Hálózatsemlegesség és szerver-üzemeltetés

Kíváncsi lennék a tisztelt fórumozók véleményére a témában.

Egy internet szolgáltató ÁSZF-jében olvastam, hogy "internetszerver szolgáltatás üzemeltetésére" nincs lehetőség.

Nyilván egy szolgáltató nem akarja, hogy a lakossági mondjuk 1000/1000-es neten akarjon valaki pl. VPS szerver parkot üzemeltetni, de hogyan viszonyul ez a hálózatsemlegességhez?

Bár nem csak jogi szempontból érdekel a kérdés, de az EU-ben van erre egy rendeletünk is:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32015R21…

A szövegből szerintem ez a három paragrafus a leglényegesebb:

(1)   A végfelhasználók számára jogosultságot kell biztosítani az internet-hozzáférési szolgáltatásukon keresztül az általuk választott információkhoz és tartalmakhoz való hozzáférésre és azok terjesztésére, az általuk választott alkalmazások és szolgáltatások használatára és nyújtására, valamint az általuk választott végberendezések használatára, függetlenül a végfelhasználó vagy szolgáltató helyétől, illetve az információ, tartalom, alkalmazás vagy szolgáltatás helyétől, származásától vagy rendeltetésétől.

Ez a bekezdés a tartalmak, szolgáltatások és alkalmazások jogszerűségének tekintetében nem érinti az uniós jogot és az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jogot.

(2)   Sem az internet-hozzáférési szolgáltatók és a végfelhasználók között az internet-hozzáférési szolgáltatás kereskedelmi és technikai feltételei és jellemzői – így például az ár, az adatmennyiség vagy a sebesség – tekintetében létrejött megállapodások, sem pedig az internet-hozzáférési szolgáltatók kereskedelmi gyakorlata nem korlátozhatják a végfelhasználó (1) bekezdésben megállapított jogainak gyakorlását.

(3)   Az internet-hozzáférési szolgáltatóknak minden internetes forgalmat – függetlenül annak küldőjétől és fogadójától, a hozzáfért vagy terjesztett tartalomtól, az igénybe vett vagy nyújtott alkalmazásoktól vagy szolgáltatásoktól, valamint a használt végberendezéstől – megkülönböztetéstől, korlátozástól vagy beavatkozástól mentesen, egyenlő bánásmódot biztosítva kell kezelniük.

Az első albekezdés nem gátolhatja az internet-hozzáférési szolgáltatókat abban, hogy ésszerű forgalomszabályozási intézkedéseket alkalmazzanak. Ahhoz, hogy az intézkedéseket ésszerűnek lehessen tekinteni, azoknak átláthatóknak, megkülönböztetésmentesnek és arányosnak kell lenniük, és nem kereskedelmi megfontolásokon, hanem a szolgáltatásnak a forgalom meghatározott kategóriái esetében elvárt műszaki minőségére vonatkozó, objektíven különböző követelményeken kell alapulniuk. Az említett intézkedések nem foglalhatják magukban a konkrét tartalmak nyomon követését, és az intézkedéseket nem lehet a szükségesnél hosszabb ideig fenntartani.

Az internet-hozzáférési szolgáltatók nem hozhatnak a második albekezdésben említetteken túlmutató forgalomszabályozási intézkedéseket, és nem tilthatnak le, nem lassíthatnak, nem módosíthatnak, nem korlátozhatnak, nem nyújthatnak gyengébb minőségben és nem különböztethetnek meg hátrányosan bizonyos tartalmakat, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat, illetve azok bizonyos kategóriáit, továbbá nem avatkozhatnak bele konkrét tartalmakba, alkalmazásokba vagy szolgáltatásokba illetve azok bizonyos kategóriába, kivéve, ha ez az alábbiak elérése érdekében szükséges, és akkor is csak az alábbiak eléréséhez szükséges időtartamra:

a) az internet-hozzáférési szolgáltatóra vonatkozó uniós jogalkotási aktusoknak vagy az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jogszabályoknak való megfelelés, vagy az említett uniós jogalkotási aktusokat vagy nemzeti jogszabályokat végrehajtó, az uniós jognak megfelelő intézkedéseknek való megfelelés, ideértve a bírósági végzéseket, illetve a megfelelő hatáskörrel felruházott közigazgatási szervek határozatait is;

b) az integritás és biztonság megőrzése a hálózat, a hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatások, valamint a végfelhasználók végberendezései tekintetében;

c) közelgő hálózati torlódás megelőzése, valamint a kivételes vagy ideiglenes hálózati torlódás hatásainak csökkentése, amennyiben biztosított az egyenlő bánásmód a forgalom azonos típusai tekintetében.

Nekem ebből az jön le: igen, szabályozhatják a forgalmat, de ezt átlátható módon kell megtennie, és nem a konkrét tartalom alapján, hanem pl. az adatmennyiség alapján. Aminek a jogosságát én sem vitatom a szolgáltató részéről, de akkor ezt le kellene írni (legalábbis ezzel a rendelettel összhangban), hogy mondjuk az 1000/1000-es net nem korlátlan, csak mondjuk 10 TB-ig. Ezzel nyilván nem akarják magukat reklámozni.

De az alapján, hogy az én forgalmam azért 100 TB, mert állandóan megy a Youtube 4K-ban, vagy mert állandóan megy a torrent, vagy pedig mert van egy saját cloud, nem számíthatna. Szerintem. De nem vagyok jogász.

Ami még érdekes a történetben, hogy ugyanennél a szolgáltatónál egyébként lehet fix IP címet kérni, persze felárért, de azt nem írja, hogy ha azt megveszed, akkor már jogosult leszel szervert üzemeltetni... akkor meg mi az értelme?

Hozzászólások

Szerkesztve: 2021. 05. 29., szo – 07:32

És mi van olyankor amikor mondjuk céges előfizetője vagyok egy 1000/1000 netnek és távból szeretnék adatokat menteni. Nem webet szolgáltatni, csak az adatokat rendszeresen menteni. Nem fog sikerülni az adatmentésem ha átlépek egy bizonyos adat határt?
Persze tudom ezt a kérdést a szolgáltatónak kellene feltenni, ha lehetne és ha válaszolna is rá érdemben.

Még akár ez is helyénvaló volna.... ha ezek a "bizonyos határok" le lennének írva. A rendelet szövege szerint ezeket le kellene írni, ebben az ÁSZF-ben semmi konkrétum nincs. Még azt sem definiálja, hogy mit ért "internetszerver-szolgáltatás" alatt. Márpedig ez elég tág is lehet, már egy nyitott port is az? Vagy csak a webszerver az? Egy SSH pl. az? Azon is lehet szépen forgalmazni.

És persze, kliensként is lehet óriási adatforgalmat csinálni, épp erre akartam felhívni a figyelmet, és valahol nem tartanám tisztességesnek, hogy pl. a torrentelést nem tiltják, de egy lényegesen kisebb adatforgalmat generáló pl. nextcloud szervert meg igen.

Ha viszont úgy olvasod, hogy "ha az ügyfél rinyál, hogy akadozik az otthonról nyújtott szolgáltatása" -----> a szolgáltatói kivizsgálás mindenféle belső költsége helyett visszaküldik az ASZF-et, hogy "hagyj békén, nem erre szolgál".
Innen nézve ez sem technikai kérdés, bármennyire abban akarja sokunk keresni az okokat.

Nézzük az ellenkező esetet: hosting 15.000 Ft/hó. Hány olcsójános kapna rá, hogy az egyébként meglevő otthoni interneten akarjon "okosban" szolgáltatást üzemeltetni és b*tatni a szolgáltatót, hogy akadozik az otthonról kínált szolgáltatása.
De ha már internetsemlegesség és otthonról akarsz szolgáltatást üzemeltetni: erre is vannak tarifacsomagok, nem 3000 Ft/hó árban.

Nem várok el mást, csak hogy ugyanolyan rendelkezésre állási mutatókkal szolgáltasson nekem INTERNET KAPCSOLATOT (ahogy más is leírta), mint amilyennel szolgáltatja a http forgalomhoz. Véleményem szerint ezt jelenti a hálózatsemlegesség. Ehhez képest azt írja, hogy ő nekem nem teszi lehetővé, hogy szervert üzemeltessek (amire nem mondja meg, hogy neki mi a szerver).

Az a 3000Ft/hó meg ennél a konkrét esetnél inkább 15000... nem is a pénz a kérdés elsősorban. Üzleti csomagjuk pedig nincs.

A pongyola köznyelvvel ellentétben valójában internetes szolgáltatás elérést biztosítanak. Ráadásul ennek a célnak megfelelve az eszközök is olyanok, hogy lefelé irány általában jobb paraméterű a felfele irányhoz képest. Szerencsére sok szolgáltató létezik, ahol szolgáltatási célú vonalra lehet előfizetni. Másik lehetőségként elő lehet fizetni olcsó webtárhely szolgáltatásra havi 500 Ft-tól és a probléma megoldva.

internetes szolgáltatás elérést biztosítanak

Valójában még azt sem, max akkor, ha "Az internet"=http(s).

Mondanám, hogy rá kellene hagyni a fészbúk-agyú konzumidiótákra, hagy higgyék azt, hogy amit látnak, az "AZ INTERNET", de nem, mert éppen pont ők maguk, azok, akik rácáfolnak ezekre a jól hangzó blődségkre.

(Lazán kapcsolódik: https://hup.hu/node/173613)

Pont, a mostanában egyre népszerűbbé váló "streaming" őrület (a facebook-on is) az, ami rácáfol ezekre az évtizedes berögződésekre, és készteti a szolgáltatókat a gatyamadzag felkötésére, mert az:

1) Nem "szerver"-típusú, de mégis a feltöltést használja (te küldöd a youtube-nek, nem a te gépedről "töltik le")
2) Egy 4-6 órás HD, vagy egy 1-2 órás 4K stream nagyságrendekkel több adatot paszíroz át, mint amit te az "otthon hostolt" honlapod/felhőd irányába átlagosan.

És, ha valaki járt is a BME TMIT Hálózati Technológiák és Alkalmazások c. tárgy közelében, az azt is hallhatta, hogy ezt a "streaming" őrületet a hálózati hardware gyártók tudatosan támogatják, ezzel késztetve a szolgáltatókat a sávszélességek növelésére, és eszközök vásárlására.
(Illetve azt is, hogy, épp emiatt, egyre inkább a szimmetrikus irányba történő elmozdulás lesz majd a későbbiekben a jellemző.)

Mellékletek nincsenek az ÁSZF-hez?
Általában ott szokták (nem) kifejteni a a fontosabb adatokat, az ÁSZF pedig a jogi rizsa, amivel védi a seggét.

...úgyis jönnek...

Amúgy már a 7-8 évvel ezelőtti ASZF-ben is benne van.

https://www.prtelecom.hu/doc/aszf/internet/prr-internet-aszf-140101-pdf…

 

Mire gondolhatott a költő kategória...

Szerintem ara, hogy CGNAT mögé tesznek, és kevésbé arra, hogy érdekelné őket a te nyitott 80/443-mas portod.

De az is le van benne írva (most is, és akkor is), hogy publikus dinamikus IP-t kapsz. Havi plusz párezer Ft-ért vehetsz statikusat is.

Ezt mondom, hogy mi értelme a statikus IP-nek, ha hivatalosan tiltva van az, hogy szervered legyen? De simán lehet, hogy tényleg kis forgalmaknál nem foglalkoznak vele, csak örülnék ha az ÁSZF összhangban lenne a jogi szabályozással, és úgy tudom, hogy más szolgáltatóknál is szokott lenni ebből probléma.

De éppen a Telekomnál (nem ennél, a rózsaszínnél) olyan eszközt tettek fel, amiben magában be tudom állítani pl. ezeket a port forwardokat, van benne dinamikus DNS kliens is, igazából mindent tud, ami ahhoz kell, hogy otthonról szolgáltass, épp csak mondjuk maga a webszerver nem (helyesebben az is, mert a router admin felületét mintha ki lehetne nyitni az internet felé is, de azért az más).

Mint írtam, megy jelenleg is. Rózsaszín telekomnál 80/443-as portot épp talán nem próbáltam, de a 22-es simán ment.

Engem az egész hozzáállás zavar a szolgáltató részéről, ráadásul nem csak az ÁSZF-ben, hanem a GYIK-ban is le van írva, hogy nem engedik (helyesebben "ellehetetlenítik").

Igaz, hogy a GYIK-ben van egy fél mondat, hogy ha nagyon megesküszöl rá, hogy amúgy betartod az ÁSZF-et, akkor egyedi elbírálás alapján talán megengedik.

De ha lenne üzleti csomagja, akkor egy szót nem szólnék, rendelném azt, de nincs nekik.

