Ez a város központi helye, ami nyilvánvaló az arra járó idegenek számára is, mivel a helyi(?) motorosok is ott tanyáznak. Többek között. Mivel hosszabb utazás után pihentünk meg itt, ezért előbb bedobtunk egy pizzát (kevés agyalás után, mert ugyebár ismeretlen pizzériában rendelni eléggé kétesélyes dolog, de nem történt baj).
A cukrászdához visszatérve, a motorcsodák megtekintése után betértünk az épületbe is. Kívül-belül igényes és izléses az épület, illetve a helység, mindezek mellett természetesen tiszta is. A hosszú pult sok-sok meglepetést és finom falatot sejtet. Ha az ember képes kivárni a sorát, akkor próbát is tehet. Igen, várakoznak egy páran (jópáran) a fagyis és a süteményes pultok előtt is, mindekettő kb. 10-15 m hosszú. A vitrinek pedig telis-teli vannak fagylalttal illetve süteménnyel. Ez némileg megvilágítja a kínálat gazdagságát. Csak tippelni tudok, süteményből kb. 50-100 féle, fagylaltból pedig 20-30 féle lehet. Komolyan nem tudtam megszámolni...
A süteményes pultnál próbáltam először szerencsét, keleti süteményeket választottam kesudiós, kókuszos és mogyorós töltettel, klasszikus dobostortát, valamint krémest kértem elvitelre. A kiszolgálás profi volt és pontos. A kiszolgáló személyzet pedig csinos (tehát nem csak a süteményeket lehet nézegetni :-) Nővérem egy kapuccinót rendelt (lehet cukorral, édesítőszerrel), friss mazsoláskalács-szeletet szervíroztak mellé.
A fagyispultnál, míg a soromra vártam, ismét a kiszolgáló személyzetben gyönyörködtem, belőlük is van választék: szőke, barna, fekete... Itt is profik voltak és kedvesek, viszont a nagy választékon kétszer is sikerült kifognom: fahéjas és ha jól emlékszem vanília fagyi nem volt, (csokis vanília volt). A fagyi íze, illata, állaga teljesen rendben van. Külön szót érdemel a díszítés (ez egyébként a süteményekre is igaz), szerintem amit itt csinálnak azt leginkább a hétköznapi műalkotás kifejezéssel lehet leírni. Állítom, dekoratőrök is nyugodtan odamehetnek órát venni.
Leültünk egy kis asztalhoz, bár sokan voltak, mégis mindig volt 1-2 szabad asztal, szerencse. Talána azért mert a jó idő miatt sokan kint voltak. Egyébként talán 100 fős a cukrászda, a pultsor mellett van egy nagyobb terem (nem igazi, egy légtérben van a pultsorral), és a pultsor előtt is van jópár asztal. Elfogyasztottuk az ínyencségeket, megállapítottam, hogy bár a fagylalt finom, mégsem azt kellett volna rendelnem, mert hideg. Lássuk be, ez nem a cukrászda hibája, a kinti jó idő kissé megcsalt... A maradékok (vagyis üres tányér, csésze) láttán egy lányka penderült az asztalhoz:
- Szabad elvinni az edényeket?
- Szabad.
Kedves, aranyos, jó kedvű, udvarias, mosolyog. Mi kell még? A világbéke megszületett. Ámen.
(Megjegyzés: a süteményeket elvitelre kértem, nem okoztak csalódást.)
Konyha: osztályon felüli (a kiírást, miszerint II. osztály NEM szabad figyelembe venni)
Kiszolgálás: Numera únó (minden értelemben)
by dacas
- dacas blogja
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 1319 megtekintés
Hozzászólások
Megjegyzés: (valójában az éjszakai tudathomályosulásból következő figyelmetlenség eredményének javítása) a süteményeket tehát másnap fogyasztottuk el, az éjszakai hűtőzés ellenére is frissnek tűntek. Állaguk omlós volt, de nem túlságosan, hanem pontosan a megfelelő mértékben. Ízük fenséges volt, nem voltak émelyítően édesek, ezáltal sikerült új ízélményeket megtapasztalnunk. Igaz ez a kókuszos süteményre is, szerintem elkészítéséhez mágiát is használtak, másképp nem sikerülhetett volna :-)
A klasszikus dobos is finom volt, a tészta és a krém is rendben volt, nálam elérte a maximális pontszámot.
Nem mellékes az árakról egy-két szót ejteni. Nem olcsó mulatságról van szó, de a legnagyobb kockázatot mégsem a termékek ára jelenti, hanem az, hogy nem vagyunk képesek ellenálni a sok finomságnak. Tehát az árak rendben vannak, nem alsó kategóriás árak, de ha a termék minőségéhez és mennyiségéhez viszonyítjuk, akkor a költséghatékonyság megfelelő.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni