What Happened to Jan Sloot?

Jan Sloot claimed to have developed a revolutionary means of data storage which could reduce a feature film to just 8 kilobytes of data. But when an unexpected tragedy occurs, his investors are left scrambling as they try to recreate his work.

linku

Hozzászólások

Szerintem ez simán scam volt. Információelméleti szempontból is lehetetlen.

Információelméleti szempontból is lehetetlen.

Ez nem egy tömörítőalgoritmus volt:

In the [Sloot Digital Coding System], it is claimed that no movies are stored, only basic building blocks of movies, such as colours and sounds. So, when a number is presented to the SDCS, it uses the number to fetch colours and sounds, and constructs a movie out of them. Any movie. No two different movies can have the same number, otherwise they would be the same movie. Every possible movie gets its own unique number. Therefore, I should be able to generate any possible movie by loading some unique number in the SDCS.

Hogy tényleg sikerült-e nekik, azt nem tudom. A wiki cikk szerint már demonstrálták a működést egy véletlenszerűen kiválasztott 20 perces klippel. A fickó agytérfogatát elnézve nem kizárt, hogy tényleg összehozott valamit.

Every possible movie gets its own unique number.

A bolondok házában elterjed az a szokás, hogy a vicceket megszámozzák.
Például ha valaki azt mondja, hogy egy, akkor kitör a nevetés.
Jön a bolondokházába egy új bolond, neki is elmondják ezt a szokást.
Elkezdödik a viccmesélés.
Az egyik bolond mondja: - 32 Kitör a nevetés.
Mire a másik : - 65 Erre mégnagyobb a nevetés.
Megszólal az új bolond: - 232
Erre meg annyira nevetnek a bolondok, hogy eltart egész este.
Megkérdezi az új bolond a többitöl: Miért nevettetek annyira?
- Ezt a viccet még nem ismertük.

:)

Pedig ott volt a belinkelt wiki cikkben:

It is not about compression. Everyone is mistaken about that. The principle can be compared with a concept as Adobe-postscript, where sender and receiver know what kind of data recipes can be transferred, without the data itself actually being sent.

A tömörítési arány tetszőlegesen nagy lehet, ha nem számolom bele az "előre megosztott" információt. Ilyen algoritmust én is ki tudok találni, csak sok értelme nincs.

Egy normális tömörítőnél ezzel nem szoktak foglalkozni, mert a kitömörítő algoritmus legfeljebb párszáz kB, egyszer kell megosztani, az összes jövőbeli adatra jó.

Ha a kitömörítéshez szükséges algoritmus, library stb. elkezd összemérhető méretű lenni az átvinni kívánt információval és/vagy nem univerzális, rendszeres "frissítésre" szorul, hogy újabb adatokat ki tudjon tömöríteni, akkor ezt már nem lehet elhanyagolni.

Az, hogy egy ilyen sémát "nem tömörítésnek" neveznek attól még - az elmondottak alapján - lényegében ez lett volna a használati esete.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

Számoljunk.

Elhangzik olyan állítás, hogy a kártyán szereplő "key" kb 1kB-os, később 8kB-os kulcsokról esik szó.

Egy 100 perces film 24*60*100 = 144000 képkocka.

8192 byte / 144000 frame = 0.0568 bit

vagy másképpen

144000 frame / 8192 byte = 17.58 frame.

Vagyis egyetlen bitnek kéne legalább 17 képkockát meghatároznia.

Ha az összes, ember által készített állókép rendelkezésre állna a fogadó oldalon (legyen mondjuk ebből 4 milliárd - 1999-et írtunk, akkor még talán nagyságrendileg reális szám volt), akkor is képenként 32 bit kéne, csak hogy kiválassza a megfelelő képet a tárból. Már ez is 576 kByte. És nyilván, ha egy új film jön ki, annak a képkockái nem lesznek meg a tárban, azokat valahogy elő kell állítani. Ehhez viszont 32 bit biztosan nem lesz elég.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

...constructs a movie out of them. Any movie. No two different movies can have the same number, otherwise they would be the same movie. Every possible movie gets its own unique number.

https://libraryofbabel.info/

https://en.m.wikipedia.org/wiki/The_Library_of_Babel_(website)

Ettől a kommenttől leolvadt az az alacsony térfogatú agyam... Az oké, hogy az agytérfogat még nem garancia semmire, de a bálnákat nem tudom, hogy sikerült belekeverni a képletbe, amikor emberi agytérfogatról volt szó. Ha a bálnáknak nagy agytérfogata van, akkor két ember közül nem lesz nagyobb eséllyel okosabb az, akinek sokkal nagyobb agytérfogata van? Hát de. Nem biztos, de nagyobb eséllyel lesz okosabb a nagyobb agyú.

