Újságkészítés Linuxon

Linux-kezdő

Egy cégnél dolgozom, ahol ma azt a feladatot kaptam, hogy a cég számára készítsek egy hírlevelet. A gépparkból kaptam 2 gépet hozzá + lézernyomtatót, és a főnököm rámbízta hogy milyen szoftverekkel oldom meg a feladatot. Arra gondoltam, hogy az egészet most Linuxban fogom megcsinálni, úgy hogy nekiülök Linuxot telepíteni.

Konkrétan ezt a fórumot azért hoztam létre, hogy aki csinálni akar Linuxon hasonlót, újságot vagy bármi nyomtatványt, az ebben a fórumban megtalálja ami szükséges hozzá. Én most kiszemeltem magamnak a Scribus-t mint szerkesztő, de ha valaki még tud valami okos programot Linuxon ami a segítségemre lehet, az ossza meg velünk itt a topicban.

  • 6428 megtekintés

( e704112 | 2006. 04. 29., szo – 09:10 )

Hali!

Én anno TeX- hel csináltam, mondhatni, hogy az kifejezettem errevaló, de az első újságszerű dolgom létrehozása nagyon macerás volt, jó sokáig tartott, viszont utána már könnyen ment, és a minősége nagyon jó volt.

Bár a LaTeX-et szeretem, meg ajánlom is, ahova csak lehet, de újsághoz, pláne, ha valami összetettebb tördelési munkáról is szó van, inkább a Scribus az, amit javasolni tudok.

A plain TeX-ben azért horrorisztikusnak tűnhet egy összetett(ebb) design megvalósítása. Szokás mondani, hogy LaTeX-ben majdnem mindent meg lehet csinálni, amit nem, azt TeX-ben megoldható, és amit TeX-ben nem lehet megcsinálni -- azt nem lehet megcsinálni.

No igen, ebben igazad van, előbb kihagytam, hogy egyetlen egy újság megszerkesztéséhez nagyon nem ajánlom, de akkor nekem sorozatban kellett vagy 8- at, 9- et, s az első alkalommal nagyon sok időt rászántam, de nagyon jó makrókat, miegymást készítettem, s utána a többi majdnem álom volt.

( Aewyn | 2006. 04. 29., szo – 09:44 )

simán meg lehet oldani:
linux + vmware + windows + általad ismert kiadványszerkesztő program

;)

( zoli78 | 2006. 04. 29., szo – 10:10 )

Az xml dolgokkal is lehet valagy dokumentumokat készíteni:
xml-ben vannak mindenféle leíró nyelvek (pl. mathml, chemicalml, svg, stb.), xsl-lel lehet átgyúrni, majd van valamilyen formating objects dolog is a végén. Ezekről tud valaki részletesebben valamit? Szeretném átlátni, hogy pontosan miről is van szó.

Kedves E-Medve!

Tudom, h szegedi Linux-guru (is) vagy, de esetleg írhatnál egy rövid, MAGYAR NYELVŰ doksit, amelyben - szigorúan képek nélkül - kifejtenéd a lépéseket, h az egyszerű (átlag) emberkének is legyen némi rálátása a kiadványszerkesztés témakörére.

Pl.
1. Indítsd el a Scribust.
2. Állítsd be az alapértelemezett (default) dolgokat (lapméret, álló v. fekvő., többlapos, margó mittudomén stb.)
3. hogyan tovább...

Előre is köszönöm a (remélhetőleg) pozitív hozzáállásod a Linuxos társadalom nevében is! :-)

P.S.
Amolyan hasonló cuccra gondolok, mint nemrég megjelent (a HUP-on) az OpenOffice Base kapcsán => PDF, kb. xx oldal, MAGYAR NYELVEN, s olvasmányos (közérthető).
Ígérem, h ha kell segítség (tesztelés, korrektúra, ötletek?), a rendelkezésedre állok a téma kapcsán, lévén jelenleg munkanélküli vagyok! :-(

Ha nagyon pofátlan lettem volna, üssetek! :-)

( zoki | 2006. 04. 29., szo – 13:34 )

Kb. egy éve havi rendszerreséggel szerkesztek újságot, a Scribus tökéletes hozzá. 6-8 oldalas kiadványt csinálok, simán lehet dolgozni vele. Ha sok kép és szöveg van, akkor már izmosabb gép kell hozzá.
Latex-be nagyon el kell merülni, hogy használni tudjad.

