Az oktatásra koltésről

https://telex.hu/gazdasag/2024/05/23/gdp-aranyos-raforditas-oktatas-alt…

 

 

Megértem, h nem költenek rá. Akár még az is előfordulhatnak, h az okos birkák nem birkákként viselkednének.

( kubi | 2024. 05. 23., cs – 07:58 )

h az okos birkák nem birkákként viselkednének

Mashogy kell megcimezni oket, hogy birkakent viselkedjenek. Az meg folosleges eroforraspocsekolas, ha tobbfele uzenetet kell parhuzamosan tolni.

( uid_17626 | 2024. 05. 23., cs – 08:29 )

Pénz nélkül lehetetlen az ismétlések számát növelni, gyakorolni. Ugye? 2x ennyi pénz mennyivel növelné a diákok teljesítményét?

a javaslatod olyan, mintha analfabétát bezárnál  könyvtárba és időarányosan várnád, hogy tudós jöjjön ki belőle.

Ahhoz, hogy önállóan szerezz új ismeretet, el kell jutni. Onnantól igazad van. De amikor a táv”oktatás” során megkapod, hogy jövőhétre a b betűt tudja leírni a gyerek, akkor kenheted a hajadra a zinternetet.

Szerintem talán középiskola végére juthat el oda egy gyerek, hogy jó sansszal tudja megítélni, hogy amit olvas az befogadandó vagy elvetendő.

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

De az oktatás nem ennyiből áll, hogy ülj le a gép elé tanulni (igazából nem is neked írom ,mert tudom, hogy ezt miért írod, inkább a jegyzőkönyv kedvéért, ha valaki komolyan venné)

- igen, természetesen az internet ott van mindenki előtt, és NAGYON SOKÁRA jutsz el oda (ha egyáltalán), hogy egy belépő szintű otthoni gép + internetkapcsolat nem elég már a tanuláshoz

- sokkal jobb anyagok vannak, mint valaha, magyarul is, ingyen is

- ha kicsi pénzt még invesztálsz is, van több olyan oldal, ahol olyan szinten magyarázzák el neked pl a matekot, ahogy eddig soha

- igen, lehet érdemesebb erre az előbbire költeni(!), mint a "jobb gépre" (!) (hányszor hallom ezt a szülőktől, hogy a gyereknek "kell most már egy komolyabb gép a TANULÁSHOZ" :D :D)

- aki szarozza a magyar oktatást, az troll, vagy nem elég tájékozott. Vannak hiányosságok, sok ponton lehetne sokkal jobb, de ha csak a jó/rossz skálán kell mondani valamit, akkor inkább jó, mint rossz

Ezzel együtt nem értek egyet veled, nem mindenki értéktelen, aki pl nem ügyes abban, hogy jól tanuljon (sőt sztem nagyon is sok tehetséges ember vesződik el jó mentor, tanár, szülő hiánya miatt). Ő belőlük megfelelő segítséggel viszont olyan szakember válhat, ami nemzetgazdaságilag is nagyon megéri.
 

Az én fogalmaim szerint az iskola feladata az _új_ismeretek_ átadása. A begyakoroltatás ennek csupán egy szelete. A példa kedvéért: matektanár nélkül (konkrét eset, eddig a könyvtáros és a sakktanár helyettesített…ez utóbbi szintén egy kórkép, mert amúgy tesitanár sincs a heti 5 kötelező tesihez) mennyire hatékony az ismeretátadás?

De hogy provokatívabb legyek: ha növeled az óraszámot, akkor vajon növekszik-e az fizetendő munkadíj? …szóval de, az is pénzbe kerül.

Nyilván ismered a határhaszon elvet…így a kérdésed eleve magában hordozza, hogy a válasz csökkenő hatékonyságot fog mutatni. Az erőforrás-ráfordítás relatív skáláján így mindig igazad lesz. De ha a célunk az, hogy a gyerek okosabb/műveltebb legyen akkor azt nem egy abszolút skálán mérjük? Szerintem a számonkérési rendszerünk is erre van belőve.

Az, hogy a közoktatásból kivont erőforrást a szülő kényszerűen próbálja kipótolni (idő+pénz) nincs is a fenti grafikonba beleszámolva, szóval még az is hiányzik a rendszerből!

és igen, ha holnaptól lenne egy 2x szorzó a büdzsében sztem 5-8 év mire látszódna belőle valami…de ez akármilyen alulfinanszírozott rendszerre igaz!

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

Vajon a parlamenti képviselők, miniszterelnök, stb fizetésének a megduplázása mennyivel javította az ország teljesítményét? Ugyanis a legtöbb mutatóban lefelé megyünk és sereghajtók között vagyunk, miközben a főkolompos fizetése a hányszorosára is nőtt?

( snq- | 2024. 05. 23., cs – 08:40 )

olyan birkák, aki a közölt grafikonokból azt olvassák ki, hogy "nem költenek rá"?

( therion | 2024. 05. 23., cs – 12:17 )

Szerkesztve: 2024. 05. 23., cs – 12:23

Hát, én bevallom nem értem ezeket a grafikonokat:

  1. Mi értelme egy főre számítani a GDP-t, és abból százalékot számítani?
  2. Az első grafikonon a felirat: „Alsó és középfokú oktatásra jutó összeg az egy főre jutó GDP százalékában.” Magyarország egy főre jutó GDP-je tízezer eurós nagyságrend. Nonszensz, hogy az állam ennek a 20-30%-át költené oktatásra.

De amúgy minden állami költekezést, ugyanúgy ahogy az államháztartási hiányt is, faszság és megtévesztés a GDP-hez mérni. Olyan, mintha a családi költségvetés balanszát az egész utca bevételeihez mérnénk százalékban.

Szerkesztve:

OK, szóval van link a tanulmányra. Ott a grafikon felett ez áll:

„Az egy diákra jutó közoktatási kiadások alakulása”

Így még értelme is van. Ezt akár a Telex is betehette volna a grafikon alá...

Nem neked, de alád.

 

Többet költünk oktatásra => jobb oktatás

Az alábbi tételek növelnék az oktatás költségét => jobb oktatás
- magasabb fizetés a takarítóknak
- magasabb fizetés bárkinek a rendszerben
- nagyobb bürokrácia
- klíma berendezés kötelezővé tétele
- magasabb minimum hőfok télen

Az alábbi tételek csökkentenék a költségeket => rosszabb oktatás
- iskolák bezárása, összevonása
- bérek befagyasztása
- rezsi csökkenése
- bürokrácia leépítése
- folyamatok automatizálása

Meg lehet így csavarni persze, de az erőforrás értelmes felhasználása szerintem axióma.

Vagy ezzel akkor azt állítod, hogy olyan fasza hatékony oktatási rendszerünk van, ami a környező országokhoz képest (fenntartható pályán) kevesebb ráfordítással azonos vagy jobb kimenetet nyújt a honpolgárainak?

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

Nem, szerintem azt allitja, hogy a tobb/kevesebb raforditasbol nem lehet arra kovetkeztetni, hogy lefele vagy felfele megy a szinvonal. Mind2 csoportban (koltseg csokkento, -novelo) vannak szinvonal novelo es szinvonal csokkento lepesek.

Maskent: ha hasznosabban koltjuk el a jelenlegi penzt, akkor novekedhet a szinvonal ugyanennyi (vagy kevesebb) penzbol is.

Az eroforrasok ertelmes elkoltese pedig nem axioma, hanem kituzendo (!) cel.