"Végiggondolva, az aranyszabály azt kívánja, hogyha én szeretek egy programot, akkor azt másokkal is meg kell osztanom, akik szintén szeretik. A szoftvereladók meg akarják osztani a felhasználókat, majd ,,leigázni'' őket, azt akarják, hogy a felhasználók ne osszák meg a programokat másokkal. Ezzel nem tudok egyetérteni. Nem tudok tiszta lekiismerettel egy nem nyilvános, vagy szoftver szerződést aláírni.
Évekig dolgoztam az AI laborban, tűrtem ilyen dolgokat és más ,,gonoszságokat'', de végül túl messzire mentek: nem maradhattam egy olyan intézményben, ahol ilyen dolgokat csináltak értem, az akaratom ellenére.
Azért, hogy a számítógépeket minden szégyenkezés nélkül tovább használhassam, elhatároztam, hogy összegyűjtök egy olyan szabad szoftvercsomagot, ami képes lesz minden nem szabad szoftver nélkül létezni. Elmentem hát az AI lab.-tól, hogy az MIT ne tudja megakadályozni, hogy a GNU-t közreadhassam."
[...]
"A mai értelemben vett számítástechnika az 1950-es években indult. Ekkor a gépek építési és karbantartási (hardver) műveletei nagyságrendekkel több emberi munkát igényeltek, mint a programok (szoftver) készítése. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy igen drága volt az elektronikai berendezések előállítása, másrészről a programok - mai szemmel - meglehetősen kis méretűek voltak. (Nem is lehettek nagyok az akkori gépeken.) Ez azt eredményezte, hogy a szoftvereket szabadon, baráti alapon terjesztették íróik, illetve az operációs rendszerek a számítógép tartozékainak számítottak. Még az 1969-ben született UNIX forráskódja is szabadterjesztésű volt eredetileg. Később egyes intézmények, cégek is
megírták a saját UNIX-változatukat, és ezek némelyikét már komoly összegekért árulták, mindenféle módon védekezve a szabad másolás ellen. (Hasonló jelenség volt megfigyelhető más operációs rendszerek esetén is.) Ebbe a sorozatba illeszthetjük bele az MS-DOS-t, amin első ránézésre látszik, hogy a UNIX erősen csökkentett képességű (és elég gyenge kivitelű) változata.
A 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején több programozó nem vette szívesen a nem másolható programok, és az üzleti gondolkodás térhódítását.
Szabadságukat korlátozó tényezőnek látták a terjesztésre és a módosításra kirótt korlátokat, amelyek egyesek meggazdagodását szolgálják csak, miközben - jó esetben - közepes szintű programok születnek ilyen körülmények között.
Ezért ezek a programozók saját programjaikat továbbra is szabadon közreadták, várták mások módosító javaslatait, esetleg programrészeit, ezek közül a jobbakat beépítették az új verziókba, és így tökéletesítették programjukat. Ez többnyire jobb minőségű szoftverekhez vezetett, mint a
nagy cégek korlátozott programozói gárdáinak termékei, amelyek erősen üzleti megfontolások szerint készülnek.
A sok különálló elszánt programozót szerette volna Richard M. Stallman összefogni az 1980-as évek első felében azzal, hogy megalapította a ,,Free Software Foundation''-t (FSF, Szabad Szoftver Alapítvány), és elindította a ,,GNU project''-et. Előbbinek elsődleges célja, hogy alapítványként adományokat fogadhat el, amelyekből gépparkot tarthat fenn és fizethet a programozóknak, utóbbi magát a programozási munkát hivatott koordinálni. A GNU project alapvető célja, hogy egy teljesen szabadterjesztésű programokból álló, UNIX-szerű rendszert hozzon össze."
Bővebben RMS munkásságáról, filozófiájáról, elképzeléseiről itt olvashatsz.
A Takeda alapítvány bejelentése:
http://www.takeda-foundation.jp/e/award/ana/so/
Egy másik cikk:
http://www-tech.mit.edu/V121/N59/59stallman.59n.html
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 1225 megtekintés
Hozzászólások
Azt hiszem a hírhez kapcsolódó érdekes kiegészítés:
RMS nemrégiben jelentkezett Debian Developernek!
Aki nem hiszi járjon utána :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni