HUP helyesírási szótár

Fórumok

Sziasztok!

Már többször eszembe jutott, hogy nyitok egy helyesírási témát a fórumban, de eddig mindig elvetettem az ötletet. Megjegyzem, én magam sem vagyok az átlagosnál jobb helyesírású, ezért is használok helyesírás-ellenőrzőt, de sokszor még így is szörnyülködöm a hozzászólásokban hemzsegő hibáktól. (Egy nyelvész biztosan még fájdalmat is érez, amikor fórumokat olvas a neten.) Nem a szándékosan kisbetűvel, írásjeleket nélkülözve, ékezettelenül vagy kapkodva begépelt, netes szlenget vagy rövidítést tartalmazó beírásokra vagy az elütésekre gondolok.

Én most a tudatlanságból, nemtörődömségből, igénytelenségből elkövetett helyesírási hibákról beszélek.

Az ok, amely miatt most mégis megnyitom ezt a témát:
Szeretném javítani a HUP-os hozzászólók helyesírását, mert ugyan a neten sehol nem jobb a színvonal, de a HUP-ot (majdnem) minden nap olvasom, a többit meg nem.

Él bennem egy olyan előítélet, amely szerint egy személy helyesírása közvetlen összefüggésben áll az illető általános igényességével. Tehát a rossz helyesírású ember _szerintem_ minden téren igénytelen. Ez persze hülyeség, ebben a dologban sem lehet általánosítani, de az előítéletek már csak ilyenek. :-)

Aki olyan elszánt, hogy idáig eljutott az olvasásban, azt bizonyára érdekli valamelyest a saját helyesírása.
Nekik ajánlom első lépésben, - ha nem olvasták volna még - a Fordítási útmutató Szabad szoftverek magyarításához című rövid összefoglaló írást Tímár András "tollából" (http://forditas.fsf.hu/html/Utmutato.html, http://wiki.hup.hu/index.php/Ford%C3%ADt%C3%A1s_HOGYAN), második lépésben pedig a magyar helyesírással kapcsolatos (tan)könyvek előkeresését és átnézését.

A hozzászólásokba pedig várom a HUP-on talált helyesírási hibákat és a javításukat. Ez lesz a HUP helyesírási szótár.
Én nyitom a sort, ha életképes az ötletem, akkor nem az lesz az első és egyben utolsó hozzászólás. :-)

Hozzászólások

A legtöbb általam felsorolt hiba vagy hibásan használt szó benne van a fent említett Fordítási útmutatóban is, ebből is látszik, hogy ezek valóban széles körben elterjedt hibák.

Idézet: „Népbetegség a -val, -vel rag és a teljes hasonulás hibás használata.”
linuxszal és nem linuxal, linux-al, linuxxal

Vegyes:
ahhoz és nem ahoz
mindig és nem mindíg
utána és nem utánna
minél és nem minnél
szerviz és nem szervíz
licenc és nem licensz, liszensz
muszáj és nem muszály, viszont uszály :-)
olyan és nem ojan, de ez nagyon durva
egyelőre != egyenlőre

Hm, ez nem is olyan sok.

Szabi

Ez nem magyar. De még ha idegen szóként akarod is használni, a kötőjeles toldalékot akkor is egybe kéne írni vele, nem kell félni a szótól: "license-t".
Ugyanakkor erre van többszáz éve meghonosodott magyar szó (a németből, ugye), használjuk inkább azt szerintem.

Egyébként csak még hozzáteszem, hogy brit angolul licence-nek van írva...
A kiejtés azonos az amcsival.

pontosan abban az esetben kell kötőjel, ha a szótőt (akár idegen, akár csak az eredete az) nem úgy ejted, ahogyan írod (mármint a szép magyar nyelv fonologikus kiejtési szabályai alapján). tehát:

licenc, ha így elfogadod magyar szónak, licencel (ige), licenccel (főnév) módon, kötőjel nélkül toldalékolandó.

ha az angol nyelvből átültetett "license" szót használjuk, akkor -- mivel ~sz az utolsó fonéma, ami az írásmódtól különbözik (~lájszensz) -- kötőjelezünk: license-szel (főnév), license-el (ige).

ha az angol nyelvből átültetett szavak közül olyat találunk, aminek az utolsó fonémája a magyar fonologikus kiejtési szabályok alapján nem különbözik az utolsó betűtől, szükségtelen a kötőjel. pl.: browserrel (főnév).

[kicsit részletesebben...]

Kedvencem még a "polló", és a -ban/-ben helyetti -ba/-be használata: Hol voltál? Étterembe.

Ellenben én úgy tudom a liszensz helyes, sőt, magyarul így kell írni. Most nem találom a helyesírási szabályzatot, de pl. az MS (aki köztudottan igényes a lokalizációk során, rengeteg jó és ma már bevett fordítást köszönhetünk nekik) is így gondolja. (Ha ez hibás, akkor ez nem olyan rég változhatott.)

Nem, nem igénye a lokalizációk során. Rombolta a magyar nyelvet. Lusta vagyok kikeresni azt ahol leírtam, vagy újra leírni, de ha figyelmeztetsz (pl pm) akkor majd vesszem a fáradtságot. Ellopták a nyelvünk (mint az indiánoknak :))
---
Reactor error - core dumped!

Haladóbb szemléletű nyelvész ismerősöm pár éve azt jósolta, hogy a -ba/-be előbb vagy utóbb átveheti a -ban/-ben szerepét, hiába tiltakoznak kézzel-lábbal ellene konzervatívabb kollégái.
Ha nincs igazi megkülönböztető szerepe, akkor van esélye a kihalásra, bár fura módon például redundancia is maradhat a szavakban a jobb érthetőség érdekében (vö. papagáj).
Ettől függetlenül engem is kiráz a hideg, mivel az én fülem még igénytelennek hallja, de okosok szerint egyszerűen csak lusták vagyunk kiejteni.

Étterembe voltam --><-- étteremben voltam. Ki nem érti meg az előbbi szerkezettel is a mondandót? Teljesen más kérdés, hogy baromi idegesítő és csúnya.
"Igazi" megkülönböztető szerepe például a szekrényen --><-- szekrénybe ragok különbségének van. Az is igaz, hogy mást is lehetne ilyen elv alapján "egyszerűsíteni".
Kicsit máshonnan példálózva az ly és j hangok megkülönböztetésére képes egy átlagos mai magyar beszélő? Vagy például a hosszú e hang szerepét is átvette a szokványos egyértékű e (ld. eerre), míg a finnben megvan és jelentésmegkülönböztető szerepű ma is (kettőzve írott, de "háromértékű" magánhangzó).

erre poliverzum remekét írnám ide:

Úgy látom, be kell vezetnünk ismét egy nyelvújítási mozgalmat a nyelvünkbe, á lá spirit.

Ezentúl a "tud" ige tárgyas ragozása:

én tom
te tod
ő tja

mi tuk
ti tok
ők ták

Egész jó, nem? Sok billentyűleütést meg lehet spórolni vele, ami időmegtakarításhoz vezet, s meghosszabbítja a klaviatúra élettartamát.

Na de miért álljunk meg félúton?!

Javaslat a páneurópai magyar nyelv kifejlesztésére

Most hogy az Európai Unióhoz csatlakozunk, fontos hogy kis hazánk nagy hagyományokkal rendelkező nyelve is felzárkózzék a „nagyok” mellé. Jelenlegi formájában azonban alkalmatlan arra, hogy sokan megtanulják. Bár arra akármiféle átalakítások után is kevés a reménye, hogy belőle legyen az Európai Egyesült Államok egyetlen hivatalos nyelve, de átalakítása mindenképp sürgető, hogy a jelenleginél többen tanulják meg, s így nyelvi elszigeteltségünk csökkenjen!

Javaslataim a nyelv átalakítására:

1. Mindenekelőtt el kell törölni az „ly”-t, s egyszerűen a „j”-vel helyettesíteni. E bosszantó kettősbetű számos magyarnak is ojan sok nehézséget okoz!

2. Az „ny” hangot teljesen felesleges így jelölni, ehejett bevezetendő e hangra az „nj” betűkombináció. Hasonlóképp a „ty”-t ezentúl „tj”-vel, a „gy”-t „dj”-vel jelöljük. A „gy” jelölése különben eddig is logikátlan volt, sokkal logikusabb lett volna hejette a „dy”. Ezáltal kevesebb lesz edj betűvel, mert kiesik az y, ami kisebb, anjagtakarékosabb billentjűzetet eredménjez, s a gépelést is megdjorsítja.

3. Minden ékezetes betűt az ékezettelen párjával kell ezentúl jelölni, a szoveg udj is tokeletesen ertelmes marad, raadasul ekepp megkonnjebbedik es djorsabba valik a gepirok munkaja, s nem lesz szukseg specialis madjar billentjuzetekre es kodlapokra. A billentjuzeteken kevesebb gomb lesz, emiatt kisebbek lehetnek, s ez ujabb jelentos anjagmegtakaritassal jar.

