Magyartalan és következetlen írásmód!

Az utóbbi hetekben elég sok szöveget-könyvet kellett beszkennelnem-gépelnem.

Mindig is zavart, ha egy könyvben magyartalan megfogalmazásokat találok. De most nem csak ilyennel kellett találkoznom. Egy turisztikai könyvben elég sok kifejezés sűrűn fordul elő. Ezeknél elég változatos formátumok voltak-vannak. Hogy példát is mondjak: egyszer azt írja, hogy "görög katolikus templom", pár sorral lejjebb már "görög-katolikus templom" szerepel, újabb pár sor és megint "görög katolikus templom"... De pl. a rövidítéseknél is, hol tesz pontot a végére, hol nem, és ezt váltogatja akár egy oldalon belül is. Ez eléggé bosszant. Mindig is bosszantott, de most, hogy ezt nekem át is kell(ett) fésülnöm-néznem, kifejezetten idegesít is.
Aztán, ami még egy másik rigolyám: miért nem lehet egy kiadásra érdemesnek tartott könyvben a "nem" szócskát normálisan használni. Egy normális, hétköznapi diskurzusban még elmegy, ha az ember nem jól használja, de egy irodalmi szövegbe..
Hogy mire is gondolok... Nézzünk egy példát: - Hol találom a Városi Könyvtárat?
- Menj, előre száz métert, amíg eléred az elágazást, ott fordulj jobbra, bla-bla-bla...
Nos világosan látható, hogy ez hibás mondat, mert ez helyesen (értsd irodalmi magyar nyelven) így hangzana: - Menj, előre száz métert, amíg el nem éred az elágazást, ott fordulj jobbra, bla-bla-bla...

Sajnálatos módon eléggé elkorcsult e tekintetben a nyelvünk, mert manapság már elég sok könyvben és más területeken is (pl. médiák) is így beszélnek-írnak...

Na mindegy... Nem sírok tovább. Egyébként sincs már sok időm...19 órája vagyok fenn, de még nem fogok lefeküdni, mert most kezdődik a napom -megyek disznóvágásra segíteni. Hogy fogok így Barca meccset nézni este?!

Ez a meccs tényleg álmosító volt! Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ledöltem aludni a meccs előtt 2 órával és hiába húztam fel a vekkert fél órával korábbra, mint a meccskezdés, mégis lemaradtam az első félidőről, mert egyszerűen meg se hallottam az órám csörgését. Nem volt jó a második félidő, egyenesen pocsék volt, sőt talán még ennél is rosszabb jelzőkkel kéne illetnem. Nem értem a Barcelona labdarúgóit: mi a fenének kell saját maguknak megnehezíteni a meccset, és minek kell feleslegesen hátrafelé játszaniuk?! A lényeg, hogy a 3 pont begyűjtve, hajrá Osa! (Az Osasuna egyik kedvenc csapatom a Barca és a Valencia mellett, és nem mellesleg a Sevilla vendéglátója holnap.)

Megyek, lefekszem, későre jár már...

_____________________________________

Európa kulturális főhálósa: spanyolnatha.hu

Tessék mondani, élnek még korrektorok Magyarországon, vagy már kihaltak?

Nekem is folyamatosan ez a bajom a mostani újságokkal/könyvekkel. Arról nem beszélve, hogy minden-minden sajtótermék helyesírása pocsék, csapnivaló, szemét (ezek a finomabbak amik most eszebe jutottak). Azt megértem vhol, hogy egy netes cikk olyan-amilyen, de ami x példányba nyomtatásra kerül, azt nem kellene jobban átnézni? Vszínű, hogy azt igényesebb emberek olvassák... Ehh..

Na, jó vétettem két hibát. Ebből az egyikről nem is tudtam, a másikat meg ha nagyon akarnám, meg is tudnám magyarázni, de nem teszem.
Amúgy szerintem meg rövidítés - ha nem is a klasszikus értelemben.

Azért valljuk be őszintén: egy Népszavát olvasva ennél sokkal durvább hibák is vannak.

PS: A Firefox a következő szavakat húzta alá: rövidítés, Népszava, durvább. Hmmm...

