálózati oldalát Firefoxhoz is optimalizálja. Mindezek után nehéz elképzelni, hogy sikerüljön valakit rábeszélni programjai portolására. Nyílt forráskódú programok nem vannak olyan nem túl különös célra, mint raktár, készlet, könyvelés. Régebbi DOS-os programok is vannak ezen a területen, ezek jól menne DOSBox-szal vagy egyebekkel.

Midenki:
* Hardware támogatottság - új hardvert belőni Linux alá - nem végfelhasználónak való mulatság. Persze mire a Windows-os meghajtó program stabil lesz (kiadás után 0,5-1,5 év) addigra általában a Linux alatt is használható lesz az adott eszköz. Talán egy Linux Compatibility Logo Program jót tenne a felhasználóknak, hogy tudják mit szabad megvenni ha Linuxozni kívánnak. Az előre telepített és konfigurált Linux térnyerése talán egy jól lépés ebben az irányba...

Ti hogy látjátok, midben van még a Linuxban lemaradása az asztalon?

( zeller | 2007. 07. 16., h – 19:02 )

Lassan kéne alá egy tényleg jól használható production minőségű kernel, meg egy stabil release plan...

( sartek | 2007. 07. 16., h – 19:14 )

"Az ATI jelenleg Linux alatt mostoha gyerek, de ennek elsődlegesen a gyártó az oka."
akkor ki? (mytake: aki megveszi)

( uid_14357 | 2007. 07. 16., h – 19:44 )

Hosszú ideje (>2év) használok csak linuxot desktopként, szóval nem 5 perc ismeretség után állítom a következőket:

1. nem ártana végre egy normális videolejátszó, amely egymagában képes minden funkció ellátására. Mondjuk a vlc és az mplayer egybegyúrva, kellemes STABIL gui-val, sok konfig opcióval. Például nem hiszem, hogy egy menüs dvd lejátszása akkora programozói feladat lenne, mégis vlc-ben külön opció van a menüs/nem menüs dvd lejátszására, míg pl. mplayer nem is képes rá (libdvdnav-val megy, csak piszok bugos)

OFF: mkv lejátszás. vicc, hogy ua. verziójú vlc-vel mac alatt gond nélkül bele lehet tekerni újabb matroska fájlokba, addig linux alatt vlc szó nélkül kilép -> mplayer legalább szól, hogy "bocs nem megy"

2. kis erőforrásigényes (byebye azureus), normális gui-s torrent kliens socks5 és tesói támogatással (pl. utorrent)

3. letisztult CD/DVD író gui-s program. Nem kell 1000 félbehagyott cdrecord frontend fork, csak olyan ami stabilan megy is (brasero jó úton halad)

4. nagy szívfájdalmam egy stabilan működő grafikus ftp kliens, proxy támogatással. (pl. gftp-t 3 éve nem fejlesztik, ahogy tetszik alapon elszáll)

5. bár tudom nem a linuxon múlik, így ez csak fanyalgás -> normális keresztplatformos im program webcam/mikrofon támogatással, amellyel lehet MSN, Skype-os emberkékkel beszélni. Ekiga-val az a bajom, hogy sok a függősége (openldap minek??) és nem támogatja az msn-t sem.

Konklúzió. Még mindig linuxot használok és fogok is, mert bízom az open source "szellemében", és hogy idővel (még) jobb lesz :)

( kaktusztea | 2007. 07. 16., h – 19:45 )

Egy JÓL működő Outlook alternatíva, ami heterogén környezetben is jól működik (Pl. Windows Exchange szerver, Linuxos kliens).

Az Evolution finoman szólva is khm... f*s.

-
Openoffice csoportmunka és hálózati képességei érjék be az MS Office-t.

A Thunderbird önmagában nem, hiszen az Exchange/Outlook előnye pont nem a levelezés, hanem a csoportmunka terén van: shared folders, taszklista (jogosultságokkal), naptár (jogosultságokkal), taszk- és meeting request üzenetekkel, amik levélként jönnek, eéfogadod, és be is pottyan a megfelelő helyre... A Lightning, illetve Sunbird ezekhez képest... hogyan is fogalmazzak finoman: van mit fejlődniük...

( bastya_elvtars | 2007. 07. 16., h – 20:00 )

Normális zenelejátszó, ami gyors (amarok, quodlibet, aqualung kilőve), tud replaygaint (!{mpd, aqualung} kilőve), több playlistet egyszerre lehet benne használni (mpd kilőve, xmms kilőve, xmms klónok kilőve), és nem kressel 5 percenként (maradék, kivéve cmus és moc kilőve). Ja, és grafikus (cmus, moc kilőve).
szerk.: tervezek egy cikket írni majd a zenehallgatásról Ubuntu alatt.
It doesn't matter if you like my song as long as you can hear me sing

Természetesen, de a KDE-től hasmenést kapok, annyira gáz. A cikkben mindenesetre úgy lesz, hogy egy Xubuntu, Ubuntu és Kubuntu alatt nézegetem meg a lejátszókat, mindent annak megfelelően, hogy most sima GTK+, GNOME vagy KDE/Qt3, ill. Qt4 (olyan is van) app-ról van-e szó.
It doesn't matter if you like my song as long as you can hear me sing

( gd | 2007. 07. 16., h – 20:59 )

Játékok: érdekes kérdés. Sokszor hozzák fel példaként az otthoni felhasználókkal kapcsolatban, kiváncsi lennék, valójában a felhasználók mekkora részéről van szó. Mindenesetre ismerek olyan felhasználókat (én is közéjük tartozom), akik nem, vagy gyakorlatilag nem játszanak számítógépen, mert nem izgatja őket/nincs rá idejük/eleve csak a munkájuk miatt használnak számítógépet.

