A nagy karrier dilemma: fejlesztő legyek vagy menedzser?

HUP

A legfrissebb kraftie adásban a fejlesztői karrier talán legfontosabb kérdésén rugózgattunk kicsit vendégeinkkel.

Mindig eljön a pillanat, amikor a fejlesztők a fenti válaszúthoz érnek, ahol nehéz jó döntést hozni, hiszen IC (individual contributor) karrierút is számos különböző lehetőséget kínál, melyek mind fizetésben, mind szakmai téren is előrelépést jelenthetnek. A HWSW podcast! hetedik kraftie adásában erről a hatalmas és szerteágazó, akár több adást is megérdemlő témáról beszélgettünk kicsit vendégeinkkel, Szász Péterrel (alias eszpee) és Waszlavik Marcival.

Az adásban hivatkozott cikkek, videók, tartalmak a Discord csatornánkon érhetők el, ahol még beszélgetni is tudsz velünk. Adásainkat megtaláljátok a SoundCloudon, a Spotify-on, az Apple Podcasten, a Google Podcasten, és a YouTube csatornánkon.

( Hevi v | 2023. 05. 26., p – 10:56 )

Először fejlesztő, aztán manager.

Nekem olyan vezető ne szóljon be, aki nem dolgozott a szakmában.

Ezzel nem értek egyet (pedig eléggé önérzetesnek tartom magam, és elsősorban fejlesztőnek).

Beszólni senki ne szóljon be, függetlenül a szakmai háttértől. :D Viszont, ha azt látom egy manageren, hogy befogadó a szakmai kollégák véleményére, hajlandó tanulni és ismeri/érti a saját korlátait (de nem bújik mögéjük "ezt úgyis ti tudjátok" jeligével), akkor szívesen dolgozom együtt vele. Akkor is, ha egy percet nem fejlesztett előtte.

Szerintem a management jelentős része ugyanis teljesen független attól, hogy informatikai fejlesztéseket, gépek (fertőtlenítő ;)) gyártását vagy éppen fesztiválszervezést kell levezényelni. Az, persze, fontos, hogy belerázódjon az egésznek a szellemiségébe, a területi szakzsargon egy részével legyen képben stb. Szóval ha egy ilyen managerrel kell együtt dolgoznom, azért nem haragszom, ha nem a mostani az első IT-fejlesztési projektje. :)

Kieg.: sokkal jobban fázok azoktól az emberektől, akik fejlesztői téren elértek egy szintet, aztán az alapján azt hiszik, hogy managerként mindenre tudják a tutit, esetleg az ennek megfelelő arroganciával/hanyagsággal állnak a dolgokhoz. :)

Erőteljes +1. Nem feltétlenül az adott területről (ez esetben fejlesztő) kell érkeznie egy menedzsernek, teljesen más képességek szükségesek. Ha egy jó szakemberből menedzser lesz, akkor lehet, hogy lesz egy jó menedzser, lehet, hogy nem, de az biztos, hogy egy jó szakemberrel kevesebb lesz.

( prion | 2023. 05. 26., p – 11:55 )

Ez elvileg lehetne úgy is, hogy ki mit tud jól megcsinálni. És aki képes technikai dolgot csinálni az csinálja azt és az csinálja a menedzsmentet, aki meg nem képes a technikaira, mert egyszerűen sokkal kevesebb ember képest a technikait megtanulni és hétről hétre kivitelezni, mint a menedzsmentet. Amivel együtt kéne, hogy járjon az is, hogy a technikai pozícióknak magasabb fizetése legyen(vagy legalább ne alacsonyabb), mint a menedzsmentnek. Szerintem ez lenne értelmes rendszer. Csak mivel a menedzsment van a pénzcsap közelben ez nem lesz így. És hiába nagyobb az érték termelés a technikai poziban, de esetleg váltani fog, mert arra irányítja ha tovább akarja emelni a bevételeit. (ennek egy alesete csak, amikor valaki kiégett a technikai részben, vagy annak újratanulásában, akkor is reális lehetne váltani menedzsmentbe, mert akkor már ott tud több értéket hozni létre, mint technikai alibizés)

Az a gond, hogy a jó menedzserből ugyanúgy kevés van, mint a jó kivitelezéssel foglalkozó szakemberből. Ahogy én látom, pl. a senior/lead fejlesztői fizetések már meghaladták az azonos szinten lévő menedzsment fizetéseket, illetve sokszor ez becsapós is, mert egy lead fejlesztő sokszor már inkább menedzsment feladatokat lát el, mint csak és kizárólag fejlesztőit.