( mcbuddha | 2007. 03. 31., szo – 10:48 )

Azért átnézhetnéd ezt a bejegyzést, mielőtt helyesírásról írsz. (De legalább valaki tudja helyesen használni a kell, tilos stb. állítmányú mondatokat -- igen, az alany ragozott főnévi igenév.)

Sajnos nem volt rá időm. Egyébként mániám, hogy átnézem minden bejegyzésem kb. 2-3-szor, és ha egy apró hibát is felfedezni vélek, máris kijavítom. Most azonban az agytekervényeim se forogtak rendesen, olyannyira, hogy nem is 19 órája voltam fenn, hanem csak 15, de most már jócskán túl vagyok a 19 órán, úgy nagyjából 27 órája vagyok fenn. De a fura az egészben az, hogy még nem jött el a holtpont, így fogalmam nincs mennyi lesz a vége. Ráhajtok barátnőm hételeji 40 órás idejére...:)

Visszatérve a helyesírásra: nem állítom, hogy én tökéletes lennék e téren. Más téren se vagyok az, miért lennék pont e téren az?! De az egyszer biztos, hogy ha valaha kiadok egy könyvet, vagy valamilyen nagyobb volumenű és terjedelmű írásművet a kezeim közül és azt a nagyközönség elé bocsájtom, akkor törekedni fogok arra, hogy az a lehető legtisztább legyen nyelvtanilag és nyelvileg is, és akár segítséget is kérek ez ügyben. Mondjuk az is igaz, hogy terveim között szerepel a fentebb ecsetelt probléma megírása is, azaz előfordulhat, hogy valamelyik szereplőm azt az "újmagyart" fogja beszélni, mint a mai fiatalok. Említhetném itt a "naon", "thx" és egyéb remekbe szabott "szavainkat"... Egyébként én elég jól tudok ezen a "nyelven" is kommunikálni, de ennek ellenére nem kívánom ezt használni, mint elsődleges "formát", mert azt gondolom, hogy elsődleges cél a kommunikáció esetében a megértés (egymás kölcsönös megértése, épp ezért kommunikáció), és (én) úgy vélem, hogy ezt a "normál"-irodalmi magyar nyelven lehet elérni, vagyis inkább azt mondanám, hogy egyelőre még így van! Egyébként még annyit, hogy felvetették páran az ékezet nélküli írásnál a repülő ékezetek használatát. Nos nekem ezzel az a bajom, hogy ha jelezni kívánom, hogy szlenget vagy tájszólást használok, akkor ezt az aposztróf vesszővel (vagy ennek esetleg simán aposztróf a neve?) tudom megtenni, azér', mer' ezt így kell és kész!

Hú, most már ideje befejeznem a rizsázást...

(Elárulod, hogy hol vétettem a (kezdő) bejegyzésemben?)

________________________________________________________________________

Európa kulturális főhálósa: spanyolnatha.hu

A link. (Senkit se zavarjon a zöld és a kék színezés, nem az a lényeg.)
Sorban:

  1. Itt egyből két hiba: "szövegben", és egy vagy három pont.
  2. Szerintem ez így elég szerencsétlen. Vagy kérdőjel -- ha már kérdés --, vagy vessző, és a következő mondat csak egy új tagmondat.
  3. Szőrszálhasogatás: ha nincs gondolatjel, akkor azt két kötőjellel szokás helyettesíteni.
  4. Ide miért kell a vessző?
  5. Hát, ez se túl irodalmi.
  6. Szőrszálhasogatás: szóismétlés.
  7. Már volt.
  8. Ugye ezt iróniából írtad?
  9. Ezt se nevezném szabatosnak.
  10. És ez is volt.

No offense, ez még így is magasan az átlag fölött van, és csak külön kérésedre soroltam fel a hibákat.

Az ember mindig tanul valami újat. egyébként az egyetemi éveim alatt kezdtem egyre jobban kikupálódni ezen a téren is. Régen se volt túl rossz a helyesírásom, nyelvi helyességem, de az erre való törekvés ekkoriban nőtt meg, és ekkoriban kezdtem el érdeklődni a magyar nyelv érdekességei iránt is. Ma már élevezetet okoz, ha egy szó eredetéről tudhatok meg valamit, régen ez nem így volt.

