Akik nem tudják mi a különbség az ingatlan és az otthon között, azoknak tökéletes választás az albérlet. Anyagilag az otthon az kb +20% felár az ingatlanhoz lépest.
Otthonnal rendelkezni egy mentális stabilitást ad, ami kihat egyéb tevékenységre és teljesítményre is. Ilyen a jövedelemszerző képesség és egyéb jó döntések. Maslow piramisán is az otthon max a biztonsági szint, ha nem fiziológiai szint. (Szerintem a kettő között van.)
De van egy másik hozzáállás is, amely szerint nem hajkurásszuk az anyagi javakat, hanem inkább az élményekre fókuszálunk. Egy otthon ugyanis drága, baromi drága. Pont akkor, fiatalon, amikor a legkevesebb pénzed van, és leginkább szabad vagy, hogy felfedezd a világot, utazz.
Amíg nem láttad a világot, igazából nem is tudod, hogy hol akarsz élni. És itt most nem arra gondolok, hogy lépjünk le külföldre, hanem akár MO-n belül sem csak budapest + környéke van, és igényektől függően van, aki szívesebben él a balcsi melletti kis faluban, van, aki inkább a miskolc környéki hegyekben érzi jól magát, stb...
Egy otthon ún. "brick and mortar". Nem mobil. Röghöz köt. Sok embernek ez nem fekszik, mert a, fiatalon nem tudja igazából még, mit is akar, b, nem feltétlen ugyanazt akarja egész életében.
Emiatt népszerű, hogy az otthonra "commodity" -ként tekintünk, egy helyre, ahol meghúzhatjuk magunkat - tehát szó sincs valami lelakott szarról! De sokaknak fontosabb, hogy mit és hol csinálnak, mint hogy hol alszanak. Avagy aki aktív életetet él, nem az ágya a fontos, hanem ami kint van.
Megintcsak, ez egy életvitel/felfogás, ami, ha igaz, amit cikkeznek a firkászok, a mai 20-as generációnál egyáltalán nem kivételes. Ők ugyanis abban nőttek fel, hogy a szüleik vért izzadva teremtik meg az "otthont". Látták gyerekfejjel, hogy ez gáz, és nem akarnak ugyanabba a hibába esni. Igen, ők egy másikba fognak majd :)
> Ők ugyanis abban nőttek fel, hogy a szüleik vért izzadva teremtik meg az "otthont".
Mert talan egy otthon megteremtesehez tenylegesen vert kell izzadni?
> és leginkább szabad vagy, hogy felfedezd a világot, utazz.
Ha elutazgatod a penzed, megis mibol fogod az otthonodat felepiteni?
Vagy ugy lesz, mint Kanadaban? Amig tudsz dolgozni, addig utazgatsz, amikor lerokkansz, nyugdijba mesz, akkor meg annyira nincs penzed, hogy inkabb beiratkozol az allamilag tamogatott eutanaziara, mert mar azt se tudod sajat zsebbol kifizetni ?:)
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
kanadában hogy döglenek meg a csóró öregek? Gondolom nem az utcákon megfagyva ahogy a hontalanság felvezetődből következne! Tényleg nem hallottam ott mi a divat ilyesmire?
Ha teli idoszakban elutazol DK-Azsiaba, ott sok kanadai turistaval talalkozhatsz - nyugdijassal is. Mi Vietnamban meg Malajziaban futottunk ossze, de a regio tobbi orszaga is szoba jon (Kambodzsa, Indonezia foleg). Penangon egyik nyugdijas reggelinel meg mondta is, hogy olcsobban kojon, ha elutazik par honapra, mint ha otthon egesz telre kifuti a hazat, Malajziaban meg meleg van, nem kell futeni. Csak arra kell figyelnie, hogy ha egy evben fel evnel tobbet tartozkodik kint, akkor elveszti a nyugdijat. Gondolom a kormanyzat megelegelte, hogy nem otthon koltik el a penzuket, es bevezettek ezt a szabalyt. Ha kevesen utaznanak, akkor feltehetoen nem lenne ilyen szabaly sem, nem befolyasolna jelentosen a kulkereskedelmi merleget.
Trudeau ettol fuggetlenul legalabb akkora geci diktator, mint a mi miniszterelnokunk, csak o a woke iranyba. Nem veletlenul rohognek rajta annyian. De ekkora gond azert nincs.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
A kommentet olvasva a cigizés és a Ferrari esete jutott eszembe. :)
Addig rendben van, hogy ha nem köt röghöz az otthon, akkor körbe tudod utazni a világot. De vajon az albérletben élők mekkora része volt már mondjuk Európán kívül?
Ez nem érv. Nem csak végletek léteznek, és van jogosultsága bérelni lakást tulajdonlás helyett akkor is, ha nem mész messze.
Mert idővel kellhet nagyobb lakás, vagy öreg korodra már nem akarnál fenntartani egy sok szobás családi házat. Idővel megunja az ember a belvárost és mozdulna csendesebb helyre. A mobilitás a munkavállalási lehetőségeket is javítja, nem vagy helyhez kötve, ha hirtelen másik városban van jobb ajánlat, vagy akár városon belül, de nem akarnál órákat ingázni.
Gondolj csak bele. Ha egy plusz szoba kell, akkor nem olyan triviális előkapni azt a pár (tíz?) milliót amennyivel többe kerül egy nagyobb ház. Albérlet váltásnál meg arányaiban többet fizetsz, esetleg elhasználsz az átmeneti időszakra plusz egy havi lakbért, és ennyi.
Nem állítom, hogy a bérlésnek nincsenek hátulütői, főleg itthon. Csak azt mondom, hogy normális bérlési kultúra mellett a saját lakás erősen túlértékelt dolog tudna lenni, ahogy van ahol az is.
Megintcsak, ez egy életvitel/felfogás, ami, ha igaz, amit cikkeznek a firkászok, a mai 20-as generációnál egyáltalán nem kivételes. Ők ugyanis abban nőttek fel, hogy a szüleik vért izzadva teremtik meg az "otthont". Látták gyerekfejjel, hogy ez gáz, és nem akarnak ugyanabba a hibába esni. Igen, ők egy másikba fognak majd :)
Én inkább azt látom, hogy látják mennyi munka mindez, így köszönik, nem kérik. Eltartják őket a szüleik, a saját keresetre, mint egy komolyabb zsebpénzre tekintenek, menő kocsit vesznek, drága telefont, utazgatnak, buliznak. Azán a terv az, hogy majd a szülők véres verejtékkel megépített otthonát úgy is megöröklik, mikorra kiutazták meg kibulizták magukat...
Ez mindjuk nem csak/főleg az ő hibájuk, hanem a birka szülőké, akik ilyennek nevelték/hagyták felnőni őket.
Minden előző generáció is látta, hogy milyen fáradtság saját egzisztenciát teremteni. Megértették a lényegét és ők is megteremtették a sajátjukat. Most értük el oda, hogy van 1-2 generáció, aki várja a szájába a sültgalambot, és ezt nem lustaságnak hívja, hanemúj életszemléletnek...
Nem azt mondom, hogy mindenkinek a saját tuladjonű háznak kell az életcélnak lenni. (Akár változó) Bérleményben is le lehet élni egy szép életet, időnként lakóhelyet váltva. De ha van annyi pénze, amiből tudna venni otthont, ha akar, csak épp nem akar, akkor rendben van. De ha nincs rá pénze, meg sem akar érte dolgozni, de megmagyarázza valami hülyeséggel, az nincs rendben.
Hát, én is 48 vagyok, de én 18 éves koromtól dolgozok, mellette jártam fősulira, és számlákat meg megélhetést fizettem onnatól a közöse besegítve (amíg otthon laktam is). Nem volt olyan opció, hogy valaki eltart, én meg elverem tetszés szerint a fizut.
És lehet, hogy nekem így nem volt olyan jó sorom fiatalként, de nagyon sok ismerősom-barátom ugyan így volt, szóval nem lógtam ki a sorból ilyen téren.
Ma azt látom, a fiatalok sokkal nagyobb része él "mint Marci Hevesen", mint anno 30 éve.
Ne felejtsd el sose hogy van egy buborékod amit látsz, és azon túl van a valóság 99.9%-a.
És valszeg jobb "státuszú" a buborékod mint ami anno a szüleidé volt, ezért torzít a képed.
Ezt én is meg tudom erősíteni. Bár ez is nagyon szintfüggő, mert én inkább azoknál látom ezt a rövidtávú pénzégetést, akiknek nincs több céljuk, mint kimenni fél óra múlva a trafikba egy doboz cigiért. Akinek van konkrét célja, koncepciója 20--24 évesen, hogy jó volna pl. egy biztonságos, stabil önálló lakhatást megteremteni, ott azért máshogy látom ezt a dolgot.
Ez megint nagyon OFF, de számomra azért az is sok kérdést vet fel, amikor bekerülnek egyetemisták koliba és hónapok alatt kijön a rossz viszony a családdal és utána kb. haza se járnak. Ezek az emberek otthon vajon milyen neveltetést, milyen közeget, példát kaptak, láttak?
Ez megint nagyon OFF, de számomra azért az is sok kérdést vet fel, amikor bekerülnek egyetemisták koliba és hónapok alatt kijön a rossz viszony a családdal és utána kb. haza se járnak. Ezek az emberek otthon vajon milyen neveltetést, milyen közeget, példát kaptak, láttak?
Nem tudom, az mennyire rossz viszony, meg mennyire egyszerűen csak (viszonylagos) szabadság. Nyilván lesz egy idő után a koli városában is baráti kör, program, ez az, nem kell anyuval veszekedni, ha 11 helyett egyre ér haza az ember lányafia, esetleg még pia vagy cigi szaga is akad, horrible diktu lenne valami kapcsolat, ilyesmi. Nem feltétlen rossz az egy fiatal (majdnem) felnőttnek.
Otthonnal rendelkezni egy mentális stabilitást ad, ami kihat egyéb tevékenységre és teljesítményre is
Annak, aki abba szocializálódik bele, hogy az albérlet csak szar lehet, és bármikor kirakhatnak, és egyébként a legtermészetesebb dolog, és életcél saját fix helyet szerezni, annak tényleg az.
Van ahol viszont jól működik a lakásbérlés, leélsz egy életet egy bérlakásban, vagy ha nem, akkor szabadon tudsz mozogni, nem vagy helyhez kötve, nem kényszerülsz a lakóhelyed környékén keresni munkát például.
Lehet úgy is nézni, hogy egy otthon leköt, korlátoz, egy albérlet pedig szabadságot ad.
Az itthoni általános helyzetből indulsz ki. Részben igazad van, de itthon mások az igények, az albérlet sokaknak egy állomás, egy diákszálló, vagy "amíg meg nem állapodsz", ezért a kínálat is olyan amilyen. Máshol meg a fordítottja igaz, ahol tömegigény bérelni lakást ott a kínálat és a lehetőségek is ahhoz mérten mások, és a hozzáállás is egy fokkal professzionálisabb, mint hogy egy random magánember hóbortjaira legyél rásszorulva. Ott nem lesz baj egy szeg falba veréséből.
ezt nehez úgy vágni hogy jol jojjon, de adhatsz linket a jobb verziora, vagy le is irhatod.
Igy eleg "nesze semmi fogd meg jol" hozzaszolasra sikerult.
De a valaszomnal kb. lényegtelen, hogy nem ugy hangzott eredetiben, mivel Oregon hozzaszolasanak arra a reszere reagaltam, hogy nem lehet mindenki cegvezeto , egyszeruen vannak megkerulhetetlen munkák amit el kell végezni. Es a cegvezetok nem fognak kukasauto korlatjat fogni reggel 6kor.
Egy idealis vilagban bizony minden ilyen alantasabb melót mindenkivel csináltatnek legalabb 6 honapig az élete soran, kb. mint a sorkatonasag. Hogy ne alakuljon ki ennyire szembeötlő felsőbbrendűsegi tudat, es ne nezzenek le masokat ennyire egyesek, es ne mindent kozarolag penzben merjenek. Mert van amit nem lehet. Tenyleg nem.
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Voltam katona, és ezernyi alja munkát elvégeztem fiatalon. Sőt! Mostanában is megteszem.
A felsőbbrendűségi tudat azért alakult ki bennem, mivel tisztában vagyok vele, hogy jóval többre vagyok képes, mint az emberek 99%-a. Emiatt nincs okom az álszerénységre.
Egy idealis vilagban bizony minden ilyen alantasabb melót mindenkivel csináltatnek legalabb 6 honapig az élete soran, kb. mint a sorkatonasag. Hogy ne alakuljon ki ennyire szembeötlő felsőbbrendűsegi tudat, es ne nezzenek le masokat ennyire egyesek, es ne mindent kozarolag penzben merjenek.
Mielőtt a mérnöknek készülő fiaimat "beengedném" a nagybetűs életbe, saját bizniszbe / normális állásba, két dolgot erőteljesen javasoltam nekik:
1. dolgozzanak egy gyorsétteremben legalább néhány hónapig: tanulják meg, hogyan kell utasításokat követni, és elvégezni mindenfajta munkát tisztességgel, udvariasan bánni ügyfelekkel.
2. dolgozzanak egy IT multinál: tanulják meg, milyen a 9-5 munka, idióta meetingek / telco-k, osztályok együttműködése, felelősségek kezelése, ticketrendszer / SLA stb.
osztályok együttműködése --> LOL, ez a világon sehol nem működik jól! Kevés az 1 emberélet h. magam felvetessem minden IT-s multihoz saját szememmel megnézni h. melyik az az 1 az egész bolygón, ahol jól működik. A newsletterekben, meg a főnökséget felszopó középvezetős eligazításokon, meg a nagyfejesek vízió-üzeneteiben csodálatosak az együttműködések. Aztán meg jön a pofánverős valóság: minden részlegvezető jáccódja az istenirály despotát csak mert rendelkezik 1-2 ezer rabszolga élete fölött. A közvetlen beosztottjai meg a maguk 100-200 emberével csinálják ugyanezt. Le egészen a 5-10 fős csapatvezírekig. Ha meg neked a létra legalján kell valami egy másik silóba tartozó legalja embertől, amaz általában telibe leszarja a kérésedet. Amíg nem jön minden buzi multi kedvenc szava az "eszkaláció": a te főnököd meg az ő fönöke össze nem eresztődik egy kinek a nagyobb a fasza méregetősdi játékra. Addig egyik ember leszarja a másik silóban levőt magasról. És a rabszolga is csak úgy viselkedik ám, ahogy a gazdájától látta feljebb! Tehát a hiba általában nem a legalsó szinteken van. Többségében. Individuális tahók persze mindenhol vannak, de nem ez szokott a fundamentális ok lenni, amiért egyik osztály nem tud együtt dolgozni a másik osztállyal.
felelősségek kezelése --> amikor 10-12 ember van egy rohadt meetingen ahol hónapokig megy a gyökölés h. amit eladtunk azt nem tudjuk megcsinálni, miért nem tudjuk? mert nekünk nincs ilyen termék! Akkor mi a francot adott el sales-es hazudozós, az ő faszát vágjátok le ne a mérnökét akinek csak annyi mozgásteret ad a cég h. a sztenderdizált szart csinálhatja meg! Na itt sosem lesz felelős aki elbaszta! Mindig csak kínlódás lesz, meg workaround-keresések 10x energiabefektetéssel, meg senkit le nem baszós lesszönsz-soha-nem-lörnd látszatintézkedések.
ticketrendszer: halogassuk-késleltessük a probléma megoldását bürokratikusan addig a pontig, amíg vagy a) magától meg nem oldódik, ergo a jegykezelő megelégedetten pörgethet egyet a megoldott-jegyek számlálón vagy b) az ügyfél el nem unja a baszakodást, és inkább megoldja sajátmaga
Remélem ezek mint borzalmas negatív, messzire elkerülendő példák lesznek a gyereknek hasznos tapasztalatok!
Gyorséttermes munkát inkább csak azért, h. lássa mit ne akarjon csinálni később az életben. Nyári zsebpénznek talán elmegy. De ott is inkább foglalkozzon olyasmivel, amiből szakmailag tanul. Ügyfélkezelést akkor, ha szaportos melót akar utána csinálni évekig.
Remélem ezek mint borzalmas negatív, messzire elkerülendő példák lesznek a gyereknek hasznos tapasztalatok!
Gyorséttermes munkát inkább csak azért, h. lássa mit ne akarjon csinálni később az életben.
