Sebességlovagoknak: Digi 2,5 és Digi 10

Hálózatok általános

Kontrasztos annak tükrében, hogy tegnap még itt a fórumon lassú ADSL áthidaló megoldás kérdésre válaszoltunk.

https://digi.hu/hirek/bemutatja-10-gbits-savszelessegu-lakossagi-szolga…
Az optika kihúzása és a G-PON eszközökkel való végződtetése után 10 évvel eljött az XGS-PON végberendezésekre való cserélések időszaka a Diginél.
Lehet bekészíteni otthonra a 10Gbps-es ethernet kártyákat.

  • 6010 megtekintés

( KoGa v | 2021. 10. 19., k – 15:09 )

Kíváncsi lennék, milyen gerinchálója és nemzetközi kapcsolata van a Diginek, hogy ezt kiszolgálja? :D

PPP-nél az a szívás, hogy nincs megadva a keret hossza a fejlécben és így folyamatosan szűrni kell az adatfolyamot, hogy megtalálja a következő fejlécet, amiatt CPU igényes és ez nem változott semmit sem.

Natív ethernetet meg nem szeretnek kitolni a szolgáltatók a felhasználók felé a hurkok elkerülése miatt.

Jó kérdés. Nekem mikor pppoe volt, akkor az első generációs HP microserveren (ezer éves cpu) virtualizált openwrt-vel 600mbit jött ki. Utána cseréltem a vasat 4. generációs i3 -asra. Azon már pppoe-val simán kijött a 930-940 mbit. Azóta IPoE van, ott sincsen gond. Igaz nem Digi-s net. 

Miféle amd soc os géped van ?

Fedora 41, Thinkpad x280

Na ez ügyes volt. A 6 évvel ezelőtti hozzászólásomat én sem találtam volna meg. :)
Viszont amit akkor én sem tudtam, PPP és PPP között van különbség.

a.) aszinkron PPP ---> RS232 és egyéb karakteres átviteli eszközre. Itt a byte alapú adatfolyamban a PPP keresi a HDLC keretet és csinálja a karakterbeszúrást meg mindent.
b.) szinkron PPP ---> ráépít arra, hogy low level már van keretezés az alatta való rétegben, például Ethernet 1500 byte-ja.

Köszi, ez hasznos volt. :)

Én méregettem annó egy TP-Link WR1043ND v1-et, hogy conntrack, ipv6, nat, pppoe mennyiben befolyásolja a routing sebességet.

Ott tiszta routingnál 44%-kal volt nagyobb az átvitel tisztán etherneten, míg conntrack engedélyezése után esetén már csak ~7% körül volt az overhead.

Itt vannak a "részletes" eredmények, ha valakit érdekel:

https://pastebin.com/LSy0Ukqr

Bocs, hogy belewau a szakmai vitába, de a Digi ügyfélszolgálat szerint az elméleti 1Gigabit sebességet KIZÁRÓLAG router nélkül, legalább sok generációs Core i7 CPU-s PC-re  és 8G RAM-ra értik, de arra SEM garantálják.

Azon "talán" el lehet érni ezt a sebességet, a  garantált az a 300Mbit/s.

Ehhez nem kell Digi ügyfélszolgálat. Ugyanis ha egy ethernet natív tempója 1 Gbps, akkor az ethernet csomagban található PPPoE fejlécek eleve csökkentik az áthozható nettó adatmennyiséget.
Megjegyzem, 910 Mbps-t mértem imént úgy hogy a router Mikrotik hap ac2 (pppoe, tűzfalazás) és a végberendezés egy integrált J1900 procis mini-ITX alaplapos kisgép.

Azért ezt egy kissé műbalhénak tartom, itt inkább csak a konkurencia próbált kárt okozni, mert a szerelő minden bekötésnél felhívta a figyelmemet arra, hogy csak a honlapon megadott PC paraméterek mellett, a szolgáltatói routerhez, közvetlenül, UTP-vel kapcsolódva érhető el a max sebesség, ráadásul mifelénk pont a T volt az, akinek a garantáltat sem sikerült teljesíteni hosszú időn (értsd: hónapokon) keresztül, még közvetlenül UTP-vel csatlakozva sem...

 

Ami a 10G-t illeti, szerintem egyszerűen, csak a ZTE, vagy a Huawei találta meg őket egy jobb ajánlattal a 10G hálózati eszközök terén.

Lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam: a mérés laborkörülmények között történt: egy-egy szervert rádugtam a router gigabites portjára, és úgy mértem. A lényeg annó az volt, hogy mekkora overheadje van a különböző IP protokolloknak, illetve enkapszulációknak Linux alatt.

Akkor szerencsés voltál. Több szolgáltatónak telt meg - főként a "főműsoridőben" - koppanásig a hálózati kapacitása, ideértve a BIX és egyéb adatkicserélési pontokon lévő switchportokat is. Nap mint nap jelentékeny mértékű csomagvesztések és egyéb lassulások voltak, órákon át.

Akkor tenyleg csak szerencsem volt, de en sehol nem tapasztaltam ilyen jellegu problemat, minden ment rendesen.

Egy kolleganal jott elo, hogy a ceges mobilnetjet nem tudta otthon rendesen hasznalni, valoszinuleg azert, mert megtelt a cellaja. De ezt azert en nem neveznem az egesz Internet beborulasanak.

Ez lehet hogy igaz de én pl erről nem hallottam és soha nem is észleltem. Pedig elég masszivan rá voltunk cuppanva a netre éjjel-nappal. IT-s home office, tanári digitális oktatás, mellé/este filmek streamelve, játékok, stb stb.

2020-ban vidéki telekom optika, végétől vodafone otthoni, délpest.

Remélhetőleg a szolgáltatók elvégezték a szükséges fejlesztést azóta. :)

Mondjuk nálunk a VPN-es kollégákból csak a Telekomos-nál volt állandóan probléma napközben a sebességgel, 100 megabites neten a speedtest nála gyakran csak ~7 megabitet hozott ki, ami nem nagyon volt elég a távmunkához. A Digisek és UPC-sek viszont jók voltak végig, nem emlékszem, hogy bárki is panaszkodott volna akár csak egy napra, hogy nála ne menne a VPN.

Szerintem ez inkább terület függő volt, egyik helyen az egyik szolgáltatót terhelték jobban, másik helyen a másikat.

Nagy Péter

"ennyi erovel adhatnak 1000-nek is, csak mert a garantalt megvan!? Segitek: nem, nem tehetik meg. " - citálnád a vonatkozó jogszabályokat? Te _nem_ a maximum, hanem a garantált sávszélességre fizetsz elő, ami lehet akár a maximum is. És igen, ha egy gigabites fizikai interfészen lógsz, akkor az "akár egy gigabit/s sebességgel" rámondható akkor is (mert igaz), még akkor is, ha garantáltan csak mondjuk 10mbit/s-ot vállalnak.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100013.nmh

13/2011. (XII. 27.) NMHH rendelet

az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének az előfizetők és felhasználók védelmével összefüggő követelményeiről, valamint a díjazás hitelességéről

Ez definiál egy olyan fogalmat, hogy "rendes körülmények között elérhető sebesség" a maximális és minimális sebesség mellé.

És ezzel kapcsolatban ezt írja

7.§ 1) Helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás esetén a szolgáltató az egyes díjcsomagokba foglalt szolgáltatások vonatkozásában köteles meghatározni a sebességre mint egyedi szolgáltatásminőségi követelményre vonatkozó célértékeket az alábbiak szerint:

a) a maximális sebességet,

b) a rendes körülmények között elérhető sebességet,

c) a minimális sebességet.

...

(5) A rendes körülmények között elérhető sebességnek naptári naponként legalább az idő 90%-ában az előfizető rendelkezésére kell állnia, kivéve a szolgáltatás korlátozásának, szüneteltetésének és felfüggesztésének esetét.

 

Digi ÁSZF-ben például a DIGI 1000 FTTH esetén a rendes körülmények kzött elérhető sebesség 700 megabit.

Az a garantált minimum, az technológia függetlenül garantált minimum, ha a szerződésben azt vállalta, akkor (legyen szíves) kötelező azt is adni!

Egyébként pedig az optikaépítés lehetősége a T-nek is fennáll !

Annál is inkább, mert ők rendelkeznek saját, Matávtól örökölt oszlophálózattal, így nem kell az Elmű villanyoszlopairól sem egyezkedni/bérelni, és ott van a sok-sok  kilométernyi, szintén Matávos, telefonos föld alatti (KPE-cső) hálózat is, így azt sem kell már kiépíteni csillagászati költségeken.

Nem beszélve arról, hogy a Koax hálózaton, 150-300 méterenként lévő CATV erősítő is darabonként 75-120W-ot fogyaszt, így a 20-40 kilométerenként megtáplált GPON optika, még jóval kevesebb energiát is fogyasztana.

Egészen egyszerűen arról van szó, hogy a T-t már nem (annyira) érdeklik a fogyasztók, csak az, hogy minél magasabb összeget beszedjenek az Internet, és IPTV szolgáltatásnak nevezett valamiért...

FYI arról van szó, hogy üzletileg sokkal inkább megéri olyan területen hálózatot építeni, ahol nincsen egyéb szélessávú alternatíva, hiszen itt szinte a (leendő) előfizetők 100%-t le tudja szerződtetni.
Azaz minden bizonnyal előbb lesznek leváltva azok a rezes végpontok, ahol nincsen egyéb optikai alternatíva - mint azok, ahol ki van építve a koax.

Azt azért ne felejtsük, hogy lehet hogy lassú  a net vidéken  vagy nincs, de cserébe ott  a friss , jó levegő.

Idővel lesz mellé optika :-) 
A Magyar Kormány az Európai Unióval kötött Partnerségi Megállapodás alapján, a GINOP 3. prioritás keretében megjelentette a GINOP 3.4.1-2015 számú, Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése című pályázati felhívást. Ennek célja a kevésbé fejlett régiókban az újgenerációs szélessávú (NGA) hozzáférési hálózattal el nem ért igényhelyek lefedése annak érdekében, hogy az infokommunikációs hálózatok, eszközök, szolgáltatások és kompetenciák bővülése hozzájárulhasson az állampolgárok életminőségének, a vállalkozások versenyképességének és az állami működés hatékonyságának javulásához.

A GINOP 3.4.1-2015 keretében újgenerációs hozzáférési és/vagy körzethálózat kiépítésére támogatást nyert a Magyar Telekom Nyrt.

https://blog.claryel.hu

Én inkább erre lennék kíváncsi:

A főváros egyes kerületeiben történő tesztelési időszak után a szolgáltatás 2021 decemberében Budapest teljes területét fogja lefedni.

Kicsit szkeptikus vagyok, így 5 percre a belvárostól, miközben az egész utcában 1 db házszám alatt van csak bármilyen Digi service.

( informer v | 2021. 10. 19., k – 15:15 )

Nekem 1000-res most a csomagom. 500 körül lehet kihajtani a vonalat. (akkor amikor néztem) ha tízszerennyi lesz a csomagom akkor tízszer ennyire ki is tudom majd hajtani? Vagy ha maradok 1000-res akkor mivel a gerinc nő én is ki tudom hajtani 1000-rel? ;-)

számomra továbbra is inkább az a kérdés, hogy a szolgáltatás biztosításához milyen CPE-t fog adni.
Manapság egy komolyabb gpon CPE ~20k HUF és ez még "csak" gigabites, 2.5G gpon interface-el.
Gyanús, hogy az 5000Ft-os havidíjat fizető felhasználó az első évben erősen 0 profitot fog termelni...

kb. -50% -ról indult a docsis 3.0 modem, de nem darab volt a szerződött mennyiség - hanem darab/év.

pl. 4éves szállítási szerződés: első évben 400ezer darab - majd évente 100ezer. Amennyiben nem teljesül, akkor XXX USD -t kell fizetni.

A garanciális dolgok vannak és a szerviz stb. firmware frissítés stb.. - vannak még egy ilyen szállítási szerződésben

Istennel a hazáért és a szabadságért !

nem egy országra szoktak vásárolni - pl. UPC esetén Hollandiából vagy Lengyelországból jött a modem, sőt volt hogy a Holland UPC megvette és ment Brazíliába.. (Liberty Global)

nem tudom Diginek hol mennyi előfizetője van, csak leírtam - mert kérdés volt - hogy mekkora kedvezményt lehet elérni egy ilyen végponti eszköz vásárlása esetén.

Istennel a hazáért és a szabadságért !

( p2pking | 2021. 10. 19., k – 16:26 )

Budapest. Igazi panel paradicsom. Best amit a digi kinalni tud az a 100 megz ugyanugy mint 10-12 eve.

Osszes kankurencia itt van mind tudja adni a maxi kinalatat.

Szerintem van ahol meg ennyi sincs diginel.

Ez olyan Telekom 5G ami van ugyan, igazabol nincs de legalabb papiron jol mutat.

Reklamban mar atvettek a jovendo uj gazdajuk szokasat.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

inkabb 5000 , de hidd el annyira alacsony minosegu aka. szar, hogy 80% mar atallt, mert hiaba olcsobb ha minosegileg 2002 szint.

Inkabb fizetnek 12k t a T szamara, mert nem eri meg az ideg. Lassacskan kezdem oket megerteni.

Amugy akkor irasod alapjan ertsuk, ugy, hogy a kapitalizmus meg a verseny kja meg magat szerinted ?

Jo 3-400 lakas eseten az legyen 300 elofizeto az nekik vsz semmiloszar, de pont igy rohad el egy nem, de majdnem monopolium.

Itt es mas iparagban is, aki nem abszolut megkerulhetetlen market leader az kenytelen fejleszteni sot a market lead fokent.

Amugy nem, optika van a hazban meg utp de egyszeruen fosnak bele, multkor majd 2 nap uzemszunet volt, mert beszart valami kozponti eszkozuk a dobozban es ilyen regi szart nem talaltak hamarabb masikat. Komolyan. Megfogtam a szerelot mikor csinalta, az o kis szajat hagyta el ez a mondat, hogy ilyen mar uj nincs vagy tiz eve, es a levaltott kupacbol keresnek meg mukodot.

Ezt oszd be.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

A kérdés a következő: A társasház, mint olyan, hogyan döntött akkor, amikor a Digi a saját eszközeit szerette volna elhelyezni az épületben, illetve a hálózatát szerette volna átépíteni? Mert azokhoz kell a társasház hozzájárulása is. Ha van "nyanyakommandó" a közgyűlési szavazásnál, vagy fackalap közös képviselő(!) aki egy személyben felkentnek érzi magát a szolgáltatók igényeit elutasítani, akkor nem csoda, ha nincs fejlesztés. Az UTP+koax infrastruktúra esetén valóban az a helyzet, hogy csereeszköz az optikára átállított helyen kiszereltekből van, raktáron nem igazán tartanak/maradt a kivezetés alatti technológiához eszköz.

Mind a haz, mind a kozos kepviselo eppen nem ajanlott fel szopast orokeletet meg ingyen sort csak fejlesszenek.

Bent van a hazban az optikajuk, ezt leirom ismet, csak a maradek reszt kellene megcsinalni, aka. koax utp ki, uvegszal be, ahogy azt szoktak, de gondolom a mobil az fontosabb nekik.

Mast nemtudok elkepzelni. Minden alkalommal elkapom kerdezni a szereloket es megertem, hogy ok azt csinaljak amit kiadnak nekik.

Ez van.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

Amennyiben jonne valasz, nem, pont annyi lenne, hogy muszakilag nem lehetseges.

Pont eljatszottam ezt, szolgaltatas van, ezt tudjak nyujtani, nem tetszik el lehet menni. Ez a hozzaallasuk.

Probalkoztam tobbszor, minden evben. Semmit nem ersz, pont annyit mint pl. a T eseten, hogy noveljenek uploadot meg szinkron. boven lefosnak.

Multi problema, csak torvennyel tudsz barmit rajuk eroltetni.

Every single person is a fool, insane, a failure, or a bad person to at least ten people.

nem feltétlen értek egyet. A növeljenek upload-ot, meg szinkron - "termékfejlesztés" nem a Te, hanem a többség igényét tartják szem előtt.
Azt gondolom nem kell magyarázni, hogyha adott szolgáltató(k) ott van(nak) optikával, akkor arra üzletileg kevésbé hatékony "ráépíteni" - hiszen uazon a pénzen
megoldható másik - el nem látott - terület lefedése, szinte 100%-os penetrációval, jóval nagyobb profittal...

A növeljenek upload-ot, meg szinkron - "termékfejlesztés" nem a Te, hanem a többség igényét tartják szem előtt.

Pontosan úgy odaadhatnák a fedezetlen feltöltési sávszélességet, ahogy odaadják a fedezetlen letöltési sávszélességet. A különbséggel egyszerűen az üzleti csomagok felé terelgetik azokat, akik értelmesen ki szeretnék használni a gigabit nyújtotta lehetőségeket, pl. torrentezni szeretnének.

akik értelmesen ki szeretnék használni a gigabit nyújtotta lehetőségeket, pl. torrentezni szeretnének.

értelmesen és torrent egy mondatban. rotfl :-)
ok, tudom, a torrent bizonyos dolgok gyors terjesztésére kiváló - de azért ismerjük, h az általános use case nem ez :-)

A torrent minden használati esete hasznos, ha az a felhasználó és a torrent közösségek céljait szolgálja egyszerre.

Ha ez szerinted nem igaz, akkor egy eset lehetséges: kellően átmosta az agyad a HBOGo-Netflix-Spotify tengely legáliskontent-propagandája és legszívesebben még a lehetőségét is elvetnéd annak, hogy a 10Gigabites internetező torrentről szerezze be a megnézett filmjeit, meghallgatott zenéit.

Ha az összes zenét, filmet miegyebet, amit streaming szolgáltatón keresztül megnéztem/hallgattam tárolni szeretném, akkor alapból kéne egy újabb NAS-t venni tele diszkekkel, amit ugye ide kellene pöfögtetni, meg villannyal kell etetni 7x24-ben, ami megint csak pöfögtetés... 

A netflixnél sem egy példány van, tudtommal nagyobb forgalmú szolgáltatókhoz tesznek ki saját cache-t. Szerintem viszonylag nehéz lenne megmondani, hogy melyik változat hatékonyabb, mert a userek többsége amúgy is létező laptoppal torrentezik és nem épít sok terrás gyűjteményeket.

1) jogvédett tartalomról beszélünk - a jogdíj tulajdonosa biztosan nagy örül, hogy kontrollálatlan módon ott van a tartalom 3 millió embernél...
2) az megvan, hogy a windows bizonyos verziói a letöltött frissitést "seed"elték? természetesen azzal nincsen baj, ha erről tud az ember, amikor 
viszont elhasználja a seed-re az amúgy sovány uplink-et, akkor azért nem akkora öröm

Netfixnél van egy példányban, vs hárommillió embernél van egy példányban. Melyiknek lehet nagyobb tárolóeszköz odapöfögtetés értéke? 

https://a.te.ervelesi.hibad.hu/allito-kerdes

Több sebből vérzik az idealizmusod.

  1. Ha az az egy példány nincs ott a hárommillió gépen, akkor is kell háttértár a gépbe és ez általában nagyobb lesz, mint az alaprendszer, amin elfér.
  2. A Netflixnél sem csak egy példányban van adatközponton belül fizikailag összesen egy háttértáron, hanem redundánsan tárolva az egyes node-ok között, sőt még kint van CDN-eken is, szolgáltatóéknál.
  3. Mikor láttál utoljára hárommillió seedert egy torrentnél?

A kérdés helyesen: Mi pöfögtet többet? Ha vannak amúgy is használt és háttérben seedelő számítógépek, vagy ha mellettük vannak adatközpontok és CDN-ek is? Szerintem egyértelmű a válasz.

Nem érveltem ellene, csak jeleztem, hogy ez kimaradt a számolásból.Nem tudom, hogy manapság mi a helyzet, de egyetemista koromban a sok seedserveres miatt annyira nem ment a feltöltés, hogy bizony benn kellett hagynom a dolgokat 48 órára, pedig akkoriban gyorsnak számító feltöltési sebességű netem volt.

Amúgy miért tekintesz minden kommentet támadásnak, ami csak egy picit is kilóg az általad definiált síkból?

Nem tudom mim vérzik, de hogy sikerült idealizmust találnod egy kérdésben, az szép. 
 De válaszolni nem tudsz, mit a gyerek, amikor megkérdezik, mennyi kettő meg kettő, és azt válaszolja: De a Pisti túrja az orrát!

"Biztos én vagyok a béna, de csak azt sikerül elérnem, hogy kikapcsol a monitor."

Melyiknek lehet nagyobb tárolóeszköz odapöfögtetés értéke? 

Az adatközpontoké.

Minden Netflix-buzi tapicskoló mögött van +2, +3, +X (redundanciától és georeplikációtól függően) adathordozó, amit le se kellett volna gyártani, hiszen a laptopodba utánad dobott 1 TB HDD vagy SSD-n ígyis.úgyis többezer, többszázezer ember tudná tárolni, ami bőven elég ahhoz, hogy megosztható legyen.

Apró, de lényeges különbség, hogy azokon a magán gépeken szana-szerte-szét tárolt adatokkal garantált _szolgáltatást_ nyújtani elég nehezen lehetne, bónuszként az infrastruktúra sem erre van "kihegyezve" - de persze egy nem (nagyon nem) smart birkának lehet magyarázni bármit is...

"1 TB HDD vagy SSD-n ígyis.úgyis többezer, többszázezer ember tudná tárolni" - picit erősre sikeredett, és most finoman fogalmaztam... Bónuszként egy desktop ssd iops-ban is messze van egy adatközponti tárolótól... Ja, és az is szeretne filmet nézni, akinek mondjuk egy 120GiB-os meghajtó van a gépében, ahova nem biztos, hogy elfér a teljes megnézni kívánt tartalom, ellenben streaming-ben meg tudja nézni. Ahogy pl. a telefonon/tableten sem tárolom az összes megvásárolt filmet...

Amugy érdekelne van-e erre valami kutatás, vagy mérés. Abban biztos vagyok, hogy az adatközpontok gazdaságosabbak, egyszerűen brutál mód ki vannak optimalizálva. De vajon megfelelő kódolás mellett lehetne-e teljesen decentralizált egy netflix? Vagy akár olyan megkötéssel, hogy nem tudsz seekelni a videóban vagy csak nagyon lassan. Meg a terhelés ha megoszlana egy csomó gép között, háttérben futna a torrent, amellett lehet még produktív melót végezni, tehát az eszköz nem dedikáltan a videó kiszolgálását csinálná csak. Persze az biztos, hogy nincs üresjárat a netflix szerverein sem...

Egy másik dolog: kevesebb mint egy év alatt háromszorosára optimalizálták a linux NVME IOPS sebességét: https://www.phoronix.com/scan.php?page=news_item&px=Linux-IO_uring-10M-…

Magyarán vannak még tartalékok a hardverekben, csak le kell ülni és gondolkodni hogy lehet okosan.

Végülis a Google hogyan van megoldva? Netflixnél ez nem alkalmazható?
Mármint hogy hazánkból pingelve más IP cím jön, mint más országból?
Gondolom nem csak IP cím, hanem target szerver is más. Milyen szerepe van hazánkban elhelyezett Google szervereknek?

$ ping google.com
PING google.com(bud02s22-in-x0e.1e100.net (2a00:1450:400d:807::200e)) 56 data bytes

$ ping ipv6.google.com
PING ipv6.google.com(bud02s27-in-x0e.1e100.net (2a00:1450:400d:804::200e)) 56 data bytes

$ ping youtube.com
PING youtube.com(bud02s33-in-x0e.1e100.net (2a00:1450:400d:806::200e)) 56 data bytes

Internetről összevetés kedvéért kerestem egy másik országból való google ping-et:

$ ping ipv6.google.com
PING ipv6.google.com(mia07s54-in-x0e.1e100.net (2607:f8b0:4008:80e::200e)) 56 data bytes

Nem az a kérdés, hogy akarunk-e, hanem lenne-e rá elvi lehetőség. Pl. a VISA képes párezer tranzakcióra egy másodperc alatt, a Bitcoin 4,6-ra. De lightning mint layer 2-es megoldás bitcoint fölött képes skálázódni több nagyságrenddel az alap mennyiség fölé így elképzelhető hogy egy idő után nem lesz majd szükség redundáns módon mindkettőre, elég lesz a teljesen decentralizált alapú. Én attól tartok, hogy előbb-utóbb kénytelenek leszünk egyre több helyen visszavenni a kezünkbe az irányítást, amikor simán megtehetik, hogy bannolják az USA elnökét közösségi média felületekről (függetlenül ki mit gondol róla). Azzal tisztában vagyok hogy ezek a CDN-ek ma a legskálázhatóbbak és legelosztottabb módon működnek, amitől tartok hogy nem marad az internetből semmi ezeken kívül. 

Abban biztos vagyok, hogy az adatközpontok gazdaságosabbak, egyszerűen brutál mód ki vannak optimalizálva.

Igen, elbaszott befektetőlogikával így tűnik, de amennyi bekapcsolt eszköz működik az országban éjjel-nappal, bőven gazdaságosabb lenne, ha adatközpontok egyáltalán nem lennének és mindenki torrentről nézné a tartalmakat. Hiszen az ehhez szükséges eszközpark jelenleg is adott és üzemel.

Meg a terhelés ha megoszlana egy csomó gép között, háttérben futna a torrent, amellett lehet még produktív melót végezni, tehát az eszköz nem dedikáltan a videó kiszolgálását csinálná csak. Persze az biztos, hogy nincs üresjárat a netflix szerverein sem...

Megfelelő lejátszóval a torrentben is tudsz seekelni és nem sokkal lassabb, mint egy online streamben. Mondanom sem kell, hogy ilyenkor a terhelés megoszlik egy csomó gép között.

Igazából minden adott ahhoz, amit mondtam, csak a Netflixezésről kellene leszokni.

az infrastruktúra sem erre van "kihegyezve"

Érdekes, mert a streaming-multik megjelenése előtt is néztünk filmeket, ráadásul nagyrészt torrentről, és mégis bírta az infrastruktúra. Mellesleg inkább a CDN-ek háza táján kéne sepregetned először, mivel azokat pontosan azért rakták oda, hogy szolgáltató-multiék spúrkodhassanak a külföldi sávszélességen. Mivel az adatközpontok ugye, bár a leghatékonyabb™ kiszolgálási formát teszik lehetővé, azért általában ezer kilométerekre vannak a felhasználás helyétől. Míg egy torrent esetében a forgalom nagy része belföldön (vagy ha sok a seeder a környéken, akkor akár városon belül) marad, így CDN-ekre sincs szükség.

Ja, és az is szeretne filmet nézni, akinek mondjuk egy 120GiB-os meghajtó van a gépében, ahova nem biztos, hogy elfér a teljes megnézni kívánt tartalom, ellenben streaming-ben meg tudja nézni.

Az majd streameli. Igen, lehet a torrentet is, képzeld.

De persze a tech-multikat mindig kötelezően piedesztálra emelő, fősodratú mérnök uraságodnak lehet magyarázni bármit is.

Én azt mondom, fordítsuk meg a dolgot! A 100 000 Ft körüli konzumer laptop, amit a tömegek vesznek úgyis egy rakás szar, tiltsuk be! Aki filmezni meg zenét hallgatni akar, az meg használja a mobilját! Az úgyis mindenkinek van. Esetleg a TV beépített kliensét, bár az már egy kicsit pazarlás, ugye nagy képernyő háttérvilágítás -> magas fogyasztás.

Meg a hozzád hasonló idiótákat is be kéne tiltani. Vagy inkább ki. Minden olyanból ami ellen lobbizik. At tudjuk, hogy te nem vagy képes elfogadni, felfogni, hogy egy adott eszközt (ami neked nincs, tehát nulla tapasztalattal karattyolsz) nem az tesz károssá vagy hasznossá, hogy mit tud, hanem az, hogy mire és hogyan használják. Egy csomó technológiai előrelépés eredetileg hadiipari fejlesztés volt, és katonai célra is használják - ami kifejezetten káros lehet az egészségére annak, aki ellen bevetik. Nomostan ezeket is "tilcsákbe"? Az internet maga egy DARPA projekten alapul, ami szintén a hadseregtől indult - ezt is felírod a "tilcsákbedeazonnal" listádra?

Nem gondolod, hogy a habzószájjal "tilcsákbemindentis" okádásod amellett, hogy igen rossz képet fest a személyiségedről, még haszontalan is? Mi lenne, ha végre rendesen ülnéd meg a káros dolgok elleni lovat, és a felhasználók edukálása felé mozdulnál el, azaz összeszedetten, átgondoltan írnál arról, hogy mi az, ami káros/problémás, és mi az, amire hasznosan lehet alkalmazni ezt a technikai eszközt? Mert ennek több értelme lenne - bár ehhez saját tapasztalatokra, és megfelelő tárgyi tudásra is szükség volna, amiből nálad láthatóan mindkettő hiányzik.

Yah, hát ha neked elég 1tb torrent tárolásra.

Igen, elég. Egy nCore-on elérhető 4K-s release ~20 GB, és itt jó bitrátáról és jó minőségről beszélünk. Amit elég addig a gépen tárolnod, amíg teljes mértékben visszatöltötted, utána törölhető.

Mindig elfelejtem, hogy te nem látod a sd/hd/4K közötti különbséget, és aki mégis, arra vannak jelzőid. 

Ez azért nem ilyen egyszerű.

  • Nagyobb távolságból nézve egy 1080p-vel azonos fizikai méretű 4K TV-n a felbontásban nem látszik számottevő különbség. Bár 5x annyi adatot küldünk el, valójában nem lesz 5x jobb minőségű a kép, max. másfélszer. Se nem lesz nagyobb katarzisban részünk.
  • A Youtube fossá-húggyá tömörített 4K streamek minősége valójában egy jól, magas bitrátával tömörített 1080p-nek felel meg. Na, ezt az ég világon semmi értelme nincs 4K megjelenítőn nézni. Jobban jársz, ha beszerzed ugyanazt a tartalmat normálisan tömörített forrásból.
  • Egy magas bitrátás 1080p és egy magas bitrátás 4K között megfelelően nagy képátlójú TV-n (értsd: másfél millió forint fölött), vagy egy minimum 28"-os monitoron, fél méterről nézve, valóban látszik a különbség.

Persze, neked mindig sokkal egyszerűbb volt ezeket személyeskedéssel lesöpörni az asztalról és a homokba dugni a fejed, nehogy el kelljen ismerni, hogy a nagy™ fejlődés™ már a fizikai, érzékelési korlátaihoz érkezett és inkább csak a trendbuzi újravásároltatásról szól.

Az egérmozis telefonod meg a dimmelt 100W-os izzós lámpás dolgod miatt kérdezem, hogy milyen megjelenítőt használsz, ami alapjánilyen sarkos véleményed alakult ki? Képzeld el, hogy az a szerinted "fossá-húggyá tömörített" 42-s youtube stream nálam láthatóan jobb képet ad az 1080p-s változathoz képest. (Egyébként korábban az összes YouTube-os stream-re rávágtad, hogy "fossá-húggyá tömörített", ebből meg ha picit gondolkodnál (próbáld meg, nem fáj!), akkor rájönnél, hogy ha két "fossá-húggyá tömörített" stream van, akkor a 4ks, megfelelő megjelenítőn jobb képet fog eredményezni...)

Ja, és hogy látható legyen a 4k előnye, nem kell másfél millás tévét venni, nem tudom honnan veszed ezt... Persze ha a reklámok alapján mondod, akkor nincs kérdésem - beálltál te is a konzumidióta reklámhívő, trendbuzi, fejlődésmániás újravárásoltatás-párti birkák (kihagytam valamilyen jelződet?) közé.
 

Teljesen irreleváns, hogy én milyet használok. Van hozzáférésem számos különböző felbontású megjelenítőhöz, beleértve a 4K-s megjelenítőket is, legyenek akár monitorok, TV-k, vagy falra szerelhető kijelzők.

akkor rájönnél, hogy ha két "fossá-húggyá tömörített" stream van, akkor a 4ks, megfelelő megjelenítőn jobb képet fog eredményezni...

Igen, de ennek nem is állítottam az ellenkezőjét. Csak azt, hogy nem éri meg 4K-s megjelenítőt venni egy Youtube 4K-ért, mivel a 4K-s stream egy normálisan tömörített 1080p minőségének felel meg. A Youtube 1080p egy normálisan tömörített 720p-nek, a 720p pedig egy normálisan tömörített 480p-nek. Nem minden a felbontás, pláne nem, ha a kimeneti videót a tömörítés akaratlanul is elhomályosítja az alacsony bitráta miatt. Amit a Youtube csinál, az a modern videotömörítések megcsúfolása. Nyugodtan adhatnák DivX-ben, még alacsonyabb bitrátával. A minőségén nem nagyon változtatna.

Azzal pedig továbbra is egyetértek, hogy egy 5" képátlós okostelefon-kijelzőn nincs különbség egy normálisan tömörített 1080p és egy normálisan tömörített 4K között. Youtube-nál előfordulhat, hogy van, de az nem a felbontás-különbségnek, hanem a fossá-húggyá tömörített mivolta miatt van.

Ja, és hogy látható legyen a 4k előnye, nem kell másfél millás tévét venni, nem tudom honnan veszed ezt...

Hogy legyen is értelme és ne csak a egy picivel legyen szebb, ahhoz kell a másfél millás tévé. Illetve nevezzük házimozi rendszernek inkább.

"mivel a 4K-s stream egy normálisan tömörített 1080p minőségének felel meg." - Te ezt aztán nagyon látod a "semmi köze senkinek hozzá, hogy min nézed" kijelzőn. A mobilodról is az okostelefonok elleni okádásod során derült ki, hogy egy, már a megjelenésekor is erősen belépő szintű ócska szar...
Én meg képzeld, látom a különbséget normális TV-n nézve a YouTube-os stream-et, váltogatva a 4k és az 180p között. Hogy te vaksi is vagy, az a te egyéni szoc. problémád...

"Hogy legyen is értelme és ne csak a egy picivel legyen szebb, ahhoz kell a másfél millás tévé." - Épp ezelőtt indokoltad meg, hogy nincs értelme... Akkor most van vagy nincs? 4x"-on is ordít a különbség egyébként - jellemzően ilyen képátlón nézek filmet, maximum akkor nem, ha nem vagyok itthon, és csak a laptop fullhd 15"-ja áll rendelkezésre. Mondjuk ott döntően a mobilnet az, amivel takarékosan bánva jellemzően 720p-nél nem megyek feljebb, bár a havi forgalmi keretbe beleférne, de fölöslegesen nem zabáltatom a sávszélességet.
 

Az a ~20gb az a valóságban 40+... 
 20gb egy normális fullHD rip. 
Szóval, ha 4K-s megjelenítőn azt nézed, ami 20gb, máris nem csodálkozok azon, hogy nem látsz semmit számottevő eltérést. 
 Tehát a eredeti állitásom mellett kitartok. 

 Az meg, hogy a youtube mi a rákot csinál, az iskolapéldája a https://a.te.ervelesi.hibad.hu/lenyegtelen-konkluzio -nak. 