Nem tudom, hogy scam volt-e. Az elhangzottak alapján a fazonnak nem voltak információelméleti előtanulmányai, emiatt saját maga nem jött rá az elején, hogy amit csinálni akar az matematikailag lehetetlen.

Szerintem éveken át kergetett valami délibábot, amiről rögeszmésen meggyőzte magát, hogy lehetséges, és borzasztóan frusztrálta, hogy nem akar összejönni. Valószínűleg ezért titkolózott ennyire, mert tudta hogy "nincs kész", és folyamatosan időt akart nyerni vele. Ez nem zárja ki, hogy tényleg rettegett tőle, hogy valaki ellopja az ötletét, hiszen ha tényleg hitt benne, hogy az elképzelése működőképes, csak neki még nem sikerült befejeznie, akkor másnak esetleg sikerülhet még őelőtte.

Az, hogy valójában mit mutatott be, mi volt a dobozban és milyen képességeit tudta demózni, arról - ha jól értem - igazán hiteles beszámoló nem maradt fenn.

A végén a halála simán lehetett attól, hogy belebetegedett az egész projektbe, és halálra stresszelte magát mikor már "akibújt aki nem" volt és fel kellett volna fednie, hogy valójában mije van.

Az igazi baj itt talán nem is vele volt, ha a befektetőkkel, akik - a hozzáértők tanácsai ellenére - elhitték, hogy lehetséges, amit állít.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

hdd gyartok akcioba leptek ?

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Minek ilyen, mikor lassan oddadod a forgatókönyvet egy AI-nak, az meg kirendereli....

Csak jó filmekkel kell tanítani :)

“Any book worth banning is a book worth reading.”

Szerkesztve: 2022. 05. 12., cs – 16:45

Azt gondoltam, ilyen már van, ez a piratebay...

kb. 8kb egy magnet link (nem annyi, de bear with me), és van rá egy alkalmazás, ami kibontja ezt egy egész estés filmmé.

Van egy másik is, figyu, betömörítek neked egy filmet vele, mondjuk ezt:

https://www.netflix.com/hu/title/81252357

Igazából csak pár bájt a fenti string, és egy egész estés filmet takar.

Jó, nem?:)

De lényegtelen. Az állítás fent az volt, hogy a π minden adatot tartalmaz. Én ennek az abszurditására próbáltam felhívni a figyelmet, hogy a minden adatba az is beletartozik, ami őt tartalmazza. Vicces, hogy egyel lejjebb te is ugyanígy vitatod, hogy minden adatot tartalmazna, de itt azért belémállsz. Gratulálok.

Kérdezem akkor megint másképp: ha a π minden adatot tartalmaz, akkor tartalmazza-e a π a saját többszöröseit és hányadosait is? Állj bele ebbe is...

Nem ugyanarról beszélünk. Matematikailag a normális szám pongyolán fogalmazva azt jelenti, hogy minden véges sorozatot tartalmaz (nem ez a precíz definíció). Nagyon fontos fogalom itt, hogy véges sorozat. A pi számjegyei tízes számrendszerben (sőt, semelyik számrendszerben sem) véges, így definció szerint, ha normális szám lenne, sem tartalmazhatná saját magának többszörösét. Az univerzum leírható véges jelsorozattal?

Olvasd már el, mi volt az állítás:

Végülis, a π-ben is benne van minden létező adat, csak jó helyen kell keresni :)

Nem volt szó végességről, "normális számról"; adatokról volt szó - "minden létező adatról", így szó szerint. Minden egyéb, amit idehordtál, irreleváns.

Miért lenne benne a piben minden véges sorozat? Nem ismert, hogy normális szám lenne. Valamint eleve a pi melyik számrendszerben lévő reprezentációjában keresnénk a minden létező adatot? Van olyan, hogy egy szám adott számrendszerben reprezentálva normális, másikban meg nem.

Elsőre Jan Slota-t olvastam. Tudom, szemüveg.