A menedzsment egy része áltudomány, más része trivialitások halmaza.

Jó menedzser nem azért lesz valaki, mert jól ért a menedzsment módszerekhez, azt ha valaki gondolkodik egy kicsit, IQ-ból is tudja. Hanem attól, hogy szorgalmas, odafigyel, megteszi a dolgát, nem sumákolja el. Ez utóbbi nem szokott teljesülni.

Az "a menedzsment egy áltudomány" ugyanolyan szintű megállapítás, mint amikor azt mondják, hogy "az üzemeltetők sosem dolgoznak": ránézésre még igaz is lehet, aztán találkozol olyan ops brigáddal (managerrel, akármi), aki tényleg szarul dolgozik, és hamar meglátod, mi a különbség. :)

Az "a menedzsment egy áltudomány"

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a management nem értelmezhető konkrét szakterületi tudás & rálátás nélkül. Legyen az pénzügyi, hr vagy épp it [stbstbstb.] alap tudás.

Még inkább igaz ez, ha a management-re nem csak mint bonyolító/adminisztrátor/felügyelő tekintesz, hanem vezetőként is egyben :).

Az a sales, akire te gondolsz, nem? :)

Egyebkent egyre kevesbe latom ertelmet 28 emeletes szervezeteket epiteni es teletomni kozepvezetokkel. Lopikulat hoznak azok, nem munkat. Ertelmes emberekkel kell feltolteni egy lapos szervezeti strukturat, aztan lehet melozni. A Microsoftnal anno 4 (vagy 5?) ember volt koztem es Satya Nadella kozott, pedig mar akkor 120k FTE dolgozott ott, amikor beleptem, plusz egy rakas kontraktor. A mostaniban asszem 11 szintre vagyok a CEO-tol, es elkepzelesem sincs, hogy ennek a nagy resze mit csinal, pedig nem egy gigamultinal/-val dolgoztam mar eletemben.

Érdekes gondolatok. De az egyértelmű, hogy ha egy vezetőnek túl sok beosztottja van, akkor nem látja át, hogy mit csinál, szétaprózódik. Ha létezik egy optimális szám (10-12, de maximum 15) a vezetettek számára, akkor létszámtól függően kiszámolható, hogy ha ezt az optimális szintet tartani kívánjuk, akkor nem biztos, hogy megoldható az általad említett 4-5 szinttel.

Bár végül is 15ˆ4  már 50ezres számot ad, tehát viszonylag nagy szervezet lefedhető így.

Hát, ahogy én látom, a sales egy lófasz, ha szakértelem kell, elvérzik és jön a mérnökök (presales sapkában) kisegíteni, hogy ne beszéljen oltári faszságokat, ne essen kútba az üzlet. Ahhoz meg, hogy egyáltalán eljusson oda, hogy leül egy ügyféllel, mindig is kellettek kapcsolatok, az meg a menedzsment feladata.

Szoktam mondani, hogy "ha ezeket kirúgnánk, ugyanott tartanánk (vagy előrébb)" 👈 kereskedő

Ez kb. az a meló (sales), amit az IT-ben a ChatGPT fog a legelőször jobban csinálni ...

trey @ gépház

Mivel mi segítjük ki a sales-t 100-ból 100-szor, fordítva erre még példa nem volt, kíváncsian várom, hogy mivel támasztod alá ezt a nagyképű kinyilatkoztatást 🙂

Azt esetleg el tudom hinni, hogy a szappankereskedőknél ez máshogy van, de itt IT-ról van szó ...

trey @ gépház

A pénzkeresést salesesként kezdtem, majd értékesítési vezető és értékesítési tréner voltam. Fiatal voltam, kellett  a pénz. :)

Amúgy megutáltam egy életre. Engem mentálisan nagyon lefárasztott, még álmomban is azon agyaltam mit kellett volna másként csinálni, vagy csak mit csináltam és analizáltam a szituációt, magamat, az ügyfelet. Magát az eladást szerettem. 