>pontosan miért

Pontosan azért, mert gonosz vagyok ;)

Kevésbé jelentős ok még, h én szeretek ilyesmivel szöszölni, ha szöveg úgy kívánja. Persze lehet, azért, mert hónyomott ttf-eket használok, de nekem általában másfélszeres szótávolság kívánkozik (coreldraw-s megszokás, asszem).

> gyermekkori trauma (CorelDraw)

akkor ráéreztél :D

egyébként arról van szó, h kisnyomtatványoknál bizony szőrözni kell az ilyesmivel; általában kis helyre kell helyre kis szerkesztéseket végezni ;)

apropó Corel, tudunk mondani másik olyan alkalmazást, amely például névjegytervezésre használható? Ezt most én kérdezem komolyan, mert ilyesmire kiadványszerkesztő nem feltétlenül jó húzás, az illustratort meg jobb, ha hagyjuk, szóval kizárásos alapon marad ez a szutyok. :/

Layerek? Grid, guide snapping? Kerning kezelés? Egy oldalon 10 különböző névjegy? Többoldalas dokumentumok? Kifutós névjegyek kezelése? Egyéni vágójelek használata? Színrebontott PS készítése?

[valamilyen alapvető félreértésen alapulhat az ilyen programok léte, még kutatom az okokat ;]

Attól tartok, ezeknek a linuxos grafikai programoknak közös a hasfájása: nem használják, csak fejlesztik őket.

Ahelyett, h villámgyorsan beépítenének pár alapvető képességet (pl az inkscape-be: többoldalas dokumentumok, bitképek beépítése (nem linkelése), alapvető szövegkezelési funkciók (pontos betűtáv, szótáv, eheh), jobb egérgombra zoomout (ha a nagyító van kiválasztva), tisztességes PS készítés ésatöbbi...

Szóval ehelyett inkább minden csecsebecsét beépítenek, ami viszont soha nem kell.

Amikor az inkscape listán megjelennek a grafikusok, h szép-szép, de kellene még pár apróság, akkor általában ezeket a válaszokat kapják:

- álljon neki az igénylő, és írja meg maga;
- a kért funkció meg lesz valósítva, amint végeznek a rendkívül fontos, "egy gombra szabásminta az univerzumról" implementálásával és nem jön közbe újabb, nélkülözhetetlen feature;
- a kért funkcióra _NINCS_ szükség, ezért soha nem is lesz beépítve;
- különben is, Jakob ezzel készíti a gnome ikonokat, szóval mindenki jól teszi, ha pampogás helyett inkább elmegy a bús faszba.

Most erősen úgy fest, h _soha_ nem lesz linuxra legalább egy kicsit is használható grafikai program, és ez a tény önmagában elegendő lenne arra, h a GPL-t kilőjék a világűrbe egy kapszulában, hadd pusztítsa el a világegyetem többi planétáján is a felhasználói igényeken alapuló szoftverfejlesztést.

Bahh!

Ne haragudj, de Xara Xtreme-et már 8 hónapja! nem frissítik. Az utolsó developer version is utoljára 7 hónapja frissült. Lehet hogy fejlesztik, de mire használható, nem szétfagyó rendszer lesz, addig nekilátok és írok egyet JavaScriptben. Má' csak a geek faktor miatt is :)
--
- Miért jó a mazochistának?
- Mert ha rossz, akkor jó. Ha meg jó, akkor rossz, tehát jó.

Biztos mázlim van, és csak olyan munkákat kapok, amiket meg tudok csinálni gond nélkül, de nekem már csak egy problémám maradt az említett inkscape-scribus párossal, nevezetesen hogy maguktól nem csinálják meg helyettem a melót :-) Persze egy megrögzött corel-felhasználónak újra kell tanulnia, mit és hogyan tud megcsinálni, és gondolom ez igaz indesign-ra is, dehát ez már csak ilyen, ha vált az ember.
A topicindítóhoz csak annyit: a scribus-ng-t ajánlom a feladatra, hasonló dolgot csináltam vele épp a múlt héten, már a kezemben van a termék.

