Juhhu!

UHU Linux

Közel két év kitartó munkájának eredményeképpen megszületett az UHU-Linux 1.0!Igen hosszú volt az út az elgondolástól, majd a Debian csomagjainak átdolgozásából egy önálló, Debiantól és bármely más Linux összeállítástól immáron teljes mértékben független, saját lábán megálló magyar disztribúció előzetes változainak összerakásán keresztül az első hivatalos, stabil kiadás megérkezéséig. Utunk során több ízben próbaváltozatokat adtunk ki, melynek köszönhetően szerencsére rengeteg támogatót szereztünk magunknak, képtelenség is lenne itt felsorolni több száz személyt, akik akár állandó lelkes munkájukkal, akár alkalmanként tett javaslataikkal vagy épp kérdéseikkel segítették a disztribúció jobbá tételét, vagy népszerűsítették azt. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindnyájatoknak eddigi munkátokért, és természetesen örülünk, ha a jövőben is velünk tartotok!

Disztribúciónk igyekszik minden tekintetben magyar lenni. Támogatjuk és összefogjuk a Magyarországon folyó fejlesztések jelentős részét. A rendszer összeállítása során pedig kiemelten figyelünk arra, hogy a magyar felhasználó keze alá dolgozzunk. A magyar helyesírás-ellenőrző legújabb változatát (magyarispell 0.98b, illetve myspell 0.8.6), valamint az ezt használó OpenOffice.org irodai programcsomagot (1.0.2-es változat) és Abiword szövegszerkesztőt szállítjuk. Alkalmazásaink között megtalálható a KJK-Kerszöv jóvoltából a CompLex CD Jogtár a hatályos jogszabályok gyűjteményével (lezárva: 2003. febr. 28.), valamint a LafiSoft Raktár nevű raktárkészletkezelő és számlázó szoftver is. Sok programot lefordítottunk magyarra, vagy javítottunk a már létező magyar fordításán. Az alkalmazások beállítása során pedig kiemelten ügyeltünk a helyes ékezetek megjelenésére.

Szoftverünk összeállítása során naprakészen lépést tartottunk a programok megjelenő új változataival, így a legtöbb komponensből az elérhető legfrissebb stabil verziót szállítjuk. Rendszerünk alapját a 2.4.20-as kernel, 2.3.2-es glibc és 3.2.2-es gcc alkotják. A grafikus felület kezelését az XFree86 4.3-as változata biztosítja. Alapértelmezett grafikus környezetként a Gnome 2.2.1-et ajánljuk, de megtalálható a KDE 3.1.1a, valamint több kisebb ablakkezelő (IceWM, BlackBox, Window Maker) is.

A fejlesztést nyilvánossá tettük, így a technikai részletek iránt
kíváncsiak akár naprakészen is figyelemmel követhetik a csomagok alakulását.

Az UHU-Linux 1.0 letölthető az ftp://ftp.uhulinux.hu/pub/uhu/1.0/ címről, két darab 650 MB-os ISO image-ként.

Az alap rendszert az első CD tartalmazza, ez megtalálható lesz a PC World májusi számának mellékleteként is. Ez önmagában bőven elegendő egy jól működő alap kliens rendszer felépítéséhez, mely elsősorban irodai vagy
otthoni használatra lett kiélezve. Ugyanakkor az alapvető fejlesztői szoftverek is megtalálhatók rajta.

Első ízben ISO formába öntöttük kiegészítő csomagjainkat is, melyek már nagyobb arányban tartalmaznak fejlesztői vagy professzionális csomagokat, de több egyéb felhasználói alkalmazás, köztük néhány játék is erre a CD-re került. Ez a második CD is letölthető egyben a netről, de természetesen
külön csomagonként is. A CD-n megtalálható továbbá az UHU Füzet aktuális változata (240 oldal PDF formátumban), valamint összes csomagunk lefordításának menete (patch-ek, fordítási opciók stb.) is.

A legfőbb változások az 1.0rc3 kiadáshoz képest:

Szokásos csomagfrissítések:

OpenOffice.org 1.0.2-fsfhu-20030412

Abiword 1.1.4 (myspell helyesírás-ellenőrzővel)

KDE 3.1.1a

MPlayer 0.90, új alap skin

openssh 3.6.1p1

sok egyéb

Néhány új csomag:

gaim (csevejkliens)

xaos (fraktálgeneráló)

uhu-cursor-selector (egérkurzor-téma kiválasztása)

xbindkeys (X alatt forróbillentyűk definiálása)

dump (fájlrendszer archiválása és visszaállítása)

jumpnbump-levels (plusz pályák a Jump N' Bump játékhoz)

További újdonságok:

Átszerveztük a glibc-dev, kernel-headers és kernel-source csomagokat.

Ennek eredményeképpen kernel modul fordítása jóval nagyobb eséllyel

megtalálja magától a szükséges fejléc fájlokat, és csak még kivételesebb

esetben lehet szükség a kernel teljes fo forrására.