Tudod mit csinál errefelé egy sales? Elmondom: céges fejléces dokumentumba teszi az általunk összeállított árajánlatot, aztán kiküldi. :D Ezen felül bullshit-generátorok. Nem győzi az ember az általuk szóban eladott balfaszságokat (ígéretek) helyretenni.

Rezgésekre a természetgyógyászok reagálnak.

trey @ gépház

Ez nem feltétlen kézi vezérlés. Hanem több részlegnek, szakembernek együtt kell dolgoznia, hogy a cég teljesíthesse az ügyfél igényeit. Ha ebbe beszáll a CEO, CIO, CTO is, akkor hajrá. Multik esetében is felhasználnak minden kapcsolatot, nem bíznak mindent a "sima saleses" kollégára.

Semmi baj nincs azzal, ha egy dealen sokan dolgoznak, akar a cegvezetes is. Arra reflektaltam, hogy ha a "sales ugysem dolgozik", mert vegul mindent a presales meg a menedzsment csinal, akkor felesleges lenne sales-est alkalmazni. De mivel megis ott vannak a cegnel, ezert valaki vagy nem gondolja igy, vagy csak ez valami nagyotmondas volt. :)

Olyannal már személyesen is találkoztam, hogy az adott cégnél hiába volt sales csapat, csapatvezetővel, a cég nem tudta / akarta kihasználni a salesben lévő képességeket. Küzdöttek, szenvedtek, hogy a meglévő folyamatokba be tudják illeszteni hatékonyan az értékesítést. Marketingről már nem is beszélek, mert az még rosszabb volt.
Értsd:
- nagy ügyfelek szinte egyből mentek CTO, CEO-hoz
- közepes ügyfelek a mérnöki csapathoz - sokszor a sales passzolta le, még az árazás is sokszor a salestől függetlenül történt - többször pislogások közepette
- kis ügyfelek problémáit, igényeit le tudta kezelni az ügyfélszolgálat

akkor felesleges lenne sales-est alkalmazni. De mivel megis ott vannak a cegnel,

A ballaszt, amit szűkebb időkben ki lehet dobni. Jobb időkben meg a tömőanyag, amivel bizonyos szituációkban a kellő létszámot lehet hozni. Amennyi sales-szel én találkoztam - és hidd el, több száz, ezer lesz ez 25 év alatt - az kb. mind ez volt.

trey @ gépház

Engineer vs. pre-sales engineer. Nem érdemes a kettőt keverni.

A sales többnyire a "dekoráció" része. Ők érik el - jó esetben -, hogy az ügyfél egyáltalán szóba álljon a céggel, érdekelje a cég valamelyik megoldása. A mérnöki részt ("ne mondjon / ígérjen marhaságot"), pedig a pre-sales engineer végzi. Ilyen ez a popszakma.

Nincs olyan, hogy pre-sales engineer. A pre-sales a kereskedelmi vonalhoz tartozik.

A sales többnyire a "dekoráció" része.

Így van, erről beszélek. 

Ők érik el - jó esetben -, hogy az ügyfél egyáltalán szóba álljon a céggel, érdekelje a cég valamelyik megoldása.

Egy jó cégnek nincs szüksége arra, hogy telefonos/marketinges hívogassa a potenciális ügyfeleket, vagy ismeretlenül bejelentkezéseket kérve alkalmatlankodjon cégeknél. Tapasztaltból mondom, hogy ilyenekből nem igen szokott üzlet jönni. Ez a 2000-es évek voltak. A telemarketing korszak :D Kicsit máshol vagyunk már :D Erre nem kell sales-t tartani, erre egy külsős marketing ügynökség már jóval többet hoz. És kevesebbe kerül. 

A mérnöki részt ("ne mondjon / ígérjen marhaságot"), pedig a pre-sales engineer végzi.