Szerkesztve: 2021. 05. 29., szo – 11:09

A diginél volt ezzel kapcsolatos csörtém mikoris bekötötték a netet és nem ment ez-az. Akkor mondta az ügyfélszolis hogy tiltva van pár port. Én meg felmondtam a szerződést. Ekkor jöttek, hogy fizessek mert határozott idejű volt. Én meg leírtam, hogy nem internetet szolgáltatnak csak web elérést és nem volt benne az afsz-be sőt bekötés előtt se lettem tájékoztatva. De ha gondolják mehetünk a békéltető testülethez. Volt még vagy 3 mailváltás, hogy de-nem-de mint az oviban, de aztán simán megszüntették.

A kifelé tcp/25 minden magára valamennyit is adó szolgáltatónál drop lakossági ügyfeleknél, onnan indul a dolog. A "nem megy ez-az" elég tág fogalom - ha cgnat mögé raktak (ez a default már egy ideje), akkor "befelé" egyértelmű, hogy nem tudsz kapcsolódni. A "simán megszüntették"-ben egyébként az volt benne, hogy többe került volna a veled történő hivatalos levelezgetés, mint amennyivel de jure tartoztál nekik a határozott idejű szerződés felmondása miatt.

 

Nem véletlenül telekom a témaindító szolgáltató? Nem vagyok jogász, de egyszeri végfelhasználóként szerintem ez olyan mint anno a UPC 3 hónap alatti 300 GB / hó korlátja, érdemben senkit nem érdekel, ott is ment a vakarózás, hogy hát tulajdonképpen csak feltöltési irányba értik meg hasonlók. Szerintem ez a szerverüzemeltetés is olyan, hogy legyen valami jogalap cseszegetni a hálózatgyilkosokat (valószínűleg kis eséllyel lenne ebből bírósági per), de addig, amíg 100 TB-ok mennek el arra, hogy minél jobb legyen az user helyezése az egyik hazai torrentoldalon és nem szólnak ehhez semmit, más miatt sem fognak szólni. Az FTTH kapacitása bőven megenged egy-egy körzetben 1--2 nagyüzemi felhasználót.

 

Volt amúgy a DIGI-nél valami adatforgalmi korlát a gigabites csomag megjelenésekor, de olyan népharag zúdult rájuk, hogy nagyon gyorsan eltörölték. Ez a szöveg nem elég konkrét, hogy zavarja az előfizetőket, de bőven ad kiskapukra is lehetőséget mindkét oldalon.

TheAdam

Tökéletesen rendben van és összhangban a szolgáltatásban, persze nem hiszem, hogy ezt a választ el fogod fogadni. Téged megtéveszt a fogalmazás különösen a "azok terjesztésére" fordulat.

Amit vásárolsz az internet hozzáférés szolgáltatás, nem pedig elektronikus szolgáltatás biztosítására vásárolod a vonalat. A transzparencia arra vonatkozik, hogy a te internetszolgáltatód nem kérhet sem tőled sem egy adott elektronikus szolgáltatás nyújtójától extra pénzt, hogy elérd azt a specifikus szolgáltatást. Arról nem szól hogy az elektronikus szolgáltatás  hozzáférés szolgáltatója mennyit számláz a elektronikus szolgáltatás nyújtójának. (egyébként még ez is korlátozható)

Sztem a te szolgáltatód is boldogan ad neked ajánlatot arra ha szolgáltatni akarsz a vonalon.

Nem nagyüzemi hostingot akarok csinálni, és egyelőre ők nem a szolgáltatóm. A jelenlegi szolgáltatónál évek óta megy honlap dinanikus DNS-el, soha senkit nem zavart.

De annak örülnék, ha az egyénnek lenne alternatívája arra, hogy ne csak a nagy szolgáltatók cloud/stb. szolgáltatásait használja. A legdrágább pedig a tárhely, amit a lakossági vonal végén tudok viszonylag olcsón megoldani.

Én elfogadok bármilyen választ, csak arra kérek magyarázatot, hogy akkor ha az (1) paragrafus szerint én szolgáltatást is nyújthatok, mert le van írva, akkor ezt mi alapján tilthatja a szolgáltató?

Hoszting cégek  szabályozzák, 100 mbit nél 30 Terrabájt(vagyis korlátlan (10*3600*24*30)/1024/1024=25 terrabájt ), gigabitnél 50 terrabájt az alapértelmezet forgalom. A te logikádban ott a csavar, hogy a végfelhasználókra vonatkozó szabályt mint viszonteladó akarod érvényesíteni.