 Senki sem beszélt a youtube-röl, csak te.  Ami tipikus https://a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab 

Szívesen. 

"Biztos én vagyok a béna, de csak azt sikerül elérnem, hogy kikapcsol a monitor."

A torrent minden használati esete hasznos, ha az a felhasználó és a torrent közösségek céljait szolgálja egyszerre

Namost van a tartalmat szolgálató (mondjuk úgy, jogdíjtulajdonos), van a hálózat - mint közvetítő közeg, és van a user (értsd: előfizető) vagy az aki úgy csinál mintha user lenne (előfizetést khm megspóroló).

A hálózat szempontjából hasznos, hiszen minél több peernek van meg, annál könnyebb a disztribució, közelebbi peerek között gyorsabb megosztás, etc.
Elő nem fizető "user" szempontból is hasznos tud lenni a torrent, hiszen könnyen és gyorsan megosztható - talán még anonimizálva is.

Mindent meg lehet magyarázni, de az illegális tartalom terjesztését "kihasználatlan sávszélesség" díjmentes biztosításával ne nevezzük már értelmes felhasználásnak...
Ha még azzal jöttél volna, hogy lemented a felhőbe a gépedet naponta 3x, még az is elfogadhatóbb indok lenne...

Tudom ez egy fájó dolog, de meg kell értened az internet szolgáltató nem intézmény hanem cég, nincs szolgáltatási kötelezettsége, szolgáltat, ha a hivatalos kiszolgálási területen vagy (ez lehet házszám pontos) és nem vagy kizárva az objektív okok alapján. 

Milyen multi probléma ez? Verseny van, ha a többi szolgáltató nem tudja ezt nyújtani akkor valszeg a Digi-nek se éri meg, de én lebeszélnélek arról, hogy ledumálj valakit arról, hogy ezt megpróbálja, hisz a Digi se saját maga ellensége, ha megéri akkor szolgáltatni fog. 

( elod v | 2021. 10. 19., k – 19:25 )

Romániában közben megszűnt a 300Mbps-es előfizetés is. A legkisebb csomag az 500-as. Az ilyen inflációt szeretjük, soha nem éreztem, hogy a kis csomagnál többre lenne szükségem.

A 100-ast tudtommal már régóta nem lehetett megrendelni.

100-ról 300-ra volt egy kis áremelkedés, ha jól emlékszem +2lej.

Időnként vannak kedvezmények ha nagyobb csomagra térsz át, én azt hiszem húsvétkor tértem át 100-ról 300-ra, s 6 hónapig 50%-os kedvezmény volt. Az 500-ra automatikusan átraktak, csak a routert kellett újraindítani.

Rámértem pár hete mikor mondta a kolléga, 500-as. Automatikusan emelik, mint annó 100-ról 300-ra, de eltarthat picit míg új konfigurációt kap a nálad levő berendezés.

Illetve optikai kábel kell hozzá. Voltak valami nonstandard csomagok falvakban, nyugdíjasoknak, de ezek a kivételek.

Telefonálj be, megmondják.

Nálam még nincs optika. UTP-n kapom a netet a lépcsőházi dobozból. Mondjuk gondolom ott az uplink azért gigabit és UTP-n is adhatnának 300 vagy 500 at, de nem valószínű hogy ők szeretnék ezt tenni :D . Szerintem az infrastruktúra miatt van még mindig 100 as netem, igaz ez az erdélyi kisvárosi előfizetés. A bukaresti lakhelyemen van optika hasít 500-al.

The worst or stupidest ideas are always the most popular.

( hackac | 2021. 10. 19., k – 20:07 )

Túl sokat kellene költeni új UTM-re, hogy ezt valamennyire ki tudjam használni :)

( joco01 v | 2021. 10. 19., k – 21:50 )

Az én netem 100/25. Az ilyen nagy számok megrémítenek :)

( NagyZ v | 2021. 10. 19., k – 21:52 )

Szerkesztve: 2021. 10. 19., k – 21:53

decembertol 25/25 lesz otthon, ha minden igaz. gigabitben. es nem GPON! szoval lehet ezt GPON nelkul is.

Viccelsz? Ő nem tölt le. Ő nagy becsben tartja a szerzői™ jogokat™ (értsd: a kiadó multik extraprofitját) és szépen, becsületesen™ megveszi az eredetit™. Annak ellenére, hogy Svájcban egyébként törvény adta jog a védett tartalmak letöltése privát célra.

Persze az is lehet, hogy megvan már az okosWC-je és 4K-ban szeretne Netflixezni a WC-n is, miközben szintén 4K-ban megy vele párhuzamosan a szobában, a konyhában, az okoshűtőben, az okosmérleg számlapján, az okosporszívó kijelzőjén is ugyanaz vagy akár más-más tartalom.

Nem lesz. Sőt jobb lesz, mert eszembe jut, hogy lehetnék smartbirka, de saját elhatározásomból nem vagyok az és ez büszkeséggel tölt el.

A véleményemet viszont ugyanúgy jogom van elmondani a "fakerekes" Nokia használata mellett, mint bárkinek, a legújabb okosgecijével.

Tehát te nem vagy smartbirka, hanem sima birka - de ahogy ezt előadod (amiből látszik hogy a tudásod és a szád aránya milyen), sokkal inkább a hülyebirka a helyes kifejezés... De nekem nem gond, ha a jelző nélküli birka felel meg neked, én tudlak simán csak birkának is nevezni, smart nélkül.

Oly sokszor jöttek már ezzel fejlődésmániásék, akik minden csiligány, modern™ technológia kritikájában már kőbaltát, meg barlangot látnak, de még senki nem mutatott egyetlen ilyen előző generációs hajbazert sem.

Ez az előző generációs hajbazer valójában a FUD-fantáziádban él, amivel a reklámok beetettek, hogy ha nem követed az előre a semmibe iramot, akkor bizony lemaradottá™ válsz és a lemaradott™ az bizony közelebb van az ősemberhez, mint a modern, reklámvalóságokban mutogatott mintapolgárhoz.

Apropó, a releváns HWSW cikkben épp mostanában kellett kiosztanom a lebaszást a komment szekciónak. Ezek az új generációs hajbazerek egyre többen azt merik állítani, hogy nincs szükség 10 Gbit-re. Nem jössz kisegíteni, egy kicsit barlangozni, meg kőbaltázni? :P Hozhatod a fősodratú kaptársaidat is.

Egyébként több dologtól is függhet kinek mi és miért éri meg. Pl garantálhatnak magasabb sávszéllt is mint amit tudnak a mostani csomagok esetén. Vagy ha a csúcsok számítanak valamiért, azaz nem folyamatosan akarod kihasználni, viszont fontos, hogy ha nagy adatmennyiséget akarsz mozgatni akkor az mennyi időbe is kerül. Ezért van nekem is pl 500-as helyett 1000-es. Lehet erről a hozzáállásról is gondolni bármit. Ettől még ez is lehet szempont.

A T ezzel a 2x1Gbit-el még házalt itt nálunk kb 2 hónapja. Először mondta h 2. Aztán beszélt h a 2 az tulképp 2x1. Akkor ezt nem értettem. Meg most se nagyon látom h otthoni körülmények között mi lehet a célközönség? Nálunk három szolgáltató van lépcsőházban. El vagyunk kényeztetve nagyon! :-)

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

Három észrevételem:
   1. Hostingban a szervereink jelentős része még 100 Mbps hálózati előfizetésen van. Néhány, ahol kevés volt, mert például homeoffice VPN koncentrátor, az már 1 Gbps-t kap.
   2. Feldobok itthon a szerverre egy MRTG-t és SNMP-n elkezdem monitorozni a router forgalmát. Szerintetek mennyi lesz a valós igény 0..900 Mbps tartományban?
   3. Ellenben egy iskolát, közösségi intézményt bekötni XGS-PON-nal nem hülyeség. Jelenleg nekik kizárólag méregdrága bérelt vonal az egyetlen opció valós 1 Gbps össztempó környékére.

1) hostingban valahogy meg kell találni a korlátot. 100M portsebességnél kb nem kell foglalkozni semmivel, amíg 1G portnál már valami szabályt fel kell állítani, h mi történik akkor, ha a kedves Ügyfél 100M-nél nagyobb kapacitást használ (és nem csak csúcsokban)
2) otthoni igény? szerintem úgy 30-50mbps-t sem fogja elérni az átlagforgalom (hacsak nem seed-elsz egyfolytában)
3) arra ott az EKG - egyébként egy iskolának, közösségi intézménynek miért is 1G bérelt vonalni kapacitás?
 

Ugyanezt mondtam én is az 5G-re, főleg mikor olyan igényekkel indokolták, amik még nincsenek is jelen, csak egyszer valamikor a távoli jövőben jelen lesznek, de senki nem tudja mikor, és azt sem, hogy egyáltalán jelen lesznek-e (okosvárosok, okosautók, kábel nélküli, több gigabites otthoni internetek stb.). Nem akarom idézni, milyen fejlődésmániás, multibuzi ellenállást kaptam, köztük tőled is. A kettős mérce és a hype általi befolyásolhatóság egyik kirakati mintadarabja vagy.

Kellemesen csalódtam benned, azt hittem, tényleg fejlődésellenes vagy, de látom, te is úgy gondolod, hogy teljesen legit a 10gigabit otthonra.  Legalább megértettem, hogy téged csak a helyhez nem kötött internet zavar.  Valahol megértem, internetezen mindenki desktop gépen, ne mászkáljon már!

"Biztos én vagyok a béna, de csak azt sikerül elérnem, hogy kikapcsol a monitor."

A kettős mérce zavar. Még mindig. A kettős mérce pedig annak köszönhető, hogy 5G promócióra milliárdokat költöttek a szolgáltatók, hogy bemanipuláljanak, akit tudnak, a szükségességére, mindenféle légből kapott utópiákkal. A Digi meg egyszerűen bejelentette. Na, ezért van különbség a reakciókban.

( SCOPE | 2021. 10. 19., k – 22:25 )

Eddig az "Ajánljatok Gigabit képes routert" volt a téma, és választ nem-nagyon találtunk rá, erre sem lesz egyszerű.

Szerintem a Digi 4iG csak egy kis extraprofitot szeretne realizálni a gigabitsznobokon, akik megveszik a 10Gbit-et, aztán forgalmaznak a 2,4 GHz-es, 300 Mbit/s elméleti maximumra képes wifirúteren, de mivel a tapicskoldájukra, meg a fossá-húggyá tömörített Youtube-videóikra az is elég, így jól fogják érezni magukat és az illúziótól még a kép is kicsit élesebb lesz.

Azért ne sajnáld tőlük!

Az csak nekünk, többieknek jó.

A Diginek 100Gbit primary linkje van a BIX-en, ergo most pontosan 10db ügyfelet tudnának kiszolgálni, ha mindenki egyszerre használná, viszont, ha a saját lassú wifije miatt nem fogyasztja el a saját szeletét, akkor több marad nekünk, akik "értelmesebb" dolgokra akarnánk használni.

 ergo most pontosan 10db ügyfelet tudnának kiszolgálni

ha ilyen jól informált vagy, akkor biztosan képben vagy azzal is, h a nagyobb szolgáltatóknak vannak egymás között privát összekapcsolódásaik is... (mert a BIX pénzbe kerül - havonta) a privát interconnect pedig csak egyszer...

Néhány éve (értsd 6-8, vagy még több) keringett egy előadás a youtube-on Angelo-tól, amiben azt ecsetelte, hogy micsoda nehéz volt rábírni a Google-t, hogy eljöjjön egy ilyen kis ország BIX-jére, és ehhez nekik is mennyi mindent kellett változtatni/teljesíteniük.

Ergo nem gondolom, hogy BIX-hez képest, még kevesebb felhasználót lefedő szolgáltató központjához önként vinné az optikát, meg, ha már ott lenne minden szolgáltatónál, akkor miért érné meg neki a BIX, amiért még fizetni is kell?