És hogy ha saját biznisze lesz, akkor igyekezzen ésszel sokkal jobb felépítést összerakni, és/vagy értékelje, hogy ezeknél jobban működő kisvállalkozást tud összerakni vagy bekerülni egy már működőbe.
Van egy startupod. Belépsz most a piacra serverless, cloud, mittudomén megoldásokkal, vagy vársz még egy évet, meg eladod a céged negyedét, hogy jusson CAPEX-re? :)
Hát, ez csak a mai "modern" világ dolga, hogy pénz nélkül is lehet belefogni bármibe...
100 éve az csinált céget, akinek pénze volt, és ha nem jött be, kezdte elölről, nulla pénzzel. Most meg csak ötletelni kell, és ha nem jön be, akkor valaki más pénzét bukod el.
Viszont annak a masnak keresnek penzt, ha bejon. O meg meg fogja gondolni, hogy mibe fektessen, ha vissza akarja termelni (ill. mennyit varjon vissza, ha mondjuk minden 3. projectje sikeres). Idealis esetben hozza a tanacsait, tapasztalatat, meg a kapcsolatrendszeret is, hogy minel jobb legyen az arany.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Hát, ahogy én látom ezt a valóságban, az nem pont így megy.
A startup felveszi a kockázati befektető pénzét. Abból nem készül semmi értékes, mert eredetileg is rossz ötlet volt, csak jó dumával. Pénzt azért kapnak könnyen minden hülyeségre, mert az emberek kapzsik, gyorsan akarnak nagyot kaszálni, így kevésbé figyelnek arra, bukó lesz-e (meg kell nézni Warren Buffett mennyi idő alat lett gazdag, aki nem kockáztat, nem néhány év volt...). Aztán mikor bukósra fordul a szoftver startup (a legtöbb ilyen, igen kis százalék lesz befutó), akkor feltupírozzák papíron, olykor tőzsdére viszik, és a kisebb befektetőktől beszedik a beletett "kockázati" pénzt (vagy többet), és így sokak bukják el a végén a lóvét, nem a néhány kockázati befektető (azért kockázati valójában, mert nem 100%, hogy rá tudják-e a buta tömegre sózni a végén, ez a kockázat benne, nem az eredeti ötlet jósága).
Az a kevés, ami tényleg jó dolog, el sem jut a tőzsdéig, hanem felvásárloja valami óriás. Így valódi újdonság, kis cég által, olcsón, sohasen kerül a piacra. Ráadásul ezekben sokszor az eredeti feltaláló szemét kiszúrják apróval, vagy egyenesen kisemmizik. Ultra ritka (manapság már lehet nincs is ilyen, csak a startupozás hajnalán volt), hogy tényleg komoly pénze lesz belőle magának a kitalálónak.
A kockazati befekteto idealis esetben jobban ralat az egesz projectre, mint mondjuk egy reszvenyes, es el tudja donteni, hogy beszall-e. Ha kockazatosnak iteli, vagy nem, vagy felaras lesz a dolog. Ha a kisebb befektetok hulyek, oket sem tudom sajnalni.
Az eredeti feltalalo (ha egyaltalan barmit fel kellett hozza talalnia) ha mondjuk 10%-ban tulajdonos, akkor ennyit fog erni a reszesedese. Ha van penze, akkor tobb jut neki, tobbet tud befektetni, es nem tudjak kiszurni aproval. Ha meg ido elott kiszall, akkor megint igy jart.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Miért darálnák mások pénzét? Pár száz dollárja ~bárkinek lehet, hogy validáljon egy ötletet. Ennyiből már értelmes cloud infrastruktúrát lehet kiépíteni. Amikor van mondjuk 1-200 fizető user, akkor lehet menni mások pénzéért. Ennek két következménye van:
alacsonyabb a belépési küszöb --> verseny --> jobb termékek
a befektetőkhöz már kipróbált ötlettel, működő prototípussal lehet menni --> kiszámíthatóság --> jobb feltételek a befektetőnek és a startupnak is
Pont, hogy amíg nem léteztek ezek az eszközök, addig kellett más pénzét darálni: ha két egyetemistának egy koliszobában volt egy jó ötlete, akkor lehetett kérni pénzt (otthonról, befektetőtől, stb.), hogy egyáltalán legyen vas, amivel ki lehet próbálni.
Egyébként miért baj az, ha mások pénzét darálja valaki? Te miért hitelezel az államnak? :)
Ezt nem teljesen ertem. A versenytarsad penzet nem tudod elkolteni. Vagy ugy ertetted, hogy ezzel versenyelonyt szerezhetsz, ami a versenytarsadnak hatranyt jelent, igy kevesebb penze marad? Mert az utobbi inkabb feature, mint bug keves kiveteltol eltekintve.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Ha piacgyilkos tud lenni, akkor az legalább kiderül, hogy van igény más jellegű szolgáltatásra, mint amit a piac nyújt jelenleg. Fontos szerepük van az innovációs kényszerítésben az ilyen cégeknek, hülyeség azt mondani, hogy nincs rájuk szükség. Az mond ilyet, aki nem akar innoválni, nem akar versenyezni, csak a meglévő pozícióit akarja védeni, mert neki az kényelmes.
Dehogy. A nagy piacborító innovációját elég lemásolnia valamelyik meglévőnek, hogy a többiektől ügyfeleket, vevőket csábítson el - hiszen látszik, az innovatív megoldásra igény van (mondhatjuk példának az innovatív elektronikus szolgáltatókat), csak éppen tapasztalat nincs mögötte. Akkor szépen a meglévő piaci szereplők valamelyike fogja elkezdeni a piacborító innováció elkészítését évtizedes rutinnal, a többiek meg majd csak néznek, hogy hova tűnnek az ügyfeleik. Aztán kénytelenek lesznek ők is rugalmasabb, jobb, innovatívabb szolgáltatást nyújtani, ha nem akarnak lemaradni.
Aki sikeresen vezeti be a piacborító szolgáltatását nagy rutinnal, az nyer. Aki meg baszik innoválni azután, miután megmutatták neki, hogy hol van a piacon innovációs rés, az meg szépen ügyfeleket veszít.
Ha nem működik, akkor hogyan tud bekavarni úgy, hogy bármilyen hatása legyen hosszú távon? Átmeneti piaci zavarokat meg minden cégnek ki kell tudnia bírnia. Például ha egy tömegbalesetben meghal a csapatépítőre elment részleg, akkor sem fog meghalni a cég. És annak is hasonló valószínűsége van, mint egy disruptornak egy bejáratott piacon.
Mint ahogy mindenki megérezte a Covidot, mégsem történt az, hogy vége lett a világnak.
Úgy érzem, hogy neked. az a hozzáállásod, hogy igazából a piac legyen statikus, mivel neked megvan már a beágyazottságod, azt ne zavarja senki, ne legyen senki, aki újítóként fellép, akár működik a modellje, akár nem. Szerintem te nem is hiszel piaci versenyben, hanem koordinált, irányított piacban, ahol előre le van osztva, kinek mi a dolga. Persze, amikor már megvan, hogy neked mennyi a profitod, úgy könnyű felvenni azt a pozíciót, hogy ne legyen senki, aki ezt a jól bejáratott akolmeleget megzavarja. Miért zavar téged, ha belép valaki a piacra, aki végül elbukik, mert nem működik a modellje?
Vannak piacok amelyekre annyira drága belépni, hogy nem vágnak bele vállalkozók. Én ilyenen vagyok és jól érzem magam. Ettől még van verseny, de "nincs" új belépő. Illetve minimális, valamint nagy eséllyel bukik el.
Akkor meg miféle zavart tud okozni egy új belépő, ha megjelenik és elbukik? Mi a baj velük?
Az autóipar is egy nagy tőkét igénylő cég, mégsem olyan nagy baj, hogy megjelent a Tesla. A te gondolkodásoddal probléma, hogy van Tesla, hiszen sokkal jobb lenne a régi márkákat használni, jó az mindenkinek.
A Tesla eléggé bekavart, minden autógyártó veszett ütemben hozza ki az elektromos modelljeit.
A Tesla nem bukott el, pont ez a lényeg - attól még, hogy te félted a piacodat az újítóktól, mert sok pénz kell hozzá, nem lesz minden újító hülye és egyáltalán nem káros a meglétük.
A Tesla mellett volt még jó pár cég, aki próbálkozott, és elbukott - Fisker, Dyson EV, Faraday Future. Mi velük a problémád?
Mik azok a piacgyilkos cégek, akik felborítottak egy adott piacot, majd eltűntek? Sorolj pár ilyet légyszi.
A Tesla pont jó példa ara amit Oregon ír, a felesleges bekavarásra. Egyre többen merik mondani, hogy nem az akkumulátoros villanyautó a jövő (mert a lázas fejlesztés ellenére valahogy nem akarnak előkerülni a tuti akkuk képletei, meg a szükséges mennyiségű villany előállítási is kezd akadályokba ütközni, pedig még csak az elején járunk). De óriási (mostanra jól láthatóan káros) hatása lett az autóiparra.
De pl. az EU-s okosokat úgy elkábította ez a hülyeség, hogy egyenesen betiltottak "minden mást"... Ergo nem sikeres (mint üzlet), nem hozott igazi fejlődést (mert akku is, villanymotor is meg akkus villanyautó is volt előttük), csak kurva jó marketinggel eladta sok embernek (a szart, mert máig mindnki a minőségre panaszkodik) - nagyjából az Apple módszereit másolva (szóval ezt sem találta fel).
Ami valódik, eddig nem létező extrákat meg ígért, az máig nem tudja. A 2 másodperces 0-100 nem extra, mert az a tömegek számára tök felesleges.
Amit feltaláltak valóban, az a mega méretű alu öntvény, ami ugyan jó a súlynak és az előállítási költségnek, de majd meglátja a világ, hogy a sok, kisebb baleset után szemétre hányt Tesla nem annyira jó a környezetnek (merthogy az összesen kettő darabból összerakott alu öntvény autó nem lesz javítható semmi módon biztonságosra, így mehet a szemétre - max kimentik belőle az akkut, ha nem ment szét).
Megsugom neked hogy a mai modern autok kozul komolyabb strukturalis serules eseten egyik sem javithato gazdasagosan gyari technologiaval. 4-5 fele szilardsagu acelt + aluminiumot hasznal egy autoban minden gyarto, ezek elhelyezkedesuktol fuggoen kulonfele modszerrel vannak osszetartva (tobbfele heggesztes, szegecs, bonding, atlapolas, stb.). Magyarul barmelyik autogyarto mai modellje ha egy akkorat kap mint a ket ontvenyes Tesla akkor ugyanugy megy GTK-ra mint a Tesla. Nem veletlenul emelkedik a kotelezok ara folyamatosan.
A tobbi dolog amit irsz pedig szinten netto zoldseg. Az autoipar maganak asta a godrot, csak senki nem tudta hogy van alternativa amig nem jott a Tesla.
A villanyauto az alapja annak hogy kornyezetbarat iranyba menjel el az autozas. A benzines/dizel cuccoknak nincs jovoje. Barmeddig optimalizalod a vegen akkor is koolaj kell bele (vagy persze lehet biouzemanyaggal ehinseget csinalni, de mint latjuk az azert mostanra szepen besult), cserelni az olajat 20-30 evig evente, kivagni meg kiiratni a DPF-et, lefalazni az EGR-t, stb. Es a vege meg mindig az hogy pofogik az arcodba a sok rakkelto szart a varosban, meg veszed hozza az arab/orosz olajat, mert Europanak nincs! Szeleromuvei meg napelemje viszont boduletes iramban bovulnek.
Tessek csak hogy lass igazi adatot is: https://www.energy-charts.info/charts/power/chart.htm?l=en&c=DE
Vagy pl. hogy Nemetorszagban konkretan torvenyt hoztak arrol hogy 7 ev mulva, 2030-ra az aramtermeles 80%-a megujulo kell hogy legyen? https://www.industryandenergy.eu/renewables/german-parliament-adopts-ne…
Ezt hogy oldod meg a koolajjal ha nem allsz at villanyautokra? Elarulom sehogy, maradsz eleted vegegig az arabok meg az oroszok csicskasa, pl. Viktorek erre a tokeletes pelda. Nezd meg szijjartot milyen surun jar moszkvaba terdelni, mert ha itt is elzarnak a gazt meg az olajat 2 nap alatt csodbemenne az egesz orszag.
Ja persze nalunk a szeleromu pl. be van tiltva :)
De ahogy elnezem a kommentedben a "nincs eleg aram" meg a "szar a minoseg" indoklasodat te is csak egy frocsogo tudatlan vagy.
Uljel bele egy berlini Model Y-ba aztan meglatjuk mennyire lesz szar a minoseg. Biztos annyira szar hogy elektromos autobol Nemetorszagban, a sajat fellegvarukban a 2022-ben a Tesla adta el a legtobb BEV jarmuvet, a VW es tarsai elott, mert a nemetek ugye kozismerek arrol hogy inkabb amerikai szart vesznek a sajatjuk helyett ami meg jo (ironia volt ha esetleg nem vagod). https://www.best-selling-cars.com/electric/2022-full-year-germany-best-…
Szerintem ez teljesen független az eredeti témától.
Rájuk semmi szüksége a piacnak.
Ezt azért vitatnám. Ha már fentebb szóba került az Uber, az ugyan kérdéses, hogy mennyire volt fair verseny a taxisok és az Uber között, de az tény, hogy a piacra ráfért, hogy valaki felborítsa az asztalt. Hogy más ne mondjak, azóta vannak értelmes taxis appok Budapesten, amik támogatják az olyan csúcstechnológiás feature-öket, mint a cím megjelölése a térképen, vagy az autó helyzetének a követése. :)
Pont ez benne az innováció. Rugalmasbb, jobb szolgáltatás, olcsóbban. Például az üfsz ha nem tud arabul, attól az app még tudhat - egyszer kell megcsinálni a fordítást. És máris lehet arabul taxit hívni Budapesten. Miközben kevés olyan ügyfélszolgálatos lenne, aki elboldogul arabul. Angolul se nagyon.
Vannak kényelmes cégek, bejáratott ügyfélkörrel és különösebb innováció nélkül, illetve vannak azok a cégek, ahol tudnak költséget csökkenteni és innovatív dolgokkal ügyfeleket szerezni. Ez mindig is így volt és így lesz.
Hát, ez az elmélet. A gyakorlatban ma kitalál valaki valamit, és egy fillért sem, meg egy perc munkát sem tesz bele, hanem elkezd egy szép színes prezentációval pénzt kalapozni kockázati befektetőktől rosszabb esetben crowdfunding oldalon.
Én ezer éve nem hallottam olyan garázscéges (siker)történetet, ahogyan anno az Apple, MS, Amazon, Google indult. Az a korszak rég véget ért, amikor ez működött is és akarta is így csinálni bárki. Most azt látják a fiatalok, hogy szépnek és okosnak kell látszani, és már jön is a lóvé. És ez nagyjából így is van, mert az IT szektor a nagy lufik melegágya lett és a kapzsi kockázati tőkések szívesen szállnak be, mert a végén legtöbbször be lehet palizni valakit, aki kifizeti őket.
Innentől kezdve meg valaki más pénzét égetik az első perctől kezdve. Mert nem az a 1-2-3 ember áll neki a kockázati tőkéből hardvert vagy szolgáltatást bérelni és terméket fejleszteni, aki kitalálta. Hanem azonnal szép iroda kell, bele egy csomó ember mindenféle szakterületre, marketing azonnal (logó meg jelmondat előbb van, mint megmutatható alfa verzió a ternékből), stb. Ez meg mind egy csomó pénz, nem 100-200 dollár (ami valóban elég lenne a termék fejlesztésének elkezdéséhez).
Én több startup jellegű cégnek dolgoztam az utóbbi 2-3 évben, tanácsadással, felhős IT építésével, CI/CD összerakással, satöbbi, egy se volt olyan, mint amit most leírsz, volt, amelyik sikeres lett, a többség elbukott, mert nem sikerült a kiugrás, nem volt valid az ötlet vagy túl drága lett volna vagy egyéb okból elbukott. Első kézből van tapasztalatod, vagy csak álmodtál valamit a témában?
Kitalál valamit, kurva sok munkát tesz bele, hogy egy elevation pitch már prototípussal történjen; kurva nehezen összekalapozza a pénzt, mert ott ülnek benn a cégben befektetők minden egyes milestone leszállításánál és csak akkor adják a pénzt, ha volt munka; a startup cégek 80-90 százaléka bedől, vevő nélkül, a befektető bukja a pénzét; szinte a legvégéig ott vannak, akik kitalálták; az iroda másodlagos, sőt, sok esetben nincs iroda, hanem full remote volt már akkor, amikor nem volt Covid, satöbbi.
