T-COM optikai net, 2gbps hogy?

Hálózati eszközök

Sziasztok! Van egy bekötött T-COM optikai net. A T-COM által adott modem olyan, hogy van benne NAT-olós tűzfal és switch és 4 darab gigabites port. Ez a fekete színű doboz. (Most nem tudom megnézni hogy pontosan milyen, mert nem ott vagyok.) Az internet sebessége 2Gbps le, 1Gbps föl. Ez az elméleti sebesség. A gyakorlatban Wifi-wel 450Mbps körül tud.

Az világos, hogy ha több gép netezik egyszerre, akkor a 4 db gigabites porton összesen több mint 1Gbps letöltés is menne.  Abban reménykedem, hogy ez a modem ismeri az LACP-t, és ha rádugok egy rendes managelt swtich-et 3-4 vezetéken, akkor át tudom vinni a max. sebességet.

Az a kérdés, hogy ez mekkora valószínűséggel működne?

Most pont nincs ilyen switch-em amit rá tudnék dugni, és nem fogok ilyet venni csak azért, hogy kipróbáljam és aztán kiderüljön hogy nem működik.

Saját végponti eszközt nyilván nem tudok rádugni, ez a T-COM-os eszköz single mode fiber-t használ és valami speciális transreceiver-t ami ugyan azon az egy szálon küldi és fogadja az adatokat.

Harmadik lehetőség meg nem nagyon van.

  • 3346 megtekintés

( Elbandi v | 2020. 10. 19., h – 15:16 )

2G fel, 1G le? nem forditva akartad irni?

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

( _ventura_ v | 2020. 10. 19., h – 15:18 )

Szerintem fordítva írtad, 2Gbit le és 1Gbit feltöltés.

Nem kell LACP meg semmi, a "sima" GPON szabvány kb. 2.5Gbit letöltést és 1.25Gbit feltöltést tud.

Amennyiben erős a HGW-ed amit adtak,  akkor ezt ki tudja natolni, 2db Gigás porton (1 pppoe kapcsolattal).

Az optikát meg kb csak a t-com eszközébe tolhatod mással nem fog menni.

Fedora 41, Thinkpad x280

Jól értem? A Telekom olyan "2Gbit-es" netet ad, amit saját routerrel nem tudsz használni mert 1Gbps lesz a max letöltési sávszél. A Telekomos gagyi boxot használva van csak elvben 2Gbps több kapcsolat összegeként, de ebben az esetben nat van és nincsenek kívülről látható portjaid. 

1 biztos, a telekom gpon hálózatán az optikai szál végén csak a telekom által auditált eszköz lehet, semmi más. Van pár modell és kész. Ezt lehet bridgben, vagy router módban hajtani. Az hogy a 2gbitet, pontosan, hogyan milyen beállításokkal adják át az passz. 

Ismereteim szerint azok a gpon dobozok 2.5gbitet tudnak downloadba és 1.25 uploadba. Azaz ennyit tud fogadni az optika portján. Ha routerként használod akkor ugye NAT-ol és mivel van 4Gbit portja lehetséges, hogy pl 2 géppel kihajthatod a 2Gbitet. Más módot nem tudok elképzelni, azok a HGW-t ismereteim szerint LACP/bonding stb-t nem tudnak. Ezért is érdekelni, hogy az imént említett módon kívül valaki használta-e a 2Gbites netet.

Fedora 41, Thinkpad x280

nagyjából jól érted, a gpon eszközre (ami router módban van) be tud jönni a 2G  internet, és ha 2 vagy több géped van, akkor ki is tudhatod hajtani esetleg.
A garantált érték ugyanúgy 300/50 mint az 1G-nél.

A portok miért nem láthatók kívülről? port fwd vagy DMZ beállításra van lehetőséged.

Igen, erre gondoltam. Ha ez működne akkor bekötnék rá egy SPF+ modulos switch-et, és arra meg a saját gépemet például egy DAC-al. De ez ugye úgy indul hogy venni kell egy ilyen switch-et, és ha utána derül ki hogy nem megy az LACP, és sehogy nem tudok kipréselni belőle 1Gbps-nél többet akkor tök fölösleges.

Mármint te használtad a digi-s gpont, a fenti mikrotikes modullal ? Mert ez elég érdekes lenne :D

Üzemeltetek gpon rendszereket, mi se engedünk csak saját eszközt, ezért is furcsállom, hogy csak úgy bedugsz egy GPON eszközt és mondjuk megy a végén a pppoe/dhcp stb

Fedora 41, Thinkpad x280

Mikor még pesten laktunk és bevezették az optikát olyn 2015 vagy 16-ban, akkor nem volt ott semmi modem (lakásban) mikrotik routerbe volt dugva az optikai kábel. Az, hogy máshol volt e valami végződtetése nem tudom. Ha jól emlékszem pppoe-t kellett még beállítani talán? De rég volt, és már évek óta elköltöztünk onnét.

Web, Domain, Tárhely

Az nem ethernet volt ? Kizártnak tartom, hogy te csak úgy bedugjál egy számukra tök ismeretlen gpont eszközt, és az menjen is :D

A digi még sok helyen most is ethernettel nyomul, és jelenleg is GPON-osítanak. 

Nahh mind1 ezt már nem tudjuk meg.

Fedora 41, Thinkpad x280

Biztos, hogy nem ethernet, mert erre a modulra várni kellett, mert nem volt sehol raktáron. Nem is volt olcso. Nálunk eleve coax-os digi volt a jó kis max 8 mbitjével, aztán utána az optika jött, az utp-s korszak kimaradt. Nem én dugtam be, a szerelő mókolt rajta valamit.

Web, Domain, Tárhely

( Elbandi v | 2020. 10. 19., h – 15:23 )

Szerkesztve: 2020. 10. 19., h – 15:24

https://www.telekom.hu/lakossagi/szolgaltatasok/internet/otthoni/gigaer…
"1) A 2000Mbit/s szolgáltatás maximálisan kínált letöltési sebességének teljes kihasználása egy eszközzel is lehetséges a GE-es interfészen keresztül – amennyiben olyan eszközzel rendelkezik az Előfizető, amelybe 2 db Ethernet kábelt lehet csatlakoztatni és az eszköz képes a 2 db Ethernet porton érkező sebességet összeadva kezelni, valamint amennyiben a végfelhasználói eszköz a szükséges rendszerkövetelményeknek megfelel."

akkor elvileg valami bondingot tud. teszteleshez nemkell speci switch. fogsz egy pc-t ket ethernettel, osszekotod dobozzal, configolsz egy bondingot, es megnezed melyik fajlta mukodik.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Egyébként meg nagyon furcsán fogalmaznak! Az "egy eszközzel is lehetséges" könnyen megoldható akkor, ha egy gépen több program fut párhuzamosan és ezek különböző portokon kommunikálnak. Nyilván az a rész az érdekesebb, amikor egyetlen adat stream van. De erről a részéről ügyesen nem nyilatkoztak.

Protokoll függő a bonding. Van per-packet loadbalancing is, de pont amiatt nem terjedt el, mert sok problémája van. Ami pedig nem per-packet balanszol, az 1-1 sessiönhöz tartozó csomagokat mindig fixen 1 meghatározott linken küldi át. Tehát ha csak 1 aktív adatátvitel van, akkor ott nem adódik össze a >1 link aggregált átviteli sebessége.

( nsandoragy | 2020. 10. 19., h – 15:25 )

Ha jól értelmezem a kérdésed, akkor ezt hasznos lehet:

https://hup.hu/node/156236

Ügyfélszolgálaton rád fogják hívni az inkvizíciót, ha megkérdezed tud-e LACP-t, de a FAQ alapján amit kaptam nem, mert mindenhol kiemeli "A maximális letöltési sebesség több eszköz egyidejű használatával érhető el."

https://www.telekom.hu/lakossagi/ugyintezes/gyakori-kerdesek/3752/a_kin…

https://www.telekom.hu/rolunk/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017/oktober_…

( lcsaszar v | 2020. 10. 19., h – 15:57 )

2 Gb/s egyetlen source IP-ről még LACP-vel sem lehetséges. Ha pedig switch-et kötsz utána LACP-n, akkor mi lesz a különbség ahhoz képest, hogy közvetlenül dugod be a 4 portba az eszközeidet? Gigabitnél egyik sem fog többet tudni.

Egyébként erre a kérdésre van egy másik válaszom is, hogy ez nekem miért lenne fontos. Ez az eszköz egy olyan házba van telepítve, ahol a földszint és az emelet között öntött betonfödém van. Föl kell vezetnem a netet az emeletre is. Számítógépek lesznek bekötve a földszinten és az emeleten is. A kettő között nem húzhatok be egyetlen szál kábelt, mert akkor max. 1gbps megy át az emeletre, és ez nem jó.

Erre mondjuk van egy másik megoldásom: összekötöm a a T-COM modemet 2 vezetékkel egy managelt switch-el, és külön vlan-ra teszem őket. Utána ezt a switch-et összekötöm 10G optikával az emeleten levő másik switch-el. Ott pedig újra szétosztom őket vlan id szerint külön portokra. Így legalább azt el fogom tudni érni, hogy gépenként meglegyen az 1Gbps.

A gépenként 2Gbps valószínűleg csak álom marad. :-(

Na most meg azt nem értem, hogy a szolgáltatói eszköz után miért switch menne, miért nem egy router/tűzfal? Ezt már sokadszor olvasom leírva, tehát nem véletlen.

Kellene egy router, ami akár a fent említet (elvileg támogatott) bonding-gal kapcsolódik a szolgáltatói eszközhöz, és ő szolgál ki mindenki mást a házban a belső hálózaton. Sosem értem, hogy bárki miért bízza a router/tűzfal funkciót a szolgáltató eszközére a mai világban. Igen kevés előny mellett nagyon sok hátránnyal jár.

Az, hogy házon belül minden szintre kerül egy-egy switch, és ezek 10G kapcsolaton beszélnek egymással, hogy a hálózat minden eleme 1G sebességgel beszélhessen bárki mással, az tiszta, de ehhez semmi köze sz internet szolgáltatónak. Ezt még lehet oda fokozni, hogy (bármelyik) switch a router-rel >1G kapcsolattal beszél, és akkor az internet teljes sebessége is kihasználható (elvileg, egyidőben több géppel használva).

Én magam nem tudom, hogy lehet-e ilyent vele. Nekem nem T-s netem van, hanem valaki előbb írta (pontosabban idézte a T leiratából), hogy valamilyen módon egy eszközzel is "elhasználható" a 2 Gb/s sebesség. De nem tért ki sem a leírás, sem a hozzászóló a technikai részletekre.

De ha nem lehet saját router/tűzfal eszközig eljuttatni a 2 Gb/s sebességet, akkor én speciel nem is kérném ezt az opciót (vagy ha nincs más csomag, akkor 1/1-es sebességűként kezelném magamban 2/1 helyett). Szerintem nem jó ötlet a szolgáltató eszközét használni ilyesmire, és a kompromusszum nálam az lenne, hogy a sebességről modok le, nem az, hogy a saját magam által biztosított-kezelt tűzfal/router funkcióról.
Kiváncsi lennék ezekre a szolgáltatói eszközökre milyen ütemben jönnek ki a biztonsági javítások, netán új funkciók. Azt meg ne mondja a szolgáltató, hogy elég az alap tudás (NAT és port forward), mert aki ilyen sebességet kér, az általában nem a mezei user szerintem.