A pre-sales. Hagyd már a végéről azt az engineer-t. Az más kérdés, hogy a pre-sales-t is meg lehet spórolni azzal, ha azt is elvégzik a mérnökök. 

trey @ gépház

Bocsánat, de látszik, hogy 20+ éve vagy ugyanannál a cégnél. Ha több helyen megfordultál volna, világot láttál volna, akkor tudnád, hogy van olyan, hogy pre-sales engineer. De felőlem hívhatod senior++ salesesnek is, sőt, akár gumimacinak is.
Amiről írok, az nyilván nem az 5-10 fős cégekre igaz.

Egy saleses SOHA nem fog tudni válaszolni a mély technikai kérdésekre. Ezért kell mellé - ideális esetben dedikált - engineer. Igen, ő egyfajta hidat kell, hogy képezzen.
És nem, NEM a fejlesztésről, üzemeltetésről és egyéb osztályokról szerzünk hozzá beugró mérnök kollégát. Ugyanis ekkor nem marad ideje a mérnök kollégának a saját munkájára. Ráadásul az ő óradíja drágább, mint egy pre-sales engineeré (gumimacié).

Sales != marketing.
Ha nincs salesed, akkor igazából nem is akarsz új ügyfeleket szerezni, nem akarod magad megjeleníteni a piacon ("dekoráció"). Megreked a cég.
Igen, vannak olyan cégek, akiknek jó ez a "langyos víz" is.

Egy ember kb 150 másik emberrel tud aktív kapcsolatokat kialakítani maximálisan (ebben a  család is benne van). Mindenki más a futottak még kategória. Emiatt van az is, hogy egy értékesítő akkor tud növekedni, ha a szarabb vevőket levakarják róla és alapből gyenge a családi kapcsolatokkal rendelkezik, kvázi egyke. Amikor az ember vezető, akkor ez a 150-es szám delegálási szinten inkább 4 - (150 mínusz privát élet), perszer attól is függ mennyire kell sokat kommunikálni a másikkal. Ha egy csoport 10+1 fős, akkor is szükség van legalább 5 szintre, de ekkor nem multidimenziónális a szervezet, amit megint csak hiba lenne, egy ekkora szervezetnél. A szervezetet szerintem akkor lehet egyszerűsíteni, ha a tevékenység is egyszerűsödik. 

Egy ember kb 150 másik emberrel tud aktív kapcsolatokat kialakítani maximálisan

Az ennél nagyobb létszámúak titka az, hogy nem minden kapcsolat szimmetrikus: van rengeteg olyan, ahol az egyik fél minimális figyelme/erőfeszítése/szava rengeteget jelent a fogadó félnek. pl kivételes papok-lelkészek így tartanak személyes kapcsolatot jóval nagyobb csoportokkal.

Altalaban a kozvetlen fonokod (aki erti, hogy mit csinalsz, es mi a problema) kepes jo donteseket hozni, amin azt ertem, hogy a dontes jo neked es a cegnek is.

A management lanc masik vege, ami akar egy masik orszagban is lehet, ok mar olyan hajmereszto donteseket tudnak hozni, ami siman rossz lehet neked, es velemenyed szerint akar a cegnek is, leven szamukra ismertek olyan tenyek, amik szamodra nem.

Siman belefer, hogy kivereztetik a ceget, lasd Elop es a Nokia esetet. Nem tudni, hogy rossz management volt, vagy jo trojai falo. :-)

szamukra ismertek olyan tenyek, amik szamodra nem.

Ez egyfelől igaz, másfelől nem tudok komolyan venni egy érvet, ami nincs is, merthogy be sem tudják/merik mutatni, és hit alapján(!) kéne elfogadnom. Nem akarok panaszáradatba kezdeni (valószínűleg mindenki unalomig mondhatna hasonló történeteket), de pl. amikor egy olyan csapatból küldenek el embert, amelyik régóta tudottan emberhiánnyal küzd, és amely csapat munkája közvetlenül segíti a céget, hogy bevételt termeljen, akkor arra úgy általában nem tudok elfogadható észérvet elképzelni, az meg főleg nem érv, hogy "bizonyos nem közölhető, de becsszóra létező és fontos okok" vannak a háttérben. (Ez gyakorlatilag egy variáció az "igazam van, mert csak" témára.) Ilyenkor nem lehet meggyőződni róla, hogy jó döntést hoznak; talán higgyem el? (Elvégre cégről volt szó, nem vallási szervezetről...)

