Csődvédelmet kért ma az SGI

Silicon Graphics

Ismert, hogy nincs túl jó helyzetben az SGI. Ezt jelzi a következő is:

A The Wall Street Journal Online egyik cikke szerint a Silicon Graphics ma kitöltötte azt a fizetésképtelenségről szóló nyilatkozatot (U.S. Chapter 11 bankrupty filing), amellyel az Egyesült Államokban csődvédelmet lehet kérvényezni.

A fizetésképtelenség akkor áll elő, ha az adósnak nincs elegendő pénze ahhoz, hogy adósságát rendezze. A csődvédelemnek akkor van értelme, ha van esély arra, hogy az adós bizonyos időn belül rendezi rossz pénzügyi helyzetét (az adósság mértéke nem nagyobb, mint a cég teljes értéke), és a cég még előreláthatólag megmenthető.

A cikk itt.

( STP | 2006. 05. 08., h – 19:17 )

A meteorológusok nem most vettek vagy 200 milláért motyót tőlük?

( bra | 2006. 05. 08., h – 19:27 )

Mikor is jön az opteronos SGI olcsószerver?

Az SGI-nek egyre szarabbul ment az elmúlt években. Koránt sem biztos, hogy hirtelen meg tudják fordítani ezt a folyamatot és egy-kettőre mindenki high end gépeket fog venni agyba-főbe.

Én arról beszélek, amit a Sun is csinált: a nagy gépek helyett, mellett igyekszik áttenni a "volume" eladásokra a hangsúlyt, azaz "olcsóbb", kisebb gépekből, de nagyobb mennyiséget.

De a mondatra válaszolva: miért is függne ettől? Az SGI gépek ugyanúgy nem osztott memóriásak, mint az opteronosak. A különbség csak annyi, hogy mindenféle trükkel (ccNUMA) felokosítják az amúgy ilyen szempontból buta Itaniumot, tesznek mögé egy ugyanolyan chipet, amit az Opteron mögé is be lehetne tenni.

Szerinted azon kívül, hogy senki nem gyártotta még le a szükséges áramköröket, miért is nem lehetne egy Altixot felépíteni Opteronból?

Olyan glue chipek, amelyek a cache koherencia problémáját igyekeznek erőforrástakarékosan megoldani az Opteronhoz is készülgetnek (pld. Horus), de annak, hogy az Opteron sok processzoros NUMA környezetben való terjedése viszonylag lassú, pont az az oka, amiért az SGI a csőd felé halad: rohadt sokat kell beleölni, gyorsan elavul és kevesen veszik, mert emiatt irdatlan drága.

A NUMA azert jo, mert konnyu programozni es jol skalazodik. Egyebkent a gepek osztott memoriasnak szamitanak, mert az osszes processzor latja a teljes memoriat (ugye ezert is eleg egy kernel).

Ezzel szemben az SMP-t konnyu programozni de szarul skalazodik, a clusterek viszont jol skalazodnak, de nehez oket programozni.

Az Itaniumbol ilyen gepet epiteni konnyebb, mint Opteronbol, pont azert, mert nem kell megpatkolni a memkontrollert....

Az Altix es az Origin ebbol a szempontbol telitalalat, mas kerdes, hogy valszeg a belepo modell is tul draga. Masfelol az olyan rendszerek, mint a JDE vagy az SAP nem profitalnak az architekturabol, igy a legzsirosabb piacoktol eleve el van vagva a ceg.

Az SGI-nek mar regen be kellett volna tagozodnia valamelyik mammut (tipikusan HP v. IBM v. Sun) ala, ahol egy specialis reszlegkent mukodve szep penzt tudna termelni a kulonc ugyfelek igenyenek kielegitesevel. Mas kerdes, hogy az Itanium moge valo beallassal olyan helyre bicikliztek magukat, ami nem teszi oket tulzottan vonzova a fenti cegek szamara. Egyedul a HP-nek lehet erdeke felkarolni oket a technologia miatt.

Továbbra sem értem. Alapesetben egy négy processzoros opteronos rendszerben minden processzornak saját memóriája van, amelyet a beépített memóriavezérlőn keresztül ér el. NUMA. De mivel ez is általános célú felhasználásra készült, osztott memóriásnak kell lennie, ergo a processzor három HT linkjén keresztül a többi processzor belenyúlhat az ő memóriájába is.

