AR munkaasztal PCB debughoz

HUP cikkturkáló

Előbb jött szembe velem ez a cikk: https://hackaday.com/2022/11/18/augmented-reality-workbench-helps-you-t…

Azt tudja, hogy az asztalon lévő PCB-t megtalálja és az asztalra merőleges vetítővel rávetíti az egyes komponensek neveit, a számunkra érdekes lábakat, polaritást, stb. Érdemes megnézni a videót.

Ami nagyon tetszik benne, az hogy milyen kreatívan gyúr össze egyébként olyan dolgokat, amik külön-külön már egészen jól működnek (AI, AR, 2D és 3D pozicionálás).

  • 439 megtekintés

( locsemege v | 2022. 11. 19., szo – 18:32 )

Én meg előveszem a fiókomból a 600 Ft-os nagyítómat, megnyitom a PCB tervet és a kapcsolási rajzot, aztán mérek. Cseppet olcsóbb, mint ami a videón van. Meg szoktam legalább a tápokra mérőpontokat tervezni.

Amire ez amúgy sem jó. Vannak PCB-k, amelyek csak fizikai közegükbe szerelve működnek, semmire nem mész azzal, ha csak úgy pőrén bekapcsolod. A másik, hogy mi van, ha szendvicsben van az egész, megint csak hirtelen értelmét veszíti ez.

Tehát csak egyszerű esetekben segítene, de akkor meg épp minek. Bonyolult esetben kellene a segítség, de arra ez alkalmatlan.

Amúgy játéknak jó, de ahhoz drága. Színes.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Igazából ez nem egy termék, hanem egy kutatás, tartozik hozzá egy hosszabb leírás is: https://dl.acm.org/doi/pdf/10.1145/3526113.3545684
Szóval nem akarja senki kicsavarni a kezedből a 600 forintos nagyítódat, itt azzal próbálnak kísérletezni, hogy az alap munkafolyamatot amit leírtál hogyan lehet segíteni vagy gyorsítani. Az 5.-ik fejezetben még egy kis kiértékelés is van, szerintem elég érdekes, különösen az 5.2-es fejezet amiben azok akik kipróbálták megosztják a tapasztalataikat.

Amúgy ez az egész akár helyettesíthető lenne egy telefonnal meg egy hajlítható álvánnyal is: a telefon kijelzőjén jelenne meg a board AR-el kiegészített képe. Nem kellene hozzá állvány, kamerák meg vetítő sem. Úgy már nem is lenne olyan drága.

Amit még el tudnék képzelni, hogy lenne benne pár "algoritmus" ami mutatja step-by-step bizonyos részeit hogy debugold ki egy komponensnek. Oktatási célra teljesen jó lenne, míg valaki beletanul az iparba.

míg valaki beletanul az iparba...

Hát ez az! Tudod milyen eszközökkel dolgoztak az iparban, mondjuk a 80-as években? Naugye!

Nyomtatott áramkört "debuggolni" igen érdekes dolog lehet. ;) Tudod, az elektronika vizsgálatához ismerni kell az alapokat, az ökölszabályokat, (amik egészen jól kikövetkeztethetők az alapokból) és az alkatrészgyártók előírásait. Utána jön a rutin, ami a sakkhoz hasonlóan mintafelismerésen alapul.

A munkadarab pozicionálásához a gépészetben ún. készüléket használnak, ami ebben az esetben a kamerás marháskodás helyett egy egyszerű, asztalra szerelhető műnyag szeglet lehet.

Az egyszerű kézi mérésekkel legfeljebb ordas hibát lehet kiszűrni, bár ennek sem sok értelmét látom. Az áramkör diagnosztikája (a baklövések megtalálása :-D) elvégezhető szimulátorban. A nagyfrekvenciás mérés - amikor a topológia is számít - nehézkes, és nem a pozicionálás az időtrabló. Oda inkább tűs mérőfejet érdemes használni.

A Find on board és a Find on schematic tényleg hasznos funkciók, de a kivetítő apparátus drága és felesleges. A kutatás nem rossz, de nem biztos, hogy ez a legjobb célterület.

A 80-as évek végén a BNV-n kiállítottak egy 120 m hosszú automatikus működésű gyártósort. Az elején két mérnök tervezett különféle áramköröket. A végén dobozolták a termékeket és elszállították. A gyártósor a kiállítás teljes időtartama alatt napi 24 órában termelt. Ez pedig csak úgy lehetséges, ahogyan szokás (érdekes, locsemege is ezt állította), az egyes áramköröket a gyártósorba integrált műszerek ellenőrizték a tervezett mérőpontokon keresztül. No, az iparban már akkor így ment...

