"Ezt kell tennünk, hogy ne vérezzünk el a bolygónk kizsigerelése miatt"

Fórumok

... olvasom a másik HUP témát, miszerint
   "Ezt kell tennünk, hogy ne vérezzünk el a globális technológiai háborúban"

Minden mérőszám a pénz irányában közelíti az eredményességet. Végsősoron a verseny arra megy rá, hogy melyik ország termel a jövőben több GDP-t, stb. Pedig az valójában rövidtávon (max. évszázadok) fontos.
Ennél globálisabb probléma, hogy milyen bolygót, mennyi földi erőforrást hagyunk az unokáinkra, dédunokáinkra, ...
Borzasztó pazarlóan élünk. A nagygépes bányaműveléssel az utóbbi évszázadban egyre olcsóbban és szédületes tempóval pazaroljuk el bolygónk erőforrásait. Egyúttal jelentős részben teljesen felesleges célok miatt.

Vajon mikor lesz az a mérőszám, hogy a jóléti világunkban hogyan tudunk kisebb ökológiai lábnyomot hagyni, ezzel biztosítva az utódainknak is az élhető bolygót?

Hozzászólások

Továbbá GDP != boldogság.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szerkesztve: 2020. 12. 05., szo – 14:46

"Vajon mikor lesz az a mérőszám, hogy a jóléti világunkban hogyan tudunk kisebb ökológiai lábnyomot hagyni, ezzel biztosítva az utódainknak is az élhető bolygót?"

ökológiai lábnyom = életszinvonal

Természetesen lehet középkori szintre vissza venni az ökológiai lábnyomunkat, csak ahhoz középkori életszinvonal és középkori népesség szám is fog tartozni. Ezért 10 emberből 9 mint, bolygónk ellensége kijelölése általában problémás szokott lenni. Inkább látszat intézkedéseket szoktak tenni, amelynek nincs érdemi hatása csak jól mutat:

Betiltjuk a szívószálakat miközben az óceánokba kerülő műanyag túlnyomó tésze indiából és kínából származik.

A szigorú környezetvédelmi szabályokkal átesszük a termelést a föld másik felére, így pl. az EU papíron nagyon szép számokat hoz, csak a másik oldalon egységnyi előállított termékre végül több károsanyag kerül a természetbe, mint szigorítás előtt, mert máshol nem is foglalkoznak vele vagy annyira sem mint itt korábban.

Támogatjuk az időjárás függő erőműveket, mert papíron nagyon környezetbarát a nap és szélerőmű, csak azt nem verjük nagy dobra, hogy mindig annyi elektromos energiát kell termelni amennyi épp a fogyasztás, ezért minden szélerőmű mellé kell egy fosszilis is. A többszörözött termelés miatt is az "ingyen" szélenergiából drágább áramár keletkezik.

Vagy meg lehet említeni az elektromos autókat, amere csak állami támogatással és a konkurencia (benzin/dizel) adóztatásával/tiltásával lehet átnevelni az embereket, mert ezek nélkül nem lenne versenyképes. A másik, hogy az elektromos autó akkor lesz környezetbarátabb, mint a belsőégésű ha sokat mennek vele. Viszont sokat menni csak úgy lehet, ha tötlögetik az akkumlátorokat. A sok töltés viszont lerövidíti az élettartalmot.

stb. stb.

Az egésznek viszont csak akkor lenne érteleme, ha ez globális folyamat lenne, erre nem sok esély van. Addig az EU eurómilliárdokat költ pl. a CO2 kibocsátás csökkentésre úgy, hogy az EU 1 évnyi "spórolását" kína 1 hónap alatt kinövekszi. Az eredő ebből soha nem lesz csökkenés, mert a felezéshez egyre több pénz kell, viszont minden felezés egyre kisebb értéket jelent abszolult értékben, ezért egyre gyorsabban semlegesíti az egyre drágább erőfeszítéseket a világ többi része. A globális problémákat nem lehet lokálisan megoldani.

Szerkesztve: 2020. 12. 05., szo – 17:08

életszinvonal != pazarlás

Gondolok itt olyanra is, hogy hazánk némi exporttámogatással exportál sertéshúst, miközben a hazai boltokban a német exporttámogatás miatt igen sok német sertéshús van. Az exporttámogatott kereskedelem miatt az M1-es autópálya szélső sávja pedig ma már hétköznapokon gyakorlatilag kamionsáv. De érdekes videók vannak, amikor Hollandiából szállítanak több kamionnyi tehenet Türkmenisztánba. Közelebb tényleg nem volt tehén?