4. Meg kell szuntetni a nadjbetuket. teljesen feleslegesek, udjis tudja mindenki, hodj az irasjelek utan uj mondat kezdodik. ez nadjreszt feleslegesse teszi a ket shift billentju hasznalatat, megdjorsitva ezzel a szovegbevitelt.

5. a njugateuropai njelvek djakorlatahoz alkalmazkodva ezentul az „s” hangot „sh” betukombinacioval jeloljuk, az eddigi „sz” hang lesz viszont az „s”-sel jelolve. ez jelentosh mertekben megkonnjiti majd az angolok esh nemetek, de mash njugati nemzetek polgarainak ish az atallasht a madjar nyelv olvashashara.

6. minden kettoshhangzot leredukalunk edjetlen betujelre. a besedben udjan tovabra ish kiejtjuk ezeket a ketoshhangzokat, de nem jeloljuk oket az irashban, mert feleshlegesh. udjis tudja mindenki hogy ot mit kel mondani. ez megint megdjorsitja majd a gepelesht esh edjben a bilentjuzetek eletartamat ish megnoveli.

7. edjseruen kihadjuk a leirt sovegbol a legdjakorib madjar maganhangzot, az „e” betut, de csak ot, ahol e betu azt jelenti, s nem a korabi „é” hangot. ha tudjuk hodj az az djtln kihadjhato btu, akor smifel gondot nm okozhat hodj rajojunk a soveg ertlmer. z hihttln mertekbn mgnovli majd a geplesi shbshegt, djbn a tarolando sovg mertet is lcsoknti, ami mmoriashporolasht rdmenjz. djtln kivetl a tljsn kulonalo „e” socska ls.

8. alkalmazkodva a njugaturopai njlvkhz, a „cs” hangot zntul a „ch” btukombinacio jlnti. z tovab konjit majd a njugatiak njlvtanulasi nhezshegin. a korabi jlolesh e hangnak udjis tljshn logikatlan volt, chak edj madjarnak trmestsh.

9. a ch hanghoz hashonloan a „zs” hjt ish bvztjuk a „zh” jlolesht, a njugaturopaiakal valo kompatibilitash vegt. z shm fog a madjaroknak zhaknji problemat okozni, mrt e hang a njlvunkbn mglhtoshn ritka srncher.

10. a „ban, bn, nak, nk, hoz, hz, tol, tol” ragok stebn djsrun kihadjuk a kozepso maganhangzot. minthodj a korabi rformjaink miat az idj ragozot magash hangrndu savak sten z resbn dig is idj volt mar, z logikus lepes a ragok djsegsites fle, djbn mgintchak mgnovli a gepleshi shbsshegt, udjanakor choknti a sovg altal igenjlt mmoriatrultt: udjanabn a tarolobn tob adat fr majd l!.

zkl a modoshitashokal foron srtt anjanjlvunk vegr mindn tkinttbn urokonforma valik, sh nm nhzdik shujosh kolonckent a madjarul ntan mgtanulni ohajto kulfoldik idgrndsrer, s kepp blatjak majd hodj a madjar njlv konju, s tmerdk sepshegt rjt!

zk utan talan meg az shm lhttln, hodj djsr sepshegs es dicho anjanjlvunk ldjn a vilagnjlvve!

--
nincs aláírásom

Az ly hang, vagy pl. a nevek szóvégi "nemesi" y-ja mára már nem tündököl eredeti fényében. Köznyelvi beszélő szerintem nehezen tesz különbséget ly és j között (gólya ~= gólja != valaki gólja), bár ettől még nem tűnik el (archaikus elemként ill. nyelvjárási jelenségként megmarad).
A német ß --> ss is hasonszőrű (ott is volt helyesírási reformkísérlet elrettentésül :).
A nyelv átalakítása és szabályainak kialakítása általában nem egy ember döntése, sőt, szerencsére nem is egy testület elméleti szüleménye, hanem folyamatos változások árán valósul meg. Egyértelműen nem logikus kockafejjel gondolkodva, nem gazdaságos közgazdasági szemüveggel nézve és nem mindig esztétikus művészlelkeknek, de szerencsére általában mindenki számára érthető.
Poliverzum szövege egyébként ötletes.

"A nyelv átalakítása és szabályainak kialakítása általában nem egy ember döntése, sőt, szerencsére nem is egy testület elméleti szüleménye, hanem folyamatos változások árán valósul meg.">A mondat első felére azt hiszem sok ellenpéldát találhatsz a nyelvújítás korából, a másodikra meg a valós szóhasználat és a "nyelvtan" közötti különbségekben.
Egyszer tán Móricz Zsigmondon kérték számon, hogy 'hogy'-gyal nem kezdünk mondatot. Erre ő felhozott a magyar parasztok által mondott néhány példát, hogy de mégis.

Engem a helyesírás is zavar - azaz inkább a hiánya, bár kényelemből kisbetűvel szoktam írni -, de ennél sokkal jobban zavar a bulvármédiában használt kifacsart szórend terjedése. Magában a bulvármédiában annyira nem is, mert azt nem olvasok, hallgatok, de a Kossuth Rádiót igen, és sajnos ott is terjed. Gyalázatos.

________________________________________
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Akkor inkább az angolt kéne megreformálni: http://www.icw-net.com/howto/funstuff/euroengl.htm bár Mark Twain a német nyelvvel kapcsolatban is felvetett érdekes dolgokat: http://www.freeweb.hu/xantana/irodalom/twain.htm mely nyelvről tudjuk, hogy roppantul egyszerű, és könnyen tanulható: http://www.hix.com/arch/?page=issue&issueid=24941

ly-hoz: http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/57.html

most így belegondolva, tényleg jó lenne tudni a különbséget a kettő között.

szerk.: ez még jobb, http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/109.html

illetve ott az egész: http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking.html és érdekes a Salamon—Nádasdy vita (Magyar Narancs, 2007).

Még ha elvonatkoztatok attól, hogy nincs értelme a mondatnak, akkor sem értem, miért tenné olvashatóbbá a szöveget épp az, ha nem azt írod le, amit kiejtesz, hanem mást.
A Linux kiejtése "l-i-n-u-k-sz" rövid sz-szel a végén.
A Linuxszal kiejtése "l-i-n-u-k-sz-sz-a-l", tehát az sz hangot ebben az esetben már hosszan ejtjük.
Nem értem, hogyan segíthetne az olvashatóságon, ha a hangzóhosszabbodást nem jelölnénk írásban.

Olvasd el az MHSZ megfelelő részét. Le van írva.
Nem az számít, hogy pontosan ugyanaz-e a két dolog (egy betű és egy hang nem is lehet pontosan ugyanaz), hanem az, hogy a magyar nyelv konvenciói szerint megfelel-e egymásnak a kettő. A "ksz" kiejtés és az "x" betű megfelelnek egymásnak.
http://mek.oszk.hu/01500/01547/index.phtml , 217. pont:
"Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez"

"Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez"

Csakhogy a Linux szó végén hangértékkel rendelkezó "sz" betű van. Éppen ezért Linuxszal a helyes. Ez a szabály akkor lenne alkalmazandó, ha teszem azt Linus francia lenne, és "Linuxe" lenne a Linux írása (csak a francia sajátosságokat követve). Ebben az esetben Linuxe-szal lenne a helyes írásmód, amit "linuksszal"-nak ejtenénk.

Egy nyelvésznek annyi köze van a helyesíráshoz, mint egy közgazdásznak a bankjegynyomáshoz, egyébként.

Ez tök igaz, had idézzek Kálmán László és Trón Viktor könyvének "... és ami nem nyelvészet" című fejezetéből:
"Érdemes a nyelvészettől megkülönböztetni a nyelvészkedést, melynek körébe tartoznak a nyelvre irányuló, de nem tudományos jellegű tevékenységek."

A lényege, hogy a helyesírás nem tudomány, hanem a beszéd írásos lejegyzésének a szabványosítása, aminek megvan a szerepe a nyelvi kultúrában és a társadalomban, de nem a nyelvészetben, mint tudományban, "hiszen a nyelvészet azzal foglalkozik, ami van, nem pedig azzal, aminek lennie kellene".

Ettől függetlenül a kulturáltság és az értelem szintjétől függően írjon csak mindenki helyesen, mert jobb az mindenkinek.

Ja, meg a felszólító mondat végi felkiáltójelet is, tekintettel arra, hogy a "hadd" szóval másokat szólítasz fel, hogy engedélyezzék önnön tette(i)d elkövetését. :)
(Bocs; kákán a csomó.)

OFF

Szarok bele, hogy egy műszaki, szakmai oldalon, ki hogyan szúrja el a helyesírását - hacsak az nem a tartalmi mondanivalóban okoz problémát, keveredést.