> Na most meg azt nem értem, hogy a szolgáltatói eszköz után miért switch menne, miért nem egy router/tűzfal? Ezt már sokadszor olvasom leírva, tehát nem véletlen.

Oké szóval így nézne ki az eleje:

T-COM router -> több UTP vezeték -> okos switch

Így folytatódna a földszinten:

okos switch -> utp kábelek -> számítógépek és földszinti wifi AP

Így az emeleten:

fsz. okos switch -> 10G optikai kábel -> emelet okos switch -> számítógépek és emeleti wifi AP

Amit ez megold az a következő: a T-COM router helyi portjait külön vlan-okra teszem, és ezt **egyetlen** optikai kábelen felviszem az emeletre. Az emeleten pedig újra szétszedem több portra. Ez azért jó, mert az emeleten az egyes portok külön-külön (és párhuzamosan is!) tudni fogják a maximális 1Gbps sebességet. (Igaz hogy a 2Gbps-t nem, de legalább az egyet igen.) Plusz nem kell fölhúzni az emeletre 4 darab UTP kábelt, hanem csak egyet. Plusz ha lesz újabb eszköze a T-COM-nak akkor nem kell átvezetékelni az egészet újra.

> Kellene egy router, ami akár a fent említet (elvileg támogatott) bonding-gal kapcsolódik a szolgáltatói eszközhöz, és ő szolgál ki mindenki mást a házban a belső hálózaton. Sosem értem, hogy bárki miért bízza a router/tűzfal funkciót a szolgáltató eszközére a mai világban. Igen kevés előny mellett nagyon sok hátránnyal jár.

Igazad van, ha még a két darab 10G switch mellé vennék egy olyan router-t ami egyszerre tudja a bonding-ot és van SPF+ modulja is, akkor ennek meg lenne az az előnye, hogy nem kellene a szolgáltató tűzfalában megbízni. Ez nekem is eszembe jutott. Ezzel már nem technikai bajok vannak, hanem anyagi bajok. :-) Egy ilyen router (mondjuk RB4011iGS+RM, ami **feltételezhetően** tudja ezt a fajta bonding-ot és van rajta SPF+ port) további $200 USD kiadás, plusz szerencsés esetben még egy DAC kábel is kell a router és a switch között. Szerencsétlen esetben még 2 SPF+ modul is. A 10G switch-ek se kerülnek nagyon kevés pénzbe, de azok olcsóbbak mint egy ilyen router, és mivel 2 darab switch-et egyébként is meg kellene venni, ezért ott az árkülönbözet nem vág a földhöz. Szóval persze egy dedikált router-t hozzácsapni még jobb lenne, de a +200USD befektetésért cserébe mindössze annyit nyernék vele, hogy nem (csak) a szolgáltató tűzfalát használom.

Egyszerűen rá kell dugni egy bármilyen, Linux futtatására alkalmas PC-t két 1G hálókártyával arra a dobozra, és már le is tesztelheted milyen bond üzemmódot támogat (ha támogat egyáltalán). Ha megvan és támogatja, akkor bármelyik Mikrotik router lehet utána, mert azon a Linux által támogatott összes bondig mód megoldható. Így pénzköltés nélkül ki tudod találni, mire is lenne szükséged.

De a fent vázoltakkal megint ott tartunk, hogy neked minimum kettő gépen kell egyidőben 1 Gbps kapcsolat, ráadásul úgy, hogy előre nem tudod, melyik lesz az a két gép a teljes házban. Ezzel semmi baj nincs, csak azt látni kell, hogy ez nem lesz sem olcsó, sem egyszerű.

( nagylzs v | 2020. 10. 19., h – 16:36 )

Mennyivel egyszerűbb lenne ha 2.5G -s portot tettek volna arra a nyamvadt routerre.

Szeretnél ilyet?
Lehet venni SFP-ONT-t, önmagában kicsit többe kerül mint a komplett wifis ONT, és kell mögé egy router is.
Mondjuk egy Mikrotik HeX-S plusz SFP ONT együtt olyan 40k nettó, nagyker áron, és máris tudsz bond-olni.
A következő eszköz ami jó lehet neked erre -bonding nélkül- az a Mikrotik 2004. Nézd meg, mennyibe kerül :-)

( ggallo | 2020. 10. 19., h – 16:47 )

Engem igazából az itt olvasottak alapján az érdekelne, mi az a use case ami otthon működtetett eszközön igényel 2 Gbps letöltési sebességet, pláne egyetlen letöltési szálon.

Ez egy jó kérdés! Első nekifutásra a készülék saját menedzsment felületéből nem derül ki, hogy a NAT-oláson kívül tud-e bármilyen egyéb kapcsolati módot az ügyfél eszközök felé? Abból ki lehetne (talán) találni, hogy tovább vihető-e a 2 Gbit/s, vagy csak a T eszköze lehet a koncentrátor, és a rá kötött eszközök darabonként max. 1 Gb/s sebességgel netezhetnek.

"kihasználni azt, amit előre kifizetett"

egyreszt gondolom van egy garantalt savszel megadva, azert fizetsz... a tobbi csak parasztvakitas, es nagyon ritkan valos.

masreszt max peak-ben hasznalhatod ki, ahhoz meg luxus 10g-s eszkozoket venni... ha folyamatosan hosszabb ideig ki akarod terhelni a 2g-t akkor nagyon hamar szerzodest fognak bontani, mert megserted a 'fair use' kitetelt az aszf kb 175. oldalan az apro betu kozepen...

Ezzel még mindig csak azt mondtad, hogy kell neked 2gbps mert ki van fizetve.