Kicsit agyuval verebre, de megfogod a .ttf fajlt megnyitod fontforge-val, es keresel egy unicode karaktert (unicode-ban mintha lenne tobbfele tavolsag definialva), es oda kedvedre hozzaadhatsz egy tavolsagot. (bemasolod a space-t es utana azt valtoztatgatod)

Gondolom qt is fontconfig-ot hasznal, akkor ebben az esetben a modositott .ttf -et beteszed a ~/.fonts konyvtarba es ujrainditod scribust. Majd a space-eket lecsereled erre az unicode karakterre.
10 perces melo.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Legyunk egy kicsit okosabbak, es csapjuk fel az unicode.org -ot.
Szedjuk le a General punctuation pdf-et:
http://www.unicode.org/charts/PDF/U2000.pdf

Es orommel tapasztalhatjuk, hoy 0x2000-0x200B -ig csupa space-ekkel van tele. Innentol kezdve eleg egyertelmu. Lecsereled a space-t ezzel az unicode karakterrel (scribusnak meg lehet unicode heyaval is adni a karaktereket).
Ha nem akarod felcsapni a konyvet (btw, egesz unicode konyv olyan 

30MB

, bat ez a fejezet csak par MB): 


Spaces

2000 EN QUAD
    en space
2001 EM QUAD 
    em space
2002 EN SPACE
    half an em
2003 EM SPACE
    nominally, a space equal to the type size in
    may scale by the condensation factor of a font
2004 THREE-PER-EM SPACE
    thick space
2005 FOUR-PER-EM SPACE
    mid space
2006 SIX-PER-EM SPACE
    in computer typography sometimes equated to thin space
2007 FIGURE SPACE
    space equal to tabular width of a font
    this is equivalent to the digit width of fonts
    with fixed-width digits
2008 PUNCTUATION SPACE
    space equal to narrow punctuation of a font
2009 THIN SPACE
    a fifth of an em (or sometimes a sixth)
200A HAIR SPACE
    thinner than a thin space
    in traditional typography, the thinnest space available
200B ZERO WIDTH SPACE
       = ZWSP
    this character is intended for line break control;
    it has no width, but its presence between two
    characters does not prevent increased letter
    spacing in justification

Ha ezek kozul egyik se felel meg, akkor meg mindig modosithatod a fontodat. Vagy csinalhatsz egy speci space-t az unicode private area-ban.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Hat ha valaki rajon, hogy egy space karaktert megmodositottam, akkor gratula. (vagy hozzaadtam egyet, ami hianyzott)

Egy b betunel meg azt mondom, hogy oke. De egy space modositasa imho eszrevehetetlen. En ettol meg nyugodtan aludnek;)

Ha nem, hat nem.

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Hat ha nagyon szorszalhasogatok vagyunk, akkor lehet csinalni egy olyan fontot, amiben csak ezek a space-ek vannak megcsinalva.
Es akkor a masik font space-jeit a sajat fontjaink space-jeivel csereljuk le.
Kecske is jol lakik a kaposzta is megmarad. Bar tobbet kell vele dolgozni. Mindenesetre ilyen igeny kielegitese szerintem a font feladata.
(tekintve, hogy leglabb 18 fele space-nek kell lennie egy unicode fontban, szoval evvel barmekkora szokoz elerheto. (1+1/4-ed szokoz)

---
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ólomszedésben még teljesen természetes volt az ilyen kívánság, mivel általában vagy negyedes (.25em) vagy harmados (.33em) szóközökkel szedtek mindent, az tipográfusi előírás volt, hogy az adott könyvet éppen melyikkel. A számítógépes betűk általában negyedes szóközt használnak, némely betűknek viszont nagyon jót tehet az enyhe ritkítás (pl. Futura), és ebben az esetben az alapszóközöd méretét sem hagyhatod változatlanul. Itt jönne jól, ha csak a szedőprogramodban kellene megadnod, hogy akkor ezentúl a szóközöd pl. .3em és kész.