ON

Szerintem a hasonlatod nem helytálló. A helyesírással nem csak a nyelvészek, de az emberek nagy többsége naponta szembesül, a bankjegynyomással pedig az emberek nagyon kis része, és azok valóban nem a közgazdászok, hanem inkább a nyomdászok. Minden embernek köze van a helyesíráshoz, és a nyelvészek _szerintem_ a végzettségüknél fogva jobban ismerik a helyesírási szabályokat az átlagnál. De írhattam volna nyelvtan tanárokat is, amikor a fájdalmat megemlítettem.

Arra akartam célozni, hogy engem ugyan zavarnak a HUP-os hozzászólások hibái, - ezért is nyitottam ezt a témát, - de ettől még nem leszek ideges és nyugodtan alszok. Ellentétben velem biztos vannak olyanok, - nyelvészek, tanárok, „népművelők” stb., - akiknek a helyesírás a vesszőparipája, és a különböző netes fórumok helyesírási színvonala valódi fájdalmat, traumát okoz.

Szabi

Már elnézést, de ezzel nem értek egyet. Ismerek néhány nyelvészt, és nyugodtan elmondhatom, hogy jelentős többségük ért a helyesíráshoz. Már csak azért is, mert ez része a szakmájuknak; a közgazdászokról nem hinném, hogy a bankjegynyomtatásra szakosodtak.
Amúgy kivételek mindenhol vannak, és diplomás emberek is, akik nem értenek a szakmájukhoz.

Ha nem írunk helyesen egy szót, attól még érthető a mondat.
Szerintem nagyobb probléma, hogy különböző jelentésű szavakat szinonimaként használunk.
Pl.:
mentés - archiválás
emulátor - szimulátor
...

A nem hozzáértésből adódóan hallani hasonlókat:
Veszek fel pénzt a (bank)kártyámról.
Sok embernek magyarázni kell, hogy nem a kártyán van a pénz, hanem a (bank)számlán. (Bankban dolgozó ismerősöm mondta, hogy sokan akarnak kártyát csináltatni, és amikor mondja, hogy ahhoz kell számla is, akkor lesnek ki magukból az emberek.) Persze valaki csak az egyszerűség kedvéért mond ilyet.

Erről jut eszembe, hogy anno egyszer unatkoztam, elkezdtem írni egy ilyen "helyesírás javító" féleséget.

Akit érdekel, fennvan itt forrással együtt: http://shared.muportal.hu/helyes/

Elég primitív, nem kell komoly valamire számítani. Forrásszöveg valahonnan a magyaritasok.hu-ról.

A forrás szabadon terjeszthető, használható, stb. a GNU/GPL BSD... na jó nem, legyen inkább a Beerware licencben foglaltak szerint :))

---
A Linux nem Windows, de a Windows se Linux.

A "Linuxszal" egy jó példa. Viszont érdekes, hogy van ennek a hibafajtának egy másik oldala is: pl. "FeedBurner-t", ami nyilván "FeedBurnert" lenne helyesen. Vagyis egy idegen szóhoz automatikusan hozzáírják a kötőjelet, majd a toldalékot (persze vannak esetek, amikor úgy helyes: pl. "Laplace-szal", "Fourier-vel").
Vannak viszont olyanok, akik a kötőjel helyett egyszerűen csak egy szóközt írnak néha magyar szavak esetében is, ami azért már tényleg mindennek az alja.
Viszont ami legjobban zavar, az a különírás-egybeírás rendszeres elbaszása.
Például mikor "úszómedence" helyett "úszó medencé"-t írnak. És kurvára nem zavarja őket, hogy az mást jelent. Persze nem nehéz rájönni, hogy mire is gondolnak, de nagyon rossz olvasni.
__________
0x2A

Talán az lehet az oka, hogy tudják az illetők, hogy hogyan _kéne_ írni, de az olvashatóság miatt azt írják a "javítsd meg a patchcsel", hogy "javítsd meg a patch-csel", mert az emberek számára ezt így egyszerűbb feldolgozni? Esetleg ha annyira "kurvára zavar", akkor olvass másik oldalt. Van választásod.

Teszem hozzá, hogy az a téma, amiről a HUP szól, marha "speciális téma", mert millió olyan dolgot kell sokszor leírni, amire nincs bevett magyar szó, vagy formula. Továbbá sokszor az emberek sietnek, typo becsúszhat. Becsúszhat nyelvtani hiba is, emberek vagyunk.

De azért köszönjök a topik létrehozójának, hogy törődik a nyelvvel. Támogatom. :)

Az én listám:

- "Egyet értek" helyett "egyetértek"
- "mindíg" helyett "mindig"
- "egyenlőre" helyett (nyilván ahol rosszul alkalmazzák) "egyelőre"
- "hírdet" helyett "hirdet"
- "fáradtságot" helyett (nyilván ahol rosszul alkalmazzák) "fáradságot" (nem veszi a fáradságot)

Általános dolgok:

- Mondatok kezdése nagybetűvel
- Márka- is tulajdonnevek nagybetűvel
- Cím után nem teszünk pontot
- Mondatokat tagoljuk, "hogy" előtt vesszőt teszünk
- Felsorolások közt vesszőt teszünk
- Megpróbálunk ékezettel írni
- Vessző után szóközt hagyunk (nem úgy írunk,hogy minden egybe van,mert elég hülyén néz ki)
- Ismerjük a sortörért és használjuk is
- Ismerjük a teljes hasonulás szabályát (nem Windows-al, hanem Windows-zal)
- Igekötő (be-, ki-, meg-, el-, át-, rá-, ide-, oda-, fel-, le-, szét-, össze-, vissza-), ha az ige előtt áll, egybe írjuk
- stb.

A beküldött cikkekben ezt látom a legnagyobb hibáknak. Vannak mások is, ha eszembe jutnak, majd rendszeresen ideírom.

Viszont én sokkal nagyobb problémának tartom egy ilyen oldalnál azt, hogy kedves olvasók nem tudnak egy nyomorult URL-t beformázni (még BBCode-dal sem), hanem csak belekúrják a negyvenhét méter hosszú URL-t az oldalba, ami azt széjjel is ba...a. Na, én meg ezt tartom szánalmasnak.

--
trey @ gépház

Szerintem az várható el, hogy ne tartalmazzon __látható__ html hibát. A többi csak fetisizmus. Az oldalt széjjelkúró méternyi URL látható hibát okoz. Egyébként hol csinálsz te olyan oldalt, ami nem statikus, emberek szólhatnak hozzá (fórum), és nem tartalmaz HTML hibát? Elárulom sehogy. De ha csinálsz, akkor elég egy olyan hozzászólást vagy cikket beküldeni, amiben mondjuk az "img src"-ba valaki nem ír alt="" részt, máris fújhatod a validátorodat. Szóval kímélj ezektől, mert bullshit. Az én elvem, hogy legyen minden böngészőben olvasható.

Egyébként a hibamentességre való törekvés nem rossz dolog. Ha hibát látsz, jelezd kérlek, és kijavítom. De ez a bemondásod kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy egy kernelprogramozótól elvárható lenne, hogy ne ejtsen typo-t, vagy ne csináljon mondjuk "race"-t. Ja, elvárható lenne. De ha így lenne, akkor nem lennének bugfixek, meg hibabejelentő rendszerek (Pl. Bugzilla), mert okafogyottá válnának.

--
trey @ gépház

Nem tudok olyan hibát, ami az ismertebb böngészőkben rossz megjelenést okozna. Na de mi van a többi böngészővel?

Az új szabvány tervezet gondolom azért sem kompatibilis visszafele, mert a legtöbben úgy írták az oldalakat, hogy az aktuálisan használt böngészőkben jól jelenjen meg. Inkább csinálnak egy "teljesen" újat, hogy ne kelljen tovább szívni a html ismert hibái miatt. Biztosan sok idő lesz az átállás, de remélhetőleg rá lesznek kényszerítve a fejlesztők, hogy a szintaktikai szabályokat ugyanúgy be kelljen tartani, mint a legtöbb programozási nyelvnél.
Ha a szakmai részt nem nézem (de szakmai oldal lévén miért ne nézném:) ), akkor nincs is okom panaszra, mert nem csak IE6-ban, 1024x768-es felbontás mellett nézhető, mint sok más oldal.

De ha csinálsz, akkor elég egy olyan hozzászólást vagy cikket beküldeni, amiben mondjuk az "img src"-ba valaki nem ír alt="" részt, máris fújhatod a validátorodat.
Miért is használunk BBCode-ot?

Már többen ajánlották, hogy ha hozzáférhető lenne a portál forrása, akkor szívesen kijavítanák az ehhez hasonló hibákat. Én nem vagyok nagy html, php hacker, de ezeket az apró hibákat, figyelmeztetéseket valószínűleg egy óra alatt ki tudnám javítani.
Most már biztosan tudsz róla, hogy van hiba, a validátor kiírja neked is.
Ha találok egyéb hibát meg fogom írni.

"Na de mi van a többi böngészővel?"

Melyikkel?

"Miért is használunk BBCode-ot?"