Semmiben nincs igaza, mert nem látott közelről ilyen cégeket, ahogy te se. Nem mindenki ül be a készbe és vesz részt nagyjából IT hobbistaként a cég életében.
Hát, több ilyet láttam belülről, mint te kívülről... :D
Eközben: OXO-hoz hasonló cégek szedik be a pénz, és keresnek ehhez valamilyen startupot, ami legalább ezeknek a befektetőknek eladható jövő 2.0 néven.
Mint írtam, 80-90 százalékuk elbukik, nem veszi meg senki a céget, roló van, végelszámolás, ami arra jó, hogy az alkalmazottakat kifizessék vagy arra sem, az utóbbi 3 évben összejött 1,2 millió kifizetetlen számlám csak ezekből, de startup cégnél úgy árazok, hogy ez ismert kockázat és előfordul, hogy az utolsó 2-3 hónapban már nem jut nekem pénz. Amúgy például az OXO 2-2,5 milliárd részesedéssel rendelkezik cégekben, a tipikus az, hogy ezek közül egy-kettő hoz 1-1,5 milliárd bevételt egy évben, a többi meg 1-1,5 milliárd veszteséget, ebből van évente -500 és +500 között hullámzó adózott eredményük (például 2020: -90 millió, 2021: -380 millió, 2022: +260 millió), miközben 5-6 milliárd tőke áll a cégben. Innen nézve nem olyan jó üzlet, de meg lehet belőle élni és szüksége van erre a piacnak és a versenyszférának.
Az egész arról szól, hogy pénzégetés közben mehet a saját zsebbe is egy kicsi.
Ő pénzük, ő dolguk. Te nem teszel a saját zsebedbe egy kicsit? :D
Csak álmondtam. Önszántamból a közelébe nem megyek pénztelen emberek ötletelésében segédkezni. Abból már kinőttem.
De Te sem csinálsz valószínű ilyent, Téged is egy befektető pénzéből fizetnek ki gondolom, nem a startup alapítói adják össze a kiforgatott zsebükből a tanácsadás díját...
De a leírásod alapján csak van igazság abban, ahogy az interneten olvasható információkból összeraktam magamban a kis elméletemet. Ha a 80-90% elbukik, akkor 80-90% a szerencsevadás, aki tudja, hogy nem piacképes az ötlet, de úgy el tudja adni az elején, hogy pénzt kapjon érte.
Úgy is lehet nézni, hogy a startup megbukott, ó de kár, mindenki vesztett, aki kitalálta/befejtetett. Meg úgy is lehet nézni, hogy a saját hobbi agymentésén dolgozhatott X hónapot a más költségére. Mert azért a megbukott startupban dolgozók gondolom nem egy főállás mellett szabadidős projektként viszik ingyen, hanem ebből élnek, amíg meg nem bukik.
Rendben, de ennek nincs köze a témához. A taxi csak egy példa volt, volt ott másik is.
Amire rá akartam mutatni, hogy ez a mondás miszerint "felhő nincs, csak más számítógépe" legalább olyan értelmetlen mint ha a taxira vagy az albérletre mondanás hogy olyan aztán nem létezik, mert az valaki más autója vagy lakása. Hát persze hogy az, ettől még létezik, és egy reális válasz egy bizonyos problémára.
"van az a tehetős réteg" - attól hogy neked nem számít, még felesleges pazarlás. Ha tőzsdei cég vagy, akkor a befektetők majd figyelnek rá hogy ne pazarolj feleslegesen. Ettől függetlenül vannak valid usecase-ek, nem véletlenül élnek ezek a szolgáltatások, de attól hogy van kalapácsod ne nézz mindent szögnek
Üzletileg létező szolgáltatás a taxi, a bérautó, a hotel és a bérlakás is. Azt mondani, hogy semmi értelme ezeknek, csak mert másvalaki autója és ingatlana, az faszság.
Lehet rossz döntést hozni és saját autó helyett taxival közlekedni, de ez nem a taxi - mint szolgáltatás - hibája.
Ugyanerre való a felhő is. Beleértve, hogy jelenleg is egy csomó szolgáltatást megveszel a piacról és nem magad oldod meg. Sőt: te is felhő vagy a piacon mások számára.
Így is lehet értelmezni. Meg úgyis, hogy szépen leépíted a saját infrádat, kiszolgáltatva magadat hosszú távon. Nem azt mondom, hogy rossz döntés, inkább azt, hogy nagyon nem egyértelmű, hogy kinek jó. Ennek oka, hogy milyen előfeltételezései vannak a kedves megrendelőnek. Kiszámolja a jelenlegi költségeket. Feltételezi, hogy a felhő ára nem fog növekedni. Vajon igaza lesz? Szerintem ebben a számolásban sokan elvesznek. Többségnek az első számlák is már meglepetést fognak okozni. Mindezt egy egyirányú utcában. Odamigrálni, ezernyi tool. Eljönni onnan? Ahhoz milyen tool van? Soha nem mennék be önként egy ilyen csapdába.
Meg úgyis, hogy szépen leépíted a saját infrádat, kiszolgáltatva magadat hosszú távon.
Amúgy is ki vagy szolgáltatva, az valami makacs illúzió, hogy on-prem esetén ne lennél kiszolgáltatva. Nem te viszed a biteket vödörben a saját magad által legyártott CPU-n keresztül az udvaron bányászott tárhelyre, miközben tekered a biciklit, hogy legyen áram is. Ezernyi dolgot veszel meg a felhőből, csak már hozzászoktál és nem felhőnek hívod, hanem kereskedőnek, szolgáltatónak vagy beszállítónak.
Szerintem ebben a számolásban sokan elvesznek. Többségnek az első számlák is már meglepetést fognak okozni. Mindezt egy egyirányú utcában. Odamigrálni, ezernyi tool. Eljönni onnan? Ahhoz milyen tool van? Soha nem mennék be önként egy ilyen csapdába.
Amióta világ-a-világ, a hozzá nem értésből szopás szokott lenni. Ugyanezek az emberek az on-prem költségeket se tudják kiszámolni, fogalmuk nincs, hogy ténylegesen mibe kerül nekik az on-prem infrastruktúra fenntartása.
az on-prem költségeket se tudják kiszámolni, fogalmuk nincs, hogy ténylegesen mibe kerül nekik az on-prem infrastruktúra fenntartása.
A kicsik és a nagyok elbeszélnek egymás mellett. Más a helyzet egy téglagyárban, ahol windowsos minden, nem fogják a vállalatirányitási rendszerüket következő 10 évben lecserélni,meg más egy olyan szolgáltatónál, ahol "vegyünk még egy egy rack szekrényt, jó lesz a legkisebb, de azért legyen benne 24 szerver."
Minden felhős előadáson elhangzik, hogy hardvert spórolsz, de halkan (főleg ha sok rendszergazda is ott ül) hozzáteszik hogy a munkaerőt is számitsd ide.
A serverless a felhőnek egy még jobban kiszervezett megoldása. Nincs már ops csak dev. Ami a video szerint még jóval olcsóbb is.
Egy oldalról a legtöbb (vagy talán semelyik) cég nem tudja megtenni/elérni, hogy önállóan működőképes legyen teljesen. Pláne aki bonyolult technológiát használ, mert valószínű a technológia egyik elemét sem maga tervezi és állítja elő, csak megveszi és használja.
Más oldalról nem mindegy a függőség mértéke és "azonnalisága".
Ha van egy on-prem rendszered, ami helyben működik és a cég napi munkájához kell, akkor nagyjából "csak" áram kell, hogy működjön. Az meg legrosszabb esetben egy aggregátorral is előállítható, ha nincs vezetékes villany, de még van üzemanyag. A CPU, RAM, tárhely, stb. adott, maximum idővel elromlik vagy elavul. De ezek tervezhető dolgok, és a köztes időben lehet menekülő utat keresni, a termelés addig is folyik. Persze a komminikáció elmúlik, de ez esetben ez nem élet-halál kérdése.
Ellenben ha a felhőben van minden, pláne a nagy szolgáltatóknál és nem saját/colo eszközökön, akkor simán történhet olyan, hogy mondjuk az USA (mint a legnagyobb felhős cégek hazája) betilt ezt-azt valamiért, és hirtelen megszűnik a felhős hozzáférése a fél világnak a "saját" rendszereikhez... Ezt nem lehet megugrani egy sebtében beszerzett aggregátorral. Persze jogilag ez (elméletben) nem lehetséges - mindaddig, amíg meg nem teszik, és át nem írják a saját szabályaikat, hogy lehessen ilyent csinálni (láttunk már erre jópár példát, amiért nem kell az USA-ig se menni...). Aztán lehet pereskedni, hogy jogtalan volt az elérés korlátozása, de ettől még nem lesz azonnal újból elérés.
Aki ezt nem látja valós lehetőségnek, annak itt van példának az orosz-ukrán háború, ami előtt elképzelhetetlen volt, hogy Európa ne orosz olajat és gázt használjon, vagy a Huawei botránya, ami miatt az USA megtiltotta az amerikai cégeknek bármi eladását fél Kínának lassan.
Ez alapján nekem érdekes, hogy Európában semelyik nagy cég nem kezd el hasonló szolgáltatást építeni-ajánlani, hogy az EU csökkentse ezzel is az USA függését, hanem egyre-másra mindenhol azt tanítják, hogy mindenkinek szaladni kell az AWS-be, ha konténerezni akar, az Azure-ba, ha Windows szervert akar de csak bérbe, stb. Az, hogy ezek az adatközpontok az EU-ban vannak, az elérhetőségükre (műszakilag) semmi befolyással nincsenek, mert ezt is simán elérhetetlenné lehet tenni, ha az a döntés születik a tengeren túlon. Merthogy ezek az amerikai cégek tulajdonai, azt csinálnak velük, amit akarnak, függetlenül az elhelyezkedésüktől.
Aki pedig azt gondolná, hogy "á, úgyse vágják maguk alatt a fát", annak azt kell mondanom, hogy a politika, meg egy-egy magas pozícióba jutott gyenge elméjű sokszor felül tudja írni a társadalmi-gazdasági érdekeket is. Volt erre jópár példa már a történelembe.
Azt senki sem számolja ki, hogy ha megszűnik a felhős elérés, az mibe fog kerülni. Pedig ezt is bele kellene venni abba a képletbe, amikor kimutatják, hogy hoszú távon mennyivel olcsóbb a felhő, mint az on-prem. Meg honnan lesz ember, aki "gyorsan" összerak valami ton-prem, ha az összeset szélnek eresztették, mert ugye a felhő megspórolja azok bérét is.
Ha van egy on-prem rendszered, ami helyben működik és a cég napi munkájához kell, akkor nagyjából "csak" áram kell, hogy működjön.
Mondom én: "Ugyanezek az emberek az on-prem költségeket se tudják kiszámolni, fogalmuk nincs, hogy ténylegesen mibe kerül nekik az on-prem infrastruktúra fenntartása."
PDC-BDC, DR Plan, TCO, IT L1,L2,L3 support, stb stb ezek eleg nagy osszegek. Egy kisebb gepterem kiepitese PDC-BDC szinten sotetszalon valo majd real-time adatszinkronnal is ugy 2 milliard forintra rugna kezdo beruhazaskent es ebben meg nincs bent a szemelyzeti koltseg, meg az ido a kiepitesre meg az oktatasra, stb.
ezzel szemben ha el akarok kezdeni egy business-t gyorsan azonnal, akkor kivalasztok egy nekem szimpatikus felhoszolgaltatat es holnap mar megy az uzletem IT resze (persze tulzassal, de az onprem-hez kepest igen).
De a felho es onprem kerdes a fentiekbol is latszik, hogy nem technologiai hanem uzleti kerdes. Ezt meg majd a nagyokosok a nagy asztalnal a sokadik emeleten majd eldontik. Nekunk kb, ugyanez lesz a feladatunk valahoy eletben tartani az infrat. Van amiben konnyebb lesz es van amiben nehezebb. Ennyi. :D
Ez így van, de pont az a lényeg, hogy a sokadik emeleti nagyokosok hozzá nem értés okán kihagynak fontos dolgokat a számításból, és a kikalkulált szép adatok tévesek sokszor már a döntés pillanatában is.
Megépült a sok mega DC a nagy felhős szolgáltatóknak. Bele tették a milliárd dollárokat meg a több tízezer ember munkáját. Bérelgetik is szépen a cégek, építik le az on-prem dolgaikat kisebb-nagyobb lendülettel kb. 10-15 éve. Ennek ellenére én egyetlen sikertörténetet sem olvastam, hogy egy bármekkora méretű cég azonos szolgáltatást nyújt és jelentősen csökkent az IT költsége, vagy épp azonos költség mellett felszaladt a szolgáltatás minősége.
Tehát valahol csak elcsúszik az a nagy jóság, ami a felhős szolgáltatások marketing anyagaiban le van írva.
Nem mozogsz olyan korokben. Azert nem olvasol rola. Illetve csomo ceg nem is gondolkodik vagy nem is gondolkodhat(!) on-prem rendszerben, hanem rogton a felhos szolgaltas hasznalataba vag bele.
De attol mert te nem hallottal volna eleg sok ilyen van. A masik hogy mi szamit neked sikertortenetnek es mi szamit egy penzugyi vezetonek az kb elegge kulonbozik a hozzaszolasod alapjan.
Raadasul a felhobe migralas nem egy het alatt tortenik meg es elotte legalabb egy evig megy az inkubacio egy onprem migralasnal majd meg egy-ket evig a migralas. Es a vegen azok lesznek migralva amik kellenek. Vagy minden. Mint mondtak mar tobbszor ez penzugyi dontes. es van hogy ha dragabb is megis jobban megfelel a cegnek, mert kesobb mas departmentek penzugyei jobbak lesznek. Stb stb,
Vegigvittunk mar jo par migraciot az tobbi 10 evben,
Szeretem a felhőt, fiatal fejjel amióta megláttam ezt a sysadmin, DevOps világot teljesen berántott. Hobbi célra van VPS-em, van jóárasított dedi szerverem az OVH-nál, szóval abszolút használom a felhőt, ami másnak a gépe.
Emellett viszont továbbra is abban hiszek, hogy a backup egy jelentős része kell, hogy legyen az offline, bármikor elérhető HDD-ken, SSD-ken tárolt adat. Ugyanezen okból selfhost-olom magamnak a jelszókezelőt, syncthing-et meg mindig ami épp kell. Amennyi szolgáltatást használok, biztosan drágább lenne mindennek a havidíja. Így viszont több vele a munka, de ha az OVH szerverrel történik valami (volt már amúgy ilyen itt is, Contabo-nál is) akkor fel tudom rántani a backup-ból a Docker konténereket, PodMan podokat és a KVM-es virtuális gépeket.
Jó, nekem ez a hobbim, így nem vagyok elfogulatlan, mert munkaerőt nézve a helyi erőforrás biztos drágább mint a felhős, viszont vannak olyan use case-ek (láttam már ilyet), amikor a helyi jobb áron lenne, csak az AWS-ből kimigrálni olyan méregdrága több TB-nyi adattal (ami ráférne mondjuk RAID-del pár TB HDD-re és a backup is megoldható lenne), hogy nem éri meg mert nem mondják rá az áment, inkább fizetik havonta a 30--50k-kat (forgalomfüggő) az AWS-nek a network, object storage meg compute szolgáltatására.
Ami pedig főleg tetszik, hogy ami itt van, az az enyém. Enyém a hardver, enyém a rajta futó szoftver. Nem jogilag, de ha kihúzzák a talajt, van valamennyi grace period. cloud-nál pontosan annyi van, amennyit a kedves kis provider ad.
EU-s cloud provider: OVH. De ja, felhős téren azért eléggé low-budget szint, közelébe nincs egy AWS-nek de még DigitalOcean-nek sem igazán.