Gnome súgójának nyitóképernyője feltöltve rendes tartalommal

Új, minden eddiginél vagányabb grafika

Rengeteg hibajavítás

--

Az UHU-Linux csapat

Ez nem kiforratlanság, egyszerűen csak egy eltérő filozófia attól, amit a Debianban vagy esetleg más disztribekben megszokhattál. A csomagnevek terén (épeszű kereteken belül) igyekszünk a szerző által adott csomagnevet használni, nem átkeresztelni azt másra. Nem értem, miért pont a libek esetén kellene átnevezni őket, vagy kivételt tenni. A galeon csomagot sem akarjuk átkeresztelni arra, hogy ez-egy-galeon-nevu-egesz-turheto-bongeszo. Nem a csomagnév, hanem a leírás való arra, hogy kiderüljön, mit tartalmaz a csomag. A név arra van, hogy a nevet írjuk oda, ami jelen esetben gmp, hiszen a készítője így keresztelte el őt, és nem libgmp-nek. Egyébként itt most nem részletezendő okok miatt általában nem robbantottuk szét a libet az őt használó fő alkalmazástól, jó, ezt a gmp-re nem lehet értelmezni, de például a bzip2 esetén a lib és a progi egy csomagban van. Ez nem feltétlenül jó, lehet hogy változtatunk majd rajta, de egyelőre ez van, és következetesen ebben a szellemben készítettük a csomagokat.

Ha úgy véled, hogy minden library csomag nevét lib-bel kellene kezdeni, hogy Debian-módra minden második csomagunk neve lib kezdetű legyen, akkor észérveket szívesen meghallgatok, de a levegőbe beszélésnek nem igazán örülök.

"Az MPlayer kivetelevel ez az egyetlen komolyabb magyar projekt amelyik le tudott tenni valamit az asztalra."

Hékás!

Minden idők messze legjobb magyar helyesírás-ellenőrzője, ráadásul LGPL licenc alatt. A többi nyelvhez képest kiemelkedően jól álló Gnome- és KDE-fordítások. Molnár Ingó brutál kernel-cuccai. Ne mondd, hogy ezek semmik! :-) Biztos van még egy-kettő, ami most nem jut eszembe...

( trey | 2003. 04. 18., p – 20:29 )

Igazabol fejlesztesrol beszeltem, sem az FSF (egy alapitvagy) sem a HUP nem egy fejlesztes. Magyarnak MAGYAR mindegyik....

"Az MPlayer kivetelevel ez az egyetlen komolyabb magyar projekt amelyik le tudott tenni valamit az asztalra."

Tipikusan a szabad szoftverek vilaga az, ahol a projectek nem szigoruan nemzet specifikusak. Igy eleg sok magyar fejleszto (igy jomagam is) dolgozik "komolyabb" fejleszeseken, max. errol nem tudunk. Ettol meg szvsz a magyar opensource kozosseg igen is aktiv, max ahonnan le lehet tolteni a mi munkankat is tartalmazo forrast az nem .hu domain alol erheto el.

balsa

Talan akkor tenni kene arrol, hogy a felhasznalo meg is ismerje ezeket a helyeket? Vagy projecteket? Nem hiszem, hogy az atlag felhasznalo tobbet olvas magyar, nemzetkozi oldalakat egy nap mint en. Namost ha en nem ismerem ezeket a fejleszteseket, akkor hogyan varod, hogy egy atlag felhasznalo (aki mndjuk napi 1-2 orat tolt az interneten) ismerje ezeket a projecteket. En napi 10-12 orat vagyok online (ha beleszamolom a munkaidomet is).

vagy nem is cel, hogy megismerjek a projektet? Akkor meg minek van?

( Friczy v | 2003. 04. 19., szo – 14:06 )

"Nos, ahogy elnezem itt egy Debian vs. UHU Linux 1.0 kezd kibontakozni egy Debian fanatikus es egy UHU fejleszto kozott"

Ezt a kijelentést mire alapozod? Arra, hogy valaki (ebben az esetben asd) elmondta, hogy mi az, amit változtatna? Ez mitől flame? Senki nem mondta, hogy az UHU rossz lenne, én úgy látom, inkább dicséretet kapott.

Flame inkább abból van, ha valaki - pl. ebben az esetben te - alap nélkül mondasz értékítéletet, jelen esetben egy Debiant használó közösségről.

Ja, és hogy mondjak valami érdemlegeset is: Hajrá UHU! Amúgy is terveztem, hogy a nejem gépére felteszek egy UHU-t, ez most már biztossá vált. És egy kérdés, amiből ki is derül, mennyire nem értek az UHU-hoz: letöltöttem korábban valamelyik -rc-t (azt hiszem, rc2). Az megoldható, hogy nem húzom le a finalt, hanem az rc2-ről valami dist-upgrade-del frissítek majd?