(Fájl)szinkronizációs szoftverek vannak Linuxra. Biztos van, de nem tudom, milyen problémára nem felelnek meg.

Hardware támogatás: meglévő géppel vannak problémák, új gép esetén tipikusan lehet találni támogatott alkatrészeket az egyes feladatokra.

Mindenkiről, akinek gyermeke van, vagy maga is gyerek... Szóval elégen sokan vagyunk... Édesanyám is minimum pasziánszozik - persze az nem hátrány - de a számlázó és könyvelő program... Az ABEV legalább már szépen... De a számlázó - Borland Delphi alapú - nem nyomtat... Így ezt nem merném rábízni - most még - Linuxra...

KAMI
--
OpenOffice.org | A Böngésző - magyarul | Kiterjesztések - magyarul

( Replaced | 2007. 07. 16., h – 21:50 )

"Ti hogy látjátok, midben van még a Linuxban lemaradása az asztalon?"

X11, teljesen elavult valami, nem igazan alkalmas desktopra
a felhasznalok 90%-kanak gondja van/volt vele

emelle maga az egesz rendszer felepitesileg a 80 evek technologiaja kicsit felturbozva (a 90-es evek unixfejlesztesei meg hirbol sem koszonnek vissza belole, pl.: plan9, mach rendszerek ujitasai)

szeretem a unix rendszereket, de tartom magam ahhoz, hogy a linux elterjedese desktopon hatalmas technologiai visszalepes lenne (kb, mint az x86 eseteben)

--
Those who do not understand Unix are condemned to reinvent it, poorly. (based on true story)

lehet, hogy technikailag visszalépes lenne, de szerintem ez nem igy van, mert a unix modell már jó ideje fenn áll és aki tudja kezelni annak megfelel, akinek meg nem annal ott a Win/Mac. Alapból a linux az nem desktop rendszer és nem értem, minek akarják annyira eröltetni, én is azért haszálok linux-ot, mert ezzel azt csinálok amit akarok és egy csomót lehet belöle tanulni, a másik ok az, hogy serverkkel van programozással fogok foglalkozni és a windows egyáltalán nem érdkel, de a unix és unik-like rendszerek igen, mert nekem ezek adnak letisztult, áltátható és stabil megoldást.
ez csak az én véleményem

Nekem mindig igazam van, ha nem, akkor nincs igazam, szoval megint igazam van hogy nincs igazam.

debian 4.0 - linux-2.6.22-pancs1-wifi0 - 2.6.22 kernel madwifivel itt

A mac mint pelda, pont nem jo, mert az is unix, viszont egy modernebb mach alapu implementacioja annak.

hogy miert eroltetik ezt a desktoip evet, en sem ertem, aki hasznalja, az (normal esetben) azert teszi, mert szuksege van egy unix like kornyezetre, amin faraghat ezt azt.

--
Those who do not understand Unix are condemned to reinvent it, poorly. (based on true story)

igen, tudom, hogy a mac is unix(-like) sys, de annyira nem ismerem, hogy tudja e azt hogy text-only üzemmódja van e mint a linuxnak vagy a freebsd-nek vagy csak gui alatt lehet haszálni a terminált

Nekem mindig igazam van, ha nem, akkor nincs igazam, szoval megint igazam van hogy nincs igazam.

debian 4.0 - linux-2.6.22-pancs1-wifi0 - 2.6.22 kernel madwifivel itt

( colos | 2007. 07. 16., h – 23:16 )

"meg vannak hülyülve azért, hogy mindent mindennel szinkronizáljanak"

most nezegetem a cimtar szinkronizalas lehetoseget, ugye egy ldap adatbazis lehetne a kozos nevezo. na nem az, mert mindenki mas schemat hasznal vagy a kozos schemanak csak kis reszet tamogatjak. outlook, outlook expressz, windows mail, thunderbird, evolution, kaddressbook, kolab, webmailek mind egy nagy rakas.

udv Zoli

azert lenne ertelme az ldap alapu tarolasnak hogy mindenki elerhesse a folyamatosan frissitett es naprakeszen tartott adatokat. az os oldalon sem fenekig tejfel a dolog mert pl a thunderbird sajat semat hasznal alap funkciokkal. vagy a fenykepek kezelese az inetOrgPerson-ban benne van de egyik kliens sem tamogatja. mobiltelefonnal szinkronizalni talan csak a kaddressbook-gnokii paros tud beepitve, ezeken kivul mindent kezzel kell megcsinalni, az import-export fileok sem egysegesek kulon kell konvertalni sokszor meg az ldif fileok kozott is
szoval csalodtam.

udv Zoli

Az inetOrgPerson fényképtárolását pl. a kaddressbook támogatja.

Az LDIF fájlok között nem tudom annyira mit kell konvertálgatni, hacsak nem encodingot. De elméletileg a szabvány szerint minden olyan stringet ami non-us karaktereket tartalmaz, Base64 kell tárolni.

Az az igazság, hogy ez megint csak az, hogy ki mennyire tartja be a szabványokat. Ezekszerint a Tb pl. semennyire. Evolution ennak a másik fele. Ha a fejlesztők feje ilyenekért is csapkodva lenne, nem itt tartanánk. Valahol ez felhasznlói dolog is.