Egy biztos: A felhő jó, de szerintem nagyobb a füstje mint a lángja és ez vissza fog előbb-utóbb ütni. Azokkal a kommentekkel nagyon egyetértek, hogy néha talán nem jól mérik fel a szereplők a helyi vagy felhős kérdést, hanem mennek ész nélkül utóbbira, mert hát cloud és az manapság menő:D
Önmagában elég együgyű kijelentés. Kell hozzá trust relationship, pl. a Netflix AWS-t használ és az egyik legnagyobb versenytársuk az Amazon Prime Video. Az adat, mint pl. az IoC ami a te műved az a te szellemi tulajdonod. Cserébe a HW vásárlás, fenntartás, üzemeltetés nem a te gondod, nem kell egy raklap IT-s, csak security engineer meg cloud architect és az sem mindegy, hogy szinte csak lefuttatsz egy parancsot és összeáll a rendszered. Aztán meg ha úgy optimális, akkor hibrid is lehet.
Ha meg tovább megyünk, miben jobb, hogy tiéd a vas? Az állam lefoglalhatja. Sőt, hozhatnak törvényt, ami szervert sajátít ki.
We realized that distributed approach wasn’t bringing a lot of benefits in our specific use case, so we packed all of the components into a single process.
Amúgy az egész dologban az az érdekes, hogy ugyanúgy serverless a dolog, maradt benne Lambda, csak alapvetően más architektúrával fut (kettő microservice helyett egy service fut ECS konténerben) és ráadásul nem is "felhőben", hanem az Amazon saját gépein, ami alatt amúgy ugyanaz van, mint amit meg lehet venni: ECS és Lambda. A többi stimmel... :D
Ez csak azt mondja, nincsenek ultimate megoldások. Illetve azt is, hogy ha van egy kalapácsod ne nézz mindent szögnek. Meg talán azt is, nem árt egy architect a csapatba aki hajlandó alternatívákat összehasonlítani.
Van nálunk egy japán cég (autóipari beszállító), akinél 3-4 évente cserélődnek a japánból érkező közép-felső vezetők. Az egyik ilyen cserénél az új üzemegység vezető megmodernizálta a gyártási folyamatot az egyik soron, ami által az addigi napi 4000 db-ról 2500 db-ra csökkent a termelés. A kaizen elv alapján működve egy fél év alatt sikerült kibarkóbáznia, mit kottázott el, és sikerült lassan visszatérni a 4000 db-os napi termeléshez. A cég jutalommal ismerte el a szorgalmát és hozzáértését, hogy sikerült 2500-ról 4000-re emelni a termelést.
Ez is ilyen "nincs egy jó architect" típusú dolog miatt történt. Senki sincs aki az egészet látja, mindenki csak részeket lát és inkrementális lépéseket (kaizen). Aztán emiatt senkinek nem túnt fel fél év elteltével, hogy ő rontotta el az elején, és csak a hibát javította ki.
Mint a tőzsde, ami beesik arra, hogy a Netflix nem növekedett a várt mértékben. Az nem érdekel senkit, hogy 200 millió előfizető van, az a lényeg, hogy lett-e még fél millió vagy sem.
Ez egyébként egy baromi jó történet, de szerintem van ennek egy másik olvasata is: oké, hogy elbaszcsikázta, viszont volt arra módszerük amivel rá tudtak jönni, hogy mi a probléma forrása és hogy lehet kijavítani. A japán gondolatmenet alapján nem azért kapta a dicséretet valójában (bármit is mondtak a magyaroknak) mert 2500-ról 4000-re emelte a termelést (amit sikerült lerontani, és ezt tutira pontosan tudta a vezetőség is), hanem hogy alkalmazva a folyamatot/elvet ki tudta javítani a saját hibáját.
Hát, egy rendes cégnél az én értelmezésemben a jutalom az lenne ilyen esetben, ha helyre tudja hozni, amit elrontott, hogy nem rúgják ki a francba. És nem 6 hónap türelmi idővel, hanem 2 hét alatt.
Ugyanis amikor bejelentkezünk félévente egyszer, vasárnap d.u. kettőre szerver karbantartásra (fizikai, szoftveresen máshonnan kezelik), úgy, hogy nincs hétvégén egyáltalán termelés és irodai munka sem (hivatalosan), akkor nem lehet lekapcsolni, mert nagyon fontos munkájuk van még amit nem lehet félbehagyni, és ha mégis engedik végre 1-2 óra várakoztatás után, akkor ugye meglesz 5-10 perc alatt (le sem áll addigra), mert folytatni kell amit félbehagynak. Namost ehhez képest a fél éves "rájött a hibájára" elég gáláns türelmi idő.
Egyéábként nem, nem tudja a vezetés. Vagy nem érdekli. Ilyen mindenki és elfogadják, együtt éreznek vele. Az egyik időszak helyi cégvezetője minden nap munka után munkás bakancsot és köpenyt húzott, majd kiment a 10 m3-es kartonos konténerbe összetaposni a papírt, hogy több férjen bele. Tette ezt annak ellenére, hogy összetaposás nélkül sem telt meg csak félig, mire jött a szolgáltató és üresre cserélte. De sem a taposást nem hagyta abba, sem nem ritkította az elszállítás ütemezését.
Ez pontosan így van, csak nem akartam így direkt leírni, mert még kapok a diszkriminációért (is). Ennél a cégnél az a sor, hogy Görögország, Magyarország, Franciaország, Mexikó. Aki a leggyengébb láncszem, Mexikóba kerülk, aki csak bosszantó, azt csak Görögországig küldik. De egyébként IT téren a Japán közponban dologzókat is össze lehet keverni a tevékenységük alapján az indiai kényszer-IT-s szintjével...
Az én megfigyelésem alapján az itt dolgozók az 5x8 órányi munkájukat 7x12 óra alatt képesek elvégezni. Ezért vannak bent még szombat-vasárnap is sokat.
Jah, az csak valami régi tévhit h. a japánok mennyire okosak. Nem azok, csak szorgalmasak. Agyatlanul, brute-forszból dolgoznak. Amihez ha kevés a heti 40 óra, akkor túlóráznak egészen infarktusig.
Valaki amugy tud egyetlen egy use case-t mondani, amikor a serverless szinte az egyetlen alternativa nelkuli legjobb dontes? Tudom mi az, tudom milyen, tudom mikor szokott felmerulni, de nem lattam meg olyat, hogy tenyleg az volt a legjobb megoldas, nem csak egy "ha nem tanulhatom meg ennel a cegnel, felmondok" okbol valasztott technologia.
Van egy relatív alacsony forgalmú API-m, mögötte egy adatbázissal. Compute + storage + network + DB = havi ~1 dollár. Negyedévente kell hozzányúlni, amikor kicserélek egy secretet. Most, hogy mondod, csinálok majd rá egy Azure Functiont, szerintem 20 perc alatt megvan. Utóbbit egyébként tipikusan integrációs feladatoknál látok.
Hogy van-e alternatíva? Persze, mindig van. Ugyanez a cucc elfutna egy 5 dolláros VPS-en. A havi +4 dollár nem fáj, de a plusz munka, amit az üzemeltetés hoz, már igen. De mit kapok cserébe?
En meg az nginx-et meg az SSH kulcsokat meg a Postgres usereket tudom bekonfigolni 20 perc alatt (sajnos ebben email es https nincs, az masabb process). Nem egyformak az ismereteink, nem egyforma a rutinunk. :)
Raadasul egy VPS-re pillanatok alatt ra tudok proxy-zni masik domaint, masik alkalmazast, stb. - ha mar hobbi projekt keves eleressel. Akar azt is, hogy egyik domain egyik porton egyik php-fpm verzio, masik porton masik domain masik php-fpm verzio (lasd meg prefixed compile /opt-ba), harmadikon egy Pythonos workzeug screenben es annak a portjara proxy rule, azt igy megy egy VPS-en harom tokmas domain, osszesen nem erve el a 10 requestet percenkent.
De eszrevettem, hogy mas emberek masban gyakorlottak, ami folott meg en ulnek sokaig. :) Szerintem az elso mukodo AWS lambdam elvinne 4-5 orat, de a masodik lehet tenyleg meglenne 20 perc alatt.
Esetleg olyan elonye van, ami nagy fejlesztocsapat eseten jon elo?
Az, hogy nincs ember on-prem megoldásokra, jelenleg az a cégméret, amikor már megéri a saját IT infrastruktúra, az pár ezer fős, de ott is van egy csomó olyan use-case, amikor nem éri meg a dolgot saját infrastruktúrán futtatni.
Az a selection bias van nálad, hogy ha te értesz hozzá, akkor mindenki ért hozzá.
Hat nem tudom, de nalunk elegge event based az infra. Mindenfele dolgok torennek (uj blob-ot toltenek fel, jon egy fura log message az event buson, stb stb), erre persze lehet VM-eket intallalgatni meg mindenfele progikat futtatni es ketnaponta ide-oda skalazgatni oket, de ha ezt helyettem megcsinalja a felhoszolgaltatast ado ceg, akkor mi a pocsomnek foglalkozzak vele. Van itt minden mi szem es szajnak ingere, time triggerelt, event triggerelt es API triggerelt esemenyek, stb, stb. Minek fejlesszem en ezeket le egy sajat Python app-ban, mikor ezt mind adja a szolgaltato, tehat az en programomnak nem kell event-et figyelni stb, csak es kizarolag azt csinalni ami a dolga (KISS). A masik hogy annyi peldanyban fut amennyi szukseges. Menyi a szukseges? Mikor mennyi.
Ne erts felre van meg masik ezer olyan app-unk, ami nem serverless modon fut, mert nem az a megoldas ra. De bizony eleg erosen tamaszkodunk a servreless technologiakra ott, ahol ez a koltsegeket megfeleloen kordaban tduja tartani. Es a koltseg eseten most ne csak a szolgaltatas arara gonolj.
Azt a sok-sok funkciot egy ember is megirhatja vagy egy nagy csapat. Szoval a serverless-nek nem sok koze van ahhoz hanyan irjak. De hogy a fenti infra egyszemelyes projekt lehetne e? Nem hiszem :D
Lehet olyan is, de előtte pontosítsuk, miről beszélünk. A serverless kb. annyira egzakt fogalom, mint a cloud. Serverless micsoda? :)
DB? Konténer? API endpoint? Szerintem ebben a threadben kicsit túlmisztifikáltuk a témát. A kevésbé népszerű véleményem az, hogy a "serverless" elsősorban nem technológiai fogalom, hanem számviteli. A fenti példában az API-nak nincs fix költsége. Ha nem használja senki, nem kerül semmibe. Nincs provisioned resource a történetben, ami után fizetnem kéne fix költséget. Ettől még persze a DB egy DB szerveren van, a kódom egy szerveren fut, a bitek valódi, megfogható kábelen utaznak, stb.
Serverless, mint "naponta haromszor kell kideriteni kinek es minek mihez van access-e?" Kosz nem. (Ilyet lattam, meg olyat, ahol vegul megis tul sokszor kellett valamihez nyulni, hogy vegul csak egy lambda legyen, ezert kerdeztem ra.)
De serverless egy olyan felosztasban, amiket itt a tobbiek leirtak commentben az enyemre valaszolva: na, oda tenyleg jo.
Igazából nagyon use-case függő az egész, bizonyos load alatt megéri serverless function-öket használni, máskor meg olcsóbban kijön, ha nem. A serverless megoldásoknak is vannak hátrányai (pl. hosszú warm-up idő, futásiő/erőforrás limitációk, etc.), és igazából egy bizonyos frekvencia fölött már olcsóbban kijön egy vm. De ettől még tény, hogy ha viszonylag ritka eseményeket kell lekezelni egyszerű módon, akkor a serverless function-ök egy nagyon hatékony és olcsó megoldás tud lenni, és ez független attól, hogy mekkora fejlesztőcsapatod van.
20k.hu backend tipikusan ilyen volt. Gyakorlatilag tervezhetetlen load (nem volt előzetes információ) irdatlan peak-ek, mégis abszolút igény a magas rendelkezésreállásra.
Relatíve kevés idő a fejlesztésre így sok mindent "erőből" kellett megoldani.
Adott esetben DOS tűrés. Ja és nyilván ne legyen egyetlen single-point-of-failure sem.
Voltak irdatlan peak-ek, volt DOS, simán vitte az AWS épeszű költséggel.
Szerintem közel tankönyvi példa.
Mondjuk egy DOS támadás kivédésére egy Cloudflare vagy AWS Shield célszerűbb megoldás. A tervezhetetlen load-ra pedig ott az autoscaling, nem csak lambdával lehet hírtelen megnövekedett terhelést lekezelni. Viszont tény, ha kevés időd van leszállítani a megoldást, akkor a serverless adja magát, de valószínűleg magasabb is lesz az infra költség.
Azt tudod hogy az autoscaling lényegesen lassabban reagál és az "egészet" tudod egyszerre skálázni.
Serverless-nél (ez esetben lambda) a funkciók egymástól tök függetlenül skálázódnak fel és le.
Nem minden esetben van ido kivarni az 5 perces (vagy 1 perces) reakciot hogy na akkor skalazzunk fel, majd ha nem elore warm-olt masinak vannak meg par percet az inditasra, mikozben mar el is ment a peak, de azert a par percert majd fizetsz.
Pl. pont most scale up-oltunk egy bigdata projekten a scale-out helyett, mert egyes peak-ek eseten inditott vagy 300+ spark compute-ot (ugy 15 perc alatt, a sok dependency miatt) mire el is haltak a a job requestek igy viszont havi 100K eur osszeget erre a semmire ki kellett fizetni. Na mar most a sok kicsi 8GB-os szar helyett inkabb inditottunk 128 GB-os szarokat, amiknek a memoriaslotjait szepen kezelte a saprk driver es nem az auroscale-re biztuk. Rogton sporoltunk havi 100K EUR-t.
Ugyanakkor egy masik stream-en hasonlo feldatatot (de kevesbe kritikusat) serverless kezelt es indult on-demand requestre. Nem volt eldobas es csak annyit fizetett az ugyfel amennyit kellett.
Ez csak egy pelda volt arra hogy okosan kell banni az autoscaleinggel mert bezony pont dragabb lesz a VM mint a serverless koltsege.
Es ugyanigy tudok ellenpeldat is hozni amikor az IaaS megoldas volt hatekonyabb es koltsegbaratabb :D
Pont így. Én úgy látom hogy skálázni (up vagy out) a nagyon kicsi meg a nagyon nagy terheléseknél van értelme.
Van valahol egy olyan "range" amire mindenki azt mondja hogy "minek bonyolítani", beállítasz "valamit" és jó lesz.
Hozzászólások
"There is no Cloud, that is just someone else's computer"
Aláírás _Franko_ miatt törölve.
neut @
Cloud is for the rain.
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
taxi sincsen, mert az más autója, a hotel meg más szobája
Ingázáshoz taxi? Lakás helyett hotel?
Miért is ne?
Van az a tehetős réteg aki taxival jár mindenhova, akár munkába is. Talán itthon kevésbé jellemző. Sőt, talán nem is kell tehetősnek lenni.
És sokan élnek albérletben életvitelszerűen, az is csak valaki más lakása.
Oké, van ilyen hely a világban. pl New York, ahol drága a parkolás és kb lehetetlen is. De a világ nagyobb része nem ilyen.
"És sokan élnek albérletben életvitelszerűen, az is csak valaki más lakása. "
Biztos, hobbiból teszik. :) Ez a réteg, inkább az alsó fele az emberiségnek.
Hogy is van a klasszikus?
Akinek nincs semmije, az annyit is ér?
Es ezt egy *politikus* mondta. Ugy utott igazan.
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Akik nem tudják mi a különbség az ingatlan és az otthon között, azoknak tökéletes választás az albérlet. Anyagilag az otthon az kb +20% felár az ingatlanhoz lépest.
Otthonnal rendelkezni egy mentális stabilitást ad, ami kihat egyéb tevékenységre és teljesítményre is. Ilyen a jövedelemszerző képesség és egyéb jó döntések. Maslow piramisán is az otthon max a biztonsági szint, ha nem fiziológiai szint. (Szerintem a kettő között van.)
Ez a klasszikus hozzáállás, igen.
De van egy másik hozzáállás is, amely szerint nem hajkurásszuk az anyagi javakat, hanem inkább az élményekre fókuszálunk. Egy otthon ugyanis drága, baromi drága. Pont akkor, fiatalon, amikor a legkevesebb pénzed van, és leginkább szabad vagy, hogy felfedezd a világot, utazz.
Amíg nem láttad a világot, igazából nem is tudod, hogy hol akarsz élni. És itt most nem arra gondolok, hogy lépjünk le külföldre, hanem akár MO-n belül sem csak budapest + környéke van, és igényektől függően van, aki szívesebben él a balcsi melletti kis faluban, van, aki inkább a miskolc környéki hegyekben érzi jól magát, stb...