A kérdés az jelenleg, hogy ti (nem konkrétan te, hanem a hanyag olvasók) miért nem használjátok _legalább_ a BBCode-ot. Valaki még arra sem veszi a fáradságot.

" Már többen ajánlották, hogy ha hozzáférhető lenne a portál forrása, akkor szívesen kijavítanák az ehhez hasonló hibákat. "

Már milliószor elmondtam, hogy az oldal módosítás nélküli Drupal core-t használ. Le lehet tölteni, lehet javítani a hibákat. El lehet küldeni a Drupal-nak, és majd ha abban megjelenik, akkor a legközelebbi HUP motorban már benne lesz. Annak semmi értelme, hogy ezt a verziót kijavítsa valaki. Én nem fogom azokat a javítások minden egyes motorfrissítéskor magam előtt görgetni.

"Most már biztosan tudsz róla, hogy van hiba, a validátor kiírja neked is."

Bocs, de ezek engem nem érdekelnek. Elmondtam, hogy nem fogok azért javítani egy nem látható hibát, hogy cserébe valamelyik böngészőbe ne legyen az oldal olvasható.

Szerintem az offtopikot itt be is fejezhetnénk, mert a topik a helyesírásról szól.

--
trey @ gépház

Ha nem non-profit oldal lenne, akkor azt mondanám, hogy igen a fejlesztő/üzemeltető felelőssége, hogy a felhasználó ne tudjon "rosszat" csinálni.
Egyébként nincs gondom a fórum kinézetével, funkcionalitásával,... Teljesen jól karban van tartva, és a célnak teljesen megfelel.

Ugyanakkor tény, hogy meg lehet oldani, hogy ne csússzanak szét az oldalak egy hosszú URL-től, és hogy ne lehessen olyan elemet juttatni a hozzászólásokon keresztül a fórumba, amitől ne maradhatna valid az oldal.

Remélhetőleg javulni fog ettől a témától az oldal, és kevesebben égetik majd magukat.

"Ha nem non-profit oldal lenne, akkor azt mondanám, hogy igen a fejlesztő/üzemeltető felelőssége, hogy a felhasználó ne tudjon "rosszat" csinálni."

Igen, ha nem ingyen robotolnék itt, akkor valószínűleg kevesebbet kellene dolgoznom, így több időm maradna az ilyen másodlagos dolgokra. Bár lehet, hogy akkor is inkább megírnék két cikket (mert mégis csak arról szól az oldal), minthogy ezzel foglalkozzak. Sokak esnek bele abba a hibába, hogy oldalt csinálnak, de nem tartalmat. Én tartalmat csinálok. Az oldal csak egy eszköz a tartalom megjelenítésére, így az számomra másodlagos.

"Remélhetőleg javulni fog ettől a témától az oldal, és kevesebben égetik majd magukat."

Reméljük.

--
trey @ gépház

Nem tudom, mások mennyire találják olvashatóbbnak a kötőjelest. Én teljesen ki vagyok békülve a szabályos írásmóddal :)
Próbáltam azt érzékeltetni, hogy ez a hiba még egy olyan határon belül van, amit az emberek 99%-a abszolút elfogadhatónak tart. Én is simán elmegyek mellette. De akkor is zavar egy kicsit :)

Ja, és nincs másik oldal :)
__________
0x2A

Annak idején az olvasókkal együtt megszavaztuk, hogy itt ez lesz a bevett írásmód. Majd ha lesz idő, akkor megkeresem a linket. Úgy tűnik, hogy sokaknak olvashatóbb a "Feedburner-t" ahol ránézésre tudják, hogy az angol szó a "Feedburner", mint a "Feedburnert", amiből akár az is kijöhet, hogy maga a brand azt, hogy "Feedburnert". Az utóbbi esetében csak a szövegkörnyezet segíthet. Vannak ennél sokkal zavaróbb példák is. Majd ha eszembe jut, akkor leírom.

--
trey @ gépház

Azért itt is vannak ingoványos határterületek. A legutóbbi linuxkonf anyagának lektorálásakor vetődött fel például, hogy foo.exe-vel, vagy foo.exével? Mi van, ha a nyelvtanilag helyes alak alkalmatlan az adott feladat betöltésére (nevezetesen hogy a fájlnév tökéletesen rekonstruálható legyen)? Például /usr/bin/muttal -> nem derül ki belőle, hogy mut vagy mutt a program neve. Vagy lehet, hogy a fájlnév tulajdonnév, és ennek megfelelően bizonyos esetekben másképp kell toldalékolni? És mi van, ha az írott alakből nem derül ki annak kiejtése? Szóval ezzel csak arra akartam rámutatni, hogy a helyesírás sem 100%-ban fekete-fehér, vannak nem egyértelmű vagy nem szabályozott helyzetek is.

Ez jó megoldás. Kicsit hasonló ehhez:
"A bárányok hallgatnak"-ot / "A bárányok hallgatnak" című filmet. Valóban mindekettő érdekes kicsit (főleg egy hétköznapi beszéd során kimondva).
A muttot viszont én tulajdonnévnek képzelem el -> pl. "mutt-tal"
Ezek valóban furcsák.
__________
0x2A

Miért kelljen kibővíteni vagy átfogalmazni?
Azok a még kiterjesztést sohasem látott emberek miatt, akik írták az MHSZ-t? Ez barmoság. Miért kelljen alkalmazkodni a *„foo.exével”-hez, amikor az gusztusztalanul olvashatatlanná teszi a szöveget? Akkor most a kiterjesztés az nem exe, hanem exé?
Elő is kaptam az MHSZ-t és a megfelelő részt most idézem, ami a kiterjesztés írására is vonatkozik:
163.c)
Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik, a -val, -vel (és néha a -vá, -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá, hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel, Makk-kal, Papp-pal, Széll-lel stb.[…]”

A lényeg az, hogy fel kell tüntetni az „alapformát,” vagyis a kiterjesztést. Ezért kell írni „foo.exe-vel” a foo.exe-t (vagy ahogy zaphodb írta: „foo.exe -vel, ha customer supportot csinál az ember” :-P).
---
Powered by Áram

Ha már megemlítetted, akkor leírom teljesen az igekötős szabályt, mert többször láttam már az elrontását:
Ha az igekötő az ige előtt van, egybe írjuk (elmegy).
Ha az igekötő az ige után van, külön írjuk (menj el).
Ha az igekötő és az ige között egy harmadik szó van, mindhármat külön írjuk (el kell menni).

Hát én vártam, hogy hátha, de három év elteltével már nem bírom magamban tartani:
a' FeedBurner-t szerintem nem úgy kell ejteni, hogy "fídbörner", vagy "fídbörnör", hanem valahogy olyasféleképpen, hogy "fídbörnö'," a lényeg, hogy nem egy tisztességes magyar "r" betű van a végén. És akkor már egyértelmű (számomra), hogy kötőjel kell hozzá, mert egyáltalán nem úgy ejtjük, mint ahogy írjuk.
Szerencsétlen dolognak tartom, hogy a magyar helyesírási szabályzat idegen nyelvek kiejtésétől tesz függővé bizonyos dolgokat.

A muszáj a kedvencem nekem is.
Ahonnan könnyű megjegyezni, hogy miért kell pontos j-vel írni:

A szó maga a németből jött, eredetileg "(es) muss sein" (így kell lennie) volt az alak.
Ez átalakult szépen a mostani muszájra, fonetikusan.
Ha pedig egy szó idegen nyelvből jött, akkor abban soha sincs ly, kizárólag j.

Legalábbis így tudom, de remélem, így könnyebb lesz megjegyezni :)

(a hibásan írt szavakat csillaggal szokás jelezni: *muszály)

Egyébként használja valaki a vérgagyi unmagyar helyesírási szótárat Firefox 2.0-val? Szerintem elég gáz, hogy egy csomó köznyelvi és szaknyelvi szót nem ismer :(

No, én is egyet:

Van egy angol szó, file. Ejtése: fájl. És magyarul így is kell írni, fájlnak. Már persze akkor, ha nem állományt, vagy valami egyebet írunk helyette.

Aki ragaszkodik az angolhoz, írhat olyasmit, hogy file-t, de érdemesebb azt írni, hogy fájlt.
És nem filét.

És legyen kedves mindenki elfelejteni azt, hogy fileket, mert nem filéket, hanem fájlokat.

G

Számomra értelmetlen mondatokat legtöbbször a vesszők hiánya/rossz helye okoz. Főleg sok tagmondatból álló mondatoknál okoz problémát, de rövidnél is okozhat (egyik hír címében - most hagy ne linkeljem be - lévő vessző hiányáról/helytelenségéről nem kis spelling Nazi-s hupflame keletkezett). Szóval ha lehet, használjuk a vesszőket, ha máshogy nem megy, akkor az intuíciónak megfelelően, főleg akkor, ha a mondat nélkülük érthetetlen.

-------------------
2.6.17-gentoo-r4

:-)
Szerintem csak annyira elfogadott, mint a többi felsorolt hiba.

