a szilícium vilannyosság hatására kitágul

"Az infromátorok szerint az első újgenerációs"

"Mi úgy látjuk" akkor az úgy is van. A cupertinoiak még dolgozzanak rajta.

Ezt a kitáguló sziliciumot akár az ipar más területein is lehetne hasznosítani az Apple helyében, pl. robotkar mozgatására, vagy mittudomén. Nem a problémát kell látni valamiben, hanem a hasznosítási lehetőséget. Ezért nem jutnak egyről kettőre.

Piezo jelenseg valoban van, mechanikai utesbol szoktak nagyfeszultsegu szikrat kesziteni vele pl. gazgyujtohoz. A masik irany is mukodik persze, kis tavolsagu, precizios mozgatashoz hasznaljak atomero mikroszkopokban, illetve volt egy spanyol egyetemen valami kutatas, ami forgacsolaskor kompenzalja a mozgas hibait, ezzel akartak javitani a megmunkalas minoseget. Nem tudom meddig jutottak (kollegaim adtak hozza az elektronikat).

Itt valami kemiai jelenseget erthetett felre az ujsagferdito. Hasonloan ahhoz, hogy a vasoxid is tobb helyet foglal, mint a vas. Emiatt megy szet a vasbeton amikor a vas elkezd benne rozsdasodni. Persze megfelelo feluletvedelemmel javithato. Ha olyanra tervezed az epuletet, hogy ne kelljen bele, es nem teszel, es a kemiai osszetetele is jo a betonodnak, addig fogja birni, mint a romaiake (akik nem hasznaltak hozza vasat).

Sőt, szegről-végről idetartozik a magnetostrikció jelensége, amikor is a ferromágneses anyag mechanikai mérete kis mértékben megváltozik mágneses térben. Van az a helyzet, amikor akármennyire is impregnálsz egy tekercset, a mag akkor is sípolni fog a véltakozó mágneses térben.

Az akkumulátor fejlesztés annál sokkal komplexebb, mint hogy egy-két kutatóintézett egyedül számottevő áttörést érjen el, és ma-holnap előlépjen egy merőben új technológiával. A szilárdtest akkukkal kapcsolatban egy kutató véleménye: https://youtu.be/dy5bteT4t1o?si=Z8JRazWahfKR8DBo&t=4210