Általában nem tudok elfogadható észérvet elképzelni, az meg főleg nem érv, hogy "bizonyos nem közölhető, de becsszóra létező és fontos okok" vannak a háttérben. (Ez gyakorlatilag egy variáció az "igazam van, mert csak" témára.) 

Nem, ez az udvarias megfogalmazás annak, hogy "rohadtul nem kötjük az orrodra, mert semmi közöd hozzá".

Tudod, simán lehet, hogy:

  • tudja, hogy  azt a teamet egyébként is egész másképp akarja csinálni
  • összességében úgy ítéli meg, hogy nem jó a csapatnak / cégnek (vannak baromi jó szakemberek, akik egy kisebb cég mindsetjét simán széjjel tudják baszni)
  • faszságot csinált, mikor felvette, kurvára kellett, drága volt, nem akar bérfeszkót / kell kártya a többiek béréhez
  • inkompatibilis valaki mással, aki fontosabb
  • csinált valami stiklit / megzsarolta vmivel a céget
  • egyébként is elment volna/egyébként is akartak leépíteni, és kötöttek egy normális háttéralkut, amitől jót remél mindkét fél vmi jót remélt

Meg még úgy kiscsillió oka lehet.

Attól rossz döntés, hogy semmi nem igazolja az ellenkezőjét (még csak nem is utal rá), a kára meg egyértelmű. A fenti példánál maradva: az elküldött ember munkatársai és közvetlen főnöke szerint is jó munkát végzett, arra meg, hogy még több ember is kellett volna a csapatba, látható, érthető, számosítható érvek és tények voltak. Innentől minden találgatásod meg ötletelésed csak találgatás, és nem érv. (Továbbra is: lehet, hogy valami észszerű dolog van a háttérben, de ez nem egy szekta, hogy hinni kelljen bármiben is. Az elő nem adott érv nem létezik. Meggyőzhető vagyok, hogy 2 + 2 > 5, de a "nem rád tartozik, nem mondjuk meg, miért" az nem meggyőző, az maszatolás. Innentől mi mást kéne gondolnom, mint hogy 2 + 2 továbbra is < 5, a gyakorlati tapasztalatnak megfelelően?)

Attól rossz döntés, hogy semmi nem igazolja az ellenkezőjét (még csak nem is utal rá), a kára meg egyértelmű.

Nem igazán, attól nem lesz valami rossz döntés, hogy a békanézetes kollégának nincs az orrára kötve az indoklás. (Lehet ettől még rossz, de az ebből nem derül ki). Egyszerűen a való világban nem az ezeknek a döntéseknek a fokmérője, hogy egyszeri kolléga szerint is annak kell lennie.

Az, hogy ezt hogyan kommunikálják, az egy másik dolog (egy másik döntés). Az is lehet rossz, de simán lehet, hogy adott esetben jó döntés a szélesebb publikum felé sunnyogni, mint borítani a bilit, hogy egyébként 3 hónap múlva mindenkinek helló van / kamuzni helyette valami faszságot.

(Lehet ettől még rossz, de az ebből nem derül ki)

Bájos, ahogy önkényesen fejére állítod az egész történetet: félredobod a döntés rossz következményeit ()amik a példámban tényszerűek, de nyilván én sem kérhetem, hogy bemondásra elhidd), majd a fejedben létező "jó érvekre" hivatkozva kijelented, hogy jó a döntés. Asszem, ideje kiszállnom.

A bekanezetes kollega szemeben attol meg lehet annyira rossz dontes, hogy 2-3 csapattarsaval beadja az oneletrajzat a konkurenciahoz. Az meg akkor is kb. 2 millio plusz koltseg a HR oldalan, ha utolag amugy jo dontesnek bizonyul, ami nem lett jol kommunikalva. Ha rossznak, akkor meg meg tobb.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Persze. Meg az is lehet, hogy hálistennek így azokat nem kellett kirúgni, mentek maguktól :)

Ezt a részét egyáltalán nem vitatom, a kommunikáció tök fontos, csak azt a "minden manager hülye, csak kerékkötőnek vannak, és indokolni se tudnak" dolgot nem szeretem, és itt kifejezetten úgy tűnt, hogy kolléga azt hiszi, hogy biztosan azért nem kap indoklást, mert nincs :)

Tobb olyan cegnel voltam, amit a hulye vezetoi dontesek tettek tonkre. Ilyenkor aki eszreveszi - es van ra lehetosege - lelep, szoval a vezetoknek innentol nehezitett palyan (olyanokkal, akiknek nem lenne lehetosege a valtasra) kell ervenyesulniuk.