( pete | 2006. 04. 29., szo – 16:11 )

sztem scribus jó (ekkora feladatra), de gépet szerezz hozzá amekkorát csak bírsz, mert sok kép+effekt+... ahhoz kell vas. tapasztalat szerint (30 oldal, képek, textboxok meg par effekt) ~1G + 256 ram elég lehet, de ha szebb designt meg több trükköt akarsz és folyékonyan dolgozni, ahhoz több kellhet.

( neo26 | 2006. 04. 29., szo – 16:23 )

Belelkesedtem, mert a Scribus nagyon jó! Öröm vele dolgozni Linuxon, ami nekem kell azt mind tudja. Egyszerű és nagyszerű, de ne dicsérjem tovább... :)

http://www.grasshopperllc.com/ Ez az oldal könnyeket csal a szemembe... Azok a szép Amigás idők, ez a progi volt rajta a MINDEN kiadványszerkesztés körben... De rég volt! És hogy is feledhettem el ezt a méltán híres programot? PageStream, már 20 éve létezik és pont most jött ki az új verziója e hosszú idők után. Köszönet pch hogy megmutattad az oldalt, már le is töltöttem! Az meg már csak hab a tortán, hogy magyar nyelven is tud. Scribushoz képest úgy tűnik az erőforrás igénye is kisebb, és ahogy látom nagyon sok funkciója van - na de mindjárt letesztelem... :)

Jesszusom, ezek meg elnek?! Eszembe juttatja szep idoket amikor hexa editorral magyaritottam a pagestream fontokat az Amiga Magazin tordelesehez... Akkoriban egy 512k-s amigan meg lehetett csinalni egy 30 oldal koruli ujsagot.

( sany | 2006. 04. 29., szo – 23:00 )

"simán meg lehet oldani:
linux + vmware + windows + általad ismert kiadványszerkesztő program"
:D :D :D: :D :D

( bird v | 2006. 04. 30., v – 23:18 )

Jó az a LaTeX, olyan, mint a Linux: Ahhoz, hogy használni lehessen, meg kell tanulni a használatát (csak persze elég idő- és energia nincs mindig rá, hogy alaposan megtanuljunk mindent).

( roleez | 2006. 05. 01., h – 10:51 )

Hát a LaTeX-et sem kell hűde nagyon megtanulni, ott van pl. a lyx felület! :)
Én ebben írtam a (műszaki) diplomatervem, és gyönyörű lett! Szerintem nem nagyon erőforrásigényes, és jól lehet benne dolgozni. Mondjuk nem biztos, hogy újságot kiadni....
Roland

( neo26 | 2007. 02. 28., sze – 09:32 )

A mai nap újra előkellett vennem a Scribust, lefújtam róla a port és nekiülök majd egy 4 oldalas kiadványt szerkeszteni. Utoljára csak szöveges kiadványt csináltam benne kép nélkül, de most egy fullos, képekkel telitűzdelt 4 oldalas doksit kell benne összehoznom. Arra gondoltam mielőtt nekifognék, küldjön már nekem valaki egy demót a saját munkájából amit ő csinált Scribuson. Olyan demóra gondolok, amiben sok kép van, magyar szöveg, komplett megoldások hagy nézzem már meg hogy sikerült mindezt összehozni Scribuson, hagy tanuljon az ember. Elsősorban nem pdf vagy jpg képre vagyok kíváncsi (az van a neten is belőle elég), nekem a Scribus saját formátuma lenne jó megnézni hogy sikerült megoldani dolgokat. Szerintem más is örülne annak ha látná mire képes a Scribus magyar szerkesztőknél, biztos vannak akik ebben nagyon profik.

Van egy ismerősöm az egyik digitális nyomdában, ott dolgozik mint tördelő/designer. Felhívom, mondom neki mennyiért vállalnak el egy munkát, említem neki a Scribust, erre: -Scribus? Az szar, nem tud még egy rohadt pdf-et sem normálisan nyomdakészre előállítani, komoly munkákra is csak egy nagy szívás. Inkább InDesign-et használj, egy alkalomra még a demo verzió is jobb mint a Scribus..." Az ilyen emberek és az ilyen hozzászólások úgy eltudják venni az ember kedvét, pedig még hozzá sem fogtam a munkához. Tényleg mutasson már valaki rendes munkát Scribuson, egyébként még mindig maradnék a Scribusnál...