De pl. a gondod ott lehet hogy  a   szoláltatónak joga a 72 órása hibaelhárítási  határidő a végfelsználóknál "utca"i előfizetésnél,  minden magyarázat nélkül. Ez a 3 nap azért elég sok lehet , ha szolgáltatni akarsz.

Mint írtam, nem nagyüzemi hostingot szeretnék csinálni, tehát nekem megfelel azokkal a feltételekkel, amikkel egyébként is adja az internetet.

Ebben lehetne igazad, hogy az (1) paragrafus valóban végfelhasználót ír, és sajnos nem definiálja a szöveg, hogy kit ért végfelhasználó alatt. A viszonteladó ilyen szempontból nem áll meg, mert nem adom tovább az internet-hozzáférési szolgáltatást, hanem annak igénybevételével nyújtok egy másik szolgáltatást (vagy tán attól viszonteladó leszel, hogy egy fűrészgéppel áramot használsz? :))

De a (3) paragrafus nem ír már végfelhasználót, és abban pedig az van leírva, hogy minden forgalmat egyenlően kell kezelni. És szerintem ez is a jogos. Lehet lassítani, ha valaki túlforgalmaz, de azért nem lehet lassítani, mert én egyfajta szolgáltatás igénybevételével forgalmazok túl egy ésszerű keretet (aminek a határait pedig meg kell fogalmazni), míg más egy másfajta szolgáltatás igénybevételével, és őt nem lassítjuk. Az én olvasatomban ez a hálózatsemlegesség.

Nem olvastam el a saját ÁSZF-emet sem -Magyar Telekom- de benne szokott lenni, hogy nem adhatod tovább a netet a szomszédoknak, és üzleti felhasználás nem engedélyezett. 

De a fő probléma inkább a 3 (vagy akár több napos)  helyreállítási idővel lehet. Barátoknak még elmegy, de egy üzleti partnernek mit mondasz, hétfő van de péntekre talán biztos lesz net.

És ez a 72 óra az üzleti előfizetésnél is ott  van. Meg ha jön az ELMŰ és egész napra lekpcsolja az áramot a környéken. 

"benne szokott lenni, hogy nem adhatod tovább a netet a szomszédoknak" -> 2003. évi C. törvényt tessen szemrevételezni.

"És ez a 72 óra az üzleti előfizetésnél is ott  van. Meg ha jön az ELMŰ és egész napra lekpcsolja az áramot a környéken." - Benne van? Igen. El lehet a szerződés megkötése előtt olvasni? Igen. Lehet ez alapján dönteni, hogy kell/nem kell? Igen. Akkor hol a probléma?
Bárhol (a világvége után kettővel is) nem fognak neked napon belüli helyreállítást vállalni - illetve lehet, hogy igen, de annak az árát nem fogod szeretni. Ha ennél magasabb SLA kell, akkor marad az egyedi szerződés, a két telephelyes működésed (mindkét telephelyre bérelt vonal, szolgáltatói oldalon megoldva a redundancia), vagy valamelyik szolgáltatói adatközpontba lerakott gép.
 

Erre gondoltál?

2003. évi C. törvény 128§

128/A. § *  (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltató és az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője nem akadályozhatja meg és egyoldalúan nem korlátozhatja, hogy az előfizető vagy a végfelhasználó választása szerinti, harmadik személy által üzemeltetett rádiós helyi hálózathoz csatlakozzon.

(2) Az előfizető és a végfelhasználó jogosult - a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló NMHH rendelet szerint - a rádiós helyi hálózatához és azon keresztül az elektronikus hírközlési szolgáltató, illetve az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője által üzemeltetett hálózathoz viszonossági alapon, vagy szélesebb körben hozzáférést nyújtani más végfelhasználó számára. Ezt a jogosultságot az elektronikus hírközlési szolgáltató és az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője egyoldalúan nem korlátozhatja.

 

Mert, ha igen, akkor CC-zzük már be EZT a szálat is!