Itanium: egy Altix node-ban legyen ugyanúgy négy processzor. Ezekben nincs memóriakontroller, legyen mondjuk a felállás a következő:
egy központi dobozba be van kötve két-két processzor egy-egy buszra. Ezen keresztül érik el a node saját, lokális memóriáját.
De mivel osztott memóriás rendszerről van szó, ezek a központi dobozok össze vannak kötve NUMAlinken keresztül a többi node hasonló dobozával.

A kérdésem: magyarázd már meg kérlek, hogy miért kellene bármit is változtatni az Opteron on die memóriavezérlőjén ahhoz, hogy az Altixban használható legyen. A különbség az itaniumos felálláshoz mindössze annyi, hogy itt minden processzor egy node-nak felel meg, azaz saját memóriával rendelkezik, amit a node-ok közti interlinken (HT) érhet el a többi node (processzor).

Itt sem kell semmi extra egy 512 processzoros géphez, csak egy megfelelő kocka, amelybe be van kötve a node összes processzora HT-n (az, hogy milyen struktúrában, itt lényegtelen), ezek a kockák pedig megfelelő számú HT (de akár infiniband, vagy bit over talicska, irreleváns) linken keresztül lássák egymást.

Miért lenne ez bonyolultabb, mint az Itanium esetében?

A probléma ugyanaz lesz itt is, mint az Itaniumnál: a cache koherencia fenntartása, ami meg fogja zabálni a node-ok közti linkeket. De ezt ott is megoldják valamilyen szinten, directoryk, meg hasonló trükkök alkalmazásával és ez ugyanúgy megoldható Opteronnal is (ahogy már vannak is ilyen chipsetek).

Szóval kifejthetnétek, hogy mi ennek a műszaki akadálya, mit gondolok, tudok rosszul.

A problema a HT linken keresztul valo eleressel az, hogy valamilyen technologiai korlat miatt maximum (asszem) 8 procival tud mukodni. Majd egy hardverguru elmondja, hogy miert, de a korlat megvan.
Az Itanium2 tudtommal valami E9870 scalability port nevu hogyishijjakot hasznal, ami lenyegesen tovabb skalazodik.

A cache koherencia nem annyira huzos problema egy NUMA eseten, mert inkabb csak node-on belul erdekes a kerdes. A szabvanyos protokolok hasznalhatoak, csak azert nem mindegy, hogy az osszes proci savszelesseget egetjuk a MESI protokoll uzenetekkel, vagy a node-on belul elintezhetjuk a munka nagyjat.

Elmondom én, bár nem vagyok hardverguru. A mostani Opteronoknak három HT linkjük van, plusz a memóriavezérlő. Ezen a három linken ugyan elvileg korlátlan számú processzor összeköthető egymással (pld. egy létra elrendezésben), azonban a HT linkeken használt CHT (Coherent HT) protokoll legfeljebb 8 processzor *glueless*, azaz egyéb kiegészítő áramkör nélküli összedrótozását teszi lehetővé.
Így alkották meg, a "címtartomány" 8-at enged. Ennek az oka valószínűleg az, hogy nem akartak a processzorba plusz logikát tenni, amellyel a 8 CPU feletti skálázódási problémákat meg tudnák oldani, illetve ha felrajzolod a létrát, te is láthatod, hogy onnan csak a széleken van "kifelé" vezető út, azaz IO lehetőség és a távoli processzorok memóriájában turkálások száma is megnőne.

Emellett, ahogy azt már Joel is feszegette valamikor régebben, az AMD által használt cache koherencia protokoll sem feltétlen a nagy processzorszámra van kihegyezve (lásd fent az extra logikát).

Tessék, mondhatná Lloydi, itt a bizonyíték, hogy miért nem lehet Opteronból Altixot csinálni. Csakhogy van egy bökkenő: az Intel Xeon is ugyanilyen (úgy emlékszem) limittel rendelkezik, az Itanium pedig pont a felével (4 per system bus). Hiába, az Itaniumnak még a Xeonnál is gyatrább a rendszerbusza. :)

A megoldás a glueless szóban rejlik, ami azt jelenti, hogy ha valaki kitalálja és legyártja a szükséges áramköröket, lényegében korlátlan számú processzort össze tud drótozni, csak a "glue"-n múlik, hogy milyen lesz az eredmény.