A Magyar értelmező kéziszótár az alábbiakat írja a hadd címszóhoz:

hadd határozószó (1. vagy 3. személyű, felszólító módú ige előtt)
1.

<Kérés, óhajtás kifejezésére:>

legyen mód arra, hogy ... ~ menjen ő is! | (jelentő módú igével) nép: ~ olvasom el!
2.

<Ráhagyás, megengedés kifejezésére:>

engedni kell, hogy ... ~ menjen, ha akar.
3.

<A cselekvés, történés erősen kívánatos voltának kifejezésére:>

~ lássa mindenki! [<-hagyd]

Most jutottak eszembe az alábbiak, ne vedd magadra, mindenkinek szól!
higgyétek és nem higyjétek (hisz, hinni)
hagyjátok és nem haggyátok (hagy, hagyni)

Szabi

Pedig nagyon egyszerű. A hagy igét helyettesítsd a mondatban egy szinonimájával, például az enged igével.

Szerintem az alábbiakból látszik, hogy semmi értelme a hagy használatának a hadd helyett.
"most hagy ne linkeljem be" -> "most enged ne linkeljem be"

Értelme a felszólító mód használatával van.
"most hagyd, (hogy) ne linkeljem be" -> "most engedd, (hogy) ne linkeljem be"
"most hagyjátok, (hogy) ne linkeljem be" -> "most engedjétek, (hogy) ne linkeljem be"

Ha ezek után sem látod a hibát, akkor használd tovább nyugodtan úgy, ahogy eddig tetted!

Az alábbi viszont nekem is újdonság volt, az előbb javította ki helyesírás-ellenőrző.
szinonima és nem szinoníma

Szabi

A "hagy" az a hadd köznyelvi változata. Teljesen elfogadott.

A nyelvhasználat viszont ebbe az irányba halad.

Ezek tények vagy csak te gondolod így őket?
Ha ezek tények, akkor légy szíves áruld el nekem, hogy hol lehet hiteles információkhoz jutni a magyar nyelv ilyen jellegű változásairól! Köszi!

Szabi

A kulonbozo tajszolasokban valtozhat a szo vegen levo massalhangzok lagysaga, peldaul nagyszuleim a tavaly szot taval-nak ejtik.
Ettol fuggetlenul termeszetesen irasban az irodalmi magyar nyelv helyesirasi szabalyainak betartasara kell hogy torekedjunk.

ui.: Van egy olyan erzesem, hogy valahonnan kimaradt egy vesszo. :P

--
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.

Be kell valljam, engem a helyesírási hibák egyre kevésbé zavarnak, akár itt, akár a saját portálomon, azt hajlamos vagyok jóhiszeműen betudni sietségnek, tévedésnek, kapkodásnak.

Ami sokkal inkább zavar, az az olyan stilisztikai szörnyűségek, mint

- a gügyögés: noti, kari, csomi, progi, depi, öngyi, temcsi
- ha valaki minden egyes mondata után felkiáltójelet tesz (nem tudom miért, valamiért idegesít, talán mert az exem is folyton ezt teszi:))
- az sms/icq nyelv: tok, vok, ien, naon

Ez van...

---------
MaGenTa - http://magenta.linuxforum.hu

" - az sms/icq nyelv: tok, vok, ien, naon "

Van egy ismerősöm, gyakorlatilag gépen csak így ír. Gyorsan szemezgettem a logokból:
tnap vtatok vmerre?
jok vnnk rajta
so jol jarsz.v 3 4 szam jo rajta ami tenyleg a tobbi v uj v n ismerem.en is c zsuzsi miatt szedtem le

> - a gügyögés: noti, kari, csomi, progi, depi, öngyi, temcsi

Ha mar nyelvi topic, nem ezt hivjak kicsinyito kepzonek (vagy valami hasonlonak :)? Erdekes amugy, en egyedul a vincsi szot tudom meg ugy ahogy elfogadni, de azt sem leirva, hanem kimondva. A tobbit viszont uldozom. :)

> - az sms/icq nyelv: tok, vok, ien, naon

Errol nekem akarva akaratlanul is Noncsy jut eszembe. :-D

A winchester és leszármazottai (vincsi, vinyó) kifejezetten érdekesek. Úton-útfélen találkozni az angol szakkifejezések használata kontra magyar verzió hitvitával. Erre itt meg valamire, amire van magyar szó is, egy angol szót használunk, de nem ám azt, amit az angolok használnak erre a dologra (hard disk), hanem valami teljesen más, ott nem használatos szót. Szóval ez aztán az igazi agyrém. Szerintem a winchester és egyéb variációi az első helyen állnak a kiirtandó szavak listáján.

Marmint az IT teruleterol, hiszen amugy a winchester egy teljesen ertelmes szo, es hasznaljak is az angolok -- csak mas kontexusban. De igen, ezt en is olvastam, hogy ha egy amerikainak azt mondod "winchester" s a kezedben egy HDD-t fogsz, kerdoen fog rad nezni. Viszont valljuk be, a magyar emberek tobbsege utalja a merevlemez kifejezest.

Azt nem tudom, hogy a zöldségesek kezdték-e el, de pl. a nemesített szamócát ma már szinte mindenhol (földi)epernek hívják. Még ha kinézetre hasonlít is egymásra a kettő (messziről, sötétbe), de biológia szempontból távol állnak egymástól.
Fura volt, amikor a zöldségesben kértem szamócát, és közölte hogy csak eprük van... Persze szamócát adott.

ugyan nem tudom most hány éves lehetsz:) de vajon mit szólhatott a faterod, amikor a haverok közt használt dumával próbáltad neki elmagyarázni, hogy merre jártál az éjszaka:)

most, mindenki úgy nyomja, mint ahogy a '70-'80-as években beszéltek a tinik, és fel sem tűnik senkinek, hogy gáz van, és nem baj, hogy para van, és nem begyullad az ember.
most épp az édibédi van divatba. ők azon röhögnek hogy mi hogy beszél(t)ünk, mi, v inkább te:) fel vagy háborodva azon, ahogyan ők beszélnek.

Ők akárcsak Te meg akarják különböztetni magukat az őseiktől, és akárcsak Mi saját szlenget alkottak maguknak, saját ruhatárat, meg saját mindent.

majd ez is elmúlik, majd Ők is megöregednek, és majd Ők is szidni fogják a fiaikat/lányikat, hogy hogyan kápésék olyan förtelmes módon beszélni. Hogy az a förtelmes mód akkor éppen mi lesz, az még kérdéses, de förtelmes lesz az tuti:)

Majdnem mindenben egyetértek veled. Néhány kijelentéseddel viszont vitatkoznék: "ők azon röhögnek hogy mi hogy beszél(t)ünk,...". Fiatalabb koromban szokás volt például a kétforintost bélásnak hívni. Eleinte a kevésbé fiatalok nem ismerték ezt a szót, így nem tudták miről beszélünk. (Azon viszont soha sem röhögtünk, hogy valaki a kétforintost kétforintosnak hívta.) Ezzel szemben, ha valaki a zöldségesnél látja először kiírva a pari szót(?), akkor rögtön tudja, hogy a paradicsomról van szó.
A szlengnek az egyik lényege az, hogy az adott csoporthoz/korosztályhoz/szakmához/... tartozók a csoporthoz tartozásukat azzal is kifejezik, hogy a beszédjüket egy kívülálló nem érti meg. A zeller által írt példa átlagos IQ-jú ember számára érthető, és nem köthető korosztályhoz a használata. Akár egy 30-as, vagy 40-es (itt most a korra godoltam :-) ) személy szájából is elhangozhatott. A pari, ubi, ... és társai használata nem életkor függő. Személyes kedvencem, amikor a túl hosszú "hús" szót husinak rövidítik. Ráadásul ezeket már legalább 20-30 éve használják. De azon sem lepődnék meg, ha némelyik régebbi lenne.

Az "ien", "oan", "vok", ... szavak használata, chat/sms közben, még védhető is. Ezzel nem is lenne bajom. Az már elgondolkodtató, ha valaki az iskolai dolgozat írása közben is használja ezeket. Ekkor már nem a különbözni vágyásról van szó, hanem az igénytelenségről, vagy az IQ alacsony szintjéről. Az igénytelenségre napok, vagy hetek alatt rá lehet szokni, de "leszokni róla" már éveket, és nagy önuralmat igényel.

