LED tápegység: kamu?

Elektronika, Elektromos eszközök

Gondoltam, haladok én is a korral, és felszerelek egy ledes konyhapult-világítást, mondván, milyen jó is az.

24V-os, ledszalagot terveztem, 170cm hosszban 17W teljesítménnyel, 125lm/w hatásfokkal. Gondoltam, az már jó.

Az eladó inkább 12V-osat ajánlott. Az is 125lm/W. Elfogadtam. Tesztelésnek jó lesz tán az is. Tápegységet is adott hozzá, 20W-osat: LPV-20-12

Felszereltem, csodás. Aztán kiderült, hogy a tápegység hőmérséklete felmegy 60 fokra is. :O ??? Megmértem a bemeneti fogyasztását: 27W. (Nesze neked 125lm/W. Ez még 80lm/W sincs, amit azért egy jobb halogén cső is tud.)

Az adatlapja szerint 80% feletti hatásfokkal üzemel a táp, de ez inkább 63%. :(

Nosza, fogtam egy fali hálózati adaptert 12V-os, 1.5A-est, ami épp találtam. (Valami régi elavult kütyüé lehetett.)

A ledek ugyanúgy világítanak. Fogyasztása 23W.

Akkor most mi van?

- Először tehát azt kérdezem, tudtok-e épeszű áron olyan tápegységet ajánlani, amivel hatékonyan hajthatnám meg a már beszerelt 12V-os ledsoromat?

- Másodszor pedig az érdekelne - további világítások beszerzése előtt -, hogy ez a technológia jelenleg még tényleg csak ennyire energiatakarékos - azaz halogén szinten áll -, vagy van olyan alternatív ledszalagos megoldás, ahol valóban jóval 100lm/W felett lehet fényt előállítani?

  • 2350 megtekintés

( _Franko_ v | 2020. 08. 26., sze – 14:09 )

Szerkesztve: 2020. 08. 26., sze – 14:12

Egyrészt én úgy vettem észre, hogy minél kisebb teljesítményű a tápegység, annál rosszabb a hatásfoka, 200-300 wattosak vannak 94-96% hatásfokkal.

Másrészt, mivel mérted? Valós teljesítményt mértél vagy látszólagosat? Mennyi a cos(ϕ)?

Harmadrészt, a feszültséggenerátoros LED szalagok az előtét ellenálláson elfűtik egy részét az áramnak.

https://iotguru.cloud

Van egy házi konnektorba dugható teljesítménymérőm, azzal mértem. Ha rosszul mérte volna, a 60 fok akkor is elég soknak tűnik egy 17W-os teljesítményhez.

Maga a ledszalag lehet, hogy elfűt, de még így is jó lenne a 125lm/W. Létezik olyan, hogy áramgenerátoros ledszalag? Ezek szerint olyat kell keresnem?

Van egy házi konnektorba dugható teljesítménymérőm, azzal mértem. Ha rosszul mérte volna, a 60 fok akkor is elég soknak tűnik egy 17W-os teljesítményhez.

A 60 fok reális lehet, ha másfelé nem tudja leadni a hőt, csak a dobozon át.

Maga a ledszalag lehet, hogy elfűt, de még így is jó lenne a 125lm/W.

Jah, de mondjuk a LED szalagot nem a hatásfokáért szeretjük, hanem azért, mert nem spot fényt ad és eléggé hosszú az élettartama.

Létezik olyan, hogy áramgenerátoros ledszalag? Ezek szerint olyat kell keresnem?

Hogyne létezne, igen, kereshetsz ilyet. :)

https://iotguru.cloud

Óvást nyújtok be! :) Ha van egy kapcsoló üzemű áramgenerátorod, amellyel egy rakás sorba kötött LED-et táplálsz, akkor jó lesz a hatásfokod. LED-eket a meredek i(u) karakterisztikájuk - ha úgy tetszik, kis dinamikus belső ellenállásuk - miatt feszültséggenerátorosan nem szabad táplálni. Vagy, ha ez az igény, akkor ott az előtét ellenállás, ami meg disszipál.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Kapcsolóüzem: 4x áram 25%-ban.

 

P = 40 mA * 12V * .25 = 120mW.

 

Tök mindegy mennyi feszültség esik a LED-en, a maradékot az áramgenerátor füstöli el. Tetszőleges karakterisztikája lehet a LED-nek,  az biztos, hogy a vége 120mW.

 

Amennyiben az áram generátor képes VDD fölé is lőni, úgy persze spórolhatsz, de kétlem, hogy induktivitással pumpálnák a LED-eket. Egyszerűbb 48V-os szalagot venni.

Kapcsolóüzemű áramgenerátort írtam, nem pedig PWM-et soros, analóg, disszipatív áramgenerátorral. Végy egy sima kapcsolóüzemű tápegységet, olyan valódit kis csatornaellenállású MOSFET-ekkel, induktivitással, kerámia kondenzátorokkal, s ne a feszültség kimenetről csatold vissza, hanem egy áram figyelő ellenállásról. Nem kell nagy ellenállás, nem fog sokat disszipálni, hiszen az áramfigyelő ellenálláson eső feszültséget lehet erősíteni is. Egy ilyen hatásfoka meglesz 90 % környékén.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Tök mindegy mennyi feszültség esik a LED-en, a maradékot az áramgenerátor füstöli el.

Miért füstölné el? Te láttál már áramgenerátoros LED tápot, annak kapcsolási rajzát és értetted a működési elvét?

Amennyiben az áram generátor képes VDD fölé is lőni, úgy persze spórolhatsz, de kétlem, hogy induktivitással pumpálnák a LED-eket.

Áramgenerátoros meghajtás nem 12 voltos, hanem éppen annyi voltos, amennyivel az adott sorosan kapcsolt LED az áramlimittel meghajtható, van akár 100-150 voltos meghajtás is, amikor 2 amperrel kell megküldeni 300 wattos LED sort.

https://iotguru.cloud

Nyilván az a felvetése, hogy van valamekkora tápfeszültség, van valamennyi LED sorban, a tápfeszültség és a LED-ek nyitófeszültségének különbsége esik az áramgenerátoron, s ennek a feszültségnek és az áramnak a szorzata disszipálódik majd el az áramgenerátoron, vagy egyszerűbb esetben az ellenálláson. Igen, ez így is van egy folytonos szabályozású áramgenerátornál, de egy kapcsolóüzeműnél már nem.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Áramgenerátor kapcsolási rajz:

http://skory.gylcomp.hu/kapcs/egyszeru-aramgen1.gif

 

A fenti ábrát igazából vezérelt ellenállásként is szokták jelölni. Az áramgenerátor eredő ellenállásának értéke úgy alakul, hogy az áram konstans legyen.

Ha a 3 LED-ből 2-t elveszel, meg is sütheted vele a tranzisztort.

 

Ha ez van a szalagban, akkor a vezérlő tranzisztoron füstölődik el az energia az előtét ellenállás helyett. Nem tudom, hogy a kínaiak épp mit használnak.

Szedtem szét E14 foglalatú 230 V, 6 W-os LED lámpát, megtaláltam az SO8 tokozású IC katalóguslapját. Egy kapcsolóüzemű áramgenerátor volt, az IC tartalmazta a 400 V letörési feszültségű kapcsoló MOSFET-et is. Kevés alkatrész kellett köré, de természetesen egy induktivitás mindenképp. Abban a részben van - nem túl meglepő módon - a tápegység, ami nem áttetsző búra, hanem az E14 menet utáni fehér rész. EMI miatt belül fém árnyékolás is van.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szerinted beraknak a kínaiak kapcsolóüzemű áramgenerátort egy LED szalagba?

Nem a LED szalagban van az áramgenerátor, hanem áramgenerátoros meghajtású LED szalagoz kell venni áramgenerátoros LED tápegységet.

Azért érdekel, mert a LED szalagokat dimmelni is szokták, a kapcsolóüzemű áramgenerátor és a dimmelés nem tudom, hogy mennyire kompatibilisek egymással.

Ha akár csak egy percet is foglalkoztál volna a témával, akkor látnád, hogy lehet dimmelni áramgenerátoros meghajtást is. Sőt, jobb eredményeket lehet elérni, mert a konstans feszültségű meghajtásnál a csak PWM-el lehet fényerőt változtatni, az áramgenerátoros esetben viszont sokkal egyszerűbb az áramot változtatni.

https://iotguru.cloud

Áramgenerátor kapcsolási rajz: http://skory.gylcomp.hu/kapcs/egyszeru-aramgen1.gif

A nevében is benne van, hogy "egyszerű", viszont a piacon kaphatóak kapcsolóüzemű tápegységek, amely nem ilyen elven működnek, ezek közül is a legegyszerűbbekhez kell egy IC, mint például az LT3474.

Ha ez van a szalagban, akkor a vezérlő tranzisztoron füstölődik el az energia az előtét ellenállás helyett. Nem tudom, hogy a kínaiak épp mit használnak.

