Összeszerelőország mítosz

-

( Ebcsont | 2023. 01. 07., szo – 09:27 )

Bocsássd meg a földhöz ragadottságomat, de el tudnád mondani, hogy 2023ban milyen érdemi mondandót hordoz magában egy 2011es adat?

Remélem érzed, hogy egy szem tízenéves adattal naon nehéz kétséget kizáróan cáfolni az "összeszerelőország" mítoszt. Nem látom továbbá azt se, hogy ez miben minőségibb "gondolat", mint az egy szem inflációs adatból levezetni a Nyugat "hanyatlását".

Úgy gondolom igényesebb és alaposabb embernek ismerhettelek meg eddig. Szóval tőled ez így csalódás!

Én az Orbán kabinetek által létrehozott gazdasági ösztönző rendszerekre, valamint a stratégiai partnerségre, az oktatás alakítására, valamint az országban zajló beruházási folyamatokra alapozom.

 

megjegyzés: A fenti ICT adat nem tudom honnan jön, de a KSH -nak a 2011-es évre legalább 3 eltérő száma van az foglalkoztatás számára aktív népességről, de a legkisebb alapján is 193e embernek kellett volna akkor az ICT-ben dolgozni. Amit nem tudom hogy számol mivel semmi nincs még a 60% közelébe sem a KSH adatai alapján.  Persze a  TEÁOR besorolás is más mint a ICT vállalatok által foglalkoztatott személyek száma a 2011-es népszavazás saját bevallási adatai is mutatnak erre eltérést. Szóval a fenti nem értelmezhető az időpont és az adatok forrásának pontos megadása nélkül. 

( tompos v | 2023. 01. 07., szo – 09:49 )

Kifejtenéd szövegesen, h mit szeretnél közölni?

( SkyNET | 2023. 01. 07., szo – 10:23 )

Az összeszerelőország azt jelentette a kilencvenes években, hogy alacsony hozzáadott értékű, könnyen relokálható, elsősorban az alacsony magyar bérek, kamu munkavállalói érdekképviseletek, és adókedvezmények miatt Magyarországra hozott munkahelyeken dolgoztak sokan a iparban. 

2020-ban kb. 100e ember dolgozott az ICT-ben Magyarországon. Kerestem összetételt, jó lenne látni hogy a magas hozzáadott értékű, a közeljövőben még nem automatizált munkakörökben hányan dolgoznak. Mert, ebből lehetne látni hogy az ICT szektorban is csak egy "összeszerlőország" vagyunk-e, mint harminc éve a gépiparban voltunk.

( hendrick v | 2023. 01. 07., szo – 18:38 )

Szerkesztve: 2023. 01. 07., szo – 19:53

Lazán kapcsolódik: https://24.hu/belfold/2023/01/07/orban-viktor-szell-kalman-alapitvany-z…

Szerintem inkább az a probléma, hogy OV különutas megoldással szeretne kiemelkedni, de a kérdés szerintem inkább az, hogy ilyen helyzetben bármelyik blokk megengedi-e, hogy valaki különutaskadjon, vagy  a másik oldal különutat felvetőjét egyszerűen berántja maga alá a másik oldal... free beer... való világban inkább ez a valószínűbb eseményláncolat, semmint az, hogy hagyják függetlenül virágozni az egyik blokkból kiugrálót... inkább jön a másik, hogy mi majd akkor megvédünk ... szóval a gazdasági következményekkel egyetértek, de vitatom annak a realisztikus esélyét, hogy akár egyik akár másik fél "megengedné" a különutaskodást, mivel az újrablokkosodásnál a két fél számára a határmezsgyén lévő "függetlenek" függetlensége kockázati tényező és nemkívánatos, egyik félnek sem. Vagy egyik vagy másik oldal vinni szokta az ilyen területeket... persze a történelemben voltak szerencsés kivételek, de ma már tudjuk, hogy adott események bekövetkezése esetén mindkét blokknak megvoltak a tervei a független államok gyors függetlenítésére... szóval ez egy magas kockázatú státusz.

https://en.wikipedia.org/wiki/Neutral_powers_during_World_War_II

Egyébként most ez az OV kinyilatkozás akkor üzenet a NATO-nak? Vagy NATO tagként most ezt hogy? Vagy úgy gondolja a NATO szabályok alapján ugyebár csak össze kell ülni, nem kötelező megvédeni a többi tagországot, csak felajánlásokat lehet tenni... ergo előre kinyilatkoztatja, hogy ő aztán nem fog felajánlani, de azért a magyar semlegességet védjék meg?

Igazából már a választások vége és Ukrajna megtámadása óta vártam a magyar külpolitika irányváltását, ami úgy tűnik elérkezett... jelentősen túlhordva ugyan, de megszületett...

1. Fideszes belső katonai vonalas körökben már évek óta téma az alternatívakeresés. (eddig nem vettem komolyan, ezen interjú után kénytelen vagyok)

2. Mert mi más jönne arra, hogy "ki kell maradnunk a nyugati blokkból"

3. Mert vajh miért a Partizánnak ad Stoltenberg interjút, ha nincs feszkó a NATO és Magyarország között. A NATO policy ugyebár az, hogy Ukrajnának adjon mindenki minél több, minél nagyobb segítséget lehetőségeihez mérten, mi pedig eléggé lent húztuk meg a vonalat azért, hogy az orosz kereskedelmi partnereket "ne sértsük meg" Mind a két félnek volnának elvárásai, amik néha inkompatibilisek. A Nyugati katonai segélyekből a hazai policy miatt az utóbbi egy évben kimaradtunk, pedig dübörög a honvédségfejlesztés, "honvédelmi szükséghelyzet" van és pörög a Zrínyi program. A nyugati tömb minden keleti fegyver inkurrenciát, amiknek a kezelését az ukránok egyszerűen megtanulhatták már igyekezett begyűjteni és az adományozókat ellentételezni, ugyebár ezért kezdünk kimaradni, mert ezekben a körökben nem vagyunk benne, nincs mit ellentételezzenek. Ennek a különutasságnak ugyebár az a következménye, hogy nem kapunk diszkont áron ajánlatokat honvédségfejlesztésre nyugatról, bár az is lehet, hogy a török modell alapján nemsokára a Zrínyi keretében "kedvező árú" S-400 -asokat kapunk... "hálából" és kellemeset a hasznossal, Oroszország tovább tudja szítani a feszkót a NATO-n belül (Törökország számára is megvoltak a következmények a "különutas" NATO irányra).

Szkeptikus vagyok azt illetően, hogy ez a különutasság hogyan jön majd be nekünk, mert épp ugyanúgy esélyes az is, hogy rommá szankcióznak a blokkok minket a különutaskodás miatt, mint ahogy arra is van egy bizonyos esély, hogy jól jövünk ki belőle, de szerintem a szumma kitörési esély jelen környezetben sokkal alacsonyabb, mint volt eddig...

4. Tulajdonképpen felfoghatjuk ezt a beszédet annak is, hogy az elmaradó gazdasági fellendülést már most beárazták és a külső felelősöket keressük, mert a választóknak meg kell magyarázni, van is mit... csak nem Stoltis-Marcikás háborús inflációs óriásplakátok vannak már a nyomdában? Junckeres kampány után ezen sem csodálkoznék... mert "a gonosz NATO nem akar békét és csak szállítja a sok fegyvert Ukrajnának, ezzel a magyar szavazópolgárok szenvedéseit okozva" ... legalábbis az eddigi irányvonalból akár egy ilyen kampány is várható lenne a kormány részéről... szerintem...

5. És, hogy legyen egy kis ICT is, hogy szerintem miért vannak negatív következményei is OV irányvonalának - "ki kell maradnunk a nyugati blokkból" - mert szerintem az ilyen jellegű fejlesztéseket/szolgáltatásokat biztonsági okokból a blokk core-ban fogják tartani... a különutasoknál pedig várhatóan jön a kasza. 

Hiába a pontok, mert azok együtt egy zárt rendszert alkotnak. Vagyis egymást erősítik, de szigetet képeznek.

OV-nak gazdaságilag teljesen igaza van abban, hogy nettó faszság szomszédaink felével nem-kereskedni, miközben akiket utol akarunk érni, nem ezt teszik. 

Kifejezetten örülök annak, hogy jelenleg a védelmi iparba iszonyat pénzt tolnak, mert vevőt fognak így csinálni fél Európából (önmagunk is az vagyunk). Ez persze nem tetszik az amerikaiaknak _gazdasági_ okokból és _geopolitikai_ okokból sem, mert jobb nekik egy függő térség. Stratégiai okokból ebben is igaza van Orbánnak. Kifejezetten örülök, hogy egy ilyen tökös csávó vezeti az országot és nem egy csicskaarc akinek megmondja a nyugat, hogyan ehet jófiú. Persze egy ilyenhez tapsolna a sok bölcsészagyú fasz.

Ez így van. De nem tehetünk semmit, ha a nagy játékosok blokkosodni akarnak és nem akarnak együtt játszani azzal, aki a másikkal játszik. Ld Törökország szétszankciózása, és kivágása az F-35 projektből. Szóval megvan a potenciál benne, hogy a bejelentett irányvonalnak negatív következményei lesznek bizonyos ipari együttműködésekre, ráadásul pont amikor épp újraépítjük a hadiipart. Ezek ugyebár érzékeny természetű technológiák, amiknek az eladását is meggondolják, nemhogy a gyártásának/összeszerelésének átengedését. Ennek az irányvonalnak a deklarálása nem csak ezen modern eszközök gyártását vagy vásárlását veszélyezteti - nem beszélve a K+F projektekbeli részvételről - , a már átadott rendszerek karbantartása és folyamatos fejlesztése is megsínylheti ezt a külpolitikai irányt. Direkt nem semleges országoktól vásároltunk technológiát, mert a legjobbat akartuk. A gazdasági céllal a honvédség eszközeinek az upgrade path-át és a többi beszerzését is megakaszthatjuk egy nem  tetsző külpolitikával, arról nem beszélve, hogy a megrendelt termékek leszállítása is kérdőjelessé válhat szélsőséges esetekben... szóval én pont a hazai hadiipar érdekében nem örülök ennek az irányváltásnak.

1. Konkrétumot esetleg?

2. Mivel mind OV és OB is a blokkosodásból (mint meglehetősen negatív folyamatból) akar kimaradni, így ezt a felvetést bátran nevezhetjük félremagyarázásnak a részedről.

3. A NATO jelenleg úgy nyújt katonai segítséget Ukrajnának, hogy egy Európa méretű konfliktust kockáztat. Tovvábbá a katonai segítség nem NATO szintű, hanem "csak" tagállami. (A Bundeswehr, mint európa elvileg legjobb hadserege jelenleg korlátozottan harcképes.)

4. Tulajdonképpen ezt amit írtál felfoghatjuk annak is, hogy geopolitikailag képtelen vagy megérteni a helyzetet.

5. Továbbra se írt olyat semelyik Orbán, hogy ki kell maradnunk a nyugati blokkból, ez csak a te értelmeződ korlátoltságát bizonyítja.

2. Világháború óta elvileg sem a legerősebb hadsereg. A franciát és a brit haderőt tekintik Európa legerősebb hadseregének, ha nem csak a nyugatot vesszük, hanem a kontinenst akkor a török még az erős hadsereg. Meg az orosz, de az épp most írja le magát. Mondjuk határain túl eredményes manővereket csak ez a 4 tud végrehajtani.

Épp most sikerült megnevezned a kontinens két legtúlértékeltebb hadseregét. :)

Az elvileg szót a német gazdaság méretéből és fontosságából származtatom. Ha a kontinens gazdasági erő sorrendjét nézed elvileg a BW-nek kellene a legerősebbnek lennie, és ehhez képest a valóság finoman szólva is árnyaltabb! :)

Minden hadsereg túlértékelt, szerintem a nagy országoknak az az érdekük, hogy annál is erősebbnek látszódjanak, mint amilyenek valójában. Ezzel együtt is _elvileg_ a francia és brit hadsereg a legerősebb nyugat-európában.  A német elvileg _sem_. A gazdaság mérete nem számít, ha így lenne akkor tényező lenne a japán hadsereg például. Ezzel szemben csak most kezdik erősíteni. De a gazdaság mérete szerint a török sem lenne tényező, holott egyes szakértők a NATO 2. legerősebb hadseregeként tartják számon.

Ha függetlenként tudsz olyat ajánlani, ami értékesebb, mintha becsicskítanának valamelyik blokkba, akkor működhet. Hogy tudunk-e ilyet, azt nem tudom.