Tehát továbbra is kíváncsi lennék Lloydi részletes indokaira, miszerint az Opteronból nem építhető az Altixhoz hasonló gép. Najó, olyan fos biztos nem, annál csak jobb lehet. >;-) (próbálkozom, hátha valamivel sikerül kicsikarnom a választ, tényleg kíváncsi vagyok rá)

Miért kéne? Az itaniumos esetben is ott van egy okos kocka, amelyen keresztül a node-on belüli processzorok elérik a többi node memóriáját, IO-ját, és a többi. Ezt az Opteronnál is meg kell tervezni és valósítani. 8-32 processzorra van ilyen megoldás, többre szerintem egyelőre nem volt igény, illetve ha volt, nem akkora, hogy valaki ezért tízmilliókat (dollárban) ölt volna a fejlesztésbe.

( anr | 2006. 05. 08., h – 20:42 )

A csodvedelem nem felszamolasi eljaras. nem a vilag vege, csak nem torleszti a meglevo adossagait meghatarozott ideig. A Mandrake is 1.5 evig csodvedelem alatt allt. Ez egy utolso esely. ha sikerul stabilizalni a cegek akkor nem lesz belole felszamolas

Anr - http://andrej.initon.hu

Erről nemrég volt szó, amikor kineveztek valami új fickót az SGI élére. Csak ő úgy mondta, hogy a leépítés áldozatai nem a mérnökök lesznek.

--
Sokan nincsenek tudatában annak, / hogy egyszer mindenki meghal. / Akik ráébrednek erre, / azonnal abbahagyják az ellenségeskedést.

( anr | 2006. 05. 08., h – 20:47 )

>az adósság mértéke nem nagyobb, mint a cég teljes érték
z igy ebben a formaban nem igaz. a General Motors erteke 13.37 milliard$ az adossaga tobb, mint 300milliard$. megis koszoni szepen megvan.;)

Anr - http://andrej.initon.hu

Nyilvánvalóan ez akkor válik érdekessé, ha a cég kijelenti, hogy fizetésképtelen. Ha fizetésképtelen _és egyben_ a cég értéke kevesebb, mint az adóssága, akkor nem kérhet csődvédelmet, hanem önmagának kell megkezdenie a csődeljárást (öncsőd). Persze IANAL.

--
trey @ gépház

Nem azt mondtam, hogy így működik. Légyszi olvasd el a cikket újra. Azt írtam, hogy _akkor van értelme_. Mert ha nagyobb az adósságállomány mint a cég értéke (vagyonhiány), akkor nincs fedezet, és nem kap hitelt. Másról írsz.

Egyébként ezt nem én találtam ki: Fizetésképtelenség

--
trey @ gépház

( pepo v | 2006. 05. 08., h – 21:04 )

Azok után, hogy nem értettem, hogy a fizetésKÉPESSÉG miatt miért kell CSŐvédelmet kérni, és mi az egyátalán, ráébredtem, hogy 3 barátom kereshet új munkát.
A céget sajnálom. Nem is tudom, miért. Talán mert nagy a hírük, és mert nem írtak szar OS-t?
Ezeken túlmenően indiferens...

( maglyarakas | 2006. 05. 08., h – 22:49 )

amennyiben tönkre menne a cég úgy az OpenGL sorsa mi lesz?

( popacsek | 2006. 05. 09., k – 09:49 )

Nemrég olvastam, hogy a szegedi egyetem is egy SGI gépet vett ...

( rigidus | 2006. 05. 09., k – 17:50 )

http://www.hwsw.hu/hir.php3?id=31283&count17=1

"Csődbe ment a Silicon Graphics

Hosszú kínszenvedés után csődvédelmet kért a nagy teljesítményű számítógépeiről ismert Silicon Graphics, azonban ez egyelőre nem jelenti a patinás cég megszűnését, a vállalat hitelezői ugyanis tőkerészre cserélnék követeléseiket. A régóta küszködő cég sorsa azonban finoman szólva is kétséges, bár az ígéretek szerint egy jelentős átszervezés után az SGI kilábalhat a válságból."

1. Minek kert csodvedelmet, ha mar a cimben regen csodbe ment szegeny?
2. Most akkor csodbe ment, vagy csodvedelmet kert?
3. Ha pedig a kozeljovoben csodbe menne az SGI, akkor mi lesz az uj cim? "Csődbe ment a Silicon Graphics 2nd"?

---------------------
Ригидус а бетегадьбол