Mi lenne, ha úgy írnál a témában, hogy megnézed, mi szokott lenni ezekben a tápokban?

https://iotguru.cloud

Vagy még IC sem kell bele. Az alábbi trükkös áramkört ajánlom mindenki figyelmébe.
https://static-resources.imageservice.cloud/4276016/high-power-led-driv…
Remélem @Csab gyakorlásként kielemzi, hogy miért fog disszipatív helyett kapcsolóüzeműként és áramgenerátorként viselkedni.

(Egy hasonlót javítottam réges-régen a technikumban, ott egy trükkös feszültséglimitálás volt benne, mivel az egy 24V -> 12V teherautós átalakító volt.)

Hoszú percek óta nézem, és eltartott egy darabig, amíg megértettem.

Az indulás megvan. R2, L1 vonalon töltődik a kimeneti kondenzátor, amíg elérjük TR3 bázis-emitter nyitófeszültségét. Kinyit TR1, R3 által meghatározott áram ömlik be TR1 bázisába, így az telítésbe megy. L1-en közel lineárisan nő az áram - valójában szinuszosan, de a kezdetben az is majdnem lineáris. R1 által meghatározott nagyjából 0.5 A-nál TR2 kihúzza a bázisáram jelentős részét, az áram növekedése megszűnik, az konstans 0.5 A marad. Az L1 induktivitás feszültsége 0 lesz, mert di/dt immáron nulla lett. D1 katódján a feszültség visszaesik közel tápfeszültségről a kimeneti feszültség értékére, ezzel viszont TR3 által injektált áram lecsökken. Mivel TR2 húzza ki ugyanazt az áramot, kevesebb jut TR1 bázisába. Ahogy csökken az áram, D1 katódja GND alá megy, mert L1-en az áram nem változhat még meg. Az áram D1-en folyik tovább, TR3 lezár, az áram (Uki+UD1)/L1 meredekséggel csökken. Amikor L1 árama elfogyott, D1 katódjára visszatér a kimeneti feszültség, megint injektálunk áramot TR1 bázisába, az megint telít, s kezdődik minden elölről.

Az elején az a fázis nem volt meg a gondolatmenetben, amikor az áram konstans lesz, mitől zár le a felső tranzisztor. Hát attól, hogy lecsökken az alsó áramgenerátor által injektált áram. Viszont annak kihúzása felül nem csökken. Illetve csak azon az áron, hogy csökken a felső áramgenerátor árama, de emiatt máris nyitnia kell D1-nek, azaz a feszültség a katódon negatív lesz, az meg teljesen megszünteti a felső tranzisztorok áramait. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ja, és ami az áramgenerátorságot illeti, ez úgy valósul meg, hogy bekapcsolási idő alatt nő az áram, a meredekség a tápfeszültséggel arányos. Az R1 határozza meg az áram csúcsát, ez konstans adott ellenállás mellett. A kikapcsolási meredekséget a LED-eken eső feszültség határozza meg. Mivel a derékszögű háromszög területe a befogók szorzatának fele, így az áram értéke az R1 által meghatározott csúcsáram fele lesz, a példában ez kb. 250 mA.

Ha növeljük a tápfeszültséget, csökken a bekapcsolási idő, a kikapcsplási idő változatlan, a frekvencia nő. Rövidzár terhelésnél teljesen kikapcsolja magát, csak az R2 = 10 kΩ-on folyik áram. Szakadás lezárásnál legfeljebb tápfeszültségig emelkedik a kimeneti feszültség. Én egyébként R3-at picit nagyobbra venném, különösképp, ha nagyobb tápfeszültségünk van.

Összességében tetszik a kapcsolás, nagyon szellemes, hihetetlenül egyszerű, mégis épp azt teszi, amit várunk tőle. Nyilván a tranzisztor bázis-emitter nyitófeszültségének hőmérséklet függése miatt - ez a referenciánk - növekvő hőmérséklethez kis mértékben csökkenő áram tartozik majd, de ez egyáltalán nem zavaró.

Van benne egy elírás: TR2 értelemszerűen BC857 akar lenni, az a BC847 komplementer párja.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szeretem a szellemes tranzisztorvarázslatokat.
Imént utánafutottam a kép eredetének és ide vezet: NXP application note
Emlékeim szerint a teherautós 24V -> 12V konverterében az oszcilláció az alábbi ábrán látható módon volt megoldva. Mivel az fix 12V-ot biztosított, ezért ahol nyíllal jelöltem, oda csatlakozott egy ellenálláson keresztül a kimenőfeszültég elérését figyelő tranzisztoros rész. Illetve a nagyobb áram miatt a TR1 az TIP125 vagy hasonló darlington volt.