Reszben emiatt is szamit, hogy a vezetok az alkalmazottak fele kommunikaljanak egyes donteseket, mert lenyeges kulonbseg van akozott, hogy: 1) volt egy nehez dontes A es B kozott, hosszas megfontolas utan ez es emiatt A-t valasztottuk 2) holnaptol vezetoi utasitasra mindenki bohocruhaban, egykerekun egyensulyozva fog a gep elott ulve kodolni. Utobbi esetben a seniorok 90%-a masnapra lelep (meg akkor is, ha nem ennyire hulye dontes, de latszik, hogy a ceg fel even belul csodbe megy tole). Ha egy viszonylag rovid magyarazattal lehet 2)-bol 1)-es esetet csinalni, akkor szerintem megeri, es a vezetot nem fogjak hulyenek nezni a beosztottak. Van, aki igenyli az ilyen magyarazatokat - en pl. ilyen vagyok, van, aki nem (de artani neki sem fog). Meg olyan is elofordul, hogy egy megfeleloen feltett kerdesre ad az illeto ilyet a kesobbiekben.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Persze, ha tudod, segít. Nem biztos, hogy tudod. Meg nem biztos, hogy a kedves kolléga meghallja. :) Elég tipik eset, hogy miután a semmire nem jó manager meghoz egy "nehéz döntést" (értsd, választott két szar közül), a bagázs jelentékeny része fogja hajtogatni, hogy "deakkorisfasság!!!", függetlenül attól, hogy A vagy B lett a befutó.

Meg azért vannak azok az esetek is, amikor a kedves manager egyébként azért nem transzparens, mert nem potyogtatja tovább a szart lefele részleteiben, ha már kisakkozták, akkor kapod te meg mint "indokolatlan" döntést.

Illetve olyan is van elég gyakran, amikor egyébként az indoklás a "mert azt mondtam", az igazából azt jelenti, hogy "nekem sincs fingom se, de egy hete itt álltok egyik lábatokról a másikra, egy centit nem haladtok előre, nem tudtok érdemi plusz infót szolgáltatni a döntéshez, és nem meritek bevállalni, hogy A vagy B, szóval most az én gutfeelem lesz a csak, mert haladni meg kell. Aztán majd lehetek később a hülye manager, mert rosszul döntöttem"

Persze, a döntést el kell fogadnom, nem is állítottam mást. Te (is) kevered a dolgokat. Amit állítok, hogy nem jó döntés az a döntés, aminek a "jóságát" nem tudják megindokolni. (Eleve itt szálltam be a szálba, hogy ti. kétségbe vontam, hogy a management nem csak akadályozó tényező, meg rossz döntések meghozója.) A döntést el kell fogadnom, de egy (a döntéssel kapcsolatos) érvek nélküli, hitre építő állítást nem.

Ha a cég nem csak fizetni akar, hanem profitot is termelni, akkor figyelembe veszi azt a tényt, hogy a munkaválallóknak tudniuk kell azonosulni a célokkal, értenie kell a döntéseket. Nem mindegyiket, de a lényegieket igen. 

Felállni a legjobbak fognak, a többi majd kussol.

Az ilyen céges gondolkodás beteg, mérgező, 50-60 éve elavult. Láttam már pár céget, aki ebbe ment tönkre vagy csak vegetált / vegetál a mai napig.

A munka, a cég egy kölcsönösen előnyös üzletnek kell lennie. Megfelelő partnerként kell tudni kezelni az alkalmazottakat is. Mindenki beleadja idejét, energiáját, tudását, tőkéjét a maga szintjén. Megbecsülés nagyon fontos!
Ha a vezetőség nem tudja eladni a döntéseit a saját munkavállalóinak ("belső piac"), akkor hogyan várható el, hogy eladjon bármit is a külső partnereknek, vevőknek, egyeztessen a szállítókkal?

