A berlini szenátus ellenáll a teljes Linux migrációnak

Linux

Tavaly decemberben volt szó arról, hogy Berlin is a fokozatos, teljes Linuxra váltást fontolgatja. A Heise Online egyik cikke most arról számol be, hogy lelassult a város teljes Linuxra migrálásának folyamata, mert a berlini szenátus igazgatása szót emelt a fennhatósága alá tartózó összes számítógép teljes Linuxra állítása ellen.

Ezzel a lépéssel a szenátus szembehelyezkedik a Berlin Parlamenttel, amely két fázisban történő, nyílt forrású operációs rendszerre való átállásra szólított fel mind szerverek, mind munkaállomások területén. Az ok: a szenátus nem hisz abban, hogy szabad szoftverekre való átállás összhangban lenne a piaci trendekkel, műszakilag vagy gazdaságilag ésszerű, megvédhető lépés lenne.

A Heise Online cikke itt.

( frank | 2006. 06. 16., p – 10:08 )

"...nem hisz abban, hogy szabad szoftverekre való átállás összhangban lenne a piaci trendekkel" - valoban nincs osszhangban vele. A trend ugyanis az, hogy fizetnek es kussolunk, es hasznaljuk tovabb az MS termeket. :-/

( uid_228 | 2006. 06. 16., p – 10:27 )

Pár fontos embert megvettek kilóra, ez egyértelmű. Átnevelőtáborba velük! :))))

--
Sokan nincsenek tudatában annak, / hogy egyszer mindenki meghal. / Akik ráébrednek erre, / azonnal abbahagyják az ellenségeskedést.

( Ajnasz v | 2006. 06. 16., p – 10:30 )

nem hisz abban, hogy szabad szoftverekre való átállás összhangban lenne a piaci trendekkel

Ömm, ez azt jelenti, hogy a linux nem trendi? :)

( lgb | 2006. 06. 16., p – 10:42 )

Vilagos, es varhato fejlemeny: nehany ember megkapta zsebbe a lovet az MS-tol :)

Az emberek félnek az új dolgoktól. Kicsit más helyen lesz ez meg az, és a legtöbb öregecske felhasználó frászt kap: "Hol vannak az ikonjaim?" Nem hiszem, hogy ezért bántani kéne őket.

Az indokaik viszont tényleg nevetségesnek tűnnek. Valószínűleg még a XVIII. sz-ban volt egy precedens értékű ítélet, ami alapján ez az indok helytálló.

ááááá
Megjelent egy-két M$ dealer vitték a táskában az €-t és már el is dölt a dolog ...
Meg hát a harvdergyártók is érdekeltek, nemsokára itt a Vi$ta, ahhoz hogy normálisan működjön tuti le kellene cserélni a berliniek gépeinek 70%-át min, mig a linux gond nélkül futna bármely ott lévő vason!

Na jó, de ott legalább utólagos "patch"-nek lehet venni egy ítéletet, ami le van írva. Itt meg az van, hogy nincs leírva, csak a bírók egyetértenek abban, hogy bár a törvény szövegében egyetlen utalás sincs valamire, azért az odaértendő, mert úgy gondolták a megírói.

Pl. az 1992. évi LXXIV. törvényhez épp aktuális változatának 2. számú mellékletének 17. bekezdésének e) pontja (vagy mi a szar a neve) azt mondja, hogy a korrepetálás és magánóra tárgyi adómentes. Mégsem találsz olyan bírát, aki szerint ne esne 25% ÁFA alá, mert bár az nincs odaírva, akkreditált képzésre gondoltak a szerzők.

Lehet, hogy ez azért szükséges, mert egyes hidegburkolók burkolási oktatásnak nevezték a munkájukat, de a felmerülő adminisztrativ többletköltségek miatt inkább végképp illegalitásba kényszeríti a magánórákat adó fiatalokat. (Ha már fiatalok, amilyen a GyED mai szabályozása (lényegében egy véletlenszámgenerátor van benne), nem is érdemes legálisan tanítani.)

( toth_a v | 2006. 06. 16., p – 11:14 )

Igen, valamelyik más fórumban hasonlót olvastam.
Szóval, nehogymá' a "drága Gizi" döntse el, hogy mit használ a napi munkája során. Amennyiben nem hajlandó tanulni (pl. itt a Word ->>> OOo.Writer átállásra gondolok), akkor keressen magának másik mh.-et! Van elég állásnélküli Európa "gazdasági motorjaként" számontartott országban. Van miből, honnan válogatni (aki hajlandó és akar tanulni)...

A kirugásokat nem Gizi néninél kell kezdeni. Nézd meg, hány hibás törvény van, ami átment legalább egy minisztériumi átolvasáson (olyan, mint egy code review), a Parlamenten (minisztériumtól független review) és a Közt. Elnöki Hivatalon (ez utóbbi mondjuk mást vizsgál, olyan, mint programozásban a lint).

Ha egy elbaszott törvény átmegy, akkor nincs az elfogadóira következménye. Miért nem lehet például a pártlistáról bekerülő képviselőket egyszerűen kidobni a munkahelyükről?

A szoftverekkel való hasonlat azért jó, mert nagyon hasonlít a két terület egymásra. Vannak szövegben leírt szabályok, elkülöníthető esetek. Nagyságrileg méretben és bonyolultságában nincs komoly eltérés. A SW-ek is tele vannak hibával, ráadásul nagyon hasonlókkal. A különbség csupán az, hogy a szoftvereket becsületesebb emberek le szokták részeiben modultesztelni és egyben funkcionális tesztnek alávetni (a rendszer méretétő függően sok teszt lehet). Megvannak rá az eszközök, megvan rá a hagyomány.

A jogászok nem ismerik a minőségellenőrzést, jórészük rendszerszemlélettel nem rendelkező barom. Az ilyenekről elhiszem, hogy csúszópénz nélkül is ragaszkodnak a Windowshoz.

Marpedig a "draga Gizi" fogja hasznalni a rendszert, nem a nagyfonok (aki szokoevente egyszer kapcsolja be a gepet, mert utalja). Es egy jo titkarnot/ugyintezot (hangsulyozom: jo) nehez talalni. Megaztan a rendszergazdanak sem mindegy, hogy naponta tizszer megy ki Gizikehez, vagy tiznaponta egyszer.

( tomkagergely | 2006. 06. 16., p – 13:07 )

Pár tévedés és homályos pont:

- Átállásról még nem volt szó, csak arról, hogy ez jó lesz-e, vagy nem. A tényszerű adatok, köztük egy kerületben egy pilot projekt azt hozták ki persze, hogy jó lesz.

- A "szenátus" ebben a szövegösszefüggésben megtévesztő, a berlini szenátus nem választott jogalkotó testület, hanem Berlin "kormánya". A helyzet olyan, mintha Budapesten a főpolgármesteri hivatal és a közgyűlés civódna.

- És igen, bár a vezetés SPD, a kis cikk szerint az SPD képviselők is korrupciót orrontanak és igen morcosak.

Nagyon hasonlít a szoftverszabadalom körüli herce&hurcára, ott is a "kormányt" lehetett megvenni, és a választott testület állt ellen.