Azon mélázom, hogy az eredeti, LED-et tápláló kapcsolóüzemű áramgenerátorban a TR1 teljesítménytranzisztor simán kicserélhető MOSFET-re, bár a kikapcsolási meredekség nem biztos, hogy elég nagy lenne, ami okozhat veszteséget, disszipációt. Ha meg az egészet fejre állítjuk, akkor itt vagy npn tranzisztor, vagy n-csatornás MOSFET lehet, amiből nagyobb a választék, illetve hasonló paraméterekkel jellemzően olcsóbbak.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az a baj ezekel a tranzisztorvarázslatokkal, hogy nagyon elavultak. Kapcsolóüzemben nem tudod megkerülni a 10 környékére degradálódott áramerősítést. Egy tranzisztor meghajtása kb. 3 nagyságrenddel több teljesítményt igényel, mint egy FET. Ez már a 80-as évek elején is igaz volt, az akkori techológiával.

Sok esetben a kínaiak ontják az elavult, rossz hatásfokú áramköröket, de  fejlesztenek/koppintanak is. Van néhány üdítő kivétel!

Nézd meg pl. ezt az áramkört! A fogyasztása, hatásfoka, frekvenciája, feszültsége és kimeneti árama jobb, mint a tranzisztoros csodának. A kapcsolásba nem kell kimeneti szűrés sem és dimmelhető. Ráadásul az ára is lényegesen olcsóbb, ha nem a  Hestore-ban veszed. ;)

Nyilván a fenti tranzisztorvarázs helyett cél IC-t célszerűbb a mai berendezésben használni, ha van. Erre a célra pedig akad, mert általános lett a LED meghajtás.

Egyébként sok szempontból ügyes. Tetszik hogy az áram hullámosságát detektálja a tekercsen. Láttam olyat, amelyik az áramfigyelő ellenálláson 85..115 mV triggerértékek között üzemel, itt is takarékoskodva. Egyúttal az induktivitást is folytonos áramfolyással használja az iménti figyelőellenálláson eső feszültség szerinti minimális áramingadozással.
Érdekesség, hogy mindegyike külső shottky-ra alapoz, aminek a 0,4V-os dropján azért veszít a hatásfokból. Táp felé vezető vezérelt MOSFET-es drop csökkentésről ezek az IC-k még nem gondoskodnak.

A két FET-es (szinkron) konverterek kifejezetten ritkák ebben a feszültségtartományban. 5 éve legalábbis még nem nagyon találtam 20 V felettieket. Ma mondjuk már simán vannak 70 V-osak is, de az azért egy prémium funkció még ma is. 30 V tápnál egyébként olyan sokat nem jelent.

Érdekesség, hogy mindegyike külső shottky-ra alapoz

Ennek több oka is van.

Bármilyen bonyolult a blokkvázlat, mégis csak néhány alkatrészből áll az egész kapcsolás. Ha a diódát is FET helyettesítené, akkor jár hozzá egy nulla áram detektor, ami megmondja mikor zárjon. Erre az áramkörre létezik egy 42 és egy 65 alkatrészből álló megoldás - ami valószínűleg jóval több, mint az egész áramkör.

A másk ok az,hogy az alacsony ellenállású FET integrálva sem olcsó. Addig csökkenti az értékét, amíig az üzemi paraméterek és a tokozás disszipációja nem harmonizál. Ha még a diódát is beleraknák, rögtön feleakkora lenne a kivehető teljesítmény. Így viszont az egész áramkör harmonizál, mert az Rdson kb. akkora, mint a dióda effektív ellenállása a csúcsáramnál.

Még szerencse, hogy a SimpleCircuit-ről hoztál példát.

Eltelt egy kis idő, míg locsemege magyarázata leesett.

 

Nagyon leegyszerűsítve van egy oszcillátor és egy LC szűrő egybetolva. Az induktivitás része az oszcillátornak is, tehát szét nem választható a szűrőtől.

 

Amikor az áram eléri a konstans szintet, az induktivitás feszültsége 0 lesz, ami TR3 bázisát lejjebb tolja, ettől TR1 bázisárama csökken, zárni kezd. Erre az induktivitás elszív minden áramot TR3 elől, lezárnak a tranzisztorok, majd negatívba megy.

 

Vout olyan feszültségre állítódik be, hogy kicsit kisebb, mint 0.5A megy a LED-en. Már ha megértettem.