Én még olyat a világon nem láttam, hogy egy kollégát a munkájáért menesztették volna. Akár a félóránkénti negyedórás cigiszünet, akár a munka közveszélyes és egyben látványos kerülése, akár az eredménytermék pocsék minősége soha nem volt erre elegendő.

Az elbocsátások mögött MINDIG emberi konfliktusok álltak, ekkor viszont a legkiválóbb munkateljesítmény sem visszatartó erő. Ilyenkor cégkultúrától függ, hogy mi történik. Láttam olyat is, hogy péntek délután szóltak az illetőnek hogy pakoljon össze, olyat is hogy konfliktuskezelést kezdtek tanítani cégen belül, és olyat is hogy a régi beágyazott embert úgy tették lapátra, hogy felvettek egy új felsővezetőt, akinek a belépője volt a felmondás aláírása (a régiek közül senki nem merte vállalni).

A tapasztalataim hazai környezetből vannak.

Alapvetően egyetértek veled.

Annyit tennék hozzá, hogy egy rossz munkateljesítmény, egy kmk jelenség tud olyan emberi viszonyt eredményezni, ami a felmondáshoz / kirúgáshoz vezet. Végeredményben ez egy "rossz viszony", konfliktus, csak nem mindegy, hogy milyen úton jutott odáig a helyzet. Megfigyeléseim szerint ez mindig valaminek az eredményeként jön létre.

Igen, mert ezen a ponton válik el nagyobb szervezeteknél a szervezeti és a szakmai funkció. Kisebb és közepes munkaszervezetekben, ami pedig a sw cégek zömében a munkacsoportokra, divíziók belső szerkezetére jellemző, ott meg ezt a két szerepet egy személy látja el. Az is igaz, ismerek nem egy olyan illetőt, aki szereti az ilyet, belegebed ugyan a munkába, de ha nem csinálhatná ezzel az intenzitással, hatáskörrel, önállósággal abba meg belehalna.  

Szerintem tény, hogy ha egy random ember vonyítana, ha valami IT megtanulására próbálnád kényszeríteni, míg a menedzsmentnél meg nem automatikusan lenne ez. Lehet nem lenne nagyon jó menedzser, de nem három lépésnél hányna be, megközelíthetőbb neki a dolog.

És nem akarom egyáltalán leértékelni a menedzsment feladatokat, mert ha nem jól csinálja valaki nagyon sok kárt tud okozni, szóval nagyon nem mindegy, hogy van csinálva. Csak egyszerűen szerintem nem ugyanolyan a két terület megközelíthetősége hétköznapi elmével.

( uid_17626 | 2023. 05. 26., p – 13:39 )

Akiben ez kérdés, az nem ismeri saját magát, tehát menedzsernek biztosan alkalmatlan. :)

Nincs mit.

Aha. Ezek szerint a menedzserek életük jelentősebb döntéseit morfondírozás, gondolkodás nélkül meg tudják hozni?

1) aki nem tudja, hogy meg akar-e házasodni, az nem ismeri önmagát, tehát menedzsernek alkalmatlan.

2) aki nem tudja, hogy milyen autót akar venni, az nem ismeri önmagát, tehát menedzsernek alkalmatlan.

3) aki nem tudja, hogy váltson-e munkahelyet, az nem ismeri önmagát, tehát menedzsernek alkalmatlan.

stb...

Mindhárom példád jó, mert aki az általad írt példák esetében nem tud dönteni, az valóban alkalmatlan egy döntéshozó szerepkör ellátására.

"morfondírozás, gondolkodás nélkül" - ez nem értelmezhető, hiszen az általad írt példák egyike sem olyan, hogy váratlanul szembejön az emberrel a dolog, hogy te jó ég, a csajt akivel X éve együtt vagyok, elvegyem feleségül? - és ketyeg az óra, hogy van még négy másodperce dönteni... 3... 2... 1... Vége, nincs több lehetőség! :-)

A jó manager összeszedi az infót, végig gondolja, rájön, hogy mi hiányzik még neki, rákérdez, és lassan lépésről lépésre megalkotja a döntési fát, hogy melyik esetben mekkora a rizikó, mekkora a haszon, mikor-hogy alakul a kapacitás ember, gép, idő vonzatban, hol van szopóág, hol van beláthatatlan kanyar, és ezek alapján hozza meg a döntéseit, ami valószínűleg nem jó, de remélhetőleg a legkevésbé rossz irányba vezet.