Egy otthon ún. "brick and mortar". Nem mobil. Röghöz köt. Sok embernek ez nem fekszik, mert a, fiatalon nem tudja igazából még, mit is akar, b, nem feltétlen ugyanazt akarja egész életében.
Emiatt népszerű, hogy az otthonra "commodity" -ként tekintünk, egy helyre, ahol meghúzhatjuk magunkat - tehát szó sincs valami lelakott szarról! De sokaknak fontosabb, hogy mit és hol csinálnak, mint hogy hol alszanak. Avagy aki aktív életetet él, nem az ágya a fontos, hanem ami kint van.
Megintcsak, ez egy életvitel/felfogás, ami, ha igaz, amit cikkeznek a firkászok, a mai 20-as generációnál egyáltalán nem kivételes. Ők ugyanis abban nőttek fel, hogy a szüleik vért izzadva teremtik meg az "otthont". Látták gyerekfejjel, hogy ez gáz, és nem akarnak ugyanabba a hibába esni. Igen, ők egy másikba fognak majd :)
> Ők ugyanis abban nőttek fel, hogy a szüleik vért izzadva teremtik meg az "otthont".
Mert talan egy otthon megteremtesehez tenylegesen vert kell izzadni?
> és leginkább szabad vagy, hogy felfedezd a világot, utazz.
Ha elutazgatod a penzed, megis mibol fogod az otthonodat felepiteni?
Vagy ugy lesz, mint Kanadaban? Amig tudsz dolgozni, addig utazgatsz, amikor lerokkansz, nyugdijba mesz, akkor meg annyira nincs penzed, hogy inkabb beiratkozol az allamilag tamogatott eutanaziara, mert mar azt se tudod sajat zsebbol kifizetni ?:)
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
kanadában hogy döglenek meg a csóró öregek? Gondolom nem az utcákon megfagyva ahogy a hontalanság felvezetődből következne! Tényleg nem hallottam ott mi a divat ilyesmire?
https://www.canada.ca/en/health-canada/services/medical-assistance-dyin…
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Ha teli idoszakban elutazol DK-Azsiaba, ott sok kanadai turistaval talalkozhatsz - nyugdijassal is. Mi Vietnamban meg Malajziaban futottunk ossze, de a regio tobbi orszaga is szoba jon (Kambodzsa, Indonezia foleg). Penangon egyik nyugdijas reggelinel meg mondta is, hogy olcsobban kojon, ha elutazik par honapra, mint ha otthon egesz telre kifuti a hazat, Malajziaban meg meleg van, nem kell futeni. Csak arra kell figyelnie, hogy ha egy evben fel evnel tobbet tartozkodik kint, akkor elveszti a nyugdijat. Gondolom a kormanyzat megelegelte, hogy nem otthon koltik el a penzuket, es bevezettek ezt a szabalyt. Ha kevesen utaznanak, akkor feltehetoen nem lenne ilyen szabaly sem, nem befolyasolna jelentosen a kulkereskedelmi merleget.
Trudeau ettol fuggetlenul legalabb akkora geci diktator, mint a mi miniszterelnokunk, csak o a woke iranyba. Nem veletlenul rohognek rajta annyian. De ekkora gond azert nincs.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Latom, atment a mondandom...
Tudod, nem mindenkinek a 'verrel izadott' haz jelenti az 'otthon'-t.
Es nem mindenkinek #1 prioritas, hogy hol alszik. Az emberi kapcsolatok, az uj elmenyek osszesegeben sokaknak fontosabbak.
Ez nem azt jelenti, hogy ne szeretne egy szep hazat, csak nem annyira, mint utazni es elvezni az eletet.
Ettol nem lesz rossz ember, csak masmilyen.
A kommentet olvasva a cigizés és a Ferrari esete jutott eszembe. :)
Addig rendben van, hogy ha nem köt röghöz az otthon, akkor körbe tudod utazni a világot. De vajon az albérletben élők mekkora része volt már mondjuk Európán kívül?
Ez nem érv. Nem csak végletek léteznek, és van jogosultsága bérelni lakást tulajdonlás helyett akkor is, ha nem mész messze.
Mert idővel kellhet nagyobb lakás, vagy öreg korodra már nem akarnál fenntartani egy sok szobás családi házat. Idővel megunja az ember a belvárost és mozdulna csendesebb helyre. A mobilitás a munkavállalási lehetőségeket is javítja, nem vagy helyhez kötve, ha hirtelen másik városban van jobb ajánlat, vagy akár városon belül, de nem akarnál órákat ingázni.
Nyilván. Én sem vennék 3-5 évnél rövidebb időre ingatlant. Egyébként meg a sajátot is el/ki lehet adni, ha költözni kell. :)
Persze, el lehet adni, de sokkal rugalmatlanabb.
Gondolj csak bele. Ha egy plusz szoba kell, akkor nem olyan triviális előkapni azt a pár (tíz?) milliót amennyivel többe kerül egy nagyobb ház. Albérlet váltásnál meg arányaiban többet fizetsz, esetleg elhasználsz az átmeneti időszakra plusz egy havi lakbért, és ennyi.
Nem állítom, hogy a bérlésnek nincsenek hátulütői, főleg itthon. Csak azt mondom, hogy normális bérlési kultúra mellett a saját lakás erősen túlértékelt dolog tudna lenni, ahogy van ahol az is.
Én inkább azt látom, hogy látják mennyi munka mindez, így köszönik, nem kérik. Eltartják őket a szüleik, a saját keresetre, mint egy komolyabb zsebpénzre tekintenek, menő kocsit vesznek, drága telefont, utazgatnak, buliznak. Azán a terv az, hogy majd a szülők véres verejtékkel megépített otthonát úgy is megöröklik, mikorra kiutazták meg kibulizták magukat...
Ez mindjuk nem csak/főleg az ő hibájuk, hanem a birka szülőké, akik ilyennek nevelték/hagyták felnőni őket.
Minden előző generáció is látta, hogy milyen fáradtság saját egzisztenciát teremteni. Megértették a lényegét és ők is megteremtették a sajátjukat. Most értük el oda, hogy van 1-2 generáció, aki várja a szájába a sültgalambot, és ezt nem lustaságnak hívja, hanemúj életszemléletnek...
Nem azt mondom, hogy mindenkinek a saját tuladjonű háznak kell az életcélnak lenni. (Akár változó) Bérleményben is le lehet élni egy szép életet, időnként lakóhelyet váltva. De ha van annyi pénze, amiből tudna venni otthont, ha akar, csak épp nem akar, akkor rendben van. De ha nincs rá pénze, meg sem akar érte dolgozni, de megmagyarázza valami hülyeséggel, az nincs rendben.
"Most értük el oda, hogy van 1-2 generáció, aki várja a szájába a sültgalambot, és ezt nem lustaságnak hívja, hanemúj életszemléletnek..."
Az én generációm is ilyen volt. 50 leszek idén.
Hát, én is 48 vagyok, de én 18 éves koromtól dolgozok, mellette jártam fősulira, és számlákat meg megélhetést fizettem onnatól a közöse besegítve (amíg otthon laktam is). Nem volt olyan opció, hogy valaki eltart, én meg elverem tetszés szerint a fizut.
És lehet, hogy nekem így nem volt olyan jó sorom fiatalként, de nagyon sok ismerősom-barátom ugyan így volt, szóval nem lógtam ki a sorból ilyen téren.
Ma azt látom, a fiatalok sokkal nagyobb része él "mint Marci Hevesen", mint anno 30 éve.
Ne felejtsd el sose hogy van egy buborékod amit látsz, és azon túl van a valóság 99.9%-a.
És valszeg jobb "státuszú" a buborékod mint ami anno a szüleidé volt, ezért torzít a képed.
Gábriel Ákos
Ezt én is meg tudom erősíteni. Bár ez is nagyon szintfüggő, mert én inkább azoknál látom ezt a rövidtávú pénzégetést, akiknek nincs több céljuk, mint kimenni fél óra múlva a trafikba egy doboz cigiért. Akinek van konkrét célja, koncepciója 20--24 évesen, hogy jó volna pl. egy biztonságos, stabil önálló lakhatást megteremteni, ott azért máshogy látom ezt a dolgot.
Ez megint nagyon OFF, de számomra azért az is sok kérdést vet fel, amikor bekerülnek egyetemisták koliba és hónapok alatt kijön a rossz viszony a családdal és utána kb. haza se járnak. Ezek az emberek otthon vajon milyen neveltetést, milyen közeget, példát kaptak, láttak?
TheAdam
Nem tudom, az mennyire rossz viszony, meg mennyire egyszerűen csak (viszonylagos) szabadság. Nyilván lesz egy idő után a koli városában is baráti kör, program, ez az, nem kell anyuval veszekedni, ha 11 helyett egyre ér haza az ember lányafia, esetleg még pia vagy cigi szaga is akad, horrible diktu lenne valami kapcsolat, ilyesmi. Nem feltétlen rossz az egy fiatal (majdnem) felnőttnek.
Annak, aki abba szocializálódik bele, hogy az albérlet csak szar lehet, és bármikor kirakhatnak, és egyébként a legtermészetesebb dolog, és életcél saját fix helyet szerezni, annak tényleg az.
Van ahol viszont jól működik a lakásbérlés, leélsz egy életet egy bérlakásban, vagy ha nem, akkor szabadon tudsz mozogni, nem vagy helyhez kötve, nem kényszerülsz a lakóhelyed környékén keresni munkát például.
Lehet úgy is nézni, hogy egy otthon leköt, korlátoz, egy albérlet pedig szabadságot ad.
Jah, aztán egy szöget nem verhetsz a falba ha olyan a tulaj.
Az itthoni általános helyzetből indulsz ki. Részben igazad van, de itthon mások az igények, az albérlet sokaknak egy állomás, egy diákszálló, vagy "amíg meg nem állapodsz", ezért a kínálat is olyan amilyen. Máshol meg a fordítottja igaz, ahol tömegigény bérelni lakást ott a kínálat és a lehetőségek is ahhoz mérten mások, és a hozzáállás is egy fokkal professzionálisabb, mint hogy egy random magánember hóbortjaira legyél rásszorulva. Ott nem lesz baj egy szeg falba veréséből.
A megvágott verziót láthattad. Index? Telex? Jólvan.
ezt nehez úgy vágni hogy jol jojjon, de adhatsz linket a jobb verziora, vagy le is irhatod.
Igy eleg "nesze semmi fogd meg jol" hozzaszolasra sikerult.
De a valaszomnal kb. lényegtelen, hogy nem ugy hangzott eredetiben, mivel Oregon hozzaszolasanak arra a reszere reagaltam, hogy nem lehet mindenki cegvezeto , egyszeruen vannak megkerulhetetlen munkák amit el kell végezni. Es a cegvezetok nem fognak kukasauto korlatjat fogni reggel 6kor.
Egy idealis vilagban bizony minden ilyen alantasabb melót mindenkivel csináltatnek legalabb 6 honapig az élete soran, kb. mint a sorkatonasag. Hogy ne alakuljon ki ennyire szembeötlő felsőbbrendűsegi tudat, es ne nezzenek le masokat ennyire egyesek, es ne mindent kozarolag penzben merjenek. Mert van amit nem lehet. Tenyleg nem.
Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....
Voltam katona, és ezernyi alja munkát elvégeztem fiatalon. Sőt! Mostanában is megteszem.
A felsőbbrendűségi tudat azért alakult ki bennem, mivel tisztában vagyok vele, hogy jóval többre vagyok képes, mint az emberek 99%-a. Emiatt nincs okom az álszerénységre.
"... ezernyi alja munkát elvégeztem fiatalon. Sőt! Mostanában is megteszem."
Az semmi. Nekem neha Windowshoz kell nyulnom. Volt mar, hogy irigyeltem a tehen inszeminalo jomunkasemberek munkakoret. :-)
Majd beszéljünk utána is, ha kipróbáltad... (apám haszonállatokra specializálódott állatorvos volt ... már amíg volt számos haszonállat itthon...)
Mielőtt a mérnöknek készülő fiaimat "beengedném" a nagybetűs életbe, saját bizniszbe / normális állásba, két dolgot erőteljesen javasoltam nekik:
1. dolgozzanak egy gyorsétteremben legalább néhány hónapig: tanulják meg, hogyan kell utasításokat követni, és elvégezni mindenfajta munkát tisztességgel, udvariasan bánni ügyfelekkel.
2. dolgozzanak egy IT multinál: tanulják meg, milyen a 9-5 munka, idióta meetingek / telco-k, osztályok együttműködése, felelősségek kezelése, ticketrendszer / SLA stb.
osztályok együttműködése --> LOL, ez a világon sehol nem működik jól! Kevés az 1 emberélet h. magam felvetessem minden IT-s multihoz saját szememmel megnézni h. melyik az az 1 az egész bolygón, ahol jól működik. A newsletterekben, meg a főnökséget felszopó középvezetős eligazításokon, meg a nagyfejesek vízió-üzeneteiben csodálatosak az együttműködések. Aztán meg jön a pofánverős valóság: minden részlegvezető jáccódja az istenirály despotát csak mert rendelkezik 1-2 ezer rabszolga élete fölött. A közvetlen beosztottjai meg a maguk 100-200 emberével csinálják ugyanezt. Le egészen a 5-10 fős csapatvezírekig. Ha meg neked a létra legalján kell valami egy másik silóba tartozó legalja embertől, amaz általában telibe leszarja a kérésedet. Amíg nem jön minden buzi multi kedvenc szava az "eszkaláció": a te főnököd meg az ő fönöke össze nem eresztődik egy kinek a nagyobb a fasza méregetősdi játékra. Addig egyik ember leszarja a másik silóban levőt magasról. És a rabszolga is csak úgy viselkedik ám, ahogy a gazdájától látta feljebb! Tehát a hiba általában nem a legalsó szinteken van. Többségében. Individuális tahók persze mindenhol vannak, de nem ez szokott a fundamentális ok lenni, amiért egyik osztály nem tud együtt dolgozni a másik osztállyal.
felelősségek kezelése --> amikor 10-12 ember van egy rohadt meetingen ahol hónapokig megy a gyökölés h. amit eladtunk azt nem tudjuk megcsinálni, miért nem tudjuk? mert nekünk nincs ilyen termék! Akkor mi a francot adott el sales-es hazudozós, az ő faszát vágjátok le ne a mérnökét akinek csak annyi mozgásteret ad a cég h. a sztenderdizált szart csinálhatja meg! Na itt sosem lesz felelős aki elbaszta! Mindig csak kínlódás lesz, meg workaround-keresések 10x energiabefektetéssel, meg senkit le nem baszós lesszönsz-soha-nem-lörnd látszatintézkedések.
ticketrendszer: halogassuk-késleltessük a probléma megoldását bürokratikusan addig a pontig, amíg vagy a) magától meg nem oldódik, ergo a jegykezelő megelégedetten pörgethet egyet a megoldott-jegyek számlálón vagy b) az ügyfél el nem unja a baszakodást, és inkább megoldja sajátmaga
Remélem ezek mint borzalmas negatív, messzire elkerülendő példák lesznek a gyereknek hasznos tapasztalatok!
Gyorséttermes munkát inkább csak azért, h. lássa mit ne akarjon csinálni később az életben. Nyári zsebpénznek talán elmegy. De ott is inkább foglalkozzon olyasmivel, amiből szakmailag tanul. Ügyfélkezelést akkor, ha szaportos melót akar utána csinálni évekig.
És hogy ha saját biznisze lesz, akkor igyekezzen ésszel sokkal jobb felépítést összerakni, és/vagy értékelje, hogy ezeknél jobban működő kisvállalkozást tud összerakni vagy bekerülni egy már működőbe.
Egy régi sváb közmondásra utalt. Még az ötvenes években is voltak olyan délnémet boltok, ahol tábla hirdette: "Amennyid van, annyit érsz".
De hol itt a gond?
Van egy startupod. Belépsz most a piacra serverless, cloud, mittudomén megoldásokkal, vagy vársz még egy évet, meg eladod a céged negyedét, hogy jusson CAPEX-re? :)
Hát, ez csak a mai "modern" világ dolga, hogy pénz nélkül is lehet belefogni bármibe...
100 éve az csinált céget, akinek pénze volt, és ha nem jött be, kezdte elölről, nulla pénzzel. Most meg csak ötletelni kell, és ha nem jön be, akkor valaki más pénzét bukod el.