Nyilván vannak az egyes szolgáltatók között is linkek, de ezt a képet is erősen árnyalja, hogy ezek a szolgáltatók sokszor nagy területen konkurenciák egymásnak, így annyira már mégsem érdekük, hogy egymást oly' barátian összekössék.

Emlékezz vissza, néhány évvel ezelőtt, amikor két szolgáltató összeveszett, és megszüntették egymás között a peeringet, még a BIX-en is, így napokig nem lehetett RTLKlub onile-t nézni.

Egyébként van még egy ilyen nagyobb, többé-kevésbé publikus IX Magyarországon, az MT-IX is, nem túl népes tagsággal: https://www.telekom.hu/rolunk/vallalat/nagykereskedelem/mt-ix/tagok

Ezen kívül a BIX-en, a DIGI 100G linkjén megjelenő ~60G-nyi forgalom van annyira jelentős, hogy az ember azt feltételezze, hogy tényleg arra megy a forgalom nagy része.

(Meg nyilván van még peeringjük az anyacégen keresztül Románia felé is.)

Ergo nem gondolom, hogy BIX-hez képest, még kevesebb felhasználót lefedő szolgáltató központjához önként vinné az optikát, meg, ha már ott lenne minden szolgáltatónál, akkor miért érné meg neki a BIX, amiért még fizetni is kell?

Ahhoz, hogy a BIX-en peer-eljen két szolgálató, mindkettőnek be kell, hogy legyen kötve oda - és fizetnie a havi díjat.
Ennek a díjai publikusak, most pl 10G - 130k HUF / 40G - 210k HUF / 100G - 336k HUF

Jelenleg a két legnagyobb peering lokáció a BIX VH helyszín és a Dataplex.
Több nemzetközi szolgálató inkább (csak) a Dataplex-ben van. Ha adott szolgálató ott van már ezen a helyszínen, akkor kb egyszeri költség mellett ki tudja építeni a másikhoz (pl Google, Microsoft) a direkt peeringet - innentől kezdve egyiküknek
sem kerül pénzbe a forgalom. Ellenben ha mondjuk 5G forgalom van X szolgáltatótól a Google felé/-től, akkor BIX irányba mindkettőnek "költség".

Nyilván vannak az egyes szolgáltatók között is linkek, de ezt a képet is erősen árnyalja, hogy ezek a szolgáltatók sokszor nagy területen konkurenciák egymásnak, így annyira már mégsem érdekük, hogy egymást oly' barátian összekössék.

Attól még, h konkurrenciák - nem ellenségük a saját pénzüknek, költséghatékonyabb a direkt peering és a redundanciát is növeli.

Emlékezz vissza, néhány évvel ezelőtt, amikor két szolgáltató összeveszett, és megszüntették egymás között a peeringet, még a BIX-en is, így napokig nem lehetett RTLKlub onile-t nézni.

Emlékezz vissza, itt az volt, hogy a UPC (Liberty Global) beintett, hogy bizonyos kisebb szolgálatók inkább nemzetközi irányon keresztül kommunikáljanak (mert neki az volt vastagon) vagy kössenek össze vele direkt - van aki biztosan jobban emlékszik.
Ha jól emlékszek, h nála volt a tartalom (big bráner közvetítés) és a megugrott forgalom miatt bővítenie kellett (volna), és inkább elterelte nemzetközi irányba ?

Egyébként van még egy ilyen nagyobb, többé-kevésbé publikus IX Magyarországon, az MT-IX is, nem túl népes tagsággal:

Igen, az MT-IX konkurrenciát akart támasztani a BIX-nek, többek között azzal, h alá áraz (és ezzel növeli a dominanicáját a piacon) hála égnek nem jött be. Most vezetik ki...

Ezen kívül a BIX-en, a DIGI 100G linkjén megjelenő ~60G-nyi forgalom van annyira jelentős, hogy az ember azt feltételezze, hogy tényleg arra megy a forgalom nagy része.

Szinte biztos, hogy a DIGI direkt peerel a Telekommal, Invitech-el, UPC-vel, stb hiszen nem éri meg ezt a forgalmat bevinni BIX-re és ott fizetni érte...

Csak úgy, találomra kiválasztva néhány IP-t egy üzemeltetett honlap látogatói közül, egy Digi otthoni előfizetésről indítva a traceroute-ot:

 

Digi -> BIX -> Vodafone dina. IP (korábban UPC)

Digi -> Telekom dina. IP (Közvetlenül)

Digi -> BIX -> Tarr Kft.

Digi -> Telenor (Közvetlenül)

Digi -> Telekom -> JacsaNET

Digi -> Deninet -> BIX -> cellkabel.hu

Digi -> Backbone GMBH -> t-mobile.at (hogy ez miért nem, a testvércég telekom-on keresztül??? )

Digi -> LIX -> JPIX -> random Kínai IP (gondolom keresgéltek)

 

De abban igazad van, hogy a BIX nem áll(hat) jól az üzleti versenyben, mert (szemmel) nézegetve a statisztikákat, a JPIX 3x-5x, LIX 1,5x-2x növekedett a forgalom, a home-office elrendelésével, a BIX-en, meg csak 1.0x-1,5x, ha egyáltalán ettől nőtt...

Saját bevallásod szerint hülyebirkaként írtad ezt is, látom. A 10G-s uplinkhez tartozóan a szolgáltaó routere fogja adni a LAN-t és a WiFi-t (mert 10csigás uplinket tudó SoHo router azért nem a gyakoribb fajta - még). Tippre  nem a "neked elég" wifi-t tudó eszköz lesz lerakva, illetve nem a te nokiás egérmozin pallérozott igény(telenség)ednek agyontömörített YT-os videókat fogják kapni (tudod te nemsmartbirka, a YT a kliens oldal paraméterei alapján tud többféle stream-et adni adott tartalomból - ha sz@r a drótod/eszközöd, akkor kapod a vacak minőséget, ha jobb, akkor felhozza ugyanannál a videónál a 4K-t is akár)

 

Hagyjad, nála elképelhetetlen az, hogy mobileszközön tűélés fullHD kép legyen. Neki már az is csak paca, nem látja ami kisebb, mint 22". Ez inkább szomorú, de mit tehetnénk, senki sem él örökké, a test meg kopik. :/

"Biztos én vagyok a béna, de csak azt sikerül elérnem, hogy kikapcsol a monitor."

Épp ezen tűnődtem, hogy most bővítettünk a (KKV) cégen belül 2x10GBit-re a belső gerinchálózatot, ezzel ki is fújt a CCR1036-os összes 10G-s portja, és így sikerült ~15GBit/s-et kisajtolni ~40-50 tűzfal szabály mellett, de azért egy CCR1036, vagy CCR1072 kissé túlzás lenne otthonra, meg főleg zajos, hogy aludni is lehessen tőle...

Meg azért az Init7-től sem kell hasra esni, az a 25GBit is, csak a nagyvárosokban, a központjaik pár km-es körzetében elérhető, vidéki falvakban, ahol az ismerősöm is dolgozik, még mindig csak 10-20Mbit ADSL ami dívik.

Az szerintem azért olyan nagy gond eddig se volt, pár éve még volt mikrorik hex-em is 17k ért az is tudta, most rb4011 em van ott már cpu terhelésen sem látszik meg. Amikor lesz lesz 10g akkor szerintem meg az egyik szerverben cserélek hálokártyát dual portos sfp+ ra, egy vm be meg rakok majd pfsense-t vagy veszek bele egy 95$-os ros licenszt.

( djsilas | 2021. 10. 20., sze – 11:42 )

Nadonjó... másrészt meg ott vannak az Inviteltől átvett ADSL területek, ahol néhol a 10Mbit a csúcs. A Digi is beállt a parasztvakító útra, "értelmetlen" sebességet kínál terület-/hálózatfejlesztés helyett!? :/

( Aadaam v | 2021. 10. 20., sze – 12:55 )

A Diginek az kellett, hogy beszéljenek róla, nem az, hogy bárki vegyen tőle 10g-s netet amit aztán ki is pörget.

szerintem sikerült.

( uid_4263 v | 2021. 10. 20., sze – 15:48 )

Régen mindenki örömtáncot járt amikor szép lassan emelgették a 256/512kbit-eket, meg 1-2 mbiteket szépen felfelé, most mindenki csak vernyákol és negativkodik.

Én nem vernyákolok, de ez a sok gigabit már tényleg túlzás, lakossági szegmensben már a 200, 1000 Mbit is overkill volt. Inkább a szolgáltatási területet javítsák.

Én itt nyugaton is a ‘ggem a földhöz verném, ha lenne egy stabil 25 mbites kapcsolatom, ami nem szakadozik és megy is annyival végig. Eddig kb. 10-40 Mbittel toltam, most 100 Mbit van az albiban, ez oltári jól hangzik, de ilyen xDSL-es baromság, pöcsöm szolgáltatói modemes routerrel, Wi-Fi jel alig van, állandóan botladozik, szakadozik a kapcsolat, max. 4 MB/sec-et ha ki tudok hajtani, de az is instabil maximum, mert legtöbbször csak 1 MB alatt van, meg állandó szakadozás, újrakapcsolódás. Kicseszett kínlódás, mikor nagyobb videót, játékot, stb. kell töltenem.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Az a technológiai lemaradás, ahonnan indult a magyarországi szolgáltatás, most előny - nem a 0. meg az 1. generációs ADSL-es sz@rokkal lett megszórva az ország (kivéve néhány anno kiemelt körzetet), hanem újabb technológiákkal, és arról lépdeltek felfelé a szolgáltatók. (Anno talán Nagykovácsi szívott, mert oda elég korán "odaért" az ADSL (mert a pletykák szerint valakinek nagyon kellett...), aztán sok-sok évig nem került fejlesztésre a DSLAM...)

Igen, ebben igazad van. Az ADSL-ezést be kéne fejezni, és mégis pont nyugaton nyomják legjobban. És nem az irigység, de ennek a sok gigabitnek meg lassan terabitnek semmi értelme nincs így, hogy az előfizetők pár százaléka tudja csak igénybe venni, máshol meg netszolgáltatás is alig van, meg ilyen ADSL-szintű szutykok. Fejleszteni úgy kéne, hogy az egész területet próbálják előbb egységesebb szintre felhozni.

A 2,5 és 10 gigabitnek meg annyiból sincs értelme, hogy sok otthoni felhasználó kábele, routere már az 0,2-1 gigabitet se bírta, sőt, sokszor a 100 Mbit sincs meg ténylegesen, plusz ez a nagy sávszél már az, amit normál web/fájlszerverek sem tudnak telíteni, csak torrent, meg pár speciális protokoll, ami szét tudja osztani a sávszélt több gépre, párhuzamosítva tud átvinni.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

No igen - ez a 2.5/10/csillió csigagbit/s otthonra ez a szolgáltatók marketinges f...szméregetésének is tekinthető - viszont az tény, hogy a Digi rendesen kavarta/kavarja az állóvizet úgy az árak, mint a szolgáltatások tartalmát tekintve.
Oké, hogy anno a gigabit meg a natívan adott ipv6 is "minekaz" kategóriaként indult sokak szemében, pláne annyiért, amennyit a Digi kér érte - mégis gründolt gyorsan egy flip nevű "leánykát" a telekom, és elindultak a f...szméregetés rögös útján a 2*1Gibabittel...
És azt se felejtsük el, hogy az eszközöket/végberendezéseket nem 2-3 évre veszi egyik szolgáltató sem, és ha a Digi most be tud rendelni x kamionnyi 10 csigás netet tudó dobozt, az a későbbiekben azzal az előnnyel is fog járni, hogy ahol ilyenek vannak, ott egy bővítés során nem kell új eszköz.
Az, hogy mennyire van értelme/haszna _most_ a végfelhasználói oldalon, az más kérdés - ahogy kezdtem, egyelőre inkább szolgáltatói marketinges versengésnek tekintem én is, mint valós felhasználói igénynek, illetve otthon kihazsnálható szolgáltatásnak - pláne akkor, amikor azt nézem, hogy jellemzően az árérzékenyebb felhasználók a Digi célközönsége, akik nem biztos, hogy a gigabitet kihajtani képes routert megveszik otthonra - a tízcsigást meg pláne... Bár az meg bérelhető a Digitől, ha jól láttam...
 