A Scribussal az alábbi bajok vannak: túl sok memóriát eszik, lassú és instabil. 100 oldalas kiadványt nem lehet vele elkészíteni (próbáltam), 10 oldalasat talán igen. Részletesebb elemzés linuxos kiadványszerkesztésről: http://www.szszi.hu/wiki/ScribusKipr%C3%B3b%C3%A1l%C3%A1sa

Én aznap, amikor megvizsgáltam a linuxos kiadványszerkesztőket, úgy láttam, hogy nincs használható eszköz. Windows alá van, pl. InDesign és Quark.

LaTeX-hel igenis meg lehet csinálni, én annak idején 48 oldalas iskolaújságot nyomattam, keresztrejtvénnyel. Ami nagyon macerás: keskeny hasábok szedése (< 12 cm), sok font, font effektek, kép körülfolyatása. Az első kiadványra (a tipográfiának megfelelő makrók írása) rá kell szánni plusz 1 hetet, utána a többi már könnyen megy.

Megnéztem a lapot, amit belinkeltél, én jelenleg az 1.3.3.8-as verziót használom, ezzel a következők a tapasztalataim (a gépem egy athlon XP 2000+, 256 M RAM, ubuntu edgy, official scribus repo):
- Relatíve lassú, legalábbis a dokumentum betöltése olyan lassú, mint egy hasonló doksi megnyitása acroread-dal.
- A gyorsbillentyűk valóban nem működnek sok helyen. Mondjuk másolás/beszúrás nálam ctrl-C ctrl-V, de gondolom ez megszokás kérdése. Ami bosszantó, hogy pl a szöveg szerkesztésénél a sortörés a megadott gyorsbillentyűkkel nem megy, és nem is jöttem rá, hogy mivel megy. Amennyire ki tudtam nyomozni, ez a bugos magyar fordítás miatt van.
- Van magyar helyesírás és elválasztás modul nálam. Nem telepítettem semmit külön, a területi beállításaim magyarok. Szóval nem értem...
- Kezel ligatúrákat, csak nem automatikusan (legalábbis csak kézzel tudtam beszúrni...) Perzse ehhez olyan fontkészlet is kell, amelyikben vannak rendes ligatúrák.
- Képernyőfrissítés ismert qt hiba, nem tudom, hogyan lehet orvosolni (bár rémlik, h nekem csak bináris nvidia driverrel jön elő, de ebben most nem vagyok biztos).
- A "szövegdoboz első sorát lejjebb rakja..." hibát én nem vettem észre, ettől még ott lehet bizonyos fontkészleteknél.
- A truetype betűk outline-ként exportálódnak a pdf X3-ba, ezért olyan a megjelenítése xpdf-ben (xpdf-ben alapban nincs antialias a lineart objektumokra, ha valaki tudja, hogyan lehet belevarázsolni, szóljon :-) ). Acrobat readerrel, valamint nyomtatásban természetesen nem jön ez elő.
A többi leírt hiba nekem is ott van sajna.
Saját tapasztalat:
- Nagy képekkel sok memóriát eszik. Ez elég értelemszerű, érdemes a képeket jpeg-ként betölteni, én png-kkel szívtam sokat...
- Pdf generálással nekem nem volt bajom. A pdf-X3-at a nyomda tudta fogadni, a screen/web optimalizált file is jól használható, és a beállításoknál megadott opciókkal indítja az acroread-et (pl fullscreen).
- Otf (nekem adobe fontfolio csomagból) simán működik, de a beágyazás ha jól emlékszem a trutype-hoz hasonlóan korlátozott, outline-ként megy.
- Pdf-et még nem kellett vele importálnom, gyanúm, hogy ez nem erős oldala lesz :-)
Bár most szeget ütött a fejembe, hogy képleteket hogyan is szúrok majd be...
- Többoldalas doksi: múlt héten ment nyomdába egy 28 oldalas, képekkel illusztrált a5-ös kiadványom, itt van a kezemben. Szóval, ennyi biztos nem lehetetlen ;-)

Ne a port fújd le róla, hanem keress egy újabbat :-) amit most már scribus-ng-nek hívnak. Ha nem felejtem el amíg hazaérek, küldök neked egy munkát, amit csináltam, de mivel elég sok linkelt képet tartalmaz, lesz vagy 50 mega tömve. Addig is javaslom a scribus wiki átnyálazását, bár angol, ki lehet bogozni, jól illusztrált, és a freedom yug forrásanyaga is letölthető, én is azzal kezdtem az ismerkedést (és én sem nagyon tudok angolul :-) ).