Mire? :)

Nem bántásilag. Szintén telekom optikám van, de 150 mbittel, és pont bőven elég. Szoktam elég sokat forgalmazni munkában, nézünk hbo -ot meg netflixet, néha ncore-os linux isokat, feleségem otthonról tanított hónapokig ahol ment reggeltől estig a teams -elés, és még sorolhatnám elég sokáig.

Maximum a ps4 a sok gigás updateket nem úgy rángatja le, hogy meglegyen egy nagyvécé alatt, de ez nem indok arra hogy előfizessek gyorsabbra.

Egyetlen use case-t tudok mondani. Elő szokott fordulni, hogy 1TB-os adatbázist töltök le tesztelési céllal, belföldön. Bár az igaz hogy nagyon ritkán (havonta egyszer), de akkor nagyon jól jönne. Vannak ennél nagyobb letöltéseim is (backup-ok), de azoknál nem fontos hogy mennyi idő alatt töltődik le.

Teljesen igazad van neked is: az 1Gbps elég gyors. Ha pusztán azt nézném hogy mekkora a befektetett energia és a várható előnyök aránya, akkor az jönne ki hogy nem éri meg ezzel foglalkozni. De ez számomra nem csak egy üzlet. Az a hozzáállásom hogy ha már félig meddig szakmabeli vagyok, akkor próbáljam meg a legtöbbet kihozni belőle. Nem azért mert annyira nagy szükségem van a plusz sebességre, hanem  mert kihívás, mert jó érzés lenne a végén hogy ezt is meg tudtam oldani, és tapasztalatszerzésnek se rossz.

Az észszerűség keretein belül maradva. Az hogy $100 helyett $200-at költök el switch-ekre, vagy hogy eltöltök néhány órát a lehetséges megoldások elemzésével, nekem még belefér. Ha végül mégis 1Gbps lesz a maximum, akkor se fogom sajnálni azt a pár plusz 10 ezer forintot arra, hogy időtálló legyen a hálózat és ne kelljen újravezetékezni mindent, ha a T-COM néhány év múlva kijön egy olyan HGW-vel amin mondjuk van egy 5GBASE-T port.
 

Hát, ha minden alkalommal le kell tölteni azt az 1 TB-ot, akkor ott valami nagyon rosszul van megtervezve. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne törekedj a 2 Gbps elhasználási lehetőségének a megteremtésére, de ez a use case valami hibás feltételezésen/működésen/gyakorlaton alapul, nem valós problémamegoldás. Ez olyan, minthogy nem kell időben elindulom otthonról, mert a kocsim tud 200-zal menni, úgyhogy majd inkább száguldok, hogy ne késsek el.

Normál esetben egyszer kell letölteni azt az adatbázist (ha már a helyén nem lehet másolatot csinálni belőle - ami fura, közben meg hazavinni lehet -, ráadásul mindig a legutolsó verzióval kell az otthon végzett teszteket csinálni), és onnantól csak a különbözetet, ami valószínű durván kisebb lesz (még akár heti frissítés mellett is), mint 1 TB.

A másik ami nem tiszta, hogy ha veszel is 10G switch-eket, akkor is kell majd legalább 2 SFP+ modul és közé optika (ami legalább az egyik switch árában lesz pluszba) a két emelet közé. Meg azt írod nem sajálsz plusz pár tízezret, de egy plusz RB4011 meg már sok, miközben 2G internet sebességet szeretnél 10G interlink melett több szinten a házatban. Ez kicsit kezd olyan lenni, mint a kukából kiszedett random HDD-kkel legyen egy szeruper ZFS akapú home NAS-om topik volt nemrég.

>Normál esetben egyszer kell letölteni azt az adatbázist (ha már a helyén nem lehet másolatot csinálni belőle - ami fura, közben meg hazavinni lehet -, ráadásul mindig a legutolsó verzióval kell az otthon végzett teszteket csinálni), és onnantól csak a különbözetet, ami valószínű durván kisebb lesz (még akár heti frissítés mellett is), mint 1 TB.

Kivéve ha egy mongodb adatbázisban gridfs-ben tárolt videókról van szó amik bazi nagyok és tömöríteni se lehet őket. :-)

> A másik ami nem tiszta, hogy ha veszel is 10G switch-eket, akkor is kell majd legalább 2 SFP+ modul és közé optika (ami legalább az egyik switch árában lesz pluszba) a két emelet közé.

Ezt határozottan tagadom. A switch CSS610-8G-2S+IN ára $100, ebből kell kettő. Az SPF+ modul ára 15 EUR az fs.com-ról. A két switch és a két modul együttesen 230 EUR, az optikai kábel meg véletlenül leesett a teherautóról. :-) Természetesen ha eredeti cisco modulokat vennék akkor más lenne az ára.

Kivéve ha egy mongodb adatbázisban gridfs-ben tárolt videókról van szó amik bazi nagyok és tömöríteni se lehet őket. :-)

Mondom én hogy logikai hiba van! :-) Bevallom, most egy jó ideje nem vagyok aktív fejlesztő, de eddigi ismereteimmel sohasem jutna eszembe DB-be videó állományokat tenni. Jól van az külön az FS-en, és egy hivatkozás a DB-be, hol érem el. Menteni is könnyebb, nem beszélve a DB szerver terheléséről, teljesítményéről, stb. Persze a mai fejlesztők úgy látom (más írásokból) eléggé lusták, és nekik így nyilván egyszerűbb használni. Ha meg teljesítmény baj van, rámondják, hogy erősebb vas kell, és részükről megoldva. Arra most ne térjünk ki, ha sérül az 1 TB adatbázis, akkor az egészet kell backup-ból visszhúzni, stb. Nade ezt Nektek kell tudni, nem nekem (de érdekel most már, hogy miért így lett kialakítva, sose késő tanulni valami újat!).