En arra celzok, hogy tfh van egy project, reszt vesz benne 6 amerikai 2 nemet 3 sved 4 francia 1 magyar, akkor az most epp milyen nemzet altal "jegyzett" program lenne? Ez igy eleg ertelmetlen nem? A programok nem egy adott nemzetnek szolnak, megvan az adott felhasznaloi tabora, es az adott program pr-janak ezt a reteget kell elernie.

"vagy nem is cel, hogy megismerjek a projektet? Akkor meg minek van?"

En pl. jelenleg egy pam_krb5 implementacio kodjat tartom karban (ami egy csepp az opensource tengereben). A kerberos/afs levlistakon fel-fel jon egy thread rola. Gondolom akit erdekel a tema olvassa ezen listakat. Pl. Te gondolom nem olvasod ezeket, mivel nem vagy erdekelt ezen a teruleten, es ez teljesen termeszetes. A pam_krb5 tipikusan az a program ami nem szeles retegeknek szol. Azok a programok kapnak nagy nyilvanossagot amik sok ember igenyet hivatottak kielegiteni (pl Mplayer), igy mivel sokan hasznaljak sokat beszelnek/irnak rola.

balsa

( egmont | 2003. 04. 20., v – 16:39 )

Nem célunk, és lehetőségünk sem lenne rá, hogy terjeszkedjünk más nyelvterületekre is. A telepítőt és vezérlőpultot szeretnénk átdolgozni, hogy tudjon angolul is, hiszen ez fontos lehet más disztribek fejlesztői csapataival történő esetleges későbbi szorosabb kapcsolat kialakítása céljából (lásd például honlapunkon a LinEx-ről szóló több cikket is). Ahhoz egyértelműen kevesek vagyunk, hogy nemzetközi fronton felvegyük a versenyt a "nagyokkal". Ugyanakkor az 1.0 elkészítése tökéletesen bizonyította számunkra, hogy van szükség és van kereslet nemzeti Linux iránt, és hogy egy itthon összerakott disztrib lényegesen jobban tudja szolgálni a hazai piac egyéni igényeit, mint tetszőleges külföldi disztrib (annak ellenére, hogy sok magyar segít azok elkészítésében is). A magyar nyelv támogatása terén úgy érzem, toronymagasan vezetünk bármely más disztrib előtt, és nem látom esélyesnek azt, hogy ők behozzanak minket. Itt lehet gondolni a magyar helyesírás-ellenőrzőre, vagy arra, hogy a többnyelvűségre nem igazán jól felkészített programok esetén (pl. mplayer) a magyar nyelvet állítjuk be alapértelmezettként az angol helyett, illetve néhány i18n-re egyáltalán nem felkészített programot hardcode módon lefordítunk magyarra -- ezt nyilván nem teheti meg egyetlen nemzetközi disztrib sem. Szóval a felhasználók talán még nem, de mi már tökéletesen látjuk, hogy képtelenség egy nemzetközi mamut projekt keretein belül olyan disztribet összehozni, amely legalább annyira képes lenne támogatni a magyar nyelvet, mint egy erre valamit is adó magyar disztrib.

Lényeg ami lényeg, az UHU marad magyar.

rc3-ról simán menni kell elvileg a dist-upgrade-nek, bár az is leszippantja a teljes disztrót, mivel az összes csomagot újrafordítottuk azóta.

rc2-ről és 2.1-ről nehézkesebb a frissítés, mert sok csomag átszerveződött, átkeresztelődött stb. Ezekről a kezdő lista archívumában olvashatsz részletesen, illetve a listán szívesen segítünk konkrétumokkal is. (Persze itt is, csak itt ritkábban és kevesebben olvassuk.)

( trey | 2003. 04. 18., p – 12:39 )

Gratulalok a keszitoknek. latszik, hogy kemeny munka van mogotte. Megmondom oszinten, amikor indult azt hittem soha nem fogja megerni az 1.0-as kiadast. De igy lett...

Igaz valoszinuleg soha nem fogom hasznalni, de minden elismeresem.

( trey | 2003. 04. 18., p – 13:58 )

Es mit akarsz ezzel mondani? Szeretem az anon embereket amikor rebuszokban beszelnek...

( asd | 2003. 04. 18., p – 14:02 )

a csomagok elnevezesi stilusan latszik kiforratlansag.

Pl egy csomag nevebol nem derul ki, hogy program, vagy lib, lasd:

gmp

asd

Mivel nem egy dead projektrol van szo, ezek a dolgokat meg javithatjak. Az MPlayer kivetelevel ez az egyetlen komolyabb magyar projekt amelyik le tudott tenni valamit az asztalra. IMHO mindenen lehet javitani, ezen is. En azert bizom benne, hogy a Magyarorszagot a pirospaprika, a makoi hagyma, es a legendas porno ipar utan a szabad szoftver fejlesztesrol is fel lehet majd ismerni. Ok hozzajarultak ehhez igy vagy ugy.. Ez ertekelni kell...