( deejayy | 2007. 02. 28., sze – 13:54 )

prince xml

xml alapú doksiból képes pdf-et előállítani.
én eddig csak diplomamunkához meg önéletrajzhoz használtam, szerintem korrekt :)

--
deejayy DOT hu

( gyrgyvrs | 2007. 03. 01., cs – 17:39 )

A Scribus tud olyat, mint a Wordben a WordArt effekteknél a hullámos szöveg?
Csak ez az egy hiányozna, hogy egy Wordben készülő kiadványt Scribusos szerkesztésre állítsak át.

( neo26 | 2007. 03. 05., h – 13:26 )

Tudtok olyan fórumhelyeket, ahol a lapírással, tördeléssel foglalkoznak újságkészítés kapcsán?

( karikol | 2007. 08. 02., cs – 15:21 )

Sziasztok!
A Scribus használatához kellene némi segítség. Hogy lehet megoldani az oldalak leválogatását nyomtatáshoz? A5-ös oldalméretű irományt szerkesztek (kb 150 oldal, csak szöveg), de nyomtatni A4-re fogom, azaz megfelelő oldalpárokat kellene létrehozni, mint pl: 4-1, 2-3, 8-5, 6-7 stb. Kell használni valami mester oldalt, vagy van valami egyéb extra megoldás. Két napja folyamatosan googlézok és semmi.
Még valami: a tartalomjegyzéket mimódon lehet létrehozni, nálam nem akart ébredezni.
Egyébként a legfrissebb 1.3.3.9-es verzió win alatt, ill 1.3.3.8 ng-s linux alatt amivel próbálkozom.
Köszi előre is minden segítséget.

Szia, tegnap-tegnapelőtt én is valami hasonló témában akartam kérdezni :-)
Hát, ha jól vettem észre, van a nyomtatás párbeszédablakban, hogy tartomány nyomtatása, ott meg lehet adni, hogy 4,1 2,3... tehát ponttal elválasztani. Utána mondjuk bemenni a nyomtató beállításai gombbal a nyomtatóhoz, aztán a nyomtatónál kéne olyan, hogy egy lapra két oldal (win alatt biztos van ilyen).
Másik monjuk linux alatt a más nyomtatási parancsba lp -options... hogy pontosan mi, azt nem tudom, annyira nem mélyültem bele. Bár lehet hogy a kprint is megfelelne, aztán azzal állítgatni.
Bár én inkább "baltával" álltam neki: A4-es oldal, rá két szövegdoboz, ami jelzi az A5-ös oldalt, abba teszem bele, amit akarok, oszt jó'ccakát :-)
Ja és még valami: minél inkább erőltetem a használatát, annál inkább tetszik. Ma akartam valamit csinálni, amire szövegszerkesztőkben jól bejáratott módszerem van. Kicsit másképp, de meg lehet csinálni a scribusban is.

( emberk | 2007. 08. 02., cs – 16:44 )

LyX-et nagyon szeretem. Korrekt latex gui. Azzal csináltam a diplomamunkámat is égen teszetős lett a kéepek vektorgrafikusak maradtak, Nem úhy mint az MS-word mindent konvertál bitmap-ra. Szerintem megéri megpróbálni.

( ErdosJ | 2007. 08. 02., cs – 16:50 )

A Reformatus Elet szerkesztosegenel is scribus-t hasznalnak.

( log69 | 2007. 08. 02., cs – 21:43 )

Figyusz csak,

En nyomdai elokeszitesben dolgoztam, es most sajat vallalkozasban csinalom. CorelDRAW-t hasznaltam mindenre (meg hasznaltam az osszes adobe termeket is, de adobe-ot nem preferalom).