Nekem még felsejlik valami olyan az elejéről (kb '90 körül), amikor be lehetett tárcsázni talán a freemailhez, nem kellett net előfizetés, csak a sima Matáv telefonvonal és akkor le lehetett szedni maileket. És pár perc után bontva lett a vonal. És akkor megfelelően preparált üzenettel lehetett weboldalakat is letölteni e-mailen keresztül. Megjöttek az adatok a HTML meg a képek csatolmányként. Le kellett menteni és akkor meg lehetett nézni a weboldalt localban. Meg kisebb programokat is töltöttem így le. Meg lehetett adni asszem h mekkorára darabolja, és akkor több emailben küldte csatolmányként. Csak közben le is kellett szedni a leveleket, mert limitált volt freemail-es postafiok mérete. Azaz elkezdte küldeni a darabokat és ha közben nem sikerült a már megérkezetteket letölteni és törölni a postafiokból akkor az betelt és a további részek már nem érkezetek meg. Szóval a freemailes postafiók volt a puffer ami limitálva volt mind hozzáférési időben, mind tárhely méret vonatkozásában. Elég macerás volt így programokat beszerezni ;-D  De annál nagyobb volt a sikerélmény amikor sikerült! Nah az volt a hőskor! Olyan má' sose lesz! 

Bár lehet h  Drótposta volt nem is a freemail! Már így nem emlékszem... De aztán volt valami olyasmi is, hogy éjjel lehetett orrvérzésig csinálni ezt, mert akkor valahogy nem kellett percdíjat fizetni a Matávnak. 
Tök furi, h azóta már nem tudom h hány generáció nőtt fel, akiknek az tök alap, h a net az van - és kb fogalmuk sincs arról, régebben h mentek a dolgok. 

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

Volt ilyen is, az esti időkben, de ha bontott a vonal bármiért, újra kezdődött a számláló. Aztán volt olyan is, hogy havi 4000 Ft-ért az éjszakai modemes hívások ingyen voltak. Csak épp nem '90 körül (akkor még nem is volt lakossági internet-hozzáférés, az nagyjából 96-ban inult), hanem 2000-2001 környékén.

Mondjuk azt, hogy te is homályosan emlékszel valamire. Az Internet hőskora Magyarországon a felsőoktatási/kutatási kapcsolatokkal kezdődött 90 környékén. Itthon X.25 és gopher dívott. De már maga a e-mail-es kommunikáció  Nagyon nem tölthettél le weblapokat, mivel nem léteztek. Az első piaci szolgáltatók 1995-ben jelentek meg, és első körben pont a telefonvonal ára miatt egy esti szórakozás volt az internet hozzáférés, a Matáv eleinte nem is vett részt a szolgáltatásban. Nem hitt ebben az üzletben, neki elég volt a begyűjtött percdíj. Később 1997-ben indult MatávNet néven, az átalánydíj is 1998-ban jelent meg. De a legnagyobb gát sok helyen az elégtelen vonalszám volt, ekkor zajlott a dübörgő távközlési koncesszió végjátéka. Mellette bizonyos területeken már KTV hálózatokon keresztül is megindult a szolgáltatás. 2001-re datálható az "ingyenes" internet amikor tarifamegosztás elvén csak a telefon szolgáltatásért kellett fizetni. Ekkor indultak meg az ADSL fejlesztések is. 

Kicsit kalandromantikus, olvasmányos, de esetenként eléggé szubjektív képet ismerhetsz meg az alábbi kiadványból:

http://mek.oszk.hu/18700/18732/18732.pdf

egyébként: generáció kb. 20év és a generáció tudománya egyszerre egy emberöltő (80 év) alatt 4 generációval számol 

Nem kellett preparálni az üzenetet, megvolt a megfelelő email cím és oda kellett írni, egy emailbe maximum 10 linket.

Freemail volt az, ahol egy kék számot kellett hívni és összesen napi 10 perc online kapcsolatod lehetett, ha valaki szeretne egy kicsit nosztalgiázni: Freemail FAQ 1998-ból

( dejo v | 2021. 10. 21., cs – 10:20 )

A DIGI-t elüldözik Magyarországról, de utoljára még rúg egy hatalmasat a többibe, amit azok meg is érdemelnek!
Nem értem ezt a sok sopánkodást! Akinek igénye és szüksége van a nagyobb sávszélességre annak egyszer be kell ruházni az azt kezelni tudó otthoni infrastruktúrába, de aztán olcsón kapja a szolgáltatást.
Ennyi! Akinek nem kell nem használja, de a régi lehetőség megmarad neki.

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

( xc0m v | 2021. 10. 21., cs – 13:46 )

Valaki tud segíteni, hogy jelenleg Budapesten lehet oda is kérni Digi-t, ahol nem a Digi volt az a cég, aki kiépítette a házban a vezetékeket?

 

Egyébként pontosan hol adnak Digiék 2,5 , 10-es netet?

Valaki tud segíteni, hogy jelenleg Budapesten lehet oda is kérni Digi-t, ahol nem a Digi volt az a cég, aki kiépítette a házban a vezetékeket?

Kérni természetesen lehet...

Egyébként pontosan hol adnak Digiék 2,5 , 10-es netet?

A lap tetején ott a link, esetleg az próbáltad már megnyitni? :-)

( mark7 | 2021. 10. 22., p – 01:16 )

Szerkesztve: 2021. 10. 22., p – 01:18

Melyik CPU-t? A PC-ét vagy a router CPU-ját zabálja?

Olvastam hogy komoly szolgáltatói tapasztalatod van, ezért sem kötekedésből kérdeztem. Ismerősnél pár éve  router nélkül, csak 1 darab 4 magos, 10+ éves géppel, 4 vagy 8G RAM-al többször sikerült elérni a 880Mbit/sec vagy afeletti  sebességet, vagyis majdnem a maximumot, PPPoE-n felcsatlakozva. A Garantált az elejétől fogva is 300Mbit/s a szerződésében.

Egyébként ez is ki van számolva, miért 300 a garantált.
Az utcán 2,5 Gbps összkapacitású üvegszál fut, amire passzív optikai kifejtésen keresztül rálógatnak méretezéstől függően 8..64 előfizetőt.
Ha 8 előfizetőt akasztasz rá, akkor minden körülmény között tudod teljesíteni a garantáltat. Valójában rá mernek akasztani többet is, hiszen az előfizetők jelentős része amolyan Facebook-nézegetős, nem vonalnyúzós fajta.

Az XGS-PON 4-szeres kapacitású gerincet hoz. Ezen már garantálható az 1 Gbps ugyanennyi azonos szálra eső előfizető esetén.
Sőt hajnal 3-kor van esélyed, hogy ezt a hatalmas sávszélességet más jelentős forgalom nélkül te kapd meg.

Azért olyan, hogy "2,5Gbps kapacitású üvegszál", szerintem te is tudod, hogy, nincs.

A többszörös DIGI bekötések során, a szerelőkkel történt beszélgetések alapján  mondhatom, hogy szálanként átlagosan 1..4, zsúfoltabb helyeken 1..12 ügyfelet lógatnak egy szálra, az indok az analóg TV jel vesztesége volt, holott a GPON szabvány 1..64..128 előfizetőt engedne meg.

Az átviteli sebességet/kapacitást pedig nem a szál korlátozza, hanem főképp a szál másik végére aggatott ZTE**, vagy Huawei** OLT modulja.

** Pl: A másik fórumon is sokat emlegetett, DIGI által osztogatott ZTE F688 modem ezekkel az OLT-kkel kompatibilis.

lehet kötekedni a szintaktikai hibán... de a(z alap) gpon technológia tényleg 2.5gbps downstream-et tud, 1 üvegszálon.
(valójában az üvegszál kapacitása -szinte- végtelen, az a kérdés, h a két végén a manócskák milyen gyorsan tudnak villogni - és értelmezni a villogást a másik végen)

Nem minden szolgálató használ RF overlay-t az optikai hálózaton, pl a Telekom sem, így gond nélkül ráteszik a 16-os osztót, sőt, még 2 "mélységben" is használhatnak osztót.

 

Technológia/Kábele válogatja, hogy mennyire, de azért ezen az ábrán is látszik, hogy 1550nm-en (ahol a (kódolt is) TV adás analóg modulációval jön) kisebb a csillapítás, mint 1310nm/1490nm-en, ahol meg a GPON lézerje villog.

Régebben láttam az Ali-n, ahol kilométerben árulták az FTTH drop kábelt, hogy a mellékelt adatlapján az állt, 1550nm-en 0,2db/km, 1300nm-en 1,2db/km a csillapítás.

Érdekes ez, mert ezen a szinten, már tiszta kémia az egész.

itt van egy picivel tudományosabb cikk is:

https://www.researchgate.net/figure/Complete-wavelength-plans-across-at…

azzal a különbséggel, hogy (ismételten technológia válogatja), van ahol 1550nm a GPON, és nincs analóg TV

Még annyi sem, mert: 75Mbps (http://digi.hu/ajanlat/internet/lan)

Én azért ódzkodnék attól, hogy ilyen leegyszerűsítéseket tegyünk, mert léteznek kód/idő/frekvencia osztásos technológiák is, és ebből a GPON  (legalább) a kódosztást használja is Downstream irányba, vagyis, amikor az OLT adatot küld egy időrésben, akkor ott nem csak egy előfizető ONU-ja kapja meg, hanem többen is (valójában az összes, aki azon a string-en lóg), és mindenki kiválasztja belőle a neki megfelelő "szeletet".

Időosztás pedig az Upstream irányban van.

Még annyi sem, mert: 75Mbps (http://digi.hu/ajanlat/internet/lan)

Kijön a75 is, 32 ONU-val számolnak. A gyakorlatban nyilván  magasabb lesz a pillanatnyi sávszélesség. 

akkor ott nem csak egy előfizető ONU-ja kapja meg, hanem többen is (valójában az összes, aki azon a string-en lóg), és mindenki kiválasztja belőle a neki megfelelő "szeletet".

Szerintem pont ezért lehet így számolni.

https://blog.claryel.hu

A 75Mbps, a 32-vel kijön, viszont az Feltöltés, ami nem 2.5, hanem csak 1.2Gbps, vagyis itt valóban a 16 lesz a jó.

A Letöltésre 300Mbps a garantált, amihez, viszont a 8-as osztás tartozik.

https://en.wikipedia.org/wiki/Passive_optical_network

Viszont!

Sem a Downstream, sem az Upstream nem kell, hogy kötelezően ugyanakkora szeleteket használjon, vagyis, akinek éppen több adata áll a sorban, az nagyobb idő/kód szeletet kaphat, mint, akinek kevesebb a pillanatnyi igénye, ergo sokkal nagyobb osztásokat is lehet tenni, ha azt feltételezzük, hogy az esetek 99,999%-ban nem fogja egyszerre mindenki a maximumon tolni.

A fennmaradó 0,001% panaszkodását pedig az "elhanyagolható" kategóriákba sorolhatjuk. (Az NMHH sem fog velük foglalkozni...)

Viszont, a minél kisebb osztás használata is indokolt, mert akkor könnyebben lehet lépni a sebességekben felfelé (pl: 10G), mert azok a technológiák egyre inkább az időosztásról a frekvenciaosztás felé mozdulnak el, (optikán ez a "színek" kifejezéssel lehet könnyen értelmezni) és abból még azért annyira sok nem áll rendelkezésre.