Nem gondolom, hogy a fenti megoldásnak ilyen gyártósoros környezetben bármilyen haszna lenne abban a formában amiben a videón szerepelt. De ilyet ők sem állítottak.

Követek néhány youtube csatornát, amikben telefonokat, laptopokat, videókártyákat és egyéb eszközöket szerelnek. Ilyen helyzetben hogyan tudsz szimulátoros/gyártósorba integrált műszerekkel debugolni?

Először oszlassuk el a többrétegű képzavart!

Debug = szoftver hibakeresés.

A fenti megoldás KiCad pcb+ schematic alapján alkatrész megtalálás és mérés.

Követek néhány youtube csatornát, amikben telefonokat...szerelnek. -> Legfeljebb javítanak, mert egy telefonhoz a KiCad... Egyébként a felsorolt eszközöket manapság is automaták szerelik.

Összefoglalva: Az egyik esetben egy új konstrukció ellenőrzése vagy hibakeresése történik, míg a másikban egy gyártmány javítása.

Az első folyamat: tervezés ... , prototípus ... gyártás -> termék.

A második: hibakeresés, ellenőrzés (szevizkönyv) és javítás - az első folyamat eredményének egy-egy meghibásodott példányán. Ezt a folyamatot nem a gyártósoron végzik.

Persze szervizkönyv, vagy annak értelmezése hiányában marad a yt videó. ;)

Bocsi, nem vagyok (ezek szerint a szerzők sem) járatos a precíz szakterminológiában, így arról sem volt foglalmam, hogy az elektronikában a 

debug != hibakeresés

De most hogy egyről beszélünk, a másodikra gondoltam, és ott ez tud segíteni IMHO.

Ez a szerelnek vs. javítanak meg parodisztikus, már megbocsáss. Hányszor használtad az "autójavító" kifejezést "autószerelő" helyett? Érthetetlenné tette-e miről beszélek az, hogy javítanak helyett szerelnek szót használtam? Kicsit eltértem a tárgytól de könnyen felcseszem magam az ilyen szükségtelen modoroskodáson (főleg ha olyan nyegle és lekezelő, mint amilyen egyébként az első hozzászóládod is).

Szerintem nyugodtan használhatod elektronikára is a debugol kifejezést. Mindnyájan arra fogunk gondolni, hogy hibát keres. Mi másra gondolhatnánk? Csak akkor lenne értelemzavaró, ha másra is lehetne gondolni. Pl. a 64 kiB esetében - ha valóban ezt szeretnénk mondani - fontos a nagy B, mert a 64 kib az kibibitet jelent, ami valójában csak 8 kiB. Ott ezek fontosak. De a debugol az hibát keres.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Részben igazad van. Most olvastam egy receptet, amelyben 1 dl habtejszín (állati eredetű!) szerepelt. Igen, már itt tartunk. :( Bármit nevezhetsz bárhogy, hiszen én leszek a hülye, ha nem pont ugyanarra gondolok.

Ebben az esetben éppen arra próbáltam rámutatni, hogy a topicnyitó nem a javítás, hanem a szerelés/gyártás kategóriába tartozik. Javítás esetében nem áll rendelkezésre az az információ, ami a saját fejlesztésű elektronikánál. Ráadásul a munkafolyamat is teljesen más. Szóval az egyik szerelő nem olyan mint a másik szerelő (aki esetleg nincs is), de a szóhasználat a munkafolyamatot jellemezte. Csak ez neked nem tűnt fel. ;)

Így aztán, ha egy szakember megpróbál bármit elmagyarázni a magát hozzáértőnek hívőnek, akkor az szükségtelen, nyegle, modoros, lekezelő, sőt parodisztikus. Kezdhetném is a dunningkrugerezést. :-D

Tehát az autójavítóba (cég/ipari egység) elviszed a szerelőhöz (aktor) az autódat, aki megjavítja (munkafolyamat). Ugyanoda és ugyanahhoz az emberhez viheted az egyedi építésű versenyautódat, bár más a munkafolyamat. Szerelő helyett hívhatod special car modderrnek is. ;) Természetesen a  gyártásban én is szerelőnek hívom azokat az aktorokat, akik kézzel szerelik az elektronikát, (vagy) etetik a beültető automatát vagy az automatára megírják a programot. (Ök sosem mérik az elektronikát, kapcsolási rajzot sem kapnak. Legfeljebb a nyomtatott áramkört ellenőrizhetik tűs mérésel.) Az elektronikát nyugodtan debuggolhatod, bár a szakemberek inkább élesztik (az egyes szerkezeti egységeket), be- vagy megmérik.