Az utolsó mondatod kivételével jó. Az áramot onnan lehet tudni - függetlenül a feszültségtől -, hogy az áram közel lineárisan nő nulláról R1 által meghatározott csúcsig, majd onnan szintén vissza nulláig lineárisan. Ha a kimeneti kapacitás végtelen, azaz feszültségváltozás nélkül töltődik és sül, akkor egy periódus alatt az induktivitás felől jövő áram integráljának meg kell egyeznie a LED felé menő konstans áram integráljával. Pontosabban véges kapacitás esetén is, csak végtelen kapacitás esetén a LED felé picit sem változik az áram. A két lineáris szakasz egy-egy derékszögű háromszög, egyik befogója az idő, a másik az áram csúcsa. A háromszög területe a befogók szorzatának fele. Ha ezt a területet elosztjuk az idővel, akkor a csúcsáram felét kapjuk. Ugye olyan téglalapot kerestünk, amelynek az idő oldala ugyanakkora, mint a háromszögünk idő oldala, területe ugyanakkora, mint a háromszögé. Ennek a téglalapnak az áram nagysága fele a csúcsáramnak.

Mondhattam volna szakszerűbben is, de így tűnt egyszerűbbnek. Mivel az áram csúcsa 0.6 V / 1.2 Ω = 0.5 A, így a kimeneti áram nagyjából ennek fele, azaz 250 mA lesz.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

... és ezzel egyúttal letisztult az is, hogy a táp és LED közötti feszültségkülönbség általi energiakülönbséget az azonnali disszipatív energiaelnyelés (=hőtermelés) helyett az induktivitásban tárolja átmenetileg, mint E = 1/2 L * I^2, majd miután kikapcsolja a meghajtóáramot, az induktivitásban tárolt energia lesz kinyerve.

Mindent meg lehet oldani, de LED szalagokról volt szó.

 

Ez a kapcsolás a dimmelést nem bírja. Vannak IC-k melyek észlelik ha dimmelnek és gondolom átmennek disszipatívba, vagy lekapcsolják a szabályzást.

 

Ott kavarodtam el, hogy nem gondoltam értelmét olyan LED szalagnak, amit nem lehet dimmelni. Én legalábbis sosem vennék olyat.

 

A disszipatív áramgenerátort simán dimmelheted. A disszipatív még több energiát is fogyaszt, mert a szalag vége jobban világít.

Alant a Hadházy-stílusú felütésre mondanék egy magyarázatot. Van egy kapcsolúüzemű áramgenerátorod, jár mondjuk 1 MHz-en. Az egészet dimmeled egy 1 kHz-es PWM-mel. Semmi akadálya, 5 %-os kitöltésnél még simán 50 teljes ciklusa tud lenni az áramgenerátornak. Meg lehet úgy tervezni egy ilyet, hogy azonnal feléledjen, s lényegében azonnal leáljon, nem kell tizedmásodperceket várni arra, amíg a szabályozó magához tér.

A másik, hogy ha már kapcsolóüzemű az az áramgenerátor, minek villogtatni a LED-eket? A referenciát kell igény szerint változtatni, azaz állítson elő a kimeneten igény szerinti folytonos áramot. Az áramgenerátor a maga részéről ezt kapcsolóüzemben teszi, a kimeneten pedig az elvárt folyamatos áram lesz. Jó a hatásfok, nem villognak a LED-ek, változtatható a fényerő.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Elfogadom. Ha MHz körül kapcsol, akkor valóban a kHz körüli dimmelést el fogja fogadni.

 

> A másik, hogy ha már kapcsolóüzemű az az áramgenerátor, minek villogtatni a LED-eket?

 

Van itt egy áramgenerátoros LED szalag:

https://lovasled.hu/LL60-CS2835W40-W24-20m

 

Táp -> fényerőszabályozó -> szalag (GND és 24V-os bemenetekkel).

A referencia szerintem nincs kivezetve, ezért kell dimmelni.

Ezen, amit linkeltél, rajta vannak az áramgenerátor IC-k, ennek fix feszültségű táp kell, ezért csak PWM-el lehet dimmelni. Vannak olyan LED szalagok, aminél a LED chip integrált egy áramgenerátoros meghajtóval.

Vannak olyan LED szalagok, amelyeken nincs se IC, se előtét ellenállás, azokhoz áramgenerátoros táp kell, azokat lehet PWM nélkül dimmelni, az áramot változtatva.

Nem érdemes keverni a kettőt, mert nagyon félre tud vinni és persze rossz tápot választva ki tud jönni a füst akár a szalagra integrált IC-ből, akár a LED chip-ből. Amire DCxxV van írva, azok fix feszültségű szalagok.

https://iotguru.cloud

Röviden: Nem értesz hozzá. ;)

A pwm átlagáram szabályozás csak rezisztív fogyasztónál működik így, de a LED nem lineáris. A teljesítmény ráadásul az áram négyzetével arányos, de egy félvezetőnél nem illik túllépni a megengedett áramsűrűséget.