-----
"Fontosabb egy jó szomszéd, mint egy távoli rokon." (Árvízkárosult, 2010)

nem értem mitől lenne sms/icq nyelv a tok, vok, ien, naon
ha már címkézni akarod akkor az IRC - chat v. ch6:) - helyesebb lenne.

ugyanakkor ezek azért zavarnak, mert nem tudod elfogadni, hogy amit most csinálunk, azt nem írott nyelven, de nem is beszélt nyelven tesszük. mégis közelebb áll a beszélt nyelvhez.
pl. ha személyesen találkoznánk tuti hogy nem tegeznél, hacsak nem tudnád, hogy egyébként itt beszéltünk már.

amikor nagybetűvel kezded a mondataidat, mindig azt hiszem, hogy ki akarsz emelni v.mit.

miközben az 'sms/icq' nyelvet te is serényen használod - pl. :-) :-/ 8:-) OMG LOL meg ilyenek. - valamiért le is nézed annak magyar változatát.

engem inkább az zavar, amikor v.ki - élő - beszéd közben is úgy beszél, mintha ch6elne:)

Teljes mértékben egyetértek a kezdeményezéssel, igyekszem majd magam is ide írni az esetleges javításaimat.
:set offtopic
Egyébként pár ponton logikátlannak tartom a hivatalos helyesírási szabályokat, ilyen pl. a dátumok toldalékolása, mint pl. "augusztus 17-én", ugyanis (szerintem) augusztus tizenhetedike sorszámnév, így helyesebbnek érezném az "aug. 17.-én" írásmódot. Ezt alátámasztandó nézzük az alábbi mondatot: "Bár mindegyik évszázad ismerete fontos, a hangsúly a legnagyobb társadalmi átalakulásokkal járó 17.-én volt." Ezek szerint a legmozgalmasabbnak egy századot emeltünk ki, nevezetesen a tizenhetediket, aminek az ismeretén sok minden múlott. Ha viszont kivesszük a pontot ("... 17-én volt."), akkor már azt jelenti hogy a ezerhétszáz év történelméről beszélünk, nemde?
Ugyanez jelenik meg a "Hol laksz? - A hét kerületben. - Melyik hétben a sok közül?" (sajnos nem fiktív) párbeszédben.
:set noofftopic

Úgy sejtem, a nap és az évszázad ilyetén írása nem ugyanaz a kategória, de legegyszerűbb kiírni, hogy "a tizenhetedikén", és akkor nincs gond...

Amúgy a helyesírás végül is csak konvenció, kód, nem feltétlenül logikus (mint ahogy a nyelv maga sem az).

---------
MaGenTa - http://magenta.linuxforum.hu

Hoppá, a 'Beküldés' gomb megnyomásakor vettem észre egy másik dolgot, ami erősen csípni szokta a szemem: a befejezett melléknévi igenév (szerintem) helytelen használata.
Nézzük csak, mi is van itt a hup-on a 'Beküldés' gomb fölött:
"BBCode jelölők használata engedélyezett, az URL-ek..."
Kit vagy mit engedélyezett a BBCode jelölők használata? Persze értem, de valahogy magyartalannak érzem, szerintem itt a "BBCode jelölők használata engedélyezve van" lenne a helyes, a fenti formát inkább egy olyan szövegkörnyezetben látnám helyesnek, mint pl. "az engedélyezett BBCode jelölők használata elégséges az alapvető formázáshoz".
Két hivatkozást idéznék a jelenséggel kapcsolatban:
„Tötö”_nyelv, ill.
A befejezett melléknévi igenév állítmányi szerepének szemantikája és pragmatikája

> "BBCode jelölők használata engedélyezve van"

Ez ugy gaz, ahogy van. "has been enabled" angol alakrol szo szerint forditva. Sajnos a magyar is egyre tobbszor veszi at a szenvedo szerkezetet. Egy jobb forditas lehetne "A BBCode jelolok hasznalata megengedett." (Bar ez a jelolok is egy furcsasag.)

A határozói igenév ilyen használata teljességgel magyar jelenség, más nyelvben ilyen nincs, úgyhogy átvételről nem lehet beszélni.
"Az ajtó zárva van." - tökéletes magyar mondat, a világon semmi gond vele.

Ld. még http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/83.html

---------
MaGenTa - http://magenta.linuxforum.hu

Igaz, nekem is jobban tetszik. Szerintem a ket pelda nem ugyanaz. Ha ki tudod valtani a szenvedo szerkezetet, akkor ki is kell.

"Az ajto zarva van." Ebben az eseteben az ige(van) nem cselekvest, hanem letezest fejez ki. Ez valamiert nem bantja a fulem.

"engedelyezve van" Ebben a peldaban valaki engedelyez valamit valakinek. Itt sokkal szebb es helyesebb a befejezett melleknevi igenev (engedelyezett, megengedett) hasznalata. A masik peldat is ki lehet valtani egy kis csures-csavarassal: "Az ajto zarva." vagy "Az ajto bezaratott" :)

A lenyeg, hogy szerintem a ket ige kulonbozosege miatt nem lehet osszehasonlitani a peldakat. Olyan peldat is lehet hozni, ami viszont nagyon bantja az ember fulet, mondjuk a klasszikus "a macska fel van maszva a fara".

Most jutott eszembe ennek kapcsán, hogy azon esetekre, ahol az alany nincs meghatározva, volt egy régies alak is, ami ilyeténképpen értelmezve szintén félreértésre adhat okot:
pl. "...kővel köveztessék meg vagy nyíllal nyilaztassék le...", illetve pl. "már bocsáttasson meg nekem".
Ez utóbbi ugye természetesen nem azt jelenti, hogy "kérjen meg valakit, hogy bocsásson meg nekem", hanem azt, hogy (nem jelezve, hogy ki által, de) "legyen nekem megbocsátva" (brr :)), viszont hogy ezt hogyan különböztethetném meg tisztán szintaktikai alapon az "...és az ispán minden faluban állíttasson haranglábat"-szerű műveltető szerkezettől, arra egyelőre nincs ötletem.

"Kit vagy mit engedélyezett a BBCode jelölők használata?"

Az "engedélyezett" szó lehet múlt idejű ige és befejezett melléknévi igenév is, ez a félreértés szerintem a nyelv ezen tulajdonságából adódik, nem a hibás használatból. (Ahogy angolban is, csak ott nem okoz problémát, mert ott jelen idő 3. személyben is kiteszik a személyes némást.)

Igen, mert ez a magyarban ugyebár szenvedő szerkezetnek számít. Ti. az, hogy "a macska fel van mászva a fára" nem szenvedő szerkezet, csak az angolszász nyelvekben, ahonnan aztán mi is átvettük példaként. A dualizmus korában aztán azt mondták, hogy ez germanizmus, nem szabad azt mondani, hogy a macska fel van mászva a fára.

Ez elég nagy demagógia egyébként, mivel a magyar nyelvben annak előtte sem használtak valamiféle helyváltoztatással kapcsolatos szóra ilyen befejezett igenévi szerkezetet. Nem menve van az ember, nem mászva van a macska, és nem is esve van a falevél.

Ám: be van fejezve, el van intézve. Ezt ugyebár minden nap használjuk, mégis helytelen lenne?

"Bús az ember, ha nincs kedve;
Borba van a kedvmag vetve.
Hát azért iszunk mi mindig,
Meg sem állunk tíz-husz pintig."
- Írta Petőfi. És gondolom nem volt egy rossz helyesíró :)

Szóval igazad van, Az engedélyezett inkább magyartalan. Egedélyezve van. Kész.

"A Frugalware Fejlesztői Csapat örömmel jelenti be a Frugalware 0.7pre1 azonnali elérhetőségét, mint az eljövendő 0.7-es stabil kiadás első előzetes változatát."

Az én fülemet rettenetesen zavarja amikor angolosodik/németesedik/stb. a magyar szöveg , ráadásul itt még a két tagmondat se passzol: "elérhetőség" == "előzetes változat"?
Esetleg: ...megjelent a Frugalware 0.7pre1, a következő stabil kiadás első előzetes változata.

különbség és nem külömbség brrrr

terra (byte) helyett tera a helyes.

--
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.

Igazad van, de ott motoszkal bennem, hogy a fent felsoroltak mind (?) szemelynevekbol szarmaznak. Ellenpeldakent ott van a méter, amit nem ugy irunk, hogy "meter". Vagy a gramm, amit meg szinten nem helyes ugy irni, hogy "gram". Ha jol tudom, akkor a byte-ot nem szemely utan neveztek el. Szerinted van benne valami?

Szerintem bájt. Amit írtál, az elsőre jó indoknak tűnik, de nem elég jó.

A névadó tudósok, akikről az általad felsorolt mértékegységeket elnevezték:

pascal - Blaise Pascal (1623-1662) francia matematikus, filozófus
hertz - Heinrich Hertz (1857-1894) német fizikus
newton - Sir Isaac Newton (1643-1727) angol fizikus
watt - James Watt (1736-1819) angol mechanikus
celsius - Anders Celsius(1701-1744) svéd fizikus
fahrenheit - Daniel Gabriel Fahrenheit (1686–1736) német fizikus
joule - James Prescott Joule (1818-1889) francia származású angol fizikus
ohm - Georg Simon Ohm (1787-1854) német fizikus
farad - Michael Faraday (1791-1867) angol fizikus
coulomb - Charles Augustin de Coulomb (1736-1806) francia fizikus

Szabi
-----
Ah, kupcsik megelőzött... :-)

Kösz, hogy erre a gyakori hibára emlékeztettél! Nem latin betűs tulajdonnevek esetén nem angol, hanem magyar kiejtés szerint írjuk őket. Nagyon zavar, amikor magyar újságcikkekben a nevek angol átiratát látom.