A függetlenség viszont nagyon rossz szó erre, a semlegesség egyáltalán nem jelent függetlenséget, sőt. Blokkosítva egy irányba kell kielégíteni az igényeket, "függetlenként" minimum kétfelé.

Nekem ezzel az a problémám, hogy az előző hidegháborúban ki volt ilyen nemblokkosodó ország? Jugoszlávia Titoval? Van jobb példa?  Cserébe az "USA blokk" keleti széle - nyugatnémetország, ausztria, stb - elege irigylésre méltó pályát futott be.

Én tudom magamról, hogy a szkeptikus oldalról állok az Orbán beszédekhez, de tényleg szeretném megérteni, mi az a pozitív jövőkép, amit leír. Vagy hogy hol cáfolja az orbánbalázs cikke azt, hogy a blokk keleti széle lehet sikeres - lásd a felsorolt országokat. 

Ausztria érdekes pozícióban volt. A II. világháború után ugyanúgy négyhatalmi megszállás alatt volt, mint Németország. 1955-ben kötötték meg az ún osztrák államszerződést, ezután vonultak ki a megszálló csapatok, majd az osztrák parlament deklarálta Ausztria semlegességét. Így Ausztria katonailag nem volt része a nyugati blokknak, gazdasági szempontból viszont igen. Az osztrák schilling és a német márka árfolyama szinte állandóan 1:7 arányban együtt mozgott. Jelenleg is az a helyzet, hogy Ausztria nem tagja a NATO-nak, az EU-nak viszont igen.

De a hivatkozott írásban nem katonai, hanem kifejezetten gazdasági blokkosodásról van szó, az az ördögtől való dolog: „Hazánknak kifejezetten rossz tapasztalatai vannak a blokkosodással (...) járhatatlanná teszik a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelmi útvonalakat.”

Még ha csak katonai blokkosodásról lenne szó, is kételyeim lennének, de nem is ezt mondják, hanem a gazdasági blokkosodás perifériáján lenni szar szerintük. Tényleg érdekelne, hogy milyen példát tudna hozni bárki a múltból, amikor ez jól sült el.

Mert megnézve a vasfüggöny nyugati szélén lévő országokat (ők voltak a nyugati blokk keleti perifériája), AFAIK ezerszer jobban járt Finnország, Ausztria, Görögország, mint a legjobb példám a blokkon kívül maradt világból.

( Leno | 2023. 01. 08., v – 13:37 )

Ki lehet törni ebből az "összeszerelőország" státuszból mondjuk 10-20 éven belül? Van erről egyáltalán valamilyen elképzelés ami megvalósíthatónak látszik? 

Igen. Kínai modellel.
Ha szépen nem idetelepítik a nagy nyugati cégnek a vállalataikat összeszerelni, hanem magyar cég, a saját gépeivel bérmunkában a saját cégében szerel össze a külföldi cégnek. Kínában ezt úgy oldoták meg, hogy a belpiacos termékeket a kínai cégeknek kellett összeállítani és helyben kellett gyártani  hozzá az alkatrészeket.
Ennek eredményeképp a know-how szépen gyűlt, aztán sutyiban el lehet kezdeni másolni a technológiát.
A összeszerelőországosok  gyakran elfeledik, hogy a gyártócégek üzemeltetése a vállalatirányítás is know-how. Mindenki fejlesztő akar lenni, de akkor ki fogja a sorozatgyártást üszemeltetni? Vagy azt hiszik, hogy azt kiadhatjuk majd egy összeszerelőországnak?

Fegyverzetfejlesztés területén, már erősen ez megy. Nem véletlenül lett megvéve az Albatros gyár, az Airbus sem véletlenül itt fogja az alkatrészeket gyártani a helikopterhez, ahogy a Hiúz is ezért készül itt.
 

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A multit hol érdekli, hogy ki alkalmazza azt aki munkát elvégzi? A munka legyen elvégezve és legyen olcsóbban megcsinálva és máris ott ülnek az asztalnál aláírni. Annó a Clarion eljátszotta ezt. Idehozta a gyártást, a teljes infrastruktúrával. Nem ment a bolt és ahelyett, hogy bezártak volna, az összes konkurenciának gyártottak.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Jó dolgok ezek, a kockázat csak az, hogy a versenyképes termelési költségekhez a környezetvédelmi elvárásokat lentebb kell adni. Már ha olyan országokkal versenyzünk termelési helyként ahol nincsenek vagy nagyon lightosak ezek... meg aztán jön az ipar 4.0 ... szerencsére még jó ideig maradnak olyan ágazatok, ahol ez kevéssé fenyeget, de lesznek amiket letöröl majd a térképről.