Ha megnézel néhány LED karakterisztikát - és értelmezed is - sok mindenre rájöhetsz. Az áram növelésével romlik a hatásfok és az élettartam. Az áram megváltozásával meredeken változik a fényerő. (Mindezt egy adott munkapontban és hőmérsékleten vizsgálva, mert a további változók sokkal bonyolítják a dolgot.)

A gyakorlatban egyetlen induktivitást használhatnak, amin úgy kapcsolgatják a feszültséget, hogy a delta IL értéke alacsony legyen - kondenzátorra sincs szükség. Ekkor az induktivitáson folyó áram egy kicsit "hullámzik" a munkapont körül. A frekvencia nagy (akár MHz nagyságrendű), az áram ingadozása kicsi, tehát a LED nem villog és mindig a meghatározott munkaponton - állandó árammal - üzemel. Az ilyen kapcsolások hatásfoka >96% lehet. Szóval füst az nincs. ;)

Még ismeretterjeszőbb módon fogalmazva: Az egyenáramot egy (közel) ideális kapcsolóval (MOSFET) magas frekvencián kell kapcsolgatni. Után a már csak egy jó hatásfokú fojtó kell, ami gyakorlatilag kiszűri a váltóáramú komponest. Ekkor marad a kicsit hullámos) egyenáram.

Egyetemen a LED lineális közelítésével számoltunk. Áll egy konstans nyitófeszültségű tagból, meg egy ohmos tagból. Ez jó közelítéssel kiadja a karakterisztikáját.

 

Általában teszek rá számolásnál, hogy a LED nyitófeszültsége 2.7V vagy 2.9V mert épp nagyobb az árama.

Azt szerettem volna leírni, hogy nem lehet hatásfok javulást PWM-mel sem elérni.

 

Valahol el kell fogadni, hogy vannak, akiket baromira nem érdekel, hogy mennyi az az annyi. Az elmúlt 25 évben tranzisztor bétával utoljára akkor számoltam, amikor épp elfüstölt a bázisán egy ellenállás.

Ha hideg jó, ha meleg / füstöl rossz, a számok meg nem érdekelnek. Ennyit a karakterisztikákról.

( pch v | 2020. 08. 26., sze – 14:21 )

Kicsit kevered az adatokat.
Főleg hogy bemeneti oldalt nézel és a fényáramot a teljesítménnyel összemosod.

Azt nem írtad, hogy amit vettél ledszalag milyen teljesítményű vagy milyen chip-el szerelt és abból mennyi van /m?

pch
SB-soft online ügyviteli rendszer

Nem keveri a fényáramot a teljesítménnyel. Szakszerűen áll hozzá a kolléga.
A lm/W az ún. fényhasznosítás mértékegysége. Megmutatja, hogy adott fényforrás mekkora fényáramot állít elő egységnyi villamos tejlesítményből.
Persze, hogy a bemeneti oldalt nézi, mert azt táplálja bele a rendszerbe. Így az eredő fényhasznosításban benne van a tápegység vesztesége, és az esetleges előtétek veszteségei is.

Egyébként maga a lumen is teljesítmény-jellegű mennyiség - súlyozva az emberi szem érzékenységi görbéjével. Tehát pl. ugyanakkora teljesítmény több lumennek számít, ha a zöld tartományban sugárzod le, mintha kék lenne.

( KaTT v | 2020. 08. 26., sze – 15:31 )

" Az eladó inkább 12V-osat ajánlott. "

Lehet tudni az érveit a 24V-ossal szemben, hogy mik? Azon kívül, hogy ő meg akar szabadulni a sok beragadt 12V-os led szalagtól? :)
Miért 24V/48V a 12V helyett, példa cikk a sok hasonlóból: https://earthshipbiotecture.com/what-is-the-advantage-of-a-24v-system-over-a-12v-system/

Sakk-matt,
KaTT :)

Visszatértem! A hozzászólásom alatt lévő szavazat gomb nem nyomódik meg magától!

48V-os megoldast vizes helyisegbe nem feltetlenul tennek mar. Ha ilyen kerdes egyaltaln felmerul, hogy miert jo a 12V-os, akkor tuti nem jatszanek vele a helyedben...

Nalam 4 meternyi 12V-os van a konyhaban. Kb mindegy milyen. Nem hasznalom sokat, nem melegszik, nem taplalom ket oldalrol, de tokeletesen megfelel.