Pyotr Ilyich Tchaikovsky helyett Pjotr Iljics Csajkovszkij
Vladimir Kramnik helyett Vlagyimir Kramnyik
Takuma Sato helyett Szato Takuma (Ebben az esetben a nevek sorrendje is megfordul, mert a japánok is a családnevet veszik előre.)
Ugyanígy teszünk akkor is, ha a személynévből képzünk egy másik szót (mértékegység nem jut eszembe hirtelen), például: mengyelejev-féle periódusos rendszer.

Akkor nem értem, hogy személyneveknél miért kell ragaszkodnunk a múlt századi hagyományokhoz.
Kérdezzük meg Takuma Satot, hogyan szeretné írni a nevét.

Attól tartok, a világ egy kicsit lekörözte az Akadémiát. Nem találsz már olyan keleti cuccot, ami nem angolszász szűrőn keresztül jönne be hozzánk. (Most a Négy Tigris piactól tekintsünk el.)
Nagyon jellemző - szerintem - a bájt és fájl kompromisszum, amiket én azért is fályl és bályt formában írok, hiszen az is "fonetikus".

[szmályli] (C)(TM)(R)

Te miről beszélsz ember? Mi a múltszázadi? Itt láthatod, hogy hogy írja le a nevét Takuma: http://en.wikipedia.org/wiki/Takuma_Sato (azok a krix-kraxok, igen)
A japánoknak háromféle írásmódjuk van, ebből az egyik (legnépszerűbb és legbonyolultabb) a kínaiaktól átvett írásjelek használata. Az, hogy "Takuma Sato", az nem az ő neve, japánban nem írnak így. Ez a nevének az angol átirata. Ha leírod magyarul: Szato Takuma, azt Józsi bácsi is el tudja olvasni, és ha ezt meghallja az autóversenyző, akkor azt mondja, hogy igen, ez az én nevem. Ezért kell magyarul kiejtés szerint írni, mert azt hogy "Sato", nem ugyanúgy ejtjük, mint azt hogy Szato.

Erről az a sztori jut eszembe, hogy egyszer a barátnőm japánban volt, és megkérték a japánokat, hogy írják le a nevüket kínai karakterekkel. Ezt meg is tették, de mikor visszaolvastatták velük, akkor nem hangzott úgy, mint az eredeti név. Aztán megcsinálták fordítva is, ő leírta a japán csaj nevét, és a magyar srác meg felolvasta. Nagyon tetszett nekik, hogy pont úgy hangzik (kis magyar akcentussal) mint az eredeti :) Egyébként a kínaiak és a japánok is átírják a nyugati neveket, színészeket, híres embereket, és a fent említett pontatlanság miatt fogalmuk sincs, hogy hogy kell mondani angolul. Ezt onnan tudom, hogy van pár kínai munkatársam, és ha mondjuk nekik, hogy Bruce Willis, akkor az egyik megérti, és lefordítja a másiknak, hogy Buliviuja vagy valami hasonló :)

Amúgy meg a Mitsubishi nem személynév. Legalábbis a gyár alapítóját nem így hívják. Jobb példa lett volna a Suzuki, de azt is úgy kell írni, mert márkanév. Még jobb a Toyota, aminek az alapítója Tojoda Kiicsiro (angolul Toyoda) és mégis Toyota a márkanév. (forrás: Wikipédia)

"Nagyon zavar, amikor magyar újságcikkekben a nevek angol átiratát látom."

Ez azért van, mert az átlagnéphez tökéletesen hasonulva, a mai "újságírók" sem tudnak helyesírni. Rábízzák magukat a szoftveres helyesírás-ellenőrzőre. Az meg vajon melyik nyelvterületen is készül?

Persze, nekem pedig megvan a Toccata és Fuga kottája Bach Jónás Sebestyéntől. A legjobb Im-ígyen szóla Zarathustra-fordítás pedig Nietzche Frigyes néven jelent meg. Verne Gyulát is ismerjük ugye, meg hát sorolhatnánk napestig. A régi, rossz dolgokat ne hozzuk már fel érvnek, ezt tanítjuk, hogy történelem, és kacagunk rajta, hogy mekkora hülyeség. Az orosz szerzők neve pedig kicsit más tészta, mert ugye mindenképp át kell írni latin betűkre, úgyhogy valamilyen ocsmányságot mindenképpen el kell követni. Hogy írjuk inkább? Angolosan? Attól nem lesz kevésbé "destruktív" szerintem. A legjobb persze az lenne, ha úgy hagynánk szegényt, ahogy van, Пётр Ильич Чайковский, meg Владимир Владимирович Маяковский, aztán olvassa el az, aki tud oroszul (vagy csak ismeri a cirill ábécét), meg akinek van unicode támogatás a böngészőjében.

tera != terra!!!

szinte fádalmat érzek mikor ilyet látok: terrabyte :S grrrrrrr
tessék helyesen írni: terabyte

Jajj. Most olvastam az Indexen.
Az angol caucasian általában nem azt jelenti, hogy kaukázusi származású, hanem hogy fehér ember (bőrszín, arcvonások stb). Lásd még: "Silly caucasian girl likes to play with samurai swords." /Kill Bill/

A másik, amit valahol itt a fórumon láttam:
Nem mazoista, nem is mazohista, hanem mazochista.

nos, az index elég gáz sok elütés, szókihagyás (vagy bentmaradt szó, amikor átfogalmazzák a cikkben a mondatot) és ezek szerint félrefordítás is van.

egy besorolás szerint 4(?) fő embertípus van, ebből az egyik a kaukázusi típus (kaukázusi rassz), a fehér ember. see also.

Nem mertem leirni hogy rassz, nehogy rasszistanak gondoljon valaki :) De amugy tenyleg az. Persze folosleges most belemenni embertani fejtegetesekbe, mert persze minden kutatonak megvan a sajat velemenye arrol, hogy hogyan kell csoportositani az embereket. A lenyeg, hogy nem kaukazusi szarmazasu. Valamelyik Buvar zsebkonyvben meg europid nagyrassznak hivták.

egyébb!!!!11111
Egye, egyébb, legegyébb.

A helyesírási helyzet nem sokat változott az elmúlt 3 év alatt, a véleményem is csak annyiban, hogy ma már biztosan nem venném a fáradságot egy ilyen fórumtéma létrehozására... :-)

Egyébként azért hozom fel a témát, mert találtam ezt:
http://www.magyarhelyesiras.hu/gyakori_hibak.php

Szabi

a helyesírási hibákért is járjon ban. vagy -ben, -ból, -től. - szabadon választott -

kisbetüs mondatkezdés 10 év 6 hónap szigorított.
rövid ü hosszú helyett 4 és 3 hónap.
akinek nincs otthon értelmező/helyesírási szótára, az életfogytos.

aki pedig régies - 1980 előtti - helyesírást használ, azt le kell fejezni, v. fülelni. v. ilyesmi.

szerk.: és vissza kell hozni a kalodát, a pellengért, és a halálbüntetést.

szerk.[1]: na tessék. most banolni fog v.ki. jobb lesssssz ill(l)egal(l)itás-ba(n) vonúúúúlni nekemnek. mostan máma itten.

szerk.{2}: - miért van az, hogy nekem mindig csak helytelenül írás ellenorzó jut, másoknak meg helyesírás ellenorzó. ez ellenőrizhetetlenséges -

Hogy stílusos legyek:

Nem Windows-zal, hanem Windowszal a helyes. (Ez kifejezetten treynek szól!)

Nem Windows-os, hanem windowsos.

Nem Windows alapú, hanem Windows-alapú.

Nem Windows alkalmazás, hanem Windows-alkalmazás.

Nem Windows változat, hanem Windows-változat.

Nem excel file, hanem Excel-fájl. (Hogy ne csak a Windowsról szóljon a történet.)

Egyelőre az egyenlőre kontra egyelőre meccs egyenlőre, azaz döntetlenre áll. A terület mértékegysége az ingatanhirdetésekben szokásos nanométerrel szemben a négyzetméter: m2, a térfogaté meg ezzel analóg módon a köbméter: m3.

Mikor megjegyeztem valakinek a nanométeres dolgot, akkor komplett hülyének nézett. Azóta inkább nem szólok senkinek, írja csak nanométernek... :)

Egyébként véleményem szerint van annyira elterjedt a "nm" rövidítés, hogy abból egyértelműen tudjuk: négyzetméterre gondolt az illető. Sokan nem is tudják például, hogy hogyan lehet felső indexet írni (sőt! Sok helyen ilyet nem is lehet, mert a CMS nem ismeri a "sup" bbcode-ot), "m^2" alakot meg azért nem használnak, mert ilyet még nem láttak, nem tudják mi az a felfelé mutató kacsacsőr.