Bla, bla, bla...
Ha a multi képes megugrani a környezetvédelmi dolgot, akkor a magyar cég miért nem? A környezetvédelem nem drága, ha okosan van csinál. De ehhez alapozni kell. Szó szerint. 50-70 évre tervezni a gyártást és úgy előkészíteni azt, hogy minél zártabb legyen a rendszer. Nem pedig úgy, hogy kinézel egy rétet, ásol a közepére egy lyukat és kinevezed kohónak. Semmi más nem kell mint agyalás. Pl. Mo-n, nem egy korábbi sertéstelepen végeznek nemesfémvisszanyerést elektronikai hulladékból. Tudod miért, pont ott? Mert a sertéstelep még a szocializmusban is egy kvázi betonteknő volt zárt csatornarendszerrel. Ezt a legolcsóbb átalakítani úgy, hogy megfeleljen a környezetvédelmi előírásoknak.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

1. 1,5 hónap alatt ritkán szoktak év közben adót átalakítani, ilyen drasztikusan meg végképp nem.

2. Adónem átalakítás, energiaárak, infláció. Ezekből egy is kihívás, nem hogy három egyszerre.

3. Az előző kettő fényében a fenti kijelentésed enyhén szórakoztató, de leginkább szánalmas.

Egy hosszútávú, 10-20 éves invesztícióban, pont az a lényeg, hogy  a tervezésénél a legrosszabb szcenárióra készül fel az ember és nem vég bele, ha annak a háttere a bukás kockázatával együtt nem fér bele. A német acélipar, 7-8 éve elkezdett erősen a hidrogénre koncentrálni, mint alternatív energiahordozóra. Erre a világpiacon kb. "mi a fasz van?" volt a reakció. Közben összeomlott a fél acélipari felvevőpiac, jött az ukrán válság, stb. Pillanatnyilag, azok akik még megmaradtak és nem az éhendöglés szélén állnak, most ott kilincselnek azoknál akik ebbe irgalmatlan pénzt öltek, hogy "mikor lesz kész?"

El kell fogadni, hogy a hosszútávú invesztíció életképes cégeknek a játéktere. Az életképesség meg ott kezdődik, hogy van a cégenek olyan erőforrása, amit fejlesztésre költhet. Értsd, nem egy adóváltoztatáson kezd agonizálni, hanem elkölthető, plusz pénze van.
Mo.-on a legnagyobb probléma, hogy amikor egy cég eljut abba a fázisba amikor elindulhatnának a fejlesztések a jövőépítés, helyette a cégvezető családtagjainak az anyagi egziszteciájának a megteremtése kerül előtérbe. Klasszikus magyar céges út, hogy indulás után 4-5 évvel, amikor meglódul a bolt, a cégvezető/tulajdonos építkezni kezd és hirtelen a cég megáll 2-3 éven belül összeomlik. Miért? Mert egyrészt a cégvezetőnek elviszi az energiáját, másrészt a cégből kivonja a pénzt.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Miden iparágban mást jelent a hosszú táv. Baszhatod az ezer éves terveidet, ha a többiek pár év alatt kicsinálnak a piacon. 

Amennyiben a többi szereplő is hasonló távon játszik, akkor értelmezhető az egész.

Van az a táv ahol meg az államra van szükség, de ott is a hosszabb táv kockázat a  választásokon. Mindenki most akar jól élni.

+0.5

Szerintem nem ördögtől való, hogy az adórendszer egy rugalmas valami legyen, ahol több opció közül lehet az előnyösebbet választani (iparági, céges, stb. sajátosságok alapján), de abban igazad van, hogy ha a cég fő terméke az, hogy jól manőverezik egy adott jogszabályi környezetben, az sehogy nem lesz fenntartható.

( Leno | 2023. 01. 08., v – 16:11 )

Szerkesztve: 2023. 01. 08., v – 16:16

Nem ide