A switch CSS610-8G-2S+IN ára $100, ebből kell kettő.

Na itt a következő baj: ha a CSS-t nézted ki, akkor még sohasem dolgoztál CSS switch-el. Mert ha dolgoztál volna, akkor eszedbe nem jutna venni saját részre. Csakis CRS-t vegyél (bónuszként abban megkapod a SwitchOS futtatási lehetőségét is, hogy megtudd, miről "maradtál le" a CSS sorozat elfelejtésével). Az SFP+ modulok árait én a Mikrotik saját moduljaiig ismerem jelenleg, náluk majd 20 ezer egy jó SFP+ (10G) modul. Régebben vettünk FS-ről, és azóta is megy, de nem vagyok aktuális árakkal képben. A lényeg, hogy az 1G feletti sebességek még mindig zsebbe nyúlósak (pláne az 1G mostani áraihoz mérten), még akkor is, ha durván olcsóbbak, mint néhány éve.

> eddigi ismereteimmel sohasem jutna eszembe DB-be videó állományokat tenni

Ez már annyira távol van az eredeti fórum témától, hogy erre itt és most nem fogok válaszolni (plusz legálisan nem is tehetem meg).

> Csakis CRS-t vegyél (bónuszként abban megkapod a SwitchOS futtatási lehetőségét is, hogy megtudd, miről "maradtál le" a CSS sorozat elfelejtésével

Ez a CSS is SwitchOs-t futtat. A specifikációja szerint 53 Gbps non-blocking layer 2 capacity-je van ( https://mikrotik.com/product/css610_8g_2s_in#fndtn-testresults ). A sebesség számomra megfelelő, azt pedig $100-ért nem is fogom elvárni, hogy mindent tudó legyen.

> A lényeg, hogy az 1G feletti sebességek még mindig zsebbe nyúlósak (pláne az 1G mostani áraihoz mérten), még akkor is, ha durván olcsóbbak, mint néhány éve.

Ez nem sokáig lesz így.

Ez a CSS is SwitchOs-t futtat. A specifikációja szerint 53 Gbps non-blocking layer 2 capacity-je van 

Nem a HW teljesítményével van baj, hanem a szoftverrel. De Te tudod.
Pl. nincs benne olyan, hogy a management IP címhez átjáró. Ergo csak abból az IP szubnetből éred el menedzselni, amibe az IP-je tartozik. Meg pilótavizsga kell a VLAN beállításhoz is (ahhoz képes megdöbbentő ez, hogy egy egyszerű webes felülete van csupán). É itt nagyjából vége is a layer2 szolgáltatásoknak. Ezen kívül szorveresen rengeteg a baj vele a tematikus fórumok szerint. De nyilván egy olcsóbb 1 GbE switch áráért csodát nem lehet várni.

( zitev v | 2020. 10. 19., h – 19:26 )

"A gyakorlatban Wifi-wel 450Mbps körül tud."

- merthogy a wifi kb ennyit tud. :)

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Ezt is tudom. Valójában gondolkoztam rajta, hogy a földszintet és az emeletet 2.5G UTP-vel kössem össze. Kimatekoztam és az jött ki, hogy a 2.5GBASE-T és az 10G switch között nincs túl nagy árkülönbözet. Viszont van 30-40 méter kábel a földszint meg az emelet között, és ott a 2.5GBASE-T lehet, hogy nem hozná a 2G-t se. Meg egyébként is, az optika időtállóbb. Ha később jön egy nagyobb sebességű kapcsolat, akkor ne kelljen átvezetékezni az egészet.

( uid_6201 v | 2020. 10. 19., h – 20:29 )

"Az internet sebessége " ... mennyi a garantált?

Na ez a tempó lakossági előfizetésben ma pont hogy mindenre elég. Csak legyen meg mindig és minden háztartásban!
Vesd össze hány háztartás kínlódik napos időben akár 5/0.25 sebességet tudó ADSL-lel, mint egyetlen lehetőségel és drágábban mint például a Digi 300/75 Mbps-re garantált FTTH-ja.

Szerencsére nem mindenki gondolkozik azon, hogy húzza 2 Gbps-sel napi 24 órában, csak mert ki van fizetve.
Így statisztikailag üres a vonal, ezért lehet garantálni X usernek hogy a 150/50-et megkapja.

Egyébként miért érdemes ma így-úgy megerőszakolva a 2 x 1Gbps-t csinálva hozzájutni az "akár 2 Gbps"-hez, gyakorlatban 1 Gpbs alatt? Legalábbis annak tükrében, hogy az utcán a GPON felhordókapacitása összesen 2,5 Gbps, ami a környező akár 32 háztartásnak van szétosztva. Azaz rászáll a vonalra egy hasonló "ki van fizetve" huszár és már tényleg semmivel nem gyorsabb mint az egyetlen 1 Gbps-es interfészen csatlakoztatva az eszközöket.

Majd ha a jelenlegi 2,5 Gbps utcai összkapacitású GPON helyett az aktív eszközöket lecserélik XGPON-ra, netán 25GPON-ra, akkor majd érdemes lehet gondolkozni a Threadripper alaplapban való végződtetésben.