--
http://modellers.hu

translate-google-hu

kellett helyett: kellet

Translate szerint:
kelleti magát ==> he had --> volt ==> was.
kellett egy hosszabbító ==> had an extension --> volt meghosszabítása ==> was the extension of --> volt a kiterjesztése ==> was the extension of.

Na és akkor a vesszőparipa:
Magyarország hivatalos nyelve a magyar? ==> India's official language is Hungarian? --> India hivatalos nyelve a magyar? ==> India's Official language is Hungarian?.

Laza közelítéssel a magyar helyesírás is statisztikai alapon szerveződött. Nyilván a "kánon mindenek felett" elv itt is nagyon erős volt és még mindig igyekszik hatalmát megszilárdítani ill. gyakorolni.
Rövidítve: sokan kezdenek el valamit egyformán mondani vagy írni ("statisztika") --> <-- nyelvész közösségek. Ebből a szempontból a nyelvészet megpróbál leíró tudományból konstruktív nyelvpolitikai tényezővé válni, azaz torzítani szükség esetén a statisztikát és visszaterelni az "ideális" mederbe.
Ezt tesszük mi is, amikor felháborodunk a translate marhaságain.

Ez a topic jó kezdeményezés.
Igazán viszont akkor lesz értelme, ha a "nyelvtannácik" (akinek nem inge... :) ) a jövőben ide teszik a helyesírásra vonatkozó megjegyzéseiket, és nem egy szakmai vita színvonalát rontják a magyar helyesírási szabályok feszegetésével.

Köszönöm.

U.i.: természetesen a helyesírásra mindenkinek illik figyelni, de egy szakmai hozzászólásban ne a helyesírási hibákra vadásszunk, hanem a szakmaira (mindaddig, amíg a helyesírási hibák nem akadályozzák az érthetőséget).

---
"A megoldásra kell koncentrálni nem a problémára."

láttam, hogy szerepelt már de az

ien (ilyen helyett)

használata fizikai fájdalmat tud okozoni.
nem beszélve arról, hogy egyre többször hallom ember szájából erőltetve (mintha hiátus töltő hangot mellőznék, holott itt nincs is, mivel ottvan explicit a 'ly'), szó szerint azt, hogy "ien".

grarghuarghörg.

_____________________
home, blog, dreamgrave

A helyes betűvetés tetszés, és elismerés aratását eredményezi hosszú távon. Mégis pont az "ien" beszédben nekem jobban tetszik, mint a - véleményem szerint - túl erős "ijen". A "mien"-re pedig - továbbra is szerintem - különösen igaz ez.

Ettől még leírva "ilyen", és "milyen". Tőlem pedig gyakran "ilyen" és "mien". Mea Maxima Culpa.

A vessző, pont, kérdőjel stb. utáni szóköz elhagyásától, viszont én sírok.

### ()__))____________)~~~ ################
#"Ha én veletek, ki ellenetek?"#1000H/UbuFb

Érdekes dolog az "ikes" igék ragozása is.

Én ragozok vagy én ragozom?
Én züllök vagy züllöm?
Én hazudom vagy hazudom?

Még rendszergazda komomban (az se ma volt) történt, hogy hallgattam a Kossuth-rádiót, és Grétsi László azt nyilatkozta, hogy ő nem erőltetné az ikes igés dolgot, mert világosan látszik, hogy (a XVI. századtól kezdve) visszaszorulóban van, és szinte biztos, hogy ki fog halni a nyelvből (mint ahogy kihalt számos igeidőnk és a passzív mód is [de: születtem, ami ugye passzív]). Számos esetben és szituációben pedig kifejezetten "kultúrsznobosan" hat.

A Mindentudás Egyetemének egyik előadásában érdekes dolgot vetett fel az előadó: neki az a véleménye, hogy a nyelvésznek az a feladata, hogy vizsgálja a nyelvet, felismerje a szabályszerűségeket. De nem feladata, hogy megmondja, hogy hogyan kell azt "helyesen" használni, hiszen ki ismerné jobban a magyar nyelvet, mint maga a magyar ember.

Ettől eltekintve én magam úgy látom, hogy érdemes bizonyos dolgokban megegyezni, és azt zsinórmértékként használni. A szabványokat sem viccből találták ki.

Ez utóbbi mondatomról még valami eszembe jutott: "mégsem" vagy "mégse". Én sz előbbire szavazok, a redmondiak pedig az utóbbira.

Nem kapcsolódik szorosan a témához, de mégis megjegyezném: a mai hallgatók, akik mérnökök lesznek előbb-utóbb, képtelenek egy tisztességesen kinéző dokumentációt (értsd: szakdolgozat) kiadni a kezükből. Ez nem csak az ő hibájuk, nem tanította meg őket senki arra, hogy hogyan kell egy dokumentumot a tipográfia alapszabályainak megfelelően megformázni.
Sajnos az enyém sem néz ki túl jól, így visszatekintve...

feketemasnis troll és könyörtelen nyelvtannáci lévén nem tudom megállni, hogy ne szóljak hozzá a témához, annak ellenére, hogy egy ideje leszoktam a nagybetűvel írásról. ettől függetlenül tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy a mondat nagybetűvel kezdődik, de néha még azt a shiftet megtalálni is hosszú idő, ha nagyon ki akarok írni valamit magamból.

ezt a jó szokásomat nyilván félreteszem, amikor erre szükség van.

ez a topic valóban jó arra, hogy ne más témákat offoljunk szét. ennek ellenére azt gondolom, hogy akinek fontos, hogy helyesen írjon, az nem itt fogja azt megtanulni. valakinek vagy van rá igénye, vagy nincs.

azt már csak így mellékesen jegyezném meg, hogy akit az nem érdekel, hogy a saját anyanyelvét jól megtanulja, az hogyan várja el magától, hogy könnyen tudjon hibátlan parancsokat kiadni a gépnek, kódot megírni... vagy ha utóbbi megy, előbbi miért nem?

...vagy ilyesmi...

-100000000000000000000000000000 az 'ien'-nek.

________________________________________________________
"I do not fear computers. I fear the lack of them."
/ Isaac Asimov /

a mondatkezdő nagybetűről az a véleményem, hogy szemantikailag fölösleges, hagyományőrzésképpen fontos szabály. én a nagybetűket jobbára a tulajdonneveknek tartom fenn, a mondat eleji nagybetű (amit amúgy is mondat/bekezdés/szövegrész/szöveg előz meg) csak elbújtatja a mondatban azt, amit valójában a nagybetű (egyébként) ki hivatott emelni. nyomtatásban, illetve más olyan környezetben, ahol a szükség megkívánja, értelemszerűen marad minden mondat eleje helyesen, de ettől még ott is értelmetlennek tartom.

az szép gondolat, hogy van, akinek van, és van, akinek nincs igénye a helyesen írt szövegre, a probléma viszont azzal van, hogy az "igénytelenek" okozta grammatikai káoszt az "igényeseknek" kell kibogozni, gyakran a megértés rovására mennek az "apró figyelmetlenségek". ráadásul: az angol nyelvet (nyelvtanostul, szókincsestül), főleg a szakmai részét igen nagy hányadában a neten, böngészés közben sajátítottam el. ha -- teszem azt -- valaki szeretné megtanulni valamennyire a magyar (szak)nyelvet, és böngészés közben egyes szavak/kifejezések helytelenül írt formájával gyakrabban találkozik, mint a helyessel, hülyeséget fog megjegyezni. tovább ragozható...

(végül: a "gépi" nyelveket az emberi nyelvekhez hasonlítani merész dolog és nagy kihívás.)

(végül: a "gépi" nyelveket az emberi nyelvekhez hasonlítani merész dolog és nagy kihívás.)

szerintem meg semmi nagyot nem mondtam ezzel. ha egy betűt elütsz egy parancs után, máris tökmás paramétert adtál meg. ez jobb esetben méginkább arra késztet(het)i az embereket, hogy betűre pontosan írjanak helyesen.

________________________________________________________
"I do not fear computers. I fear the lack of them."
/ Isaac Asimov /

A helyesírás fele hagyományőrzés, úgyhogy aki önkényesen elkezdi hanyagolni ezt a részét, az már rá is lépett az igénytelenség felé vezető útra. Másrészt ha nem is szemantikai, de olvasáskönnyítő szerepe azért van a mondatkezdő nagybetűknek is, szóval ez bizonyos fokig az író egoizmusának mértékét is mutatja. Csak az a fontos, hogy minél gyorsabban begépelje a szöveget, vagy az is, hogy a többiek könnyen olvashassák.

szvsz felfogható stílusjegynek is. az olvasáskönnyítő szerep meg szerintem relatív, a nagybetűk (ahogy fentebb írtam) "egyéb" esetekben sokkal jobban kiemelnék azt, amit ki kell, bizonyos szempontból egyenesen zavaró. a (pl.?) németeknél minden(?) főnév nagybetűs, az még zavaróbb.