Egyetértek Oregonnal, aki a saját életében sem tud döntést hozni, az jobb, ha nem szól bele az én életembe.

Az emberek túlnyomó többsége ostoba döntéseket hoz. Ebből él a reklámipar, és nem is rosszul.

Lehet, hogy félreértettem, de a peremfeltételek között nem volt, hogy azonnal kell tudni döntést hozni. Sem arról nem volt szó, hogy a döntésnek 100%-ig pontosnak kell lenni.

A házasságos példából kiindulva, nem kell első randin eldönteni, hogy el akarod-e venni a másikat, sem arra nincs garancia, hogy nem lesz válás a vége, de ha 5-10 éve együtt vagy valakivel, és még mindig fogalmad sincs, hogy akarsz-e vele összeházasodni, akkor valóban, ne menj menedzsernek, mert ott gyakran kell döntéseket hozni. :)

( gelei v | 2023. 05. 26., p – 17:33 )

Egy kezemen meg tudom számolni, hány olyan embert ismerek, akinek valós dilemmája volt, hogy jó manager legyen-e, vagy jó fejlesztő. Olyat persze sokat tudok, aki választhatott volna, hogy jó X, vagy középszerű Y lenne-e szívesebben.

( TCH | 2023. 05. 26., p – 18:18 )

Szerkesztve: 2023. 05. 26., p – 18:21

A nagy karrier dilemma: fejlesztő legyek vagy menedzser?

Egyik se. Kertész, vagy lekváros sonka. Esetleg hernyótalpas jegesmedve. De a sonkaságnak sok előnye van, pl. lóghatsz álló nap a füstölőn; tisztára, mint egy irodában.

Oldschool Computer - http://oscomp.hu

( Sanya v | 2023. 05. 27., szo – 08:38 )

Influencer. Dolgozni ne kelljen, csak magamról vedejókat posztolok és csodálkozom tátott szájjal, ha ez valakinek nem tetszik.

( carlcolt | 2023. 05. 27., szo – 10:29 )

Ha egyaltalan ez kerdes, akkor te fejleszto akarsz lenni.

Alkalmas vezeto sosem kerdojelezi meg, hogy neki ott a managementben a helye, sot, egyenesen ugy erzi, ha nem o ul ott, szarabb lesz minden.

Az alkalmas vezeto az, akinek ha megmondjak, hogy "mutassa meg, hogy kell jobban csinalni", hatarozottan odaall es megmutatja.

Akinek influencer meg content kell, hogy elmagyarazza, miert alkalmas vezetesre, az sose volt ra alkalmas.

Ha egyaltalan ez kerdes, akkor te fejleszto akarsz lenni.

Sokszor az egész dilemma abból indul, hogy igazából fejlesztő sem akar lenni. Ez szerintem meglehetősen gyakori, pláne azoknál, akik önszorgalomból sosem foglalkoztak ilyesmivel, csak elmentek egyetemre/bootcampre, hogy ott megtanuljanak programozni.

Ha csak a volt szaktársaimat nézem, már első évben élesen elkülönült a két csoport, ahol az egyiknek ez volt a hobbija, és örült, hogy ezzel foglalkozhat majd pénzért, munkaidőben, meg a másik, akik eljöttek, hogy megtanuljanak valami szakmát, amiből meg lehet élni.

Egyébként a második csoport sem lett alapvetően sikertelenebb, de közülük sokkal kevesebben maradtak az eredeti területükön.

Jaja, bár az eredeti témafelvetés kicsit keveri a fejlesztői pozíciót az IC-kkel, úgy általában. Én itt kifejezetten a fejlesztőkről beszéltem.

Bár érdekes kérdés, hogy mi van az IC/manager tengelyen kívül? IC után tanácsadói vagy vállalkozói irányba is lehet mozogni, ha valakinek a klasszikus management karrier nem fekszik, és megmaradna (főleg) szakmai vonalon.

( K3cs1 | 2023. 05. 29., h – 10:31 )

Tüzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
...