Black box általános optimalizálás demo #3

További tesztekkel kutatom az eljárásom viselkedését.

Véletlen módon generált tetszőleges háromszögeket illesztek egy lapra. Cél, hogy minél jobban közelítse a háromszögek területe a papír területét. Feltétel, hogy a papírról lelógó háromszögeket nem veszem figyelembe és csak akkor értékelem ki a konfigurációt, ha nincs egyetlen olyan háromszög sem, amely rálóg egy másikra.

Ruby-ban prototipizálom. Nem cél hogy gyors legyen a kód, ezért nem optimalizálom. Pont azt akarom vizsgálni, hogy pongyolán beszórt lassú kiértékelővel milyen gyorsan konvergál. Fontos még, hogy semmilyen heurisztikus segítséget nem adok az eljárásnak, például hogy mindent balra és alulra illesszek, össze tolva őket stb.

Egyetlen paramétert választok, ezt is véletlenszerűen. Ez a háromszögek maximum nagysága. Annyi háromszöget generálok, amelyek területe nagyobb mint a lap duplája. És ezekből válogatok az illesztéshez.

Sok esetben több mint 30 vagy akár 100 háromszög is kell. Ekkor az ismeretlen paraméterek száma ennek 3-szorosa, mivel minden háromszögre kérek egy X és Y irányú eltolást és elforgatási szöget.

A fenti képen egy 1 órás futás utáni állapot látható, melynél 89 háromszögből választott az eljárás 8-at és 41%-os lefedettséget ért el. Az alábbi kép egy illusztráció a beillesztett és lemaradt objektumokra pár másodperces futás után. Szürke színnel a lelógók láthatók. Pár nap múlva még posztolok erősebb optimumokat.

5/24 kiválasztott háromszög 58% terület lefedéssel 52 perc futással.

További képek 10+ óra futással. Itt is egy meglévő halmazból kellett kiválogatnia az objektumokat. Tetszőlegeset nem használhat.