Ok, viszont akkor a szolgaltato ne hivja garantaltnak, mert az a fogyasztok megtevesztese. Mondja azt, ami az igazsag - adj 5000-et havonta, es nem garantalok semmit, vagy lesz savszeled, vagy nem.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

A garantált sávszélesség definíciójának, illetve a be nem tartás következményeinek nézz utána az adott szolgáltató "Általános Szolgáltatási Feltételek" című dokumentumában, és akkor megérted, hogy pontosan mit is jelent.
Rádiós, nem helyhez kötött végpontra történő átvitelnél meg azt gondold át, hogy milk azok a körülmények, amik befolyásolhatják a rendelkezésre állást, illetve a sávszélességet, és hogy ezekre milyen hatást tud gyakorolni a szolgáltató. Gondolok itt arra, hogy teljes és garantált lefedettség nincs az országban még 2G-re sem(!), nem hogy adatátvitelre alkalmas szolgáltatásoknál. És ez nem csak a tornyok elhelyezése miatt van így - a domborzati viszonyok is jelentősen közrejátszanak benne. Oké, erre még lehetne "lőni", hiszen a domborzat nagyobb mértékben nem túl gyakran változik. De pl. a növényzet (erdő, jó kis sűrű tűlevelű erdő), vagy épp az időjárás (köd, szakadő eső, sűrű hóesés) rádiós téren tud érdekes dolgokat művelni - ahogy egy-egy szabványokat be nem tartó, harmadik fél által üzemeltetett berendezések is tudnak tréfás dolgokat eregetni az éterbe - ezekre sem igazán lehet jól és gazdaságosan felkészülni.

Úgyhogy az osztott rádiós átviteli csatorna az bizony önmagában determinálja azt, hogy azon az átviteli sebességet garantálni nem lehet - ez szól "jogászul" megfogalmazva úgy, hogy a garantált átviteli sebesség 0 Mbit/s

Ezért írtam, hogy "Rádiós, nem helyhez kötött végpontra történő átvitelnél" - a fixen telepített eszköznél lehet garantálni nullánál magasabb sebességet is - mivel ott a lokáció nem változik, csak a meteorológiai körülmények (meg esetleg a sáv telítettsége).
 

A "garantált"-szó magyar jelentését ismerem, feltételezem hogy a szolgáltató is ugyanzt a magyar szótárat használja -ne legyen már szemantikai vita ebben! Ha valamit valaki garantál, az ugye szigoruan idezojel nelkul értendő! 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

garantálni a szolgáltató csak saját érdekkörében tud, ugye.
Tudja azt mondani, hogy belföldre X külföldre Y értéket garantál. Még akkor sem állít valótlant -ugye- ha a külfödi garantált értéket úgy éred el, hogy 50% EU, másik 50% USA. Valamint az, hogy BIX-re 300M-t garantál, még nem jelenti azt, hogy másik szolgálató (pl Telekom) speedtest serverére is kijön a garantált érték.
Tehát lehet, hogy a szolgálatónak is igaza van (azaz teljesíti az ÁSZFben vállaltat) - Te pedig mégsem vagy elégedett, mert nem tudod a garantált értéket mérni.

"garantálni a szolgáltató csak saját érdekkörében tud, ugye." - Így van, és bizony az időjárás, vagy épp az, hogy az üf. világvége után kettővel tartózkodik, az nem a szolgáltató érdekkörében felmerült körülmény. És ezekre nem tud garanciát vállalni. 

A "garantált" szóval definiált paraméterhalmazt nézd meg az ÁSZF-ben. Nem 100%, sem térben, sem időben - és ha ezekből a térbeli és időbeli korlátokból kicsúszik a szolgáltató, akkor élhetsz kötbérre vonatkozó igénnyel. Nem idézőjel/nem idézőjel a kérdés, hanem hogy pontosan az adott szolgáltatással kapcoslatban mit fed a garantált" kifejezés, mi a műszaki tartalma. 

Adott sávszélességet az ÁSzF-ben meghatározott rendelkezésreállással garantál. Tehát a "garantált" nem csak a sávszélességre, hanem annak a rendelkezésre állásra vonatkozó vállalásra is vonatkozik. A "barmi aron, minden korulmenyek kozott" az lenne a 100%-os rendelkezésre állás, amit -talán belátod te is- semmilyen műszaki berendezésre/szolgáltatásra nem lehet vállalni, csak maximum valami kilencvenX%-ot. 

Mégegyszer: az, hogy mit garantálnak, azt az ÁSzF-ben írják le, és az nem az, hogy heti 7x24-ben, mindenhol rendelkezésedre áll az adott sávszélesség, hanem azt, hogy a vállalt rendelkezésre állással tudsz ilyen sebességgel forgalmazni. És a mobilkommunikáció a mobil végpont és a rádiós átvitel miatt eme paraméter nem lehet több nullánál. 

Megegyszer, ez nem is volt vitatva eddig sem. A radios kommunikacio zero savszel garantalasa valahogy nem jelenik meg a marketing  anyagokban, amikor olyanok repkednek, hogy "x%-os lefedettseg" es tsi, kozben meg nem tudsz ugy vegigautozni egy megyen sem, hogy ne szakadjon meg a mobilnet, ne menjen el a terero nullara tobbszor is.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Az x%-os lefedettség az pontosan fedi azt az információt, amit te hiányolsz. Hogy temilyen utakon, milyen eszközzel autózol végig egy megyén, amivel szakadozik a net és nullára esik a térerő, az jó kérdés - eszköze (is) válogatja, hogy milyen gyorsan tud cellát/tornyot váltani. Nekem van olyna telefonom, aki adott térerőhiányos részen való áthaladás után többszáz métert gyalogolva talál ismét magára, míg a másik meg gyakorlatilag pár lépés után megleli a hálózatot. Oké, ez 2G/3G tapasztalat, de jól mutatja, hogy nagyon nem mindegy az eszköz sem. 
Egyébiránt pont a hálózat és a végberendezések ilyen működése  miatt is van az, hogy semmilyen garantált sebességet nem tudnak vállalni az átvitelre. Mivel ezt  jogilag is meg kell fogalmazni, így került a 0Mbit/s-os érték az ÁSzF-be. Lehetne cifrázni, hogy a lefedettségi térképen jelölt területen valamivel magasabb értéket adnak meg - jogvita esetén viszont nehéz lenne bizonyítani, hogy a felhasználói végberendezés a megadott területen belül avagy azon kívül helyezkedett el. (Gyakorlatilag a 0+ garantált területet lefedő poligont kellene ebben az esetben méteres vagy azon belüli(!) pontossággal meghatározni és ezt az információt közzétenni.)