 

De a legegyszerűbb az, amit a fent említett Init7 is csinál, hogy mindenki (előbb-utóbb) külön, saját optikai szálat kap a háza, és a helyi központ között, ott meg a felső határ a csillagos ég...

A Letöltésre 300Mbps a garantált, amihez, viszont a 8-as osztás tartozik.

Jól hangzik, de így szerintem nem igaz. Nem csak a gerinckapacitáson, hanem itt is van overbooking.
Nem akkor fognak újabb osztót betenni, ha megjön a 9. gigabites előfizető (a 300mbps garantáltjával) hanem akkor amikor
a mérések (vagy a negatív ügyfélélmény) ezt indokolják...

( NagyZ v | 2021. 11. 11., cs – 10:38 )

az init7 svajci szolgaltato kozzetette mennyibe kerul nekik az uj PoPjuk, itt van a blogbejegyzes (nemetul, sorry)

toluk lesz a 25 gigabitem amint kicserelik az optikat az o oldalukon is - az en oldalamra valo mar az iroasztalomon pihen.

( igor | 2022. 01. 05., sze – 18:52 )

Felelesztem a thread-et.

Budapesten elvileg decembertol elerheto, marciustol megyeszekhelyeken is.
Van-e mar aki valtott ra es hasznalja?

Nalam az 1Gbps szolgaltatasuk jelentosen javult az emlult hetekben, 650Mbps megy át rajta stabilan.

( debtamas88 | 2022. 01. 05., sze – 23:26 )

Szerkesztve: 2022. 01. 05., sze – 23:29

DIGI féle 2.5/10G csomag  (ugyan úgy mint ahogy eddig is) csak a városokban lévő "panel-dzsungelekben" lesz elérhető ( "ház egyik felébe van, de a túl oldalt már nem lehet" ).

Vidéken pedig vígan szolgáltatják tovább a régi INVITEL ADSL ügyfeleket ( max 10mbit )  - 15ezer FT/hó áron. :_)

Hát igen, attól hogy az Invitel-féle technológiát felvásárolta a Digi, attól még a technológia egy csapásra nem fog megváltozni, csak majd ha idővel eljut oda, hogy lecseréli.
Tatabányán a Digi koaxos TV hálózatot vásárolt fel és gyorsan Docsis3 modemekkel szórta tele. Ez kb. 10 éve történt. Majd valamikor a jövőben oda is üveget húznak.

( NagyZ v | 2022. 01. 19., sze – 11:19 )

root@server:~# ethtool enp65s0f0np0 | grep -i speed
	Speed: 25000Mb/s

itthoni gateway, december ota. AMA :)

( Charybdis | 2022. 01. 19., sze – 17:08 )

Csak kár, hogy nem így van. https://digi.hu/hirek/bemutatja-10-gbits-savszelessegu-lakossagi-szolga…

Olvasom a közleményben:

A főváros egyes kerületeiben történő tesztelési időszak után a szolgáltatás 2021 decemberében Budapest teljes területét fogja lefedni.

Beírom a budapesti címemet, és azt írja, hogy nálam nem érhető el a vezetékes internet. Azért megpróbáltam megrendelni, de a megrendeléskor sem jön ki a címem.

Tehát nem igaz, hogy Budapest teljes területén elérhető.

Na most kiderítettem, hogy mi a helyzet. Azt mondja ugye:

A főváros egyes kerületeiben történő tesztelési időszak után a szolgáltatás 2021 decemberében Budapest teljes területét fogja lefedni.

A Digi ügyfélszolgálat szerint ezt úgy kell érteni, hogy Budapest teljes területén elérhető lesz a 10Gbit/s sebesség, ahol már le van fektetve a Digi internetkábele. Ahol nincsen jelenleg Digi vezetékes internet, ott továbbra sem lesz elérhető semmilyen Digi vezetékes internet, nemhogy a 10Gbit/s sebesség. De egyébként is csúszik a teljes 10Gbit/s kiépítés, tehát még sehol nem érhető el.

Szóval ennyit erről a sajtóközleményről, bullshit az egész!

Sajtóközlemény egyenlőségjel hazudnak. Vagy legalábbis olyan mértékű ferdítés, hogy arra már az átlag adófizető azt mondja hazudsz b+! Nem csak a Digi. Eppöl, mikroszoft, gugli, nvidia, mindenki hazudik, ha firkászok előtt kell beszélni.

Van egy olyan mondás, hogy ha egyszer becsapnak...

A marketing célja az, hogy figyelmet keltsen. Nem ígéret, hanem reklám. Te összetéveszted a szerződési ajánlatot a marketing dumával. Persze könnyebb lenne úgy hirdetni "ön is igénybe veheti ha piros kétkerekű 10 éves autója van" mert úgy mindenki rácuppanna :)

Lehet persze utálni a szelet, csak nem érdemes..

( Charybdis | 2022. 01. 19., sze – 17:32 )

És amúgy ehhez a 10Gbps sebességhez milyen hardver kell (hálózati kártya, processzor, RAM)?

Néztem néhány 7-800.000 Ft-ba kerülő notebookot, és nem láttam egyiknél sem, hogy 10Gbps sebességet támogatna-e, vagy rosszul néztem valamit?

Aha akkor egy ilyet kéne venni az adott notebookhoz. Thunderbolt csatlakozó az van, de a hálózatnál csak annyit ír, hogy "Gigabit Ethernet", gondolom az azt jelenti, hogy 1Gbps sebességet támogat csak.

És processzorból nem kell nagyon durva?

Egy sima Ubuntu Desktop operációs rendszer kezeli egyébként a 10Gbps sebességet?

De igazából mindegy is, mert úgysem érhető el nálam a szolgáltatásuk :D

Az 1 Gbps sebességnél olvastam egy szolgáltató oldalán, hogy minimum Intel Core i5 processzort és 8 GB RAM-ot javasolnak, szóval akkor gondolom a 10 Gbps sebességnél ennél még erősebb hardver kell, vagy nem? Valami oka van, hogy lassabb hardvert nem javasolnak, hogyha ki akarod használni a maximális sebességet.

Elképzelem, ahogy a hup.hu beszáguld 10 Gbps-es vasra ... sokkal rövidebb idő alatt.

Ide kapcsolódik: **** hostingszolgáltatónál elhelyezett szerveren mértem gigabites ethernetre dugott szervert. Valójában az iperf3 100 Mbps-t mutat kintről nézve, azaz például csak a legalsó switch gigabites, hogy a szervered  ETH kártyája gigabitet mutasson neked és örülj. Na ezen nem segít, hogy 10 Gbps tempóra képes a kliensgéped, a szerverteremnél lesz a 100 Mbps szűkület.

egy tisztességes hosting szolgáltató esetén azt kapod - amiért fizetsz...
Azt senki ne várja, hogy havi 20 000Ft-ért 1G vonalat folyamatosan kitölthet - pláne nem külföldre :-)

De egy 24 portos switch esetén - aminek (2x1)gigás uplinkje van - számíthatsz ~100mbps dedikált és max 1G sebességre...

Ps: én pl RackForest VPS-t bőven gigabit fölé ki tudtam hajtani.

servergarden-es berelt gepen tenyleg megy a giga:

     Server: ZNET Telekom Zrt. - Budapest (id = 28951)
        ISP: DoclerWeb Informatikai Kft.
    Latency:     0.30 ms   (0.02 ms jitter)
   Download:   935.22 Mbps (data used: 420.7 MB )
     Upload:   940.43 Mbps (data used: 425.0 MB )
Packet Loss:     0.0%

de ami meg meglepobb, LINODE-os 5$/ho vps-en a 10G is majdnem megvan idaig, pedig texas-ban van a datacenter:

     Server: ZNET Telekom Zrt. - Budapest (id = 28951)
        ISP: Linode
    Latency:   129.81 ms   (0.05 ms jitter)
   Download:  5580.92 Mbps (data used: 8.4 GB )
     Upload:   686.61 Mbps (data used: 1.1 GB )
Packet Loss:     0.0%

Pontosan. Nézd meg a szerződést és ha nem elég a 100 Mbps, akkor kérdezd meg hogy mennyiért kaphatsz 1 Gbps-t. Ha az sem elég, akkor érdeklődhetsz feljebb is.
Ugyanezt csináltam egy másik szerverhosting cégnél. Kevés volt a feladathoz a 100 Mbps, hát felárért átszerződtünk valódi 1Gbps-re.

Gbe portos switchnel azert altalaban Nx10G uplinkek vannak. RF-nel pont garantaljak a 1G kul/belfoldre az 1G linken, persze ahogy te is irtad, ha vegig satirozod 1 gigabittel a honapot akkor jeleznek neked, hogy ez nem az a csomag.
Az viszont teny, hogy a serverhostingnal az oversubscription semmilyen minosegi problemat nem okoz.

ha nem dedikált 1G sebességet kapsz, akkor pont elég lehet az Nx1G uplink is ~20 portra. 
ha N=2 akkor 100mbps garantált sebességet kapsz az 1G porton, de használhatsz többet is - ha jut (kicsi az esély arra, hogy ne jusson).

Amennyiben ez nem elég, akkor dedikált 1G porton 500mbps garantált v (belföldre) 1G garantált sebességet kérni. Ezeknek merőben más ára lesz.
Ezek mennek overbooking alapon (utóbbi 1:1 overbook)

Az megint egy másik kérdés, hogy RF-nél forgalmi korlát van, így "érdekében áll" biztosítani, hogy minél nagyobb sávot tudjál kihasználni, és ha elfogyott a forgalom, akkor jól eladhasson továbbit. (mondjuk emlékeim szerint 1G porton átlag 400mbps-nyi forgalmat ad, ami normál esetben több, mint elég)

Itt írják: https://digi.hu/informacio/diginet-technikai-kovetelmenyei

Minimális igénybevételi követelmények az internetes csomagok sávszélességének teljeskörű kihasználásához:

DIGINet 1000 FTTH:

  • Intel i7 processzor 6MB CACHE (pl.HQ) 2,2GHz, vagy ezzel egyenértékű
  • RAM: 8GB
  • SSD meghajtó
  • Gigabites hálózati kártya

Windows 7 vagy annál újabb operációs rendszer, Linux, MacOS
Gigabites router (opcionális)

 

Ez kell csak a DIGINet 1000-hez (1 Gbps).

Akkor a DIGINet 10000-hez (10 Gbps) vajon milyen hardver kell a maximális sebesség kihasználásához?

10 Gbps sebességen le- és feltöltés egyszerre, a teljes adatforgalom https-en (SSL), plusz közben nyilván az embrer még mást is csinálna, tehát meg van nyitva közben több böngészőlap és más programok is.

Ehhez akkor lehetséges, hogy még az Intel i7 is kevés lesz. Nyilván most arról beszélek, amikor a maximális kapacitáson megy, tehát tényleg 10 Gbps. És manapság már minden kapcsolat https, ahhoz meg kell a CPU. És az SSD sem mindegy, hogy milyen SSD, mert elég gyorsnak kell lennie, mert az is lehet szűk keresztmetszet.

Nem értem, mire gondoltál, hogy ez "kenyérpirítón" is elmegy.

És manapság már minden kapcsolat https, ahhoz meg kell a CPU.

Miért kell nekem https, amikor például a digitalizált rádiófrekvenciás jelet a digitalizálótól TCP/IP felett eljuttatom a szerverre? Sima TCP socket nem elég?
Miért kell nekem Intel processzor? FPGA nem jó?

Szerintetek milyen processzorral fogadják ennek az ADC-nek a mintáit: https://www.ti.com/product/ADC12DJ5200RF
Csak 120 Gbps ...

Maradjunk abban, van olyan használat ahol kell a nagy adatsebesség, de az közel sem biztos hogy a webböngésző lesz, se az hogy HTTP, se az hogy egyáltalán TCP.
Ami biztos: IPv4 vagy IPv6, mert csak az megy keresztül a szolgáltató hálózatán.