Hogy válaszoljak is: a szóismétlés az "szándékos" volt. (Ahogy az is, hogy ezt a mondatot (is) hoggyal kezdtem. Tudom, hogy nem lenne helyes, de én mégis megfelelőnek vélem egyes esetekben, akár irodalmi műben is elfogadhatónak!) Tisztában voltam vele, de úgy gondoltam, hogy a félreértések elkerülése végett megismétlem a szót (vagyis szavakat). Az, hogy a nyitó mondatom később, pár sorral lejjebb visszaköszön az a véletlen és a fáradtság műve, valamint talán annak is betudható, hogy szeretem a dolgokat túlmagyarázni, és olykor szinte szóról-szóra megismétlem korábbi mondataim, érveim. Stílusomról még: ha nem találom a megfelelő szót, akkor igyekszem a fogalmat kettő vagy akár három, hasonló (jelentésű) szóval helyettesíteni. ezek közé pedig vagy "/"-jelet, vagy kötőjelet teszek.
A gondolatjelek használatát pedig még szoknom kell, mert eddig mindkét esetben (részben kényelmi okokból) kötőjelet használtam. Ez egy ideje változóban van, de még szoknom kell.
A nem túl irodalmi megfogalmazásaimról ("Na mindegy...") pedig annyit, hogy ezeket még ki kell nőnöm... Bár az is igaz, hogy ezeket, akkor szoktam használni, ha a szöveg valójában nem írott forma, hanem az élő beszéd papírra vetése. Tehát, a hétköznapi beszélgetéseimben szoktam őket használni, de "normális" esetekben nem. Egy regényben csak párbeszédben hangoznék el.

__________________________________________________________________________

Európa kulturális főhálósa: spanyolnatha.hu

Én speciel a magam részéről azon a véleményen vagyok, hogy mindkettő elfogadható, de nekem is jobban tetszik a fülemnek a "médiák". Az, hogy a média gyűjtőfogalom, az meg nem tudom, mitől tenné mássá a helyzetet. Sok dolog tartozhat alá, de akor vagy nem kelle neki többesszámú alak, vagy maradunk a magyar nyelv szabályainál. Egyébként a "pia" is gyűjtőfogalom, mégha nem is egy alap szó az ital(ok) megnevezésére, hanem csak egy... Mi is ez? Szleng? Mindegy, egy a lényeg ennek a többesszáma "piák", pedig pia is van többféle...

__________________________________________________________________________

Európa kulturális főhálósa: spanyolnatha.hu

( siposa v | 2007. 03. 31., szo – 12:20 )

Szerintem a "szép beszéd" is ugyanolyan szakma mint bármi más, meg kell fizetni a művelőjét. A kiadók pedig költségkímélés címén nyilván ott spórolnak, ahol tudnak.

Nálam a Szukits verte ki a biztosítékot az első Lovecraft kötetével: minden oldalra (nem túlzok!) 2-3 elírás, helyesírási hiba jutott. Mintha még egy nyomorult szoftveres ellenőrzőt sem futtattak volna rajta végig.

( wladek1 | 2007. 03. 31., szo – 16:58 )

Nem kötözködés, de:
Miért kell felkiáltójel a cím végére, ha már itt tartunk? Én kapásból ezt is hibának tartom...

--
//:wladek's world

Ez jó megjegyzés. Talán azért tettem felkiáltójelet, mert akkor úgy véltem, hogy ezzel tudom kifejezni-jelezni az érzelmeim a dologgal kapcsolatban: a felháborodást, szomrúságot, idegbajt.
__________________________________________________________________________

Európa kulturális főhálósa: spanyolnatha.hu

( zeller | 2007. 03. 31., szo – 19:21 )

És ez csak a szöveges tartalom, a nyers "adat" minősége... Milyen lehet a leírt információk pontossága, minősége? A formai katasztrófákról (túlhajtott oldalak, tipográfiai merényletekkel és khm. duplanullásba :-)) való papírral súlyosbítva) már ne is beszéljünk... Erőteljes eufémizmussal költségtakarékosságnak nevezett trehányság jellemzi a piac egy jelentős részét -- tisztelet a ritka kivételeknek.