Vilagos, viszont igy ugye a "98%-os halozati lefedettség" es tarsai, mint marketing rizsa nagyon cselesen van kidekazva. Ha menet kozben egyszer sem sikerul tererovel talalkozni, meg akkor is mondhatja a szolgaltato, hogy az biza' a maradek 2%...

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

regen az aszfekben (masik szolgaltatonal) benne volt, hogy a garantalt speed a sajat halot jelenti, onnan hogy kilep sajat halobol nincs garantalva semmi. szal a kulfoldi csilliobit nincs benne. lehet azota valtozott, most nincs kedvem kiturni.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Még jó, hogy az internetezési szokások szerint a legtöbben nem hajtják 7/24-ben a 150 millibitet. Ezért a gyakorlatban kijön a matek. Az viszont biztos, hogy a garantált feletti tempó is általában kijön, ezt viszont ajándéknak célszerű tekinteni mert bármikor megjelenhet egy rossz esetben több "ki van fizetve" user az utcában és rögtön konvergálsz a garantált felé.

ennek mintavétele szintén benne van az ÁSZF-ben amit szerződés ELŐTT is elolvashatsz.
Nyilván nem fognak folyamatosan 0-24-ben egy szegmensen mérni (az NMHH mérődoboz óránként mér emlékeim szerint), de még ha mérnének is, akkor is kijönne simán a garantált érték a mérőponton.

Amennyi az atyauristen mnimalis atviteli savszelessege, velhetoen annyinak kell lenni a szolgaltato altal vallalt minimumnak is, hiszen a tobbivel mar tud tervezni. De amivel nem tud, arra is kellene valami, nullanal nagyobb erteket szamitani (kiveve a vis maiort),  mert olyan modon nem letesitunk, ahogy fennallhat az uzemszeru korulmenyek kozotti null savszel.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

A rádiós átviteli közeg minimális átviteli sebessége nulla, ennél többet osztott rf csatornán, mozgó (az ország tetszőleges pontján elhelyezkedő) végponttal nem lehet garantálni. Az más, hogy van két mikrós dobozod, amit felraksz fixen két toronyra és szembefordítod - ott a berendezések különbözőségéből, a földrajzi elhelyezkedésből (távolság, összelátás)  adódó korlátozások a telepítéssel együtt fixek (kivéve, ha valaki közéjük épít egy bazi nagy épületet), és gyakorlatban csak az időjárási körülményekre kell tartalékolást tervezni.

Jogi odlalról kell garantált minimumot megadni, műszakilag viszont ennél magasabb érték nem vállalható - például azért, mert az ország területének a 100%-a nincs lefedve mobilnetre alkalmas szolgáltatással - és vélhetően nem is lesz egyhamar. De az időjárási viszonyok, vagy épp az adott környéken egyidejűleg megjelenő jelentős számú felhasználó is keresztbe tud tenni a bármilyen nullánál nagyobb vállalásnak, ahogy egy rádiós zavarforrás is. na ezért van az, hogy a "az ország területén bárhol és bármikor" feltétellel csak 0 a garantálható sávszélesség. Ugyanis az átviteli közeg rendelkezsére állására, az átviteli út minőségére gyakorlatilag semmilyen hatással nincs a szolgáltató.

amikor előfizetsz rá, már akkor tisztában lehet ezekkel - amennyiben elolvasod az ÁSZF-t.

A Telekom a DSL-en ha ma fizetsz elő - akkor 1M le, 0.25M feltöltést garantál. A maximálisan elérhető lehet akár 100mbps is (VDSL esetén).
Szerintem kb tetszőleges mikrohullámú szolgálató ennél többet garantál a legkisebb csomagjában is.

El lehet dönteni, hogy melyiket választod, és bízol-e abban hogy a T bár 1M-t garantál - általában hoz 10-20M-t.
A mobilnet is lehet, h általában 20-50M-el működik - de lehetne időszakok amikor 1M alatt.
Értelmes ember el tudja dönteni, h melyik számára a jobb: a sokszor gyors - időnként használhatatlan, vagy a lassabb de biztosabb.

https://www.telenor.hu/altalanos-szerzodesi-feltetelek --> pl. a legfelső ÁSZF: https://www.telenor.hu/letoltes/telenor-aszf-20201116.pdf

 

36. oldal:

Garantált sebesség: az internet hozzáférési szolgáltatáshoz rendelt a Telenoráltal az adott előfizetői hozzáférési ponton le-és feltöltési irányban a besugárzási (lefedettségi) terület bármely kültéri pontján teljesíteni vállalt legkisebb adatátviteli sebesség, Mbit/s-ban megadva.A Telenoráltal garantált le-és feltöltési sebesség valamennyi adatátviteli technológia esetén: 0 Mbit/s.

Mondjuk a "lefedettségi terület" sem egzaktul definiált (egy képfájl nem definiálja a területet lefedő poligont/poligonokat) egyetlen szolgáltatónál sem (az adatokat, amiből generálják azt nem publikálják).
Azzal, hogy a "kültéri ponton" kitétel is ott van, azzal a különböző épületek tőlük föggetlen árnyékoló hatását veszik ki a "képletből" (mert nem mindegy, hogy egy jól megcsinált szerver/tük szobában vagy egy átlagos épületben vagy ugye...) - de ezzel még a meteorológiai körülményeket, az osztott átviteli közeg harmadik fél általi zavarásából adódó problémákat, meg egyéb, terjedést/átviteli minőséget befolyásoló, külső körülmény miatt bizony a nullánál magasabb érték mozgó végpontról rádiós átvitelnél nem garantálható 7x24-ben.