Én most a teljeskörű kihasználásról beszéltem, otthoni notebookon vagy számítógépen, tehát hogy a kliens számítógépnek milyen hardver kell.

A teljeskörű azt jelenti, hogy egyszerre megy a feltöltés és letöltés a maximális 10 Gbps sebességen, és az egész https-en (miért ne használhatnék https-t, most a teljeskörű kihasználásról beszélek). Valahol máshol olvastam, hogy ez elvileg 10 Gbps feltöltési- és 10 Gbps letöltési sebességet ad majd (ha majd működik egyszer, mert ugye azt mondja, hogy Budapest teljes területén már működnie kéne, de nálam pont nem elérhető), tehát ez azt jelenti, hogy egyszerre tudsz letölteni 10 Gbps sebességgel és egyszerre tudsz közben feltölteni 10 Gbps sebességgel. És közben nyilván más programokat is használok, mert nem akarok ott ülni és várni.

Azt feltételezem, hogy valaki előfizet erre és tényleg ki akarná használni a maximális sebességet, hogy akkor ahhoz vajon milyen hardver kell, ha már az 1 Gbps sebességre is az Intel Core i7-et mondja a Digi.

model name    : Intel(R) Celeron(R) N6211 @ 1.20GHz

# openssl speed -elapsed -evp aes256

type             16 bytes     64 bytes    256 bytes   1024 bytes   8192 bytes  16384 bytes
aes-256-cbc     514170.38k   799252.76k   827535.79k   833890.65k   834939.56k   836299.43k

ez ugy 6-7 gigabitnyi aes256 throughput... egy 6W-os 1.2ghz celeronon!

A Digi szerintem átlagos otthoni használatra gondolt, grafikus felület, webböngésző sok lappal megnyitva, közben több más program is fut (irodai program, médialejátszó, fájlkezelő stb.), hiszen nem akarod hogy az erőforrások 100%-át elvigye a le- és feltöltés, mellette még mást is akarsz csinálni, és azt is gyorsan, nem akadozva.

Nálam van olyan javascriptes weboldal, hogy a Firefoxon belül csak 1 db lap képes megenni 2 processzormagot 100%-os használaton, Intel Core i5 processzor. És ehhez vedd még hozzá, hogy közben menne a le- és felöltés 10 Gbps-en titkosított csatornán, plusz még mást is akarsz közben csinálni, nemcsak ott ülni és várni. Pl. közben néznél full HD videót, vagy játszanál esetleg. A Celeron processzor ehhez nagyon kevés lenne.

Nomégegyszer... Egy 1.2GHz-es, 6W-ot "zabáló alsó polcos ratyi CPU ki tud hajtani 6-7 csigabitet titkosított csatornán. Ha a hardver többi része is bírja ugye... És nem, a 10 csigabit nem egy gépet van hivatott kiszolgálni, bár egy géppel is kihajtható szépen, hanem egy komplett háztartást, ahol ennél picit több eszköz van már, ez az egyik. A másik, hogy abban a pillanatban, amikor több eszköz használ egy közös átviteli utat, akkor nagyon nem mindegy, hogy az a "cső" milyen vastag, azaz egységnyi adat mennyi ideig foglalja a csatornát - addig ugyanis a többi hozzáférést várakoztatni kell...

Én a 10G-nél nem a https-en paráznék, hanem a PPPoE-hez szükséges kapacitáson,bár gondolom azt a szolgáltatói eszköz csinálja ilyen esetben.

Elhiszem, hogy ki tudja hajtani, de otthoni felhasználásról beszélünk, ahol nem csak azért veszel egy számítógépet, hogy a teljes erőforrás arra menjen el, hogy kapcsolódsz az internethez. Közben még használnád is a számítógépet konkrét feladatokra, úgy mint böngészés sok lapot megnyitva, full HD videó lejátszás, irodai program és fájlkezelő megnyitva, esetleg még játszanál is stb.

Abból indult ez a szál, hogy a Digi leírja a rendszerkövetelményeket, még egyszer: https://digi.hu/informacio/diginet-technikai-kovetelmenyei

És még egyszer, ezt írja: "Minimális igénybevételi követelmények az internetes csomagok sávszélességének teljeskörű kihasználásához:"

És gondolom abból indulnak ki, hogy otthoni felhasználó nemcsak azért vesz egy számítógépet, hogy az erőforrásainak a 100%-át lefoglalja az internetkapcsolat, hanem mellette még mást is akar csinálni ezzel párhuzamosan, de akadásmentesen. A "teljeskörű" meg gondolom azt jelenti, hogy a maximális le- és feltöltési sebességet kihasználod egyszerre. Mert miért ne akarnád kihasználni, ha fizetsz érte, akkor jogod van hozzá.

Gondolom a Digi azért írt oda egy erős processzort, hogy ha valaki reklamál, hogy nem bírja a gépe és nem megy a maximális le- és feltöltési sebesség, akkor tudja mondani, hogy dehát Intel Core i7 kéne minimum. Ami nem is annyira hülyeség, bár nyilván függ a pontos használattól.

És utána kezdtem el gondolkodni, hogy akkor vajon a 10 Gbps sebességhez milyen rendszerkövetelményeket fognak írni a teljeskörű kihasználáshoz.

_egyidőben_ 10gigabiten https forgalom+HD videónézés, plusz játék, plusz *office csomag használat, plusz fájlkezelőben turkálsz

Igen, ez miért olyan extrém? Azt adják meg a fent linkelt oldalon, hogy mi kell ahhoz, hogy a maximális sebességet el tudd érni (amihez ugye jogod van, hiszen fizetsz érte), és szerintem feltételezik mellé, hogy ezzel egyidejűleg fogsz mást is csinálni, és mindezt akadásmentesen akarod, akkor viszont tényleg lehetséges, hogy kell az az Intel Core i7.

Hogy miért tartom extrémnek, hogy egyazon gépen egyszerre 123456 weboldalt töltve, videót nézve, játék közben még *office-t is használsz és a fájlkezelőt is buzerálod...? Szeritned...?

"a maximális sebességet el tudd érni (amihez ugye jogod van, hiszen fizetsz érte)" _ lósz@rt mama. A korábban garantáltnak nevezett sávszélességért fizetsz, nem a maximumért.
 

Az lehet a megfejtés, hogy nyilván egy erős hardvert adnak meg minimális rendszerkövetelménynek, hogyha valaki mindent is csinál netezés közben, akkor se akadjon meg emiatt a net. Mert akkor tudnak arra hivatkozni, hogy dehát mi leírtuk, hogy Intel Core i7 kell, az a baj, hogy nem elég gyors a processzorod. Ha esetleg valaki reklamálna amiatt, hogy miért nem tudja elérni a maximális sebességet.

Nem, a megfejtes az, hogy az NMHH megbuntette a digit azert, mert nem szolt az elofizetoknek, hogy ahhoz, hogy az 1Gb netet ki tudjak hajtani nem lesz jo a 10 eves notebook. Ezek utan biztos ami sicher irtak egy tobbszorosen tulmeretezett rendszerkovetelmenyt, hogy ne lehessen belekotni. Az o szempontjukbol szvsz boven eleg, ha az egy szal speedtest egy bongeszoben mer az adott gepen valami megadott sebesseghez kozeli erteket, tesznek ok arra magasrol, hogy te meg mi mindent akarsz hasznalni mellette.

Most komolyan azért szeretnél atomerőművet építeni, mert egy szolgáltató írt egy rendszerkövetelményt, amivel akadásmentesen le tudják futtatni a speedtestet? 

"És gondolom abból indulnak ki, hogy otthoni felhasználó nemcsak azért vesz egy számítógépet, hogy az erőforrásainak a 100%-át lefoglalja az internetkapcsolat, hanem mellette még mást is akar csinálni ezzel párhuzamosan, de akadásmentesen. A "teljeskörű" meg gondolom azt jelenti, hogy a maximális le- és feltöltési sebességet kihasználod egyszerre. Mert miért ne akarnád kihasználni, ha fizetsz érte, akkor jogod van hozzá."

Nem kell túlmisztifikálni, nem indulnak ki ilyenből. Egyszerűen csak leírják, hogy egy sebességteszthez milyen gépet javasolnak.

Szerencsére várhatsz a fejlesztéssel amíg megépül a 10G :) 1-5 év sok idő

Nem arra veszed az egesz geped, hogy a netkapcsolatra menjen el a teljesitmenye. Ez nem ugy mukodik, hogy ha radugod a 10 gigas csovet, akkor azonnal lelassul minden, meg ha nem is hasznalod semmire. Amikor meg igen, akkor majd az OS priorizal, es adott esetben lassul a letoltesed. Ezt igy latatlanban nem lehet megmondani, nagyon nem mindegy, hogy milyen jatek, weboldal, stb... fut mellette. A word az mondjuk valoszinuleg nem fog feltunni.

Szerintem sokkal inkább arról van szó, hogy az OOKLA speedtest (legalábbis a korábbi verziói) elég komolyan ették a CPU-t, és ha kevés volt a CPU-d, akkor úgy tűnhetett, hogy a net lassult be.

A sok hülye félnótás majom meg pörgethette a Digit az NMHH-nál, hogy "Hháá nem adják a valódi sebességet.", szerintem ettől lett elegük, és írták be, az akkori kb. legmagasabb elérhető követelményeket. (Emlékeim szerint volt is egy erre vonatkozó büntetésük, hogy nem tüntették föl helyesen a követelményeket.)

A CPU zabálást meg alkalmazása válogatja, épp az ősszel kísérleteztem, a /dev/uarndom-ból származó pár-gigás fájlokat másolgattam át egy natúr Debian11/apache2/80 szerverről, és wget-tel megvolt a 9.98Gbit/s, firefox pedig koppant 1.5Gbit/s-nél, ugyanazon az i3/4G ram gépen, a cél egy tmpfs/ramdisk volt, a szerver és kliens közvetlen optikai 10G linkkel volt összekötve.

Videófájlok szerkesztésére pl egy viszonylag jó kompromisszum a 10G networking.

Bár nekem a NAS és a vágógép között, pont egy független 10G-s link van, egyszerűbb és sokkal olcsóbb volt akkor mint rendesen hálózatot fejleszteni.

Időközben máshol meg RB4011-eket (10x1G+1x10G) használok párban, 10G cross-linkkel, ott is kellemes hogy lényegében wirespeed van bárhonnan bárhova, nem kell priorizálással foglalkozni.

Szóval jó dolog az a 10G, mai árakon már egykét értelmes kvázi-lakossági felhasználás is akad, de az biztos hogy rétegigény.

bár a 4011 eléggé fájintos eszköz (pláne ezért a pízért), de a wirespeed-re ne vegyél mérget, lásd inkább:
https://i.mt.lv/cdn/product_files/RB4011iGSplusRM_180903.png

a CPU-ra kapcsolódik az SFP+ port (10G-vel), és a 2db 5portos switch-group darabonként 2.5G-vel.
Szóval legoptimálisabb esetben is 5G-vel tudod meghúzni a rezes portokat...

( Charybdis | 2022. 01. 20., cs – 11:21 )

Gondolkodtam még ezen a 10 Gbps sebességen, és rájöttem, hogy a távoli szerverek lesznek a szűk keresztmetszet. Hiába gyors nálam a le- és feltöltés, hogyha az adott szerver, amihez kapcsolódok, nem hagyja nekem kihasználni ezt a sebességet, akkor hiába.

Ez így van. Már a gigabitet is viszonylag ritkán tudod egyetlen szerver vagy szolgáltatás felé igénybe venni, a 10 gigabitet szinte sosem fogod. Alapvetően párszáz mbps fölötti internet kapcsolat nem igazán egy-egy konkrét szolgáltatás sebessége, hanem a párhuzamos felhasználók száma miatt előnyös.

Nyilván a szándékosan sávszélességre méretezett dolgok esetében (torrent, saját hálón NAS, stb) más a helyzet, ott lehet 10Gbpst kifektetni.