És ez baj? :)
Az. Mert így mások pénzét darálják. Vagy így, vagy úgy.
Viszont annak a masnak keresnek penzt, ha bejon. O meg meg fogja gondolni, hogy mibe fektessen, ha vissza akarja termelni (ill. mennyit varjon vissza, ha mondjuk minden 3. projectje sikeres). Idealis esetben hozza a tanacsait, tapasztalatat, meg a kapcsolatrendszeret is, hogy minel jobb legyen az arany.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Hát, ahogy én látom ezt a valóságban, az nem pont így megy.
A startup felveszi a kockázati befektető pénzét. Abból nem készül semmi értékes, mert eredetileg is rossz ötlet volt, csak jó dumával. Pénzt azért kapnak könnyen minden hülyeségre, mert az emberek kapzsik, gyorsan akarnak nagyot kaszálni, így kevésbé figyelnek arra, bukó lesz-e (meg kell nézni Warren Buffett mennyi idő alat lett gazdag, aki nem kockáztat, nem néhány év volt...). Aztán mikor bukósra fordul a szoftver startup (a legtöbb ilyen, igen kis százalék lesz befutó), akkor feltupírozzák papíron, olykor tőzsdére viszik, és a kisebb befektetőktől beszedik a beletett "kockázati" pénzt (vagy többet), és így sokak bukják el a végén a lóvét, nem a néhány kockázati befektető (azért kockázati valójában, mert nem 100%, hogy rá tudják-e a buta tömegre sózni a végén, ez a kockázat benne, nem az eredeti ötlet jósága).
Az a kevés, ami tényleg jó dolog, el sem jut a tőzsdéig, hanem felvásárloja valami óriás. Így valódi újdonság, kis cég által, olcsón, sohasen kerül a piacra. Ráadásul ezekben sokszor az eredeti feltaláló szemét kiszúrják apróval, vagy egyenesen kisemmizik. Ultra ritka (manapság már lehet nincs is ilyen, csak a startupozás hajnalán volt), hogy tényleg komoly pénze lesz belőle magának a kitalálónak.
A kockazati befekteto idealis esetben jobban ralat az egesz projectre, mint mondjuk egy reszvenyes, es el tudja donteni, hogy beszall-e. Ha kockazatosnak iteli, vagy nem, vagy felaras lesz a dolog. Ha a kisebb befektetok hulyek, oket sem tudom sajnalni.
Az eredeti feltalalo (ha egyaltalan barmit fel kellett hozza talalnia) ha mondjuk 10%-ban tulajdonos, akkor ennyit fog erni a reszesedese. Ha van penze, akkor tobb jut neki, tobbet tud befektetni, es nem tudjak kiszurni aproval. Ha meg ido elott kiszall, akkor megint igy jart.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Miért darálnák mások pénzét? Pár száz dollárja ~bárkinek lehet, hogy validáljon egy ötletet. Ennyiből már értelmes cloud infrastruktúrát lehet kiépíteni. Amikor van mondjuk 1-200 fizető user, akkor lehet menni mások pénzéért. Ennek két következménye van:
Pont, hogy amíg nem léteztek ezek az eszközök, addig kellett más pénzét darálni: ha két egyetemistának egy koliszobában volt egy jó ötlete, akkor lehetett kérni pénzt (otthonról, befektetőtől, stb.), hogy egyáltalán legyen vas, amivel ki lehet próbálni.
Egyébként miért baj az, ha mások pénzét darálja valaki? Te miért hitelezel az államnak? :)
Mindkettőtöknek: ennél komplexabban gondoltam a mások pénzét. pl versenytársak
Ezt nem teljesen ertem. A versenytarsad penzet nem tudod elkolteni. Vagy ugy ertetted, hogy ezzel versenyelonyt szerezhetsz, ami a versenytarsadnak hatranyt jelent, igy kevesebb penze marad? Mert az utobbi inkabb feature, mint bug keves kiveteltol eltekintve.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Vannak piacgyilkos kamikaze cégek. Megjelennek, felborítják az asztalt, majd csődbe mennek. Rájuk semmi szüksége a piacnak.
Ha piacgyilkos tud lenni, akkor az legalább kiderül, hogy van igény más jellegű szolgáltatásra, mint amit a piac nyújt jelenleg. Fontos szerepük van az innovációs kényszerítésben az ilyen cégeknek, hülyeség azt mondani, hogy nincs rájuk szükség. Az mond ilyet, aki nem akar innoválni, nem akar versenyezni, csak a meglévő pozícióit akarja védeni, mert neki az kényelmes.
Lásd a taxik és az Uber esete.
Lokálisan, ennek az a vége, hogy a meglévő versenyzők magabiztosabbak lesznek, árat emelnek és továbbra is basznak innoválni.
Dehogy. A nagy piacborító innovációját elég lemásolnia valamelyik meglévőnek, hogy a többiektől ügyfeleket, vevőket csábítson el - hiszen látszik, az innovatív megoldásra igény van (mondhatjuk példának az innovatív elektronikus szolgáltatókat), csak éppen tapasztalat nincs mögötte. Akkor szépen a meglévő piaci szereplők valamelyike fogja elkezdeni a piacborító innováció elkészítését évtizedes rutinnal, a többiek meg majd csak néznek, hogy hova tűnnek az ügyfeleik. Aztán kénytelenek lesznek ők is rugalmasabb, jobb, innovatívabb szolgáltatást nyújtani, ha nem akarnak lemaradni.
Aki sikeresen vezeti be a piacborító szolgáltatását nagy rutinnal, az nyer. Aki meg baszik innoválni azután, miután megmutatták neki, hogy hol van a piacon innovációs rés, az meg szépen ügyfeleket veszít.
Baszki. Abból indulsz ki, hogy az újító modell müködik. lásd Uber. Én meg arról beszélek, hogy az újító elbukik, de cserébe bekavar.
Ha nem működik, akkor hogyan tud bekavarni úgy, hogy bármilyen hatása legyen hosszú távon? Átmeneti piaci zavarokat meg minden cégnek ki kell tudnia bírnia. Például ha egy tömegbalesetben meghal a csapatépítőre elment részleg, akkor sem fog meghalni a cég. És annak is hasonló valószínűsége van, mint egy disruptornak egy bejáratott piacon.
Az én szakmámban is, pont ez történt a covid kapcsán.
Mint ahogy mindenki megérezte a Covidot, mégsem történt az, hogy vége lett a világnak.
Úgy érzem, hogy neked. az a hozzáállásod, hogy igazából a piac legyen statikus, mivel neked megvan már a beágyazottságod, azt ne zavarja senki, ne legyen senki, aki újítóként fellép, akár működik a modellje, akár nem. Szerintem te nem is hiszel piaci versenyben, hanem koordinált, irányított piacban, ahol előre le van osztva, kinek mi a dolga. Persze, amikor már megvan, hogy neked mennyi a profitod, úgy könnyű felvenni azt a pozíciót, hogy ne legyen senki, aki ezt a jól bejáratott akolmeleget megzavarja. Miért zavar téged, ha belép valaki a piacra, aki végül elbukik, mert nem működik a modellje?
Jól van. Ezt szépen megálmodtad. Tévedsz.
Vannak piacok amelyekre annyira drága belépni, hogy nem vágnak bele vállalkozók. Én ilyenen vagyok és jól érzem magam. Ettől még van verseny, de "nincs" új belépő. Illetve minimális, valamint nagy eséllyel bukik el.
Akkor meg miféle zavart tud okozni egy új belépő, ha megjelenik és elbukik? Mi a baj velük?
Az autóipar is egy nagy tőkét igénylő cég, mégsem olyan nagy baj, hogy megjelent a Tesla. A te gondolkodásoddal probléma, hogy van Tesla, hiszen sokkal jobb lenne a régi márkákat használni, jó az mindenkinek.
Tesla elbukott? Bekavart?
Az én gondolkodásomat eddig nem sikerült megértened. Bár tény, hogy ennek ellenére vitatkozol vele.
A Tesla eléggé bekavart, minden autógyártó veszett ütemben hozza ki az elektromos modelljeit.
A Tesla nem bukott el, pont ez a lényeg - attól még, hogy te félted a piacodat az újítóktól, mert sok pénz kell hozzá, nem lesz minden újító hülye és egyáltalán nem káros a meglétük.
A Tesla mellett volt még jó pár cég, aki próbálkozott, és elbukott - Fisker, Dyson EV, Faraday Future. Mi velük a problémád?
Mik azok a piacgyilkos cégek, akik felborítottak egy adott piacot, majd eltűntek? Sorolj pár ilyet légyszi.
A Tesla pont jó példa ara amit Oregon ír, a felesleges bekavarásra. Egyre többen merik mondani, hogy nem az akkumulátoros villanyautó a jövő (mert a lázas fejlesztés ellenére valahogy nem akarnak előkerülni a tuti akkuk képletei, meg a szükséges mennyiségű villany előállítási is kezd akadályokba ütközni, pedig még csak az elején járunk). De óriási (mostanra jól láthatóan káros) hatása lett az autóiparra.
De pl. az EU-s okosokat úgy elkábította ez a hülyeség, hogy egyenesen betiltottak "minden mást"... Ergo nem sikeres (mint üzlet), nem hozott igazi fejlődést (mert akku is, villanymotor is meg akkus villanyautó is volt előttük), csak kurva jó marketinggel eladta sok embernek (a szart, mert máig mindnki a minőségre panaszkodik) - nagyjából az Apple módszereit másolva (szóval ezt sem találta fel).
Ami valódik, eddig nem létező extrákat meg ígért, az máig nem tudja. A 2 másodperces 0-100 nem extra, mert az a tömegek számára tök felesleges.
Amit feltaláltak valóban, az a mega méretű alu öntvény, ami ugyan jó a súlynak és az előállítási költségnek, de majd meglátja a világ, hogy a sok, kisebb baleset után szemétre hányt Tesla nem annyira jó a környezetnek (merthogy az összesen kettő darabból összerakott alu öntvény autó nem lesz javítható semmi módon biztonságosra, így mehet a szemétre - max kimentik belőle az akkut, ha nem ment szét).
Megsugom neked hogy a mai modern autok kozul komolyabb strukturalis serules eseten egyik sem javithato gazdasagosan gyari technologiaval. 4-5 fele szilardsagu acelt + aluminiumot hasznal egy autoban minden gyarto, ezek elhelyezkedesuktol fuggoen kulonfele modszerrel vannak osszetartva (tobbfele heggesztes, szegecs, bonding, atlapolas, stb.). Magyarul barmelyik autogyarto mai modellje ha egy akkorat kap mint a ket ontvenyes Tesla akkor ugyanugy megy GTK-ra mint a Tesla. Nem veletlenul emelkedik a kotelezok ara folyamatosan.
A tobbi dolog amit irsz pedig szinten netto zoldseg. Az autoipar maganak asta a godrot, csak senki nem tudta hogy van alternativa amig nem jott a Tesla.
Gondolom a dizelbotranyt ismered, de pl. az megvan hogy a csodas nemet autogyartok mind kartelleztek hogy a dizel annyit rakkelto szart pofogjon amennyit akar csak hogy nekik tobb legyen a profitjuk (el is ismertek ha esetleg ketelkednel: https://www.vezess.hu/hirek/2021/07/08/oriasi-birsagot-kaptak-a-nemet-a…)?
Meg az hogy most is ugyanolyan szarhazi pofatlan modon csalnak mint a dizelbotranynal, csak most thermofensteringnek hivjak a dolgot?
https://index.hu/gazdasag/2023/02/23/dizelbotrany-volkswagen-thermosfen…
A villanyauto az alapja annak hogy kornyezetbarat iranyba menjel el az autozas. A benzines/dizel cuccoknak nincs jovoje. Barmeddig optimalizalod a vegen akkor is koolaj kell bele (vagy persze lehet biouzemanyaggal ehinseget csinalni, de mint latjuk az azert mostanra szepen besult), cserelni az olajat 20-30 evig evente, kivagni meg kiiratni a DPF-et, lefalazni az EGR-t, stb. Es a vege meg mindig az hogy pofogik az arcodba a sok rakkelto szart a varosban, meg veszed hozza az arab/orosz olajat, mert Europanak nincs! Szeleromuvei meg napelemje viszont boduletes iramban bovulnek.
Tessek csak hogy lass igazi adatot is:
https://www.energy-charts.info/charts/power/chart.htm?l=en&c=DE
Vagy pl. hogy Nemetorszagban konkretan torvenyt hoztak arrol hogy 7 ev mulva, 2030-ra az aramtermeles 80%-a megujulo kell hogy legyen?
https://www.industryandenergy.eu/renewables/german-parliament-adopts-ne…
Ezt hogy oldod meg a koolajjal ha nem allsz at villanyautokra? Elarulom sehogy, maradsz eleted vegegig az arabok meg az oroszok csicskasa, pl. Viktorek erre a tokeletes pelda. Nezd meg szijjartot milyen surun jar moszkvaba terdelni, mert ha itt is elzarnak a gazt meg az olajat 2 nap alatt csodbemenne az egesz orszag.
Ja persze nalunk a szeleromu pl. be van tiltva :)
De ahogy elnezem a kommentedben a "nincs eleg aram" meg a "szar a minoseg" indoklasodat te is csak egy frocsogo tudatlan vagy.
Uljel bele egy berlini Model Y-ba aztan meglatjuk mennyire lesz szar a minoseg. Biztos annyira szar hogy elektromos autobol Nemetorszagban, a sajat fellegvarukban a 2022-ben a Tesla adta el a legtobb BEV jarmuvet, a VW es tarsai elott, mert a nemetek ugye kozismerek arrol hogy inkabb amerikai szart vesznek a sajatjuk helyett ami meg jo (ironia volt ha esetleg nem vagod).
https://www.best-selling-cars.com/electric/2022-full-year-germany-best-…
Szerintem ez teljesen független az eredeti témától.
Ezt azért vitatnám. Ha már fentebb szóba került az Uber, az ugyan kérdéses, hogy mennyire volt fair verseny a taxisok és az Uber között, de az tény, hogy a piacra ráfért, hogy valaki felborítsa az asztalt. Hogy más ne mondjak, azóta vannak értelmes taxis appok Budapesten, amik támogatják az olyan csúcstechnológiás feature-öket, mint a cím megjelölése a térképen, vagy az autó helyzetének a követése. :)
Vagy azért, mert olcsóbb, mint az üfsz
Pont ez benne az innováció. Rugalmasbb, jobb szolgáltatás, olcsóbban. Például az üfsz ha nem tud arabul, attól az app még tudhat - egyszer kell megcsinálni a fordítást. És máris lehet arabul taxit hívni Budapesten. Miközben kevés olyan ügyfélszolgálatos lenne, aki elboldogul arabul. Angolul se nagyon.
Vannak kényelmes cégek, bejáratott ügyfélkörrel és különösebb innováció nélkül, illetve vannak azok a cégek, ahol tudnak költséget csökkenteni és innovatív dolgokkal ügyfeleket szerezni. Ez mindig is így volt és így lesz.
https://iotguru.cloud
Hát, ez az elmélet. A gyakorlatban ma kitalál valaki valamit, és egy fillért sem, meg egy perc munkát sem tesz bele, hanem elkezd egy szép színes prezentációval pénzt kalapozni kockázati befektetőktől rosszabb esetben crowdfunding oldalon.
Én ezer éve nem hallottam olyan garázscéges (siker)történetet, ahogyan anno az Apple, MS, Amazon, Google indult. Az a korszak rég véget ért, amikor ez működött is és akarta is így csinálni bárki. Most azt látják a fiatalok, hogy szépnek és okosnak kell látszani, és már jön is a lóvé. És ez nagyjából így is van, mert az IT szektor a nagy lufik melegágya lett és a kapzsi kockázati tőkések szívesen szállnak be, mert a végén legtöbbször be lehet palizni valakit, aki kifizeti őket.
Innentől kezdve meg valaki más pénzét égetik az első perctől kezdve. Mert nem az a 1-2-3 ember áll neki a kockázati tőkéből hardvert vagy szolgáltatást bérelni és terméket fejleszteni, aki kitalálta. Hanem azonnal szép iroda kell, bele egy csomó ember mindenféle szakterületre, marketing azonnal (logó meg jelmondat előbb van, mint megmutatható alfa verzió a ternékből), stb. Ez meg mind egy csomó pénz, nem 100-200 dollár (ami valóban elég lenne a termék fejlesztésének elkezdéséhez).