DTP programhoz a Scribus-nal jobbat nem tudok ajnlani, de grafikai design-hoz CSAK IS EZT ajanlom:
INKSCAPE ;) http;//www.inkscape.org

En vegigjatszottam a linux-os lehetosegeket, a Xara Extreme-mel kezdve a tobbi linux-os progiig, en ezt talaltam a leghasznalhatobbnak. Ime az eszrevetelem kicsit bovebben:

POZITIVUMOK (aprosagokat fogok irni, szamomra ezekben van a lenyeg):
- Sokkal hasznalhatobb szerintem, mint a Corel sok pici aprosag es kenyelmi dolog miatt
- nagyon keves hibat talaltam benne, ennel meg a Corel-ben is sokkal tobb van, meg az X3-asban is
- nyilt XML alapu fajlformatumba ment
- valos ideju blur effektet tudsz mindenre rakuldeni, ilyen meg semelyik progiban nem lattam, Corel-ben meg csak hirbol sem ismerik es design-okhoz nagyon hasznos
- tele van python plug-inekkel trukkos megoldasokra es az Inkscape is programozhato pythonnal (csakugy mint CorelDRAW Visual Basic-kel)
- nagyon jol ment PDF-be hiba nelkul
- nagyon jok a transzparens kezelese is, ezen a teren van egy csomo plusz, ami CorelDRAW-ban macerasabb vagy eppen nincs

NEGATIVUMOK:
- nagyon hianyos a szoveg kezeles, pl nem tudsz sorkozt novelni, karakter tavolsagot vagy szo tavolsagot allitani
- nincs CMYK szinkezeles *be tudod allitani, de konvertal RGB-be), szoval csak RGB-t tudsz szerkeszteni
- csak egy oldal hozhato letre egz grafikahoz, tehat nem tud olyat mint a tobbi, hogy egy fajl mentesbe akarmennyi oldalt beszerkeszthetsz
- a valosideju Blur effektje nagyon lassu, de mar a kov. verzioban ez javtva van (mar a dev. verZioban javitottak)
- nem tud PDF-X/3 es PDF-X/1a stb. szabvanyu nyomdai pdf-eket generalni sajna, pedig ez NAGYON kellene
- Egy export-nal sajnos nem hozza egy felbontasra az importalt bitkepeket, hanem minden kep az o max felbontasaban jelenik meg (kiveve persze ha az exportalas felbontasa kisebb)

-----------------------
Kb ennyi lene igy este fejbol, biztos meg ezer dolgot le tudnek irni, csak most nem jut eszembe meg nincs sok idom. Egyebkent lesz cmyk kezeles is.

En nagyon megszerettem az Inkscape-et, mert nyilt forraskodu es linux-ra is megvan. Es mert gyors es egyszeru. Es megis meg tudtam vele oldani az osszes bonyolult munkamat.

Altalban tobb tobb Giga meretu kiadvanyokat szerkesztek vele, nagy felbontasu kepekkel meg tele minden effektel.

( karikol | 2007. 08. 03., p – 19:54 )

Köszönöm a segítséget mindenkinek! Sikerült végül megoldani a nyomtatás előkészítését, bár egy kicsit nyakatekert módon.
- Scribusból nyomtattam pdfcreator segítségével az A5-ös oldalakat A4-es pdf oldalakra 140%-os nagyításal (pdfcreator nyomtatóbeálítás), fapados "4,1,2,3"-as oldal leválogatásal; a kapott pdf-et acrobat reader-ből szintén újból pdf-be nyomtam pdfcreatorral, és itt alkalmaztam a két oldal per lap funkciót, mely révén az eredetileg A5-ös oldalaim ténylegesen a megfelelő nagyságban és rendezetségben jelentek meg az A4-es pdf oldalakon. Ezt a másodszor generált pdf-et nyomtatva már jó volt az eredmény papíron is.
A többszörös pdf generálásra a megfelelő arányok, illetve az oldal határolóvonalak helyes megjelenítése miatt volt szükség. 140%-os nagyítással pedig ki lehetett játszani a "két oldal egy lapon" funkcióból eredő arány eltolódást.
Elnézést, ha egy kicsit unalmas, és túl bő volt a beszámolóm, de hátha valakinek még jól jöhet.
Üdv.: karikol