Ez a tipikus esete annak mikor valaki egy problémát kizárólag egy szempontból szeretne nézni. A google tervezett egy rendszert, annak kiszámolta a megtérülését. Ezt adja, ennyiért. Nem kell megvenni  ha nem oké. Szerintem is gáz, hogy a kliensnek semmilyen lehetősége nincs a korlátozásokat kikerülni hivatalos megoldással (másik csomag) a Google-ös példában, de ettől még ugyanaz mintha leülnél a vendéglátó helységbe majd megkérnél mindenki mást maradjon picit csöndbe neked üzleti megbeszélésed van. Azaz a többi előfizető kárára akarsz többletszolgáltatást használni (tudom te nem meg egyébként is 3 bit/s havonta 3x, de ettől ha lehet még elő fog bújni "józsika" aki majd tudja a tutit ).

A másik aspektusa pedig a hálózatvédelem (itt a publikusan elérhető szolgáltatásokról van szó amit az ügyfél hozhatna létre) az emberiség 99.99% képtelen ilyen szolgáltatást üzemeltetni, még akkor is ha azt készen adják neki, nincs affinitása a rendszeradminisztrációra, használni akarja és kész. Ez pedig komoly probléma egy teljes megengedő szabályozásnál. 

Szerintem örülj, hogy neked van lehetőséged ezt megkerülni, egyrészt ha veszel havi 1eFt-ért külső virtuális szerverrel, vagy másik csomaggal. 

Én azzal a felháborodással egyetértek, ha a szolgáltató nem engedi vagy korlátozza azt, hogy a végponton ne csak fogyasztás, hanem kiszolgálás is történjen. Ugyanis Ő ad nekem X sebességet egyik irányba, Y sebességet másik irányba és kész. Miért nem mindegy neki, melyik oldal a kezdeményező? Az, hogy 72 óra alatt kezdi meg a hiba javítását, érthető és számoljon vele, aki ilyen elérésben gondolkodik. De, hogy az átvitt adat tartalmát "cenzúrázzák", az azért erős, ha benne van az ASZF-ben, pláne ha nincs.

Ha az az indok, hogy így bárki ki tudja terhelni az adott sávszélességet folyamatosan (ami nekik gondot okoz, de ezt ugye nem mondják ki), akkor ne igérjenek akkora sávszélességet... Más indokot meg nem tudok magamtól kitalálni.

Pl. a Digi-nél azt vettük észre már három lakossági előfizetés esetén is, hogy mióta átkötötték a végpontokat FTTB-ről FTTH-ra, azóta a meglévő IPsec VPN-en az addigi 200 Mbit helyett 25 Mbit max sebesség érhető el... Az elsőnél műszaki hibára gyanakodtunk, de három független, fizikailag távol lévő hely esetén már inkább rendszer szintű korlátot feltételezek. Persze nem kezdtünk el nyomozni (még), váltottunk Wireguard-ra, az megy rendesen.

Egy VPN-t belassítani (különösen ezekben a mostani home office időkben) szintén nem tartom túl etikusnak. Ott még ki sem lehet magyarázni, hogy ki a szerver (felteszem távoli), tehát ez egyértelműen a hálózatsemlegesség megsértése.

Arról a részről nem is beszélve, hogy az adatforgalmad pontosan ugyanannyi lesz, mert egy VPN-en az ember nyilván nem puszta szórakozásból mozgat adatokat, hanem általában mert a munkájához kell. Az adatforgalom így ugyanannyi lesz, cserébe szívsz, mérgelődsz, hogy miért lassú.

A tuti megoldás lehet a VPN-t betenni http tunnelbe, bár az tovább ront a performance-on, főleg a TCP miatt.

"A tuti megoldás lehet a VPN-t betenni http tunnelbe, bár az tovább ront a performance-on, főleg a TCP miatt."

csak kérdem, hogy tényleg okosabbnak gondolod magad, mint a szolgálató erre fizetett gárdáját? :-)
Nyakam rá, hogyha akarja, akkor felismeri a forgalmi mintát protokolltól függetlenül...

Azért kíváncsi lennék, hogy egy https-be csomagolt, 443-mas portra csatlakozó (tehát elég jól álcázott) VPN forgalmat is kihámoznának-e ?

Mert, ha igen, az már nem csak a hálózatsemlegesség fogalmát sértegetné, hanem a kémkedés-ét is!

 

De azért az eredeti felvetésnek érdemes lenne azt is vizsgálni, hogy nem lehet-e inkább modem sajátosság, mert lehet, hogy ezek a kínai ZTE/Huawei modemek, szintén a TCP/http(s) -re lehetnek kihegyezve, és minden mástól, meg leülnek?