Én több startup jellegű cégnek dolgoztam az utóbbi 2-3 évben, tanácsadással, felhős IT építésével, CI/CD összerakással, satöbbi, egy se volt olyan, mint amit most leírsz, volt, amelyik sikeres lett, a többség elbukott, mert nem sikerült a kiugrás, nem volt valid az ötlet vagy túl drága lett volna vagy egyéb okból elbukott. Első kézből van tapasztalatod, vagy csak álmodtál valamit a témában?
https://iotguru.cloud
Tehát igaza van.
Kitalál valamit, kurva sok munkát tesz bele, hogy egy elevation pitch már prototípussal történjen; kurva nehezen összekalapozza a pénzt, mert ott ülnek benn a cégben befektetők minden egyes milestone leszállításánál és csak akkor adják a pénzt, ha volt munka; a startup cégek 80-90 százaléka bedől, vevő nélkül, a befektető bukja a pénzét; szinte a legvégéig ott vannak, akik kitalálták; az iroda másodlagos, sőt, sok esetben nincs iroda, hanem full remote volt már akkor, amikor nem volt Covid, satöbbi.
Semmiben nincs igaza, mert nem látott közelről ilyen cégeket, ahogy te se. Nem mindenki ül be a készbe és vesz részt nagyjából IT hobbistaként a cég életében.
https://iotguru.cloud
Te láttál n céget és abból levezetted a világot.
Eközben: OXO-hoz hasonló cégek szedik be a pénz, és keresnek ehhez valamilyen startupot, ami legalább ezeknek a befektetőknek eladható jövő 2.0 néven.
Az egész arról szól, hogy pénzégetés közben mehet a saját zsebbe is egy kicsi.
Hát, több ilyet láttam belülről, mint te kívülről... :D
Mint írtam, 80-90 százalékuk elbukik, nem veszi meg senki a céget, roló van, végelszámolás, ami arra jó, hogy az alkalmazottakat kifizessék vagy arra sem, az utóbbi 3 évben összejött 1,2 millió kifizetetlen számlám csak ezekből, de startup cégnél úgy árazok, hogy ez ismert kockázat és előfordul, hogy az utolsó 2-3 hónapban már nem jut nekem pénz. Amúgy például az OXO 2-2,5 milliárd részesedéssel rendelkezik cégekben, a tipikus az, hogy ezek közül egy-kettő hoz 1-1,5 milliárd bevételt egy évben, a többi meg 1-1,5 milliárd veszteséget, ebből van évente -500 és +500 között hullámzó adózott eredményük (például 2020: -90 millió, 2021: -380 millió, 2022: +260 millió), miközben 5-6 milliárd tőke áll a cégben. Innen nézve nem olyan jó üzlet, de meg lehet belőle élni és szüksége van erre a piacnak és a versenyszférának.
Ő pénzük, ő dolguk. Te nem teszel a saját zsebedbe egy kicsit? :D
https://iotguru.cloud
Csak álmondtam. Önszántamból a közelébe nem megyek pénztelen emberek ötletelésében segédkezni. Abból már kinőttem.
De Te sem csinálsz valószínű ilyent, Téged is egy befektető pénzéből fizetnek ki gondolom, nem a startup alapítói adják össze a kiforgatott zsebükből a tanácsadás díját...
De a leírásod alapján csak van igazság abban, ahogy az interneten olvasható információkból összeraktam magamban a kis elméletemet. Ha a 80-90% elbukik, akkor 80-90% a szerencsevadás, aki tudja, hogy nem piacképes az ötlet, de úgy el tudja adni az elején, hogy pénzt kapjon érte.
Úgy is lehet nézni, hogy a startup megbukott, ó de kár, mindenki vesztett, aki kitalálta/befejtetett. Meg úgy is lehet nézni, hogy a saját hobbi agymentésén dolgozhatott X hónapot a más költségére. Mert azért a megbukott startupban dolgozók gondolom nem egy főállás mellett szabadidős projektként viszik ingyen, hanem ebből élnek, amíg meg nem bukik.
Akkor ezt lezártuk, halvány fogalmad nincs a dolgokról.
https://iotguru.cloud
Rendben, de ennek nincs köze a témához. A taxi csak egy példa volt, volt ott másik is.
Amire rá akartam mutatni, hogy ez a mondás miszerint "felhő nincs, csak más számítógépe" legalább olyan értelmetlen mint ha a taxira vagy az albérletre mondanás hogy olyan aztán nem létezik, mert az valaki más autója vagy lakása. Hát persze hogy az, ettől még létezik, és egy reális válasz egy bizonyos problémára.
Egyetértek, a felhőben a végtelen automatizáltság és a skálázódás az igazi érték, nem a vas.
Gábriel Ákos
"van az a tehetős réteg" - attól hogy neked nem számít, még felesleges pazarlás. Ha tőzsdei cég vagy, akkor a befektetők majd figyelnek rá hogy ne pazarolj feleslegesen. Ettől függetlenül vannak valid usecase-ek, nem véletlenül élnek ezek a szolgáltatások, de attól hogy van kalapácsod ne nézz mindent szögnek
Üzletileg létező szolgáltatás a taxi, a bérautó, a hotel és a bérlakás is. Azt mondani, hogy semmi értelme ezeknek, csak mert másvalaki autója és ingatlana, az faszság.
Lehet rossz döntést hozni és saját autó helyett taxival közlekedni, de ez nem a taxi - mint szolgáltatás - hibája.
https://iotguru.cloud
Ezt nem is állítottam. A taxi arra való , ha nem áll rendelkezésre az autód. A hotel arra, ha elfelejtetted magaddal vinni a lakásod.
Ugyanerre való a felhő is. Beleértve, hogy jelenleg is egy csomó szolgáltatást megveszel a piacról és nem magad oldod meg. Sőt: te is felhő vagy a piacon mások számára.
https://iotguru.cloud
Így is lehet értelmezni. Meg úgyis, hogy szépen leépíted a saját infrádat, kiszolgáltatva magadat hosszú távon. Nem azt mondom, hogy rossz döntés, inkább azt, hogy nagyon nem egyértelmű, hogy kinek jó. Ennek oka, hogy milyen előfeltételezései vannak a kedves megrendelőnek. Kiszámolja a jelenlegi költségeket. Feltételezi, hogy a felhő ára nem fog növekedni. Vajon igaza lesz? Szerintem ebben a számolásban sokan elvesznek. Többségnek az első számlák is már meglepetést fognak okozni. Mindezt egy egyirányú utcában. Odamigrálni, ezernyi tool. Eljönni onnan? Ahhoz milyen tool van? Soha nem mennék be önként egy ilyen csapdába.
Amúgy is ki vagy szolgáltatva, az valami makacs illúzió, hogy on-prem esetén ne lennél kiszolgáltatva. Nem te viszed a biteket vödörben a saját magad által legyártott CPU-n keresztül az udvaron bányászott tárhelyre, miközben tekered a biciklit, hogy legyen áram is. Ezernyi dolgot veszel meg a felhőből, csak már hozzászoktál és nem felhőnek hívod, hanem kereskedőnek, szolgáltatónak vagy beszállítónak.
Amióta világ-a-világ, a hozzá nem értésből szopás szokott lenni. Ugyanezek az emberek az on-prem költségeket se tudják kiszámolni, fogalmuk nincs, hogy ténylegesen mibe kerül nekik az on-prem infrastruktúra fenntartása.
https://iotguru.cloud
A kicsik és a nagyok elbeszélnek egymás mellett. Más a helyzet egy téglagyárban, ahol windowsos minden, nem fogják a vállalatirányitási rendszerüket következő 10 évben lecserélni,meg más egy olyan szolgáltatónál, ahol "vegyünk még egy egy rack szekrényt, jó lesz a legkisebb, de azért legyen benne 24 szerver."
Minden felhős előadáson elhangzik, hogy hardvert spórolsz, de halkan (főleg ha sok rendszergazda is ott ül) hozzáteszik hogy a munkaerőt is számitsd ide.
A serverless a felhőnek egy még jobban kiszervezett megoldása. Nincs már ops csak dev. Ami a video szerint még jóval olcsóbb is.
https://blog.claryel.hu
Egy oldalról a legtöbb (vagy talán semelyik) cég nem tudja megtenni/elérni, hogy önállóan működőképes legyen teljesen. Pláne aki bonyolult technológiát használ, mert valószínű a technológia egyik elemét sem maga tervezi és állítja elő, csak megveszi és használja.
Más oldalról nem mindegy a függőség mértéke és "azonnalisága".
Ha van egy on-prem rendszered, ami helyben működik és a cég napi munkájához kell, akkor nagyjából "csak" áram kell, hogy működjön. Az meg legrosszabb esetben egy aggregátorral is előállítható, ha nincs vezetékes villany, de még van üzemanyag. A CPU, RAM, tárhely, stb. adott, maximum idővel elromlik vagy elavul. De ezek tervezhető dolgok, és a köztes időben lehet menekülő utat keresni, a termelés addig is folyik. Persze a komminikáció elmúlik, de ez esetben ez nem élet-halál kérdése.
Ellenben ha a felhőben van minden, pláne a nagy szolgáltatóknál és nem saját/colo eszközökön, akkor simán történhet olyan, hogy mondjuk az USA (mint a legnagyobb felhős cégek hazája) betilt ezt-azt valamiért, és hirtelen megszűnik a felhős hozzáférése a fél világnak a "saját" rendszereikhez... Ezt nem lehet megugrani egy sebtében beszerzett aggregátorral. Persze jogilag ez (elméletben) nem lehetséges - mindaddig, amíg meg nem teszik, és át nem írják a saját szabályaikat, hogy lehessen ilyent csinálni (láttunk már erre jópár példát, amiért nem kell az USA-ig se menni...). Aztán lehet pereskedni, hogy jogtalan volt az elérés korlátozása, de ettől még nem lesz azonnal újból elérés.
Aki ezt nem látja valós lehetőségnek, annak itt van példának az orosz-ukrán háború, ami előtt elképzelhetetlen volt, hogy Európa ne orosz olajat és gázt használjon, vagy a Huawei botránya, ami miatt az USA megtiltotta az amerikai cégeknek bármi eladását fél Kínának lassan.
Ez alapján nekem érdekes, hogy Európában semelyik nagy cég nem kezd el hasonló szolgáltatást építeni-ajánlani, hogy az EU csökkentse ezzel is az USA függését, hanem egyre-másra mindenhol azt tanítják, hogy mindenkinek szaladni kell az AWS-be, ha konténerezni akar, az Azure-ba, ha Windows szervert akar de csak bérbe, stb. Az, hogy ezek az adatközpontok az EU-ban vannak, az elérhetőségükre (műszakilag) semmi befolyással nincsenek, mert ezt is simán elérhetetlenné lehet tenni, ha az a döntés születik a tengeren túlon. Merthogy ezek az amerikai cégek tulajdonai, azt csinálnak velük, amit akarnak, függetlenül az elhelyezkedésüktől.
Aki pedig azt gondolná, hogy "á, úgyse vágják maguk alatt a fát", annak azt kell mondanom, hogy a politika, meg egy-egy magas pozícióba jutott gyenge elméjű sokszor felül tudja írni a társadalmi-gazdasági érdekeket is. Volt erre jópár példa már a történelembe.
Azt senki sem számolja ki, hogy ha megszűnik a felhős elérés, az mibe fog kerülni. Pedig ezt is bele kellene venni abba a képletbe, amikor kimutatják, hogy hoszú távon mennyivel olcsóbb a felhő, mint az on-prem. Meg honnan lesz ember, aki "gyorsan" összerak valami ton-prem, ha az összeset szélnek eresztették, mert ugye a felhő megspórolja azok bérét is.
Mondom én: "Ugyanezek az emberek az on-prem költségeket se tudják kiszámolni, fogalmuk nincs, hogy ténylegesen mibe kerül nekik az on-prem infrastruktúra fenntartása."
https://iotguru.cloud
PDC-BDC, DR Plan, TCO, IT L1,L2,L3 support, stb stb ezek eleg nagy osszegek. Egy kisebb gepterem kiepitese PDC-BDC szinten sotetszalon valo majd real-time adatszinkronnal is ugy 2 milliard forintra rugna kezdo beruhazaskent es ebben meg nincs bent a szemelyzeti koltseg, meg az ido a kiepitesre meg az oktatasra, stb.
ezzel szemben ha el akarok kezdeni egy business-t gyorsan azonnal, akkor kivalasztok egy nekem szimpatikus felhoszolgaltatat es holnap mar megy az uzletem IT resze (persze tulzassal, de az onprem-hez kepest igen).
De a felho es onprem kerdes a fentiekbol is latszik, hogy nem technologiai hanem uzleti kerdes. Ezt meg majd a nagyokosok a nagy asztalnal a sokadik emeleten majd eldontik. Nekunk kb, ugyanez lesz a feladatunk valahoy eletben tartani az infrat. Van amiben konnyebb lesz es van amiben nehezebb. Ennyi. :D
Ez így van, de pont az a lényeg, hogy a sokadik emeleti nagyokosok hozzá nem értés okán kihagynak fontos dolgokat a számításból, és a kikalkulált szép adatok tévesek sokszor már a döntés pillanatában is.
Megépült a sok mega DC a nagy felhős szolgáltatóknak. Bele tették a milliárd dollárokat meg a több tízezer ember munkáját. Bérelgetik is szépen a cégek, építik le az on-prem dolgaikat kisebb-nagyobb lendülettel kb. 10-15 éve. Ennek ellenére én egyetlen sikertörténetet sem olvastam, hogy egy bármekkora méretű cég azonos szolgáltatást nyújt és jelentősen csökkent az IT költsége, vagy épp azonos költség mellett felszaladt a szolgáltatás minősége.
Tehát valahol csak elcsúszik az a nagy jóság, ami a felhős szolgáltatások marketing anyagaiban le van írva.
Nem mozogsz olyan korokben. Azert nem olvasol rola. Illetve csomo ceg nem is gondolkodik vagy nem is gondolkodhat(!) on-prem rendszerben, hanem rogton a felhos szolgaltas hasznalataba vag bele.
De attol mert te nem hallottal volna eleg sok ilyen van. A masik hogy mi szamit neked sikertortenetnek es mi szamit egy penzugyi vezetonek az kb elegge kulonbozik a hozzaszolasod alapjan.
Raadasul a felhobe migralas nem egy het alatt tortenik meg es elotte legalabb egy evig megy az inkubacio egy onprem migralasnal majd meg egy-ket evig a migralas. Es a vegen azok lesznek migralva amik kellenek. Vagy minden. Mint mondtak mar tobbszor ez penzugyi dontes. es van hogy ha dragabb is megis jobban megfelel a cegnek, mert kesobb mas departmentek penzugyei jobbak lesznek. Stb stb,
Vegigvittunk mar jo par migraciot az tobbi 10 evben,
Szeretem a felhőt, fiatal fejjel amióta megláttam ezt a sysadmin, DevOps világot teljesen berántott. Hobbi célra van VPS-em, van jóárasított dedi szerverem az OVH-nál, szóval abszolút használom a felhőt, ami másnak a gépe.
Emellett viszont továbbra is abban hiszek, hogy a backup egy jelentős része kell, hogy legyen az offline, bármikor elérhető HDD-ken, SSD-ken tárolt adat. Ugyanezen okból selfhost-olom magamnak a jelszókezelőt, syncthing-et meg mindig ami épp kell. Amennyi szolgáltatást használok, biztosan drágább lenne mindennek a havidíja. Így viszont több vele a munka, de ha az OVH szerverrel történik valami (volt már amúgy ilyen itt is, Contabo-nál is) akkor fel tudom rántani a backup-ból a Docker konténereket, PodMan podokat és a KVM-es virtuális gépeket.
Jó, nekem ez a hobbim, így nem vagyok elfogulatlan, mert munkaerőt nézve a helyi erőforrás biztos drágább mint a felhős, viszont vannak olyan use case-ek (láttam már ilyet), amikor a helyi jobb áron lenne, csak az AWS-ből kimigrálni olyan méregdrága több TB-nyi adattal (ami ráférne mondjuk RAID-del pár TB HDD-re és a backup is megoldható lenne), hogy nem éri meg mert nem mondják rá az áment, inkább fizetik havonta a 30--50k-kat (forgalomfüggő) az AWS-nek a network, object storage meg compute szolgáltatására.