A nappaliba (17m) tuti 24V-os kerul, esetleg 48-as, ha talalok ertelmeset. Dimmelhetot akarok (primer oldal), igy egy taprol kell ellassam (?), hogy ne legyen ket kulon fenyereju szegmens.

Azt mondta, hogy a 12V-os olcsóbb, és csak ott érdemes 24V-osat használni, ahol nagyobb hosszúság kell. Nekem 2m alatt bőven elég a 12V. Mivel leginkább csak ki szerettem volna próbálni, így elfogadtam. De ahogy azóta nézegetem a 24V-os tápokat, azok sem jobbak igazán ehhez a teljesítményhez.

( arpi_esp v | 2020. 08. 26., sze – 20:08 )

a kinai led-szalagok altalaban olyanok mint a legtobb egyeb kinai termek: amit rairnak az koszono viszonyban sincs a valosaggal...

12V kerdese: en azert vettem mindenhova 12V-osat mert az az elterjedtebb, nagyobb a valasztek mind szalagokbol mind tapokbol, es semmi nem indokolja a nagyobb feszt (nincs 5m-nel hosszabb szakaszom egyben, de meg a 10m is mehet 12V-rol csak mindket vegere kell betap).

leteznek egyebkent 24W/m szalagok is, azzal mar eleg komoly fenyt lehet csinalni.

Én Kínából rendeltem 10m-t, tök jól megy, nem is melegszik. Trafóval együtt adták 10000-ért.

 

Mondjuk ha hófehérre állítom maxon, akkor tud melegedni, de a barnás narancs szín alatt jóformán hideg minden.

 

30 led van méterenként, 12V.

( bolond | 2020. 08. 26., sze – 21:34 )

17 W-os szalaghoz "modern" 20 W-os táp? Örök élet!

:)

( Hiena v | 2020. 08. 27., cs – 07:56 )

Mérted a ledekre menő feszültséget és a rajtuk átfolyó áramot? Lehet, hogy az a szalag nem épp 17W...

Amúgy, igen, ennyire szarok ezek a tápok, felesleges ezen pörögni. Vehetsz high efficiency tápokak 15-20k HUF áron, de nincs értelme. A legtakarékosabb LED szalag az amelyik ki van kapcsolva.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Igen, igazad lehet, még ha nem is ennyire rossz a helyzet. Én egy itthoni hagyományos energiatakarékos lámpán néztem az értéket, és az majdnem 80 Lm/W volt. Azóta ez van a fejemben. Most ránéztem, és a legtöbb hagyományos energiatakarékos égő tényleg 50 Lm/W körüli, de azért a jobbak itt is majdnem 80 Lm/W. Ez a Philips égő például 72 Lm/W, bár igaz, vicces áron.

Azért, amikor 160 Lm/W-os ledes fénycsöveket lehet kapni, ami már a 220V-ba dugható közvetlenül (de még a Praktikerben is árulnak 140 Lm/W körülit), akkor mégis valahol 100 Lm/W alatt fáj a fény.

( Caro | 2020. 08. 27., cs – 11:19 )

A LED világítás leglényegesebb eleme a tápegység. LED szalagot mindenki tud gyártani (azt max. hűteni kell tudni :)).

Én ennél gagyibb tápot nem veszek LED-hez: Mean Well IDLV-25-1050 (vagy IDLC, aki árammal szereti hajtani). Nem is volt vele gondom soha, nem vibrál, szerelhető.

LED szalagban mindben van előtét ellenállás, bár ki tudja Kína mit tud magából kiontani.

Mivel nem lehet az összes LED-et sorbakötni, az ellenállások biztosítják hogy a stringek kb. azonos teljesítménnyel dolgozzanak. Enélkül a kis különbségek miatt csak egy-egy string világítana. Bár amúgy a LED karakterisztikája annyira nem meredek, tehát lehet hogy elmenne az ellenállások nélkül is.

De ez az áramgenerátoros tápot nem fogja zavarni, ő elhajtja rajt az áramot, amíg a maximum kimenő feszültsége bírja. Az IDLV és IDLC csak abban különbözik, hogy mire szabályoz elsődlegesen (nem rajzoltam le hogy mi van benne, de annyira adja magát). Az egyik áramra, a másik feszültségre. Teljesítményből meg azonosak vannak.

Vibrálást őszintén szólva nem néztem (csak szemmel), de ez egy DC tápegység, nem egy "LED táp". DC tápból pedig illik sima feszültségnek vagy áramnak kijönni.

LED szalagban mindben van előtét ellenállás, bár ki tudja Kína mit tud magából kiontani.