De beszélhetünk arról is, hogy sok termék bármiféle kényelmetlenség nélkül használható lenne többszörös ideig is, de ez ellene dolgozik a "fogyassz" gazdaságpörgető szemléletnek. Hiszen ha nem veszünk X évente újat, akkor nem tud annyi profitot terelni az adott üzletág, ami a mai nézetünk szerint rossz. Viszont ez a pénzügyi érdek pont ellentétes azzal, hogy az utókornak is hagyjunk bányászható nyersanyagot, stb.

Szintén egy önálló témát megér, amikor valójában szükségtelen dolgot mesterségesen keltett igénnyel próbálunk tömegével rásózni a fogyasztóra. Nélküle sem lenne rosszabb az életszínvonal, csak egy közbeékelődő nem tudna beállni a pénzforgásba. Ellenben az utókornak szintén több maradna a bolygónkból.

Szerkesztve: 2020. 12. 05., szo – 17:05

"Vajon mikor lesz az a mérőszám, hogy a jóléti világunkban hogyan tudunk kisebb ökológiai lábnyomot hagyni, ezzel biztosítva az utódainknak is az élhető bolygót?"

Majd ha nem arrol fog szolni 10-bol 9 kornyezetvedelmi szabalyjavaslat, hogy valami alszent fasz mas faszaval akarja verni a csalant, vagy "kornyezetvedelemre" hivatkozva akarnak arra kotelezni, hogy bizonyos termekekbol dobjuk ki a regi mukodot, es vegyunk ujat. Es mint minden mas globalis problemanal, ennel is gyakorlat helyett mindenkinek az egymasra mutogatas megy legjobban.

Szerintem idetartozik a blogbejegyzesem: "Zold buntudatkeltes - matol immunis vagyok ra" - https://hup.hu/node/161462

Amíg a kapitalizmust nem szelídítjük meg úgy, hogy azért valami módon a verseny is fennmaradjon , addig a pusztulás felé rohanunk. 

Szerkesztve: 2020. 12. 06., v – 21:40

"Vajon mikor lesz az a mérőszám, hogy a jóléti világunkban hogyan tudunk kisebb ökológiai lábnyomot hagyni, ezzel biztosítva az utódainknak is az élhető bolygót?"

én mondjuk 3-4 nemzedéknyi időre becsülöm ezt. Mármint azt, hogy ezen mérőszám meghatározza az emberek életét, nézőpontját. Az embereknek kell idő, hogy alkalmazkodjanak az új világhoz.

Ez nem azt jelenti, hogy nem lesz verseny vagy GDP méregetés, de a versenybe beépülnek majd ezek a szempontok is (pl a szemétkezelés, újrahasznosítás, fenntarthatóság stb). A lehetősége már most is adott, csak be kellene építeni egy-egy termék, szolgáltatás árába pl a szemétkezelés. 

Már egy sor dologba beépült a hulladékkezelés díja. Csak amíg még így is olcsóbb eldobható csomagolásban árulni a terméket, mert a visszaválthatós begyűjtése, kezelése, tisztítása, a termelési folyamatba visszajuttatása drágább, addig nincs motiváció erre.

Ami befolyik ilyen címen, az vajon hová kerül?

Tökéletesen működő eszközöket dobnak ki emberek, mert presztizsfogyasztás van. Tervezett avulás, javíthatatlan, vagy az új árához közelítő javítási költségek még egyszerű hiba esetén is. Egy szett tintapatron áráért új nyomtatót lehet venni...

Régi, kb. 30 éves adat volt: 1 liter sör előállítása során közel 100-szor annyi ivóvíz minőségű vizet használtak el. Ennek nagyobb részét a különböző tisztítási folyamatok emésztették fel. 

ISO 14001, hogy a cég tudatosan is tegyen valamit. A cég beosztottja meg sz@rik rá. Eddig sem érdekelte, eztán sem érdekli, nincs motiváció, csak az auditon csússzon át a terület.

Szóval ez a 3-4 nemzedéknyi idő reális, de ennél gyorsabban kellene alkalmazkodni a változáshoz. Mondjuk akik most végzik az középiskolát, már úgy lépnének be a nagybetűs ÉLETBE, hogy ez lenne az alap viselkedési forma. 

gy