Ami pedig főleg tetszik, hogy ami itt van, az az enyém. Enyém a hardver, enyém a rajta futó szoftver. Nem jogilag, de ha kihúzzák a talajt, van valamennyi grace period. cloud-nál pontosan annyi van, amennyit a kedves kis provider ad.
EU-s cloud provider: OVH. De ja, felhős téren azért eléggé low-budget szint, közelébe nincs egy AWS-nek de még DigitalOcean-nek sem igazán.
Egy biztos: A felhő jó, de szerintem nagyobb a füstje mint a lángja és ez vissza fog előbb-utóbb ütni. Azokkal a kommentekkel nagyon egyetértek, hogy néha talán nem jól mérik fel a szereplők a helyi vagy felhős kérdést, hanem mennek ész nélkül utóbbira, mert hát cloud és az manapság menő:D
TheAdam
A felhő nagyvállalati környezeben igencsak megéri, még közepes hozzáértéssel is.
nekem nincs autóm. nem érzem magam tehetősnek sem. de mindenhova taxival járok. mert sokkal kényelmesebb
4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.
Akkor vedd ugy, hogy a Busz az SaaS/PaaS, a taxi IaaS, a sajat autod meg onprem.
* Ingazashoz sajat auto busz helyett?
* Utanfuto (cloud serverless megoldas arra hogy ha valami ondemand kell) meg bepakolod a bmw x7-esbe a 40 tonna cementet? :D
Hulye hasonlatokat igen konnyu irni, de mondjuk te tenyleg legyoztel :D
Önmagában elég együgyű kijelentés. Kell hozzá trust relationship, pl. a Netflix AWS-t használ és az egyik legnagyobb versenytársuk az Amazon Prime Video. Az adat, mint pl. az IoC ami a te műved az a te szellemi tulajdonod. Cserébe a HW vásárlás, fenntartás, üzemeltetés nem a te gondod, nem kell egy raklap IT-s, csak security engineer meg cloud architect és az sem mindegy, hogy szinte csak lefuttatsz egy parancsot és összeáll a rendszered. Aztán meg ha úgy optimális, akkor hibrid is lehet.
Ha meg tovább megyünk, miben jobb, hogy tiéd a vas? Az állam lefoglalhatja. Sőt, hozhatnak törvényt, ami szervert sajátít ki.
Nem
Írják is:
Amúgy az egész dologban az az érdekes, hogy ugyanúgy serverless a dolog, maradt benne Lambda, csak alapvetően más architektúrával fut (kettő microservice helyett egy service fut ECS konténerben) és ráadásul nem is "felhőben", hanem az Amazon saját gépein, ami alatt amúgy ugyanaz van, mint amit meg lehet venni: ECS és Lambda. A többi stimmel... :D
https://iotguru.cloud
Ez csak azt mondja, nincsenek ultimate megoldások. Illetve azt is, hogy ha van egy kalapácsod ne nézz mindent szögnek. Meg talán azt is, nem árt egy architect a csapatba aki hajlandó alternatívákat összehasonlítani.
Milyen forradalmi felismerések :)
Horses for courses. A cím clickbait.
Szerintem zseniális ahogy egy elcseszett architektúrális döntés kommunikációjából is pozitív üzenetet (és pénzt) csinálnak.
Egészen spindoctoros, nem?
Gábriel Ákos
Van nálunk egy japán cég (autóipari beszállító), akinél 3-4 évente cserélődnek a japánból érkező közép-felső vezetők. Az egyik ilyen cserénél az új üzemegység vezető megmodernizálta a gyártási folyamatot az egyik soron, ami által az addigi napi 4000 db-ról 2500 db-ra csökkent a termelés. A kaizen elv alapján működve egy fél év alatt sikerült kibarkóbáznia, mit kottázott el, és sikerült lassan visszatérni a 4000 db-os napi termeléshez. A cég jutalommal ismerte el a szorgalmát és hozzáértését, hogy sikerült 2500-ról 4000-re emelni a termelést.
Ez is ilyen "nincs egy jó architect" típusú dolog miatt történt. Senki sincs aki az egészet látja, mindenki csak részeket lát és inkrementális lépéseket (kaizen). Aztán emiatt senkinek nem túnt fel fél év elteltével, hogy ő rontotta el az elején, és csak a hibát javította ki.
Mint a tőzsde, ami beesik arra, hogy a Netflix nem növekedett a várt mértékben. Az nem érdekel senkit, hogy 200 millió előfizető van, az a lényeg, hogy lett-e még fél millió vagy sem.
Ez egyébként egy baromi jó történet, de szerintem van ennek egy másik olvasata is: oké, hogy elbaszcsikázta, viszont volt arra módszerük amivel rá tudtak jönni, hogy mi a probléma forrása és hogy lehet kijavítani. A japán gondolatmenet alapján nem azért kapta a dicséretet valójában (bármit is mondtak a magyaroknak) mert 2500-ról 4000-re emelte a termelést (amit sikerült lerontani, és ezt tutira pontosan tudta a vezetőség is), hanem hogy alkalmazva a folyamatot/elvet ki tudta javítani a saját hibáját.
Ettől a többi még igaz.
Hát, egy rendes cégnél az én értelmezésemben a jutalom az lenne ilyen esetben, ha helyre tudja hozni, amit elrontott, hogy nem rúgják ki a francba. És nem 6 hónap türelmi idővel, hanem 2 hét alatt.
Ugyanis amikor bejelentkezünk félévente egyszer, vasárnap d.u. kettőre szerver karbantartásra (fizikai, szoftveresen máshonnan kezelik), úgy, hogy nincs hétvégén egyáltalán termelés és irodai munka sem (hivatalosan), akkor nem lehet lekapcsolni, mert nagyon fontos munkájuk van még amit nem lehet félbehagyni, és ha mégis engedik végre 1-2 óra várakoztatás után, akkor ugye meglesz 5-10 perc alatt (le sem áll addigra), mert folytatni kell amit félbehagynak. Namost ehhez képest a fél éves "rájött a hibájára" elég gáláns türelmi idő.
Egyéábként nem, nem tudja a vezetés. Vagy nem érdekli. Ilyen mindenki és elfogadják, együtt éreznek vele. Az egyik időszak helyi cégvezetője minden nap munka után munkás bakancsot és köpenyt húzott, majd kiment a 10 m3-es kartonos konténerbe összetaposni a papírt, hogy több férjen bele. Tette ezt annak ellenére, hogy összetaposás nélkül sem telt meg csak félig, mire jött a szolgáltató és üresre cserélte. De sem a taposást nem hagyta abba, sem nem ritkította az elszállítás ütemezését.
De várj, ez japán volt, nem?
Igen, japán. Írtam is (remélem) a posztban.
Nem jutalomból küldik ide a japánokat, hanem büntetésből és nem a legélesebb elmék kerülnek ide.
https://iotguru.cloud
Ez pontosan így van, csak nem akartam így direkt leírni, mert még kapok a diszkriminációért (is). Ennél a cégnél az a sor, hogy Görögország, Magyarország, Franciaország, Mexikó. Aki a leggyengébb láncszem, Mexikóba kerülk, aki csak bosszantó, azt csak Görögországig küldik. De egyébként IT téren a Japán közponban dologzókat is össze lehet keverni a tevékenységük alapján az indiai kényszer-IT-s szintjével...
Az én megfigyelésem alapján az itt dolgozók az 5x8 órányi munkájukat 7x12 óra alatt képesek elvégezni. Ezért vannak bent még szombat-vasárnap is sokat.
Jah, az csak valami régi tévhit h. a japánok mennyire okosak. Nem azok, csak szorgalmasak. Agyatlanul, brute-forszból dolgoznak. Amihez ha kevés a heti 40 óra, akkor túlóráznak egészen infarktusig.
Valaki amugy tud egyetlen egy use case-t mondani, amikor a serverless szinte az egyetlen alternativa nelkuli legjobb dontes? Tudom mi az, tudom milyen, tudom mikor szokott felmerulni, de nem lattam meg olyat, hogy tenyleg az volt a legjobb megoldas, nem csak egy "ha nem tanulhatom meg ennel a cegnel, felmondok" okbol valasztott technologia.
Van egy relatív alacsony forgalmú API-m, mögötte egy adatbázissal. Compute + storage + network + DB = havi ~1 dollár. Negyedévente kell hozzányúlni, amikor kicserélek egy secretet. Most, hogy mondod, csinálok majd rá egy Azure Functiont, szerintem 20 perc alatt megvan. Utóbbit egyébként tipikusan integrációs feladatoknál látok.
Hogy van-e alternatíva? Persze, mindig van. Ugyanez a cucc elfutna egy 5 dolláros VPS-en. A havi +4 dollár nem fáj, de a plusz munka, amit az üzemeltetés hoz, már igen. De mit kapok cserébe?
Ertem.
En meg az nginx-et meg az SSH kulcsokat meg a Postgres usereket tudom bekonfigolni 20 perc alatt (sajnos ebben email es https nincs, az masabb process). Nem egyformak az ismereteink, nem egyforma a rutinunk. :)
Raadasul egy VPS-re pillanatok alatt ra tudok proxy-zni masik domaint, masik alkalmazast, stb. - ha mar hobbi projekt keves eleressel. Akar azt is, hogy egyik domain egyik porton egyik php-fpm verzio, masik porton masik domain masik php-fpm verzio (lasd meg prefixed compile /opt-ba), harmadikon egy Pythonos workzeug screenben es annak a portjara proxy rule, azt igy megy egy VPS-en harom tokmas domain, osszesen nem erve el a 10 requestet percenkent.
De eszrevettem, hogy mas emberek masban gyakorlottak, ami folott meg en ulnek sokaig. :) Szerintem az elso mukodo AWS lambdam elvinne 4-5 orat, de a masodik lehet tenyleg meglenne 20 perc alatt.
Ja es a lenyeg: ezalapjan pont egy szemelyes projektek eseten van elonye.
Esetleg olyan elonye van, ami nagy fejlesztocsapat eseten jon elo?
Az, hogy nincs ember on-prem megoldásokra, jelenleg az a cégméret, amikor már megéri a saját IT infrastruktúra, az pár ezer fős, de ott is van egy csomó olyan use-case, amikor nem éri meg a dolgot saját infrastruktúrán futtatni.
Az a selection bias van nálad, hogy ha te értesz hozzá, akkor mindenki ért hozzá.
https://iotguru.cloud
Hat nem tudom, de nalunk elegge event based az infra. Mindenfele dolgok torennek (uj blob-ot toltenek fel, jon egy fura log message az event buson, stb stb), erre persze lehet VM-eket intallalgatni meg mindenfele progikat futtatni es ketnaponta ide-oda skalazgatni oket, de ha ezt helyettem megcsinalja a felhoszolgaltatast ado ceg, akkor mi a pocsomnek foglalkozzak vele. Van itt minden mi szem es szajnak ingere, time triggerelt, event triggerelt es API triggerelt esemenyek, stb, stb. Minek fejlesszem en ezeket le egy sajat Python app-ban, mikor ezt mind adja a szolgaltato, tehat az en programomnak nem kell event-et figyelni stb, csak es kizarolag azt csinalni ami a dolga (KISS). A masik hogy annyi peldanyban fut amennyi szukseges. Menyi a szukseges? Mikor mennyi.
Ne erts felre van meg masik ezer olyan app-unk, ami nem serverless modon fut, mert nem az a megoldas ra. De bizony eleg erosen tamaszkodunk a servreless technologiakra ott, ahol ez a koltsegeket megfeleloen kordaban tduja tartani. Es a koltseg eseten most ne csak a szolgaltatas arara gonolj.
Azt a sok-sok funkciot egy ember is megirhatja vagy egy nagy csapat. Szoval a serverless-nek nem sok koze van ahhoz hanyan irjak. De hogy a fenti infra egyszemelyes projekt lehetne e? Nem hiszem :D
Lehet olyan is, de előtte pontosítsuk, miről beszélünk. A serverless kb. annyira egzakt fogalom, mint a cloud. Serverless micsoda? :)
DB? Konténer? API endpoint? Szerintem ebben a threadben kicsit túlmisztifikáltuk a témát. A kevésbé népszerű véleményem az, hogy a "serverless" elsősorban nem technológiai fogalom, hanem számviteli. A fenti példában az API-nak nincs fix költsége. Ha nem használja senki, nem kerül semmibe. Nincs provisioned resource a történetben, ami után fizetnem kéne fix költséget. Ettől még persze a DB egy DB szerveren van, a kódom egy szerveren fut, a bitek valódi, megfogható kábelen utaznak, stb.
Igy mar ertem.
Serverless, mint buzzword? Kosz nem.
Serverless, mint "naponta haromszor kell kideriteni kinek es minek mihez van access-e?" Kosz nem. (Ilyet lattam, meg olyat, ahol vegul megis tul sokszor kellett valamihez nyulni, hogy vegul csak egy lambda legyen, ezert kerdeztem ra.)
De serverless egy olyan felosztasban, amiket itt a tobbiek leirtak commentben az enyemre valaszolva: na, oda tenyleg jo.
Jok a peldak, koszi mindenkinek. :)
Igazából nagyon use-case függő az egész, bizonyos load alatt megéri serverless function-öket használni, máskor meg olcsóbban kijön, ha nem. A serverless megoldásoknak is vannak hátrányai (pl. hosszú warm-up idő, futásiő/erőforrás limitációk, etc.), és igazából egy bizonyos frekvencia fölött már olcsóbban kijön egy vm. De ettől még tény, hogy ha viszonylag ritka eseményeket kell lekezelni egyszerű módon, akkor a serverless function-ök egy nagyon hatékony és olcsó megoldás tud lenni, és ez független attól, hogy mekkora fejlesztőcsapatod van.
20k.hu backend tipikusan ilyen volt. Gyakorlatilag tervezhetetlen load (nem volt előzetes információ) irdatlan peak-ek, mégis abszolút igény a magas rendelkezésreállásra.
Relatíve kevés idő a fejlesztésre így sok mindent "erőből" kellett megoldani.
Adott esetben DOS tűrés. Ja és nyilván ne legyen egyetlen single-point-of-failure sem.
Voltak irdatlan peak-ek, volt DOS, simán vitte az AWS épeszű költséggel.
Szerintem közel tankönyvi példa.
Gábriel Ákos
Mondjuk egy DOS támadás kivédésére egy Cloudflare vagy AWS Shield célszerűbb megoldás. A tervezhetetlen load-ra pedig ott az autoscaling, nem csak lambdával lehet hírtelen megnövekedett terhelést lekezelni. Viszont tény, ha kevés időd van leszállítani a megoldást, akkor a serverless adja magát, de valószínűleg magasabb is lesz az infra költség.
Azt tudod hogy az autoscaling lényegesen lassabban reagál és az "egészet" tudod egyszerre skálázni.
Serverless-nél (ez esetben lambda) a funkciók egymástól tök függetlenül skálázódnak fel és le.
Gábriel Ákos
Nem minden esetben van ido kivarni az 5 perces (vagy 1 perces) reakciot hogy na akkor skalazzunk fel, majd ha nem elore warm-olt masinak vannak meg par percet az inditasra, mikozben mar el is ment a peak, de azert a par percert majd fizetsz.
Pl. pont most scale up-oltunk egy bigdata projekten a scale-out helyett, mert egyes peak-ek eseten inditott vagy 300+ spark compute-ot (ugy 15 perc alatt, a sok dependency miatt) mire el is haltak a a job requestek igy viszont havi 100K eur osszeget erre a semmire ki kellett fizetni. Na mar most a sok kicsi 8GB-os szar helyett inkabb inditottunk 128 GB-os szarokat, amiknek a memoriaslotjait szepen kezelte a saprk driver es nem az auroscale-re biztuk. Rogton sporoltunk havi 100K EUR-t.
Ugyanakkor egy masik stream-en hasonlo feldatatot (de kevesbe kritikusat) serverless kezelt es indult on-demand requestre. Nem volt eldobas es csak annyit fizetett az ugyfel amennyit kellett.
Ez csak egy pelda volt arra hogy okosan kell banni az autoscaleinggel mert bezony pont dragabb lesz a VM mint a serverless koltsege.
Es ugyanigy tudok ellenpeldat is hozni amikor az IaaS megoldas volt hatekonyabb es koltsegbaratabb :D
Pont így. Én úgy látom hogy skálázni (up vagy out) a nagyon kicsi meg a nagyon nagy terheléseknél van értelme.
Van valahol egy olyan "range" amire mindenki azt mondja hogy "minek bonyolítani", beállítasz "valamit" és jó lesz.
Gábriel Ákos