őszintén szólva nem teljesen értem, hogy miért jöttök a mobilszolgálatók garantált értékeivel (ahogy egyértelműen meg lett vitatva, hogy a hatósági rendelkezések végett azt a garantált értéket kell megjeleníteni a szolgálatáshoz, amely a lefedettségi területen bárhol és bármikor biztosítható...
olyat meg nyilván nem lehet megadni, hogy Bp V.ker kültéren 0.5mbps)

A kérdés jelen esetben arra vonatkozott, hogy mennyi a garantált érték amit a szolgálató vállal, ebből mennyi
- saját hálózatban
- belföldi hálózatba (v belföldi peering pontig)
- külföldi hálózatba (v külföldi peering pontig)

namost, az egész thread GPon (vezetékes) szolgáltatásról szól. ricsip bedobta, hogy szerinte a garantált érték úgy garantált, mint mobilnetnél a 0/0
ez az állítást - úgy érzem - félrevitt titeket...
Azt tiszta, h mobilnetnél miért 0 a 0 - de itt nem arról van szó...

Annyit írtam, a mobilszolgáltatói mintára az ISP is meg tudja elegánsan oldani a saját hálózat/belföldi hálózat/küföld irányt 1 huszárvágással. A végfelhasználót kurvára nem érdekli, hogy a jutub videó most éppen hazai CDN-ből, vagy szomszéd országból jön. Ha a króm nem tölti be a facsét-jutubot (vagy csak orbitálisan lassan), illetve csak a belföldi oldalak mennek, azt simán leszarja mivel ő nem azokat akarta nézegetni.

Valóban, sebességet nem garatál, mert helyhez nem kötött rádiós berendezéssel ennél többet _garantálni_ nem lehet. Még a lefedettségi területen sem. De tudod mit? Van a Telekomnak olyan csomagja, amiben nincs mobilnet - a 2G-re (hangátviteli célú szolgáltatásra) enél jóval komolyabb rendelkezésre állást vállalnak - fizess elő arra, és nem lesz hasfájásod attól, hogy jogászul megfogalmazták, azt, ami a technológiából (mobil végpont, rádiós átvitel) adódik. 

( tamas.hornos | 2020. 10. 20., k – 12:59 )

Szerkesztve: 2020. 10. 20., k – 13:01

Ez egy sima GPON hálózat. A 2G meg egy marketing szöveg, szinte biztos, hogy 64-es osztáson vagy, szóval, ha a másik 63 előfizető is így gondolkodik, akkor abból nem lesz még 1G se. Speed test az csalóka lehet, valamilyen felhős szerver felé nézz inkább iperfet. Majd a következő generációs NGPON vagy XGSPON-nál lesz meg ez a sebesség. Bár szerintem a küldő fél és a telekomos hálózat sem tud 2G-t átnyomni magán a lakosssági ügyfelek felé. Frankenstein megoldás persze van, több optikai előfizetéssel más-más szolgáltatóval és a végpontokon MPTCP-vel.

Én is pont ezt akartam írni. 

A GPON port max 2.4Gbit/s letöltés és 1.2Gbit/s feltöltést tud összesen amire jó eséllyel ráakasztanak 32-64 ügyfelet akik osztoznak a sávszélességen. Persze 99% nem használja csak max 0.1%-át és ha szükséges biztos tudnak az osztások átcsoportosításával szétterhelni.

www.rackoonet.hu - VPS, Webtárhely, SSL, Domain ...

( FBK | 2020. 10. 20., k – 13:11 )

Szerkesztve: 2020. 10. 20., k – 13:11

van par gondolat ezzel kapcsolatban a fejemben, lehet kopkodni meg nem is :)

 

1. soha az eletbe nem fogod kihasznalni a 2Gbit /s -et, amikor pedig mar igen, akkor ez olyan sebesseg lesz, mint ma a 384Kbit/s -es ADSL... :-) A szolgaltato eszkoze kizartnak tartom, hogy ismerne LACP -t, vagy akar csak sima etherchannel -t...de igazabol irrelevans, mert parhuzamosan az LACP is csak 1 linket tud hasznalni, tehat egy kapcsolaton LACP -n sem lenne meg a 2Gbit/s -ed soha :-)

 

2. a Telekomnak ezek nagyratoro mediabullshitjei, mivel ha talalsz is olyan szervert, ami ki tud ennyivel szolgalni, vagy ha ezek nagy szamban el fognak terjedni, akkor a Telekom gerincben fog elfogyni es olyan QoS -t dobnak az ilyen vonalakra, hogy na :-D

 

3. A letoltes sebessegenel szerintem sokkal lenyegesebb a valaszido. A mai elofizetheto sebessegek legalabb 80% -a teljesen kielegito egy altalanos hasznalatra, amennyiben a halozat normalisan le van szabalyozva es ki van alakitva, gondolok itt a sajat tuzfaladon QoS stb :-)

 

indulhat a kopkodes!!! :-D

FBK

( csilee | 2020. 10. 20., k – 22:50 )

Anno kb 15-20 éve 2db ADSL-ből úgy csináltunk 1 nagyot, hogy a BIX-ben lévő szerverünkre boundoltunk. Így 1 gép is ki tudta maximálisan használni a 2x sebességet. Igaz akkor ez 2x4 mega volt, vagy valami hasonló és a BIX-ben 100.

Hmmm technikailag talán ez nekem kivitelezhető lenne! Azon a gépen ahonnan a backup-ot másolom, adnék neki 2 különböző IP címet, és mögé egy virtuális bond-olt interface-t. Meg ugyan ezt a saját oldalamon is 2 külön hálókártyával, plusz kézzel beállított route-ok. :-)