+N+1

Mi szukseg? Hol eri meg? 600 forintos nagyito... Mi ez, ovoda?

Rettenet. Absztrakt gondolkodas hol maradt?! Egyetemre senki se jart?

El tud barki kepzelni egy olyan helyzetet, ahol egy bonyolult dokumentaciot kell olvasni (ha mar kivulrol nem tudja, esetleg a szabalyzat szerint nem is tudhatja az illeto), mikozben egy hardvert kell vizsgalni? A dokumentacio lehet egy Aiurbus ellenorzesi utmutatoja, a hardver meg a repulogep hajnal kettokor Ferihegy szelen...

Hogy képzeljem ezt el? Ahelyett, hogy a munkáját végzi a fazon, a repülőgépbe épít egy ilyen projektoros, sok kamerás, csili-vili csodát? Mi köze ennek az egyetemhez? Épp azért ért valaki hozzá, mert járt egyetemre, s épp azért nem kell kézen fogni meg pelenkázni, hanem egyedül is tud ülni a bilin.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez egy szimpla kutatasi projekt. Allatorvosi lo. Osszeallt par hallgato es tanar, osszeraktak egy kis toolt (tenyleg izzadtsagszagu, de lasd meg "allatorvosi lo"), amely segitsegevel egy eletkozeli (nekik az) peldan keresztul kutatnak es fejlesztenek AR temaban.

Az egyetem helyett irhattam volna altalanos iskolat is. Az absztrakt gondolkodast valoban ott kene elsajatitani. A hozzaszolasok alapjan ez erosen hianyzik itt. Q.E.D.

Az Airbus (repulok ellenorzese, absztrakcio megint) egy valos pelda. Minden egyes felszallas elott ellenorizni kell a gepeket. Tudni kell halal pontosan, hogy mely reszeken milyen elvaltozasok, hibak, serulesek a megendedhetoek, es melyek miatt tiltjak le esetleg azonnal a felszallast. Ha 5 percet nyer a foldi tartozkodasan a gep, az hatalmas haszon.

Na, ehhez nagy segitseg egy interaktiv AR megoldas amely allhat a pelda szerint egy formalis leirastbol (nekik ez a schema es beultetesi rajz) es egy kepalkoto/felismero rendszerbol (amit odatakoltak arra a keretre, de hat ok nem a Sony vagy HTC). Ezzel szembe, hogy a repulos peldanal maradjunk, cipelheti is a konyvet a szerencsetlen ellenor, majd a tartalomjegyzek vegignyalazasa utan fellapozhatja a 873. oldalon, ahol a szarnyak kompozitmuanyag - fem illesztesi feluletek korul elofordulo hibakat targyaljak... Majd eldonti a legitarsasag, hogy milyen foldi kiszolgalot alkalmaz.

Repulonek nem ugrik neki az egyetem, talan nyilvanvalo okok miatt. Ehelyett talal egy peldat a szomszed laborban, ami boven jo egy diplomatervnek, es talan egyenes ut egy AR-rel foglalkozo ceg junior mernoki poziciojaba.

Ki a francot erdekel az aramkori hibakereses azon felul, hogy a "hallgatoi csoportot dicseretre terjesztjuk fel, mert az elmeleti problemat a valos eletben hasznosithato peldan keresztul oldotta meg" mondat elhangozzek a diplomaterv vedesen?

Szemely szerint ketlem, hogy ne lehetne AR-t hasznositani szinte barmilyen gyartasi vagy minosegellenorzesi folyamat soran valahol. Ipari forradalom 4.0, digitalis atallas, versenykepesseg es hasonlo cimszavakra meg tamogatast is adnak. De nyitott gondolkodasu szakembereket a cegnek kell hoznia...

Igy jonnek ide.

Értem. Én gyakorlati oldaláról nézem ezt. Ugyanaz a problémám ezzel, mint az okoseszközökkel. Olcsón elérhetők a mikrokontrollerek, könnyű hardware-t tervezni, programozni meg minden hülye tud. Ebből az elegyből az jön ki, hogy kényszeresen oldjunk meg olyan problémákat, amelyek nem is léteznek. Olyan, mintha fognék egy mikrokontrollert, egy hidegítő kondenzátort, egy ellenállást és egy LED-et, írnék egy LED villogtató programot, majd minden este 7 és fél 8 között gyönyörködnék abban, milyen szépen villog az a LED, s közben nagyon örülnék, mert én csináltam.

De az élet ennél értékesebb. Nem kell kényszeresen nem létező problémát megoldanunk. Létező problémát kellene, de ahhoz nem fűlik a fogunk, mert azok bonyolultak, azzal sok munka van, ahhoz már gondolkodni kell. Viszont mellékhatásként ezek az okoseszközök betolakodnak a magánéletbe, sértik és felszámolják a privacy-t, szóval egyértelműen károsak.

Ami ezt a projectet illeti, látványos, nagyon csini, és annyi a haszna, mint fa.on a rózsaszín masninak. Az is látványos, és annak sincs semmi értelme.

Persze, ha ez valakinek a diplomamunkája volt, akkor szép teljesítmény, s annyi értelme valóban volt, hogy az illető ezáltal már végzett mérnök, s olyasmit csinált, amellyel megalapozottan el is tudja hitetni magáról, hogy nem a hülyébbik fajtából való.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

( ruczati | 2022. 11. 19., szo – 23:12 )

nyilván a dizájnodat se lopják el

( Ar0n v | 2022. 11. 20., v – 00:04 )

El sem tudom kepzelni, hogy ez hol eri meg.

lassan itt vannak azok az idők ...

igazából nem is bánnám, ha lenne több kis hazai szervízes cég szerte az országban, akikre rá lehetne bízni ezeket a munkákat, és nem kellene  filléres alkatrészek miatt kikukázni a drága vasat, hogy aztán újra és újra megvéve kitalicskázzuk a pénzünket kínába

www.pingvinpasztor.hu

Filléres alkatrész vs órabér. Csak szétszerelni és összerakni a berendezést eleve drága a robotizált „sorozatfosáshoz” képest. És még semmi hibafeltárás, mérés, alkatrészcsere, javítás utáni elvárt tesztek időrabló dolgairón nem beszéltünk.

Biztos lesz főként ipari gép, ahol ez gazdaságossá teszi a javítást. Félő, hogy a lakossági szegmensben ez önmagában még sok berendezésnél kevés lesz a változáshiz.

Gázkazán elektronika javítás. A kazán mondjuk 10 éves, elektronikát már nem kapsz hozzá. A kazán csere új kéménnyel 2M. Eleve halott, bizonytalan technológia, én ebbe már nem tennék pénzt. Nekem megérné vkinek a 2 órás, vagy fél napos munkabérét kifizetni ebben az esetben.

Végeredmény: elmegy vele sok óra és részedről egy rakás pénz és mégsem lesz jó.
A versenyt az élet egyre több területén elbukja a szervizelés a robotizált „sorozatfosáshoz” képest.

Furcsálltam valamikor, amikor az egyik nagy multinál például ha a gyártás során a tesztelés hibára küldte a terméket, a szervizesek teljesen megjavították, jegyzőkönyvezték a hibát. Azért volt csak fontos a javítás, hogy megállapítsák azt hogy valami egyedi  hiba lesz csak és nem egy holnaptól rájuk omló szériahiba.
A javított panel már nem ment vissza a termékvonalra, ment az elektronikai hulladékgyűjtőbe.

Ha a vezerlo ic ment el, akkor kb kuka.  Csak akkor javitheto, ha van donor panel, de akkor is kb annyi a munkadij, mintha vennel egy ujat. En a klimam vezerlopaneljet akartam megcsinalni a nyaron, kb fel nap utan elengedtem, mert a flash adta meg magat, elfelejtette a tartalmat.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Nem kell feltétlenül megérősnek lennie. Van aki az énidejét is a szakma kozeleben tolti. Rak penzt allampapirba is, de marad hobbira is a kajan felül. Magyar szokas az olcsosagot es a hasznossagot keresni, mert mi allandoan le vagyunk maradva, rohanunk. Talan mert ugy erezzuk nem eleg ami van. En halas vagyok az ilyen onmegvalosito embereknek, de bevallom hogy dolgozni kellett rajta hogy ne legyek ideges amikor meglatom a munkajukat.