Nincs mindegyikben, az áramgenerátoros meghajtású szalagokban nincs például, nem kínai gyártmánytól függ ez, hanem elterjedt megoldás: https://www.haichanglight.com/product/constant-current-flexible-led-strips/

https://iotguru.cloud

Sajnos sok a hulladék a piacon. A Mean Well meg kb. az a kínai (tajvani), amit már hajlandó vagyok megvenni. De ezek a tápok kb. 7-8 eFt-ba kerülnek. Amúgy van ezekből már bluetooth-on vezérelhető is.

Szedtem már szét gagyi LED tápot, fürdőszobai tükör világításhoz adták. Örültem hogy kidobtam, még a légközök is teljesen horror módon voltak benne megcsinálva.

( khiraly | 2020. 08. 27., cs – 19:33 )

En az ikeas 24V-os tapegysegre ujitottam be. Ahhoz lehet kapni vezeteknelkuli kapcsolot is (zigbee).

A fenyeroszabalyzasa egy hulladek (azt meg at kell egy kicsit alakitanom), de maga a 230V->24V-os tapegyseg resz korrekt. A nagyobbat vettem(30W):

https://www.ikea.com/hu/hu/p/tradfri-tapegyseg-szuerke-60342656/

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( claude_leon | 2020. 08. 28., p – 15:59 )

Arra kell gondolnom, hogy az eladó szabadulni akarjatott a selejt 20w tápjaitól.

Esetleg, ha fémkalickás "ipari" a táp, azon van 1 kis poti, amivel valamennyit lehet szabályozni a feszültségén, hogy hosszabb tápvezetékkel is megkapja a szalag a 12V-ját, ha ezt valaki feltekerte 13V-ig, máris feltűnően nagyobb áramok szaladnak a ledeken, mert azok nem lineárisak. Ugyan az előtétellenállások mérsékelnek ezen a nemlinearitáson, azért az észrevehető marad.

Szóval azért rámérnék a szalagra, hogy mennyi is a 12V..

Aramgeneratoros taplalashoz mas bekotes kell. 12V-os esetben tipikusan 3 LED van 1 ellenallassal sorbakotve, es ezek a LED harmasok egymassal parhuzamosan. Igy az ellenallas a LEDek kozti kulonbseget is ki tudja egyenliteni. Aramgeneratorosnal meg az egesz sorban van. Ha rovidre zarod az elobbinel az ellenallasokat, a kis kulonbsegek miatt ossze-vissza fog vilagitani.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Hogyan mérted?  A tápot üresben, vagy a világító ledszalagon? Esetleg áramot is mérhetnél, ha az is stimmel (1,4A körül), próbáld visszacserélni a tápot egy jóra

A gyári adatlap szerint 77% a hatásfoka, így vagy az nincs meg, vagy pedig valahogy mégis kijön belőle a szalagra 20W, de ennek ellentmond, hogy másik táppal csak 23W-ot mértél..

Terhelve mértem a 12V-ot. Az áramerősség mérése eszembe sem jutott... :O

Most megmértem azt is: 1.8A.

Akkor itt az átverés. 17W-osnak adták el a szalagot (10W/m), de most kiderült, hogy majdnem 22W.

Ez szép lesz ... Mivel a szalag vágott, gondolom már szarnak majd a garanciára, miközben egyszerűen egyértelműen hamis adatokkal adják el a ledsort.

Nézegetem a kereskedők oldalait, a 2835-ös szalagok 10w/1200 lumennel 60 ledesek, ekkor ugye 0,5w egy szegmens (3 led), ez 12V-tal 42mA, ezzel számolva jó is volna az 56 ohm a szokásos ledenkéni 3,2V-tal, csak itt épp olyanokat sikerül a gyártónak felforrasztani, amik már kisebb feszültséggel is nagyobb áramot eresztenek át, az adataidból számolva 3V/52 mA, ebből hasracsapva kb. 11,4V körül fogod kapni a gyári teljesítményt.

Ha szerencséd van, rosszul sem jártál, mert majdnem annyival világosabb is, mint amivel többet kér, ha nincs szerencséd, azért válogatták így a ledeket sötétebb változatból, hogy a méterenkénti lumened meglegyen, teljesítmény nem számít alapon, de ezt már nem fogod kimérni. (keress rá adatlapra, nyilván nagy a gyártási szórás, aztán osztályoznak)

( Ráadásul ezek  a 2835-ök jelentősen  nagyobb áramokkal is megbirkóznak, csak úgy már a lumen/W esik, másfelől a melegedés miatt gyorsul majd a fényerőcsökkenése, nyilván ezek miatt nem hajtják ki rendesebben.)